Segít a Négylábúak Szeretete. dolgozat. írta:

Átírás

1 1 Segít a Négylábúak Szeretete dolgozat írta:

2 2 AZ ÁLLATASSZISZTÁLT TERÁPIÁK ALAPJAI (kutyaterápia) Az állatasszisztált terápia helye a terápiák rendszerében meghatározott, állatokkal végzett, és/vagy állatok bevonásával facilitált 1 terápiák gyakorlata a hosszú ideig kórházban fekvők, idősotthoni ellátása (AAA 2 ) mentális betegek, mozgásszervi betegek, értelmi fogyatékkal és/vagy halmozottan fogyatékkal élők ellátásában van. De ide tartoznak még a magatartászavaros, alkalmazkodási, vagy tanulási zavarral küzdők is (akik nemritkán a társadalmunk tünetei). Különleges terület az: idős-ellátás. Speciális ág: vakok, vagy csak közelről, az ún. ujj-olvasók előkészítése a vakvezető kutyával való kapcsolatra, külön speciális terápiás feladat autisták kutyás fejlesztése, az emberi kontaktusra való felkészítésre. MENTÁLHIGIÉNÉs ellátásban depressziósok, szorongásos kórképben szenvedők, skizofrén betegek, Down -kóros, autista spektrumzavarral, kerekes székben élő és más, nehezített mozgással küszködő embertársaink segítségére vannak a kutyáink, vagy állatasszisztált aktivitás (AAA 2 ), vagy állat-asszisztált terápia (AAT 3 ) formájában. Alapja nem a kutya, az etológia és a terápiás eljárás: hanem a FELSZABADÍTÓ ÉLMÉNY, az ÉRZELEM TELI foglalkozás. Ép gyerekközösségben a kutya (érzelmileg hangsúlyos helyzetek, megváltoztatandó szociális interakciók) szintén segít a szocializációs feladatok megoldásában. A kutyás terápia kizárólag interdiszciplináris dimenziókban ragadható meg, a biológia, az etológia, a kommunikáció és a pszichológiai-gyógypedagógiai területek egybe vonásával. A terápia lényege: testi-lelki-szociális változások indukálása, ezen túl, egy speciális terület (mozgás, kommunikáció, empátiás figyelem stb.) fejlesztése. A terapeuta az elfogadás alapattitűdjéből jut el a változást erősítő és lehetővé tevő folyamatirányító szerepkörbe. A testi-lelki gyógyulás lényege: felülemelkedni egy csapáson/ baleseten/ váláson/ érzelmi megrázkódtatáson, / fejlődésbeli elmaradáson, tehát a: TERÁPIA = [módszeres folyamatirányítással elért] VÁLTOZÁS Sérült, fogyatékos embertársaink manapság gyakran élnek habilitációs kutya segítségével, mint amilyen pl. a vakvezető kutya, az epilepsziát előre jelző kutya. Az esélyegyenlőség sajnos azonban ma még inkább csak tendencia, mint megvalósult joggyakorlat. Így a kutyákkal (legyen az segítő kutya) kapcsolatos előítélet miatt olykor nem engednek vakot boltba, gyógyszertárba, vagy épp közlekedési eszköz igénybe vételére. A terápia az ÉLMÉNYekre (pl. engem nem simogat senki, jaj, nem tudok kerekesszékben jól mozogni, stb.) fókuszol, jól, nem sértő módon tükrözi - értelmezi a kliens aktuális állapotát, és terápiás tervet készít, mit, milyen módon, mennyi ideig fog fejleszteni, s mik a reális terápiás célok? Az élmény a lényeg, az élmény gyógyít! A terápiás szerződés azt jelenti, megbeszéljük a klienssel (szülő, törvényes képviselő), milyen együttműködést várunk, hogy milyen gyakran kell járnia az adott fejlesztésre, és tudatosítjuk, a terápiában a kutyás felvezető csak segít, de a kliens erőfeszítésére is szükség van! (Az együttműködés, a kapcsolat! megteremtése.) 1 Segített, serkentett, működést olajozottabbá tett 2

