A helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás. Az önkormányzatok évi gazdálkodása adósságszolgálatuk kiszorító hatásának tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás. Az önkormányzatok 2011. évi gazdálkodása adósságszolgálatuk kiszorító hatásának tükrében"

Átírás

1 Vasvári Tamás Az önkormányzatok évi gazdálkodása adósságszolgálatuk kiszorító hatásának tükrében Összefoglaló: Korábbi kutatásaim során részletesen vizsgáltam az önkormányzatok gazdálkodásának, eladósodásának alakulását a 2004 és 2010 között eltelt időszakban. Igyekeztem e területet amelyet napjainkban különösen nagy érdeklődés övez új nézőpontból megvilágítani. Jelen tanulmány a hiánymechanizmus elméletének kiterjesztésével kezdődik, amivel arra keressük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az önkormányzati hiány, valamint az önkormányzati adósság szintjét. Megállapítható, hogy bár a költségvetési hiány növeli a nettó eladósodottságot, a kapcsolódó adósságszolgálat fedezetének megteremtése javítja a költségvetés egyenlegét. Az elméleti bevezetést követően bemutatjuk az önkormányzatok gazdálkodásának alakulását 2004 és 2010 között, majd külön foglalkozunk a évi szektorszintű költségvetés vizsgálatával. Megállapítható, hogy az önkormányzatok költségvetési egyenlege jelentős mértékben javult 2011-ben. Ez elsősorban a működési és felhalmozási bevételek növekedésének köszönhető. Az önkormányzatok felújításokra fordított kiadásai összhangban a beruházások teljes volumenének visszaesésével csökkenést mutatnak 2011-ben, aminek főként szezonalitási okai vannak. Az önkormányzati adósságállomány a megyei önkormányzatok adósságának konszolidációja ellenére sem csökkent jelentősen 2011ben, mivel a csökkenést kompenzálta a devizás tételek átértékelési hatása. Kijelenthető, hogy a 2012-től növekvő terhet jelentő adósságszolgálat a jelenleginél nagyobb pénzügyi kapacitást igényel az önkormányzati költségvetésekben, ami további reorganizációs és/vagy konszolidációs lépéseket eredményezhet helyi és központi szinten egyaránt. 1 Kulcsszavak: önkormányzat, költségvetési hiány, eladósodottság, kiszorítási hatás, adósságszolgálat Jel-kód: H60, H62, H70, H72, H74 A helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás része. [mötv 111. (1) bekezdés] Önkormányzati gazdálkodás új szemléletben Az önkormányzati szektor vagyona és költségvetési mérlege az államháztartás zárszámadásakor konszolidálásra kerül. Az önkormányzati szereplők közjószágokat teremtenek, amelyekhez a központi költségvetés bevételi struktúrájától eltérően a helyi adó- és díjbevételeken kívül központi kormányzati támogatásban is Levelezési e-cím: részesülnek. E bevételi forrásokat, hatékonyságukat részletesen elemzi Vigvári (2002, 2011). Itt annyit jegyeznék csak meg, hogy az úgynevezett saját bevételek és központi támogatások (normatívák és államháztartáson belülről átvett pénzeszközök) részaránya alapvetően meghatározza egy önkormányzat bevételi rugalmasságát (Vigvári, 2010), valamint hitelképességét. Az önkormányzati tranzakciók osztályozása történhet funkcionális és közgazdasági bontásban. Előbbi a pénzmozgásokat a kapcsolódó közjószág alapján csoportosítja (például közoktatás), míg utóbbi a bevételeket és kiadásokat közfeladatra tekintet nélkül makrogazdasági hatásuk alapján (működési bevételek-kiadások, azon belül saját, támo- 310

2 gatás- és díjbevételek vagy dologi és személyi kiadások). E tanulmányban utóbbi besorolás alapján készített pénzforgalmi elszámolású 2 kimutatásokat vesszük a vizsgálatunk alapjául, amely során kitüntetett szerep jut a működési és felhalmozási költségvetés elkülönítésének, valamint az ezek finanszírozásával összefüggő tételeknek. Az (ön)kormányzatok bevételeit, kiadásait, azok alakulását, illetve egymáshoz mért viszonyát különböző mutatószámokkal írhatjuk le. Ezeket részletesen vizsgálja a szakirodalom (például Vigvári, 2002), a következőkben csak a tanulmány szempontjából fontos mutatószámokat ismertetjük. Működési egyenleg Működési bevételek és kiadások egyenlege. E tanulmányban működési bevételnek tekintjük a saját bevételeket, normatívákat, államháztartáson belülről és kívülről átvett működési forrásokat. Közgazdasági osztályozás alapján kiadásnak minősülnek a dologi, személyi juttatások és azok járulékai, valamint az egyéb működési kiadások, amelyek kötelező vagy önként vállalt közjószág előállításához kapcsolódnak. Továbbá itt tüntetjük fel a folyó kamatbevételeket és -kiadásokat is. A pénzügyi kapacitás levezetése során Vigvári (2002) e mutatót működési jövedelemnek nevezi. Felhalmozási egyenleg A felhalmozási bevételek (privatizációs bevételek, beruházási céltámogatások és egyéb felhalmozási célú bevételek) és kiadások (beruházások, beruházásra átadott pénzeszközök) egyenlege. Az egyenleg többnyire deficites, mivel a beruházásokat és tőkemozgásokat egy időszakot érintve számolják el, annak ellenére, hogy hasznos élettartamuk hosszabb időszakra terjednek ki. Költségvetési (GFS-) egyenleg 3 A GFSrendszer a költségvetés tervezésének és végrehajtásának nyilvántartásán alapszik, bemutatja, hogy egy meghatározott időszakban ténylegesen mennyit költött az állam (önkormányzat) feladatainak ellátása során, és ezt hogyan finanszírozta. (Simon, 2011) Számítása során a tőke jellegű mozgások mind bevételi, mind kiadási oldalon kiszűrésre kerülnek, ezért nem tartalmazza a hitelműveletekkel kapcsolatos tőkemozgásokat, valamint a felhasznált vagy keletkezett pénzmaradvány összegét sem, de figyelembe veszi a privatizációs bevételeket. Az államháztartás, így az önkormányzati rendszer hiányával szemben támasztott követelmények mérésére a nemzetközi gyakorlat e mutató eredményszemléletű értékét használja. (Vigvári, 2002) Finanszírozási egyenleg A mutató a nettó finanszírozási pénzmozgások irányát mutatja. Bevételként a külső finanszírozásból származó bevételek (hitelfelvétel), kiadásként pedig az adósságszolgálat (tőketörlesztés) kerül kimutatásra. 4 A pozitív egyenleg nettó eladósodást, a negatív egyenleg nettó hiteltörlesztést jelent. A GFS-szemlélet vonal alatti tételként nem veszi figyelembe e pénzmozgásokat. Jellemzően többletegyenleget mutat, a hitelfelvétel egy összegben kerül bevételként elszámolásra, míg a kapcsolódó adósságszolgálat több év költségvetését terheli. Tárgyévi (teljes) egyenleg Összes, az adott évben felmerülő bevétel és kiadás egyenlege, értéke a tartalékok felhasználását vagy képzését jelzi. Az önkormányzati eladósodottság szempontjából az ismertetett mutatószámokon túl szükséges bemutatni a pénzügyi kapacitás fogalmát is. Számításához a működési egyenleg értékét csökkenteni kell az éves tőketörlesztésekkel. (Vigvári, 2002; 2011) Ennek pozitív értéke megtakarítást, beruházásokra fordítható bevételeket jelez előre, míg negatív érték esetén bonitáshiány lép fel. Jelen tanulmányban a pénzügyi kapacitás fogalmának kiegészítésére is javaslatot teszünk. Az államháztartás és az önkormányzatok gazdálkodásában három költségvetést különíthetünk el, amelyek a tartalékok képzésével/felhasználásával zárt finanszírozási rend- 311

