A Földközi-tengeren előforduló cetfajok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Földközi-tengeren előforduló cetfajok"

Átírás

1 A Földközi-tengeren előforduló cetfajok Közönséges delfin (Delphinus delphis) A közönséges delfin külső megjelenése igen változatos, régebben több fajra különítették el. Ma két fajt ismernek el, de egyes irodalmak két változatként említik; a rövid-arcorrú (Delphinus delphis) és a hosszú-arcorrú közönséges delfint (Delphinus capensis). A két faj habitusa között csak kis eltérések vannak; mégpedig a rövidebb arcorr és lekerekített fej a rövid-arcorrú közönséges delfin esetében. A Földközi-tengerben csak a rövid-arcorrú közönséges delfin fordul elő. Ezt a fajt a tengeren igen könnyű elkülöníteni a hasonló megjelenésű kistestű delfinektől, mivel oldalukon egy igen jellegzetes homokóra alakú sárga rajzolat húzódik. Kis méret (1,7 2,4 m) és igen aktív felszíni viselkedés (akrobatikusak) jellemzi őket. Nagy csoportokban bukkannak fel, és olykor az egész csapat szinkronban tör a felszínre. Merüléseik 8 percnél rövidebbek, átlagosan 10 másodperc és 2 perc közöttiek. Csoportosan, főként kis halakra (szardínia, szardella) vadásznak. S gyakran egyéb delfin fajokkal (pl. csíkos delfin) is társulhatnak. Világszerte az egyik leggyakoribb fajnak számít, de ennek ellenére a földközi-tengeri populáció nagymértékű egyedszám-csökkenésben szenved. Néhány évtizede a közönséges delfinek igen nagy számban fordultak elő a medencében, de mára csak töredékei maradtak az egykoron nagy létszámú populációnak. Az egyedszám-csökkenést az emberi hatásoknak igen széles skálájából leginkább a táplálék mennyiségbeli csökkenése (= túlzott mértékű halászat miatt) és az élőhely degradációja okozza. További tényezők, melyek szintén közrejátszanak a populáció hanyatlásában, az a tengerekbe bocsátott kémiai vegyszerek felhalmozódása - mely immunszupresszióban ill. terméketlenségben nyilvánul meg - és a véletlenszerű halálozások a halászhálókba gabalyodás miatt. A földközi-tengeri közönséges delfint a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája 2006-ban a fajok kategóriájába sorolta. Közönséges palackorrú delfin (Tursiops truncatus) A palackorrú delfinek példányonként és földrajzi előfordulás szerint is igen változatosak. Szín-, méret- és viselkedésbeli különbségek figyelhetők meg egyaránt. A világtengerekben ennek a fajnak két változata ismert; a nyíltvízi és a parti változat. A partközeli forma kisebb, karcsúbb testalkattal és hosszabb mellúszókkal rendelkezik, mint robusztusabb nyíltvízi társa. A Földközi-tenger térségében viszont egy változat, méghozzá a partközeli ismeretes. Mérete sokkal nagyobb, mint a közönséges ill. csíkos delfineké. A felnőtt állat 2,5 3,5 m között változik. Könnyen azonosítható a feltűnő sarlós hátúszója és szürkés testszíne alapján.