3 3 AZ ÁLLAT-ASSZISZTÁLT TERÁPIÁK MAGATARTÁS-LÉLEKTANI ALAPJAI (ember és kutya) azonos etológiai egységei analógiák helyzetfelismerés különböző viselkedési formák kialakítása tanulás, a kutya pedagógiai nyitottsága 2 tudatolvasási képesség megértés együttműködési készség kialakítása emberekkel állatokkal való harmonikus kapcsolat szociábilitás a felvezetővel való szoros munkakapcsolat engedelmesség, feladattudat rendszeres nevelés és gyakorlás 3, de jutalmazással feladattudat sikerélmény tárgyállandóság bizalom együttműködés szociális ügyességek tréningje sok ember jelenlétének tűrése más kutyák jelenlétének tűrése (gazdára-orientáltság] idegenek iránti semlegesség figyelem fókuszolása egy emberre, vagy csoportra tárgyak/ hangok, sok ember nem váltanak ki félelmet vetélkedés ÉS együttműködés játék engedelmesség, más kutyák elfogadása utazás járműveken mozgási feladatok mozgás tárgyakkal spontán társas együttlét: AAA 4 segítő mozgás emberekkel kommunikáció és gyakorlatok klienssekkel: AAT 5 speciális képességek kialakítása: társnak lenni (családtag) vakvezetés, mentés, kábítószer keresés, jelzés, őrzés-védés epilepszia előre jelzése földrengés előre jelzése 2 Ez fajtabélyeg, s vitathatatlan tény. Papagájok, emberszabású majmok+orángután, delfinek és kutyák kognitív képességei vitathatatlanok. Ezt minden gazda tudja is, de az etológia csak késve tudja igazolni e tapasztalatokat. 3 kondicionálás, idomítás, ismétlés is ide tartozik, de a nevelés kifejezés ennél többet takar, és kutyák esetében a nevelés szó használata indokolt. 4 Animal Assisted Activities = állat-asszisztált tevékenységek 5 Animal Assisted Therapy = állat-asszisztált gondozás 3

4 4 MI AZ, AMIT A TERÁPIÁS KUTYÁKRÓL FELTÉTLENÜL TUDNI KELL? A feltétlen kifejezésen azt értjük, ami a kutyát, jól nevelt kutyát, de legelébb; a terápiás célokra kiképzett kutyát alkalmassá teszi a terápiás célokra. Az alábbiakban nézzük, mik azok -az egyébként objektív teszteljárással megállapítható- sajátosságok, amiért a kutya évezredek óta velünk él? szelídség - szociábilitás, érzelmi kötődés, raport az emberrel hasonló kommunikációs mód (testbeszéd, gesztusrendszer, dialógus-készségre [beszédhelyzetek] nevelés), tudatfókuszolási képesség 6,!a kézmutatás irányának követése!, jó mentális reprezentációk 7, egyértelmű kommunikációs megnyilvánulások, érzelmek testbeszéde, szociális helyzetek elvárható modelljei: asszertivitás 8, együttműködés, dominancia, szubdominancia 9, együtt-lét, feladathelyzet. taníthatóság feladattudat és hosszú távú emlékezet (a szavakra, szabályokra) rugalmas (plasztikus) magatartás (pl. a vakot vezeti [dominál], de otthon már újra a vak személy lesz a domináns, a falkavezér, s ezt a kutya tudja is, hagyja is.) epizodikus emlékezet, fejleszthetőség együttműködés a kutya az egyik, pedagógiailag leginkább képezhető faj Az állatasszisztált terápia lényege: ETOLÓGIAI VISELKEDÉSMINTÁK ANALÓGIÁK HUMÁNETOLÓGIAI MAGATARTÁSFORMÁK + AZ ÁLLATTAL VALÓ INTERAKCIÓK, + A KUTYA MEGVÁLTOZTATJA MAGATARTÁSREPERTOÁRJÁT, NYITOTT LESZ AZ EMBERRE, + A FELADATOK ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ TERÁPIÁS HATÁSAI A kutyák a fentiek alapján- számos, az emberi magatartáshoz hasonló viselkedési mintát mutatnak-, mi is falkalények vagyunk. A falkát szociális hálózat és jellegzetes viselkedési minták, de ; ún. kognitív viselkedés is jellemzik. Ahogy Arisztotelész megfogalmazta; az ember ζώον πολιτικόν (zóon politikon = társas állat). De egyszersmind ζώον λóγον έχóν (zóon lógon ékhón = ésszel bíró állat) is. A kognitív (észbeli, logikus) működés alapjai már állatoknál, pl. delfineknél, kutyáknál is meg van, az ember (aki státuszbizonytalan, mert már nem a természet része) nárcisztikus fölénye, miszerint a teremtés (evolúció?) csúcsa, ma már kétségbe vonható. Társaság nincs kommunikáció, szabályok nélkül. Az élőlények társas viselkedésével külön tudományág, az etológia foglalkozik. A társas érintkezésben és társas életben számos olyan helyzet van, ahol nagyfokú együttműködés, tanulás-utánzás, ill. feladatmegosztás, a másik, a társ értelmezése (tehát elsődleges és másodlagos reprezentáció) zajlik. A vadászat során együtt kell működni a hajtókkal, akik a vadat a vadászok felé hajtják, míg az idősebb szukák a kölykökre vigyáznak. 