3 szert alkotnak. E költségvetés a működési, felhalmozási és finanszírozási költségvetés. E költségvetések összesített egyenlege (lásd korábban tárgyévi egyenleg) a tartalékok változásának egyenlegével egyezik meg. Az 1. ábra a korábbi kutatásaim 5 során megfogalmazott hiánymechanizmus kiterjesztését mutatja be. Azon az általános elméleten alapul, hogy a költségvetési (GFS-) hiány a nettó eladósodottság növekedését okozza az adósság növekményén vagy a tartalékok csökkenésén keresztül. 6 A növekvő eladósodottsághoz növekvő adósságszolgálat kapcsolódik. Az adósságszolgálat fedezetét elsősorban a finanszírozott projekt fedezete jelentheti, azonban ez a beruházások hiányzó és/vagy közvetett jövedelemtermelő képessége miatt nem tipikus a hazai gyakorlatban. További fedezet lehet a saját és az adóbevételek növelésén és/ vagy a működési kiadások csökkentésén keresztül javuló működési egyenleg és pénzügyi kapacitás, amelyet összefoglalóan reorganizációnak nevezünk. A reorganizáció, valamint a szabadon felhasználható felhalmozási bevételek növelése (vagyonfelélés) és a beruházások elhalasztása során javuló felhalmozási egyenleg jelentősen javíthatja a költségvetés pozícióját. Ezt a jelenséget nevezzük kiszorítási hatásnak, amely során a megnövekedett adósságszolgálat reorganizációt okoz, azaz kiadásokat szorít ki, vagy bevételnövelést tesz szükségessé az önkormányzati költségvetésekben. A kiszorítási hatás így nem más, mint az adósságszolgálat költségvetési fedezetének megteremtése, ami szorosan összefügg a pénzügyi kapacitással. Ha az adósságszolgálat már a bonitás (hitelképesség) romlását vagy hiányát (=a pénzügyi kapacitás negatív) okozza, 1. ábra Az önkormányzati gazdálkodás mechanizmusa Forrás: saját szerkesztés 312

4 úgy kiszorítási hatásnak szükséges fellépnie azért, hogy az adósságszolgálat teljesíthető, a költségvetés pedig továbbra is fenntartható legyen. 7 A kiszorítási hatás reorganizációs igényként fog megjelenni addig, amíg a pénzügyi kapacitás nem zérus. 8 Ha az adósságszolgálat esedékességekor a pénzügyi kapacitás (kiegészítve a szabadon felhasználható felhalmozási bevételekkel) nem éri el a kívánt szintet, úgy az alkalmazkodás csak a GFS-költségvetésen kívül történhet: ez lehet a lejáró hitelek és az esedékes törlesztések refinanszírozása/restrukturálása, valamint a tartalékok tőketörlesztésre történő felhasználása. A nettó eladósodottság egyik esetben sem változik, azonban mindkét eset negatív hatásokat hordozhat a költségvetés számára: a refinanszírozás során rosszabb kondíciókkal újíthatók meg a hitelek (kockázatok árazódása), a tartalékok felélése esetén pedig az önkormányzat a kamatjövedelemről is lemond. Ha az esedékes törlesztések nem történnek meg, a lejárt/késedelmes tartozások növekedésnek indulnak. Ez látens csődhöz (Vigvári, 2010) vagy tényleges adósságrendezéshez vezethet. Mindkettő következménye közvetetten vagy közvetlenül reorganizáció, banki restrukturálás, adósságleírás vagy konszolidáció. Az egyes költségvetések keresztfinanszírozásában rejlő kockázatokat a 2. ábrán foglaltuk össze. Működési hiány finanszírozása a korábban működési többletből képzett tartalékok felhasználásán kívül csak közgazdasági szempontból elégtelen eszközökkel teljesülne, és ez strukturális problémákat feltételez. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény (a továbbiakban: gst) 2012-től törvényileg szabályozza (kormányengedélyhez köti) az évközi és tiltja az év végi működési hiány hitellel történő finanszírozását. Az mötv rendelkezései alapján pedig 2013-tól működési hiány nem tervezhető. Későbbiekben látni fogjuk, hogy az önkormányzatok beruházási költségvetésében jelentős forrásigény (hiány) jelenik meg, amelynek finanszírozására a hitelfelvétel alkalmas eszköz, hiszen az adósságszolgálaton keresztül érvényesül a pay-as-you-use elve (Vigvári, 2002), azaz a beruházási kiadások generációk közötti megosztása. A működési és felhalmozási költségvetésekből fedezett adósságszolgálat (finanszírozási hiány) kiszorítási hatással járhat, ha a pénzügyi kapacitás negatív. Fontos megjegyezni, hogy a kiszorítási hatás közvetetten a beruházások generációk közötti megosztásának megnyilvánulása (is): nem szabad fiskális illúzióban élnünk, hogy az elvégzett beruházásoknak vagy az erőn felül fenntartott közszolgáltatási színvonalnak nincs ára. Az adósságszolgálat refinanszírozását (vagy hitelkiváltást) a gst lehetővé teszi, de engedélyhez köti. Mivel az önkormányzatok a válságot megelőző években a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel juthattak külső forráshoz és e források meglehetősen hosszú futamidővel rendelkeznek, nem nyomja az önkormányzatok vállát refinanszírozási kényszer. Az árfolyamkockázat kezelése (például CHF EUR-konverzió) viszont az adósságmegújításra ösztönözheti az önkormányzatokat (és a finanszírozó bankokat). A tartalékok az egyes költségvetések megtakarításaiból képződhetnek. Ha ennek forrása hitelfelvétel/kötvénykibocsátás, az nem növeli a nettó eladósodottságot, a felhalmozott pénzeszközökkel akár carry trade pozíció is nyitható. 9 Mivel a tartalékok összege a korábbi évek költségvetési többletének kumulált egyenlege, ezért felhasználásuk büntetlenül megengedhető, ha a képződés helyének megfelelő kiadásokat finanszíroz. Problémát jelent, ha az önkormányzati működést a felhalmozási bevételből vagy hosszú lejáratú hitelfelvételből képzett tartalékok finanszírozzák, valamint ha a hitel felhasználása és a tartalék forrása nincs összhangban (például rövid lejáratú vagy lik- 313

