FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK KIADVÁNYA 17. évfolyam 2009/2. szám A FATOSZ ÉS PARTNERSZERVEZETEI CIVIL TEVÉKENYSÉGE A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának támogatásával készült

2 2 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ TARTALOM 3 Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Az együttmûködés szükségessége és a kovász szerep 5 Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Ifjúsági turizmus az egészséges életmódért 6 Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége A hazai kempingturizmus fellendítéséért 7 A leginkább környezetkímélô turisztikai ágazat 8 Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségét (ÉTA) Országszerte az értelmi sérültekért 9 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szôlôtermesztési és borászati hagyományainkért 11 Magyar Borutak Szövetsége Összefogás a magyar bor hírnevéért, a borturizmus fejlôdéséért 12 Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szövetsége A vállalkozók esélyegyenlôségéért 14 Magyar Biokultúra Szövetség Környezettudatos szemlélet és egészséges életvitel 16 Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért Összefogással a biokultúra terjesztéséért 17 Magyar Kerékpárosklub Küldetés, érdekképviselet, infrastruktúra, oktatás, szemléletváltás, szolgáltatás 19 Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Tíz éve a magyar lovas élet, lósport szolgálatában 20 Magyar Természetbarát Szövetség Turistaegyesülettôl a regionális szövetségi rendszerig 23 Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége A valódi népmûvészet és a minôség jegyében 24 Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség A nemzet csak a múlt befogadásával képes újjászületni 26 Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége Szövetségben a népi kézmûvesség értékeinek támogatásáért 27 Magyarországi Tájházak Szövetsége Házunk tája tájunk háza 29 Kis-Dunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Sokoldalú együttmûködés a Kis-Duna mentén 30 Tourinform Szövetség Magyarország 150 pontján a turisták szolgálatában

3 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 3 Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Az együttmûködés szükségessége és a kovász szerep Kicsit visszanyúlva a közelmúltba, 1993-ban Hôgyészen rendeztük meg az elsô falusi turisztikai konferenciát. Akkor az a döntés született, hogy hozzunk létre egy olyan országos civil szervezetet, amely a spontán beindult, de szervezetlen és minôségileg ellenôrizhetetlen falusi szállásadás szakmai megalapozását és a résztvevô szereplôk érdekvédelmét látja majd el októberében megalakult a Falusi Turizmus Országos Szövetsége, 35 taggal, majd ez hamarosan 116- ra bôvült. Stratégiai váltás eredményeként, 2001 óta az immár megyei szintû érdekvédelmet felvállaló 19 szervezet tömöríti a tagságot. A szövetség ekkor vette fel a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége nevet (FA- TOSZ), hangsúlyozva a mezôgazdaság jelentôségét, azaz az agroturizmust is. A FATOSZ még 1996-ban tagja lett az európai falusi turizmus szervezetnek az EUROGITES-nek. Az közötti idôszakot a spontán fejlôdés és a szálláshely-központúság jellemezte. A Szövetség a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fôiskola (KVIF), valamint német szakemberek támogatásával kidolgozta a szálláshely minôsítés kritériumrendszerét, kiképzett mintegy 60 fô minôsítô-szaktanácsadót. Ezzel egyidejûleg a FATOSZ szorgalmazására a törvényi szabályozás is megtörtént (110/1997. kormányrendelet és a 45/1996 IKIM rendelet). Megindult a falusi szálláshelyek 1 4 napraforgós minôsítése. A Szövetség képzési tematikát dolgozott ki, melyet felhasználva megindult a falusi vendéglátók képzése. Országos szálláshely katalógus valamint a Falusi Turizmus Tájékoztató kiadásával, az UTA- ZÁS kiállításokon részvétel biztosításával, a döntéshozók felé tett javaslatokkal segítette tagjait. E tevékenységek folytatódtak 2001 után is, de akkorra már világossá vált, hogy