6 tehetség (potencia) képesség (valamire) készség (ami már készen van, a gyakorolt képesség) 7 a külvilágról való kép az elsődleges reprezentáció, a falkatagok, társak a társak állapota, rangsora, sőt, egyéni tudásukról való belső idegrendszeri kép a másodlagos reprezentáció ami a kutya (társas állatok) tudatolvasási képességének alapját adja. Az ún. meta-reprezentáció mások fejében lévő reprezentációkat is látja, modellálja. 8 bizonyos fokú önérvényesítés, akadály esetén is, a társak elterelő viselkedése ellenében is a tárgyállandóság és a feladattudat, motiváció folytán megmutatkozó önérvényesítés. 9 alárendelt helyzet, nem feltétlenül önmegadás, az alárendelődés az együttműködés velejárója is. 4

5 5 Az állatasszisztált terápia sokkal közelebb esik a gyógypedagógiához, mint egy egészségügyi eljáráshoz. Már csak azért is, mert a kutya ún. pedagógiai receptivitása még az emberszabásúakét is felülmúlja. Ők magas fokú együttműködésre (kooperábilitás) képesek. Ki kell találni, mit érez a másik, tudja-e a másik a zsákmányállat helyét, hányadik a rangsorban?, stb. A kutyák (is) kommunikálnak, -párbeszédhelyzeteik is vannak (!) az etológusok legalább 14, jól differenciált farkas vonítást különítenek el, ill. a kutyatartók (bocsánat, de az etológusokat jóval meghaladva) jól differenciálják kutyáik különböző jelentéssel bíró ugatásait. Terápiás szemszögből nehéz lenne csak egy-két jó tulajdonságot kiemelni, most (didaktikai célból) mégis megteszem. Talán a három, legfontosabb terápiára foghatóságot adja a: szelídség, az emberi iránti bizalom, s ami több; az emberrel való együttélés képessége (genetikai - etológiai alap) tudatfókuszolás, vagy másképp: tudatolvasási képesség (mit akarnak tőlem?, mit csinálnak?, mi történik?, szociális intelligencia mit érez, mire figyel, mit akar a másik?), taníthatóság-együttműködés, önalárendelés, feladattudat tartós, megbízható, együttműködési képesség, jósolható magatartás, az agresszív cselekedet bátran kizárható Már a csecsemő kutatása során fény derült az ún. ritmikusan oszcilláló figyelemre, a csecsemő és a gondozója között kialakuló, ún.: dialógus készségre. A kutyát e nélkül nem lehet nevelni, ez a kutyával kapcsolatos humán ontogenetikai analógia. Ilyenre több példa is akad, lesz még szó róla. A társra programozottság genetika is, és kulturgénes (ún. mémekkel 10 ) való tanulás. Az egymásra hangolódásnak egyfajta zeneisége van, a ritmus = folyamatszervezés is. Ahogy korábban kimutattam, A MÁR MEGLEVŐ ZENEISÉG (akusztikus elemek szimbólummá válása + szimbólumok összekapcsolásának szabályszerűségei + absztrakció) LEHETETT A BESZÉD INDUKTORA 11, -nem pedig az evolúció jut el a zenéig. A közösségtől való tanulás csak a génektől való (hardware) nagyobb függetlenség esetén jöhet létre, és a tanulási hatékonyság jóval nagyobb. Az örökítés viszont nyelv, kultúra és nyelvi emlékezet nélkül nem mehet végbe. A kisded dialógusra való képessége azt jelenti, hogy a kommunikációban nem csupán genetikailag rögzített elemek vannak, több: a csecsemő a társ felé nyitott. Nos, ez a fajta PEDAGÓGIAI NYITOTTSÁG, sőt, dialóguskészség (tudja a csecsemő és a fejletteb eb, hogy hol, melyik beszédszünet jelenti azt, hogy most ő következik ), minden terápiás és vakvezető kutya sajátja. 10 Lásd: SusanBlackmore: The Meme Machine, Oxford University Press, Már az Australopithecus africanus és A. afarensis nemzetség koponya maradványain látható, hogyan hajlik-alakul az állkapocs, hogyan tűnik el az ún. majomredő, hogyan kisebbednek a fogak, (különösen a szemfog) és hogyan erősödik az os zygomaticum (a járomcsont) a rajta tapadó, a beszédnél is használt állkapocsizmoktól.a temporális (halántéki) lebeny lenyomata, Brocabeszédközpont, Déjernie,,alexia-agráfia központ, a parietális (fali, koponyatetői) lebeny és az ún. beszéd-kiegészítő központ lenyomatát hordozzák a fosszilis leletek. A beszédfejlődéshez kapcsolódó [primitív] agyi képletek változása, ha nehezen is, de időnként nyomon követhető majom-, s előember-, ősemberi koponyaleleteken. A zenei kommunikációs elemek indukciót jelenthettek a beszéd kialakulásában. Mi a zene? (Dunkel; 2002 Montréal-Canada, és: Hogyan teremt isten a zenéből világot, Metaelméleti Könyvek, Stratégia Kutató, 2005) 5

