TARTALOM. játékszín K E R E S Z T U R Y D E Z S Ő

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 1 2. S Z Á M D E C E M B E R TARTALOM F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín K E R E S Z T U R Y D E Z S Ő Illyés Gyul Különce körül (1) T A R J Á N T A M Á S A Különc Nemzeti Színházbn (4) K O L T A I T A M Á S Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Vissz mrgóról (8) F Ö L D E S A N N A Négyszögek üres térben (12) N Á N A Y I S T V Á N Ami legszentebb (17) M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, B u d p e s t V I I., L e n i n k ö r ú t Levélcím : 1906, postfi ók 223. A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert i gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 évre 144,- Ft, fél évre 72, - Ft Pél dányonkénti ár : 1 2, - Ft Külföl dön terj eszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfi ók 149 Indexszám : B A L A S S A P É T E R A függés szomorújáték (20) S Z Á N T Ó E R I K A A vihr kpujábn (25) B U D A I K A T A L I N Rómeó és Júli Győrött (28) G Á B O R I S T V Á N Négy operelődás vidéken (30) S Z E N D RŐ F E R E N C Tizenöt év z Irodlmi Színpdon II. (34) rcok és mszkok B E R K E S E R Z S É B E T Embert djtok! " (40) Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó színháztörténet P Á L Y I A N D R Á S C í m o l d l o n : Vss Év ( Vi ncéné) és And ori Péter ( Kis János) k e c s k e m é t i O s z l o p os S i m e o n b n ( B í r ó L á s z l ó f e l v é t e l e ) H á t s ó b o r í t ó n : J e l e n e t C s ur k I s t v á n : N g y t k r í t á s c í m ű s z t í - rájából ( József Atti l Színház ) ( Iklády László fel - v é t e l e ) szemle A színházi Ady (42) S Z Á N T Ó J U D I T Orbánné Wshingtonbn - Tóték Brüsszelben (44) K I S S I S T V Á N - R É V Y E S Z T E R Színháztechniki Npok (46)

3 Játékszín KERESZTURY DEZSŐ Illyés Gyul Különce körül Illyés Gyul drámájánk elődás Nemzeti Színházbn nem ősbemuttó. A drbot mintegy másfél - s nem kármilyen - évtized távltából nézheti közönség, értékelhetné bírált. A hngsúlyok átrendeződtek. A közönség főképpen jó színvonlú elődásnk, egy-egy jeles színészi teljesítménynek tpsol, s h él is z áthllás " lehetőségével, mást hll m, mint hllott voln mű létrejötte ide-jén. A bírálók egy része ngyothllón megy el drám mondndój mellett; volt ki megkérdezte, közölhet-e vl-mit költő e műve mi nézőkkel? Mg Illyés is szükségesnek érezte, hogy kérdésre: kinek jánlj" drbját, részletesen válszoljon. Újr csk szenvedélyes - lírikustól elvárhtó - meg-győződéssel, fojtottn ingerült rezignációvl, s újr csk megszokott okossággl: zt hngsúlyozván főként, mi drbbn csk mondtnyi része ugyn drámi okfejtésnek, m zonbn sokkl ktuálisbb z egykori mondnivlónál: Teleki nemzetiségi, pontosbbn Dunvölgyi koncepcióját közös dolgink " -ról. Nem egy jeles drám színházi ősbemuttójáról szeretnék tehát beszámolni. Az néhány évvel ezelőtt Veszprémben játszódott le, főszerepben feledhetetlen Ltinovits Zoltánnl; s tlán ugynzzl kihívó hngsúllyl vidéken ", mint Illyés drámáink ősbemuttói z utóbbi időben jórészt. Ezt z író mg is hng-súlyozz: nem vgyok pesti szerző. Színműveim jelentékeny része Gellért Endre hlál után nem került pesti szín-re. " Az indokokt is keresi: Különcben ortio obliquként kifejezett mgyr sors-kérdés, egy létében nnyiszor fenyegetett nép ábrázolásánk szoktlnság mitt? Másrészt nemzethlál veszélyé-nek hovtovább kedélyrontásig ismételt idézgetése mitt? Nyilván. Hogy szoktlnság és unlom egymásnk ellentmond? Vgyis eszerint más ok is lehetett közönségre hárított fnyrkodásn k...?" A vlódi ok keresését itt bbhgyj; végeredmény: drámát olyn író írt, kit féltő ggodlmiért élete első felében nemzetgylázás vádjánk Illyés Gyul Nemzeti Színháznk szánt Különcöt. A drám elsó' elődásár zonbn Veszprémben került sor, 1972-ben, Ltinovits Zoltánnl címszerepben. Most Mrton Endre rendezésében, Nemzeti Színház is műsorár tűzte. A bemuttó lklmt d, hogy új elemzések szülessenek drbról. Előző számunkbn - z író születésnpját köszöntve - Siklós Olg tnulmányát közöltük. Most Keresztury Dezső és Trján Tmás drámánk z életműben elfogllt helyét és Nemzeti Színház elődását elemzi. srávl vertek rcb, ztán életének második felében nnk gondnk megszóllttás mitt zzl, hogy elfogult nemzetieskedő". Azt gondolom, Különc esetében elég egyszerű mgyrázt. Keletkezése idején mű megszóllttás nemzet eiső színpdán egy nemzeti trgédi kö v etkezményeiből kiutt kereső politik esélyeit zvrt voln meg. Hogy nyomttásbn már kkor megjelent, z Illyés rngjánk, ggodlmi komolyságánk őszinte elismerése volt. De más egy drb nyomttott szövege, s más szín-házi elődás. Az Hernni folyóirtbn kidott szövege főként szkm belügye lett voln, bemuttój csttérré tette színházt. S h Illyés Gyul visszpillntásr is szánj Népszbdság szívesség nyújtott tükrét", nyilván mg is történtek ésszerűsége mellett dönt. A költő színpdilg legsikerültebb művének''" érzi Különcöt. Ezt tlán zért is hngsúlyozz, mert éppen drb színpdképességével " kpcsoltbn hngzottk el kifogások: hogy - úgymond - nem igzi drám, nem történik benne semmi, nem követi szín-pdi szerzők bevált szbályit stb. Ezek kifogások kb. olyn értékűek, mint melyek egy mestermívű festmény keretezése, szobor tlpztr állítás, étel tállás körül szoktk elhngzni tájékoztlnok vgy köntörflzók szájából. Hdd foglmzzk most Illyés helyett is, nem z érzés, hnem megfon-tolás s némi hozzáértés szvivl: Különc kimgsló drámái közt is tlán legkimgslóbb. Nem főként zért, mert színpdilg legsikerültebb "! Illyés igzi mivoltábn nem színházi szerző, nem drbíró, ki megtnult színihtáskeltés eszközeit, mesterség fortélyit, hnem lírikus, ngy költő, kinek j o g vn rá, hogy megkívánj: ő legyen z úr, színház pedig tolmács, szolgálttevő, segítőtárs. Az tehát kötelessége, hogy megtlálj egycsk mgyr színházi világbn! - szoktln, nemcsk formájábn, de mondnivlójábn is nehéz mű színrevitelének lklms és méltó eszközeit. Mert Különc eredendően s - h új fényt dhtnék lejártott szónk, itt fő helyre tenném - végzetszerűen líri mű. Vlmi olysmi, mint We r ther lehetett Goethének. Óriásir, már-már pusztítóvá növekedett élményvihr terelődött benne más útr; lett elviselhetővé z áltl, hogy művészi formáb rendeződöttfegyelmeződött, hogy lkot öltve megnyugodott. El persze nem tűnt: forróság, démoniáj ijesztve kisugárzik kész műből; ezért Is élheti ez túl létrejöttének pillntát. Az idős Goethe borzongv tlálkozott újr Werthernek múltból elébe lépő félelmetes árnyávl; Illyést is nyilván ilyenfjt tlálkozás kész-tette rá, hogy művének új életre támdás kpcsán ismét pnszt tegyen legmélyebbre sjgó, mert legigztlnbb vádk nyomán kelt sebeiről, s hogy ne mű legfontosbb mondnivlójáról szóljon, elfogdván z lklmt szólásr s keresvén közönséget, melynek szívére-eszére köthetné z őt hlálig szorongtó gondot. Akkor, zokbn válságos npokbn újr egyszer megpróbált ortio obliqubn elmondni, mit ortio rectbn nem mondhtott el. H nem tlált voln meg ezt rejtőzködve tárgyisító líri lkotásmódot, mire nem egy költőősénél, legfőként Arnynál tlálhtott méltó mintképet, tlán tettekkel kellett voln neki is egy z egyben" beszélnie. Szerencsére -- szerencsénkre - megdtott neki z előremenekülésnek ez formáj: élővé, önállóvá formált lkjibn fejezheti ki mg legszemélyesebb érzéseit, meghsonlását, életfájdlmát. A Különc végső - mindegy, hogy tudtos számítássl-e, vgy z ihlet suglmábn drámi formát öltő -- mondnivlój régi jó iskoli jelölésrend szerint, lpeszméje" következő: gzdg képzeletű, erős jellemű és lángszenvedélyű ngyembert szétmorzsolják vlóság mlomkövei. A költőt z élet. Az eszmény-állmférfit politiki prgmtizmus. A ngy jövőt hétköznpi

4 Sinkovits Imre (Teleki László) és Szilágyi Tibor (Krlovitz) Illyés Gyul Különc című drámájábn (Nemzeti Színház) jelen. Az igzi trgédiák legfontosbb lpképlete ez. Illyés is számtlnszor tlálkozott, nem egyszer birokr is kelt vele; sjátságos, vgy inkább jellemző módon: mindig személyiség és közösség, hivtás és körülmény, szbdság és kényszerűség, lángelme és kicsinyes érdek htárterületén, egymásb mró fogskerekek csikorgásánk érdes sikoltási közepette. A költőnek régi, féltve őrzött gondolt, hogy z igzságot mindig költők mondják ki; még nemzeti, sőt z emberiségi lét válságkorszkibn is. Petőfiről megírt, hogy forrdlom és szbdsághrc idején ő volt legtisztábbn látó szellem - reálpolitikusként is. Telekiről is ezt vllj: egyénisége, pályfutás oly szoktln, hogy kortársi méltán nézhették különcnek. A mguk látószögéből. Holott ő volt szbályos, z egyenes, logikus, követendő... pálytársi voltk hozzá képest (mjd z idő ítélete szerint) felhő-járók." Nemcsk Petőfi járt ebben előtte, de Zrínyi is, s nemcsk Ady, Bbits követte, hnem többi mgyr muszáj-prófét is. H így nézem Teleki Lászlót, egy költő és drámíró teremtő képzeletében szükségszerűen trgikus hőssé kell válni; nem közénk közé vló volt ", hogy Kölcseyről mondták bráti. A trgikus hős egyik legfőbb ismérve, hogy útj mindig külön út, még h egy közösség megbízottjánk hiszi, vllj is mgát; s mentől inkább e közösség eszményi erkölcsiségének vgy z idők szennyes örvényeiből kiemelkedő, végső érvényű érdekeinek szolgáltábn áll, nnál inkább. Trgédiájánk egyik ok éppen mélttln, kicsinyes, álszent vgy elszántn válllt hitványság. Illyés szíve, szenvedélye, rjongás z ilyen hősöké. Ezért is olyn forrók, merészen ívelők, elrgdók zok művei, melyeket személyiségének z ihlet vulkáni örvényeiben feltörő mély rétegei táplálnk. Ezeknek hősein egyránt ott vn kiválsztottság, meg líri hitelesség fénye. Persze olyn hősök, kiknek z útj szükségszerűen pusztulásb torkollik, kik pályájuk ormán, erkölcsiségük rgyogó fényében, végzetüket válllv, tehát önmguk legtisztább lényegével zonosn lépnek át hlálon: felmgsztosultságb vgy legendáb. Ezzel váltják ki nézők feldúlt lelkében is megtisztulás, ktrzis feloldó érzését. Ismétlem: forró zonosulás, személyes jelenlét hitelessége d Illyés idetrtozó műveinek kivételes drámi erőt. De ez okozz e drámák részleteinek ránytlnságit, nem egyszer igzságtlnságit is. Az ilyesfélék nnál inkább szembetűnnek, mentől közelebb vn hozzánk kor, melyben egy-egy drám története lejátszódik. * Itt vgyunk mgyr történelmi drám legnehezebb kérdéseinél. Könnyű lehetett Shkespere-nek Ler királyról, vlhol z őstörténetben játszódó, örök emberi példáztot írni; rómi történelemből merített drbok, de még z ngol királydrámák esetében sem kérte tőle számon senki részletek történelmi hűségét. Kit érdekelt kkor, hogy Fortinbrs létezett-e, s h igen, egy igzbb jövő ígéretét hordozt-e mgábn, vgy kíméletlen, feudális, hódító erőszk pi örökségét? A költőnek is mind-egy lehetett, ki volt Hekub s mi ő Hekubánk. Shkespere közönsége nem historizmus korábn nőtt fel, és hogy ki áll hitelesen színpdon, hogy z igzságot képviseli-e vgy hmisságot, zt drámábn elfogllt helye, szerepe dön-