a falusi turizmus nem egyszerû szálláskia- Dr. Csizmadia László Nagyon fontos a helyi lakosság intézményeinek és a helyi vállalkozásoknak az összefogása, mûködési feltételeinek javítása, a vidéki, falusi turizmusban szolgáltatást nyújtók szakmai együttmûködése révén, amiben a kovász szerepét nekünk kell felvállalnunk. dás, hanem olyan egyéb szolgáltatások összessége, melyek igen változatos formákban jelennek meg. E szolgáltatások közös vonása, hogy a falu, a vidék életében jelentôséggel bíró, arra jellemzô hagyományok, természeti és épített környezet, a nép évszázadokra visszanyúló kultúrája, mûvészete, a mezôgazdasági tevékenység régi és új formái, az aktív mozgás, az egészséges életmód, a vidék ízei, borai sok esetben biotermékként szolgálják a többnyire városból érkezô vendégek szabadidô szükségleteinek kielégítését. Ezért szorgalmaztuk több éven keresztül a szállásadáson kívüli szolgáltatások jogi hátterének biztosítását, amely a 136/2007 évi Kormányrendelet a Falusi és agroturisztikai szolgáltatásokról megszületett rendelet a megoldást jelenti. Egyre erôsebb meggyôzôdésünkké kell, hogy váljon, s ami tevékenységeinket is vezérelje, hogy a hazai lakosság és a külföldi vendégek, szabadidô szükségleteinek, vidéki, falusi környezetben való, minél szélesebb körû kielégítéséhez nélkülözhetetlen a minôségi infrastruktúra és sajátos szolgáltatások kialakítása, fenntartása a természet és a környezet egyidejû megóvása mellett. Nagyon fontos a helyi lakosság intézményeinek és a helyi vállalkozásoknak az összefogása, mûködési feltételeinek javítása, a vidéki, falusi turizmusban szolgáltatást nyújtók szakmai együttmûködése révén, amiben a kovász szerepét nekünk kell felvállalnunk. A fogadótérségnek, illetve célterületnek (település, kistérség, megye) képesnek kell lennie a vendégek, turisták vonzására, majd a szükségleteiket kielégítô valamennyi szolgáltatás nyújtására, azaz komplex turisztikai termék biztosítására. Ezért tisztában kell lennünk annak összefüggésével, hogy a fogadóterület, desztináció, valójában a komplex turisztikai termékcsomagot felkínálni képes település, ill. kistérség egésze. Mindenkor tartsuk szem elôtt, hogy a falusi és

4 4 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ agroturizmus egy komplex, sokoldalú tevékenységhalmaz, termékláncolat. Beletartoznak a falusi házakban, portákon a nyugalmat, a csendet, a pihenést nyújtó változatos lehetôségek mellett a különleges természethez kapcsolódó üdülési formák is, az ökoturizmus, a természetjárás, a sziklamászás, a lovaglás, a kaland, a sport és az egészséges életmód turizmus, a vadászat és a horgászat, a kézmûvesség, a mûvészet és a kulturális örökség turizmus. A vidéki, falusi turizmus fô vonzerôi közül a természet közelsége, a még élô tradíciók tárgyi-, szellemi-, kulturális-, valamint termelési hagyományok, a vidéki életmód, a családias milliô, az emberi kapcsolatok emelhetôek ki. Mindezek azonban nem egy meghatározott turizmus-változat alapját jelentik, hanem a sokszínû tájegységenként, településenként, de akár vendégfogadóként is eltérô kínálathoz, a falusi turizmus számos típusának, specializálódásának kialakulásához nyújtanak kiváló lehetôséget. Az Európai Unió is nagy várakozással tekint a vidék eltartó képessége, fejlesztése elé. Az életminôség javítása, a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikációja nélkül elképzelhetetlen. Ezt tartalmazza az egri III. Európai Falusi Turizmus Konferencián elfogadott Deklaráció, amely komplexen értelmezi a vidéki-, falusi és tanyasi turizmust, mint fenntartható, többfunkciós tevékenységet, melynek alapja a helyi erôforrások, úgymint hagyományos mezôgazdasági tevékenységek, kultúra, természeti értékek vidéken vagy kisvárosokban, ahol a turizmus nem az elsôdleges jövedelemszerzô tevékenység, kisvállalkozások és kis turisztikai szolgáltatások kínálata, melyekhez társul a személyes törôdés, csendes és nyugalmas környezet, garantált minôségi szolgáltatások, a környezet védelme, emberi és kulturális egyediség és eredetiség, a helyi közösségek és hagyományaik, termékeik, gasztronómiájuk és örökségük; s mindezek biztonsága és fenntartható védelme. A vidéki-falusi és agroturizmus fejlesztésének egyik fô gondja, amely egyben a helyi lakosság életminôségének is javulását eredményezi a komplexitás biztosítása. A vendégek, turisták szükségleteinek kielégítéséhez számos szektor, intézmény, vállalkozás szolgáltatásaira és a lakosság közremûködésére is szükség van. