Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Lakáscélú jelzáloghitelezés egy bank és egy takarékszövetkezet gyakorlatában Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Bangó Mónika Simon Noémi Nappali tagozat Pénzügy-számvitel szak Pénzügy szakirány

3

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A magyar bankrendszer A kétszintű bankrendszer kialakulása A hazai hitelintézetekről általában Budapest Bank Budapest Bank története Budapest Bank rövid bemutatása Budapest Bank-csoport Főbb tevékenységi körök Értékesítési csatornák A Bank jövedelmi helyzete Hitel A hitel kialakulásának története A hitelről általában A hitelek csoportosítása Lakossági hitelek A magyarországi lakossági hitelezés történeti áttekintése Lakossági hiteltípusok A hitelezés folyamata A Budapest Bank és a Zalavölgye Takarékszövetkezet lakáscélú jelzáloghiteleinek összehasonlítása Az emberek lakáscélú jelzáloghitelekhez kapcsolódó fogyasztói szokásai A Zalavölgye Takarékszövetkezet rövid bemutatása A Budapest Bank és a Zalavölgye Takarékszövetkezetnél végzett próbavásárlás tapasztalatai Lakáscélú jelzáloghitelek felvételi követelményei A hitelfelvételhez szükséges dokumentumok és azok költségei A túlzott eladósodottság elkerülése A Budapest Bank és a Zalavölgye Takarékszövetkezet által kínált lakáscélú jelzáloghitel konstrukciók Lakáscélú jelzáloghitelhez kapcsolódó biztosítások a Budapest Banknál és a Zalavölgye Takarékszövetkezetnél A jelzáloghitelekhez kapcsolódó állami támogatások és kedvezmények Összegzés Irodalomjegyzék Ábrák és táblázatok jegyzéke Mellékletek

5 1. Bevezetés A saját otthon megteremtése minden ember életében nagyon fontos feladat, azonban kevés olyan ember akad, akinek e cél megvalósítása idegen tőke bevonása nélkül sikerülhet. Dolgozatom témájául azért a lakáscélú jelzáloghiteleket választottam, mert sok embert érintő témáról van szó és valószínűleg nekem is meg kell majd hoznom azokat a döntéseket, melyek a legmegfelelőbb lakáscélú jelzáloghitel kiválasztásához szükségesek. A szakdolgozatom elején betekintést nyerhetünk a magyar kétszintű bankrendszer kialakulásának történetébe, majd megismerhetjük a hazai hitelintézetek főbb jellemzőit. A három hónapos szakmai gyakorlatomat a Budapest Bank zalaegerszegi bankfiókjánál töltöttem, ezért fontosnak tartottam a Bank történetének megismerését, valamint a Budapest Bank-csoport, a főbb tevékenységi körök, az értékesítési csatornák és nem utolsó sorban a jövedelmi helyzet bemutatását. A dolgozat lényegi részében betekintést nyerhetünk a hitelek világába, mely a hitel kialakulási történetének és a hitelek fajtáinak megismerésével kezdődik. A lakossági hiteltípusok bemutatása után rátérek a Budapest Bank és a Zalavölgye Takarékszövetkezet által nyújtott forint alapú lakáscélú jelzáloghitel-konstrukciók elemzésére, mely során kiderül, hogy mely hitelintézetnél érdemes lakáscélú jelzáloghitelt felvenni, valamint az elvégzett kérdőíves kutatás eredménye rávilágít arra, hogy az emberek a hitelfelvétel során egy bankot vagy egy takarékszövetkezetet preferálnak jobban. A dolgozat elkészítése során mind primer, mind szekunder kutatási módszereket is felhasználtam. A primer kutatás során kvantitatív módszert, vagyis kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. 4

