Turizmus operatív program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turizmus operatív program"

Átírás

1 CBD STRATEGIES -HU-SRB/0901/213/013 Turizmus operatív program Készítette: HOMOKHÁT EUROINTEGRÁCIÓ Nonprofit Közhasznú Kft Mórahalom,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A térségi turizmus szabályozási háttere A térség turisztikai adottságainak vizsgálata A programterület kiterjedése Termál- gyógy és fürdőturizmus Vizi és horgászturizmus Lovas és, vadászturizmus Kerékpáros turizmus Kulturális turizmus, rendezvényturizmus Falusi, tanyai turizmus: Turisztikai infrastruktúra Közlekedés: Turisztikai szolgáltatások: Turisztikai marketing tevékenység Az operatív program fő fejlesztési irányai Projektjavaslatok A projekttek megvalósításához rendelhető források Legfontosabb pályázati források Szakmai partnerek: Horizontális szempontok a régió turizmusának fejlesztésében Összegzés

3 Bevezetés A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll, és forgalma az elkövetkező tíz évben várhatóan megkétszereződik. A turizmus jelentőségét - és egyben sajátosságát - az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. A vizsgált határ menti régió adottságai viszonylag kedvezőek, de mindenképpen fejleszthetőek a turizmus eredményesebbé tétele érdekében. Noha nem található a térségben világviszonylatban is kiemelkedő vonzerő, ám rendelkezik több olyan regionális jelentőségű turisztikai sajátossággal, amelyek a kereslet legújabb irányzatainak megfelelnek. Így jó adottságok vannak a gyógy- és termálvizekhez, a kulturális teljesítményekhez és rendezvényekhez, a tradíciókhoz, a természeti értékekhez, a nemzeti parkokhoz, a népszerű sportokhoz, mint a lovagláshoz, vagy a vadászathoz, valamint az üzleti élethez kapcsolódó turizmus fejlesztésére. A térségi turizmus - az adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható viszonylagos növekedés ellenére - ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. A nemzetközi, illetve az ország szintű turisztikai bevételekből is igen alacsony százalékokkal részesedik. Jellemző hogy az idelátogató külföldiek száma és tartózkodási ideje két - háromszorosa az Európai Unió átlagának, ugyanakkor az egy turistára jutó bevétel csak fele, egyharmada az Európai Unió átlagának. Mindez arra utal, hogy a régió - a kedvező turisztikai adottságok ellenére - még nem kellően versenyképes. A turizmus alacsony jövedelemtermelő képességének egyik legfontosabb oka az infrastrukturális háttér hiányosságaiban keresendő. Nemcsak az alapinfrastruktúra, ezen belül a közlekedés és a környezetvédelem hiányosságai szabnak gátat a turizmus fejlesztésének, hanem a turisztikai infrastruktúra színvonala és mennyisége sem kielégítő. Mindenek előtt a magas bevételt biztosító, magas minőségi színvonalú szálláshelyek alacsony száma is akadályozza a bevételek növelését. Az alacsony jövedelemtermelő képesség másik oka a turisztikai termékek gazdaságossági szempontból kedvezőtlen összetétele, valamint a turisztikai vonzerőt képviselő adottságaink gyenge kihasználtsága. Főként a magas fajlagos bevételt hozó programkínálat szűkössége akadályozza a bevételek növelését. További probléma, hogy a kínálatból javarészt még ma is hiányoznak azok a komplex turisztikai termékek, amelyek egyszerre több, versenyképes elemet is tartalmaznak, ennek megfelelően igényes és fizetőképes vendégkört vonzanak. A kínálat szerkezetére vezethető vissza az a tény, hogy a régiós turizmus szezonálisan is erősen koncentrált, időben elsősorban júliusra és augusztusra esik. Természetesen ez a koncentráció részben az éghajlati adottságok következménye, ám kétségtelen tény az is, hogy a turizmus fejlesztési politikája sem mindig preferálta a szezon megnyújtását, valamint olyan turisztikai termékek fejlesztését, amelyek a turizmus szempontjából eddig még feltáratlan térségek bevonását szolgálják. Noha a térségben igencsak számos turisztikai vonzerő található, jelenleg ezeknek csupán töredékrésze szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. A turizmus fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor úgy Szerbia, mint Magyarország - részben az alacsony életszínvonal, a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt - döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégek felé fordult. A világtrend és a hazai forgalom eltérését jelzi, hogy amíg világviszonylatban a turistaforgalom mintegy 70%-át a belföldi forgalom adja, addig a régió mindkét országában a belföldi vendégek aránya 40 % körül 3

