Mi a régió? A régiók megkülönböztetése (EUROSTAT) Területfejlesztés és turizmus segédanyagok Turizmus szakosok számára

Átírás

1 Területfejlesztés és turizmus segédanyagok Turizmus szakosok számára A régiók megkülönböztetése (EUROSTAT) A régiókat olyan különleges jellemzık szerint különböztethetjük meg, mint: Fizikai jellemzık: Táj (hegyvidék, tengerpart, termıterület, erdı); Éghajlat (száraz, esıs, tundra); Kultúra: Nyelv (pl. Belgiium flamand és vallon régiói, Franciaország, Spanyolország és Olaszország nyelvileg egyedi régiói); Etnikai hovatartozás (gyakran átfedésben a nyelvi identitással. Pl. Wales, Bretagne, Svédország és Finnország északi része, a spanyol Baszkföld); Közös történelem (pl. Bajorország, Aragónia, Shetland-szigetek, Piemont) Régió: EUROSTAT definíciók: Mi a régió? 1. Olyan földterület, tér, hely, amelynek többé-kevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzıi vannak; 2. Országrész, stb. Két fontos szempont a definícióban: Térségi lehatárolás egy vagy több kritérium alapján Adminisztratív célú felhasználás nemzetállam alatti szinten. A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás (Benko) A régiók lehatárolása (EUROSTAT) Természetes határok Folyók, hegyek, tenger- vagy tópartok, ritkán lakott területek, sőrő erdıs területek vagy mocsárvidék Történelmi határok Nem is olyan régen Európa nagy részét dukátusok, hercegségek, szabad városok, királyságok, stb. alkották. Ezek a területek számos esetben mint enklávék szerepelnek a mai térképeken (Baarle Nassau, Llivia, Busingen, Ceuta stb.) Közigazgatási határok A kormányzati funkciókat (amelyek kezdetben a honvédelem, az adóztatás és az igazságszolgáltatás voltak) a nemzetállam alatti közigazgatási egységek szintjén kell gyakorolni: akár a feladatok vertikális megosztásával, akár szövetségi struktúrában. Lehetnek ezek természetes vagy történelmi térségek is, de gyakran többé-kevésbé önkényesen kialakított egységek. A politikai vagy a túlnépesedési folyamatok függvényében ezek a települések, megyék, tartományok, stb. változhatnak. 1

2 A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók) Az egyes szintek átlagos mérete EU-15 országok Új tagországok A NUTS rendszer (EU) Az egyes szintek területi egységeinek száma. EU-15 országok Új (2004-es) tagországok BU + RO 1. szint szint szint Regionális területi osztályozási rendszer az EU-ban NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) kategória: NUTS 0 : országok NUTS 1: nagyrégiók (országrészek), szupraregionális szint NUTS 2: régiók (autonóm tartományok, megyék együttese) pályázati szint NUTS 3: megyei szint, szubregionális szint Helyi szint: LAU1 : járás, kistérség, helyi szint ( NUTS4 ) LAU2: települések szintje, helyi szint ( NUTS5 ) NUTS 2 szintő régiók Magyarországon Tipológia Régiók száma (2006) Lakosság NUTS 0 Országok 25 +(2) NUTS 1 Szupra-régiók 89 (+3) 3-7 millió fı NUTS 2 Regionális 255 (+14) 800 ezer 3 millió fı NUTS 3 Szubregionális (70) 150 ezer 800 ezer fı 2