6 2. A magyar bankrendszer 2.1. A kétszintű bankrendszer kialakulása A ma Magyarországon létező kétszintű bankrendszer végleges formájának kialakulásához sok évtizedre volt szükség. Fejlődésében nagy szerepet játszottak a Magyarországon lezajló történelmi események. A XIX. században az Osztrák-Magyar Monarchiában a jegybanki feladatokat az július 1-jén létrejött Osztrák-Magyar Nemzeti Bank, majd utóda az szeptember 30-án alapított Osztrák-Magyar Bank látta el. Az első világháború következtében felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia és megszűnt az Osztrák-Magyar Bank is. Ezután Magyarországon a jegybank szerepét az július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet töltötte be, majd június 24-án megkezdte működését a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában végén felszámolták és államosították a Magyar Nemzeti Bank mellett működő pénzintézeteket, így 1948-ra megalakult az ún. egyszintű szocialista bankrendszer. Ennek következményeként a magyar központi bank feladatköre kibővült. A jegybanki feladatok mellett el kellett látnia a kereskedelmi és a hitelbankok feladatait, valamint vezetnie kellett az állami vállalatok és szövetkezetek számláit. Ez a kibővült tevékenységi kör adta az alapját annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi és hitelezési monopóliumra tett szert. Az 1987-ben végrehajtott bankreform célja és egyben eredménye az volt, hogy átalakították az 1948-ban létrejött egyszintű bankrendszert kétszintűvé, mégpedig úgy, hogy a jegybank mellett újra megjelentek a különböző pénzintézetek. Szerkezetét tekintve Magyarországon jelenleg is ez, az 1948-ra kialakult kétszintű bankrendszer működik, ahol a központi banknak nincs közvetlen kapcsolata a gazdálkodó egységekkel, csak a bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézményekkel. 5

7 2.2. A hazai hitelintézetekről általában A pénzügyi intézmények csoportosításából megtudhatjuk, hogy tulajdonképpen hol is helyezkednek el a hitelintézetek a magyar bankrendszer struktúrájában. Az első szinten a Magyar Nemzeti Bank, a második szinten pedig a pénzügyi intézmények állnak. A pénzügyi intézményeken belül megkülönböztetünk hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat. A hitelintézeteknek három fajtája van: - bankok - szakosított hitelintézetek: lakástakarék-pénztárak, jelzálog-hitelintézetek, fejlesztési hitelintézetek - szövetkezeti hitelintézetek: takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek Manapság rengeteg bank van jelen hazánkban, de ahhoz, hogy megkezdhessék működésüket engedélyre van szükségük. A szükséges engedélyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adja ki. A hitelintézeteknek engedélyre van szükségük például az alapításhoz, az átalakuláshoz, az alapszabály módosításához, a vezető állású személyek megválasztásához illetve kinevezéséhez, a működés megkezdéséhez, a tevékenységi kör módosításához valamint a működés megszüntetéséhez. A hitelintézetek által nyújtott szolgáltatásoknak két fajtája van, a pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő szolgáltatások. A pénzügyi szolgáltatások körében tartozik: - a betétgyűjtés; - pénzkölcsön nyújtása: hitel, kölcsön folyósítása, követelés megvásárlása, leszámítolás; - a pénzügyi lízing; - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása: számlavezetés, fizetési megbízások teljesítése; - készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és ezzel kapcsolatos szolgáltatások; - kezesség és bankgarancia vállalása; - valutával, devizával, váltóval, csekkel történő saját számlás vagy bizományos kereskedelmi tevékenység; 6