6 A kutyák sokkal fontosabbnak tartják az emberi segítséget, embertől kapott információt, mint az érzéki valóságot. Pl. láthatóan a másiknak adott labdát akkor is a szokásos rejtekhelyen keresik, ha látták tudják, hogy nem ott van. Nem hülyék, hanem szinte korlátlanul megbíznak az emberben. A hússal telt edény és az üres edény trénig is ezt mutatja, hiába érzi a kutya, melyik edényben van a hús, akkor is oda megy, ahova a tréner mutat, így akár az üres edényben keresi a jutalomfalatot. Mert az emberi kéz mutatása felülírja a szaglási információt (hihetetlen bizalom az ember iránt). A TUDATOLVASÁSi képesség azt jelenti, hogy a szociális kogníció elemi képessége egy magasabb szintre, a készség szintjére bontható ki belőle, azaz az állat tudja/ sejti/ érzi, mit akar a gazda; sőt, érzi-sejti-felismeri: milyen hangulatban, pszichoszomatikus állapotban van a gazda. Kutyákkal, lovakkal, delfinekkel, elefántokkal rendkívül jól lehet kommunikálni, ráadásul az embert falkatagnak tekintik. Miért jó ez? Mert bár a macska is érti, mit akar a gazda, de nem teszi meg mindig a kérést mert nagyobb az önállósága, ráadásul az embert nem igazán tekinti falkatagnak. A kommunikációra való képesség minden állat elemi tulajdonsága. A gondot az akusztikusverbális hírközlés jelenti, mert testbeszéddel, és szagmolekulákkal számos állat kommunikál. A főemlősök (primates) közül a csimpánz (pongidae) és a gorilla az, akik (és nem amik!) magasabb, ún. szimbólumolvasásra képesek. Már főemlősök (törpe csimpánz [Bonobo] és Orangutan) is képesek alapvető nyelvtani szabályalkotásra (és persze a delfinek is). A szó (szimbólum) és a jelzett tárgy összekapcsolására. Sőt, egy egyszerű mondat alapján való cselekvési séma végrehajtására. Takaró. Banán. (Fogalmak, majd cselekvési elemek: fogd a banánt, tekerd fel a takarót. Sőt, csomagold bele a banánt! FOGALMAK + CSELEKVÉSI ELEMEK összekapcsolása. Ez persze elemenkénti tanulással megy. Mindez jól alkalmazható alig beszélő értelmi fogyatékosok fejlesztésében is. A beszéd és a cselekvési séma együttese az ún. nem kreatív összekapcsolás. Erős fokban sérült értelmi fogyatékosaink (IQ 50-60) nagy része nem képes a nyitott mondatszerkesztésre, de: ebben is fejleszthetőek, vagy legalábbis (passzív) beszédmegértésük javítható! Már 3-4 éves gyerek ismerhet szóösszetételt! A fentiek kutyanevelési analógiák! Főemlőseink kb szóösszetételt ismernek.(nevelt [tehát nem csupán idomított], tanított 12 kutyák szókincse kb szóra tehető.) Az ún. nyitott mondatok a komplikáltság (szinte végtelen üzenet) lehetőségét és a nyelvi differenciáltságot teszik lehetővé. Az elvonatkoztatás (nagy agykéreg) képessége a nyolcadik életév felett megengedi a mennyiségi fogalmak, számok és műveletek megértését. Beszélő fogyatékosainknál beszédfejlesztést (= fogalmi gondolkodás) végzünk (az egyéni terápia logopédusi feladat = kiejtés). A beszéd (még a fecsegés is) a tanulás legelemibb formája. A nem beszélő fogyatékosainknál is beszélünk, ez szintén (!) a (passzív) beszédmegértést fejleszti! Ebben a kutyák remek partnereink -mert értik a szót, vagy ha nem magát a szót értik, de értik a szándékot, értik a szituációt. Szituativitáson (azaz, egy komplex, aktuális helyzeten) azt értjük, hogy abba a háttéri környezet, a megszokott érzékszervi minták (észrevevés) + az új információk de még a történések előrejelzése is beletartozik A viselkedésre vonatkozó információk genetikailag programozottak, da az állat egyedi tanulása sosem elhanyagolható, nagyjából a hüllőknél ez már jól megfigyelhető. A kutyáknál is elindult az a főemlősökre jellemző folyamat, hogy a genetikai program már nem tartalmaz elegendő viselkedési programot, az ún. társas tanulás, a szociális kogníció jelentőség nagyon meg nő. Akár vitális jelentőségű, mint pl. az emberi fajnál. 6