3 A regionális politika alapfogalmai, tárgya, célja Területi vagy regionális? Területi fejlıdés össztársadalmi tevékenység eredménye (termelés és a tevékenység terei) belsı strukturális változások (ágazati-területi szerkezet) új erıforrások, egyben új lehetıségek a fejlesztésre Területfejlesztés (térség, regionális fejlesztés) a kormányzat és az önkormányzatok tudatos beavatkozása törvényi szabályozás (pl. területfejlesztési törvény, várostörvény) Intézményrendszer, munkamegosztás, hatáskörök Eszközök biztosítása, felhasználásuk szabályozása 4 alrendszer (gazdaság-társadalom-környezetpol/intézmények) Területi (regionális) politika hosszú távú területi célok, preferenciák, esedékes beavatkozások meghatározása intézményi keretek meghatározása meglévı eszközök felhasználási irányának és módjainak kijelölése Lokális szintek Magyarországon NUTS 4: kistérség 2007 szept.1-tıl: 174 NUTS 5: település Alapfogalmak/folyt Településfejlesztés (helyi, település, város politika, város fejlesztés) helyi fejlesztési politika, helyi fogantatású és finanszírozású tevékenységek összessége nemzetközi (európai) gyakorlat: várostervezés, regionális (térségi) tervezés vertikális területi struktúra: területfejlesztés településfejlesztés településhálózat-fejlesztés (városhálózat, falvak helyzete) Területrendezés térbeli fizikai szerkezet kialakítása, megvalósítása eszközök és szabályozási elemek közé sorolható rendezési terv: a kívánatos állapot megvalósítását szolgáló eszköz, feladata a többségi akarat érvényesítése és az ezzel ütközı szándékok korlátozása Vidékfejlesztés, vidékpolitika a területfejlesztés része, annak alkotó eleme célja a vidéki, azaz döntıen nem városi térségek fejlesztése, azok gazdasági alapjainak, ökológiai adottságainak és társadalmi, kulturális értékeinek védelme, illetve a modernizációjuk összehangolt fejlesztése szoros kapcsolata a mezıgazdasággal, de nem tekinthetı egyedülinek és meghatározónak ezen ágazat (szektor) fejlesztésben betöltött szerepe 3

4 A területfejlesztés és a regionális politika kapcsolata Szerkesztette: Rechnitzer J Területfejlesztés szereplıi, résztvevıi Európai Unió és intézményei: Közösség támogatási elveinek és kereteinek meghatározása, a felhasználás mértékének és módjának meghatározása Legfıbb népképviseleti szerv: Országgyőlés (alapelvek, támogatások keretei, ellenırzés) Kormányzat: elvek megvalósítása, források leosztása, központi intézményrendszer mőködtetése Önkormányzatok: területi és helyi fejlesztések, politikák, illetve felsıbb szint megvalósítása Gazdasági szervezetek: vállalkozások telepítése, mőködtetése Közösségi intézmények, szervezetek: ágazati politikák területi megjelenítıi, vagy a területi, helyi önkormányzatok intézményei: telepítés, mőködtetés Nonprofit szervezetek: helyi, regionális érdekek képviselete, fejlesztések szervezése, bonyolítása, térbeli együttmőködések szervezése Háztartás: lakosság telephelyválasztása, igénye a település és térségfejlesztésre Regionális (területi) politika (Rechnitzer alapján) A térbeli elhelyezkedés sajátosságainak és jövıbeli fejlesztési irányainak érvényesítése a nemzet politikában, ami kiterjed: térbeli különbségek (gazdaság, településhálózat, infrastruktúra, környezet) kiegyenlítésére, mérséklésére, életkörülmények (foglalkoztatás, gazdasági esély, szociális,kulturális) térbeli eltéréseinek csökkentésére, a népesség számára a térbeli helyzetbıl következı meghatározottság oldására, a jobb élet esélyének biztosítására, térség/régió, mint valós, vagy lehetséges entitás elfogadására, a központi, állami funkciók (fejlesztés, gondoskodás) megosztására, a decentralizációra. A területi szerkezet átalakulásának jellemzıi ( ) fıváros elkülönült, alapvetıen eltérı fejlıdési jegyek, erıs újdonság koncentráció és kibocsátó, új típusú fıváros és vidék kapcsolat, ellentét, fıváros fejlesztésének szükségessége településhálózatban elfoglalt hely: regionális centrumok, leszakadó közép és kisvárosok, elmozdulás lassú, helyzet konzerválása nyugat-kelet elkülönülés, köztes átmenet terek: Közép-Magyarország, a kettévált Alföld, a leszakadó Tiszántúl. 4