4 mozgott. A külföldi vendégforgalom aránytalan túlsúlya sajátos csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan turisztikai gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres. A turizmus olyan sajátos gazdasági ágazat, amelynek fejlesztése egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését - mindenek előtt a fizetési mérleg javítását, a munkahelyteremtést, a területfejlesztést, valamint a természeti és a kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzését is - elősegíti. Ezek az általános gazdasági hatások azonban csak akkor érvényesülnek a határ menti régióban is, ha a turizmus - amellett, hogy a földrajzi helyzetből eredő tömegturizmust a jelenleginél eredményesebben kihasználja - szerkezetében egyre inkább az igényesebb termékekkel versenyző, minőségi turizmus felé fordul. A turizmust érintő legfontosabb trendek és tendenciák az alábbiakban foglalhatók össze: A turizmusban résztvevők átlagéletkora világszerte emelkedik, ebből kifolyólag növekszik a kényelem és a biztonság iránti igény az ellátásban és az utaztatásban egyaránt. Élénkül a fiatalok utazási kedve, amely európai viszonylatban jelentős mértékben irányul a közép-kelet-európai országok felé A főüdülések hossza egyre csökken, több, rövidebb szabadidős célú utazás válik jellemzővé. Erőteljesebbé válik az alacsony költségű termékek (pl. fapados légitársaságok, budget autóbérlés) iránti kereslet, ugyanakkor az autóbuszos utak jelentősége csökken. Az erősödő mobilitási igény ösztönzően hat a gépkocsi-, motorkerékpár- és kerékpárbérlésre. Mindamellett nő a minőségi szolgáltatások és a kiegészítő programkínálat iránti igény, valamint a luxusszolgáltatások iránti kereslet. Nő a rövid, külföldi városlátogatások, illetve városok környékét célzó utazások kereslete (a szezonon kívüli időszakokban is) a közvetlen vasúti és légi megközelítési lehetőségek bővülésének eredményeként. Ugyanakkor ez a rossz megközelíthetőségű vidéki területek iránti kereslet csökkenéséhez vezet. Növekvő hangsúlyt kap a turizmus keresletben a kalandturizmus: nő a valódi, aktív kikapcsolódást kínáló termékek iránti kereslet; hivatásturizmus: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a turizmusban a szakmai konferenciák, céges rendezvények, csapatépítő tréningek, stb.; az ökoturizmus: egyre többen választják a klasszikus, tömeges ún. "napfény turizmus" helyett a "szelíd", "zöld" turizmust; a sajátos hobbyk, téli és egyéb sportok; az ismeretszerzés: nő az ún. speciális termékek (művészetekkel, kultúrával, történelemmel kapcsolatos termékek, tanulásra irányuló és a szellemi gazdagodást elősegítő utak) iránti kereslet; az egészségmegőrzés: magasabb a wellness termékek, a gyógyfürdők és a fitneszközpontok iránti kereslet; a gasztronómia/borturizmus: a turisták növekvő hangsúlyt fektetnek a helyi étel- és italspecialitások megismerésére. Egyre kedveltebbé válnak a teljes körű, változatos és kiegyensúlyozott élményt kínáló térségek. 4

5 A személyre szabottság egyre fontosabbá válik (pl. a kisebb, autentikus családi hotelek és falusi szálláshelyek). Növekszik az új, hozzáadott értéket jelentő termékek, szolgáltatások iránti kereslet. A terrorizmus, a regionális háborúk, a környezetszennyezés és számos egyéb válsághelyzet következtében a biztonság iránti igény fokozódik. Növekszik az egyénileg szervezett utazások aránya, azaz az utazási irodák szerepe visszaszorul. Az Online piac szerepe egyre inkább bővül, már nem csak az információszerzés és utazási csomag összeállítása, hanem egyre inkább az elektronikus vásárlás terén is. 5

