A pálos rovásírás. 1. A kétféle magyar rovásírás. 2. A pálosok. Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens hosszu@nimrud.eet.bme.hu

Átírás

1 A pálos rovásírás A pálos rovásírás Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens hosszu@nimrud.eet.bme.hu Budapest, november A kétféle magyar rovásírás A középkori magyar egyház kiterjedten használta a rovásírást. Középkori leírásainkból sokáig csak az ún. székely rovásírást ismertük, mert elsôsorban Erdélyben, a székelyek használták a rovásírást, s használják mind a mai napig, persze csak mint kiegészítô írást. Azonban ahogy elkezdtek a régmúlt leplei fellebbenni, úgy bontakozott ki az Árpád-kor rejtelmes századaiból egyre több rovásírásos emlék, amelyet nem lehet a székely- rovásírás elôfutárának tekinteni. Ez a rovásírás sokkal közelebb áll a türk rovásíráshoz, mint a székely. Mivel legtovább a pálos (és részben a jezsuita) szerzetesek használták, ezért ezt pálos rovásírásnak nevezzük. Ma már a szakirodalom egyre általánosabban elfogadja a kétféle magyar rovásírás létét. Az elsôt "székely (rovás)írásnak", vagy középkori elnevezéssel hun, szkíta, régi magyar írásnak hívják. Püspöki Nagy Péter meghatározása szerint pedig Kárpát-medencei Lineáris-A a neve [5]. A pálos-rovásírást nevezik türkös, vagy pilisi, vagy Lineáris-B-nek is. A magyar történelemben a székely-rovásírás maradt fenn élô használatban, s pálos rovásírást használók jobban ki voltak téve a török-korszak viharainak, ezért annak a használata megszakadt. Ennek alapján a manapság rovásírással foglalkozók mind a székely rovásírást használják. 2. A pálosok A pálosok rendjét Boldog Özséb alapította. A magyar pálos rend a középkori magyar állam egyik legbiztosabb tartópillére volt. A pálos rend fénykorában egész európára kiterjedt, de a központja Buda mellett volt, s mindne hatodik évben minden egyes pálos kolostor küldöttjének be kellett számolni itthon a kolostor életérôl. A világ minden pálos szerzetese, függetlenül attól, hogy hol lakik, a rendbe való belépéssel magyarnak számított [3]. A pálos rendet különösen támogatta Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király. Érdekes színfolt a magyar pálosok történetében a dél-amerikai szereplésük, amelyre minden magyar méltán büszke lehet. Encyclopediea Hungarica [2] szerint Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig eljutottak (mai országneveket használva természetesen), ahol szembekerültek Pizarro és katonáival, akik kegyetlenkedtek az inkákkal szemben. Mivel a magyar szerzetesek zavarták ôket, ezért kisebb szigetekre igyekeztek a szerzeteseket áttelepíteni. A magyar pálosok eme üldöztetésük idején egymás közti levelezésükben az otthonról hozott rovásírást használták. Ezen írás jellegzetessége, hogy balról jobbra haladt. A magyar pálosokról még 1559-bôl is vannak emlékek Dél-Amerikában. A pálosok számára végzetes (1 von 4) :35:11

2 A pálos rovásírás volt a török hódítás, hiszen így a bázisukat, a független és erôs magyar államot veszítették el ben meggyilkolták a rend legismertebb tagját, Martinuzzi Fráter Györgyöt, egyidejûleg a bécsi udvar bizalma is megrendült a pálosokban. A dél-amerikai pálosoknak táján veszett nyoma. Helyüket spanyol szerzetesek és késôbb közép-európai jézus- társaságiak (jezsuiták) vették át. Közöttük volt magyar jezsuita is. Legtöbbször ôk is a pálos rovásírás jegyeivel rögzítették azokat a szövegeket, amelyeket titokban akartak tartani [2]. A pálos-rovásírást még a XVI. században is ismerik Magyarországon [9], s csak késôbb merült a feledés homályába. 3. A pálos rovásírás fennmaradt emlékei Tászoktetôi rovás [9] Körmöcbányai rovásemlék [9] Pécsi rovásemlék [9] Dálnoki rovásemlék [9] Rovásgyûrûk feliratai [9] 3.1. Áttekintés A felvidéki felsôszemerédi római katolikus templom 1482-bôl származó két különbözô rovásfelirata [4] Homoródkarácsonyfalvi kôrovás [1] Bonyhai kôrovás [1] Pedra da Gavea-i sziklán talált feliratok [7] Bodrogkeresztúri aranylemez [1] Egri székesegyház romjaiból elôkerült rovás [1] Óbudán talált emlék [1] Szent István törvények szövegében talált emlék [1] Domonkos torony, Budavár [6] Cerro Pelado barlang rovásfeliratai Mathieu szerint [2, 11] 1576-ból származó brazíliai rovások [7] További dél-amerikai rovások Fehérné Walter Anna szerint [8] Parajdi rovásemlék [9, 10] (nem bizonyított a hitelessége) Vinland Map térkép felirata [2] A svájci Anniviers-völgyben talált rovásfelirat [4] Zakariás János perui levele [2] 3.2. Dél-amerikai emlékek A pálosok feljegyzéseinek nagy része késôbb hazakerült, s ezekbôl származik a Vinland Map nevû térkép, amely rovásírásos emlékek találhatók. (2 von 4) :35:11

