Kezelések hatékonyságának értékelése védett területeken

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kezelések hatékonyságának értékelése védett területeken"

Átírás

1 Kezelések hatékonyságának értékelése védett területeken Védegylet Budapest Támogatók:

2 A XX. század második felében biodiverzitás csökkenésének egyre látványosabb előretörését ellensúlyozandó jelentősen megnövekedett a védett területek száma. Ezzel együtt ugrásszerűen emelkedett a védelem alá vont területek nagysága is. Azonban a védett területek csak akkor lehetnek a biológiai sokféleség megőrzésének kulcs fontosságú tényezői, ha a védelem alá vont értékeiket a jövőben is képesek lesznek megőrizni (Leverington et al., 2008). A tudomány, a társadalom és a gazdaság szereplőinek is érdeke, hogy az ilyen irányú emberi és anyagi erőfeszítések hasznosságáról, hatékonyságáról tájékoztatást kapjanak. Az elmúlt évtizedek során több nemzetközi felmérés is bizonyította, hogy a védett területek kezelése sok esetben nem nyújt megfelelő védelmet a védeni kívánt értékek számára. E felismerés nyomán számos kezelés hatékonyság értékelő módszer alakult ki. A kezelés hatékonyság értékelés (MEE- management effectiveness evaluation) tulajdonképpen egy átfogó protokoll, amely annak értékelésében segít, hogy az adott kezelés milyen mértékben védi az értékeket és éri el a célkitűzéseket. Az IUCN-WCPA (World Commission on Protected Areas) (Természetvédelmi Világszervezet- Védett Területek Világtanácsa) ben kidolgozott egy keretrendszert, amely a kezelés hatékonyságát értékelő módszerek kialakításához nyújt segítséget ban elkészült e keretrendszer módosított változata, mely szintén nem egy önálló kezelés hatékonyság értékelő módszer, hanem útmutatást ad az értékelések gyakorlati alkalmazásához illetve az értékelések fejlesztéséhez. A keretrendszer 6 elemből álló folyamatként értelmezi a védett területek kezelését. A kontextus meglévő értékek és veszélyek vizsgálatával foglalkozik. Hol vagyunk most, kérdésnek felel meg. A következő lépés a tervezés. Hová szeretnénk eljutni és hogyan? Ezután következnek az inputok, ez a források allokációját jelenti, és a mire van szükségünk kérdéssel írható le. A negyedik lépés maga a folyamat, ez gyakorlatilag a kezelés kivitelezését jelenti. Hogyan hajtjuk végre a kezelést? Az kimenetek arról számolnak be, hogy milyen termékek és szolgáltatások jöttek létre a kezelés során. Mit csináltunk és milyen termékek és szolgáltatások jöttek létre? Végül azt tekinti át, hogy milyen hatásokban, eredményekben nyilvánul a kezelés. Ez a lépés a mit értünk el kérdés formájában fogalmazható meg (Leverington et al., 2008). Kezelések hatékonyságának értékelése védett területeken címmel 2008-ban átfogó tanulmány jelent meg, mely megpróbál segítséget nyújtani abban, hogyan lehet a kezeléseket a leghatékonyabban, legcélravezetőbben értékelni. Rávilágít arra, hogy mik a kezelés hatékonyságát veszélyeztető illetve befolyásoló tényezők, ugyanakkor elemzi azokat az indikátorokat, amelyek a teljes hatékonyságot a legmegbízhatóbban jelzik. A jelentés alapját több mint 6300 védett területekre vonatkozó kezelés hatékonysági értékelés adja, a világ minden tájáról. A WDPA (World Database on Protected Areas- Védett Területek Adatbázisa) több mint védett területet tart nyílván. A tanulmány tehát a védett területek körülbelül 6%-áról közölt adatokat, a jelentés készítői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy ez év végéig (2010) ezt az arányt 30%-ra növelik.