8 - pénzügyi szolgáltatás közvetítése; - hitelreferencia szolgáltatás; - letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; - önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történő vagyonkezelés. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körébe pedig: - a pénzváltási tevékenység, - az elszámolás forgalmi ügylet, - a pénzfeldolgozási tevékenység, - és a pénzügyi ügynöki tevékenység tartozik. Az alábbiakban ismertetem, hogy melyik hitelintézet milyen pénzügyi illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezhet. A bank olyan pénzügyi intézmény, amely minden pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosultságot szerezhet. A szakosított hitelintézet csak a reá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat végezheti. A szövetkezeti hitelintézet jellemzően betétgyűjtéssel, pénzkölcsön nyújtással, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával és pénzváltással foglalkozik. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyeket csak a saját tagjai körében végezhetnek a szövetkezeti hitelintézetek. Ilyen a hitelszövetkezetnél a pénzügyi szolgáltatás - kivéve a pénzváltást és a takarékszövetkezetnél a készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos nyújtott szolgáltatások. 7

9 3. Budapest Bank 3.1. Budapest Bank története A Budapest Bank az ország egyik legelső kereskedelmi bankjaként, a kétszintű bankrendszer 1987-es kialakulása óta nyújt teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat a lakosság valamint a kis és közepes vállalkozások számára, és mind a mai napig a magyar bankpiac egyik meghatározó szereplője. A Budapest Bank tulajdonosi jogait 99,73%-os tulajdoni részesedéssel a GE (General Electric Company) pénzügyi üzletága a GE Capital gyakorolja. A GE Capital először 1995-ben szerzett részesedést a Budapest Bankban, majd 2001-ben tulajdonrészének növelésével a bank fő tulajdonosává vált. 1. számú ábra Tulajdoni részesedési arány Budapest Bank (0,27%) GE Capital (99,73%) Forrás: saját szerkesztés a alapján A GE egy sokoldalú, globális infrastrukturális, média- és pénzügyi szolgáltató cég, mely a világ legsürgetőbb problémái megoldásának elősegítését tűzte ki célul az energetika, a vízkezelés, a korszerű közlekedési megoldások és az egészségügy terén, valamint emellett pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt. A GE több mint száz országban van jelen és több mint munkatársat foglalkoztat, amiből közel fő kutató. 8

10 A GE 1989 vége óta van jelen hazánkban és jelenleg Magyarország legnagyobb amerikai munkáltatója és befektetője, valamint az egyik legnagyobb exportőre. A Budapest Bank 2004-ben megkezdett egy hálózatbővítési programot, melynek eredményeként országszerte több mint száz bankfiókban, vállalati ügyfélközpontban, valamint a privát banki ügyfelek részére fenntartott Money+ irodákban várja ügyfeleit Budapest Bank rövid bemutatása Budapest Bank-csoport A Budapest Bank-csoportot a Budapest Bank és leányvállalatai alkotják, amelyek 100%-ban a Bank tulajdonában vannak. A banknál igénybe vehető szolgáltatások egy részét a bank a tulajdonában lévő leányvállalatokon keresztül nyújtja. Ezek a vállalkozások a bankcsoport részét képezik, de tevékenységüket független gazdálkodó egységként végzik. A Budapest Bank leányvállalatai: - Budapest Alapkezelő - Budapest Autófinanszírozási Zrt. - Budapest Lízing Zrt. - Budapest Flotta Zrt. A Budapest Alapkezelő 1992-ben alakult. Főleg befektetési alapok szervezésével, menedzselésével, nyugdíj- és egészségpénztári vagyonkezeléssel foglalkozik. Alapjai között megtalálhatók a hagyományos pénzpiaci, kötvény-, részvényalapok és a garantált alapok. A Budapest Autófinanszírozási Zrt-t 1997-ben alapították és mára a hazai piac jelentős szereplőjévé nőtte ki magát. Országszerte több száz partnerkereskedésén keresztül kínálja autófinanszírozási konstrukcióit mind a lakosság, mind a vállalatok számára. Az ország vezető eszközlízing cégei közé tartozik az 1992-ben alakult Budapest Lízing Zrt. mely elsősorban termelési eszközök lízingjével foglalkozik. Az 1997-ben alapított Budapest Flotta Zrt. mára a piac harmadik legjelentősebb szereplője. A vállalat feladatai közé tartozik a járműflották operatív és pénzügyi 9