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az általunk képviselt szervezetek országosan és helyileg, térségileg is öszszefogva, közösen, ki-ki szakmája érdekét képviselve hozzuk létre érdekképviseleti konzorciumi ernyô hálózatunkat. Hangsúlyozandó az összefogó konzorciumi tevékenység szakmai érdekképviseleti jellege, amelyben mindenki megôrzi önálló jogi személyiségét! A vidék hagyományainak megôrzése, a falun élô emberek többlet jövedelemhez juttatása fôleg nôk foglalkoztatása, valamint a városban élôk számára kínált egészségesebb életmód megélése érdekében, a falusi turizmus programkínálatának növelése és az egyes részterületek szakmai megalapozottságának érdekében fontos az együttmûködés azokkal a civil szervezetekkel, amelyek a vidéki élet valamely szegmensének érdekeiért, szakmai fejlôdéséért dolgoznak tól kezdve megkötött együttmûködési szerzôdések, és a közös munka képezte a TÁMOP pályázat alapját és adja meg annak lehetôségét, hogy a falu idegenforgalmát elôsegíteni képes szervezetekkel szorosabb és tartós együttmûködés alakulhasson ki, a helyi és térségi komplex turisztikai termék megvalósítása, valamint a magyar vidék fejlesztése érdekében, központi és helyi szinteken egyaránt. A munka már elkezdôdött. Folyik a megyei fórumok szervezése. Az elkövetkezô 18 hónapos közös munkának sikerülni kell. Reméljük, be tudjuk majd bizonyítani, hogy a vidékiek, falusiak öszsze tudnak fogni a közös cél érdekében. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ a FATOSZ elnöke FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (FATOSZ) 1077 Budapest, Király u. 93. Telefon: Info: agroturizmus@t-online.hu

5 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 5 Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Ifjúsági turizmus az egészséges életmódért A MISZSZ 1990-ben alakult 11 szálláshely, mint alapító tag részvételével. Ez a szám azóta jelentôsen növekedett, jelenleg 84 tagintézményt számlál országszerte a szövetség. A szervezet célkitûzése az ifjúsági szállások érdekképviseletének ellátása, kapcsolattartás az állami szervezetekkel. Kiemelt célként fogalmazódott meg a fiatal korosztályok bevonása a turizmus rendszerébe. A szövetség célja többek közt az is, hogy szakmai tanácsokkal lássa el az ifjúsági szálláshelyek üzemeltetôit, mind fejlesztési, mind üzemeltetési, mind marketing tekintetében. A fiatal turisták ingyenes és hasznos információval történô ellátása és a fiatalok turisztikai szokásainak kialakítása is fontos feladat szövetségünk számára. Kiemelt feladatként fogalmazódott meg a nemzetközi ifjúsági turizmus segítése, és annak nemzetközi szervezeteivel az együttmûködés. Szövetségünk tevékenységének egyik legfontosabb eleme az, hogy tevékenységünket minél szélesebb körben megismertessük az érdeklôdôkkel. Ez fontos, hiszen az ifjúsági turizmus az egészséges életmód, és az egymás jobb megismerését a toleranciát szolgálja. Évrôl évre az egyik legnagyobb szakmai kihívás az ifjúsági szálláskatalógus kiadása. A szerkesztés komoly feladat, de a pénzügyi források megteremtése is embert próbál. A katalógus nyomtatását az MT Zrt.