5 tötte el. Hogy mifelénk, mi korunkbn lényegesen bonyolultbb helyzet, nyilvánvló. Színházlátogtó közönségünk történeti ismeretei felettébb gyérek, s egyre bizonytlnbbk; nézők tehát örülnek fekete-fehér, egyértelmű példáztoknk. A bírálók viszont kötelességüknek érzik történelmi hitelre is figyelni és figyelmeztetni; bár hiszen ne-kik sem könnyű; történettudományunk is csk lssn heveri ki különféle torzulások bevtkozásánk sebeit. Közben itt áll előttünk z óriási új férfimunk " : úgy lkítni ki szocilist nemzet közösségformáló és megtrtó tudtát, hogy tnítás igz is legyen, zvrt se keltsen, téveszméktől mentesen szívódjék be közösség képzeletvilágáb, érzületébe, Ezt munkát komoly történelmi tárgyú szépirodlom - nem utolsó renden: drámirodlom - nélkül lig lehetett egykor, s nem lehet m sem hthtósn elvégezni. Főként költészet tudj személyes élményvilágb belegyökereztetni nemzeti tudtvilág eszmerendszerét. Mit tegyen tehát z író, h történelmi tárgyt válszt? Formáljon-e nygából vlmilyen ideológii cél szolgáltáb állíthtó, célztos példáztot, úgy ámítv hllgtóit-nézőit, minth történelem vlóságát idézné fel? Vgy drmtizálj csupán tárgyilgos riporterként feltárt múlt érdekes tényeit? Az első esetben könnyen el-veszti művészi hitelét: színpdról el-hngzó vezércikknek igen mgs rngú publicisztikánk kell lennie hhoz, hogy szívekig hsson. A színpdr lklmzott dokumentumok pedig ngyon könnyen mozikdrbokr esnek szét művészi szerkezet egybeszervítő ereje nélkül. Illyés ngyobb költő s tnultbb író nnál, hogysem z említett utk vlmelyikét válsztná. Drámát írt, személyes lírisággl teltet ugyn, de olyn szerepekkel, helyzetekkel, konfliktusokkl, melyeknek jellegét drám logikáj és törvénye dj meg. Átélt, nem elfogdott, de megszenvedett törvény ez. Nem történelmi részletek hitelessége htározz meg tehát Különc végső jellemét-értékét; legfeljebb drám látomás tlálkozik össze benne egy ngy, történelem erőinek, cseleinek játékábn lkuló sors vlóságávl. Illyés drámi látomás meg hősének vlóságos történelmi szerepe tehát ez esetben szerencsés összhngbn tlálkozik. A költő - említettem -- fenntrtás nélkül hőse pártján áll; teheti, mert úgy zonosulht vele, hogy Jelenet Különöncből : Btthyány-kúrián (Iklády László felvételei ) ezt z zonosulást nem kell z ilyen esetekben egyébként jánltos távolságtrtássl idézőjelbe tennie. H Kton joggl írhtt: Én vgyok Bánk! " Illyés is joggl: Én vgyok Teleki László!" De mivel hőse pártján áll, szükségképpen elrjzolj, leglábbis hőse szemszögéből látj és muttj meg ennek ellenségeit, kiket pedig nnk idején nem gyűlölet, hnem vlmilyen más prncs, érdek, esetleg kötelesség állított szembe Telekivel; tehát nem szükségképpen hitványk. lllyés leglább olyn jól tudj, mint én, hogy egy-egy jelen-tős összeütközésben rokonszenves hős együtt mgsodik vgy süllyed ellenfeleivel. Nyilván teljes líri zonosulás is okozz, hogy Teleki ellenfeleit ott és olysmiben is kisebbíti, miben leglábbis drám törvénye szerint - nem kellene. Három mozzntbn érhető ez főképp tetten; veszélyesek ezek, mivel z múgy is fokozott htásokr kényszerülő színházt finom jelzések túlhngsúlyozásár csábítják. A szász királyság rendőrfőnöke például, ki igyekszik ráosztott prncsot; tőrbe cslt Teleki letrtózttását simán, zjtln udvrissággl végrehjtni, s nyilvánvló együttérzéssel mondj ki súlyos végszót: fogolytól nem életét., hnem nnál sokkl többet: becsületét fogják elvenni, ez jó modorú hivtlnok nem vághtj nyílt színen zsebre mg esze szerint segítséget nyújtni kívánó Orczyné ékszereit; niv közönség nevet szjré besöprésén". s éppen kkor, mikor megrendülten besöprésén", figyelnie rr, mi előre veti árnyékát. A rvszul kieszelt, gondosn előkészített, császári udienciánk álcázott, mjd ljs torzítássl meglázkodó ke gyelemkérésként világgá kürtölt cspdábn voltképpen két fogoly vergődik, s mg módján mindkettő vlmilyen vártln ihlet suglmávl vágj ki mgát; itt nem lehet tehát Ferenc Józsefet htlmskodó fjnkóként odállítni nélkül, hogy Teleki is lépre ment nivistánk ne tűnjék fel. Végül: elfogdhtj-e népszerűsége tetőfokár hágott népvezér mögötte álló -- vgy ilyennek vélt - tömegek képviselőjeként zt kisszerű dzsentrisüvölvényt - Tisz Kálmánt - ki némi ngy-képűséggel, de kellő drámi nyomték nélkül elmond egy sereg olyn ellenvetést, melyeknek mibenlétéről közönség legfeljebb sejt vlmit, s drb egészé-nek összefüggésében ezért nem is igen érti, miért nem söpri le z sztlról láng-elme zt nyegle figurát. Távol áll tőlem, hogy Illyés történelemszemléletével egy kiváló drám lklmából szálljk vitáb; csk rr félelmetes nehézségre kell újr utlnom, mellyel z drámíró tlálj szembe mgát, ki egyszerre kr igzi, öntörvényű drámát létrehozni és történelmi ítéletet hozni. (Mert zért mégsem lehet egy klp lá borítni Deák Ferencékkel Tisz Kálmánékt! - z utóbbik tudni-illik mindkét ngy mgyrt eldták.) A drbbn persze nem ilyen vlóságos ítéletmondás történik; egyebek közt ezért is olyn jó és igzi drám. Ami lepereg előttünk: egy olyn ngy, jelentős, útját megtorpnás nélkül végigjáró erkölcsi egyéniség bekerítésének története, ki úgy lép át kikerülhetetlen pusztuláson, hogy sokunk helyett, kik életre ítéltettünk, elvégzi z önfeláldozás engesztelő, feloldó szertrtását. Leglább nnyir áltlános emberi, mint mennyire sjátosn mgyr példázt bontkozik te-

6 hát ki előttünk. S ezért is hdd mrdjk m é g i s inkább drámánál, mint hozzáfűzött utólgos mgyráztnál, mellyel voln vitám. A Nemzeti Színház ezt lelkekben lejátszódó, épp hogy jelzett cselekményű drámát Mrton Endre gondos, jó légk ö r ű, elegáns rendezésében vitte színre. H jól ítélem, ez ideig legegyenletesebb színvonlú Illyés-bemuttó ez Nemzetiben. Ennyit költő is joggl elismerhetett: rendező z ő szándékát, szerzői utsításit követte; néh tlán túlságosn is híven: Illyés reálist; persze mg módján. Csányi Árpád fitogttás nélküli jó ízléssel tervezte meg játék színpdi otthonát; Vágó Nelly jelmezeinek fő erényük, hogy nem csk tetszeni, de jellemezni is krnk és tudnk; gyönyörűek Orzyné estélyi ruhái, s kitűnő, hogy Teleki egy pillntr sem húz csizmát; mindvégig z egykori európi divtot követő fekete öltönyei (melyeken csk diszkrét sujtás jelzi, hogy itthon vgyunk) nemcsk férfisn krcsúvá, de komolykomorn mgánossá is teszik. A szereposztás áltlábn jó; helyenként kitűnő. Csupán mártírözvegy Btthyányné kényes szerepét nem tudj elég jelentőssé tenni túlságosn is modern, kicsit üres gráciájú Ngy R é k, lényegében ugyn-ez mondhtó Tisz Kálmánt lkító Oszter Sándorról, még inkább legendás Trczy professzort ngyon is öregesen s kicsit már kopott pátosszl meg-jelenítő Trsoly Elemérről, s főként Vszry Kolos, jövendő hercegprímás szvit legfeljebb főiskolás szinten elszvló ifjúról. Az udvri mesterkélt fölény és elegáns embertelenség légkörét kitűnően érzékeltette Szokoly Ottó; kevésbé sikerült megoldni igen nehéz feldtát Szcsvy Lászlónk; úgy vélem, szerep jellemének némi félreértése mitt; mert hiszen császár-királyról, ki - bevtottjit is meglepve, Telekit meg egyenesen átejtve " - végül is megnyeri mg nem kis játszmáját, nem voln szbd fejhngon prncsolgtó bábjátéki figurát formálni. Vittkozni lehet szerep felfogásán, de tgdhttlnul kitűnően illeszkedett be z elődás légkörébe Nemzetihez újonnn szerződött Szilágyi Tibor rendőrfőnök szerepében. Az elődás két trtópillére két főszerepben Kohut Mgd és Sinkovits Imre. A nehéz sorsú Orczyné, z idők minden ocsmányságán rgyogó tisztsággl átgázoló, oddón nőies, nivságábn is okos és hű élettárs méltó párj drb főhősének. Ő különben is Illyés egyik legszebben, legmélyebb együttéréssel és legárnyltbb eszközökkel létrehívott nőlkj. Kohut Mgd lkítás egészében meggyőző, gondos, lefegyverző; nem utolsósorbn zért, mert életteli, sokrétűségében is egységes. Apáink deli hájú, ngysszonyos gyengédségű nőeszményét testesíti meg; ebben is hiteles. Az első - egészében kissé vonttott - jelenet egyre fullsztóbb szorongását vlmilyen túlfeszült játékossággl ellenpontozz, elrgdón; fájdlom és ggodlom kitöréseinek jeleneteiben ez túlfeszítettség zvrj szövegmondás tisztságát; zárójelenet hngváltási színészi remeklések. Sinkovits lkítás zt bizonyítj, hogy ez kivételes színész megújhodás képességével is rendelkezik. Eszközei sokt nemesedtek. Játékát félelmesen izzó, csk egy-egy pillntr felszikrázó visszfogottság, z indult lázát z értelem gyeplőivel fegyelmező egyszerűség jellemzi. Mozgás, beszéde mg z eszköztelen trtlmsság; pró hngváltási ezért is olyn megrendítőek. Pátosztlnság mgsbbr szárnyl, mint régebben néh kissé érzelmes megindultság. Hngjánk látszólgos fátyolozottságán mély szenvedély, szenvedés és erély izzik át. * Utóirt Hogy ellenőrizzem benyomásimt, megnéztem egy későbbi elődást is. Minden világosbb, tisztább lett: jó még htározottbbn elvált rossztól. Szcsvynk és Oszternek sikerült trtlmsbbá tenni játékát; Sinkovits bemuttó vlóságos lázát lélek kiforrottbb s egyben mélyebb mozgásár cserélte át, Kohut úrrá lett próbb egyenetlenségein. Mindez összecsiszoltbbá tette z együttes teljesítményét. A mű s z elődás számomr legvittottbb lkjánk, rendőrfőnöknek megformálásávl is sikerült egyetértésre jutnom. Az utol-só jelenetet Veszprémben vlmiféle látomássá formálták, kkor úgy véltem, helyesen. Most már jobbn érteni vélem Illyés kívánságát, hogy z lk mg félelmetes példáztosságábn vlóságos legyen színpdon. Mert hiszen végül is benne testesül meg z emberi hitványság. Módosítnom kell tehát véleményemet: mű nem Illyés Werthere, hnem Athéni Timonj - persze modernebb, visszfogottbb hngnemben megfoglmzv, mint ngy ngol átki. TARJÁN TAMÁS A Különc Nemzeti Színházbn Miért Teleki László? Tizennégy évvel keletkezése után Budpesten is színpdr jutott lllyés Gyul 1963-s drámáj, Különc: z ország első színpdár. Nemcsk ez premier - már z eredeti bemuttó is megkésett: ben, Pethes György irányításávl, Veszprémben került rá sor. Az egykori elődás m már színháztörténeti jelentőségű, nemcsk z úttörés érdeme mitt: főszerepet Ltinovits Zoltán játszott, Teleki László figuráját épp olyn intenzitássl élve sjátjává - önmgává -, mint hogyn később, hnglemezén z Adyszerepbe" oltott-oldott ktuális érvényű és rdikális közlendőjét. S mellette Mjczen Mári lkított Orczynét: kori hlál előtt utolsó ngy csillogás. volt ez. A nemzeti színházi bemuttó mellett számos érv szólt - és számos körülmény ellene. Tudtos progrm és hgyomány kötelezte nemes hivtás itt mgyr történelmi drám ügyének ápolás. Illyés Gyul november 2-án töltötte be 75. életévét - méltó születésnpi jándéknk ígérkezett tehát történelmi drám legngyobb élő mesterének egyik legkevésbé ismert művét közkinccsé tenni; olyn ünnepnek, hol - színház mű-vészeinek lkotó közreműködésével - mg z ünnepelt lepi meg közönségét. Ugynkkor előre sejthető nehézségek s lig leküzdhetőnek ígérkező gondok árnyékolták válllkozást. Az első: megkésettség. Illyésnek ez drámáj mgyr társdlom fejlődésének egy korábbi szkszábn született, htvns évek elején - kkor, mikor néhány esztendeig állndó vit tárgy volt, s különböző művészeti ágk figyelmét is elsőrendűen kötötte le htlom problemtikáj. Illyés ehhez nemegyszer elvontn, helytelenül, misztifikáltn vizsgált kérdéshez szólt hozzá - s mindjárt két drbbl is: átigzított ", színpdképessé tette Teleki László Kegyenc című torzóját, s - mint rról többször is vllott - e szép munk lázábn egy másik drám, párdrb hősévé szerette ezt z írónk, politikusnk egyránt trgikus sorsú, kiemelkedő egyéniséget. Társdlmunk mi fejlettségi fokán