3 A következő táblázat tartalmazza azokat a tényezőket és indikátorokat, amelyek Leverington et al. (2008) szerint a kezelés hatékonyságát a befolyásolják és legjobban jellemzik: Kezelési elem Kontextus Tervezés Legfontosabb tényezők Természeti értékek és természetvédelmi jelentőség Veszélyek Támogató környezet Jogi helyzet/ földtulajdoni viszonyok Határok kijelölése A védett terület létrehozása Kezelési terv Legfontosabb indikátorok 1. A védett terület természetvédelmi jelentősége 2. Legfontosabb természeti értékek 3. A veszélyek erőssége és súlya 4. A veszélyek irányultsága 5. Legfontosabb veszélyforrások 6. A politikai vagy civil környezettől kapott támogatás vagy korlátozás 7. A legfontosabb kényszerítő tényezők amelyek a politikai vagy civil környezettől érkeznek 8. Védett terület kijelölése 8a. Birtokviszonyok 46. A védett területekre vonatkozó és más kapcsolódó jogszabályok 9. A területhatárok kijelölése, a kijelölések biztonsága 10. A tervezés menete 11. Kezelési terv Input Személyi feltételek 12. Szakértők Finanszírozás 1 3. Jelenlegi finanszírozás 14. A finanszírozás megbízhatósága, fenntarthatósága Folyamat Infrastuktúra, felszerelés Információ Kormányzás és kapacitás (beleértve a pénzügyi folyamatokat) Az infrastruktúra, felszerelések fenntartása Humánerőforrás Hatósági munka Helyi közösségek Látogatók 15. Infrastruktúra, felszerelés 16. Releváns és elérhető információ a kezelésekhez 17. A kormányzás és irányítás hatékonysága 18. Kormányzás jellege 19. Az adminisztráció hatékonysága beleértve a pénzügyi hatékonyságot 20. A kezelések hatékonyságának értékelése 21. Az infrastuktúra, felszerelések kiépítése, fenntartása 22. A személyzet képzési lehetőségei 23. A személyzet képzettsége, kapacitása 24. A humánerősforrás politika és kezelés 25. Személyzeti morál 26. Hatósági eszközök megfelelése 27. Hatósági eszközök felsorolása 28. Közösségek és érintettek bevonása 29. Kommunikációs program 30. Hatékony program a közösség bevonására, helyi előnyök felhasználására 31. Program a közösség bevonására, helyi előnyök felhasználására 33 Látogatók ellátása és a hatások kezelése 34. A látogatók számára biztosított lehetőségek és szolgáltatások 35. A látogatók száma

4 Természeti erőforrás kezelés Természeti értékek és veszélyek monitorozása és kutatása 32. Fenntartható erőforrás használat- kezelés és monitorozás 36. Természeti erőforrás és kulturális örökség védelmére tett intézkedések 37. Az intézkedések monitorozása, kutatás 45. Veszélyek monitorozása Kimenetek A munkaterv teljesítése 38. Az eltervezett munkaprogram teljesítése 39. Az eredmények és kimenetek Eredmények Kezelési terv céljainak teljesítése 40. Az eltervezett célok teljesítésének mértéke Állapotfelmérés (minden érték) 41. A megnevezett értékek megőrzése- trend 42. A megnevezett értékek megőrzése- állapot A park nettó hatása a helyi közösségre 43. A védett terület működésének hatása a helyi közösségre Leverington et al. (2008) alapján Kiegészítő jelentésként megjelent kötetben több mint 40 értékelési metodika olvasható (Leverington et al., 2008). Példaként megemlítek két igen elterjedt kezelés hatékonyság értékelő módszert. RAPPAM (Rapid Assessment and priorization of protected area management) Ezt a módszert egy nemzetközi munkacsoport dolgozta ki között a WWF Forests for Life (Természetvédelmi Világalap - Erdők az Életért) programjának keretében. Segítségével meghatározhatóak a kezelések erős és gyenge pontjai; összehasonlíthatóvá válnak a kezelések során fellépő problémák, mind országos, mind nemzetközi szinten; felmérhetővé válik az aktuális terhelések és a potenciális veszélyek mértéke, tendenciája, kiterjedése, súlyossága és a hatás várható időtartama; az egyes területek védelméhez szükséges feladatok prioritása és azok sürgőssége szemléltethetővé válik. A kiértékelés eredménye jól hasznosítható a védett területek hatékonyabb védelme érdekében megvalósítandó további lépések során (Exner & Jávor, 2003). Több mint 40 országban alkalmazták már, 100-nál is több védett terület esetében, Európában, Ázsiában éppúgy, mint Afrikában, Dél-Amerikában, vagy a Karibiszigetvilágban. A másik módszer a Tracking Tool. Ezt a módszert a Világ Bank és a WWF közös projektjének kivitelezése során fejlesztették ki. A legfontosabb előnyei: képes összehangolt jelentésrendszereket nyújtani a védett terület értékeléséről, amely világszerte széles körben alkalmazható; megismételhető; konzisztens adatokat szolgáltat; lehetővé teszi az időbeli nyomon követést; egyszerű, akár a védett terület személyzete által is elvégezhető, ezért komolyabb anyagi és egyéb forrásokat nem igényel. A módszer gyengeségei közé tartozik, hogy az értékelések relatíve felszínesek, a kezelésnek korán sem fedik le minden aspektusát; időbeni változást dokumentál, térben nem összehasonlítható. Önálló értékelésként nem