2 A térségben az egyik leggyakoribb faj. A csoport létszáma élőhelyenként változik, például az Adriai-tengerben 5-6 fős csapatok jellemzőek. Erőteljes úszó, és kíváncsi természetű, szeret a hajók orrvizében lovagolni, és nem egyszer meg is közelíti a csónakokat. Partok közelében ritkán merül 3-4 percnél hosszabb időre, de nyílt vizeken igen. Gyakorta láthatók összetett társas viselkedési formái, és különféle felszíni aktivitásai (ugrások, uszonycsapkodások). Igen jellegzetesek a testen és a hátúszón viselt sebhelyek és karcolások, melyeket a szociális interakciók során szerez. Vadászati technikája a kardszárnyú delfinekhez hasonlóan igen változatos. Az élőhely adottságainak és a zsákmányállatok elérhetőségének függvényében sokféle vadászati stratégiát alkalmaz, s erre az utód nemzedékeket is megtanítja. Magas fokú tanulási és alkalmazkodó képessége tette lehetővé, hogy a legszélsőségesebb körülményeket is átvészeli, s ez az oka annak is, hogy a palackorrú delfint előszeretettel fogják be és alkalmazzák szórakoztatási, hadászati ill. terápiás célokra. Mindemellett az egyre növekvő hajó forgalom, a táplálék hiánya és a zajszennyezés ezt a fajt is negatívan érinti. A földközi-tengeri palackorrú delfint a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája 2006-ban a Sebezhető (Vulnerable) fajok kategóriájába sorolta. Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba) A csíkos delfinek már az ókori görögöket is megigézték szépségükkel és kecsességükkel. Testükön viselt csíkozott mintázat olyan tökéletesen megformált, mintha azt festékecsettel rajzolták volna meg. Első ránézésre talán összetéveszthetők a közönséges delfinekkel (hasonló méretük és testalkatuk miatt), de a sötét csíkok megléte és a sárgás homokóra mintázat hiánya egyértelműen jelzi faji hovatartozásukat. Ráadásul a hasi tájék rózsaszínes árnyalata még egy árulkodó jel a csíkos delfinek azonosításában, s ezt gyakran láthatóvá is teszik, ugyanis igen mozgékony és légies állatok módjára szelik a tengereket. Elsősorban partoktól távol ill. a szárazföldekhez közeli mély vizekben fordulnak elő fős csoportjaik, mely az óceánokban akár százas, ezres nagyságrendet is elérhetik. A Földközi-térségben ez a faj bizonyul a leg-akrobatikusabbnak. Bámulatos mutatványokra képesek, pl. hátrabukfenc, pörgés és a háton történő úszás sem ritka. Gyors úszáskor az iskolák 1/3-a is a levegőben lehet egyszerre. Egyes vidékeken (pl. a Földközi-tengeren, Atlanti-óceánon) előszeretettel úsznak a hajók orrvizében, míg máshol messze elkerülik azokat. Valószínűleg ez a fajta elkerülési magatartás a múltbeli lemészárlásokból kifolyólag alakult ki a csendes- ill. az indiai-óceáni populációk esetében. Merülései a közönséges delfinével hasonlatosan rövidek, bár az 5-10 perces mélyebb merülések is előfordulnak. Az óceánokban gyakran társulnak sárgaúszójú tonhalakhoz vagy közönséges delfinekhez a zsákmány hatékonyabb terelése érdekében. A Földközi-tengeren főleg az eresztőhálós (driftnet) halászat jelent veszélyt számukra, mert ezen hálókba való gabalyodás során menthetetlenül elpusztulnak. Az Alborán-tengeren és a Gibraltári-szorosnál például évente csíkos és közönséges delfin esik így a halászat áldozatául (Cornax et al. 2006). Továbbá a 2007-es évben kitört morbillivírus járvány tizedelte meg az állományt. Több mint száz egyed pusztult el ebben a járványban (Juan- Antonio Raga et al. 2008). A földközi-tengeri csíkos delfint a Természetvédelmi