6 1. A térségi turizmus szabályozási háttere Az Európai Unióban nem létezik sem közös, sem pedig közösségi turizmuspolitika. A turizmus és vendéglátás (uniós elnevezése HORECA) ágazatra ennek alapján egy-egy rendeletet leszámítva az általános elvek és szabályok érvényesek. Ugyanakkor mivel a turizmus ágazat sok más területhez is kapcsolódik, sok olyan szabályozás is érinti, amelyet eredetileg más megközelítésből dolgoztak ki májusában fogadott el az Európai Tanács első ízben kifejezetten a turizmussal foglalkozó határozatot (2002/C 135/01). Az európai turizmus jövőjéért címet viselő határozat célul tűzi ki a tagországok együttműködését a turisztikai ágazat szerepének növelése, és fenntartható fejlesztése érdekében. A dokumentum kiemelt szerepet szán a Turisztikai Tanácsadó Testületnek (Advisory Committee on Tourism) az ágazat fejlesztési irányainak meghatározásában, valamint a tagországok közötti turisztikai célú együttműködés elmélyítésében. Magyarország EU tagként szintén résztvevője a testület üléseinek. Az európai jogegységesítés jellegzetes területe a fogyasztóvédelem. Többek között a fogyasztóvédelemi célból született az unió 90/314/EGK irányelve az utazási csomagról, az üdülési csomagról és a csomagtúráról, vagy a 93/43/EGK irányelv az élelmiszerek higiéniájáról, de pl. a szállodák tűzbiztonságára is külön direktíva vonatkozik. A légtérkihasználás hatékonysága, valamint a technikai harmonizáció mellett az EU légiközlekedés politikájának egyik sarokköve az utasok jogainak kiszélesítése. Szintén a fogyasztók egészségének védelme miatt használatos a közétkeztetés és a vendéglátás területén a higiéniai és közegészségügyi szabályok betartásával működtetett HACCP rendszer. A hazai turizmusszabályozás a jogharmonizációnak megfelelően igazodott a vonatkozó uniós normákhoz, továbbá az Európai Unió tagországaiban követett gyakorlathoz. Magyarországon a jogszabályi szabályozás felöleli a turizmus szinte teljes vertikumát az utazásszervező- és közvetítő tevékenység folyatatásához szükséges feltételek szabályozásától az idegenvezetés, az osztályba sorolás és minősítés, valamint a RIB-ek szabályozásáig. Magyarországon is nagymértékben érinti a turizmus ágat a fogyasztóvédelmi szabályozás. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket a Fogyasztóvédelmi Törvény (1997. évi CLV. tv) határozza meg, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzése mellett. A tágabb értelemben vett fogyasztóvédelem keretében más hatóságoknak is jelentős fogyasztóvédelmi feladatai vannak, így pl. a vendéglátás tekintetében, a HACCP rendszer érvényesülésében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által végzett üzleti ellenőrzéseket kell kiemelni. Az üzleti tevékenységet folytató vállalkozások (pl. vendéglátás, egyéb lakossági fogyasztási szolgáltatás) esetében a vonatkozó jogszabály az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. Rendelet. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia három területet kíván erősíteni: az örökségturizmust, a gyógyés welnes sturizmust valamint a konferenciaturizmust. A turizmus tervezésére a megyei önkormányzatok alkotják azt a legalacsonyabb közigazgatási szintet, ahol törvényi kötelezettség turisztikai hivatal működtetése. Települési szinten az önkormányzatok szabadon dönthetnek turisztikai referens alkalmazásáról. A megyei turisztikai hivatalok rendszere mára már hiányossá vált a megyei önkormányzatok szerepcsökkenésének eredményeként. Regionális szinten a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és a Regionális Marketing Igazgatóságok foglalkoznak a turizmus tervezésével, fejlesztésével és promóciójával. Helyi információs 6

7 szerepet látnak el a Tourinform irodák, amelyek jelentősége nem csupán a turisták tájékoztatása miatt jelentős, hanem mivel ők ismerik a legjobban a térségbe érkező turisták igényeit. Egyre több célirányos együttműködés, illetve civil szerveződés indul a turizmus területén, (pl: turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, Dél-Alföldi Termál klaszter, stb.) A szerb kormány prioritásként értékeli a turizmus fejlesztését, a turisztikai bevételek növelését. Szerbia Turisztikai Fejlesztési Terve négy fő területet jelölt ki, amelyre kiemelten koncentrál. Ezek közül a vajdaságot a vízi és élményturizmus központjaként jellemzi. A vajdasági turisztikai marketing stratégia legfontosabb célként a szálláshelyfejlesztést, illetve a Duna és a Palicsi tó lehetőségeinek kiaknázását, a gyógyfürdők fejlesztését és tematikus utak kialakítását jelöli meg. A célterületre vonatkozóan az Innoaxis Program keretében elkészültek azok a stratégiai dokumentumok, amelyek a térség adottságait, lehetőségeit felmérve meghatározták a legfontosabb fejlesztési célokat. Jelen tanulmány A magyar szerb határ menti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum által meghatározott célok figyelembe vételével készült. 7