5 alkalmazható, nem helyettesítheti más alaposabb értékelési módszerek alkalmazását. Már több mint 85 országban alkalmazták. A 2008-ban elkészült jelentésbe 2005 és 2008 között valóban a világ minden tájáról gyűjtöttek adatokat, azonban európai országoknak csak kevesebb, mint feléből érkeztek adatok. Az pedig külön elgondolkodtató, hogy több nagy területű európai országból (pl.: Franciaország, Németország, Norvégia) egyáltalán nem sikerült kezelés hatékonyság értékeléssel kapcsolatos információkat gyűjteni. A 2008-as Európai Védett Területek Kezelésének Hatékonysága elnevezésű workshop résztvevői kinyilvánították, hogy Európa védett területekkel kapcsolatos politikájának specifikus földrajzi és politikai kontextusa megkövetel egy sor olyan módszert, amit kifejezetten az európai védett területek kezelőinek és hivatalainak igényeire szabtak. Hazánkban is szükség van a védett területek kezelésének hatékonyságára kidogozni egy szempontrendszert, amely a kezelés hatékonyságának legfontosabb befolyásoló tényezőit és a hatékonyság jellemzésére szolgáló legfontosabb indikátorokat tartalmazza. Magyarországon a WWF és a Védegylet gondozásában megjelent Erdőfigyelő jelentés ad példát a védett területek kezelésének hatékonyság elemzésre. A RAPPAM módszer hazai alkalmazását mutatja be 4 különböző védett területen, ahol az erdőborítás a védett területek átlagához képest magas, de még így sem éri el a potenciális növénytakarónak megfelelő értéket. A vizsgálat feltárta a kiválasztott területekhez tartózó általános és súlyos problémákat, elemezte az aktuális terhelések és potenciális veszélyek körét. Majd tematikusan csoportosítva javaslatokkal igyekezett hozzájárulni a kezelések hatékonyságának későbbi tökéletesítéséhez. Hazánkban csupán néhány felmérés készült a kezelés hatékonyságát befolyásoló tényezőkről, és ezek a felmérések is csak kevés tényező hatását vizsgálták. A védett területeken történő kezelések hatékonyságának elemzéséhez nagyban hozzájárul a munkálatok kivitelezésében résztvevő csoportok (állami természetvédelmi szervezetek, kutatói bázis és a társadalmi szervezetek) közötti együttműködés milyensége, 1999-ban Standovár Tibor és munkatársai végeztek erről országos szintű kérdőíves felmérést. Egy szakmai- és egy együttműködési kérdőívet küldtek ki. Szakmai kérdőívekre adott válaszok alapján alábbi hiányosságok állapíthatóak meg a hazai természetvédelemben végrehajtott programokkal kapcsolatban: gyakran nincsenek elővizsgálatok, sokszor változnak az alkalmazott módszerek egy vizsgálat során, utómonitorozás gyakran nem valósul meg, alul dokumentáltság, különösen a publikációk hiánya. A legalapvetőbb probléma a kutatások alulfinanszírozottsága, amely nem teszi lehetővé a hosszú távú programok eredményes végrehajtását (Standovár, 2001). Együttműködési kérdőív a természetvédelemben szerepet játszó három csoport (az állami természetvédelmi szervezetek, kutatók, társadalmi szervezetek) közti együttműködés milyenségére, illetve a természetvédelmi tevékenységek feltételeinek értékelésére kérdezett rá.. A felmérés eredményei szerint a hazai természetvédelemben tevékenykedő csoportok között a kommunikáció és az együttműködés