11 lízingelése, valamint flottamenedzsment szolgáltatások nyújtása a kis- és középvállalatok számára. A Budapest Bank e leányvállalatokon kívül még 6 vállalatban rendelkezik részesedéssel. 1. számú táblázat A Budapest Bank részesedései más vállalkozásokban Vállalkozás neve Részesedés mértéke GIRO Elszámolásforgalmi Központ Zrt. 8,33% Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 3,95% Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 1,47% Swift 0,02% Magyar Sepa Egyesület 9,09% Park Teniszklub Zrt. 0,30% Forrás: saját szerkesztés a Budapest Bank 2010-es éves beszámolója alapján Főbb tevékenységi körök A Budapest Bank tevékenységének végzése során rengeteg pénzügyi szolgáltatást nyújt ügyfelei számára. Főbb tevékenységi körei az ügyfelek szerint lehetnek: - lakosságnak nyújtott szolgáltatások, - mikrovállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, - kisvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, - vállalatoknak nyújtott szolgáltatások. Lakosságnak nyújtott szolgáltatások: - számlavezetés, - bankkártyák, hitelkártyák kibocsátása, - hitelek nyújtása, - megtakarítások, befektetések kezelése, - autófinanszírozás, - privát banki szolgáltatások nyújtása, - elektronikus banki szolgáltatások nyújtása. Mikrovállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások: - számlavezetés 10

12 - hitelek nyújtása, - befektetések kezelése, - bankkártyák kibocsátása, - elektronikus banki szolgáltatások nyújtása. Kisvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások: - vállalkozások pénzügyi teherbíró képességének vizsgálata, - gazdasági elemzés, vezetői tanácsadás, - projektfinanszírozási tanácsadás, - számlavezetés, - hitelek nyújtása, - befektetések kezelése, - eszközök lízingelése, - EU pályázati tanácsadás és finanszírozása, - bankkártyák kibocsátása, - elektronikus banki szolgáltatások nyújtása. Vállalatoknak nyújtott szolgáltatások: - vállalkozások pénzügyi teherbíró képességének vizsgálata, - gazdasági elemzés, vezetői tanácsadás, - projektfinanszírozási tanácsadás, - forint és deviza számlavezetés, - hitelek nyújtása, - faktorálás, - befektetések kezelése, - eszközök lízingelése, - EU pályázati tanácsadás és finanszírozás, - bankkártyák kibocsátása - flottafinanszírozás- és kezelés - elektronikus banki szolgáltatások nyújtása 11

13 Értékesítési csatornák A bankok sokféle eszközt használnak arra, hogy kapcsolatot teremtsenek tényleges és potenciális ügyfeleikkel. Ezen kapcsolat felvételek célja az, hogy az embereket megismertessék termékeikkel, szolgáltatásaikkal és ösztönözzék őket ezek megvásárlására. A kapcsolatfelvétel elengedhetetlen eszköze a megfelelő marketingkommunikáció alkalmazása. Mint ahogy azt a marketing előadások során megismertük, a marketingkommunikáció lényege, hogy információkat közöljön és befolyásolja a célközönséget. A jó marketingkommunikáció a következő hatásokat gyakorolja az emberekre: - tájékoztatást nyújt, - magatartásváltoztatásra és cselekvésre ösztönöz, - pozitív irányú attitűdváltozást okoz, - meggyőz, - felkelti a figyelmet, - jó hírnevet alakít ki, - bizalmat kelt. A marketingkommunikációban résztvevő szereplők a közlő, tájékoztató, aki az információkat nyújtja és a befogadó, akihez az információ szól. A marketingkommunikáció tényezői, pedig a kommunikáció tárgya, az az üzenet, amit közlünk; a közlés eszköze, ami továbbítja az üzenetet és a kommunikáció hatása, eredménye. A marketingben létezik egy ún. marketingkommunikációs-mix, melynek elemei: - a klasszikus reklám, - közönségkapcsolatok (PR), - vásárlásösztönzés (SP), - személyes eladás, - direktmarketing. Klasszikus reklám Egy reklám megalkotásához elengedhetetlen a reklámkutatás, a tervezés, a szervezés, a művészi alkotás és a kivitelezés. Maga a reklám különféle funkciókkal rendelkezhet, mint például a tájékoztatás, a befolyásolás, a meggyőzés, az emlékeztetés 12