5 2. ábra Az önkormányzati költségvetésekben fellépő hiány finanszírozása Működési költségvetés Felhalmozási költségvetés Finanszírozási költségvetés Tartalékok Működési hiány (reorganizáció) vagyonfelélés, projektek elhalasztása eladósodottság tartalékok felhasználása* Felhalmozási hiány (Beruházások) projektek elhalasztása (vagyoncsere) eladósodottság, generációk közötti terhek szétosztása tartalékok felhasználása Finanszírozási hiány (Adósságszolgálat) kiszorítási hatás projektelőfinanszírozás, vagyonfelélés kiszorítási hatás (restrukturálás, refinanszírozás) tartalékok felhasználása** Tartalékok képzése ü vagyonértékesítés * Elfogadható, amennyiben tartalékok forrása korábbi működési többlet. ** Elfogadható, amennyiben a tartalékok forrása összhangban van a hitel céljával. Forrás: saját szerkesztés eladósodottság carry trade n/a vid hitel visszafizetése vagyonértékesítésből származó tartalékból). Beruházásra a rövid lejáratú hiteleken kívül bármilyen forrású tartalék felhasználható. Az önkormányzati szektor gazdálkodása 2010-ig Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll [áht. 3. (1)]. Az önkormányzati szektor gazdálkodásának kiadási főösszege 3648 milliárd forint volt 2010-ben, amely 26 százaléka a teljes ( milliárd forint) államháztartási kiadásnak. Az önkormányzati kiadások és bevételek alakulását mutatja be a 3. ábra. Jellemző, hogy a 2007-es és 2008-as kötvénykibocsátások okozta bevételsokkot leszámítva a kiadások reálértéken erőteljesebben növekedtek, mint a bevételek. A trendek alakulásában szembetűnő a 2006-tól megfigyelhető strukturális fordulat, a reálértéken számított bevételek csökkenése, amely az infláció 2007-ben és 2008-ban mért megugrásán túl a normatív és egyéb központi támogatások, átengedett pénzeszközök folyó áron mért alacsonyabb növekedésének köszönhető. A csökkenő források anticipációja miatt ezekben az években jelentős tartalékokat halmozott fel a szektor, ez okozta a jelentős tárgyévi többletet 2007-ben és 2008-ban. 10 E korábban felhalmozott tartalékokból azonban a szektornak 2010-ben jelentős, több mint 155 milliárd forint (teljes) deficitet kellett finanszíroznia. Ez részben a többnyire kötvényekhez kapcsolódó tőketörlesztések megindulásának köszönhető, részben a banki hitelezési politika szigorodásának, azonban nem elhanyagolható a beruházások politikai ciklusokkal összefüggő szezonalitása sem. A tárgyévi egyenleg felbontható a működési, felhalmozási, illetve finanszírozási költségvetések egyenlegeire (lásd 4. ábra)

6 Az önkormányzati bevételek és kiadások nominális és reálértéken ábra Ezer milliárd Ft Bevételek reálértékben (%) Kiadások reálértékben (%) Forrás: a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján saját számítás és szerkesztés Az önkormányzati gazdálkodás költségvetéseinek egyenlegei 4. ábra Forrás: a Magyar Államkincstár adatai alapján saját számítás és szerkesztés 315

7 Általánosságban megállapítható, hogy az önkormányzati szektor egészére a működési és finanszírozási többlet (nettó hitelfelvétel) és felhalmozási deficit jellemző. A működési költségvetés egyenlege Az önkormányzatok a működési költségvetésükben kötelező és önként vállalt feladatok ellátását saját bevételeikből, költségvetési támogatásokból, illetve az államháztartáson belülről és kívülről átvett pénzeszközökből finanszírozzák. A kötelező feladatok körét 2012-ig az ötv, 2013-tól pedig az mötv, illetve az ágazati törvények határozzák meg. Az önkormányzati szektor működési költségvetésének egyenlege a rendszerváltás óta többletet mutat. Az adósságszolgálati terhek működési költségvetésben való figyelembevételével a pénzügyi kapacitást kapjuk eredményül. E mutatót azonban érdemes kiegészíteni a felújítási kiadásokkal. E tételek az amortizációt kompenzálandó vagyonpótlást mutatják, a pénzforgalmi elszámolásban az értékcsökkenés 12 ugyanis nem jelenik meg közvetlenül finanszírozási/tartalékolási igényként. Ez az önkormányzati rendszer születése óta feszültségek forrása, hiszen a rendszerváltáskor az önkormányzatok jelentős ingatlanvagyont vehettek át, amivel a karbantartási, felújítási feladatok elvégzése is az önkormányzatokra hárult, viszont ehhez nem kapcsolódott közvetlen forrás. (Vigvári, 2008) Ezért e kiadások fedezetét az önkormányzatoknak önmaguknak kell kigazdálkodniuk/megteremteniük. 13 Az adósságszolgálattal és felújítási kiadásokkal csökkentett működési egyenleg értékei már érzékeltetik az önkormányzatok kifeszített gazdálkodását. (Lásd 5. ábra) Míg a pénzügyi kapacitás 42 milliárd forint többletet, a Működési egyenleg, pénzügyi kapacitás és felújítási kiadások 5. ábra Forrás: a Magyar Államkincstár adatai alapján saját számítás és szerkesztés 316

8 módosított működési egyenleg 110 milliárd forint hiányt mutatott 2010-ben. A mutatók értékeinek csökkenő trendjéből jól látható, hogy az önkormányzatok működéssel kapcsolatos forráshiánya, gazdálkodásuk kifeszítettebbé válása valós jelenség, mértéke 2010-ben minden korábbi szintet felülmúlt. A felhalmozási költségvetés egyenlege A magyar önkormányzati gazdálkodásban a pénzforgalmi elszámolással nyilvántartott felhalmozási bevételek és kiadások több értelemben is jelentős torzításokat tartalmaznak. Korábban említettük, hogy az értékcsökkenési leírás csak vagyonmérlegen belül, közvetlenül saját tőke csökkentő tételként kerül elszámolásra. A felhalmozási költségvetésre jellemző jelentős deficit arra vezethető vissza, hogy a felhalmozási kiadások egy összegben, koncentráltan kerülnek elszámolásra (pay-as-yougo), habár annak hasznossága és hasznosulása a beruházás évén túl mutat. (Vigvári, 2002) A beruházások kiadásainak haszonélvező generációk közötti igazságos elosztása hitelfelvétellel biztosítható, a több évre szétterülő adósságszolgálaton keresztül (pay-as-you-use). További előny, hogy a finanszírozott beruházások által generált cash flow csökkentheti az adósságszolgálattal kapcsolatos terheket. E tételen alapul Musgrave (1959) aranyszabálya, miszerint éven túli hitelfelvétel csak beruházásokat, felhalmozási kiadásokat finanszírozhat. Az aranyszabályból, illetve a kiadások évek közötti megosztásából következik, hogy a szabály megsértésével a folyó kiadások a következő évekre/generációkat terhelhetik, illetve a beruházások finanszírozása kapcsán aránytalanul nagy teher hárulhat a jelen költségvetésre/generációira. A magyar önkormányzati beruházások intenzitása az elmúlt 20 évben kiegyensúlyozottnak mondható. A felhalmozási kiadások 1992-hez viszonyítva nominális értéken hétszeresükre, reálértéken pedig 111 százalékra nőttek 2010-re, de 2008-ban és 2009-ben reálértéken csak az 1992-es kiadási szinteken jártak. Az 6. ábrán nominális és reálértéken egyaránt jól nyomon követhető a választási évek kiugró beruházásai miatti ciklikusság. 14 A 7. ábra bemutatja, hogyan alakult az ismertetett beruházások finanszírozási struktúrája. A felhalmozási bevételek részaránya kiegyensúlyozott, az közötti dinamikus növekedési időszaktól eltekintve 40 százalék és 50 százalék között alakul ben a felhalmozási bevételek részaránya újra megnövekedett (51,3 százalék), párhuzamosan a finanszírozási és működési többlet fedezeti részarányának visszaesésével. Itt szükséges megjegyezni, hogy a 2000-es évek elejéig a felhalmozási bevételeknek meghatározó része származott privatizációs bevételből (részarányuk 2001-ben mért 40,3 százalékról 2010-re 16,2 százalékra esett vissza) ben először jelent meg a tartalékfelhasználás mint a beruházások finanszírozásának forrása, részaránya 22,4 százalék. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a beruházások finanszírozási struktúrája meghatározza, hogy egy adott beruházás vagy egy adott időszak beruházásainak terhei hogyan oszlanak meg a haszonélvező generációk között. Ebben az időszakban az önkormányzati ingatlanvagyon 1,81 százalékkal bővült, a forgalomképes ingatlanok aránya azonban csökkent, ami azt sugallja, hogy az önkormányzati beruházások, amelyek az államháztartás összes beruházásának 50 százalékát teszik ki (Vigvári, 2011), többnyire nem forgalomképes ingatlanok állományában csapódnak le. (Lásd 8. ábra) A törzsvagyonhoz 15 vagy korlátozottan forgalomképes vagyonhoz kapcsolódó projektek pozitív cash flow teremtési képessége természetükből (például parkok, terek, közutak) vagy közfeladathoz való kapcsolódásuk miatt bizonytalan, legjobb esetben is csak közvetetten jelentkezhet. 317