7 Így a szituativitás egy egész, nagy kontextus, amibe a nyelvi viselkedés is bele kell, tartozzon, tehát a kutya mindennemű becézése, munkáltatása, a jószághoz való puszta beszéd (= viszonyulás, reflexió, és a kimondással való tudatosítás) is szituatív (gyere ide, engedd el a labdát, kérsz vizet?, stb.) A NYELV HELYZEThez illő (és emberi viszonyokat tükröző) VISELKEDÉS (és epizodikus emlékezet!). Igen kívánatos, hogy beszéljünk a kutyához akár fölöslegesen is, és ez minden gyermeknek, fogyatékos fiatalnak, vagy épp a realitáskontrollt újra megszerző pszichotikusnak fejlesztő hatású. (1) Kapcsolatot tartunk, (2) értelmezünk, (3) a verbális aktivitás (jobb agyféltekei információk kerülnek a bal féltekébe!) mintegy: újra-szervezi azt, ami nem kimondott, nem tudatosult. Terápiás helyzetben, pl. Alma kutya kézjelre (behajlított karral, öklünket a szívünk tájára emeljük, amihez az ül vezényszó tartozik, és az ül -t mondjuk is határozottan) mindig hajlandó leülni. A gyakorlat a kommunikációt is, a kutyával (más személlyel) való szemkontaktus felvételét, és fesztelen akaratnyilvánítást, vagy együttműködést, kooperációt fejleszti. Mozgássérülteknél és verbálisan nehezen kommunikálóknál a kézjeles kommunikáció külön fejlesztési forma. Szorongós, néma, alig beszélő, vagy beszélő, de gátlásos gyerekek, érzelmileg sérült (elkerülő magatartás, bizalmatlanság) felnőttek alig néhány kutyaterápiás ülés után már láthatóan határozottabban kommunikálnak. A kutyaterápia első legfontosabb feltétele és lépése, a szemkontaktus (és a kutya min másodpercig tartó várakozó figyelme). A tartós szembe nézés sok állatnál vált ki ún. agresszív viselkedést, de hát ezt mi, emberek is csináljuk, mikor a szemünkkel büntetünk, provokálunk másokat. Mi sem szeretjük, ha tartósan megbámulnak bennünket. Ne feledjük, a kutya domesztikált, azaz háziasított állat, talán már a génjeikben is benne van: az ember társfaj. A kutyák képesek elviselni a szemkontaktust, képesek a gazda arcát felismerni, mi több, az arc változásait (grimasz, mimika) társítani tudják a gazda különböző érzelmi állapotaihoz. Láthatjuk, a kutya mesze többre képes, mint az ember, mert mi már elsősorban verbális lények vagyunk, míg négylábú társaink képesek odaadóan megtanulni az emberi kommunikációt. Humánetológiai vizsgálatok alapján tudjuk, amit eddig is érezve-tudtunk, hogy a csecsemő képes emberszerű alakot, arcot szemével követni. Sőt, szándékfelismerésre is képes. Így beszédhelyzetben levő szünetek felismerésére, ezt nevezik a fejlődés-lélektanban a gyermek dialóguskészségének, alapjai veleszületettek! A szándékfelismerésre már kutyáink, majmaink is képesek, ha pl. ügyetlenül mindig kiejtem a banánt a kezemből, így a rács mögötti csimpánz nem juthat finom ételéhez, nem nyúl érte többet. Ha azonban szándékosan bosszantom, tehát többször is kínálom, majd elveszem a falatot előle, FELISMERI, hogy bosszantani akarom, sértődötten elfordul, sőt, hátat fordít nekem. A fejlett állatok, így a kutya is, kommunikábilis, meg van benne a tudatolvasás (MIND READING) képessége. A TUDATOLVASÁS azt jelenti, pl. Bushundi kutya kitalálja-megérti-követi, mit akarok, hova nézek, mit fogok a következő pillanatban tenni (pl. labdát dobok, a konyhaszekrény ajtaját nyitom = kutyakonzervet veszek elő, stb.). A kutya szelídsége, mi több; ún. együttműködési és tanulási képessége és tudatolvasási- szándékmegértési ügyessége adja TERÁPIÁS ALKALMASSÁGÁT. Sem a túl agresszív (nem tanul, mert nem érzi szükségét, hogy másra figyeljen; hiszen ő a minta, mert domináns!), sem a túlontúl szubmisszív (önalárendelő, esetleg szorongó [az erősebb szorongás rontja a tanulást]) kutyaszemélyiség nem jó. Az együttműködés plasztikus magatartásrepertoárt feltételez, terápiás munkára az erre képes kutya alkalmas. A plasztikus magatartás azonban a gazdával való, bizalmon és kölcsönös, intenzív kommunikáción alapul. A gazdinak bizony dédelgetni, tanítani, sokszor jutalmazni, mintsem büntetni kell a leendő terápiás kutyát. 7 7