14 és a megerősítés. A reklámoknak ahhoz, hogy eljussanak az emberekhez reklámhordozókra, médiumokra van szükségük. A médiumok aszerint, hogy melyik érzékszervünkre hatnak lehetnek: - auditív (rádió), - vizuális (plakát, sajtó) és - audiovizuális (televízió, mozi) médiumok. A médiumokat csoportosíthatjuk még úgy is, hogy nyomtatott (újság) vagy elektronikus (televízió, rádió, Internet) formában jelennek meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy a bankok a reklámozás során inkább a vizuális és az audiovizuális médiumokat helyezik előtérbe, valamint az elektronikus forma esetén egyre nagyobb teret kap az Internet. Egy reklám megalkotása során fontos az, hogy az adott reklám az emberek számára szerethető legyen. Ez elérhető például úgy, hogy a befogadó számára szórakoztató eseményt mutat be a reklám vagy pedig a befogadó által egy könnyen megszerethető szereplő tűnik fel a reklámban. A Budapest Bank a reklámjaiban jól alkalmazza ezt a két dolgot. Bizonyára sok ember számára maradandó az a reklámsorozat, amelyben Emese és Zoltán szerepel olyan szituációkban, melyekben Emese újabb és újabb szórakoztató ügyfélcsalogató ötletekkel áll elő. A Budapest Bank legújabb reklámsorozatának szereplőjének kiválasztását nem bízta a véletlenre, ugyanis megkérte a célközönséget, hogy válasszák ki a számukra legszimpatikusabbat. Az emberek három féle nemzetiségű ember közül az indiai Dalbirt választották. Ami pedig ebben a reklámsorozatban teljesen egyedülálló Magyarországon az az, hogy Dalbir egy létező személy és nem csak ő kommunikál az emberek felé, hanem várja az ő megnyilvánulásukat, válaszukat is a reklámokban általa feltett kérdésekre. A válaszokat a Facebook közösségi oldalon várja, ami az Internet újszerű alkalmazását jelenti mind a bankok, mind a vállalatok számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek kihasználják a kommunikációnak ezt a lehetőségét, azonban nem csak banki kérdésekkel kapcsolatban, hanem személyesebb témákban is. Ugyanis gyakran előfordul, hogy az emberek javaslatokat tesznek Dalbirnak arra vonatkozóan, hogy például milyen magyar ételeket próbáljon ki, és hogy hová menjen el kirándulni. 13