5 Magyarország térszerkezete a kilencvenes évek közepén Intézményrendszer: kormányzati és önkormányzati szerkezet, támogatási programok önálló minisztérium, elszigetelıdött a valós területfejlesztéstıl; munkaerıfoglalkoztatás (MM), településfejlesztés (BM), infrastruktúra fejlesztés (KHVM), gyenge minisztérium, nem voltak források, hiányoztak a fejlesztési intézmények, érdekközvetítı lobbyk, csoportosulások, megyei önkormányzatok nem töltötték be az integrációs szerepet, feladatok nem voltak egyértelmőek, kapcsolatok gyenge (megyei városok, megye), a koordináció a településekkel hiányos, források nincsenek, kistérségek ( kistérségi szervezıdés); fejlesztési céllal jöttek létre, nem fedték le az ország egészét, programok és a szervezet hiányos volta, a támogatottság esetleges (Phare-kistérség program), jogi helyzet nem tisztázott, pozitív törekvések, települések; döntéseik saját településének határán, önállóság drága, költséges (3148 önkormányzat), intézmények dezintegrációja, mőködési zavarok, nem átgondolt központi programok (tornaterem, iskolák visszaállítása, aztán iskolabuszok, majd kisiskolák visszaállítása), lényegében településfejlesztés történt egyedül, a különféle akciókkal, nem hosszú távra, szabályozott, kötött felhasználásokkal, megindult az infrastruktúra fejlesztés, ezek sikeres és elıremutató programok, lakossági és közösségi források aktivizálása, piaci viszonyok megjelenése (gáz, telefon, szennyvíz, kábeltelevízió), országos programok, azok között nem volt koordináció, együttmőködés; pl. MVA hálózat, kistérségi programok, válságkezelés (Ózd, Szabolcs, kihelyezett kormányülések). Nyertes és vesztes területek (forrás: Sarudi, 2003.) Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) - Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni az EU-val történı integrációra, a területi fejlesztés nyújtotta lehetıségek kihasználása, a decentralizáció megindítása, átlátható intézmény és eszközrendszer kidolgozása, a területi fejlıdés gyorsítása. Területfejlesztés céljai: Térbeli- és a településszerkezet változtatása, hogy a vállalkozások fogadására, a helyi források dinamizálására, a jövedelemtermelés növelésére a feltételek biztosítottak legyenek. Az esélykülönbségek csökkentése; civilizációs és infrastrukturális feltételek közelítése, a térségek leszakadásának mérséklése, a szociális problémák kezelése, a jóléti állam területi szemléletének érvényesítése. A programozási módszerek kidolgozása, eszközök, intézmények, amik jelzik a problémákat, a strukturális válságjelenségek korai felismerése és kezelése; területfejlesztési stratégia szerepe, Európai Unió konform regionális politika elveinek, eszköz és intézményrendszerének kidolgozása, ennek a gyakorlatnak a megismertetése. Az endogén források aktivizálása, humán, természeti adottságok, helyi kezdeményezések, az alulról jövı fejlesztési akciók erısítése, új erık megjelenítése a regionális folyamatokban. A területfejlesztési politika koordinációs szerepének növelése; ágazati érdekek feletti, ágazatközi együttmőködések élénkítése. A határon átnyúló együttmőködések erısítése, abban való aktív részvétel, az ország adottságainak hasznosítása, egyben a szomszéd ország magyarsága irányában új kapcsolódási pontok, éppen a gazdaságon és a területi együttmőködéseken keresztül biztosítani (infrastruktúra, kapuszerep, gazdaság élénkítés). 5