8 A kutya (és embergyerek) kommunikációja egyaránt inger gazdag és élénk kommunikációs előtörténet során fejlődik. Az ember nem tud kutyául, a kutya viszont hamar, jól és megbízhatóan tanul meg emberül. Mi emberek, észre sem vesszük saját automatizmusaikat, pl. a verbális nyelv domináns használatát, sőt, ennek túlértékelését is -lásd pl. a nonverbális 13 zeneterápiát). Kutyáink a NEM SZAVAKKAL FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓBAN FELETTÉBB KIVÁLÓAK, gesztusokat, szituációkat és szavakat egyaránt megtanulnak, tudnak a gazdiról. Az ember megértése az állatok, pontosabban a szociális állatok számára azért nem elérhetetlen, mert a társ szándékát, állapotát, sőt, ügyességét így a segítség forrását sok társas állat képes feltérképezni az ún. TUDATOLVASÁSI KÉPESSÉGgel (mentális másodlagos, harmadlagos, és az ún. meta-reprezentációk). A társas környezet igényli a szociális kogníciót, a tájékozódás képességét a szociális mezőben, a másik szándékainak kifürkészését, sőt, megtévesztését is. (Pl. varjak [Corvus crogilegus], amikor a társ láttára ássák el falatjaikat, ez tudatosul; később visszamennek a rejtés helyszínére, s új helyre rejtik táplálékukat. Több sirály faj tagjai vészkiáltást hallatnak, miközben az észrevett táplálékot becserkészik, stb.). Az ember kutya kapcsolatban fontos a habituális együttélés, a mentális reprezentációk (tudatolvasás), de a kutya igen széles skálán mozgó percepciós, valamint az emberrel való azonosuló képessége is. A kutyának kell az ember, benne vakon bízik, pl. szaglását kikapcsolva a jutalomfalatot nem rejtő edényben keresgél, ha az ember arra mutat. Kutyáink szaglása hihetetlenül fejlett, orvosi (diagnosztikai) küszöb alatt és klinikai tünetek megjelenése előtt érzik pl. a cukorbeteg aceton szagú leheletét, az egyik bőr rák igen korai alakját (melanoma malignum) 14. Érzik testünkből áramló stressz okozta illatanyagokat tehát pontosan követik testi-lelkiállapotaink. Ez a pontos emberismeret a szoros, egyben tág spektrumú, (multimodális, az intuíciót is magába foglaló) kommunikáció lapja. Kutyáink pontosan JELZIK ELŐRE rosszulléteink, pl. epilepsziás, vagy hypoglikaemiás (inzulin szint drasztikus esése) rohamot, sőt; remekül kezelnek segélyhívó készüléket is. A munkakutyák nagyon jól megértik, mit kívánnak tőlük, pl. tehenészetben az oestrusban (fogamzásban) levő teheneket, jóval az emberi érzékszervek számára megjelenő fogamzási jelek előtt kiszagolják. Segítik az inszeminációt (mesterséges megtermékenyítés). De a kutyák képesek kiszagolni a kokaint, vagy igazságügyi vizsgálatokban, tűzvizsgálatban, képesek pl. petróleum nyomok megállapítására (szándékos gyújtogatás). Élő, vagy holt tetem keresésére ma már nem indulnak el munkakutya nélkül. A képzett kutya alkalmas vakvezetésre, de akár kerekszékben ülők segítésére is, tárgyak kézbe adására ( szót különösebb nehézség nélkül megjegyeznek). A kutya SZOCIÁBILITÁSán azt értjük, hogy ő eleve társas lény, megtűri, sőt, IGÉNYLI A TÁRSAK jelenlétét. Az ún. Maslow piramis, vagy másképp, a szükségletpiramis alsó fokán a drive (drájv = itt: a viselkedés ösztönerő által történő vezérlése/vezetése), a fiziológiás szükségletek kielégítése áll, ezt követően a biztonság, (illetve a biztonsággal összefüggésben a biztonságot jelentő) társak állnak. Terápiás helyzetben a kutya igényli is, de végre is hajtja a feladatokat, aminek genetikai háttere van: a kutyafalka (pontosabban a farkas falka, vagy a sakál család 15 ) strukturált, alá - fölé rendelés és feladatmegosztás van Nem szavakkal történő kommunikáció, a traumák zenei, mozgásbeli-képi szimbólumokban való megjelenése. 