3 Világszövetség (IUCN) Vörös Listája 2006-ban a Sebezhető (Vulnerable) fajok kategóriájába sorolta. Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala melas) A tengeren szinte lehetetlen megkülönböztetni közeli rokonától a rövidszárnyú gömbölyűfejűdelfintől (Globicephala macrorhynchus), bár a fent említett faj hosszabb mellúszókkal és több foggal rendelkezik. Szerencsére elterjedési területük eltér, csak egyes helyeken vannak átfedések. A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin a trópusi, melegebb vizek kedvelője, míg fajtársa a G. melas hidegebb mérsékelt és szub-poláris vizekben fordul elő. A Földközi-tengerben csak ez utóbbi honos. Amennyiben egy nagyobb testméretű (3,8 6 m), feketésszínű delfin csoportra bukkanunk, amelyben az egyedek széles, erősen lekerekített hátúszóval rendelkeznek, biztosak lehetünk afelől, hogy gömbölyűfejű delfinekkel van dolgunk. A mély vizeket kedvelik, partoktól távol m-es vízmélységekben, ahol kedvenc zsákmányukra, tintahalakra vadásznak. A csoportok néha mozdulatlanul lebegnek a víz felszínén, olyankor csónakkal is jól megközelíthetők. A felszínen kevésbé aktívak, csak a fiatalabb egyedek ugranak ki a vízből, de a kémlelődés a függőleges irányban történő kiemelkedés és visszasüllyedés az idősebb példányoknál is gyakorta megfigyelhető. Felszínre jövetelkor általában többször csendesen lélegeznek, aztán néhány percre alámerülnek (a táplálkozási célú merülések lehetnek percesek, vagy hosszabbak is). Ezek az állatok nagyon erős társas kötelékekkel rendelkeznek. Nagy létszámú iskoláikat (esetenként ) az erős csoport kohézió jellemzi. Hosszú életű delfinfaj, akár 65 éves kort is megélik (ellentétben a kisebb-testű delfin fajokkal, ahol az átlag életkor év). Viszont ez az egyik leggyakrabban tömegesen partra vetődő faj, aminek éppen az előbb említett erős szociális összetartás az oka. A Földközi-tengerben két al-populációjuk ismert, egy az Alborán-tengerben és egy másik a Ligúr-tengerben. A medence keleti részére nem jellemző az előfordulásuk. A nagymértékű hajóforgalom a Gibraltári-szoros térségében jelentős veszélyforrást jelent a faj szempontjából, továbbá az egyre növekvő zaj ártalom és turizmus ad még okot aggodalomra. A térségben az állomány állapotáról nincs elég információ ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján az Adathiányos (Data Deficient) besorolást kapta. Nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) A nagy ámbráscetet nem véletlenül nevezik a tengerek urának. Hatalmas mérete és rekorddöntő merülési képessége kivételessé teszik eme óriási ragadozót. A legnagyobb méretű fogascet, elérheti a m-es testnagyságot és akár az 50 tonnát. Bár foltszerűen, de világszerte elterjedt. Az egyik legkönnyebb felismerhető cetféle, annak ellenére, hogy ritkán

4 mutatja meg magát. Ferdén előretörő bozontos páraoszlopa olykor elegendő az észrevételéhez. Közelről a hatalmas fej, mely az állat testének 1/3-át teszi ki, a kissé kiemelkedő páratlan orrnyílás és a ráncos bőr szinte téveszthetetlenül beazonosítja a fajt. Mivel ideje nagy részét a víz alatt tölti, tintahalakra vadászva, a kutatók hidrofonnal követik nyomon az állatot. Képes akár 1,5-2 órát is a víz alatt maradni, és több mint 2000 m mélyre alámerülni (maximális elért mélység 3000 m). Ilyen hatalmas mélységnél tüdeje összezsugorodik, és az oxigént izmaiban és a vérben tárolja, szívverése akár a negyedére is lelassulhat (bradycardia), és a vér ekkor már csak a létfontosságú szervekhez áramlik (mint pl. a szív és az agy). Általános merülési idő azonban 45 percnél rövidebb, és felszínre jövetelkor másodperces kilégzések jellemzik. A felszínen többnyire lassú, akár mozdulatlan stádiumban is megfigyelhető. A csoportos lebegések igen gyakoriak, ekkor az egész csapat békésen pihen a víz felszínén, szoros közelségben. Az egyes iskolák összetartása nagyon erős. A csoport tagjai kölcsönösen segítik egymást, és egy legyengült ill. elesett állatot a végsőkig támogatnak. Az egyedek kétféle csoportot alkotnak: a nőstények borjaikkal, lányaikkal és az ivarilag még inaktív hímekkel; továbbá az ifjú ivarilag már aktív hímek csoportja. Az idős hímek ritkán tömörülnek csoportokba, inkább magányosan vándorolnak és keresik fel a nőstényeket szaporodási céllal. Szociális viselkedésük rendkívül fejlett, melyet az összetett mintázatú kattogó hangokból álló repertoire-juk is bizonyít. A földközi-tengeri ámbráscet populáció eltérő kommunikációs rendszerrel rendelkeznek, mint óceáni fajtársaik (genetikai izoláltság miatt), ezért is számítanak kivételesnek és egyedinek. Jelenleg az eresztő- és sodorhálók jelentik a legnagyobb veszélyforrást, ugyanis a halászhálókba gabalyodás miatti halálozások az 1980-as évektől folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. További veszélyforrások e faj tekintetében a növekvő hajóforgalom (gázolások), zajhatás (víz alatti légpuskák ill. egyéb hadászati aktivitások) és az illegális dinamit-halászat. A földközi-tengeri ámbráscetet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája 2006-ban a fajok kategóriájába sorolta. Közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) A legnagyobb cetfaj a Földközi-tenger térségében és a második legnagyobb termetű faj az állatvilágban (a kék bálna után). A medencének a nyugati és a középső részén fordul elő, főként a Ligúr-tengerben. A helyi populáció genetikai eltérést mutat az északatlanti barázdásbálnáktól földrajzi izoláltságuk miatt. Magas fokú helyhűséggel bírnak ezek az állományok, a medencét nem hagyják el még vándorlási célból sem. Mély vizek lakói, partoktól távol, m-es vízmélységnél lehet csak őket megfigyelni. A nyári hónapokban a Földközi-tenger nyugati térségében gyakoriak, a felfelé irányuló tengeráramlatok által szállított gazdag táplálékforrás (zooplankton) miatt. A téli hónapokban, kissé délebbre húzódnak, és nagyobb területen szóródnak szét. Óriási méretük (18 22 m) és a test hátsó végében elhelyezkedő kicsi hátúszójuk alapján könnyen azonosíthatóak, bár az óceánokon nem ennyire könnyű az azonosítás, a hasonló testalkatú sziláscetek előfordulása miatt. Messziről könnyen összetéveszthető a tőke-, kék esetleg a trópusi bálnával. Közelről