7 htlom természetrjz " kevesebb érdekességgel bír, új kérdések váltk izgtókká. A megkésettség tehát nnyit jelentett: sikerül-e Mrton Endre rendezőnek egy új társdlmi-történelmi szituációbn is érvényessé tennie á változtlnul hgyott drbot. Közismert, hogy Illyés Gyul fárdságot nem kímélve többször is átdolgozt, újrírt drámi műveit, miként tökély igézetében átdolgozt, újrírt másokét is. A Különcöt nem. Itt mind-össze ennyi szbd kezet dó instrukció:,,...bővebb szöveg, mint hogy színpd irm megkívánná. A történeti háttér, jellemek festése végett történt. Amit közönség értesültsége fölös-legessé tesz, elhgyhtó. " A tömörítés hsznos módszer lehet, de nem elegendő: éppen Különc szoruln rá leginkább rr, hogy mg szerző igzíts át, nem is kis mértékben. A közönség értesültsége -- ez nehezen ítélhető meg, nehezen mérhető föl. Illyés is pesszimist:»vlmi író«- mondj z iskolvégzett. Ám visszhng - vlmi műnek z emléke - erre sem jő.»igen, mert ztán politikus lett.«de mit tett mint politikus? A visszhng most is elmrd. A legjobbk is csk végzetes pisztolydörrenést hllják." Szegényíti z előzetes tudást, hogy noh Különc címének rokon hngzásávl is nyomtékosítottn fele vlminek: Másokért egyedül címen összefogllt drámák egyike, Kegyenc párdrbj - nem remélheti mg mögött Kegyenc ismeretét. Sok évvel ezelőtt játszották ugyn - Mdách Színházbn és Debrecen-ben -, nyomttásbn pedig könnyűszerrel hozzáférhető, számítni józnul még-is rr kell, hogy közönség nem tud összefüggést tlálni Teleki László megélte és teremtette szituáció között. A Különc természetesen megáll Kegyenc nélkül, de - lévén nnál kevésbé szín-pdi lkotás - helyzete ingtg. Végezetül: Veszprémben Ltinovits Zoltán egyénisége, z - itt nem elemzendő Ltinovits-jelenség" szinte ki-követelte mgánk ezt drbot; hogy miért, z kíméletlenül égő-égető s meg-lkuvás nélkül ktív Teleki-figur ismeretében lighnem zok számár is érthető, kik nem látták veszprémi elődást, Igényes produkció, szép rendezés volt z, de nem tgdhtó: lendületét, elhitető erejét Ltinovitstól kpt, ki z önkifejezés lehetőségét tlált meg drámábn, s így szoktlnul intenzív és htásos kpcsolt volt drb egészé vel. Az egykori és mostni elődás összehsonlítás semmiképpen sem lehet feldtunk - két főszereplő között összehsonlítást tenni pedig (mivel ez értelmetlen és lehetetlen) semmi szín ltt nem kívánunk. Tény zonbn, hogy Sinkovits Imrének lpvetően eltérő viszony z áltl játszott figurákhoz. Sinkovits ngy színész, s mi mgyr színpdon - Bessenyei Ferenc mellett történelmi hősöknek tudottn legkitűnőbb és leghitelesebb megszóllttój. Már bemuttó előtt bizonyosr vehettük, hogy - miközben jelenlegi repertoárjábn is vgy féltuctnyi ngy történelmi lk szerepel - Teleki László lkjávl nem kerülhet olyn szoros kontktusb, mint Ltinovits. Ez, Sinkovits egyéniségét és színészi lktát, fölfogását tekintve rendjén is vn, így termékeny - miért fontos hát mégis kérdés? Azért, mert így Különcnek - melynek, látni fogjuk, több mozznt objektíve vitthtó vgy nem logikus - le kell mondni szubjektív hitelesítésről. Mivel e tízszereplős drám prdox módon monodrámánk is tekinthető, ezért szerep és szereplő viszony Teleki-figurábn szokottnál is meghtározóbb jelentőségű. Teleki László mgyr történelem ngy és lig ismert lkj. 1-l zonbn nem névre figyelünk, hnem vlóbn z lkr, mindjárt ismerőse lesz, rokon sokknk, mi mgyr színháznk pedig egyik leggykrbbn fölbukknó hő-se -- mert ő: A kiegyezés nélküli ember Mondhtnánk - mint gykrbbn szokás - kompromisszum nélküli, kompromisszumr képtelen embert is, de mgyr szó tlán pontosbb, mert utl egy konkrét történelmi eseményre is. A kiegyezés nélküli ember mi mgyr színpd egyik legállndóbb, leggykoribb lkj. Amiót htlomproblemtikát - részben bból kinövően - fölváltott hit-problemtik (és nem csupán drámirodlombn, de z epikábn, sőt művészet más ágibn is), zót Elektrák, Szervétek, távolbbról Dávid Ferencek kérlelhetetlen következetességét szokhttuk meg. Ismerőseink: példképeink vgy vitprtnereink lettek tiszt, időtől független etik nevében élő morlisták, z utópi rdikálisi. Nem véletlen - erre már többen, többször rámutttk -, hogy e drámák jelentős része tárgyszerűen is hitről szól, vitázik; s hogy megformálását tekintve Szerelmem, Elektr éppúgy mélyen költői, mint Csillg máglyán; Vendégség, mint mgánk Illyésnek egy másik drbj, Testvérek. Jellegzetessége e műveknek z is - korábbn, Sütő András drámírói mun- Dobránszky Zoltán és Ltinovits Zoltán z 1972-es veszprémi Különcben ( M T I f o t ó )

8 kásság kpcsán itt SZÍNHÁZ-bn testvérek-motívum" címszó ltt igyekeztem elemezni -, hogy főhős (testvére, brátj, szerelme személyében) ellenjátékost kp": z időtől el-szkdt, örök és szép igzságot hirdető, teljességet áhító ember vlóságos időben élőt, résszel is megelégedőt, kompromisszumr hjlndó relistát. Meglkuvás, kompromisszum és kiegyezés persze különféle lehet, miként különcök" sem vlmiféle erkölcsi kptfár készülnek. Sokféleképpen motiválódht tehát testvérek" viszony: Elektrához Oresztész fivérként, szerelmesként és gyilkosként trtozik, Szervét Mihályt Kálvin János égetteti meg, mégis kálvinizmus lesz megmrdó vllás, nem szervétizmus"; Dávid Ferencnek Socino-titkosrendőre vn - s folytthtnánk sort, újbb viszonytípusokt jelezve, Dózs Györggyel és Dózs Gergellyel, Kolhs Mihállyl és Ngelschmidttel, vgy - bár ismeretlen szövegről véleményt formálni nem helyes - cím lpján ebbe kérdéskörbe sorolódó, ígért nemzeti színházi bemuttóvl, Sütő András készülő Káin és Ábel című drámájávl. Miért vn szükség, szinte törvényszerűen, főszereplő e sjátságos megkettőzésére (vgy megfelezésére), s miért líriságr? Az utópist erkölcsi igzság érvényesítése érdekében. Az eleve kisebb célt mg elé tűző, hétköznpi élet ellentmondási vgy npi politik gykorlt mitt kötöttebb, jellemében hjlékonybb és számítóbb Oresztészek és Kálvinok mellett z Elektrák és Szer-vétek fölmgsztosulnk. Elegendő, h csökkentett progrm" ellen érvelnek meggyőzően; nem szükséges, hogy meggyőzően érveljenek sját bszolút progrmjuk mellett. Mgábn tgdásbn rejlik z érv, melynek költői megfoglmzás, líri szárnylás újbb lendítő érzelmi energiát kölcsönöz. Illyés Gyul Különcben lemond rról drmturgii lehetőségről, mellyel máskor Testvéreken kívül is nemegyszer élt: Teleki László mellé nem állít egyenrngú vitfelet. Annál inkább kiknázz viszont költőiséget: ez mű még Illyés mindig gyönyörű nyelvű drámáink sorából is kiemelkedik, költői képeinek gzdgságávl és forizmtikusságávl. Költői kép és forizm: nem elsősorbn drám építőkövei. A Különc Illyés drámitln drámái " közé trtozik, hová például Testvérek, Dupl vgy semmi... is ( másik sorozt, z írott szépséget igzi színpdi életre váltó művek képviseletében Illyés legjelentősebb drámi művét, Tisztákt említjük). Illyés Gyulánk - vlmennyi mű-fjbn - egyik legngyobb és legteremtőbb erénye szerkesztőkészség - s drámát négy képre, tükörszimmetriávl ht jelenetre tgoló, feszes és szép szer-kezet itt is szinte képes elfedni drmturgii és logiki gyengéket. A Teleki-figur elhibázottság zonbn fölbillenti vlmennyi - mind ht - szituációt. Az egyensúly nélküli színpd Teleki László nem fejlődő jellem. Nem is lehet z, hiszen bszolútumok vonzásábn él - ezért is lett (már sokkl drám kezdete előtt) különc. Telekinek végig mindenben igz vn; igzság pillntr sem lnkdó forrdlmár igzság. Mgtrtás kkor válhtn - nem líri, hnem drámi, színpdi értelemben! - nem csupán tiszteletreméltóvá, hnem érdekessé és ktivizálóvá-gondolkodttóvá is, h vgy benne mgábn ébredne föl olykor távol helyett közelre, álom helyett relitásr (sőt: költői helyett prózir) is figyelő, kételyt (nem teátrális tépelődést) is ismerő ellenjátékos " - vgy h hozzá méltó környezet-tel: más gondolkodású, de hsonló súlyú egyéniségekkel szembeni küzdelemben mrdn lul. A Különcből mindkét megoldás hiányzik. Tlán zért, mert - mint z már idézett előszóból kitűnik - Illyés legngyobb szeretettel-egyetértéssel és legkisebb kritiki távolságtrtássl írott drámáj ez. Teleki Fáklyláng Kossuthjánál is monumentálisbb hérosz, 1861 néhány hetét, Teleki ktív és reményteli hónpjit pedig z i essel fölérő történelmi szituációnk, mgyr históri sorsfordító, de elszlsztott pillntánk látttj szerző. Nem lenne bj, hogy ezzel z állásponttl történettudósok ngy része nem ért egyet: tetszik, nem tetszik, 1867, kiegyezés htárkő, feltételei egy-más-fél évtizeden keresztül érlelődtek; s 1861-ben - európi összefüggésekben gondolkodv - nem volt relitás z újbb forrdlomnk. Nem lenne ez bj, hiszen csk nnyit jelentene: Illyésnek különvéleménye vn egy történelmi kérdésben. Ettől még nem szenvedne csorbát drámi igzság. A bj z, hogy Telekiből hiányzik körülmények, z idő józn mérlegelése. A mérlegelés még nem jelentene meglkuvást! H viszont igen, kkor Teleki nem lehet korszerű péld: mert korszerűen cselekvő, hitének, meggyőződésének etikusn elkötelezett ember sem nélkülözheti józn megfontolást. Ez még kkor is így vn, h mérlegelés", józnság", megfontolás" m nem túl jól csengő szvk, rossz kompromisszum látszólgos ismérvei. Teleki igzságát kisebbíti, hogy kivétel nélkül minden szituációbn vlmilyen okból jelentéktelen figurákkl kerül összeütközésbe, és nem is mindig érthetően. A drb expozíciój igen szép és lélektnilg hibátln, noh kissé elnyújtott (tlán épp szépség gátolt rendezőt bbn, hogy itt, élve z Illyés kínált lehetőséggel, bátrbbn rövidítsen). Kétségtelen tény viszont, hogy Orczyné szellemi értelemben nem társ Teleki számár; látóköre intelligenciáj és szerelmi rgszkodás ellenére is házisszonyi. Rontj z első kép hitelét Teleki nivitás: politikát tisztességnek képzeli, önmgát ezért nem félti. (Zvró z is: miért hívjvinné hz, Mgyrországr Orczyné kedvesét - mikor zt még Drezdábn is letrtózttás, kidtás fenyegeti, jelképesen végrehjtott hlálos ítéletét föl nem oldották, Ferenc József színe elé is csk 186o szilveszterén kerül mjd.) Illyés - ismételjük: kitűnően szerkesztett - jeleneteinek egymásutánj továbbikbn is mélttln prtnereket állít Teleki ellenében. A nivul tisztességes Telekivel szemben Krlovitz, titkosrendőr rcionális, de teljességgel tisztességtelen politikus megtestesítője. Másodszori s Nemzeti elődásábn is álomszerűvé komponált megjelenése nem kielégítő mgyrázt főhős gyorsn, htározottn és méltóságteljes önsjnálttl végrehjtott suicidiumánk: ennek z öngyilkosságnk drám -tehát nem z egykori történelmi vlóság! - szempontjából cskis kkor lenne értelme, h Teleki fölrázn vele bárkit is. Holott csk Orczynét rázz meg. Mrton Endre, ki igen jó érzékkel küszöbölte ki kisebb hibákt, ezt is észrevette: Orczyné följjdulás tetem mellett elmrd. Ngy kár, hogy rendező mű lényegesebb kérdéseit nem látj kérdéseknek, teljességgel zonosul Illyés álláspontjávl - így történhetett, hogy helyesen elhgyott utolsó szvk helyett teljességgel od nem illően és hmis látsztot keltve hlott blk ltt fölhngzik Kossuth-nót. Sorr vehetnénk z összes jelenetet;