14 A diagnózisok keresése során túlzottan ragaszkodunk a képi megjelenítéshez, pedig kutya élő labor, a szagokat hihetetlen hígításban detektálják. 15 A tudományban én inkább a becsületességet, s nem a (strukturálatlan) információhalmozást szeretem. Vállajuk, ma sem tudunk túl sokat a kutyák eredetéről, ráadásul a tenyésztésükkel oly régen beleszólunk genetikájukba, fajtaspecifikusságba, magatartásba, hogy az eredetet még kutatni is igen nehéz. Talán csak 24 mutációs lépés választja el a farkast, a kutyától. 8

9 A terápiás kutya SZOCIÁBILITÁSa szuperengedékenységében is megnyilvánul-, a kutya minden betegnek, kliensnek feltétlenül engedelmeskedik, miközben azért érzi a csoport szerkezetét, indulatokat, az emberek egymás közti viszonyait. Sokszor a kutya jóval kooperábilisabb 16, mint maga a kliens. Épp ezért biztonságot, mintát, sikerélményt nyújt és csak kutya. Az egyértelmű kommunikáció, TESTBESZÉD (kézmutatás, sőt, szemkontaktus) feltétlen érték. Számos neurózis, skizoaffektív zavar hátterében a terhelt, zavaros érzelmi kommunikáció húzódik a szülő(k) részéről. A double bind, a kettős kötés azt jelenti, a szülő szereti is (simogatja, kényezteti) gyűlöli is (időnként bántalmazza, vagy nonverbálisan visszautasítja) a gyermekét. Az ellentmondó (inkongruens) érzelmi kommunikáció (mást mondok, de másként viselkedem) károsítja a gyermeket, a hatékony érzelmi reprezentációk (mosoly, csodálkozás stb. tükrözése az arcon) kialakulását, sőt: mások érzeleminek felismerését. Aláássa a bizalmi képességet, sérül az ún. ősbizalom (Bálint Mihály). Amire egy életen át szükség volna (szociális kompetenciák, családalakítás, munkahelyi feladatmegosztás, alkalmazkodás, etc.). Az ilyen személy sose tudja, kitől mit várhat, és erősen romlik az ún. kontaktusteremtő képessége, vagy egész egyszerűen nem bízik senkiben. Szeretethiányos, anyát nélkülöző, vagy elhanyagoló anyától szenvedő hospitalizált, vagy borderline szindrómás 17, vagy autisztikus gyerekek (szinte sosem diagnosztizálják őket időben!) életében fontos a személyes figyelem, testre szabott, élő kontaktus, az eleven kapcsolat, az érintés így a kutya-asszisztált terápia fejlesztő hatása. Ilyen lelki sérüléseknél az én és a másik (a tárgy) megkülönböztetésének a képessége zavart szenved, nem ritkán az én összekeveri saját érzéseit, késztetéseit a tárgykapcsolatban fontos személyével (anya, vagy gondozó). E mechanizmusért a primitív tárgykapcsolatok ún. projektív identifikációja (Kernberg, 1993) a felelős. Nem tisztázott, milyen mechanizmus által, ám a kutya meg az emberrel azonosul szélsőséges módon, hiszen a kutyatársnál fontosabb a gazda! Figura, akár néhai Malacz kutyám hosszasan bámul, figyel. Téli bundája ellenére ragaszkodik, hogy mellettem aludjon. Minden mozdulatom lesi, pedig valaha öt csontja tört, a velem való együttélést talált, elütött kutyaként kezdte, -ma már ravasz, kiokosodott, ember-centrikus lett. A kutyával való kapcsolat itt is segíthet: az én és a másik szituációs játékok, a másik elemző megfigyelése, az irányítás, majd a kutya általi vezetve hagyás legalábbis flexibilisebb tárgykapcsolati magatartást enged meg. Értelmi fogyatékosoknál minden, a kutyával kapcsolatos manipuláció, magasabb pallón járás, akadálykerülés, közös tárgyfelkutatás segíti az operacionális tér megismerését, a félelem nélküli akciók megszületését, nem csak autisztikus zavarban javítják az olyannyira kívánatos kontaktusteremtő képességeket. A kutya szeret rítusok szerint élni, nos, ez minden fogyatékos intézményben is kiemelt fontosságú, a reggeli, a beágyazás, a tisztálkodás, a fejlesztő foglalkozások (ha még ad rá a politika pénzt), a kézműves munkák előkészítése, a terítés, az ebéd, stb. mind-mind rituálé. Pl. az ÉNÓ 18 -kban. A kutya a fiatalok általi ellátása is lehet rituálisan szervezett, de itt már a másikról kell gondoskodni és ez már fejlesztést is jelent! 