15 Mindez a személyes kapcsolat a marketing szempontjából nagy jelentőséggel bír, hiszen egy olyan személy iránt nagyobb a bizalom, vagy jobban odafigyelnek az ajánlataira, akit szeretnek vagy ismernek az emberek. Közönségkapcsolatok A PR elsősorban a bank és környezete valamint munkavállalói közötti kapcsolatok ápolására, alakítására szolgál. Célja a pozitív image kialakítása és fenntartása, ezáltal a bizalom kiépítése. Vásárlásösztönzés A vásárlásösztönzéshez tartozik minden olyan tevékenység, ami nem reklám, de támogatja, elősegíti az értékesítést. Ilyen vásárlásösztönző tevékenység a Budapest Bank által indított hatlépcsős használatra ösztönző program, melynek a Kölcsönösség program nevet adták. A program célja, hogy jelenlegi és potenciális ügyfeleik megismerkedjenek a pénzügyi szolgáltatásokkal és ezen szolgáltatások igénybevételével gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. Az egyes lépcsők teljesítése esetén pedig a bank, az ügyfeleket a hat darabból álló egyedi tervezésű bögrekollekció egy-egy darabjával jutalmazza. Az első lépcsőt egy ingyenes regisztráció jelenti a Budapest Bank honlapján. Második lépcsőként a bank megtakarításra ösztönzi ügyfeleit. Ezen lépcső teljesítéséhez több lehetőség közül lehet választani: - pénzt lehet elhelyezni Tartós Befektetési Számlára, vagy - igénybe lehet venni a Lépésről Lépésre szolgáltatást, amely azt jelenti, hogy pénzt helyeznek el valamilyen befektetési alapban, vagy - nyithatnak Nyugdíjelőtakarékossági Számlát, vagy - lehetőség van Budapest Befektetési Kártya igénylésére. A negyedik lépcső teljesítéséhez az ügyfélnek maghatározott számú új csoportos beszedési és/vagy állandó átutalási megbízást kell megadnia. Ötödik lépcsőként valamilyen biztosítás megkötésére ösztönzik az ügyfeleket. A megkötött biztosítás lehet utasbiztosítás vagy folyószámlához kapcsolódó baleset- vagy életbiztosítás. A hatodik lépcső teljesítéséhez meghatározott összegű vásárlást kell bankkártyával kifizetni. 14

16 A Kölcsönösség program rendelkezik egy ún. pótlépcsővel, melynek teljesítésével az egyik lépcső kiváltható. A pótlépcső teljesítéséhez valamely a Budapest Bank által támogatott alapítvány számára kell legalább 500 Ft-ot utalnia adományként az ügyfélnek. Személyes eladás A személyes eladás során közvetlen kapcsolat alakul ki az ügyfél és az ügyféltanácsadó között. Ez a közvetlen kapcsolat mely során megpróbálják meggyőzni az ügyfelet az értékesítés érdekében az országszerte megtalálható bankfiókokban jöhet létre. A Budapest Bank hazánkban 101 bankfiókkal rendelkezik, melyből több mint 30 bankfiók Budapesten található. Az alábbi fióktérképen látható a bankfiókok elhelyezkedése. 2. számú ábra Budapest Bank fióktérképe Forrás: saját szerkesztés a alapján A személyes eladás előnyei: - A rugalmas kommunikáció. Lehetőség van kikérdezni az ügyfelet az igényeiről. - Az emberek jobban hisznek az általuk hitelesnek elfogadott személy véleményének, mint például egy reklámnak. 15

17 - Egy tapasztalt értékesítő érzi, hogy az adott ügyfél mit vár el egy adott szolgáltatástól így e szolgáltatás a vásárló számára legfontosabb jellemzőit hangsúlyozza. - Fontos az is, hogy ügyfél rögtön felteheti felmerülő kérdéseit, melyekre azonnal választ is kap. A személyes eladás hátrányai: - Jól képzett szakemberekre van szükség, akik rögtön reagálni tudnak az egyes információk által kiváltott reakciókra. - A célcsoport elérése időigényes. A személyes eladás folyamata: - ügyfélszerzés - nyitás - prezentáció - ellenvetések kezelése - üzletkötés - vevőgondozás Direktmarketing A direktmarketing lényege az interaktivitás. Direkt marketing alkalmazásakor a bank közvetlen fogyasztói csatornákon keresztül lép kapcsolatba az ügyfelekkel. A legfontosabb közvetlen csatornák a levélreklám (DM levelek) és a telemarketing. A DM levelek személyre szabott levelek, melyekben például valamilyen új szolgáltatásra vagy lehetőségre hívják fel az ügyfelek figyelmét. Ezekhez a levelekhez kapcsolódhat telefonos utánkövetés, mely során, telefonon felveszik az ügyféllel a kapcsolatot és megkérik, hogy amennyiben érdekli az ajánlat fáradjon be a bankfiókba az üzlet megkötéséhez. A telemarketing szűkebb értelemben telefonon történő direktmegkeresést jelent reklám céllal. Tágabb értelemben telefonon keresztül végzett marketing tevékenység, amely lehet például telefonos ügyfélszolgálat vagy marketingkutatás. Attól függően, hogy ki a kezdeményező két féle telemarketinget különböztetünk meg: - in-bound (bejövő): az ügyfél a hívó fél - out-bound (kimenő): a bank a kezdeményező 16