-vel közösen végezzük. A kiadvány ingyenes, hiszen a célja az, hogy a lehetô legtöbb diák és pedagógus forgassa, megtalálva benne a legmegfelelôbb táborozási, kikapcsolódási konstrukciót. Tematikus kiadványunk az Erdei Iskolák és Nyári Táborok címû füzet. Az erdei iskola szakkatalógus olyan kiadvány, mely nagy precizitással segít a pedagógusoknak a gyerekek számára legmegfelelôbb, minôsített erdei iskola programok és nyári táborok legmegfelelôbb helyszíneit kiválasztani. A Csicsergô ifiszálló is a szövetség tagjai közé tartozik Szövetségünk kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik óta tagja az YOUTH HOSTELS világszövetségnek, 2004 óta az EUFED-nek, az Európai Unióban mûködô nemzeti ifjúsági szállások szövetségeinek szervezetének. A nemzetközi munka hatékonyságát fokozni kell annak érdekében, hogy a magyar fiatalok az ifjúsági turizmus területén is haszonélvezôi legyenek hazánk uniós csatlakozásának. A nemzetközi szövetség példájából kiindulva 2005-ben bevezetésre került a csoportos tagkártya, mely eddig Magyarországon nem volt kapható. A MISZSZ rendszeresen tart tematikus képzést tagjai számára egy európai uniós képzési projekt alapján. Sajnos eszközigénye miatt nagyon költséges ez a képzési modul. Hatékonyságát ismerve azonban szükségességéhez kétség sem férhet. Még mindig kiemelt feladatként kell kezelni a szövetségben mûködô aktivisták képzését, ezzel is erôsítve a szervezet civil jellegét. Az önkéntesek nélkülözhetetlen munkájának elismerésére 2005 áprilisában a szövetség megalapította az Ifjúság Turizmusáért díjat ban pedig Miniszteri Dicsérô Oklevelet kapott szövetségünk. Kapcsolataink más civil szervezetekkel határozottan erôsödtek. Szoros az együttmûködés többek között a sportszervezetekkel, valamint a természetjáró szövetségekkel, hiszen az ô tagságuk jelentôs része is fiatal. Jogi személyiségû tagjaink jelentôs része is civil szervezetek által mûködtetett, úgy nevezett non-profit szálláshelyek. Munkánkat rendszeresen segítik önkéntesek, havonta kb. 10 órás segítséget nyújtva. Önkéntes, társadalmi munkában dolgozik a 14 tagú Intézôbizottság, valamint Felügyelô Bizottságunk, illetve a nagyobb rendezvényeken, mint a szakmai kiállítások és éves rendes közgyûléseink, fiatal önkéntesek nyújtanak segítô kezet. Fiatal tagjaink érdekében, és az ifjúsági turizmus fejlesztése kapcsán tovább erôsítettük érdekvédelmi tevékenységünket. Kezdeményeztük többek között a 26 év alatti fiatalok mentesítését a helyi idegenforgalmi adó alól. Ezzel az intézkedéssel a fiatalok táborozási és turisztikai tévékegysége legalább 10 százalékkal olcsóbbá tehetô. Sok más kezdeményezés is született, nem csak tagjaink, hanem minden utazni szeretô fiatal érdekében. Nagy súlyt fektetünk azoknak a fiataloknak a megszólítására, akik még nem vesznek részt a szervezett ifjúsági turizmusban. Ezért minden esztendôben, anyagi lehetôségeinkhez mérten kiállítóként veszünk részt az Utazás kiállításokon. NÉMETH FERENC fôtitkár MAGYARORSZÁGI IFJÚSÁGI SZÁLLÁSOK SZÖVETSÉGE 1077 Budapest, Almássy tér Budapest, Pf. 116 Telefon/fax: miszsz@miszsz.axelero.net

6 6 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ Magyar Kempingek Szakmai Szövetség A hazai kempingturizmus fellendítéséért A Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége egyesület (MAX) 1992-ben a rendszerváltás után alakult, a 2004-ben történt megújulás után már az elsô évben 11 európai vásáron vett részt személyesen és megjelent az elsô magas színvonalú saját kiadvány is, ami a vendégek körében igen sikeres volt. Megújult a Magyar Kempingszövetség honlapja a ( és az egyes kempingekrôl szóló speciális információkon kívül magyarországi általános információkat is tartalmaz. Utóbbit a Magyar Turizmus Zrt. honlapjára való átlinkeléssel lehet elérni. A kempingturizmus szakmai szervezeteként a Magyar Kempingszövetség ellátja a tagkempingek személyes képviseletét az idegenforgalmi vásárokon, elkészíti a közös kiadványt, szakmai tanácsadást végez, érdekképviseleti feladatot is ellát. Emellett karbantartja a honlapot, melyhez a tagok jelszóval férhetnek hozzá, és aktualizálhatják azt. A Magyar Kempingszövetség tagja az Európai Kempingszövetségnek (EFCO) októberében az EFCO Magyarországon, Budapesten tartotta közgyûlését, ami óriási megtiszteltetés volt a magyar kempingturizmusnak, de a magyar turizmusnak is. A közgyûlésének megrendezéséért és lebonyolításáért nagyon kedvezô kritikát kapott a Magyar Kempingszövetség. A szövetség