5 azonban a fej aszimmetrikus pigmentációja segít a határozásban. A jobb oldalon az alsó ajak, a szájüreg és a szilák egy része fehér, míg baloldalon ugyanez szürke. Kisebb csoportokban, vagy magányosan úsznak, de a hajókat messze elkerülik. Nehéz kiszámítani, hogy mikor jön a felszínre, ezért nem könnyű közelről megfigyelni. A felszínen másodpercenként vesz levegőt, majd 5-15 percre lemerül (ennél hosszabb ideig is képes lent maradni), maximális merülési mélysége 230 m. A medencében ez a faj leginkább a hajókkal való ütközések miatt veszélyeztetett, de a növekvő turizmus, a zaj és kémiai szennyezés is jelentős veszélyforrásként említhető. A földközi-tengeri barázdásbálna 2006-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján az Adathiányos (Data Deficient) besorolást kapta. Risso-delfin (Grampus griseus) A Risso-delfin meglehetősen gyakori és széles körben elterjedt a világtengerekben, ám a Földközi-tengeren ritka látványnak számít. A tengeren azonosításuk viszonylag könnyű, főként az idős példányok esetében, melyek kinézete idővel ütött-kopottá válik a fajtársak foga vagy a zsákmányállat (polip, tintahal) által okozott sérülésektől. Testszínük életkorral egyre világosabbá válik, s egyes idős egyedek olyannyira kifehérednek, hogy a belugákkal (fehérdelfin-félék) összetéveszthetők. Távolról magas hátúszójuk miatt összetéveszthetők még a kardszárnyú delfinek nőstényeivel vagy a palackorrú delfinekkel. Bár közelebbről egyértelműen jelzi a karcolásokban gazdag testfelszín a fajazonosságot. A delfinek között robusztus testalkatával és a maga 2,6-3,8 m- es testméretével tűnik ki. Jellegzetes vonásuk továbbá a redukált fogazat, mivel csak az alsó állkapocs visel 2-7 pár fogat (általában 3-4 pár). Ez információt nyújt az étrendjükről is egyben, mely főként tintahalakból és polipokból áll, de esetenként halakat is zsákmányul ejtenek. A mély, partoktól távoli vizeket kedveli, de ahol a kontinentális talapzat keskeny (hirtelen mélyülő vizek esetében), gyakran látható partok és óceáni szigetek közelében. Nehéz megfigyelni, mivel a hajókat messze elkerüli, s nagyon gyors úszó, akár 14 csomós (26km/h) sebességet is képes elérni. Néha fantasztikus ugrásokkal törnek a felszínre (többnyire a fiatal egyedek), de általánosságban nem egy aktív faj a vízfelszínen. Esetenként kémlelődnek, ekkor függőleges testhelyzetben kiemelkednek a vízből, s még mellúszóik is kilátszanak. 1-2 percekre merül le, s ezt egy tucat másodperces légvétel kíséri. Mélymerüléseik (vadászati célból) hosszúak, esetenként a 25 percet is meghaladják. Kevésbé tanulmányozott faj. Jelentősebb fotó-azonosítási tanulmányokat az Azori-szigeteken és Közép-Kaliforniában végeznek, viszont a Földközi-tengeren nagyon kevés az ismeretanyagunk erről a fajról ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján az Adathiányos (Data Deficient) besorolást kapta.