9 6. ábra önkormányzati beruházások nominális és reálértéken Felhalmozási kiadások reálértékben (%) Forrás: a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján saját számítás és szerkesztés Az önkormányzati beruházások finanszírozási struktúrája 7. ábra Felhalmozási kiadások ( ) Forrás: a Magyar Államkincstár adatai alapján saját számítás és szerkesztés 318

10 A privatizációs bevételek és az önkormányzati vagyon összetétele 8. ábra Forrás: a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Államkincstár adatai alapján saját számítás és szerkesztés Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a felhalmozási költségvetés hiánya, finanszírozási igénye jelentős. Mivel nagyságrendileg az önkormányzati beruházások 50 százalékára nincs felhalmozási fedezet, ezért a beruházások finanszírozásához más egyenlegeknek is fedezetet kell nyújtaniuk. Az önkormányzatok többnyire nem mérték fel a megvalósuló beruházások üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásait sem, emiatt a projektek jövőbeni fenntartása nem tervezett addicionális kiadást jelenthet a költségvetések számára. (Állami Számvevőszék, 2011) Az önkormányzatok költségvetési egyenlege A költségvetés egyenlege az államháztartás gazdálkodásának egyik legfontosabb mutatója, a központi kormányzat fiskális politikájának horgonya. Az önkormányzatok pénzforgalmi GFS-egyenlege konszolidálásra kerül az államháztartás költségvetési egyenlegébe. Az önkormányzatok eredményszemléletű GFS-egyenlegének részaránya az államháztartás konszolidált egyenlegében 2008 óta növekszik, 2010-ben 19,4 százalékon tetőzött (lásd 9. ábra). Ebben az évben a kormányzat eredetileg 180,7 milliárd forintos önkormányzati hiányt anticipált, ami a végleges számok alapján 225,5 milliárd forint lett. E nem tervezett hiány felelős nagyrészt 16 az államháztartási hiánycél nem teljesüléséért: 3,8 százalék helyett 4,38 százalék szerepel a KSH (2012) statisztikáiban. Az önkormányzati hiány 27,5 százaléka származott a megyei jogú városok gazdálkodásából (63,8 milliárd forint), míg a főváros és kerületei a GFS-hiány csak 22,3 százalékát termelték. A hiány külső és belső finanszírozásának (hitelek és tartalékok) aránya 319

11 9. ábra Az államháztartás eredményszemléletű egyenlegének összetétele Forrás: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás és szerkesztés százalék/67 százalék, ezt a 4. ábrán a finanszírozási és a tárgyévi egyenleg szemlélteti. A tartalékok alakulása Az önkormányzatok gazdálkodása során költségvetési és vállalkozási tartalékok képződhetnek. A kötvénykibocsátásból mint speciális hitelfelvételből bevont pénzeszközök speciális költségvetési tartalékként elszámolhatók el. E tartalékpénzeszközök a felhasználásig többnyire látra szóló vagy lekötött betétben, illetve állampapírban kerülhetnek elhelyezésre. A pénzeszközök és a banki kötelezettségek állományának alakulását mutatja a 10. ábra. A készpénz és a betétek, valamint a hitelek állománya fokozatosan, fej-fej mellett növekedtek 2003 végéig, majd 2004-től a hitelállomány növekedése elszakadt a készpénzállomány növekedésétől ben és 2008-ban az önkormányzatok hitelkeresletében megjelent a tartalékolás mint hitelfelvételi cél: az eladósodással párhuzamosan jelentősen növekedett az önkormányzati készpénzállomány, ez többnyire a kibocsátott kötvényeknek köszönhető. A kötvénykibocsátásokat több tényező is indokolta. A kormányzat az önkormányzati hitelfelvétel korlátozását helyezte kilátásba, 17 amelyet végül a kétharmados többség hiányában a parlament nem fogadott el. (Vasvári, 2009) A hitelek elszámolása és lehívása körülményes, szemben a kötvények szabad felhasználhatóságával. A hitelek szerződéses kötöttségük miatt nem alkalmasak tartalékolási célú forrásbevonásra. (Gál, 2010) A kötvénykibocsátás és annak zártkörű jegyzése nem közbeszerzés-köteles. A növekvő, többnyire tartalékolási hitelkereslet növekvő, ezért lazább feltételrendszer- 320

12 10. ábra Az önkormányzatok hitel-betét mutatója Forrás: a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján saját szerkesztés rel bíró hitelkínálattal találkozott. Ebben az időszakban ugyanis a bankok a deviza bankközi forrásokra csak minimális kamatfelárat fizettek. 18 Az önkormányzatok a többnyire devizában denominált kötvények kibocsátását követően a devizaforrásokat forintra váltva helyezték el bankszámlájukon, evvel úgynevezett carry trade pozíciót építettetek ki. (Vasvári 2009) A bankrendszer a nála elhelyezett betéteken keresztül kedvező áron jutott forintforrásokhoz úgy, hogy a konverzió árfolyamkockázatát az önkormányzatok viselték. Az önkormányzati hitelpiac felfutását elősegíthette az oligopol verseny is: állományi alapon jelenleg is hét hitelintézet uralja az önkormányzati finanszírozási piac 97,3 százalékát (MNB, 2012). Az önkormányzatok megítélését érdemben javította a működési folytonosságukba vetett bizalom: önkormányzat jogutód nélkül nem szűnhet meg, és a bevételei sem apadhatnak el teljesen (Homolya Szigel, 2008). Mindezek fényében és a szektorra jellemző információs aszimmetriák miatt az önkormányzati hitelek és kötvények referenciakamaton felül fizetett kamatfelárai kockázati szempontból nem tekinthetők indikátornak. Gál (2010) megállapítja, hogy az önkormányzatok árazása és a kockázatok hitel- és kötvénykondíciókba való beépítése emiatt inkább a nem kamatjellegű tényezőkön (például futamidő, fedezet, hitelkeret, adós egyéb kötelezettségvállalásai) keresztül történhetett, de a kockázatok pontos felmérése e területen sem figyelhető meg. 19 Az árfolyamkockázatból fakadó átértékelés, valamint a tartalékok 2010-ben bekövetkezett drasztikus apadása miatt a banki kötelezettségek és a betétállomány alakulása jelentősen szétvált, ez is oka a 2010 végén mért 324 százalékos hitel-betét mutató kialakulásának. 321