elnöksége a Magyar Turisztikai Hivatal kérésére elkészítette a kempingekre vonatkozó besorolási javaslatait, melyeket hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatok ismeretében állított össze. Ebben töröltünk több, felesleges adminisztrációval bosszantó kötöttséget. Javaslatokat tettünk az eddig nem létezô ötcsillagos kemping besorolási kategória megalkotására is, melyet Európában már használnak. Javaslatainkat elfogadták, így valóban szakmai alapon már nem a hotelturizmushoz szokott skatulyák alapján összeállt az új besorolási rendelet tervezet. Rövidesen be kívánjuk vezetni a kempingturizmusban is a minôségi díjat, melyben az odaítélés szempontjait és a lebonyolítás módját jelenleg alakítjuk ki tanácsadókkal kibôvített elnökségi üléseken. A Magyar Kempingszövetség büszke arra, hogy óta az Országos Idegenforgalmi Bizottságban tevékenykedhet, folyamatosan részt tud venni a magyar turizmus fejlôdési struktúrájának a kempingturizmust is érintô döntéseiben és kapcsolatrendszerének kihasználásában. A magyar kempingturizmus aktív részvétele az Idegenforgalmi Bizottságban azt eredményezheti, hogy a magyar turizmus a kempingturizmus szegmensével kiegészítve átfogóbb egységet képviselhet a jelenleg csak hotelszobákra és ágyakra korlátozódott gyakorlat helyett. DR. RÉFI ANTAL elnök MAGYAR KEMPINGEK SZAKMAI SZÖVETSÉGE 8360 Keszthely, Martinovics u. 1/B Telefon: 30/ , 83/ info@camping.hu

7 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 7 A leginkább környezetkímélô turisztikai ágazat A kempingturizmus mai részesedése az európai idegenforgalomból meghaladja a 22 százalékot Magyarországon a legújabb statisztika szerint sajnos csak 7,6 százalék. A turizmusnak ezen sajátos ága Európában ma már komoly szakmai háttértámogatást élvez, kontinensünkön több száz kempinges szakvásárt tartanak évente. A kempingturizmus vitalitását az adja, hogy ez a nyaralási forma az egyik legdemokratikusabb turisztikai szegmens. El lehet kezdeni egy hátizsákkal, folytatni lehet egy középkategóriájú lakókocsival, de még nyugdíjasként is részt lehet venni benne egy összkomfortos lakóbusszal. A kempingezés fô motivációs köre a személyes élmény. A kempingben tartózkodás egy olyan kötetlenség-érzéssel párosul, amelyet a résztvevô más szálláshelyen nem élhet meg. A kempingturizmus az összes szálláslehetôség közül a leginkább környezetbarát turizmus. A kemping lehet akár egy csodálatos gondozott park területén, sôt természetvédelmi területen, akár arborétumban is kialakítható, hiszen a fô cél a növények, fák és a környezet védelme és ápolása. A magyar kempingturizmus, mint ahogyan Európában is fôként a német és holland kempingezôkre épült, akiknek az ezredfordulótól tartó fokozatos csökkenése a magyar kempingeket katasztrófa helyzetbe sodorta. Sajnos a fizetôképes kereslet és az üdülési szokások nem teszik jelenleg lehetôvé a magyar kempingezôk számának jelentôs növekedését. A magyar kempingturizmust sajnos a kormányzati és szakmai körökben sem veszik súlyának megfelelôen komolyan, pedig a szállodai turizmus után a falusi turizmus és számos más turizmus elôtt ma is a legtöbb turistát vonzza. Európában, a kempingturizmusban új trend van kifejlôdôben. A fiatalabb kempingezôk körében mind kedveltebb a lakóbusz, amit nemcsak huzamosan egy helyen eltöltött üdülésre, de országjárásra is használnak (falusi turizmus). Ezzel még szabadabb, személytelenebb módját választják az utazásnak, mint a hagyományos kempingturisták. DR. RÉFI ANTAL elnök