6 A regionális politika intézményrendszere Forrás: Területfejlesztés Magyarországon, Intézményrendszer Területi szint: régió Szabad társulása a megyéknek, önkormányzati (megyei, nagyvárosi, kistérségi szereplık), gazdasági (kamarák képviselete), kormányzati oldal (minden minisztérium, illetve a dekoncentrált szervezetek) részvétele, fejlesztési ügynökségek alakulhatnak, források csak 1998-tól jelentkeznek, így mőködésüket lényegében megkezdték. Fejlesztési régiókra is lehetıvé vált regionális területfejlesztési tanácsok szervezése (pl. üdülıkörzet, több megyét érintı úthálózat fejlesztés) Intézményrendszer Országos szint Országgyőlés: területfejlesztési koncepció elfogadása, beszámoltatás, kiemelt térségek körének meghatározása (három évente), támogatás és a decentralizáció mértékét, kiemelt térségek területrendezési tervének elfogadása (p. Balaton, Budapesti agglomeráció) Kormányzat: európai regionális politikával való kompatibilitás biztosítása, éves költségvetése, pénzeszközök meghatározása, ágazati koordináció, Országgyőlésnek beszámol a területi folyamatokról (két évente), információs rendszer, hatáskörök és feladatok meghatározása, határ menti és nemzetközi regionális együttmőködésekben való aktív részvétel (Interreg II - Phare CBC) Országos Területfejlesztési Tanács: regionális politika országos összefüggései, konszenzus biztosítása a szereplık között; érdekegyeztetés fóruma, véleményezés, a kormány elé kerülı anyagok társadalmi egyeztetése. Intézményrendszer Területi szint: megye A területfejlesztés valós színtere a Megyei Területfejlesztési Tanács A kormány rásegítı funkciókat érvényesít a decentralizált forrásokkal, illetve bizonyos területi döntések decentralizációjával A megyei szereplık együttmőködését segítik (kistérségek, gazdasági szereplık, érdekképviseletek, nagyvárosok, kormányzat képviselıjének jelenléte, fontosabb megyei szereplık) nem egyértelmő a megyei területfejlesztési tanács és a megyei önkormányzat kapcsolata (közös elnök, területi információs rendszer megyénél, területrendezési tervet megye fogadja el); pilot-programok indítása (területfejlesztési koncepció kidolgozása, kistérségi koncepciók, területfejlesztési ügynökségek), decentralizált források elosztása, ügynökség, titkárság a fejlesztésre. 6