18 A Bank jövedelmi helyzete A Budapest Bank bemutatásánál már kiderült, hogy a Bank rendelkezik négy leányvállalattal, így nem csak Budapest Bank, hanem a Budapest Bank-csoport jövedelmi helyzetének elemzésére is lehetőségem nyílt. A Budapest Bank a megelőző évekhez hasonlóan 2010-ben is nyereségesen működött. A Bank mérlegfőösszege, mint ahogy azt az alábbi ábra is mutatja kis mértékben csökkent. 3. számú ábra A Budapest Bank mérlegfőösszegeinek alakulása 2003 és 2010 között mérlegfőösszeg (millió forint) évek Forrás: saját szerkesztés a Budapest Bank es éves beszámolói alapján A diagram jól szemlélteti, hogy a Budapest Bank az évek során folyamatosan fejlődött és egyre eredményesebben működött. A mérlegfőösszegek növekedése azonban csak 2008-ig tartott és az azt követő két évben a gazdasági világválság következményeként, habár kisebb összegekkel, de csökkent re 2,8%-kal, 2010-re pedig 0,1%-kal csökkent a mérlegfőösszeg. A Bank 2010-ben 7,9 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, mely 21%-kal kevesebb az előző évinél ben a Bank ügyfelekkel szembeni kötelezettség- és követelésállománya is csökkent. Az előbbi 728,2 milliárd forintra, míg az utóbbi 659,9 milliárd forintra végére a lakossági hitelállomány 7%-kal 338 milliárd forintra nőtt, mely alakulásra nagy hatással voltak a forint és a svájci frank árfolyamváltozásai. A lakossági hitelállományon belül a jelzáloghitelek állománya 14%-kal növekedett. A fedezetlen hitelek állománya 4%-kal csökkent a 2009-es évhez képest. 17

19 A kis- és középvállalkozások számára kihelyezett hitelek állománya 3%-kal nőtt 2010 folyamán. Az alábbi diagram a hitelek és lízingek valamint a betétállományok egymáshoz viszonyított nagyságát mutatja. 4. számú ábra A Budapest Bank hitel és lízing valamint betétállományának alakulása 2003 és 2010 között hitel, lízing és betét összegei (millió forint) évek összes hitel és lízing összes betét Forrás: saját szerkesztés a Budapest Bank es éves beszámolói alapján Jól látszik, hogy a betétállományok összege 2004-ig meghaladta a hitelek és lízingek együttes összegét, majd 2005-től ez az arány megfordult. A 2008-as évben a megelőző három évhez képest jóval nagyobb a betétek valamint a hitelek és lízingek összege közötti különbség, mely arány a gazdasági világválság utáni 2009-es és 2010-es évben ugyancsak megfordult. A Budapest Bank eredményességében fontos szerepet játszott a növekvő költséghatékonyság, ugyanis 9%-kal azaz 33,3 milliárd forinttal csökkentették az általános igazgatási költségeket. A Bank 2011-es terveiben szerepel a mérlegfőösszeg szinten tartása és számítanak az eredmény kismértékű csökkenésére. A Budapest Bank-csoport mérlegfőösszege 2010-ben a konszolidált éves beszámoló alapján 909 milliárd forintról 911 milliárd forintra növekedett. Amint az alábbi ábra is mutatja a Bank-csoport mérlegfőösszege 2008-ig töretlenül növekedett, majd 2009-ben csökkenés következett be. 18