8 8 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA) Országszerte az értelmi sérültekért Az ÉTA elnöksége Fogyatékkal élôk készítette tárgyak Az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségét (ÉTA) elején alakult meg november 25-tôl kiemelkedôen közhasznú társadalmi szervezetként mûködik. Mint országos szervezet, 71 tagszervezetét képviseli. Célja, hogy szakmai, valamint mûködését segítô szolgáltató jellegû programjaival támogassa 71 tagszervezete munkáját. A tagszervezetek korai fejlesztôi, teljes ellátást nyújtó speciális lakóotthoni, nappali foglalkoztatói, munkaterápiás foglalkoztatói, sport terápia és kulturális kínálatokat jelentô szolgáltatásai 7000 fô értelmi vagy halmozottan sérült ember életminôségét javítja és segíti, könnyíti az érintett családok életét. Az ÉTA Országos Szövetség olyan ernyôszervezet, amely segítô szolgálataival hatékony országos érdekképviseletre képes. Folyamatosan megvalósítja a fogyatékos embereket gondozó társadalmi szervezetek és alapítványok igényéhez igazodó teljes körû érdekképviseletét, erôforrásainak arányában segíti mûködésük biztonságát. Az állam intézményeivel és országos hatáskörû szakmai intézményekkel való kapcsolatok kiépítésével és a társadalom integrációs képességének fokozásával, a fogyatékos üggyel összefüggô társadalmi problémák megoldását a szövetség, önálló szakmai programjaival is segíti. A Szövetség operatív irányító testülete, a 11 tagú elnöksége, amely szükség szerint, de minimum negyedévente ülésezik. Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek és munkájukkal kapcsolatban felmerült költségeket sem számolhatnak el. Mûködése során az alábbi feladatokat teljesíti: Rendszeres, negyedévenkénti kiadványként az ÉTA Hírlevél tájékoztatást ad az aktuális szakmai hírekrôl. Mûködteti pályázati szolgáltató programját, melynek keretében pályáztatással kapcsolatos képzést, pályázatírói készségfejlesztést végez 40 kredit pontot érô oktatói tananyag alapján. Folyamatosan mûködô vándorkiállítása keretében mutatja be az ország városaiban a fogyatékossággal élô emberek által készített és piacképes használati és dísztárgyakat. Képviseli tagszervezeteit állami intézmények és országos hatáskörû szervek elôtt egyéni problémáik megoldásában. Tapasztalatok adaptációjának céljából folyamatos és szerzôdéses szakmai együttmûködést gondoz a bajorországi Kempten, illetve Dillingen székhelyû Lebenshilfe-vel és a Regens-Wagner Alapítvánnyal. PR-feladatok keretében ÉTA Szövetségi Térképet készít és terjeszt. Megállapodás alapján teljesíti a szekszárdi székhelyû SZÜMA Kft-vel, a Bács-Kiskun-, Baranya- és Tolna megyékben konténeres használtruha gyûjtési tevékenységek folyamatos végzését. Elkészítette, önálló programként a foglalkoztatás bôvítését célzó stratégiai programját és megvalósíthatósági tanulmányát. Teljesíti mindazon feladatokat, melyek a szövetség önkormányzati kötelezettségeibôl erednek (testületi ülések elôkészítése, szervezése, bonyolítása, dokumentálása és határozatok végrehajtása). Lakóotthon Hálózati Munkacsoportot mûködtet, a szövetség 32 tagszervezeti lakóotthonának integrálásával. Mûködteti és karbantartja a szövetség honlapját. Elindította az ÉTA Kulturális Piactér ineternetes aukciós programját a szövetség honlapján. Bonyolította a 10 éves az ÉTA Országos Szövetség jubileumi programsorozatot, melynek keretében képzômûvészeti pályázatot hirdetett meg, jubileumi rendezvényt szervezett és jótékonysági hangversenyt rendezett a Budavári Mátyás Templomban. A jubileum tényét több ÉTA Hírlevél cikkben méltatta és a jubileum tényét minden kiadványán jelezte. Létrehozta és mûködtet egy fórumot, mely zártkörû, és szakmai kérdésekkel foglalkozik. DR. RUBOVSZKY LÁSZLÓ ügyvezetô ÉTA Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége 1158 Budapest, Molnár Viktor u

9 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 9 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szôlôtermesztési és borászati hagyományainkért Magyarország két évezredre visszanyúló szôlôtermesztési és borászati hagyományokkal rendelkezik Magyarország az O. I. V. (Nemzetközi Szôlészeti és Borászati Hivatal) alapító tagjaként nagy szôlôtermesztési és borászati hagyományokkal rendelkezik. Európa más, kedvezô adottságú vidékeihez hasonlóan a szôlôtermesztés és borkészítés nyomai a Kárpát-medencében is több mint két évezredre nyúlnak vissza. A hegyközségekrôl szóló elsô törvényt 1894-ben hozták meg, s a második világháborút követô idôszakig hatályban volt. A hegyközségekrôl szóló törvényt a rendszerváltás