6 általában közepes-jó, de még fejlesztendő. Mindhárom csoport szerint a legfontosabb feltételek között van: az egyenletes, kiszámítható finanszírozás, ennek hatékony felhasználása; a társadalmi szemlélet megváltozása; több elhivatott szakember, szakértői és korrekt minisztérium megléte, illetve a jogszabályok hatékony alkalmazása (Mihók & Standovár, 2001). A válaszadás aránya egyetlen esetben sem haladta meg a 25 %-ot az elküldött kérdőívek számához viszonyítva. A több mint egy évtizeddel ezelőtti felmérés eredményei zömmel még napjainkban is, változatlanok, valamint a következtetések és javaslatok című részben leírtak gyakorlatba való álvitele továbbra is várat magára. E kutatás megismétlése igen érdekes és hatékony ismereteket szolgáltathatna. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos kutatási eredmények kommunikációja a különböző társadalmi csoportok irányába alapvető fontosságú. A biodiverzitás állapotára vonatkozó kommunikáció nagymértékben különbözik az egyéb tudomány-kommunikációtól. Ez esetben a cél nem csupán az ismeretterjesztés, hanem a hallgatóság hozzáállásának, viselkedésének megváltoztatása, cselekvésre késztetése. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a tanulásnak, a szemlélet elsajátításának és az érzelmi, erkölcsi meggyőzésnek is. A hatékony kommunikáció megváltoztathatja a társadalom viszonyulását a természethez és azokhoz a javakhoz, melyeket szolgáltat, segíti az emberek bekapcsolódását a természeti tőke megőrzésébe és rehabilitációjába. Azonban a megfelelő kommunikációt nehezíti, hogy a biodiverzitással foglalkozó kutatók általában nem ismerik a szükséges kommunikációs módszereket, és az esteket jelentős részében nem tartják fontosnak az ismeretterjesztés feladatát. Ugyanakkor a kommunikációs szakemberek rendszerint nem értik a biodiverzitással kapcsolatos összefüggéseket, nem látják a problémákat (Török, 2008).. Igen érdekes, ugyanakkor kissé lehangoló adatokat szolgáltat az a vizsgálat, amely hazai középhegységi nem védett, védett és fokozottan védett státuszú erdőrészleteink természetességét hasonlítja össze. A magyarországi erdők természetességének vizsgálata (TERMERD) című projekt teljes adatbázisából előre meghatározott feltételek mellett kiválasztottak 291 erdőállományt a Dunántúli- és az Északi-középhegység területéről. A kutatás alapkérdése az volt, hogy van-e mérhető hatása a természetvédelmi kezeléseknek a különböző státuszú erdőrészletekben? A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a védett erdőrészletek csak csekély mértékben természetesebbek a nem védett területekhez képest. Ennek egyik meghatározó oka lehet, hogy a védett területek többségében egyszerre érvényesülnek a gazdasági célú fatermesztés és a természetvédelmi oltalom prioritásai (Kenderes et al., 2007). Fontos megemlíteni a mezőgazdasági művelés alá eső területeket, melyeknek jelentős része nem védett ugyan, de az itt található illetve ezekhez a területekhez kötődő élőlények drasztikus állománycsökkenése kiemelkedő jelentőségűvé tette ezeket a területeket természetvédelmi szempontból. Az agrárterületek közé tartoznak például a legelők, a szántóföldek melletti és közti fasorok, bokorsorok, csatornák, valamint a tanyák is. Magyarország 2/3-a mezőgazdasági művelés alatt áll (52% szántóföld, 12%gyep), európai viszonylatban ez az arány körülbelül 50%-ot tesz ki. Az agrár-környezetvédelmi szabályozás tulajdonképpen a mezőgazdasági területek természetvédelmi kezelésének tekinthető, amely