7 Intézményrendszer Területi szint: kistérség Területfejlesztési önkormányzati társulás települési önkormányzatok megállapodása egy térség fejlesztésére, közös fejlesztési koncepció, pénzalap, jogi személyiség, részvétel a megyei, regionális területfejlesztési tanácsok munkájában, lényégében az települési önkormányzatok képviselete, spontán együttmőködések helyet rossz megoldásként a statisztikai körzetek szintjén jön létre a képviselet, így a korábbi spontán szervezetıdések átrendezıdnek, szerepük jelentıs a tanácsok munkájában, képesek a tanácsok döntéseit befolyásolni (például több a kistérségi képviselı, mint a többi tag, stb.) A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat (TFC) kedvezményezett térségek és települések felzárkóztatása visszatérítendı, vissza nem térítendı támogatás, kamattámogatás központi és megyei pályázati rendszer támogatható célok: központi pályázati rendszerben (területfejlesztési stratégia megvalósítása, szénbányák felszámolásából adódó gazdasági problémák kezelése, munkahelyteremtı beruházások) megyei pályázati rendszerben (munkahelyteremtı és megırzı beruházások, ipari területek, innovációs központok, inkubátorházak építése, térségi fejlesztési és a helyi társadalom szervezıdését segítı programok, megyei fejlesztési tanács határozatában foglalt fejlesztések) A területpolitika hiányosságai, az indulás idıszakának ellentmondásai a fejlesztési alapok közötti koordináció nem mőködik, az ágazati szervezeti érdek erısebb, nem integrálódnak a területfejlesztési tanácsokhoz, decentralizáció módszere, az elosztás elvei nincsenek kidolgozva, nem mőködnek a gazdaság általános szabályozásban a regionális elemek a szereplık között gyenge a koordináció, nincsenek kidolgozott programok, még nem ismerték fel a stratégia fontosságát, a fejlesztési programok rendszerét, azok valós területi hatásait, tervezés és a programozás kezdetleges, nincs kialakult rendszere, számos párhuzamosság, kormányzati szervek gyenge együttmőködése, közigazgatás reformja lassan kerülhet napirendre, nem tisztázott kellıen a kompetencia szint, egymás mellettiség és alárendeltség (megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanácsok kapcsolata, regionális és a megyei szint), a decentralizáció csak elkezdıdött, lehetıség van a visszalépésre és a felgyorsításra, választott területi politikai szinthez kell rendelni a decentralizált forrásokat, azok felhasználását, helyi-területi társadalom nem tudja, nem informált a rendszerrıl, nincs kapcsolata a koncepcióval, a programokkal, a megye-tudat, identitás gyenge, esetleges, nincs részvétel társadalmi szinten a területi akciókban, de a helyi társadalom is erıtlen. A területfejlesztés közvetlen eszközei II. Területi kiegyenlítı támogatások (TEKI) települések közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai pályázhatnak vissza nem térítendı támogatás Céljellegő decentralizált elıirányzat (CÉDE) önkormányzatok által üzemeltetett intézmények fejlesztése önkormányzatok pályázhatnak nagy összegő fejlesztések támogatása 7

8 A területfejlesztés közvetlen eszközei III. Elmaradott térségek és perifériák, Területi- és település felzárkóztatási célelıirányzat (TTF) 94 hátrányos helyzető kistérség Támogatandó célok: zsáktelepülések elérhetıségének javítása hátrányos helyzető területek tıkevonzó képességének erısítése hátrányos helyzető térségek termelı és humán infrastruktúrájának fejlesztése EU Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés regionális fejlesztési tanácsok (80%), Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (20%) 42 legsúlyosabb helyzetben levı kistérség (893 település, lakosság 13,7 %-a, 1,378 millió fı) többi 52 hátrányos helyzető kistérség támogatása A 42 leghátrányosabb helyzető kistérség, 2002 A területfejlesztés közvetlen eszközei IV. Kistérségi Támogatási Alap (KTA) célja: hátrányos helyzető önkormányzatok forráshiányának mérséklése 2003-tól projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, tervek készítése 42 leghátrányosabb helyzető kistérség projektgeneráló szerepének erısítése Vállalkozási övezetek támogatása 8

9 A területfejlesztés közvetett eszközei térségi adókedvezmények speciális térségi támogatás (ágazati politikák keretében) ágazati célelıirányzatok területi preferenciái hét hátrányos helyzető megye többlettámogatása egy fıre jutó GDP az országos átlag 70%-a alatti többlettámogatások a hátrányos helyzető kistérségekben A területfejlesztési eszközök decentralizálása II. A decentralizáció szabályai fejlesztési célok és programok támogatása országos jelentıségő, több régiót érintı központi keret regionális jelentıségő, több megyét érintı regionális fejlesztési tanácsok keretei megyei jelentıségő és kistérségi, települési fejlesztési célok megyei területfejlesztési tanácsok keretei a decentralizáció mértéke területfejlesztési célelıirányzat 35%-a regionális, 30%-a megyei szintre területi kiegyenlítı támogatások megyei szintre térségi- és település-felzárkóztatási célelıirányzat regionális szintre A területfejlesztési eszközök decentralizálása I. költségvetési keret évi milliárd Ft a decentralizáció kiterjed területfejlesztési támogatások területi kiegyenlítési támogatások területi- és településfelzárkóztatási források ágazati célelıirányzatok (kormány saját hatáskörben dönt) 9