13 Az önkormányzatok eladósodottsága Az államadósság szintje (pontosabban GDPhez viszonyított aránya) a mindenkori kormányzat gazdaságpolitikájában a leginkább hangsúlyozott fiskális horgony a költségvetési hiány mellett, része a maastrichti követelményeknek. Az önkormányzati rendszer adósságállománya része az államháztartás konszolidált adósságállományának, ennek ellenére 2011 előtt az állam nem vállalt közvetlenül kezességet az önkormányzatok kötelezettségeiért. Az állami kezességvállalás annak ellenére sem volt várható, hogy a jelenlegi turbulens környezetben az adósságrendezési eljárások 20 növelhetik a magyar szuverén kockázattal kapcsolatos befektetői érzékenységet is. (Aczél Homolya, 2011) Ráadásul az önkormányzatok eladósodásának 2011-ig kizárólag egy passzív törvényi korlátja volt (az ötv-ben lefektetett adósságszolgálati korlát), ami az éves adósságszolgálat maximális szintjét határozza meg, azonban nem tartalmaz szankciókat a korlát megsértésének esetére. Több tanulmány (Kovács, 2007; Homolya Szigel, 2008; Vasvári, 2009) kifejti továbbá, hogy a törvényben meghatározott korlát nem volt effektív, ezért a szektor eladósodásának kontrollálására csak a piaci szereplőknek volt módjuk. Egyes bankok ugyan át is vették e limitszámítás használatát (Vasvári, 2009), de korábban nem voltak érdekeltek abban, hogy szankcionálási jogukkal éljenek: a magasabb kamatok, szigorúbb hitelezési feltételek vagy a hitelezés korlátozása a piaci pozíció és hitelezési verseny elvesztésével járhatott volna. A 11. ábrán jól látható, hogy az önkormányzati adósságállomány alakulása az államadósság alakulásának trendjéhez hasonló, nagyságrend- 11. ábra Az államháztartás és az önkormányzatok adósságállománya 33 Forrás: a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján saját számítás és szerkesztés 322

14 je azonban lényegesen alacsonyabb. Az önkormányzati eladósodottság az államadóssághoz képest 1,7 százalék volt 2000-ben, ami 2010-re 5,7 százalékra nőtt. A GDP-hez viszonyított önkormányzati adósság a 2000-ben mért 1 százalékról 2010 végére 4,7 százalékra nőtt. Az önkormányzati eladósodás jellemző instrumentumai a hosszú lejáratú hitelek és a kötvénykibocsátások, részarányuk az önkormányzatok külső finanszírozásában 51 százalék/49 százalék volt 2010 végén. A kötelezettségállomány nagy része devizában denominált, aránya ekkor 64,2 százalék. A devizaadósság magas arányának következményei a következőképp foglalhatók össze. A magasabb árfolyam növeli a hitelek/ kötvények adósságszolgálatát, ami fokozza a kiszorító hatást. Ez javíthatja a költségvetési egyenleget, de növelheti a tárgyévi deficitet, így gyorsítva a tartalékok felhasználását. A finanszírozott projektektől pedig magasabb megtérülést követelhet. Az átértékelődések nem realizált nyereséget/veszteséget jelentenek. Tényleges realizálásuk a kamatfizetések és tőketörlesztések során történik. Az átértékelődések hatása konszolidálásra kerül az államháztartás hiányába, ez állományarányosan 15,5 százalék virtuális kötelezettségnövekmény (193,7 milliárd forint) az államháztartás adósságának 0,9 százaléka volt 2010 végén. Az átértékelődések hatása a pénzforgalmi szemléletben hasonlóan az értékcsökkenési leíráshoz kizárólag vagyonmérlegben jelenik meg forrásátrendeződés formájában a saját és az idegen tőke között. Összességében elmondható, hogy az önkormányzati eladósodottság aránya az államadósságban nem jelentős, az önmagában nem okoz strukturális gondokat. Megfigyelhető, hogy az önkormányzati hiány jellemzően (de nem kizárólag!) választási években nagyobb súllyal konszolidálódik az államháztartás teljesítményébe, mint az adósságállomány, ráadásul utóbbi szintje jobban kiszámítható/ előrejelezhető. Az adósságállomány törlesztésének azonban közvetett hatása van mind az önkormányzatok, mind a központi kormányzat gazdálkodására, gazdaságpolitikájára és annak fenntarthatóságára. Az eladósodás motiváló tényezői A korábbi alfejezetekben azonosítottuk az önkormányzati eladósodottság elméleti keretek között lehetséges motiváló tényezőit. A 12. ábrával megkíséreljük az egyes tényezők súlyait is meghatározni. Az önkormányzatok költségvetésének finanszírozása 2004 és 2010 között három szakaszra bontható és 2006 között a külső forrásbevonás (többnyire hosszú lejáratú hitelfelvétel) költségvetési hiányt finanszírozott. A 2007-ben kezdődött kötvénykibocsátás javarészt már pénzeszközök és államkötvények felhalmozását finanszírozta, csak 25 milliárd forint fedezett költségvetési hiányt, a hitelek kiváltása még nem volt meghatározó ban a kötvénykibocsátásokon túl az önkormányzatok pozitív költségvetési egyenlege is hozzájárult a pénzeszközök további gyarapodásához. Alacsony mértékben csökkent a hosszú lejáratú hitelek állománya, amelyet okozhatott az adósságszolgálat teljesítése vagy refinanszírozás is, azonban a rövid lejáratú hitelek reálértékű csökkenése 21 egyértelműen a kötvények működési finanszírozását sejteti. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a külső forrásbevonás ban jelentősen bővült, de a beruházások volumene a 2007 és 2009 közötti időszakban csökkenő trendet mutat ben a hitelpiaci aktivitás csökkenésével az önkormányzatok zömében készpénzből finanszírozták költségvetési hiányukat ben bár élénkült a hitelezési piac (66 milliárd forinttal nőtt az árfolyamtisztított banki ki- 323

15 12. ábra Az önkormányzati finanszírozási források és felhasználásuk 34 Forrás: a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján saját számítás és szerkesztés tettség), de a hiány nagy részét továbbra is a tartalékok finanszírozták. A költségvetési hiány finanszírozására 2004 és 2010 között 623 milliárd forintot fordított a szektor, amelynek nagy része a 90-es évek óta tartó beruházási intenzitás finanszírozását fedezte. A fentiekkel párhuzamosan ban többnyire tartalékolási kötvénykibocsátások történtek, azonban a ban tartalékolt 349 milliárd forint forrásból 2010 végére csupán 116 milliárd forint maradt. Ezen összeg felhasználása a hitelpiacon kínálati szempontból kevésbé intenzív, a es időszakokban történt. A kötvénykibocsátások 2010-ig strukturális hatékonyságbeli problémákat fedhettek el, amik a hitelforrás apadásával kerülnek felszínre, az esedékesnél részben az alkalmazott tőketörlesztési moratórium elfedő hatása miatt három-négy évvel később. Adósságszolgálat Az önkormányzati eladósodással kapcsolatos adósságszolgálat teljesítése napjainkban jelentős kihívások elé állítja az önkormányzatokat ben a rövid lejáratú hitelek törlesztése 5 milliárd forinttal haladta meg a felvételek értékét. (Lásd 12. ábra) A hosszú lejáratú önkormányzati hitelekkel kapcsolatos adósságszolgálat 2010-ben 50,8 milliárd forint volt. A között megfigyelhető kiegyensúlyozott adósságszolgálat következtében a teljes állományra vetített, állománnyal súlyozott futamidő 8,4 év. Öszszehasonlítva a kötvények futamidejével megállapítható, hogy a hitelek átlagosan 10 évvel rövidebb futamidejűek. 22 Az önkormányzati kötvények körében a legalacsonyabb az éves törlesztésre fordított összeg (2010-ben 13,6 milliárd forint), aminek oka a kötvények- 324