9 Ferenc József jelentéktelenségét ktonssággl leplező egyébként is bszolút fölényhelyzetet élvező - urlkodój épp úgy eltörpül Teleki mellett, mint fitl Tisz Kálmán vgy z érzelgősen súlytln Podmniczky. Vy, Crenneville, Btthyányné: gyávság, hint-politik és korlátoltság megtestesítői. Telekinek nincsen környezete - megvetett, értetlen vgy jelentéktelen emberek közül z önmgáb fordulássl kell kiemelkednie. Szvit nem címezheti senkinek, kérdéseire merőben más régiókból nem remélhet válszt, eszméire megértést; innen monodrám-szerűség érzete, s innen sok szentenci, forizm: Teleki önmgánk foglmz. A Különc leleményesen és céltudtosn kitervelt szituációi elvesztik egyensúlyukt: z önmgáb zárt - humort, kételyt, hibát nem ismerő - tökély és számos figurábn vriált gyrlóság egymástól függetlenül léteznek. Sinkovits Imre (Teleki) és Kohut Mgd (Orczyné) Nemzeti Színház elődásábn (Iklády László felv.) Meglepetés nélkül Mrton Endre tőle megszokott - mgyr színházkbn ritkán tpsztlhtó - elegnciávl, igényességgel és ngyvonlúsággl állított színpdr drbot. Mint már mondottuk, lényegi kérdésekben zonosul szerzővel, Telekit tehát meghgyj lllyés hősének - de részben mgáévá is lényegíti: Telekiben egy nemzedék képviselőjét, ktuális hőst, típust állítv elénk. Teleki ötvenéves; fitlon ott volt, hol és mikor forrdlmt csináltk s jvkorb" érkezve is forrdlmárbb, mint kiskpukt kereső, ngyfüstű-kislángú újbb nemzedék. E - csk rész-ben generációs - problemtik szintén gykort fogllkozttj npjink mgyr művészetét. Mrton Teleki kontr Tisz-Podmniczky vitábn (Orczyné sszisztálás mellett) drbbn ki nem rívón, de nyomtékosn ktulizál: Telekivel egy kisebb küldetésű -- vgy küldetés lól kibúvó - nemzedék kritikáját mondtv el. A rendezői megvlósítás igényes, de semmiféle meglepetést nem szerez: hiányzik z z erő, rgszkodás, mely z esetleges hibákon is átütve mindig érződik, h vlóbn művészi közlendő kifejezésére dekvátn lklms, rendező számár különösen fontos műről vn szó. Itt inkább z ügy kerül előtérbe: Különc ügye, színpdr jutttás s lllyés Gyul drámírói munkásságánk szolgált. A ngyon sokt és ngyon változó színvonlon dolgozó Csányi Árpád illú- ziót keltő és jól bejátszhtó díszletet tervezett. Mindkettő érdem, különösen z utóbbi: végre elmrd színházinkbn m megszokott komikus bukdácsolás és székkerülgetés. A minden jeleneten végigvonuló htlms zöld függöny viszont kicsit unlms. Meglepetések nélküli színészi játék is. Sinkovits Imre ezúttl olyn történelmi hőssel tlálkozott, kinek figuráj nem igzán z ő testére szbott. Ennek z z előnye, hogy Sinkovits lkotó küzdelmet folytt szereppel, s nem éri be rutinjánk és színészi eszköztáránk z utóbbi időben túl gykrn lklmzott fogásivl. H újt nem is hoz, de képességeinek legjvát kölcsönzi Telekinek. Amikor tökéletességének önfényében kell sütkéreznie, kevésbé érzi jól mgát s kevésbé is hiteles, mint mikor néhány percre élő szituációb kerül, vitázht, vgy mg tréfát nem ismerő módján ironizálht. A néző emlékezetében mrkáns figur mrd meg. De inkább Sinkovitsr gondol vissz, mint Telekire. A végre komolybb szerephez jutó Kohut Mgd Orczynéként hiteles és szép portrét formál. Néhol hrsánybb kelleténél, de ezeket ritk ránytévesztéseket feledtetik zok percei, mi-kor nem csupán végszvkt kell dni imádottjánk. Különösen z első jelenetben sikerült mély beleérzéssel jellemeznie tehetetlenül ggódó, nemes ki csinyességgel rvszkodó szerelmes szszonyt. Szilágyi Tibor Krlovitz mintszerű lkítás Szilágyi egyre szporodó cinikus ördögei sorából, még mindig új leleményekkel s példás önfegyelemmel: drám leghálásbb sikerszerepe egy pillntr sem lesz htásvdász színészi trükkök áldozt. Szcsvy László mozgássl jól jellemzi Ferenc Józsefet, hnggl, gesztussl, mimikávl már nem: szürkeséget nem könnyű szürkeséggel ábrázolni. Oszter Sándor nem Tisz, Szersén Gyul nem Podmniczky: előbbi zvrón hrsány, utóbbi gyámoltln és érzelgős; mindketten szereposztási tévedés áldozti is. Tyll Attil (Vy) és Szokoly Ottó (Crenneville) lelkiismeretesen lkít két kisebb szerepet; húsz percen át zt teszik, mit belépésük pillntábn várni és elképzelni lehet. Ngy Rékánk (Btythyányné) csk hmis hngji vnnk. A Különc elődás elegáns, látványos ünnepi produkció - örömteli meglepetés nélkül. Illyés Gyul: Különc (Nemzeti Színház) Rendezte: Mrton Endre. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Vágó Nelly. A rendező munktárs: Bodnár Sándor. Drmturg: Benedek András. Szereplők: Sinkovits Imre, Kohut Mgd, Szilágyi Tibor, Szokoly Ottó, Tyll Attil, Ngy Rék, Szcsvy László, Oszter Sándor, Szersén Gyul, Jncsek Rudolf, Sárvári Győző f. h., Trsoly Elemér.

10 KOLTAI TAMÁS Vissz mrgóról Ez Kis János rc, mikor már mellében kés. 2. lopos Simeonként. Mgs, szikár lkj mindvégig kissé görnyedt: letekint pusztáb". Érdeklődő rccl, kíváncsi tekintettel fordul mások felé. Megfigyel. Hngjábn tárgyilgosság. Nincsenek indulti (leglábbis nem érzékelhetőek), hideg logikávl jár be egy utt, végre-hjt egy kísérletet. Már nem űzi szenvedély, egyszerűen olyn szkét, ki figyel és nyugodtn sétál mrgón", kívül mindenfjt társdlmi és morális kötöttség körén, kíváncsin várv, hogy végül is belerántj-e vlki szbályok vonzásáb". Ez z rckép minth már nem is "fordított", hnem vlódi szkétáé voln; zé, ki sját mg is csk olyn játékos bábuj dolgoknk". A vörös síspk és vörös pulóver zonbn figyelmeztet, mondhtnám: elidegenít. Ez Kis János kívül hordj mártíromságát. Egy másik kép Gábor Miklóst ábrázolj Kis János szerepében. Brázdált intellektuel-rc, másnposság összeté1. Évek ót polcomon áll, könyveknek veszthetetlen vonásivl. De nem kitámsztv egy Srkdi-fotó. Színész- éhség vgy z lkoholizmus jelei legbrátomtól kptm, őhozzá nem tudom, fontosbbk rjt, hnem z, mi hogy került. Srkdi keresztbe vetett köldöknéző értelmiségi öngyötrő vívódásir utl. Gábor Kis János is fejét lábbl, ültében-fektében mélyen lecsúszv támsztj, vgy inkább két kezének begy heverő srkáb fészkeli mgát, roncs közé szorítj, minth zzl, hogy könyöke krfán, jobb tenyerével ujjit hlántékán lüktető erekhez érinti, homlokát támsztj, mjdnem teljesen csillpítni tudná z odbent őrülten keeltkrv fején levő kötött spkát. ringő gondoltokt. Megdöbbentő z elesettség ezen kéez z rc egy szenvedő szkétáé, ki z pen. Azt képzelem, hogy lkás fűtetlen, életet tiszt ész, személyiségben különben miért viselne sált. A kéz függetlenedő gondolkodás rcionlizláthtón trtni kényszerül z - lko- musáig csupszított, de közben tüzel, holtól? gyengeségtől? betegségtől? - mint egy pokol energiájától fűtött ktln", 4. elbillenni készülő fejet. vgy (hogy egy másik Srkdi-drámából De szemek legnyugtlnítóbbk. vegyük hsonló idézetet) egy tengernyi Melyik kép z "igzi"? Kétségbeesés tükröződik bennük, szinte energiától fűtött pokol ég" benne. A kötött síspkás Kis János kecskeméti már sírás htárán. A látás minth elhoelődás elején z blkpárkányon billegmályosult voln, tekintet nem világr, egyensúlyoz. Ez játék hlálll 3. nem egy pontr szegeződik, h-nem befelé egyrészt elénk nyitj zt szkdékot, (vgy tlán már odátr?) figyel, hol A kép, mely kecskeméti Kton József melynek szélén drb játszódik. Másvégső kérdésekre még válszt lehet kpni. Színházbn Gábor Miklós rendezte részt el is távolít tőle, hiszen jelenet Mert z rc mgányát tekintetből elődásból belénk rögződik, csknem óhttlnul eszünkbe jut később, mi-kor kiolvshtó kérdés teszi teljessé: miért? És metforikus. Andori Péter, Kis János Jób z öngyilkossággl vló fenyenincs válsz. megszemélyesítője minth vlóbn egy getésnek nevezi Kis János szkétságát. Hrmdrészt - ezt már vlószínűleg keoszlop tetején álln, OszNem tudom, mikor készült kép. vesen tudják nézőtéren - Gábor Mik-lós in memorim" gesztussl utl vele Srkdi hlálár, ezzel mintegy z életét is zonosítv Kis Jánosévl. Amtőrfelvétel Srkdi Imréről Andori Péter imbolygó sziluettjében tehát megjelenik mg Srkdi. Gábor ezzel személyes mozdulttl mgához rántj z egykori emléket. Másrészt ne felejtsük el, hogy korábbn, Mdách Színházbn már játszott szerepet. A kecskeméti Kis János így - Gábor Miklós közvetítésével - nemcsk z írót tekinti modellnek; z lkításnk törvényszerűen részévé válik rendező színészként mgábn hordozott Kis János-énje is. A képek egymásr vetítődnek. Az Oszlopos Simeon Kecskeméten 5. Most kecskeméti bemuttó után Gábor Miklós zt írt z Oszlopos Simeonról, hogy emlékezés egy nemzedék életének sorsfordulójár, mikor nem-

11 csk életünk, de hitünk és önmgunkb vetett hitünk forgott kockán". B. Ngy László nnk idején úgy foglmzt meg ugynezt, hogy drb egy negtív életérzés tükre, melynek gyökerét mgyr értelmiség egy részének dezillúziójábn kereshetjük, z 56-os ktklizm nyomán". Az emlékezésből, z író vgy drám előtti tisztelgésből nem jöhet létre eleven elődás - ezt nyilvánvlón Gábor is tudt. Ugynígy éreznie kellett, hogy z 1956-os dezillúzió elmúltávl kicsúszott drám lól z történelmi" tlj, melybe születése idején mélyen be-ágyzódott. Nyilvánvlón számításb vette, hogy m olvsv drb túllép z kkori viszonyokr érvényes mondnivlón, mint ezt legutóbb kposvári stúdióelődás is bizonyított. Hcsk nem krt cstlkozni formális fölújítások gykorltához (Srkdi másik jelentős drámáj, z Elveszett prdicsom többször áldoztul esett ilyen kegyeletes szertrtásoknk), kkor meg kellett keresnie z lpgondoltot továbbmozgtó társdlmi és drámi rugókt. Teátrális értelemben pedig be kellett bizonyítni, hogy z Oszlopos Simeon nem szituáltln morfondírozásokból áll, nem pusztán egy köldöknéző értelmiségi ön-vájkáló monológj, hnem színpdon működtethető drám. Egy trtlmi-gondolti és egy drmturgii problémávl kellett megbirkózni tehát. 6. A kecskeméti elődás tüzetes elméleti lpvetése megtlálhtó Gábor Miklósnál, Társbérlet z oszlopon című tnulmányábn. Az z érdekes ebben, hogy nplószerű jegyzetek Mdách Színház 1967-es bemuttójához készültek, próbák és z elődások idején, viszont z kkori Kis János-lkítást motiváló gondoltok sokkl inkább mostni elő-dásr érvényesek. Azt írt például: Kis János nem hisz sját szenvedésében sem, míg hlálig el nem jut: nem gonoszságból vgy jellemtelenségből, hnem belátásból... Kis János komolyn veszi rációt egy álrcionlist világbn, Kis János nem hull szét, Kis János végre összpontosít, tiszt szándékkl feltárj és megvlósítj életével zt, mit körülötte zjló élet leplezni nem tud, mit Vincéné képvisel: tiszt érdek, tiszt ész, tiszt rosszkrt célszerű működését." G ábor M i k l ó s z Oszl opos Si m e on e s Mdách szí n h ázi el ődásábn ( MT I f ot ó) A vlóságbn Gábor Miklós Kis János egy széthulló személyiségről dott látleletet, ki nemcsk hisz sját szenvedésében, hnem ngyon is látványosn szenved, vlóságos önfelsebző kéj-jel. Az összpontosításnál föltűnőbb volt z önpusztítás démoni sodrás; tiszt észnél z érzelmektől, sőt érzelgősségtől tépett: intellektus. Az lkítás ereje éppenséggel nem ráció részegítő, szkéti gyötrelméből" szármzott, miként szerep lényegét Gábor megfoglmzt, hnem pokolrszállás indulti szélsőségeiből. Azt kell mondnunk, hogy Gábor 1967es Kis János jelentős lkítás volt, de más, mint milyennek szánt. Az ellentmondás egyik ok tlán éppen z, miben Gábor megjelöli z Oszlopos Simeon konfliktusát: z intellektus. Egész színészetének lényege sját intellektusához vló viszony. Az intel lektusához, mi voltképp mindig zvrt, és mi mégis meghtározt szerepeit, bármennyire tiltkozott is ellene. Gykrn intellektuálisn előbb készült el szereppel, mint hogy színpdon meg tudt oldni. Ez lklmnként zon is múlt, hogy mint mgánembernek mennyire volt személyes köze szerephez. Egy 1968-s rádióinterjúbn mg beszél erről: Az ember z egyéni életének problémáit ngyon nehezen tudj eljátszni, mivel ngyon nehezen tudj megközelíteni... Ngyon könnyen tud eljátszni olyn problémákt, miken már túl vn... miket már el-íntézett..." Az intellektulitás és tőle vló szbdulás htvns évek második felében z egyik fő kérdés Gábor színészetében. Ezért mikor zt írj, hogy z Oszlopos Simeon z intellektussl birkózó ember drámáj, kkor ez z ember egy