után, december 27-én fogadták el. A hegyközségi rendszert fokozatosan alakították ki: utolsóként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának megalakítására a hegyközségekrôl szóló évi CII. törvénybôl származó kötelezettségekbôl fakadóan március 28-án került sor. A hegyközségi rendszer köztestületként mûködik. Ez azt jelenti, hogy a törvény értelmében a szôlô- és borágazatban tevékenykedôk, szôlészek, borászok és kereskedôk számára kötelezô a tagság, ugyanakkor a hegyközségek a jogi szabályozás szerint önkormányzati testületet alkotnak, hasonlóan az autonóm civil szervezetekhez. A hegyközségi rendszer három szintbôl áll. Alapvetô és legfontosabb egységei, a hegyközségek, az egy vagy több település körüli szôlôültetvényeket képviselik, harmonizálva, összehangolva és irányítva ezen területeken a bortermelést és kereskedelmet ban gyökeres átalakuláson ment keresztül a rendszer, így A tanács segíti hegyközségeket a borvidéki arculat kialakításában Magyarországon, az új hegyközségi törvény értelmében ma 127 hegyközség mûködik. Az adott borvidékhez tartozó hegyközségek képviselôi Hegyközségi Tanácsot alkotnak. A törvény szerint a Tanács nem utasíthatja a hegyközséget, azonban mivel az elnökeibôl és képviselôikbôl áll segítik a borvidéki arculat kialakítását, fenntartását és felügyeli, hogy az egyes hegyközségek ne sértsék egymás érdekeit, technológiai, kereskedelmi, illetve egyéb téren sem. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a tanács a delegált feladatok, végrehajtási rendeletek koordinálásában is nagy szerepet kap. A 22 Hegyközségi Tanács elnöke és a fôtitkár alkotják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. E testület képviseli a hazai szôlô- és borgazdaság érdekeit és koordinálja a borvidékek szakmai, agrárpiaci és gazdasági érdekeit. Az ágazat oktatási (Corvinus) és Kutatási (FVMSZBKI, KRF) intézményei, valamint az állami közigazgatási (FVM, MgSzH, MVH) és az ágazat számos szervezetének képvi-

10 10 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ Magyarországon az új hegyközségi törvény értelmében ma százhuszonhét hegyközség mûködik selôi (mint a Magyar Szôlôszaporítóanyag Szövetség) részt vesznek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és a Tanácsok munkájában, de ôk csak tanácskozási joggal rendelkeznek. A hegyközségi rendszer alapjában véve önellátó: fô anyagi forrását a tagok járulékai, befizetései jelentik. Ezt egészítik ki az államtól átvett delegált feladatok ellátásáért adott juttatás, hiszen a hegyközségek olyan igazgatási feladatokat is ellátnak, amelyeket korábban állami szervek, önkormányzatok és FVM Hivatalok végeztek. A szervezet egyik legfontosabb feladata a hegyközségekhez telepített önszabályozási telepíthetô fajták meghatározása, hegyközségi törvény, bortörvény és végrehajtási rendeleti, szôlôtermelési potenciál betartása és közigazgatási telepítés, kivágás engedélyezése, termôhelyi kataszter kiegészítésének kezdeményezése feladatok ellátása mely ezt a köztestületi formát igényli. A hegybíró adja ki a származási bizonyítványokat minden egyes megtermelt szôlômennyiségre, amely alapján aztán a bor eredete is ellenôrizhetô és nyomon követhetô. A termelôk, a borászatok termelésüket és készletüket a hegyközségeknek kötelesek jelenteni, amit a HE- A szervezet egyik legfontosabb feladata a hegyközségekhez telepített önszabályozási telepíthetô fajták meghatározása, hegyközségi törvény, bortörvény és végrehajtási rendeleti, szôlôtermelési potenciál betartása és közigazgatási telepítés, kivágás engedélyezése, termôhelyi kataszter kiegészítésének kezdeményezése feladatok ellátása mely ezt a köztestületi formát igényli. GYIR program alapján elektronikusan dolgozzák fel és továbbítják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának. Ezekkel a feldolgozott adatokkal válik a HNT az ágazat és a kormányzat partnerévé. Az adatok birtokában agrárpiaci beavatkozást is végre tudnak hajtani. A hegyközségek törvények adta keretek között szabadon határozzák meg saját mûködési