9 16 Cooperatio, kooperáció = együttműködés, latin. 17 Ahogy az egyetemen tanítom: a lét = együttlét. A kapcsolatok nem csupán kapcsolatok, hanem általuk belső lelki szerkezetek, minták alakulnak ki (Kernberg, 1993 Borderline szindróma és patológiás nárcizmus). Az internalizált (belsővé tett) kapcsolati minták és struktúrák sérülése egy életre kapcsolatképtelenné teheti a kapcsolatai zavarok áldozatait. 18 Értelmi fogyatékkal élők Napközis Otthona 9

10 10 MI KELL AHHOZ, HOGY EGY NÉGYLÁBÚBÓL TERÁPIÁS KUTYA LEGYEN? Úgy istenigazából terápiás kutyának születni kell. Annak idején, Ká-Ká Bushundit, lapáttal fejbe verve találtam az utcán, úgy hat hónapos lehetett. Néha, még a mai napig kikerget egy 45 kilós dobermannt a parkból, noha 29 vak és erősen látássérült gyerkőccel simán kibír 45 percet a debreceni vakok intézetében. Na persze, a nevelés, a tréning számít, mégis, terápiás kutyának születni kell. A jó kiképzés, tréningek és idő, a tanultak rögzítéséhez-rögzüléséhez. A megbízhatóság ellenőrzése érdekében egy szokás-, jellem-, megbízhatóság-, és a szociális ügyességet felmérő vizsga dönt a kutya terápiás alkalmasságáról. Nincs kitenyésztett kutyafajta, a terápiás együttműködésre leginkább születni kell. Jelenleg a KEA (Kutyával az emberért Alapítvány, ELTE Budapest) végez ilyen vizsgáztatást. A vizsga természetes a terápiás helyzetet imitálja. A követelmények ennek megfelelőek: megbízhatóság, feladatkészség, engedelmesség idegeneknek is, védőoltások, tiszta küllem. Hazánkban még nagy az ellenállás a kutyák iskolai, kórházi látogatásaival szemben. A megbízható, külső-belső paraziták elleni megelőzésben részesült, megbízható kutya kiváló terápiás munkára alkalmas. E kutyákat sajátos PSZICHOLÓGIAI PROFILjuk (alaptermészet + inger gazdag, bizalomteljes kiképzés) teszi alkalmassá. Az alkalmasság (objektív) tesztekkel mérhető. Ám jóval a tesztértékelés előtt fontos, hogy a kutya rendszeresen községbe járjon, szokja a gyerekzajt, több ember (5-15) jelenlétét, ezt ne szociális stressznek élje meg. Az ALKALMASSÁGI PROFIL egyenként jó tulajdonságokat, képességeket jelentenek, és összességében is, egy előnyős tulajdonság-csokrot, viselkedés-repertoárt. Az a zongora, ami csak néhány billentyűvel bír, nem alkalmas bonyolultabb dallam intonálására, így mind az emberi, mind az állat személyes hatékonyságát a sokfajta, rugalmasan alakított, differenciált viselkedés-repertoár adja. Alkalmassági profil vázlatát alant mutatom be: Kiemelt első pont: a kutya szándékértése, helyzetanalízis 19 (pl. tárgy őrzése, jelzés, hozni valamit) raport-készsége, a gazdához való ragaszkodás, engedelmesség, nyugodt, stabil idegrendszer, megbízható viselkedés, türelem, motiválhatóság, (táplálékkal, majd főleg dicsérettel) Speciális: Figyelem Alkalmazkodóképesség, együttműködési-pedagógiai képezhetőség Önálló 20 döntési - mérlegelési képesség A figyelem akkor jó, ha tartós (tenacitás), éber (vigilancia) és: nem könnyen terelhető (nem hiperflexibilis). Emellett a terápiás kutya ún. tárgyállandósága (vadászat labda üldözése, kitartás a játék és feladathelyzetekben) meghatározó; a terápiás helyzet igényli a tartós tárgyállandóságot, kitartást, feladattudatot. 19 Másodlagos és meta-reprezentációk: mit akar a gazdi, milyen helyzetben vagyunk?, mit fogunk csinálni? 20 Persze, ez relatív, mégis, valós kategória. A nevelt, szelídített farkasok szinte alig kérnek emberi segítséget, a kutya egyből embert keres egy probléma megoldásához. Mégis, a feladat fontos a kutya számára, szó sincs itt jutifaliról (jutalom falatról). A kutya élvezi a feladatok megoldását. 10