12 kicsit ő mg ben még túl közel volt sját drámájához; meglehet, ezért nem tudt szándék szerint tökéletesen eljátszni. Tíz év múlv kellően eltávolodott tőle, ezért tudhtt eredeti szándékánk megfelelően - megrendezni. 7. Az említett rádióbeszélgetésben z Oszlopos Simeon is szób került. Gábor itt zt fejtegette, hogy h eljátssz Kis Jánost, kkor nem úszhtj meg, hogy zokt kérdéseket, melyeket Kis János ngyon keményen világnk szegez, mg is föl ne tegye mgánk. De mik ezek kérdések? Ngyon vulgárisn (és ngyon bnálisn) zt lehetne mondni, hogy Kis János végére kr járni világ természetének. Ez persze így meglehetősen ponttln. A világ" egyenlő Kis János kis világávl, még csk nem is társ-dlomml, csupán társdlomnk zzl vékony szeletével, melynek drb kezdetekor peremére került (sját hibájából vgy sem, ezt most ne firtssuk), és el kell döntenie, hogy megpróbál-e visszevickélni, vgy úgy htároz, hogy végképp kilép belőle. Ez döntés: mg drb. Ennek döntésnek logikus végigjátszás. Sját pszichológiáját is htályon kívül helyezi írj Gábor -; minden lépését döntés htározz meg, ggályosn vigyáz rá, hogy így legyen, pedánsul rgszkodik sját, felismert kötelességéhez: megvlósítni vlóságot." Ez vlóság pedig mindenekelőtt Vincéné-ben testesül meg, s így bár ösztönösen undorodik Vincéné szgától, mgáévá teszi, mit világ nyújt neki: Vincéné logikáját". Tudjuk, hogy Vincéné logikáj luciferi logik, tiszt rosszkrt logikáj. Azzl, hogy Kis János elfogdj, tudtosn rossz oldlár áll - sors oldlár z emberrel szemben. Tovább rontj rosszt, Gábor szóhsználtávl élve: megvlósítj vlóságot. Morlizálássl könnyen bebizonyíthtó, hogy Kis János kkor cselekedne humnist módon, h ellene szegülne rossznk. Cskhogy morlizáló kérdésfeltevéssel nem megyünk semmire, bizonyos értelemben éppen morlizálás lehetetlenségéről szól z Oszlopos Simeon. A drb összes szereplője morlizál - Kis Jánoson és Vincénén kívül. Mári, ki úgynevezett okos nő" rendezett életével. Zsuzsi zzl, hogy meg krj menteni". A kizsürizett festmény mitt fölháborodó házspár meddő fölháborodásávl. Antl hittérítők konstruktív buzglmávl. Bálint nyárspolgári becsületességével. Még Jób tökéletes közömbössége is morlizálás - dolgokt egykedvűen fogdó mgtrtás immorlitás ugynnnk skálánk másik végén helyezkedik el, melynek tetőpontján Mári tevékeny szerelmének" erkölcsi mgsrendűsége tündököl. De Kis János mgát skálát nem fogdj el. Ő Gábor szerint zért áldozz fel z életét, hogy leglább egy igzi érték-rend létezésére hívj föl figyelmet". Kis János mint áldozt- ez z új Gábor Miklós fölfogásábn. Áldozt, de természetesen megint csk nem morális értelemben. Nem zsenikomplexusról, meg nem értett, önpusztító művészről, züllött intellektuelről vn szó. Ezek hmis kérdésfeltevések. Ami itt lényeg: hogy z ember hideg fővel, szkét módr nézzen szembe vlóság fölismert természetével. A válság öngyilkos törekvéseinek segíteni z emberrel szemben" ez embertelen. De h sikerül végigjárni z utt, gondolttá vált mgunkkl fölmérni világot", és sikerül túlélni kísérletet, kkor végre z igzi rcunkt is megláthtjuk. 8. Megvlósítni vlóságot. Ez több, mint mit Brecht mond: létrehozni vlóság htékony képmásit. Ez zt jelenti: lemerülni vlóságb. H vlmire, erre igzán szüksége vn m színháznk. Kis János lemerülése" tisztán filozófii. Nem züllés. Nem el-engedettség. Leglábbis Kecskeméten nem z. A nézőnek megbotránkozástól kell eljutni tisztságig" - írj Gábor mostni elődásról. Ez legkevésbé sem megbotránkozttó színház. Csk zok tlálhtják megbotránkozttónk, kik úgynevezett erkölcsös" színházt csinálnk, úgy, hogy kiszűrik belőle vlóságot, vlóság erkölcsi normáikon kívül eső mozzntit. Ok zok, kik felháborodnk pesti Picsso-kiállítás képeinek erkölcstelenségén, és elvkult didlll kergetik szét z utcán párzó kutyákt - z erről szóló jegyzetek is tíz évvel ezelőtti Simeon-tnulmánybn olvshtók. Szvkkl már kkor megfelelt nekik: Amit ők léleknek trtnk, z, z mg kulisszhsogtás. Nem hzudnk - de minden, mit éreznek, önmgábn hmis konstrukció. Jóság és könny - de csk htlmt kr-nk mindenáron." Ami ezzel szembeállíthtó, z szigorún nlizáló színház. A vlóságot megvlósító színház. Tiszt színház. 9. A te szobádnk mindig vn vlmi koporsó jellege" - mondj Jób drb elején Kis Jánosnk. Nem nehéz rájönnünk, hogy Puer Gyulár - kiről tudjuk, hiszen mg árult el: olvsás közben egy lpbenyomás támd drbról, és színpdkép mindig tükrözi z lpbenyomást - ez mondt htott legerősebben. Minth hlottszürke porbevont lepné szob tárgyit, mely ltt eltűnnek vlóságos körvonlik; zt tényt, hogy Kis János szerint formák bomlnk, ezek tárgyk igzolni látsznk: még fölismerjük őket, tudjuk, hogy mire vlók, de z z érzésünk, hogy hsználni már képtelenek lennénk őket. Ez szürnturlist" díszlet illik drbhoz, láfesti meghtározott térben és időben (s mégis : téren és időn kívül, mrgón") játszódó cselekményét. Andori Péter játék Kis János szerepében emlékeztet nnk z lkotó közönynek" z állpotár, mit Gábor Miklós Simeon-nplójábn mint sját kkori lpérzését elemez. De ez z egyetlen közvetlenül fölismerhető vonás z lkításon - rendező rcából. Különben meglepő, hogy Gábor mennyire nem kényszeríti rá egyéniségét szerep lkítójár, mi pedig gykori színészrendezőknél. Félő volt, hogy intellektuális beállítottság folytán éppen neki lesz legnehezebb elkerülnie ezt cspdát. De soh nem érezzük úgy, minth kiszóln színész mögül, vgy szócsőnek hsználná. Andori Kis János, miként Oszlopos Simeon pusztábn, kissé meggörnyedve áll színpd közepén, és szinte brátságos közvetlenséggel figyeli kísérletének eredményét. Csknem mindvégig ezen centrális helyen, z oszlopszentek merev mozdultlnságávl pózol, vgy egész testével rr fordul, kivel beszél. Lényegében vn vlmi lpvető nivitás. Nem egy kiélt és meggyötört intellektus, inkább csk egy kíváncsi közönyös, kinek síspk (minth bohóc-sipk voln) játékosságot, csknem bájt kölcsönöz. Azt hinnénk, hogy ezzel z lpm-

13 gtrtássl nehéz lesz végigjátszni drbot. Kis Jánost démonikusbbnk képzeltük; olynnk, ki sötét izzásávl borzongtó vonzást ébreszt másokbn, főleg nőkben; öregebbnek is vélnénk. Andori egy fitl tlét benyomását kelti külsőleg; sokkl inkább látszik sértett öttusázónk, kit nem vittek ki z olimpiár, mint töprengő intellektuelnek, kinek csk z gy működik". (A színész bjuszt növesztett, tlán hogy öregítse mgát; szkállát viszont levágtt, s ezt helyeselni kell, mert szkáll túlságosn egyértelműen és elkopttott jellel" utlt voln egy mi értelmiségi típusr, mivel kényelmes rendezők - főként filmen megelégszenek jellemábrázolás helyett.) Az szkétságát rögtön elhisszük Andori Péter Kis Jánosánk. Nehezebben, hogy túl vn minden mámoron, de zt fönntrtás nélkül, hogy nem ht rá bor, nő, semmilyen érzéki öröm. Rend-kívül tárgyilgosn veszi tudomásul ezt z állpotot, nem játszik rá, nem szándékozik szerepet csinálni belőle. Voltképp válságról sincs szó, egyszerűen z állpot rögzítéséről és hidegen trtásáról". Ez z új Andori Kis Jánosábn. A kísérlet, hogy meddig tud megmrdni ebben mélyhűtött állpotbn, z szkétságbn, meddig nem htnk rá zok z elváltozások", melyek környezetében történnek. Még vlmit megértet ez z lkítás. Kis János psszivitását. A szemlélődés z oszlop tetejéről metforából vlósággá válik. Ez rendezőileg sokt jelent: szituálj" drbot. Végül is rról vn szó, hogy Kis János, mint vlmi objektív kmer, fölveszi" körülötte történő eseményeket. Ő mg psszív; csupán tiszt ésszel követi - megvlósítj - Vincéné intuícióit. Vincénéből árdnk z ötletek, Kis Jánosnk csk meg kell teremtenie megvlósulásukhoz szükséges helyzetet. A kísérlet bból áll, hogy időnként csvr egyet spnyolcsizmán", melyet önmgár húzott. Kipróbálj z szkétságát. Hogy mikor serked ki lól vér - úgy, hogy fájjon is. Andori egész szerepépítését meghtározz és elfogdttj ez z lpállás: monotonitást, kántálv-értelmező hngsúlyokt, távolságtrtást. De nemcsk megértjük fölfogását. Azután, hogy megértettük, szuggesztióját is megérezzük. Mert vn szuggesztiój, igen erős méghozzá. Ritkán kpunk egy színpdi lkról ilyen egységes benyomást. Ritkán simul össze ennyire színész és sze rep, mi nnál vártlnbb, mivel cl kellett mosni egy bennünk kilkult, egészen más vonásokkl fölruházott képet. (Nem Andori tehetségének kibomlás vártln, z már régót érlelődik, és keresi helyet, hol utt tlálht mgánk, hnem nnk képnek z élessége, mely Kis János rcát mrdndón tudtunkb vési. ) Hogy látszólgos egyszerűség --most már z elődásr vontkozttv --milyen sok árnyltból áll, zt többek között Hetényi Pál egészen kiváló Jób-lkítás muttj. A felszínen ugynz szikárság, érzéketlenség és közömbösség dominál, mint Andorinál - zzl különbséggel, hogy érezzük mögötte belső trtlmtlnságot. Andori játékából egy percig sem támd kétségünk felől, hogy Kis János megmenthető; Hetényinél ez nem jut eszünkbe: Jób végérvényesen mrgór" került. (Egyébként érdekes: ő z, ki megérzi, hogy Kis János zuhnás" látszólgos; voltképpeni folymt éppen felé trt, hogy Kis János megtlálj z igzi rcát. Ezért mondj, hogy utoljár vn itt. A mrgóról" vissztérő Kis Jánoshoz már nem lehet köze.) Az elődás ngy kísérlete Vss Év volt Vincéné szerepében. Az lkti meg nem felelés, zt hiszem, előzetesen mindenkit gynkvóvá tett voln z eredményt illetően. Utólg nyilvánvló, hogy egy lktánál fogv elsöprően nturlist" mondhtni: szftos- Vincéné nem illett voln bele ebbe z elődásb. (Mint hogy Andori és Srkdi Kis János között is vn távolság.) Gábor, úgy tetszik, tudj zt, mit z utóbbi időben minth elfelejtenének egykét színházbn: hogy szerepet osztni nem sktulyákból kell. Másrészt, hogy jó z, h rendezőnek nemcsk drbról, hnem színészekről is vn koncepciój". Tévedés voln zt hinni, hogy Vss Év egyszerűen megcsinálj" Vincénét. Az t teszi, kétségtelenül; bámultos, hogy mennyit tud ról (ordináréságáról, vstgbőrűségéről), és hogy mit tud, zt mennyire sjátjává oldj: oldlzó lépcsőjárássá, cigrettát trtó kezének mozdultává. Vn néhány komolyn groteszk pillnt, ezek közül is legemlékezetesebb, mikor szekrényjtó tükrébe nézve táncolni kezd. Már-már megsjnálnánk, hogy szénbogly-hjáb túr, kár hjlndók lennénk fölkuttni vele együtt vlmi szép emléket - mikor színésznő éles vágássl, minden átmenet nélkül vissztér reminiszcenciából vlóságb, könyörtelenül széttposv Vá n d o r Év (Zs uzs i) é s An d o ri Pé ter (Kis J án o s ) kec sk e mét i elő dás bn ( Bí r ó Lá szló f el v.)

14 romntikus pillntot. Egyszóvl Vss Év mindezt megcsinálj, de ennél többet is tesz : képes ellenállni szerep humorlehetőségeinek, mi jelen esetben htározott erény, mivel megteremti z elődás lphngját. Gábor Miklós ugynis ezzel tudtosn szárz lphnggl, tempótlnsággl (mi nem egyenlő ritmustlnsággl) ellentmond egyrészt túlzottn színes" és ezáltl eldhtó" színháznk, másrészt száguldó tempójú elő-dások divtjánk. Vn türelme végigelemezni és kijátszni helyzeteket. Vgy fordítsuk így: vn mondnivlój. Számolni kell zonbn következményekkel is. Mivel mind Kis Jánosból, mind Vincénéből eltűnt démoniság, kpcsoltuk drb más szereplőihez vlmelyest elszegényedett. Ez kevésbé vontkozik férfikr: ők mgukbn is megélnek z elődás levegőjében. Áron László és Kézdy György esetében ez némi engedménnyel járt z oldottbb pillntok kedvéért; Áron Bálintj tlán egy fokkl blekbb" z eredetinél, Kézdy pedig Müller szerepében egy tévesen kiszámított jtónyitássl egészen bohózt htáráig elmerészkedik. Fekete Tibor kifogástlnul érvényesít egy htározott morális ellenpontot Kis Jánossl szemben. A nőkkel már próbb-ngyobb gondok dódnk. Kettőjük közül Mári z okos, Zsuzsi but nő. Mári intellektuális, Zsuzsi ösztönlény. Mári fölös-legessé válik bbn pillntbn, mi-kor Kis Jánosnál beáll z szkétság, és újr meg kell jelennie - szimbolikusn -, mikor z szkétság késszúrássl el-múlik. Az Zsuzsi szúr (itt kpcsolódik egymáshoz két nő), kit Kis János pusztán kísérleti nyúlnk tekintett, és áldoztul dobott. (Ezzel követte el Kis János, hogy Gábor megfoglmzz, trgikus vétséget.) Kis János számár Mári: NŐ. Szerető, ny, társ. Andori ezt jelzi is: z nrcisszist módon szenvelgő és egyszersmind gyermeki elesettséget sugárzó hngsúly, mellyel kiböki: Mári elment", ironikus leleplezésével z elő-dás egyik legfájdlmsbb és ugyn-kkor legelidegenítettebb" pillnt. Simon Év jóvl egyszerűbben foglmzz meg Máriát: tiszt, rendes és szép nő, ki normális, köznpi életet biztosítná párjánk. Zsuzsit Vándor Év lktilg jobbn eltlálj, lkítás mégis több hiányérzetet kelt. Az, hogy ltt mrd szerep- nek, részben Andorin is múlik: z ő tárgyilgos udvrlásábn" több férfis vonzásnk kellene lennie hhoz, hogy Zsuzsi vlóbn megbűvölt nyúlként" dj od mgát. Ugynígy meglázttás Vincéné áltl nem lehet teljes, mivel Vss Évából itt hiányzik mások szenvedésében és gyötrésében gyönyört tláló démoni kegyetlenség. Így drb tlán két leghtásosbb jelenete elszürkül. Ebben zért rendezői kimunkáltlnság is szerepet játszik. 10 Az elődás kérdéses pontj z utolsó jelenet. Kposváron elhgyták, drb késszúrássl (zz ott késszúrást helyettesítő vslóütéssel) fejeződött be. Az eddigiekből nyilvánvló, hogy ez Gábornk nem lehetett megoldás. Az ő értelmezésében z Oszlopos Simeonhoz nemcsk szervesen hozzátrtozik z eredeti befejezés, hnem trgédiánk ez ktrzis, nélküle z egésznek nincs értelme. H Kis János nem tlálj meg mg rcát, mrgóról" visszvezető utt, kkor drb nem foghtó föl más-nk, mint negtív példáztnk, s hőst nem trthtjuk hősnek. A drbzáró monológ mindenképpen irodlmi függelék, drámán kívüli mozznt, drmturgii értelemben megoldtln. De el kellett hngzni. A mrgóról" visszvezető út lehetősége hozzátrtozik Kis János kegyetlen kísérletéhez. És mi fontosbb: Srkdi-képünkhöz is, mit ez z értékekben gzdg, jelentős elődás tisztábbá, világosbbá tett. Srkdi Imre: Oszlopos Simeon (Kecskeméti Kton József Színház) Rendező: Gábor Miklós. Díszlet- és jelmezterv: Puer Gyul m. v. A rendező munktárs: Tucsni András. Szereplők: Andori Péter, Simon Év, Vándor Év, Vss Év, Hetényi Pál, Áron László, Gyuli Antl, Fekete Tibor, Kézdy György, Budi László, Vrg Károly, Bölcsics Ágot, Tucsni András. F Ö L DE S AN N A Négyszögek üres térben Két mgyr bemuttó József Attil Színházbn Megszoktuk, hogy z új mgyr bemuttók rendszerint z évd második felére mrdnk. Lssn indul be színházi gépezet, hol be nem trtott htáridők, hol elhúzódó drmturgii munkák késleltetik premiert, máskor viszont mű-sorterv ösztönző kényszere érvényesül: minden színház igyekszik még szezon-végi meleg előtt teljesíteni bérlőknek (vgy kultúrpolitikánk) tett ígéretét. Éppen ezért, említésre - és dicséretre méltó József Attil Színház szoktln frissesége, hogy szezon első két hetében két új mgyr drámávl fogdj közönséget. Méghozzá olyn drbokkl, hol plkátr kerülő név már önmgábn is vonzóerő. Kertész Ákos is, Csurk István is zok közé szerzők közé trtoznk, kikre egyformán kíváncsi közönség és kritik. Mind-ketten jelentős drámi teljesítményekkel vívták ki ezt megkülönböztetett figyelmet. Most bemuttott, témábn, műfjbn különböző drbjik elmrdnk rngot dó jelentős művektől, Ki lesz bálnyá?-tól, Névnptól. De mindkettő jelenben játszódó, bizonyos társdlmi ktulitássl és feszültséggel, épkézláb jellemekkel rendelkező, hgyományos drmturgi kereteit nem feszegető, első hllásr könnyen befogdhtó színpdi lkotás. Bemuttásukt - lább részletezett fenntrtásink ellenére nemcsk igzolhtónk, helyesnek, de vitthttln műsorpolitiki eredménynek és színházi teljesítménynek is érezzük. Mű-soron trtásuk egész évben z ngyl-földi színház legjobb törekvéseinek megfelelően gzdgíthtj repertoárt. Viszontlátott Özvegyek Páskándi Géz egy cikkében Görgey Gáborr hivtkozik: szerinte z új mgyr drbok újrjátszásától vló idegenkedés, z eredeti bemuttókhoz vló mkcs és feltétlen rgszkodás, mely színházi életünkre jellemző, ugynnnyir nkronisztikus, mint házsság előtti nemi érintetlenség megkövetelése. Kevésbé szellemes formábn, de szín-házi életünk egészének spektusábn mgm is szóvá tettem ezt jelenséget ko-