6 Cuvier-csőröscet (Ziphius cavirostris) A csőröscetek közül az egyetlen faj, mely a Földközi-tengerben előfordul. Úgy tűnik ez az egyik legnagyobb elterjedési területű csőröscet. Bár nagyon ritkán lehet megfigyelni, rejtőzködő életmódja miatt (ez a csőröscetekre általánosan jellemző). Főként a partra vetett egyedek tanulmányozása során szereztek róla ismeretanyagot. Elég méretes (5-7 m), és hosszú, erős testalkattal rendelkezik. Felszínen a kis, sarló alakú hátúszója tűnik fel leginkább, mely a test hátsó részén foglal helyet (sokszor összetévesztik a csukabálnával). A homlok rész kevésbé domború és nincs jelentős arcorra, ehelyett egy igen jellegzetes csőrrel rendelkezik, mely libacsőrre emlékeztet, ezért is szokták néha libacsőrű bálnának nevezni. Főként a hímek esetében az állkapocstól egészen a homlokig terjedő rész idővel kifehéredik, és mély karcolásokat szereznek fajtársaikkal való hadakozás közben. Szintén csak a hímeknél figyelhető meg az alsó állkapocs csúcsán elhelyezkedő két darab kúpos fog (a nőstényeknél hiányzik csőröscet jellemvonás). A tengeren magányosan láthatóak, főként a hímek, vagy kisebb csoportokat (1-10 egyed) alkothatnak. Félénk természete miatt elkerüli a csónakokat. Nyugodt viselkedés és csendes felszínre bukások jellemzik. Ritkán ugrik, és gyakran végez mélymerüléseket. Ilyen esetben a víz alatt tartózkodhat akár fél órán keresztül is (általában perc). Egy mélymerülés után 2-3 alkalommal vesz levegőt másodpercenként. Más csőröscet-fajhoz képest gyakrabban vetődi partra, de a Földközi-tenger térségében még nincs elegendő információ az állomány státuszának a pontos meghatározásához; 2006-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján az Adathiányos (Data Deficient) besorolást kapta. Közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena) A közönséges disznódelfin csak a Fekete-tengerben fordul elő, bár egyes források számot adnak egy néhány egyedből álló alpopulációról is az Égei-tenger észak-keleti részén. Részleges genetikai izoláltságuk miatt a földközi-tengeri populációt külön alfajként tartják számon P. phocoena relicta néven. Ezt a fajt igen nehéz észrevenni a tengeren, kis testmérete (1,4 1,9 m) és félénk természete miatt. Keveset mutat meg magából a felszínen. Kicsi lekerekített feje és robusztus testalkata van. Mintázatát sötétebb és világosabb, összeolvadó foltok adják. Kilégzése nem látható, viszont hallható, mely inkább egy hangos szuszogásnak hallik. Alacsony háromszögletű hátúszója csak rövid pillanatra látható, kivéve mikor a felszínen sütkérező egyedek lustálkodással töltik az idejüket. Hidegebb vizek kedvelője és főként a parti vizekben lehet rájuk bukkanni (legfeljebb 10 km-re a szárazföldtől). Viszonylag rövid 2-6 perces merüléseket végez, miután kb. 4-szer egymást követően másodpercenként lélegzik.