7 kulcsfontosságú eszköze lehet a mezőgazdasági területek élővilágának fenntartásában (Báldi et al., 2006). Ahhoz azonban, hogy az agrár-környezetvédelmi programokhoz kapcsoló a támogatásokat valóban a lehető leghatékonyabb módon lehessen felhasználni, ahhoz ismerni kell a mezőgazdasági területek élővilágának jellemző ökológiai mintázatait és kapcsolatrendszereit. Egy 2003-ban készült vizsgálatból kiderül, hogy 26 európai ország adatait figyelembe véve is csak 62 olyan tanulmányt találtak a szerzők, amelyekben a támogatások biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálták. Ezen tanulmányoknak mindössze 54%-ában sikerült egyértelmű pozitív hatást kimutatni a vizsgált agrár-környezetvédelmi program és a biodiverzitás valamilyen összetevője között (Kleijn & Sutherland, 2003). Hazánkban ilyen jellegű kutatást extenzíven és intenzíven hasznosított legelők élővilágának összehasonlításával kapcsolatban végeztek. Az adott vizsgálat során azt az eredményt kapták, hogy a két legeltetési forma esetén nincs lényeges különbség. Hollandiában és Svájcban is végeztek ilyen vizsgálatokat, azonos mintavételi eljárással. Így a kapott adatok összevethetővé váltak a különböző országok között. Hollandiában sem találtak megalapozott különbséget a két kezelési típushoz tartozó területek diverzitásában. Ennek oka sajnos az, hogy Hollandiában túl intenzíven kezelik a gyepeket, ezért itt a környezet barátabbnak ítélt gazdálkodás sem valószínű, hogy növeli a fajgazdagságot. Magyarországon ugyanakkor azért nem találtak különbséget, mert hazánkban a gyepkezelés sokkal extenzívebb, mint a nyugateurópai országokban. Svájcban az extenzíven kezelt területek kimutathatóan diverzebbeknek bizonyultak az intenzív kezelésűekhez képest. (Batáry et al. 2007). Ez a projekt jól mutatja, hogy a különböző országok gyep kezelési intenzitásához kapcsolódó kutatások, hogyan segíthetik az agrár-környezetvédelmi támogatások várható hatékonyságának megítélését. A fent leírt cikkek rövid ismertetéséből is látható, hogy a védett területek megfelelő kezelésének kialakítása igen összetett feladat. Hazai viszonylatban is elengedhetetlen a célok meghatározása illetve a védendő értékek körének kijelölése. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy bármely védett terület kezelése csak akkor lehet hatékony és sikeres, ha annak társadalmi és gazdasági vonatkozásait is figyelembe vesszük. A hazai természetvédelem egyik legnagyobb problémája a kiszámítható, folyamatos, egyenletes, és hosszú távú finanszírozás hiánya. Számos szakember célorientált háttér intézmény létrehozását sürgeti, amelynek megfelelő anyagi és szakmai bázissal kell rendelkeznie. A legtöbb szomszédos országban már működik ilyen apparátus. Égető szükség lenne komplex, hosszú távú, jól finanszírozott, hatékonyan végrehajtott, alapos kutatásokra. Monitorozási munkálatokra továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel jól megtervezett folyamatos, hosszú távú monitorozás segítségével nagy mennyiségű informatív adathoz juthatunk. Ezt a feladatot sok esetben koordinátorok segítségével, akár önkéntesek is végezhetik. Egy komplex kutatáshoz viszonyítva gyorsan juthatunk nagy mennyiségű adathoz. Azonban az így nyert adatok feldolgozása, értelmezése, a gyakorlati természetvédelmi kezelés nyelvére történő lefordítása elengedhetetlen kritérium a hasznosulásuk érdekében. Sajnálatos módon hazánkban a megfelelően kezelt, jól használható, kutatók számára hozzáférhető adatbázisok száma nagyon kevés. Jelentős hiányosságok mutatkoznak a kommunikáció és információ áramlás terén is. A kutatások eredményeinek