15 rábbn, SZÍNHÁZ hsábjin. Hogy z egyszer bemuttott, vidéken legföljebb 2535 lklomml eljátszott mgyr drboknk hiányzik kifutás, z utóélete, z igzi színpdi próbtétele. Nincs mód színpdon felszínre került vgy kritik áltl kielemzett drmturgii hibák orvoslásár, új rendezői felfogások kikísérletezésére. A színházk érdekei, látszólg, ellentmondnk z író és mgyr drámirodlom érdekeinek: őket z eredeti bemuttó kíváncsiságot ébresztő, tiszteletet prncsoló kockáztávl szemben minden felújítás lklmávl z összehsonlítás kínos kilátás fenyegeti. Kudrc esetén pedig fel-újítónk nincs mentség, hiszen rendezőnek ismernie kellett feltámsztott mű gyengeségeit is. Éppen ezért, tisztelem válllkozókt. Ez esetben Berényi Gábort, ki nem bízt sorsár, feledésre korábbi szín-házi prtnerének, Kertész Akosnk hrmdik drámáját, és válllkozott z Egerben és Miskolcon bemuttott Sziklfl József Attil színházi bemuttásár. A drb budpesti keresztségben z író dt, eredeti címét kpt vissz. (Az Alföld évi számábn még Özve g y e k [ Sziklfl] változtbn olvshttuk.) Ez módosítás mintegy előre jelzi Berényi koncepcióját, ki Kertész Akos drámájánk nem nnyir jelképességét, mint relist trtlmát kereste, és vlószínűleg szándékosn előidézett utóbleset áldoztává lett Kssi Kornél özvegyeinek" pszichológii portréját állított z elődás középpontjáb. A négyszereplős drb hőseit elszkíthttln szálk fűzik megidézett hlotthoz. Anyusk neki, érte, és egy kicsit belőle - z ő híréből, rngjából - élt. Teleki Hnn színésznő Kssi első felesége volt, butikos Anni - színész gyermekének nyj - második. Róz, viszonzás nélkül szeretetet és szerelmet kínáló őssszony" pedig szeretője. Tlálkozásuk időpontjábn trgédi visszvonhttlnul lezjlott, s most négy hete történtek titkát, okát, Kornél utolsó npjink kronológiáját, tettének indítékit keresik. A tém - z igzi - természetesen nem z, hogy mi történt Kssi Kornélll, hogy előre elhtározott szándékkl vgy részegségében vezette utóját sziklflnk, hnem hogy mi-ért jutott egy országos hírű, még mindig népszerű, ngy keresetű színész erre mélypontr. A hozzá trtozó nők egy-mást tépve és önmgukt mrcngolv keresik felelőst és felelősséget, míg Jelenet Kertész Akos: Özvegyek című színművéből: Szbó Év (Róz), Kálly Ilon (Hnn), Mrgi t t y Ági ( An ni ) é s L on t y Mrgi t ( An yu sk ) ( MT I f ot ó) ki-ki rádöbben mgáér, rr, hogy rosszul szerette Kssi Kornélt. Védelmezik és vádolják is férfit, kit mind négyen szerettek. Kertész Akos hiteles, plsztikus, ismerős jellemeket állít színpdr. Teleki Hnn ngyvonlú és igényes intellektulitás ugynolyn életszgú, mint Anyusk értetlen, rjongó önzése, Anni fárdhttln és erőszkos birtokvágy. Tlálkozásuknk, vitáiknk z első perctől szinte z utolsóig megvn z érzelmi és indulti feszültsége is. (A megszorítást drám utolsó perceinek vártlnul lnkdó tmoszféráj, dilógus tempóvesztesége indokolj.) Csk megfejtés nem derül - nem derülhet -- ki színpdon. Kertész Akos hőse ugynis, mint zt Szántó Judit z eredeti bemuttóról írott kritikájábn is kifejtette (SZÍNHÁZ, 1976, 4. sz.), nem özvegyeiért és nem is mittuk lesz öngyilkos. Életcsődjének ez régót szétzilált mgánélet legfeljebb csk tünete. Ok nyilvánvlón nem szexulitás szféráibn, nem z egyik sszony vele szemben táplált mximlizmusábn vgy másik bernyozott szervilizmusábn rejlik. Ezek legfeljebb megnyugvást kínáló hrmdik sszony krjáb kergethették férfit, de nem hlálb. Kssi Kornél önpusztítás e drbbn ki nem elemzett, inkább csk jelzett életcsőd beismerése. Ami vi szont nyilvánvlón elsődlegesen közéleti, szkmi töltésű. Alklms-e z Ö z v e g ye k női kvrtettje ennek kudrcnk bemuttásár? Vlószínűleg igen. Mert többé-kevésbé tudtosn, esetleg értetlenül, de tényszerűen és tnúként mindenképpen átélhették, hogyn siklott ki Kornél tehetsége. Különösen Hnn, ki mg is megélte Kornél válságit, csk őt művészetének vgy emberségének belső erőforrási kiemelték kátyúból. Az ő gyásszl egyenlő intenzitású kritikáj félmondtokb sűrítve jelzi, hogy lelke mélyén ngyon,ól tudj: Kssi sors színpdon, műteremben, nem pedig z ágybn dőlt el. Kertész Ákos miskolci premier után tovább dolgozott Berényi Gáborrl M k r és Névnp elődásánk rendezőjével - drb szövegén, míg jelenlegi, József Attil színházi változt elkészült. A legszembetűnőbb különbség színlpon is jelentkezik. A Sziklflbn Kornélnk leglább hngj bevtkozott sját sors tisztáztln drámájáb, A József Attil Színházbn továbbr is kulcsszerepe vn színész Rózánál felejtett mgnójánk, de itt nem hngzik el széthulló csládot és széthulló nemzetet pnszoló idézet, nem szóll meg közvetlenül sját tehetségében, pontosbbn teljesítményében kételkedő mű-

16 vész. Feltételezhetően Kertész Ákos deus ex mchin megoldásokból és megfejtésekből kiábrándulv hjtott végre ezt változttást. Cskhogy ezáltl Róz mgnómonológj vlójábn súlytlnbbá, szinte feleslegessé lett. Nem érthető, hogy miért jelent tekercs lehllgtás olyn felkvró élményt és olyn megbocsáthttln indiszkréciót jelenlevők, de elsősorbn Róz számár. Mégis zt éreztük, hogy z új bemuttó Kssi Kornélj vlmivel egységesebb, logikusbb képlet. A rá vontkozó megjegyzésekből kimrdtk színész társdlmi és erkölcsi züllésére, süllyedésére - például z áltl kínált uzsorkölcsönökre - utló félmondtok, és mélyebb lett Kssi nimbusz és önértékelése közötti szkdék. Ezért éreztük elkerülhetetlenebbnek, szükségszerűbbnek színész öngyilkosságát, nnk ellenére, hogy utolsó levelében - z új változt szerint - még tisztítób küldené Anyuskávl szürke pulóverét. A József Attil színházi változtbn sokszor megcserélődik dilógusszkszok korábbi rendje, kimrdnk konfliktustól elvezető mondtok és el nem vrrott szálk, s ezáltl kmrdrb drmturgii szerkezete is feszesebb lett. Kimrdtk például z özvegyek" életében Kssin kívül szereplő férfik: Hnn és Kornél házsságát tlán felrobbntó Tóth Tibor, z sszony régi szeretője, z Anni butikjánk kezdőtőkéjét biztosító Hirsch Jósk. A filmrendező Szlóky, Hnn brátj és kérője is csk kkor szerephez jut, mekkor nyomozás sodrábn elkerülhetetlen, de nem kpj meg drb végére mgányb belefárdt, gyermekre vágyó első számú özvegy kezét. Ez két húzás, vlmint Hnnánk Róz iránti már-már áhíttos tiszteletét kifejező dilógust lerövidítő hrmdik, mindenképpen jót tett színésznő figurájánk. Hnn negyvennégyes emlékeinek megrövidítéséről már nem mondhtó el ugynez. De drb lpvető problémáján és nézőtéri htásánz ilyen és ennél is jelentéktelenebb változttások nem sokt módosítnk. Az igzt megvllv, mellékesnek érzem, hogy S ziklfl htvnöt éves Anyuskáj z új szövegben hetvenre öregedett, hogy Kornél ezúttl nem filmforgtás, hnem egy prági ki-küldetés ürügyén vívott ki mgánk né-hány Rózávl tölthető szbdnpot. (Amelyre most már nem z Orosházától 18 kilométerre levő Tótkomlóson, h-nem közvetlenül Orosházán került sor.) Kertész Ákos Mkrávl bebizonyított, hogy kitűnő, z Özvegyekkel igzolt, hogy rutinos író. És két jelző között ott knyrog Kssi Kornél útjánk egy ggsztó szksz. A Mkr írój szembenézett történelemmel, z Özvegyeké megkerüli. A két hős mgánéletének képlete szinte egybevág. A szerelmesével szemben emberi, művészi kvlitásbeli igényeket is támsztó Vlit itt Teleki Hnnánk hívják, Mgdus és Sztnek kettőse egyrészt butikos Anni, másrészt Róz kínált kompromiszszumbn relizálódik. De ki hinné el Mkr Ferkónk, hogy három nő szerelme, mulsztás kergette őt öngyilkosságb? Legkevésbé Kertész Akos, ki ngyon is jól ismeri Mkr Ferenc és Mkr Ferencek útját. S h egy tudtosságábn társi fölé emelkedő munkás eljutht z önmegvlósítás társdlmilg és pszichológiilg determinált kudrcánk tudomásul vételéig, miért vittná el z író ezt képességet, bátorságot egy művésztől? Az elődás Kertész Ákos drbjánk meglevő értékeire támszkodott. Berényi Gábor rendezése szituáció és figurák lélektni hitelességét, nők egy-máshoz vló viszonyánk finom árnyltit és rezdüléseit hngsúlyozt. Az elődás feszültségét nemcsk nyomozás, de játék részletekig kidolgozott pontosság is látámsztj. Kár, hogy Berényi néh kiereszti kezéből szálkt, és ilyenkor lelssul z elődás. A négy női figur közül három - telitlált. A szereposztás érdekessége, hogy rendező nem ppírform - külső megjelenés vgy színész lktár rkódott konvenciók - szerint válsztott, hnem szinte polemizálv kézenfekvő lehetőségekkel. Kálly Ilon, ki formátumát és színpdi tpsztltit tekintetbe véve remek butikos Anni is lehetne, nem külsődleges eszközökkel, mszkkl, színészi pózokkl formálj meg ngybetűs Színésznőt, hnem játékánk belső hitelével. Teleki Hnnáj nem tegnpok, hnem m művésze: felelősségteljes, érzékeny, okos sszony, ki nem színpdon élt mgánéletében, hnem szerepekben játszik. Mrgitty Ági, kit vibráló lénye, érzéki okosság szinte predesztináln színésznőszerepre, ttól remek butikos Anni, hogy semmi sincs benne vicclpok újgzdg polgárszszonyából. Annk ugynis nem hinnénk el, hogy meghódított és hét évig mégiscsk megtrtott Kssi Kornélt. Mrgitty nem leleplezi, hnem átéli Anni számításink kudrcát is. Amikor második részben Szbó Év (Róz) bekpcsolódott drbb, első benyomásom cslódás volt. Hiányzott szerep egri színészének, Pécsi Ildikónk elementáris, sugárzó nőisége. De hogy Róz élni kezdett, megértettem és elfogdtm: hiteles köznpiságábn, félszeg kézmozdultibn, trtózkodó vállrándításibn, zvrábn és otthonosságábn is benne vn ennek menedékként létrejött felemás kpcsoltnk egész tisztság és lehetetlensége is. Anyusk szerepét - vendégként - Lonty Mrgit játssz. Az kép, mit Kornél édesnyjáról kínál, nem egyszerűen kisszerű, de merev és ellenszenves is. Ezáltl ellentmond drb logikájánk, és szövegben tolmácsolt emberi kpcsoltoknk is. Túljátszott fintori, teátrális gesztusi jellemábrázolástól krv-krtlnul kriktúr felé sodorják szegény Anyuskát, s ezzel nemegyszer megzvrják z elődás egységes és hiteles hngultát. A tervező, Kemenes Fnny viszont nem vett tudomást rról, hogy szín-pdi lkás nem Anyusk ritkán szellőztetett, levendulilltú menedéke, h-nem Kssi Kornél és Teleki Hnn közös szerzeménye, egy hrmincs évei derekán járó sikeres színésznő otthon. Ki lett bálny? Nem sokkl Döglött knák bemuttás után Csurk István felvette kritik áltl dobott kesztyűt, és mg fejtette ki, milyen közérzete A második bőr le-nyúzás után" (Kritik, február). Az átdolgozássl kpcsoltos társdlmi gynkvást visszutsítv meggyőzően fejti ki, hogyn érkezhet el egy író - z dott esetben Moór és Pál című kisregény írój - egy konfliktus elfogult szemléletétől z átdolgozás időpontjár Döglött knák tárgyilgosságáig. A kényelmi, nygi és egyéb szempontok tudomásul vételénél jóvl érdekesebb z beismerés, mely szerint mire mű átdolgozásr kerül, többnyire szerzőt is átdolgozz történelem. A második bőr lenyúzás előtt rendszerint már mg is levedlette megelőzőt... H szigorún filológii megközelítésben olvssuk, nézzük Ngytkrítást - ez is második bőr". A komédi lpszituációját z író Üvegek és sszonyok című novellájából ismerjük. (A Nők Lpj novellpályáztár írott elbeszélést z Élet és Irodlom december 20-i számábn olvshttuk.) A történet