7 A cetek közül a közönséges disznódelfinek élnek a legrövidebb ideig, ritkán lépik túl a 12 éves életkort. Kisfokú alkalmazkodó-képessége és rövid élettartama miatt igen sebezhető faj, s az emberi behatásokat (túlhalászat, halászhálókba gabalyodás, élőhely degradáció, stb.) csak nagyon kismértékben képes tolerálni. A fekete- és földközi-tengeri közönséges disznódelfint egyaránt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája 2006-ban a fajok kategóriájába sorolta. Alkalmi látogató Kardszárnyú delfin (Orcinus orca) A kardszárnyú delfinek a Földközi-tenger térségében kizárólag a Gibraltári-szoros területén fordulnak elő, a medence többi részén nem. Mivel a Földközi-tenger tápanyag szegény vizei nem tudnak elegendő forrást biztosítani e nagytestű aktív ragadozók számára, ezért csak azokon a helyeken fordulnak elő, ahol a zsákmányállatok is jelen vannak. Ez esetben a tonhalak vándorlását követve jelennek meg a szorosban a júliusi és augusztusi hónapokban. Itt a tonhalhalászat jelent a legnagyobb veszélyt a nagytestű ragadozók számára. Intelligens állatok révén megtanulták, hogy a halászzsinórokra akadt halakat könnyebb elfogni, mintha maguk erejéből vadásznának rájuk, és így jelentős összetűzésbe kerülnek a helyi halászokkal. Számbeli csökkenésük is ennek a konfliktusnak tudható be. Könnyű őket felismerni jellegzetes fekete-fehér mintázatukról és hatalmas hátúszóikról, mely egyes hímek esetében akár a 2 métert is elérheti. Bár az itt megjelenő populációt elég nehéz megfigyelni, mivel csak a halászati tevékenység idején bukkannak fel a halászhajók körül. A faj fejlett vadászati technikája, opportunista táplálkozás módja és kommunikációs rendszere jól ismert a behatóan tanulmányozott brit-kolumbiai, valamint a patagóniai populációk esetében, viszont a Földközi-tenger térségben nagyon keveset tudunk az itt megjelenő populáció szerkezetéről, valamint dialektusáról. Az aggasztóan csökkenő egyedszámuk (32 egyed) miatt 2006-ban a földközi-tengeri kardszárnyú delfint a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája a Kihalófélben lévő (Critically Endangered) fajok kategóriájába sorolta. Copyrighted Photos: Delphinus delphis Tursiops truncatus Stenella coeruleoalba Globicephala melas Physeter macrocephalus Balaenoptera physalus Grampus griseus Ziphius cavirostris Phocoena phocoena Orcinus orca Sea Life Surveys Kinga Kováts Tethys Research Institute Chris Gomersall Francois Gohier Mike Hill Francois Gohier Todd Pusser Tony Bomford Pete Oxford

8 Nagyobb képméret érdekében kattints az ábrára! A Földközi-tenger térségében élő cetfajok IUCN Vörös Listája (ACCOBAMS 2006) Kardszárnyú delfin (Orcinus orca), Földközi-tenger Kihalófélben lévő (Critically endangered) Nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus), Földközi-tenger Rövid-arcorrú közönséges delfin (Delphinus delphis), Földközi-tenger Rövid-arcorrú közönséges delfin (Delphinus delphis), Fekete-tenger Közönséges palackorrú delfin (Tursiops truncatus), Fekete-tenger Közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena), Fekete-tenger Közönséges palackorrú delfin (Tursiops truncatus), Földközi-tenger Sebezhető (Vulnerable) Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba), Földközi-tenger Sebezhető (Vulnerable) Közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus), Földközi-tenger Adathiányos (Data deficient) Cuvier-csőröscet (Ziphius cavirostris), Földközi-tenger Adathiányos (Data deficient) Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globecephala melas), Földközi-tenger Adathiányos (Data deficient) Risso-delfin (Grampus griseus), Földközi-tenger Adathiányos (Data deficient) Pereszlényi Zsuzsanna, tengerbiológus Kék Bolygó Egyesület részére

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

A kardszárnyú delfin 2010.

A kardszárnyú delfin 2010. A kardszárnyú delfin 2010. 1 Bevezetés Első látásra a delfin jobban hasonlít a halhoz, mint az emberhez. Pedig éppúgy, mint mi mindannyian, a delfin is emlős, melegvérű lény, amely újszülöttjeit anyatejjel

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

Látogatásunk az orchideák birodalmában

Látogatásunk az orchideák birodalmában Látogatásunk az orchideák birodalmában.2014. november 14-én ellátogattunk a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba a Veres Péter Gimnázium 8.a, 8.b és a 10.c osztály biológia szakköröseivel Boncz Andrea és Őze

Részletesebben

A cetfélék az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendjét (Cetacea) alkotják.