8 ismertetése mind a szakmai közönség irányába, mind a döntéshozók felé alacsony szintű. A széles társadalmi rétegek számára hozzáférhető és érthető nyelvezetű, olvasmányos irodalom rendkívül hiányos. A tudományos ismeretterjesztés pedig a tudatformálás fontos eszköze. A széles körű társadalmi támogatottság elnyerésében szerepe vitathatatlan. Az állami természetvédelmi apparátusnak a lehetséges összes fórumon (internet, kiadványok, média, stb.) tájékoztatnia kellene az embereket a természet-, környezetvédelem fontosságáról, illetve az ezzel foglalkozó intézmények valós jelentőségéről. Különböző elméletek, megközelítések alapján érthetővé tenni, hogy miért fontos a fajokat, életközösségeket megőrizni. Például az egyik értelmezés alapján a természetvédelem az élővilág egészének érdekein keresztül védi az ember, mint az élővilág szerves, leválaszthatatlan részének érdekeit. Meg kell említenünk, hogy sok esetben sajnos maga a fejlődés is a veszélyezteti a természeti értékeket még a védett területeken is, például útépítések, források turisztikai célú kiépítése. Összefoglalva a legfontosabb befolyásoló tényezők és indikátorok, amelyek legnagyobb súllyal kell, hogy megjelenjenek a kezelések hatékonyságának értékelésében, a Leverington et al. (2008) által kidolgozott szempontrendszerben: I. Támogató környezet: 1. A politikai vagy civil környezettől kapott támogatás vagy korlátozás Hazánkban a természetvédelem társadalmi támogatottsága nem jelentős, a társadalom nagy része a természetvédelem intézkedéseit gazdasági korlátozásként fogja fel. A politikai akarat sincs meg a természetvédelem érdekeinek érvényesítésére a gazdasági szempontokkal szemben, ez a szakpolitikák szintjén és a szakpolitikák alkalmazása során is megjelenik. 2. A legfontosabb kényszerítő tényezők, amelyek a politikai vagy civil környezettől érkeznek A legfontosabb tényezők a társadalmi ellenállás és a gazdasági lobby érdekérvényesítése, mindkettő jelentős. II. Jogi helyzet/ földtulajdoni viszonyok 1. Birtokviszonyok A természetvédelem jelenlegi birtokviszonyai nagyban befolyásolják a kezelések hatékonyságát, a védett területek esetében az állami tulajdonban és a nemzeti parkok saját vagyonkezelésében lévő területeken a leghatékonyabb a kezelés. 2. A védett területekre vonatkozó és más kapcsolódó jogszabályok A kezelési tervek végrehajtására szolgáló szabályozás kevéssé alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, merev, végrehajtása nehézkes. III. A védett terület létrehozása 1. A tervezés menete A védett területek tervezése kizárólag természettudományos szempontok alapján történik, a helyi érintettek kizárásával, amely szintén hatással lehet a kezelés sikerére. A másik fontos probléma, hogy nem áll elegendő információ a tervezéshez rendelkezésre, nem történnek

9 IV. Kezelési terv A kezelési tervek készítése kizárólag természettudományos szempontok alapján történik, a helyi érintettek kizárásával, amely szintén hatással lehet a kezelés sikerére. V. Személyi feltételek Nem áll rendelkezésre elegendő, jól képzett természetvédelmi szakértő. VI. Finanszírozás 1. Jelenlegi finanszírozás A jelenlegi finanszírozás elégtelen, a finanszírozás csak a minimális humánerőforrás segítségével végzett alaptevékenységek, feladatok ellátására elegendő. Az elővizsgálatok, utómonitorozás, kutatások, a kommunikáció, az érintettekkel való kapcsolattartásra, a megfelelő képzettségű és létszámú stáb fenntartására és továbbképzésére nincsenek források. 2. A finanszírozás megbízhatósága, fenntarthatósága A finanszírozási struktúra megbízhatatlan és nem fenntartható. A nemzeti parkok mindössze költségvetésük 50 %-át kapják központi költségvetési forrásból, a további 50 %-ot maguk teremtik elő. Ez jelentős bizonytalansági tényezőt jelent a finanszírozottságukban. Emellett a költségvetésből kapott források megbízhatatlansága is jelentős. VII. Infrastruktúra, felszerelés Sokszor az alapvető feladatok ellátását akadályozza a megfelelő felszerelés hiánya, pl.: kevés gépkocsi áll a természetvédelmi őrök rendelkezésére és gyakran az üzemanyag is korlátozottan áll rendelkezésre. VIII. Releváns és elérhető információ a kezelésekhez Az elővizsgálatok és releváns kutatások hiánya, valamint a különböző adatbázisok korlátozott elérhetősége miatt gyakran nem áll rendelkezésre elegendő információ a kezelések készítésekor. A releváns kutatások hiánya a természetvédelem és konzervációbiológia közötti együttműködés elégtelen voltának is köszönhető. IX. Kormányzás és kapacitás (beleértve a pénzügyi folyamatokat) 1. A kormányzás és irányítás hatékonysága A kormányzásra és irányításra jellemző a nemzeti szint és a regionális irányítás közötti és a különböző természeti erőforrások kezelésében szerepet játszó horizontális szervekkel való (erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, mezőgazdaság) kapcsolat hiánya. A nemzeti szinten működő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nagyfokú autonómiát biztosít a nemzeti parkok számára, úgy hogy ennek a financiális és humán erőforrás feltételei nincsenek meg.