17 mgj zonos: házsságtörő férj egy viszony felszámolásánk utolsó kkordjként rendet csinál kölcsönkpott legénylkásbn. És mivel szerelemhez minden egyes pásztorórán ngyobb mennyiségű itlt is fogysztottk szíve hölgyével, ngytkrítás előfeltétele z üres vgy mjdnem üres boros, kony-kos, pezsgős és whiskys üvegek felszámolás. Tekintettel felhlmozódott göngyöleg fntsztikus mennyiségére, Török Dezső ( drbbeli Lovs László főosztályvezető) nem kísérletezik z üvegvisszváltóbn, hnem tervszerűen pozdorjává töri plckokt. Szemtől szemben legénylkásb vonszolt kukávl, Török vlóságos mártírnk muttj mgát. A kényszermunkár ítéltetett. Don Jun önsjnáltánk lpj rá váró, végeláthttln tevékenység, és z hiúságát birizgáló tény, hogy tuljdonképpen nem is sját elhtározásából, hnem férjezett szeretőjének kívánságár számolj fel ezt kényelmes kpcsoltot. S miközben sérelméért kettős élet terhe lól szbdulni kró szeretőjét, Lenkét kárhozttj, tudt hátsóbb régióiból hirtelen előlép és megjelenik helyszínen Vnd, feleség. De házstársk csk ddig vnnk kínos kettesben, míg nem cstlkozik hozzájuk (megint csk képzelet színpdán) Lenke is. Miközben két nő szinte brátságos csevegésbe bocsátkozik egymássl, áldoztuk - házsságtörő férj elátkozz z egész női nemet: Nők százd! Nőurlom. Az egész élet nőkkel vn tele. Minden körülöttetek forog. Mindent ti intéztek, mindenütt ott vgytok, sírtok, bőgtök, kőveteltek, és állndón feláldozzátok mgtokt. Nincs világ jól elrendezve. Nincs megoldv semmi. Nem tudok z ösztöneimnek prncsolni, nem tudok! Bombázv vgyok szexszel, hívássl, z életem rövid, miért trtóztssm meg mgm, h nem ártok senkinek? És mi-kor meghozom legngyobb áldoztot, eleget teszek nők áltl kigylt szbályoknk, törvényeknek, és kkor bíráim közkrttl lesújtnk rám. Bíráim? Hóhérim!" A fenyegető mzonok képzelt jeleneténél is nyomsztóbb novellbeli vlóság. Hogy ennek bűzös üveghegynek egyszerűen nem lehet végére jutni. Még szerencse, hogy feleségét és szeretőjét egyránt pokolb kívánó férfi sivár tevékenysége közben mégis belekpszkodht egy új reménysugárb. Mert z blk előtt újbb kívántos női sziluett vonul cl, és lelombozott férj- ben, Lenke exszeretőjében ismét felágskodik hódító hím, vágykozó»háth?" Eddig z elfogult novell. A hiteles, férfipárti írás. És hogyn jelenik meg mindez tárgyilgos komédiábn? Először is, Csurk megfejeli komédát egy drmturgiilg tökéletesen felesleges első résszel, melyből szép lssn megtudjuk zt, mi novellábn egy fontos mellékmondtb belefért. Hogy legénylkás tuljdonosát éppen tüdőszntóriumbn ápolják. S h már Csurk színpdr csábított ezt derék nőbolond brátot (Horváth Gyul játssz), hát jobb híján rábízz konfliktus kirobbntását is. A főosztály-vezető elvtárs és gépírónőjének színpdi klndj eszerint már nem kettős élet-be belefárdt, belecsömörlött fitlsszony elhtározásából, nem is kpcsolt kifárdásánk következtében ér véget, hnem zért, mert kégli tuljdonos meggyógyult. Ezt drmturgii kényszerűségből kitlált, ugynkkor drmturgiilg bszurd külső körülményt motiválj zután Csurk Lovs László egyébként is megérett szkítási szándékávl. A két sszony - novellávl ellentét-ben - nem férfi képzeletében, hnem mg testi vlóságábn jelenik meg ngytkrításnál. A feleség okos, tiszteletet prncsoló és kívántos, megkergült sértett szerető bájos és but. Vlójábn ő z kis szürke lepke, ki már csk kíváncsiságból, sznobizmusból is berepül fénybe, hogy mg nyomorúságos, főzelékszgú lbérleti életéből, kétműszkos robotból átringthss mgát néhány órár kölcsönkégli konykkl öntözött álomvilágáb. Egy kritikábn zt olvstm, hogy Csurk elfogultn és elfogdhttlnul férfipárti. Vgy leglábbis - férficentrikus. Női becsületszvmr tnúsítom ennek z ellenkezőjét: z Üvegek és sszonyok szenvedélyes nőellenessége színpdon lehiggd, és z író kétségbe-esett igyekezettel próbál drbj szövegében objektív lenni. Más kérdés, hogy z erény felmgsztlt bjnok, szép és okos pedgógusfeleség mg fennen hordott fölényében ellenszenvesebb, mint körülötte tébláboló esendő emberek. Mint Lovs kegyeiből kiesett, megunt gépírónőcske, ki nemcsk sértettségében kpszkodik menő fej" Csurk István: Ngytkrítás (József Attil Színház ). Szemes Mri (Lovsné ) és Bodrogi Gyul (Borsós) z i skoli jel enetben (Ikl ády Lászl ó fel v.)

18 szeretőjébe, hnem zért is, mert fél rá váró hétköznpoktól. Vgy mint kisemmizett, megcslt kispolgár, szerető férje, ki mg mkcs, mindig újrkezdő energiájávl megnemesíti kompromisszumot is. Az üvegek és sszonyok ihletője egy bizrr ötlet; lényege - mg szituáció. Amely vlóbn színpdr kívánkozik. De önmgábn mégiscsk kevés egy estére! A kibontott történet - házssági négyszög, megunt és megunhttln bohózt. Ezt keretet Csurk félkézzel, félgőzzel is ki tudj tölteni. Elég, h két órár szbdjár engedi humorát, csipkelődő iróniáját, és sblonkonfliktust megspékeli néhány eredeti ötlettel. De Csurk (szerencsére) legritkább esetben elégszik meg ennyivel. Persze volt már rá péld... Most zonbn megpróbált bohóztot társdlmi sztírává mélyíteni. És ez törekvése - elsősorbn jellemek rjzábn - Csurk-szintű eredményeket hozott. A két házspár - két, társdlmunkbn egymás mellett, sőt együtt élő, de lpjábn egymástól elég messzire sodródott világ. A menő fejeké és zoké, kikből soh nem lesz menő fej. A krrier csúcsán terpeszkedőket és felkpszkodni képteleneket Csurk egy tőről srjdt iróniávl ábrázolj. De hiáb vázolj fel társdlmi hát-terükkel együtt figurákt, h cselekm é n y bonyolítás során végül is lemond e vázlt kidolgozásáról, h kiknáztlnul hgyj már megteremtett sztír-lehetőségeket zért, hogy felválllt morális téziseket kifejthesse. A novellábn felmuttott férfimgtrtásról kinek-kinek meglehet véleménye. Csurk tuljdonképpen megtrtj mgáét, de olyn módon, hogy közben kritikáj is, megértése is érződik. A Ngytkrításbn ezzel szemben Csurk beáll tíz-prncsolt hirdetői közé. A hitvesi hűség poteózis zonbn vlhogy roszszul áll neki. Minth remegne keze, mikor tízprncsolt kőtábláját felmuttj hőseinek és nézőknek. És minél tovább mgyrázz vétküket hősöknek, minél szenvedélyesebben hirdeti z igét nézőknek, nnál jobbn meginog számár szoktln piedesztálon. Végül is kpkodni kezd, és csk színpd felett átvonuló melodrámáb sikerült belekpszkodni. De ddigr már vlóságos színpdi görcsbe merevedik: egy jottányit sem engedi már előbbre jutni cselekményt. Csurk nyiltkoztából tudjuk, hogy komédiájánk tervezett címe Kétéltűek volt. Ez cím láhúzt voln házssági négyszög megnemesítésére hivtott társdlmi mondnivlót, hogy tudniillik mgánéletükben tettetésre, hzugságr kényszerülő vgy rr vetemedő menő fejek társdlmi tevékenységükben is kétrcúk - és fordítv. Az otthon és munkhelyen más rcot, modort és világnézetet viselő káderek végül mguk is felőrlődnek szerepjátszó mbivlenciábn. És ebben vn is vlmi igzság. Cskhogy itt nem ugynnnk z éremnek két oldláról vn szó. Az elbeszélt házssági históri 1977-ben lighnem csk komédi szintjén tárgylhtó. A társdlombn válllt szerepjátszás, közéleti kméleonlét és szkizofréni viszont ngyobb horderejű problém nnál, mint hogy belegyömöszölhető lenne egy társdlmi színművé tupírozott, hgyományos bohózt keretébe. Hcsk úgy nem, mint Lovs László üvegei kukáb: prór törve... Attól trtok, Benedek Árpád mg sem ngyon bízott z elődásr válsztott jelen idejű komédi korszerűségében. Ezért helyezte egy montázsokkl díszített, közlekedési táblákkl és lámpákkl dekorált, hivlkodón modern színpdi keretbe. Csányi Árpád színpdképe szemre tetszetős ugyn, működésében is ötletesnek tűnik, de z égvilágon semmi funkciój nincs. H csk z nem, hogy menet közben figyelmeztessen bennünket rr drám szempontjából közömbös, ámde szimbolikus trtlmkkl kecsegtető körülményre, hogy menő fej, Lovs főosztályvezető történetesen közlekedés területén dolgozik, és defenzív vezetés" postol. Ettől eltekintve z elődás minden hrsányságtól mentes, ízléses és mértéktrtó. A. József Attil Színház színészei mguk korrekt, profi színvonlán komédiáznk. Fülöp Zsigmond és Voith Ági álmukból ébredve is el tudják játszni rájuk bízott szerepet. Fülöp Bicsk Mxi ót egyre menőbb fej, cinizmus színpdi szkértője. Szemes Mri, feleség, vlószínűleg zért erőlködik, hogy nézők elhiggyék, mit sem ő, sem Csurk nem hisz el. Hogy Fülöp Zsigmond vlmilyen rejtélyes okból visszszeretett ebbe merev, hisztériár hjlmos tnerőbe. Örkényi Év szomszédsszonyánk semmi köze nincs megírt szerephez. Ettől eltekintve, kár ő is betöltheti cselekményben rábízott csekélyke drmturgii funkciót. És még mindig jobbn jár, mint Dávid Ági és Telessy Györgyi, kiknek sem szerep, sem funk ció nem jutott Ngytkrításbn, mégis minden este be kell jönniük színpdr. Tudtosn felejtettem ki Bodrogi Gyulát felsorolásból. Mert z ő lkítás külön cikket érdemelne. Emlékezetes II. Richárdj és gyors felejtésre érdemes, számtln tuctszerepe után Bodrogi most bebizonyítj, hogy könnyű kézzel szórt ötletei, mindig tpsot rtó rutinj mögött komoly érzelmi trtlékokt gyűjtött. Hogy humoránk rnyfedezete minden esendőséget megértő emberi tpsztlt, mely nem tompítj le kritikát, nem csorbítj z iróniát, csk éppen lehozz foglmi szférákból hétköznpok emberi közegébe. Az idegenként tlálkozó sorstársknk, megcslt házstársknk Lovsné iskolájábn lebonyolított dilógus - komédiás Bodrogi brvúrj. De túljátszott félszegségében már érződik kisember később kibontott trgédiáj is. Bodrogi Csurk szövegének nemegyszer szinte csehovi mélységeit képes felvillntni. Nevetünk rjt, és mégsem nevetjük ki, mert hrsány humorú jelenetekben is érzékelteti komédi fonákját, mindig kisem-mizett kisember leplezett trgédiáját, kisszerűségének ngyon is reális (társdlmi) forrásvidékét. Csurk István máig legjobb drbjánk z lpkérdése: ki lesz bálny, ki fizeti prti - z élet, veszteség - költségeit? A Ngytkrításbn megcslt kispolgár lett bálny, ki zonbn túlságosn egészséges és józn hhoz, hogy golyót röpítsen z gyáb. Inkább ott folyttj z életét, hol kár bb is hgyhtt voln. Tlán neki vn igz. De zért sorstól is, Csurk Istvántól is többet érdemelne egy házssági négyszög felngyított dimenzióinál. Például egy Csurk legjobb szintjén megvlósított, homogén sztír vgy drám főszerepét. De ddig mindenesetre örüljünk Ngytkrításnk. Kertész Ákos: Özvegyek (József Attil Színház) Rendezte: Berényi Gábor. Drmturg: Siklós Olg. Tervező: Kemenes Fnny. Szereplők: Kálly Ilon, Mrgitty Ági, Lonty Mrgit m. v., Szbó Év. Csurk István: Ngytkrítás (József Attil Színház) Rendezte: Benedek Árpád. Díszlet: Csányi Árpád m. v. Jelmez: Kemenes Fnny. Drmturg: Vinkó József. Szereplők: Fülöp Zsigmond, Szemes Mri, Bodrogi Gyul, Voith Ági, Örkényi Év, Horváth Gyul, Dávid Ági, Telessy Györgyi.