3 A pálos rovásírás 1. Ábra. Egy dél-amerikai pálos barlangfelirat A szöveg egy részletének jelentése Az elsô dél-amerikai egyetemen, Limában a Szent Márk egyetemen 17 évig matematikát tanított Bér János magyar jézus-társasági tanár, aki 1745-ben magyar pálosok nyomait fedezte fel [2]. Naplójában beszámolt arról, hogy az egyetem könyvtárában nagyszámú, magyar vonatkozású könyvet talált, köztük rovásírásos jegyzeteket is ben fedezték fel a Cerra Pólilla nevû röghegységben (amely nevét a paulilla, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket az ott élô pálosok rajzoltak fel Felsôszemerédi felirat A pálos rovásírás egy korai emléke maradt fenn a Felvidéken, a mai Szlovákia lévai járásában fekvô Felsôszemeréden, ahol a római katolikus templom oldalfalában található gótikus kôportálén Mayer Mária és Püspöki- Nagy Péter egy betûösszevonásos (ligatúrás) magyar rovásírásos szöveget talált. Ez a szöveg balról jobbra íródott pálos rovásírás szerint. A szöveg elején középkori írásmódú arab számokkal található a felirat keletkezésének éve: A svájci Anniviers-völgyben talált rovásfelirat Svájcban található egy völgy, amelynek lakói magukat tarják, hogy ôk Attila hadseregébôl leszakadt hun harcos leszármazottainak tarják. A hagyományaikat átörökítették, s az általuk használt földrajzi és családnevek nagyon sok régi magyar szót örökítettek meg. Pl. (ottani kiejtéssel, de magyar helyesírás szerint leírva):települések neve: Vizsoly, Penszék, Luk, Návaszék, Kalló, Barma, Náva. Ottani családnevek: Bertó, Barca, Kálló, Barna, Finek, Zeno, Nelli, Salamin, Ruas. Az utolsó azonos Attila nagybátyjával, aki ig uralkodott a Kárpát medence központú Hun Birodalomban. Sokan kutatták ezt a helyet, az egyik legkiterjedtebb kutatást Dr. Kiszely István professzor vezette, s ôk találtak meg egy Penszék nevû helységben (hivatalos neve: Pinsec) találtak egy házat, amelyben egy XIII-XIV. századi rovásírásos felirat látható [4]. A felirat megfejtése nem ismert, azt se tudjuk, hogy pálos, vagy székely feliratról van szó, de azt bizonyítja, hogy rovásírásunk valóban ôsidôk óta része volt mûveltségünknek, s nemcsak egy vékony réteg ismerte, hanem a rovásírás ismerete a közemberek, az egyszerû harcosok körében is elterjedt volt. 4. Irodalom (3 von 4) :35:11

4 A pálos rovásírás [1] Libisch Gyôzô íráskutató, személyes beszélgetések, Budapest, [2] Encyclopediea Hungarica, o., és 318. o. [3] Árva Vince atya, pálos rendi szerzetes, személyes beszélgetések, Budapest, [4] Forrai Sándor: Az ôsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Antológia Kiadó, Lakitelek, [5] Simon Péter: A székely írás eredetérôl. Bronzkori magyar írásbeliség. írástörténeti tanulmányok, Szerk.: Varga Géza, Budapest, [6] Andrássy Kurta János gyûjteménye [7] Molnár Gábor: Négyen a vadonban, Budapest, [8] Fehérné Walter Anna. Az ékírástól a rovásírásig I.-II., Buenos Aires, [9] Libisch Gyôzô: Egyház és rovásírás, Napjaink, o. [10] Libisch Gyôzô: A parajdi kôrovás, Napjaink, o. [11] Mathieu közleménye a Cerro Pelado barlang rovásfeliratairól Vissza a Rovásírás Honlapra Vissza a A rovásírásról szóló, latin betûkkel írt cikkek lapjára Vissza a A balról jobbra haladó emlékek lapjára (4 von 4) :35:11

5 Példák a balról jobbra történô rovásírásra Példák a balról jobbra történô rovásírásra A székely rovásírás emlékei a konstantinápolyi rovásfelirat; a makfalvi (Maros megye) fakulacs két rovásjegye A pálos rovásírás emlékei a parajdi rovásírásos kô négysoros felirata; Zakariás János perui levele a tászoktetôi felirat; a budavári régi domonkos templom tornyában talált felirat; több rovásírásos gyûrû felirata; a középkorban magyar pálos szerzetesek mentek ki Brazíliába a portugál király megbízásából. Az általuk használt barlangokban talált rovás feliratok is mind balról jobbra haladnak. Az utóbbi cikkekrôl "A pálos rovásírás" c. cikkben lehet többet megtudni. Az árpádkorban a keresztény egyház kiterjedten használta a rovásírást. Az elsô századokban inkább a ma pálos rovásírásnak nevezett írást használták (amelyben türkös betûjegyek vannak), késôbb vált általánossá a ma is ismert székeyl rovás-betûkészlet. A kora középkori szövegekben többször is elôfordult, hogy a rovásbetûk közé arab számokkal írták fel az évszámot. Így a hagyományoknak megfelelô, hogy a rovás szabvány betûkészletben is szerepelnek az arab számok a rovásszámok mellett. Vissza a Rovásírás honlapra 20:35:45

6 A konstantinápolyi rovásírásos emlék A konstantinápolyi rovásírásos emlék Vissza a balról jobbra haladó írással írt emlékek lapjára 20:35:56

7 A makfalvi (Maros megye) rovásírásos emlék A két rovásjegy egy XIX. század közepe táján készített csutorán (fakulacson) ôrzôdött meg. Valószínûleg monogramot jelentett. Az elsô betû egy t, a második sz vagy r. Vissza 20:36:08

8 Dél-amerikai barlang faláról elôkerült rovásírásos felirat Dél-amerikai barlang faláról elôkerült rovásírásos felirat Vissza a balról-jobbra haladó emlékekhez. 20:36:15