10 2. Kormányzás jellege Az igazgatási struktúrára a government típusú kormányzás, a top-down jellegű, a formális intézmények és hatóságok dominanciáját jelentő felépítés jellemző. 3. Az adminisztráció hatékonysága beleértve a pénzügyi hatékonyságot 4. A kezelések hatékonyságának értékelése A kezelések hatékonyságának mérése nem jellemző. X. Humánerőforrás 1.A személyzet képzési lehetőségei A finanszírozási problémák miatt nem megoldott a személyzet továbbképzése. 2. A személyzet képzettsége, kapacitása A személyzet létszáma nem megfelelő és kevés a jól képzett természetvédelmi szakember. 3. A humánerősforrás politika és kezelés A humánerőforrás politika a természetvédelemben jártas szakemberek helyett a tudományos háttérrel és doktori címmel rendelkező munkatársak alkalmazását kapacitálja. XI. Hatósági munka 1.Hatósági eszközök megfelelése A hatósági feladatok nagy részét a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek látják el, míg a szabálysértési hatósági feladatok ellátása a Nemzeti Park Igazgatóságok feladata maradt. A felügyelőségek emberi erőforrás, terepi ismeretek és megfelelő információjának hiánya miatt az Igazgatóságok azonban sokszor részt vesznek véleményezőként a hatósági ügyekben. A hatósági határozatok végrehajtásának ellenőrzése is gyakran a nemzeti parkokra, ezen belül is a Természetvédelmi Őrszolgálatra marad, sok esetben anélkül, hogy ismernék a határozat pontos tartalmát. Ez külön terhet ró a Nemzeti Park Igazgatóságokra, anélkül hogy a finanszírozás kérdései tisztázva lennének. Mindezen túl a hagyományos hatósági eszközök hatékonysága önmagában is megkérdőjelezhető. XII. Helyi közösségek 1. Közösségek és érintettek bevonása A közösségek és érintettek bevonása nem jellemző. 2. Kommunikációs program Nincsenek kommunikációs programok. 3. Hatékony program a közösség bevonására, helyi előnyök felhasználására Nincsenek meg az intézményesített keretek a helyi közösségek bevonására, a helyi előnyök használatára. XIII. Természeti értékek és veszélyek monitorozása és kutatása A finanszírozási problémák miatt kis mértékben tud megvalósulni.

11 XV. Állapotfelmérés (minden érték) 1. A megnevezett értékek megőrzése- trend A financiális problémák miatt a rendszeres az utómonitorozás nem megoldott. 2. A megnevezett értékek megőrzése- állapot A financiális problémák miatt a rendszeres a monitorozás nem megoldott. Magyarország annak ellenére, hogy viszonylag kis ország, szerepe az európai természetvédelemben jelentős. Hazánk ugyanis biogeográfiai helyzeténél fogva kiemelkedő értékekkel bír, amit az Európai Unió is elismert azzal, hogy a kontinenst lefedő tíz régió közül az egyik, a legkisebb, a Pannon régió zömében országunk területén helyezkedik el. Nagyon fontos volna komolyan venni Magyarországon a biológiai sokféleség megőrzését, mely egyedi, és jelenleg még kiemelkedően gazdag (Báldi et al., 2006). Ehhez fontos tehát képet kapnunk arról, hogy a biodiverzitás megőrzéséért tett erőfeszítések mennyire működnek sikeresen ebben a komplex gazdasági-társadalmi rendszerben, hogy tudjuk milyen változtatásokat kell eszközölnünk, a természetvédelmi igazgatás működésének, a kezelések hatékonyságának javítására.

12 Irodalomjegyzék Báldi, A., Batáry, P., Erdős, S., Sárospataki, M. (2006): A biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei az agrár-környezetvédelemben. Magyar Tudomány, Budapest. 2006/6: 670. Batáry, P., Báldi, A. Erdős, S., Kisbenedek, T., Orci, K.M., Orosz, A., Podlussány, A., Rédei, D., Rédei, T., Rozner, I., Sárospataki, M., Szél, G. & Szűts, T. (2007): Tájszerkezet és legeltetés hatása alföldi gyepek biológiai sokféleségére. A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, Exner, T. & Jávor, B (2003): Erdőfigyelő jelentés 2003.A védett területek kezeléséről a WWF Magyarország felmérésének tükrében. WWF-füzetek 21. Budapest. Kenderes, K., Tímár, G., Ódor, P., Bartha, D., Standovár, T., Bodonczi, L., Bölöni, J., Szmorad, F., Aszalós, R. (2007): A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre. Természetvédelmi Közlemények 13: Kleijn, D., Sutherland, W., J. (2003): How Effective Are European Agri-environment Schemes in Conserving and Promoting Biodiversity? Journal of Applied Ecology. 40, Leverington, F., Hockings, M., Costa, K. L (2008): Management effectiveness evaluation in protected areas- a Global Study. The University of Queensland, Gatton, IUCN WCPA, TNC, WWF, Australia. Leverington, F., Hockings, M., Pavese, H., Costa, K. L. and Courrau, J. (2008): Management effectiveness evaluation in protected areas - a Global Study. Supplementary report No.1: Overview of approaches and methodologies. University of Queensland, TNC, WWF, IUCN- WCPA, Gatton, Australia. Mihók, B. & Standovár, T. (2001): Együttműködés a természetvédelemben-egy országos felmérés eredményei. - Természetvédelmi Közlemények 9: Standovár, T. (2001): A természetvédelmi biológia helyzete Magyarországon egy országos felmérés alapján. Természetvédelmi Közlemények 9: Török, K. (2008): Biodiverzitással összefüggő kutatási eredmények kommunikációjáról és annak módszereiről. Természetvédelmi Közlemények 14:

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13. Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL NOVÁK JUDIT, SZIJÁRTÓ ÁGNES FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÖKOINDUSZTRIA 2017. NOVEMBER 09. LIFE (L'INSTRUMENT FINANCIER POUR L'ENVIRONNEMENT) A környezetvédelem,

Részletesebben

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése A 2018. évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Infonap, Dobogókő 2018. május 10. LIFE 2018-2020 meghatározó dokumentumok LIFE

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE

KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE PÁLYÁZATOKBAN SZIJÁRTÓ ÁGNES LIFE KAPACITÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT KOORDINÁTOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LIFE INFORMÁCIÓS NAP 2017. JÚNIUS 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ALPROGRAM A környezetvédelem,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály III. Természetvédelmi tréning,

Részletesebben

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály LIFE Információs Nap, 2017. június

Részletesebben

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december

Részletesebben

A Natura 2000 Kilátásai

A Natura 2000 Kilátásai Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett

Részletesebben

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT Bódis Pál projekt coordinátor WWF Magyarország EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT 2018. NOVEMBER 6. A projekt adatai a LIFEinFORESTS projekt céljai - a Natura 2000 hálózatba tartozó magyarországi

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes

Részletesebben

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

Projekt címe: LIFE TreeCheck: Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

A KISPROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

A KISPROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI A KISPROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 1. Prioritási tengely: Természet és kultúra Specifikus cél: A határterület vonzerejének fokozása A

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások

LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály II. LIFE Természetvédelmi Tréning, 2017. március 23. Pályázati felhívás,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Felmérés a Dialecte elméleti és gyakorlati oktatásban történő alkalmazásáról

Felmérés a Dialecte elméleti és gyakorlati oktatásban történő alkalmazásáról P3 SOLAGRO / P4 SupAgroFlorac Oktatási módszerek és gyarkoltatok a Dialecte alkalmazásával a szakoktatásban Projekt eredmények Franciaországban Marine Gimaret, Mercedes Milor NEMZETKÖZI KONFERENCIA Az

Részletesebben

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

A PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

A PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI A PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 4. Prioritás tengely: Közintézmények és a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködésének

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. Tamási Város Polgármesteri Hivatala SWOT analízis SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. SZEMPONTOK A kérdések megválaszolásához 1. VEZETÉS A vezetés szerepe a hivatali küldetés

Részletesebben

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,

Részletesebben

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN WWF Magyarország 25 A WWF 25 éve van jelen Magyarországon +15 Párhuzamosan több, mint 15 természetvédelmi

Részletesebben

Az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE)

Az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) Az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) Novák Judit LIFE nemzeti kapcsolattartó (környezetvédelem) II. LIFE Környezetvédelmi tréning Budapest, 2017. május 10. LIFE 14/CAP/HU/000010

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam kutatások bemutatása Dr. Kaiser Tamás Tudományos igazgató Államkutatási és Fejlesztési Intézet Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:

Részletesebben

lépünk vagy Hibáinkból lépcsőt csinálunk

lépünk vagy Hibáinkból lépcsőt csinálunk Más kárán tanul az okos vagy Hibáinkból lépcsőt csinálunk magunknak, ha éppen hibáinkra lépünk dr. Belicza Éva VI. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM http://hsmtc.hu/kutatas/neves/betegbiztonsagi-forum 2009. december

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről 1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett

Részletesebben