A cetfélék az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendjét (Cetacea) alkotják. Cetek Rendszertani helyük A cetfélék az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendjét (Cetacea) alkotják. A ma élő cetfélék két alrendbe oszthatók: a sziláscetek (Mysticeti) és a fogascetek (Odontoceti)

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: és Kép forrása: szabadon használható fotók.

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás:  és  Kép forrása:  szabadon használható fotók. Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: http://hu.wikipedia.org/ és http://www.sulinet.hu/ Kép forrása: http://www.sxc.hu, szabadon használható fotók. Szövegtípus: magyarázó szöveg Szöveg olvashatósága:

Részletesebben

A KÉKCÁPA. Rendszertani helyzete, származása

A KÉKCÁPA. Rendszertani helyzete, származása Rendszertani helyzete, származása A KÉKCÁPA A kékcápa ( Prionace glauca, Linné, 1758) a névadója a cápaalakúak ( Sealchiiformes) legnagyobb rendjének. A jelenleg ismert mintegy 390 cápafajból 198 fajt

Részletesebben

PLANKTONOK: A plankton a vízben lebegő apró, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető élőlények összessége. Vannak köztük termelő, fogyasztó és

PLANKTONOK: A plankton a vízben lebegő apró, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető élőlények összessége. Vannak köztük termelő, fogyasztó és A TENGER ÉLŐVILÁGA PLANKTONOK: A plankton a vízben lebegő apró, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető élőlények összessége. Vannak köztük termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek is. Előfordulás:

Részletesebben

Szövegtípus: magyarázó Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 6. évfolyam.

Szövegtípus: magyarázó Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 6. évfolyam. Cím: Olvassunk a delfinekről! Forrás: A szöveg és a képek forrása: http://www.zsiraf.hu, http://www.wwf.hu, http://123.hu/123/cikk/206548/, http://123.hu/123/cikk/200266/ Szövegtípus: magyarázó Szöveg

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK 01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre

Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre Kedves Szülők! A Kispesti Uszoda tanfolyami oktatása 2015 szeptemberétől lényegesen megújul! Az eddigi oktatási rendszerhez képest több ponton is változtattunk azért,

Részletesebben

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 Az alábbi idézet Nagy Tamás: AZ ALASZKAI MALAMUT címû könyvébõl való. Az idézet a szerzõ külön engedélyével lett megjelenítve. Az itt látható szöveg szerzõi jogvédelem

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A halak váltv állatok.

A halak váltv állatok. Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat

Részletesebben

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru I. Gombák (10 pont) A következő tesztkérdések az alább felsorolt, hazánkban is élő nyolc gombafajjal kapcsolatosak. óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba lila pereszke sárga kénvirággomba

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

Bálint Kálmán. A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com. Szerepjáték és világszemlélet beadandó

Bálint Kálmán. A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com. Szerepjáték és világszemlélet beadandó Bálint Kálmán (BAKSAAI.ELTE) mrdrigon@gmail.com Szerepjáték és világszemlélet beadandó A Sárkányok hatása a fantasy világok és a valóság kultúrájára 1 Sárkányok a valóságban Sárkány, ez az egy szó minden

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához? III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

A nagyszlabosi és a fiumei papír vízjeleinek megkülönböztetése - II. rész

A nagyszlabosi és a fiumei papír vízjeleinek megkülönböztetése - II. rész A nagyszlabosi és a fiumei papír vízjeleinek megkülönböztetése - II. rész A megjelenés előtt álló új illetékbélyeg-katalógus készítése során részletesen ellenőrizni, és szükség szerint korrigálni kellett

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Csirke betegségek és problémák

Csirke betegségek és problémák Csirke betegségek és problémák A baromfi leggyakoribb betegségei A házityúk legtöbb betegségét tartási és takarmányozási hibák idézik elő. Természetesen vannak öröklött hajlamok bizonyos betegségekre és