16 re jellemző tőketörlesztési moratórium és a hosszú futamidő. A 2011-től esedékes adósságszolgálati prognózis azonban a törlesztési kötelezettségek növekedését vetíti előre. A 13. ábrán jól látszik továbbá az is, hogy a év adósságszolgálatára vonatkozó, 2011-ben készült becslés alacsonyabb, mint a 2010-ben becsült érték, azonban 2013-ban magasabb szintet ér el, majd kisebb ütemben csökken. Ez a hitelek, illetve a kötvények eredeti törlesztési tervének átütemezésére utal, mivel a devizakötelezettség aránya nem mutat jelentős változást (tehát nem a figyelembe vett árfolyamok közötti különbség okozza a becslések közötti különbséget). Az önkormányzati szektor teljes adósságszolgálata azonban 2013-ban is csak az ötv által meghatározott hitelfelvételi korlát 29 százalékát, a gst-ben lefektetett 2012-től hatályos korlát csupán 39 százalékát érné el. Belátható, hogy az ötv-ben rögzített adósságszolgálati korlát nem effektív, és szektorszinten az új adósságszabály is jelentős puffert hagy az önkormányzati eladósodottság növekedésének. A növekvő adósságszolgálat ahogyan az elméleti áttekintésnél említettük költségvetésen belül reorganizációra, illetve annak refinanszírozására ösztönözheti az önkormányzatokat. Amennyiben ez nem éri el a kellő mértéket, úgy a megnövekszik a lejárt szállítóállomány, bekövetkezik a látens csőd, ezt követően pedig adósságrendezési eljárás indulhat az önkormányzat ellen. Az adósságszolgálati becslések alapján a kiszorítási hatás az elkövetkező években jelentősen növekedhet. 13. ábra Az önkormányzati szektor adósságszolgálata ( ) és prognózisa ( ) 35 Forrás: a Magyar Államkincstár adatai alapján saját számítás és szerkesztés 325

17 Az önkormányzatok évi gazdálkodása Az önkormányzati szektor évi költségvetésének elemzése előtt szükséges bemutatni az aggregált költségvetésre ható egyszeri tételt, amit a évi CLIV. törvény (a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről) okoz. A törvény értelmében a megyei önkormányzatok kötelező, intézményfenntartó feladatait 2012-től az állam látja el, az ehhez kapcsolódó vagyon pedig az állam tulajdonába kerül. A konszolidáció során az állam átvette a megyei önkormányzatok költségvetési szerveinek teljes vagyonát és adósságállományát, az eljárás módja és annak hatálya azonban a vagyon jellegétől függött. A legfontosabb különbség, hogy a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő eszközök, a szállítóállomány és a kezességek január 1-jén, míg a hitelviszonyt megtestesítő kötelezettségek már december 30-án az államra szálltak. A konszolidáció szempontjából további lényeges különbség volt a hitelek és a kötvények kezelése között. Míg a hiteleknél az önkormányzat és a pénzintézet közötti jogviszonyba az állam harmadik félként belépve teljesíti az esedékes törlesztéseket, addig a megyei önkormányzatok által kibocsátott kötvényeknél a lejárat előtti visszaváltáshoz nyújt támogatást. Előbbi tényleges hitelátvállalásnak, utóbbi viszont mivel az állam által felvett hitelből vagy állampapírból került finanszírozásra hitelkiváltásnak minősül. 23 Ez elszámolástechnikailag nem átvállalt adósság, amit az EDP-jelentések tartalma is tükröz: a március 30-i jelentésben az önkormányzatok átvállalt adóssága 196 milliárd forint, addig szeptember 28-án megjelent jelentésben csak 59 milliárd forint. Az előtörlesztett adósságállományt 24 a két érték különbségével (137 milliárd forint) becsüljük, a évi finanszírozási kiadásokat e tételtől megtisztítva vizsgáljuk. 25 Mivel e rendkívüli törlesztés bevétele a működési bevételek között jelenhetett meg (az önkormányzatok költségvetési támogatása soron), ezért a működési és a költségvetési egyenleget is meg kell tisztítani. A szűrés eredményét az 1. táblázat 2011* oszlopa tartalmazza, a továbbiakban vizsgálatunk csak e szűrt struktúrára korlátozódik. Az önkormányzati szektor tárgyévi bevételei 252,8 milliárd forinttal nőttek, ami felülmúlja a kiadásokban tapasztalható 77,3 milliárd forint növekményt, így az önkormányzatok 20,2 milliárd forint tárgyévi többlettel zártak a 2011-ben, a 2010-ben tapasztalt 155,2 milliárd forint deficittel szemben. A GFS vonal feletti költségvetések egyenlegei is számottevően javultak 2010-hez képest: a működési egyenleg 81,2 milliárd forintos javulását 80 százalékban a bevételek növekedése, 20 százalékban a kiadások csökkenése okozta. A működési bevételekben azonban korábbi növekedő tendenciával szemben csökkent a saját bevételek súlya (38 százalékról 36 százalékra). Ezt nagyrészt az okozta, hogy a helyi adóbevételek 24 milliárd forintos növekményét 26 ellensúlyozza az általános forgalmi adóbevételek és kapcsolatos visszatérülések 26,3 milliárd forintos csökkenése. A felhalmozási költségvetés egyenlege is jelentősen javult, ami a működési költségvetéshez hasonlóan a bevételek növekedésének és a kiadások csökkenésének egyaránt köszönhető (58 százalék/42 százalék arányban). A felhalmozási saját bevételek 11 milliárd forinttal, az EU-tól átvett pénzeszközök 67 milliárd forinttal növekedtek. Előbbit a működés és az adósságszolgálat forrásigénye, utóbbit nagyrészt a 2010-ben megfigyelhető, jelentős kiadásokat jelentő EU-projektek utófinanszírozása is indokolhatja. A beruházások volumene 53 milliárd forint, a felújítások volumene 30 milliárd forint visszaesést mutat, 326

18 1. táblázat Az önkormányzati költségvetések áttekintése (milliárd forint) * Működési bevételek Műlödési kiadások Műlödési egyenleg Felhalmozási bevételek Felhalmozási kiadások Felhalmozási egyenleg Költségvetési bevételek Költségvetési kiadások Költségvetési egyenleg Finanszírozási bevételek Finanszírozási kiadások Finanszírozási egyenleg Tárgyévi bevételek Tárgyévi kiadások Tárgyévi egyenleg Nyitó készpénzállomány Záró készpénzállomány Tartalékok változása Forrás: a Magyar Államkincstár adatai alapján saját számítás és szerkesztés 30 ami figyelembe véve a beruházások négyéves szezonális ciklusait nem meglepő. Az ingatlanállomány, valamint a forgalomképes ingatlanok részaránya nem változott 2010-hez képest, továbbra is 34,9 százalék. Az önkormányzati szektor GFS-költségvetése 4,6 milliárd forint pénzforgalmi többlettel zárt 2011-ben, azonban az eredményszemléletű egyenleg (amit megtisztítottunk a megyei konszolidációval kapcsolatos fennmaradó 59 milliárd forint egyszeri tételtől) 20,4 milliárd forint volt. 27 Negatív az egyenleg akkor is, ha figyelembe vesszük a szállítóállomány 6,9 milliárd forint növekményét. Mindezek ellenére a nullszaldó közeli költségvetési egyenleg jelentős javulást jelent az előző év 232 milliárd forint hiányához képest. Az eddigiekből az a következtetés vonható le, hogy az önkormányzati gazdálkodás nem szorult jelentős finanszírozásra 2011-ben. A 2. táblázat részleteiben vezeti le, hogy az önkormányzatok költségvetésében 2011-ben 61 milliárd forint finanszírozási igény jelent meg, amit 81 milliárd forint hitelfelvétel finanszírozott. Mind a finanszírozási igény, mind a hitelfelvétel összege a legalacsonyabb szintet érte el 2005 óta. Mindezek alapján az Állami Számvevőszék 327