20 5. számú ábra A Bank-csoport mérlegfőösszegei 2003 és 2010 között mérlegfőösszeg (millió forint) évek Forrás: saját szerkesztés a Budapest Bank es konszolidált éves beszámolói alapján A Bank-csoport 2011 első félévi adatai alapján a mérlegfőösszeg 5%-kal 886 milliárd forintra csökkent. Az alábbi diagramon jól látható, hogy a leányvállalatok együttes mérlegfőösszegének nagy részét a Budapest Autófinanszírozási Zrt. adja szemben a Budapest Alapkezelő Zrt-vel, mely csak 3945 millió forint mérlegfőösszeggel rendelkezett 2010 végén. 19

21 6. számú ábra A Bank leányvállalatainak mérlegfőösszegei Budapest Bank leányvállalatai Budapest Flotta Zrt Budapest Lízing Zrt Budapest Autófinanszírozási Zrt. Budapest Alapkezelő Zrt mérlegfőööszeg (millió forint) Forrás: saját szerkesztés a alapján A Budapest Bank-csoport 10,2 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el ben. A Bank-csoport ügyfelekkel szembeni kötelezettségállománya 1%-kal és az ügyfelekkel szembeni követelésállománya 2%-kal csökkent. A Bank-csoport lakossági hitelállománya az autóhitelekkel együtt 6,2%-kal 487 milliárd forintra növekedett, ez 2011 első félévében 5,7%-kal 468 milliárd forintra csökkent. 20

22 4. Hitel 4.1. A hitel kialakulásának története A hitel kialakulása szorosan összefügg a bankok megjelenésével, így a hitel történetét a bankok kialakulásánál kell kezdenünk. A bankok őstípusai már az ókorban megjelentek a fejlett államokban, mint például Perzsiában, Babilóniában, Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban. Ezek az ókori bankok még családi vállalkozásként működtek és az első bankárcsaládok mind a kereskedői rétegből kerültek ki. Az ókori bankok leggyakrabban a templomokban alakultak ki, feltehetőleg azért, mert a legjobban őrzött és védett helyek voltak. Maga a bank elnevezés valószínűleg a középkorból származik, az olasz banco szóból, mely azt a padot jelenti, melyen a pénzváltók működtették vállalkozásaikat. A pénzváltási tevékenység kialakulását az egyre jobban fejlődő kereskedelem idézte elő. A kereskedők mind a szárazföldön, mind a vízi utakon egyre nagyobb távolságokat hidaltak át, egyre több országban fordultak meg, és így egyre több pénzfajtával találkoztak, hiszen minden országban más nagyságú, súlyú és finomságú nemesfém pénzérmét bocsátottak ki. Így szükségszerűvé vált a rengetegféle forgalomban lévő pénzérme közötti átváltás. Később az embereknek lehetőségük nyílt arra, hogy a nem megfelelő közbiztonság miatt pénzüket átadhassák a bankoknak megőrzésre, melyért az őrzés idejétől és a pénzösszeg nagyságától függő díjat kellett fizetniük. Az elhelyezett pénzről a bankárok elismervényt állítottak ki. Ezt az elismervényt az emberek használhatták fizetéskor, hiszen az elismervény átadásával átruházták pénzük tulajdonjogát az adott kereskedőre. Az idők folyamán a letételhelyezések megszaporodtak és mind nagyobb összegek kerültek a bankárok birtokába. A bankárok megfigyelték, hogy ugyan a náluk elhelyezett összegeket egyedileg mindig visszakérik, illetve felhasználják, de mivel újakat is elhelyeznek, a letéteknek kialakul az az állománya, ami hosszú időn keresztül a bankárok tulajdonában marad. Ezen pénzállomány, pedig hasznosítható, mégpedig hitelnyújtás formájában. A hitelek és kölcsönök nyújtásáért a bankárok használati díjat, 21