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

1. Zenei mozgás-előkészítés az előképzőben

1. Zenei mozgás-előkészítés az előképzőben 1 I. BEVEZETÉS 1.A Kovács-módszer meghatározása, célja A Kovács-módszer az egészséges zenész-életmód programja és természettudományos ismeretanyaga, a zenei foglalkozási ártalmak megelőzésének pedagógiája,

Részletesebben

Szociális viszonyok és kooperáció

Szociális viszonyok és kooperáció Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,

Részletesebben

V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről

V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vass Tibor TENGERI HAJÓK. Jacht Akadémia 1997

Vass Tibor TENGERI HAJÓK. Jacht Akadémia 1997 Vass Tibor TENGERI HAJÓK JELZÉSEI Jacht Akadémia 1997 1 Géphajók 2 7 m-nél rövidebb és 7 csomónál lassabb géphajó bármilyen zajkeltő eszköz. Ha lehet, akkor viseljen oldallámpákat is! 3 50 m-nél rövidebb

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz Magyarországi vadak etológiája A vadmacska és a hiúz Macskaféle ragadozók (Felidae) Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel

Részletesebben

GERINCESEK. ZoS 1 Tehén. ZoS 5 Tehénfog Modellek

GERINCESEK. ZoS 1 Tehén. ZoS 5 Tehénfog Modellek GERINCESEK ZoS 1 Tehén Nagyjából a természetes méret 1/3-a. Középmetszet, két részre osztható. A baloldal mutatja a bőrt, a jobboldal pedig a felületi izomrendszert. A jobb mellső láb a lapockával és a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

Hírek a nagyvilágból

Hírek a nagyvilágból 8. szám 2014. augusztus szeptember MÓRAHALMI CSAHOLÓ Hírek a nagyvilágból Párt kapott a vörös panda A Szegedi Vadaspark hím vörös pandája párt kapott maga mellé. Összeszoktatásuk után augusztus 26 tól

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Fiatal lány vagy öregasszony?

Fiatal lány vagy öregasszony? Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak. És bár egyiküket sem látjuk párhuzamosnak a szomszédjával, ha figyelmesen és tudatosan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma:

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma: Leltári szám: 2011/1 Puriter Baglyas Erika, 2005 Szappan, tükör, szöveg 90x30x300 cm Üveglapon három sorba rendezett szappandarabkákba vésett szórészletekből a tökéletes tisztaság lehetetlenségéről értekező

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

SZEMLE. Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat

SZEMLE. Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat SZEMLE Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat Az ausztrál szerző, aki írása alapján évtizedek óta foglalkozik az iskolai kegyetlenkedés, a bullying problémájával, hasznos kötettel örvendezteti meg az olvasókat.

Részletesebben

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia (ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással

Részletesebben

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 2. FORDULÓ 7-8. évfolyam Téma: Lelkünk temploma, avagy nagyító alatt az emberi test

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 2. FORDULÓ 7-8. évfolyam Téma: Lelkünk temploma, avagy nagyító alatt az emberi test A Földpörgetők versenyen, minden tantárgy feladataira összesen 20 pontot lehet kapni, így egy forduló összpontszáma 100 pont a feladatok számától függetlenül. Csak a kiosztott fejléces üres papírokra lehet

Részletesebben

Csapat és csapatépítés a vízilabdában

Csapat és csapatépítés a vízilabdában Csapat és csapatépítés a vízilabdában Imre Tóvári Zsuzsanna Alkalmazott sportpszichológia konferencia 2014. Április 16. 1 Csapatmunka 2 A csapattá fejlődés szakaszai Tuckman : csoport csapattá érésének

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

BUDAPESTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. ELSŐ FÉLÉV

BUDAPESTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. ELSŐ FÉLÉV BUDAPESTI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. ELSŐ FÉLÉV Készítette: Dr. Baranovszky György 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Általános tendenciák, megállapítások... 4 Az egyes

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai Dr. Kováts László Dezső Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai BME 2008. Írta: Dr. Kováts László Dezső Műszaki szerkesztő: Fritzné Tószeczki Mária A kiadvány teljes terjedelmében megtalálható a www.gmf.bme.hu

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015.

Madarak és Fák Napja XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. "Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 125 pont Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 10 pont/ Madárhangok Minden helyes megoldás

Részletesebben

1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS 1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik

Részletesebben