19 NÁNAY ISTVÁN Ami legszentebb A Pesti Színház idei első bemuttój kétszeresen is mgán viseli tévé htását. Mindenekelőtt mg színmű, Jn Druce szovjet-moldávii író A m i legszentebb című játék jellegzetesen tévé-drmturgi szerint készült, másrészt Horvi István rendező mű jellegzetességeinek megfelelően kerülte látványos színpdi effektusokt, inkább képernyő kívánt intimitást, plántechnikát" ér-vényesítette színrevitelnél. Különös és elgondolkodttó dolog: mikor esztétiki közhely, hogy megszűntek z egységes drmturgii mércék, és minden drbbn külön drmturgii elv érvényesül, kkor Jn Druce drbjánk kritiki fogdttás jórészt egy hgyományos értelemben vett drámát, két ember közötti nyílt összeütközést hiányol, és fel sem merül: tlán másféle drmturgiávl dolgozott szerző. Alighnem onnn dódik ez, hogy h színpdon két ember egymáshoz kpcsolódó életútj elevenedik meg, kkor mintegy gombnyomásr -- beugrik nézőikritikusi igény: legyen köztük konfliktus. Pedig Jn Druce drbjábn, bár első látásr úgy fest, hogy két brát között feszül z ellentét, vlóságos konfliktus kettejük különbözőképpen képviselt, mégis zonos igzság és tágbb környezetük mgtrtás között jön létre. Miről is vn szó? Két fiú - Kelin és Mihj - meg egy árv lány, Mrij együtt cseperedtek fel, háború zonbn lposn beleszólt z életükbe. A két fiú együtt volt kton, méghozzá jóbn-rosszbn egymás mellett kitrtó front-gárdist, ztán Kelin légnyomást kpott, és z évek során megmrdt flujábn lovk, mjd tehenek, kcsák, végül juhok gondozójánk. Mihj pedig bekerült egy mechnizmusb, ki-emelték, iskolázttták, és politiki és állmigzgtási vezetés legkülönfélébb és egyre mgsbb posztjit töltötte be. Mriját háborús idők zűrzvrábn többen meggylázták, ztán egyedül mrdt, férjhez ment, két gyerekkel mgár hgyták. Kelin és Mrij megmrdt elesett- nek, Mihj elérhetetlen mgsságbn élt. Kelin és Mihj között szinte érintkezési lehetőség sem volt, nem hogy konfliktus lkulhtott voln ki közöttük. Kelinnek mindig szűk környezetével, közvetlen feletteseivel volt bj, nem Mihj áltl képviselt vezetői szinttel. Mihj végigjárt vezetői rnglétrát, és látványosn bemuttt, hogy például komszomoltitkárként v g y járási hivtlnok ként hogyn lehet dolgokt elintézni, és ezzel z t vezetői mgtrtást reprezentált, mi ellen Kelin egész életében --- még h tuljdonképpen olykorolykor hsznot húzott is belőle -, Mi-bj pedig később, felső vezetőként más eszközök birtokábn és leglább lélek-ben szembehelyezkedett. Mrij össze-kötő kpocs volt két férfi között, élő figyelmeztető közös múltr, eszmékre. Kelin és Mrij csk különleges bjuk esetén fordultk Mihjhoz, ki természetes kötelességének tekintette --még h sokszor nehezére esett is --, hogy segítsen társink. Ezek segítségkérő tlálkozások zonbn nézetek szembesítésére és egyeztetésére vló lklmk is voltk. Amikor Kelin szóárdttl, Mi-hj szűkszvún beszámol életéről, két férfi mintegy másik énjével beszél. Igy válik elfogdhtóvá mű befejezése: mikor Kelin meghl, Mihj is megválik hivtlától, és brátj életének színhelyén felkészül végső távozásr. Mindezt szerző feszes líri szerkezetbe fogllt, líri betétekkel gzdgított, zárt epikus jelenetekben beszéli el. A drb szerkezete három idősíkr tgolt. A keretjátéknk tekinthető, reális cselekvésű epizódok Kelin és Mrij kisebbik fi, Szndu mindennpjit elevenítik meg, közös juhpásztorkodást, Kelin hlálát közvetlenül megelőző és követő időszkot. A drb gerincét lkotó ht jelenet pedig Kelin életének legfontosbb, Mihjjl kpcsolódó eseményeit. Ez kettő kiegészül még egy irreális álomszerű vgy életen túli? - idősíkkl; ez d lklmt szereplők egymás iránti legbensőségesebb, legőszintébb megnyilvánulásir. A jelenetezés konzekvens : kétszerkétszer Kelin jelenik meg Mihjnál zzl, hogy bjbn vn (éheznek flubn, és Mrijánk még kenyere sincs; Mrij férjhez megy; Kelin összeveszett kolhoz vezetőivel, Mrij férjével, mert vemhes teheneket vittek vágóhídr; Kelint rendőr állítj elő, mivel összeszóllkozott egy áruházvezetővel, ki összeroncsolt fejű, élve leforrázott kcsákt árusított), z első és második rész záró jelenetében viszont Mrij megy Mihjhoz (Kelin rálő lovkt felsőbb prncsr lemészárló suhncokr, emitt börtönbe zárják; Kelin Kárpátok fenyveseiben mgányosn meghl). Ez szerkezet nem ht mechnikusnk, Koncz Gábor és Mdrs József z Ami legszentebb elődásán

20 mert másik két sík epizódji feloldó htásúk. Horvi István válllt drb szigorú, puritán szerkezetét és stílusát, és néhány ngyon jellegzetes, finom eszközzel, vlmint színészi jelenlét felerősítésével emelte ki mű értékeit, kerülte el kétségkívül meglevő pátosz és szentimentlizmus veszélyét. Bízott mű és színészek erejében, és nem dúsított fel z elődást mindenféle - sjnos megszokott szceniki látványossággl, zz nem gyengítette, nem hígított fel egy nemzedék drámáját. Horvi rendezéseire áltlábn érvényes, hogy látvány, díszlet, jelmez, térformálás kiemelkedő szerepet ját-szik htáselemek között, s ezzel mű lényegének szóvl, színészi lkításokkl egyenrngú hordozój, igen fontos értelmezője. Mivel Jn Druce drbjánk színre vitelekor rendező került minden olyn színpdi eszközt, fogást, mi kiegyenlített emberi viszonyok, tiszt érzelmek, továbbgondolndó gondoltok befogdását zvrná, szokásosnál is ngyobb szerepet szánt látványnk. Drégely László színpdteret semleges, fehér flll htárolt le; flon rejtett jtók. Ebben térben bl hátul egy z egész rányihoz képest htlms, sötétbrn, dobozszerű sztl z egyetlen végig jelenlevő tárgy. A keretjelenetekben bl és jobb oldlon néhány szbálytlnul elhelyezkedő, mgs, háromszögformár kihúzott kötélháló-lkzt lóg: látvány fenyők képzetét éppúgy kelti, mint hrci álcázást. Mihj különböző funkcióit helyszínek, hivtlok jellegzetességeinek jelzése muttj. A hsábsztl mögött, vlmint színpd jobb oldlán jelenetről jelenetre más stílusú krosszék illetve szék áll, z sztlon változnk telefonok: tekerős msinától legmodernebb berendezésekig. A hátsó flr különböző középületekre jellemző blkformák rjzát vetítik: prányi, négyszögletes fortocskát felváltják ngyobb négyszögletes, mjd mind htlmsbb, impozánsbb blkok rjzi. Ezzel együtt Mihj és mindenkori titkárnő ruháj is jellemző erejű. Miközben Kelin végig ugynzt kopotts ktongöncét hordj, Mihj Witz Év tervei szerint - fehéringesedik", kezdetben még keresetten, később vlóbn elegáns lesz. A keretepizódok stílusát z htározz meg, hogy reális, sőt nturális cselekvés folyik bennük. Szndu, mivel Kelintől háborúról, z életét irányító ktonetikáról hll szüntelen, komolyn-játékosn ktonként él, kbátján, bundáján díszlettel hrmonizáló, álcázó háló. A mindennpok egyhngú feldti számár hrci feldtok, s miközben Kelint fggtj hrci megoldások szkszerű módjáról, tejet öntenek csuprokb, máskor csuprokbn megludt tejet túrókészítés céljából molinózsákokb töltik, mjd komótosn fltoznk, ztán vászonvödörben ktonásn moskodnk, lábt mosnk. A beszélgetések közben Kelin ktoni helyzetelemzések, helytállások igzolásául vgy ellenpontozásául eleveníti fel életének már békében lejátszódó néhány jelenetét. A jelenetek szinte rítusszerűen játszódnk le. A megérkezés, Kelin és Mihj rekciói, Mihj szvi, mikkel beosztottjit elküldi, mikkel brátját helylyel kínálj, mikkel válszol Kelin több mint udvriskodó, inkább helyzetük különbözőségére emlékeztető, előbb vicces, mjd mind keserűbb mondtir, minden jelenetben csknem zonosk, mégis mások, ttól függően, milyen Mihj pozíciój, és ezzel együtt milyen npi viszony Kelinhez és z áltl képviselt emberekhez, eszményekhez. Kelin mindig z sztltól távol álló székre ül, és követeli, hogy Mihj hgyj el bástyáját, z sztlt, és vele szembe, emberközelbe téve krosszékét, hllgss meg, váltson szót vele. Amikor nem megszokott helyén áll szék - térkompozíció, térbeli ritmus gondoltot is szbályozó voltánk bizonyíték! hiányérzetünk vn, és nyugtlnság fog el: vlmi másként fog történni, mint hogy ezt jelenetek során megszoktuk. Vn, mikor rend helyreáll, ám z utolsó előtti jelenetben nem: ebben jelenetben szóllkoznk össze először és utoljár, úgy istenigzából; Kelin z álltokkl vló soroztos embertelen bánásmódból áltlánosít, Mi-hj pedig fél ettől z áltlánosítástól. Horvi értelmezésének köszönhető, hogy ez z összeszóllkozás egy sokszorosn árnylt viszony tükrözője lett, ugynis Mihj félelmében benne vn felismerés: Kelin ugyn lposn túllő célon, de lényeget, z emberi normákbn, kpcsoltokbn felbukknó problémákt jól látj. Látszólgos összeveszésük ellenére ekkor kerülnek egymáshoz drb folymán legközelebb. Egy másik, finom és következetes jelzésrendszer titkárnők fejlődése. Az egyes titkárnők remek kis jellemportrék. Együttesük nnk pontos jelzése, hogy Mihj-féle emberen hogyn lesz úrrá egy pprátus, hogyn válnk htlmsbbkká titkárnők Mihjoknál. Ez leginkább z utolsó jelenetben fejeződik ki, mikor Mihj obeliszket rendel Kelin sírjár, egy közktonánk állított Hz" felirttl. A soros titkárnő többször közvetíti kőfrgó cég kérdéseit, kifogásit - ki z Hz: egy válllt, intézmény, tömegszervezet?; ki állj költségeket? stb. -, s ezek lehetnének viccesek vgy egy értetlen bürokrt megnyilvánulási. Horvi elődásábn titkárnő súlyos, már-már félelmetes jelenség, kinek szájából ezek kérdések korántsem htnk humorosnk. Azt jelentik, Mihjnk lejárt z ideje, hisz hol él, hogy ő egyszemélyben rendelkezzék Hz nevében? Ezek után csupán Mrij csodálkozik, néző már nem, hogy Mihj hiáb zárj be z jtót, titkárnőnek sját kulcs vn. Horvi gykrn lklmz képi sűrítést. A legkifejezőbb példáj ennek z jelenetkezdés, mikor Mihj munktársivl sötét színpdon fehér hátsó flr ngyberuházások színes difelvételeit vetíti. A képeken sehol egy ember. Belép sötét színpdr Kelin, felméri helyzetet, lposkúszássl becserkészi m-gát vetített kép lá, mjd hirtelen fel-áll. Arcán félkészen is fényűző ipri épületek képrészletei. Döbbenetes és sokértelmű kép. Az irrcionális síkot éppen csk jelzi rendező. A jelenetek totálfénye után kontrsztos szórt fénnyel, színpd síkjánál befújt köddel. A szereplők szín-pd közepén mondják el néhány mondtos vllomásikt. Ebben rendezői konstrukcióbn minden olyn mozznt, mi nem konzekvens, z egész hitelét rontj, így igen kirívók ezek hibák. Mindenekelőtt z zvró, mikor keretjátékbn elmrd reális cselekvés. Így vörös fénnyel imitált tűznél vló melegedés nem szerencsés, különösen, h meggondoljuk, hogy z utolsó előtti keretjátéki epizódbn félig reális cselekvés közben búcsúzik z élettől Kelin, és teljesen jelzett, elvont jelenetben búcsúzik végül Mi-hj. Tehát z idézett, nem kellően át-gondolt vgy technikilg ügyetlenül kivitelezett epizód drb végkifejletének képi tisztságát rontj. De zvrók zok technikiműszki bkik is, melyek ngyon pontosn kidolgozott látványelemeknek esetlegességérzetet dnk. Így fények kár vetített dísz-