19 2. táblázat Az önkormányzati szektor pénzügyi kapacitásának és finanszírozási igényének levezetése (milliárd forint) * A. Működési egyenleg B. Éves tőketörlesztés C. Pénzügyi kapacitás (A B) D. Felhalmozási egyenleg E. Finanszírozási igény (C+D) F. Hitelfelvétel G. Készpénzváltozás (E+F) Forrás: Vasvári [2013] és a Magyar Államkincstár adatai alapján saját szerkesztés azon megállapítása, hogy a évi központi költségvetésben tervezett 110 milliárd forint önkormányzati hiány a megyei önkormányzatok adósságának konszolidációja miatt mutat többletet (Állami Számvevőszék, 2012), kiegészíthető azzal, hogy a konszolidáción felül más tételeknek is köszönhető az egyenlegjavulás. Ezt támasztja alá, hogy a konszolidáció hatásaitól szűrten is enyhe többlettel, a tervezett értéknél több mint 110 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleggel zárt a szektor 2011-ben. Az önkormányzati szektor rendkívül alacsony, 15,5 milliárd forint nettó hitelfelvétellel élt 2011-ben. A finanszírozási bevételek és kiadások nagy része a rövid lejáratú működési hitelek (folyószámla- és likvid hitelek) felvétele és visszafizetése miatti bruttó elszámolás következménye, e tranzakciók egyenlege 8,5 milliárd forint volt. A hosszú lejáratú kötelezettségek törlesztése 64 milliárd forintot tett ki, míg az önkormányzatok összesen 88 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettséget vállaltak. A tárgyévi többlet az önkormányzati tartalékokat növelte, amelynek állománya év végére 407,1 milliárd forintra nőtt, 28 ami tovább csökkentette a megyei önkormányzatok konszolidáció hatásain felül az önkormányzatok nettó eladósodottságát. Az önkormányzati adósságállomány súlya az államadósságban 4,7 százalékról 4,4 százalékra csökkent 2011-ben, s bár az árfolyamszűrt csökkenés mértéke 145,4 milliárd forint, aminek nagy része a megyei önkormányzatok konszolidációjához kapcsolódott, az átértékelt adósságállomány a forint 2011 végén mutatott leértékelődésének következtében csak 41,2 milliárd forinttal csökkent, 1208 milliárd forintra. (Lásd 14. ábra) Konklúzió Megállapítható, hogy a magyarországi önkormányzatiság számára kiemelkedő jelentőségű év volt költségvetési év. A zömében 2006 óta felhalmozott adósságállománnyal kapcsolatos kötelezettségek, az állami támogatások korábbi években tapasztalt csökkenése, a beruházásokra fordítható szabad források csökkenése egyaránt változásokat követeltek meg a szektor szereplőitől, valamint a központi kormányzattól. Utóbbi számára 2010 óta egyre nyilvánvalóbb, hogy az önkormányzatok gazdálkodása jelentette kockázatok jellege és mértéke aktív kezelést kíván. 328

20 Az önkormányzatok bankszektorral szemben fennálló követelései és kötelezettségei 14. ábra Forrás: a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján saját számítás és szerkesztés Az önkormányzati gazdálkodás hatásai az államháztartásra 15. ábra Forrás: saját szerkesztés 329

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban)

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) ... évi költségvetéséről Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) 5. sz. melléklet Sorszám Felvétel Lejárat Hitel állomány december 31-én

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

Tájékoztató a hosszú lejáratú tőke és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésének feltételeiről

Tájékoztató a hosszú lejáratú tőke és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésének feltételeiről Tájékoztató a hosszú lejáratú tőke és kamatfizetési kötelezettségek teljesítésének feltételeiről Ózd, 2011. május 19. Előterjesztő: Jegyző Előkészítő: Pénzügyi Osztály 2 Az Állami Számvevőszék 2010-ben

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 6/2014. (V. 12.) önkormányzati rendelethez LOVÁSZPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Eredeti Módosított 1 2 3 4 5 Teljesítés

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat 21/2005. (X.28.) Kt. számú rendelete. A költségvetési témájú rendeletek tartalmának meghatározásáról

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat 21/2005. (X.28.) Kt. számú rendelete. A költségvetési témájú rendeletek tartalmának meghatározásáról Pusztaszabolcs Város Önkormányzat 21/2005. (X.28.) Kt. számú rendelete A költségvetési témájú rendeletek tartalmának meghatározásáról (Módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Szövege hatályos:

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BEVÉTELI ÉS KIADÁSI MÉRLEGE évi. BEVÉTELEK Állami támogatás Intézményi működési bevétel 20

ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BEVÉTELI ÉS KIADÁSI MÉRLEGE évi. BEVÉTELEK Állami támogatás Intézményi működési bevétel 20 1. sz. melléklet 1. oldal ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI BEVÉTELI ÉS KIADÁSI MÉRLEGE 2012.évi eredeti 2012.évi II. MEGNEVEZÉS előirányzat módosítás Teljesítés % BEVÉTELEK Állami támogatás Intézményi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete október 30-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete október 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a kötvényforrás kezeléséről 2013. III. negyedévben Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető Gazdasági Osztály Fenyvesi Bea ügyvezető BUDAPEST PRIV-INVEST Kft. Véleményező Pénzügyi

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december

Részletesebben

Beszámoló a évi költségvetés végrehajtásáról

Beszámoló a évi költségvetés végrehajtásáról Vilonya Község Önkormányzat Polgármesterétől 8181. Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról Az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény

Részletesebben

Az elmúlt évhez hasonlóan 2013. évben is támogatásban részesültek a településen működő civil szervezetek, egyesületek.

Az elmúlt évhez hasonlóan 2013. évben is támogatásban részesültek a településen működő civil szervezetek, egyesületek. A./2014. ( ) számú önkormányzati rendelet szöveges indoklása Tengelic Község Önkormányzata az 5/2013. (II.15.).sz. rendeletével hagyta jóvá a 2013.évi költségvetését, melyet a központi költségvetéstől

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft állományi érték előző év tárgyév ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni

Részletesebben

Pécel város Önkormányzatának működési mérlege

Pécel város Önkormányzatának működési mérlege Pécel város Önkormányzatának működési mérlege z.3 jelű melléklet Bevétel Kiadás megnevezése Összeg megnevezése Összeg Intézményi müködési bevétel 77 644 Költségvetési címek müködési kiadásai Helyi adók

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2014. (IV.25) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról, a központi támogatások elszámolásáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege Költségvetés Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege 1. melléklet a /2011.(..) önkormányzati rendelethez M ű k ö d é s i b e v é t e l e k M ű k öd é s

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

1.. 35.244 eft bevétellel, 28.558 eft kiadással

1.. 35.244 eft bevétellel, 28.558 eft kiadással Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/211.(IV.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 21. évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról 1.. (1) Tárnokréti Község Önkormányzata

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 15/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Városi Önkormányzat 2014. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím Eredeti

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

Csatka Község Önkormányzatának évi pénzmaradványának elszámolása

Csatka Község Önkormányzatának évi pénzmaradványának elszámolása 10. melléklet az 5/2015.(IV.30.) önkormányzati rendelethez Csatka Község Önkormányzatának 2014. évi pénzmaradványának elszámolása Ezer Ft-ban A B C MEGNEVEZÉS 2013. év 2014. év 1 Költségvetési bankszámlák