8 2. A térség turisztikai adottságainak vizsgálata 2.1. A programterület kiterjedése Szerbiában tavaly megnőtt a turisták száma, különösen a külföldieké. A szerb turizmus igen aktívan mutatkozik be az európai piacon, a vendégek idecsalogatásához azonban gazdagabb kínálat, jobb minőségű vendéglátó ipari és idegenforgalmi kapacitás, jobb infrastruktúra szükséges. A vajdasági tartományban viszont ezzel ellentétes folyamat látszódik, a turizmus nemcsak, hogy nem növekedett, de inkább visszaesés tapasztalható. A határ menti térség egésze szempontjából a dél-alföldi régió sem tudja igazán beváltani a hozzá fűzött reményeket. A térség jelenleg nem tartozik a turisták által legintenzívebben keresett régiók közé. Ez a tény a nagy turistaforgalomra számítók számára ugyan nem szívderítő, de alaposabban megvizsgálva, komoly lehetőség is rejtőzhetnek benne. Egy természeti táj megőrzésének, fenntartásának problémája erőteljes szempontként vetődik fel az oda áramló, időszakosan megnövekedett idegenforgalom tekintetében. A turizmus a leginkább érdekelt a táj megőrzésében, miközben ő maga veszélyezteti azt legfőképp. Érdemes ezért elemezni az idegenforgalom különböző irányait, és a területre elképzelt beruházásokat, fejlesztéseket úgy megtervezni és megvalósítani, hogy ezek működtetése a legkevesebb természetkárosítással járjon. minden idegenforgalmi beruházásnál szem előtt kell tartani, hogy a terület mely részét milyen típusú turistaforgalomra tervezik használni. Minél intenzívebb egy turisztikai tevékenység, tájhasználat, annál 8