szabályaikat. Ez nagy lehetôség és felelôsség is egyben. Az FVM törvényességi felügyeletet gyakorol a hegyközségi szervezet felett, közvetlenül nem szólhat bele az ügyek alakításába csak a törvénytelen intézkedések ellen léphet fel bírósági úton. A hegyközségi szervezetek számára kötelezettséget csak törvény állapíthat meg és csak a hegyközségi vélemény birtokában. A közfeladatok ellátásában, a szakmai irányításban a bor-jogszabályok betartásában ma is meghatározó a hegyközségek szerepe. HORVÁTH CSABA fôtitkár HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA 1076 Budapest, Thököly u. 18., II. em. Telefon: , hnt@mail.datanet.hu

11 FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 11 Magyar Borutak Szövetsége Összefogás a magyar bor hírnevéért, a borturizmus fejlôdéséért Magyarországon ma 30-ra tehetô a bejegyzett borút egyesületek száma. Több hónapos elôkészítô munka után, közülük húsz, az ország különbözô részein mûködô Borút Egyesület döntött úgy, hogy 2003-ban megalakítja a Magyar Borutak Szövetségét, a MABOSZ-t. A MABOSZ célja A borturizmus területén tevékenykedôk érdekeinek országos szintû képviselete A magyar borturizmus vonzerejének növelése A borturizmus területén tevékenykedôk szakmai fejlôdésének elôsegítése, a minôségi szolgáltatások biztosítása érdekében. A MABOSZ feladata 1. Mûködési területén a borút egyesületek tevékenységének az összefogása a partnerség elve alapján, a borturizmus országos imázsának felépítéséhez. 2. A borturisztikai szolgáltatások egységes nemzeti és EU kompatíbilis minôsítési rendszerének kidolgozása, értékesítésének elôsegítése és támogatása. 3. A borutak országos fejlesztési programjának, nemzeti marketing tevékenységének, ezen belül egységes internetes megjelenésének kidolgozása és azok helyi szintre történô adaptálásának elôsegítése. 4. Az országos borturisztikai közösségi marketing tevékenység ellátása. 5. Az ország imázsának javítása a szôlô, valamint bortermelési, gasztronómiai és a hozzá kapcsolódó történetikulturális hagyományainak, értékeinek bemutatásával. 6. A borturizmus szakmai fejlôdését szolgáló felvilágosító munka, oktatási program kidolgozásának és alkalmazásának elôsegítése. Módszeres és rendszeres tapasztalatcsere lehetôségek biztosítása országos és nemzetközi szinten. Mára szinte valamennyi borvidékünkön mûködik borút egyesület 7. A tag borút egyesületek termékfejlesztési, információs, piackutatási feladatainak elômozdítása pályázati tanácsadással. A várható eredmény A magyar vidék és a magyar bor hírnevének megerôsödése, a borvidéki adottságok lehetô legjobb kiaknázása, az egyedi sajátosságok érvényesítése révén. A borút, mint turisztikai termék, a jövedelmet generáló turizmus jelentôs tényezôjévé válik. A Strukturális Alapok által nyújtott pályázati lehetôségek céltudatos kihasználásával a borutak a regionális és kistérségi vidék- és területfejlesztési programok aktív résztvevôivé válhatnak. A szôlôtermesztés és borászat területén az integrációs folyamatok elôkészítésében (gazdasági társulások, feldolgozó-értékesítô szövetkezetek) non-profit gerjesztô szerep. Borturizmus, borutak Magyarországi borturizmusról a kilencvenes évek közepétôl beszélhetünk, mára már szinte valamennyi borvidékünkön mûködik borút egyesület. A borutaknál a program vázát a szôlô- és a borkultúra helyi megjelenési formái adják, kezdve a szôlôskertektôl, a pincéken, a palackozókon át, a gasztronómiai létesítményekig. A látogatók a kijelölt úton végighaladva megismerhetik a helyi termék elôállításának fázisait, megkóstolják a borokat, megismerkednek a történeti és kulturális háttérrel. A kapcsolódó rendezvényeken szüreten, borfesztiválon, borárverésen, borrendi ceremóniákon részesei lehetnek a helyi mítosz, a hagyományok továbbélésének. A program gerincére a szállásadás, az aktív kikapcsolódás és ellátás adott vidékre jellemzô formái fûzôdnek fel, így téve teljessé a kínálatot. ERDÔSI MÁRIA titkár MAGYAR BORUTAK SZÖVETSÉGE 6000 Kecskemét, Sétatér u. 15/B Telefon: 76/ info@magyarborutak.hu