Részletesebben

Hangony Községi Önkormányzat Képviselő - Testületének. 7/2013. (V. 02.) önkormányzati rendelete

Hangony Községi Önkormányzat Képviselő - Testületének. 7/2013. (V. 02.) önkormányzati rendelete Hangony Községi Önkormányzat Képviselő - Testületének 7/2013. (V. 02.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 4/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról Hangony

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. január 30-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. január 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a kötvényforrás kezeléséről 2013. IV. negyedévben Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető Gazdasági Osztály Csapó Ágnes ügyvezető BUDAPEST PRIV-INVEST Kft. Véleményező Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak)

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak) MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Szükített lista elölapja 2014.09.09-án 11:29:57-kor készített szőkítés szempontjai Őrlap 01, 38, 98 MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK. 8/2011.(V. 25.) önkormányzati rendelete K vágóörs Község Önkormányzata 2010. évi zárszámadásról

K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK. 8/2011.(V. 25.) önkormányzati rendelete K vágóörs Község Önkormányzata 2010. évi zárszámadásról K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 8/2011.(V. 25.) önkormányzati rendelete K vágóörs Község Önkormányzata 2010. évi zárszámadásról K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testülete

Részletesebben

2014. évi előirányzat BEVÉTELEK évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2014. évi előirányzat BEVÉTELEK évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3. oszlop 12. sor 1. sz.

Részletesebben

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző F Ü L E S D K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 1 1 / 2 0 1 1. ( V I I I. 2 3. ) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T 2 0

Részletesebben

Számjel. Fejezet. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név)

Számjel. Fejezet. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név) A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 300081 1051 17 05/00 038764 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1145 Budapest Columbus utca

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJA ÉV

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJA ÉV SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJA 215. ÉV A Közgyűlés a 17/216.(IV.28.) önkormányzati rendeletével elfogadta. TARTALOMJEGYZÉK Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V. 12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2014. évi eredeti BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet C. oszlop

Részletesebben

Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról

Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Könyvvizsgálói vélemény. Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2010. évi zárszámadási rendelettervezetéről

Könyvvizsgálói vélemény. Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2010. évi zárszámadási rendelettervezetéről Könyvvizsgálói vélemény Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2010. évi zárszámadási rendelettervezetéről Készült: az Önkormányzat megbízása alapján a Képviselő-testület részére szerződéses kötelezettségem

Részletesebben

Gyömrő Város Önkormányzat vagyonmérlege június 30-án

Gyömrő Város Önkormányzat vagyonmérlege június 30-án Gyömrő Város Önkormányzat vagyonmérlege 2010. június 30-án ESZKÖZÖK Sorsz. 1. 2. 3. Vagyoni értékű 5 583 jogok 11 717 4. Szellemi28 termékek 493 85 249 5. 6. Nyitó Záró január 1. június 30. I. Immateriális

Részletesebben

1.1. számú melléklet a 14/2014 ( XI.27. ) önkormányzati rendelethez Nagycserkesz Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sorszám

Részletesebben

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1..

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1.. Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Tiszacsécse község Önkormányzat ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI B E V É T E L E K

Tiszacsécse község Önkormányzat ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI B E V É T E L E K Tiszacsécse község Önkormányzat 1. melléklet az 5/2014. (V. 20.) önkormányzati rendelethez 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Bevételi jogcím

Részletesebben

Táblatípus : 20 2007.2 éves beszámoló Készült : 2008.05.28

Táblatípus : 20 2007.2 éves beszámoló Készült : 2008.05.28 Intézmény neve: Magyar Bányászati Hivatal Év: 27 Típus: Beszámolók Táblatípus : 2 27.2 éves beszámoló Készült : 28.5.28 Fejezet: 15 Szektor: 151 Törzsz: 381 Cím,alcím: 11 Magyar Bányászati és Földtani

Részletesebben

6/2015. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2014. (II.06.) rendelet módosításáról

6/2015. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2014. (II.06.) rendelet módosításáról ÚJUDVAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2015. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 1/2014. (06.) rendelet áról 1. (1) A 2015. július 1. és december 31.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: Állami adósság-átvállaláshoz kapcsolódó kötvény okirat

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1.1. melléklet az 1/2015. (II.11.) önkormányzati határozathoz Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K Ezer forintban Sor-szám Bevételi jogcím

Részletesebben

Orfalu Községi Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Orfalu Községi Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Orfalu Községi Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Módosítva a 7/2015. (IX.30.) és az 1/2016. (II.21.) önkormányzati

Részletesebben

(1) Az 1. melléklet A oszloptól, F oszlop 7 sorától 124 soráig, meghatározott részletességgel hagyja jóvá. 2.

(1) Az 1. melléklet A oszloptól, F oszlop 7 sorától 124 soráig, meghatározott részletességgel hagyja jóvá. 2. Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 9/2014. (IV.30.) számú önkormányzati rendelete Kétegyháza Nagyközség a zárszámadásáról 1 Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete a Kétegyháza Nagyközség költségvetésének

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. szeptember 10-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. szeptember 10-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. szeptember 10-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat által kibocsátott devizakötvény pénzügyi kockázatának elemzése Előadó: dr. Árpásy

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 27/2008. (XII. 18.) sz. rendelete

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 27/2008. (XII. 18.) sz. rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2008. (XII. 18.) sz. rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatnak költségvetése és zárszámadása mérlegrendszerének tartalmi követelményeiről Kerekegyháza

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

B E V É T E L E K. Bevételi jogcím

B E V É T E L E K. Bevételi jogcím 17/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet 1. mell.,,1.1 mell. az 1/2014. (II.28.) önkorm. rendelethez Szakoly Község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E

Részletesebben

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 8/2014.(VI.18.) önkormányzati rendelethez Sokorópátka Község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1.1. melléklet a.../2013. (...) önkormányzati rendelethez ÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2013. évi előirányzat 1. I. Önkormányzat működési bevételei (2+3+4)

Részletesebben

Bakonynána Községi Önkormányzat ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K

Bakonynána Községi Önkormányzat ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K Bakonynána Községi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE 1. melléklet a 8/2013. (VI.28.) rendelethez 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Bevételi jogcím i mód.elői. 1 2 3 3 1. I. Önkormányzat működési

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ. Kiskunmajsa Város évi zárszámadásáról. Önkormányzati feladatellátás általános értékelése

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ. Kiskunmajsa Város évi zárszámadásáról. Önkormányzati feladatellátás általános értékelése SZÖVEGES BESZÁMOLÓ Kiskunmajsa Város 2013. évi zárszámadásáról Önkormányzati feladatellátás általános értékelése Önkormányzatunk a törvényben meghatározott kötelező, illetve önként vállalt feladatai ellátásának

Részletesebben

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Bocskaikerti

Részletesebben

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített

1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének összesített Bakonyság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V. 12) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014. (III. 10.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Részletesebben

50 százalékát 5.500 millió Ft 52 százalékát 70 százalékát 9.537.026 ezer , 10.662.760 ezer

50 százalékát 5.500 millió Ft 52 százalékát 70 százalékát 9.537.026 ezer , 10.662.760 ezer Nagykőrös Város Önkormányzata a környezetében meghatározó szerepet tölt be, körzetközpontként okmányirodai, építéshatósági, gyámügyi feladatokat is végez. A város állandó lakosainak száma 2010. január

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Borsodnádasd Önkormányzat 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K

Borsodnádasd Önkormányzat 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K Borsodnádasd Önkormányzat 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1.1 melléklet a 8/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Eredeti 1 2 3 4 5 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE 1. számú tájékoztató tábla B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2012. évi 2013.évi 1 2 5 3 1. I. Önkormányzat

Részletesebben