9 nagyobb területre van szüksége, annál nagyobb mértékben kell beavatkozni a tájba, viszont annál nagyobb hasznot is tud generálni. A táj esztétikai, kulturális, természeti jelentősége itt háttérbe szorul. Az intenzív aktív, élmény, sport vagy rendezvényturistáknak más igényeik vannak, mint az extenzív, pihenő, vagy ökoturistáknak, hogy ne zavarják egymást, ezt átgondolt térszervezéssel, differenciált kínálattal, a turisztikai infrastruktúra e szempontot is figyelembe vevő kiépítésével lehet megoldani Termál- gyógy és fürdőturizmus A termál és gyógyvizek a térségben nagy bőségben megtalálhatók Kihasználtságuk, azonban eltérő. Magyar oldalon a vizsgált területen 7 gyógy- élményfürdő működik a termál turizmus lehetőségeit kihasználva. Legjelentősebb ezek közül a szegedi aqvapolis, de a kiskunmajsai illetve a mórahalmi is jelentős határ menti forgalmat bonyolít. A többiek a határrégióban kevésbé népszerűek/ismertek. Vajdaságban külön említést érdemelnek az ásvány- és gyógyvízforrások. Ezek eltérő vegyi és hőmérsékleti tulajdonságokkal bírnak. Az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatása miatt, illetve a különböző betegségek gyógyitására használják a környékbeli termálvizet (Magyarkanizsa, Vrdnik, Rusanda, Slankamen, Junakoviæ). A meglévő gyógyfürdők egy része kedvező adottságai ellenére nem vagy csak részlegesen működik. Az egyébként jelentős fejlesztésre szoruló kanizsai és az apatini gyógyfürdőn kívül a többiek inkább a lehetőséget hordozzák magukban. A nagyszabású fürdőfejlesztési tervek Magyarországon, kiemelten a Dél-Alföldön jelenleg is igen népszerűek (lsd például a makói, látványos beruházás tervét), s a vajdaságban is sokan igyekeznek ebbe az irányba. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a kis területen a viszonylag sok fürdőkomplexum a jövőben hogyan tud majd optimális kihasználtsággal, gazdaságosan működni. Mindenképpen érdemes elgondolkodni valamiféle specializálódáson, széleskörű, de területenként más-más lehetőségeket kínáló szolgáltatáscsomagokon. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy ez a fajta, nagy beruházásigényű fejlesztés, a terület a környezet, a természeti erőforrások jelentős károsítása nélkül meddig vihető ésszerűen. Nemcsak a kitermelt termálvizek környezetbarát elhelyezése, kezelése jelent problémát, hanem az időszakosan jelentősen megnövekedő turistaforgalom következményei is komoly kihívások elé állítják a fenntarthatóság védelmezőit Vizi és horgászturizmus A térség vízrajzi szempontból sokszínű képet mutat. Számos folyó szeli át a régiót: ezek a Duna, Tisza, Maros, Körös, Száva, Aranka, Bega, Temes, Karas és a Néra. Több tava is van: turisztikai szempontból kiemelkedik a kunfehértói, a kiskunhalasi sóstó, valamint a Palicsi- és a Ludasi-tó Bácskában, melyek a turizmus, fõleg a falusi turizmus fejlõdésével egyre nagyobb szerepet kapnak a határ menti régió gazdaságában, valamint az Écskai-tó és Rusanda Bánátban, és az Obedi-láp Szerémségben. Ezek a vizek kulturált fürdőzésre jelenleg nem, alig vagy csak korlátok mellett alkalmasak. A hajózásra, vízi sportokra elsősorban a dunai és a tiszai szakaszokon vannak lehetőségek, e mellett csak kisebb kezdeményezések találhatók. Komolyabb hajóforgalmat a jövőben csak kikötőfejlesztésekkel lehet elérni. A partok melletti fürdőterületek, kempingek szinte kivétel nélkül fejlesztésre, felújításra szorulnak. A Tiszán, a Ludasi tavon, illetve kisebb jelentőségű helyi vízterületeken számos alkalom nyílik 9

10 horgászatra. A horgászturizmus ösztönzése a szelíd turizmusfejlesztési irányokhoz tartozik, tájkímélő, fenntartható. A vajdasági részen ehhez megfelelő rurális térségek, érintetlen természet, a bácskai és bánáti tanyák, szállások mellett kétmillió hektárnyi vadászterület, kilométernyi horgászásra alkalmas vízpart, termálvizes források, védett területek nemzeti parkok, természetvédelmi területek találhatók Lovas és, vadászturizmus A lovasturizmushoz nem elég a ló, meg némi tanya melletti füves terület. Ez a szakmaterület, ha széleskörű turistaforgalmat, rendezvényeket szeretnénk ráépíteni, már komoly infrastruktúrát kíván. Jelenleg a térségben nincs olyan szervezet, amely hatékonyan összefogná a lovasokat, nincsenek jól kialakított, versenyzéshez alkalmas pályák. Szükség van a megfelelően szervezett hazai minősítő illetve akár nemzetközi versenyekre is, ebből - a kiváló lóállományhoz képest nincs elég a térségben, de egyik országban sem. A sétalovaglás, sétakocsizás, szánkózás, lovasoktatás, gyógylovagoltatás, mint eseti vagy rendszeres program, szintén igen kevéssé megszervezett, a turisták számára kissé nehezen elérhető. A terület adottságai ehhez a fajta turizmushoz kiválóak, a tanyavilág, az erdők, homokos puszták jó lehetőségeket kínálnak. A tömegeket vonzó lovasversenyek mellett a tájkímélő, aktív, vagy ifjúsági turisztikai csomagokba illő lovasprogramok feltételeinek kiépítése szükséges. A lovasoktatás szintén fejlesztendő terület. A térség vadállománya igen gazdag, jó lehetőséget teremtve a vadász és a természetjáró turizmus számára. Vajdaság a leggazdagabb vadászrégiók közé sorolható Szerbia területén. A vadászturizmusnak a régióban hosszú hagyománya és nagy jelentősége van, mivel a nagy vadak vadászterületén olyan példányok találhatóak amilyenek már régóta kihaltak Európában. Erről a területről származik az az európai őz trófea is (248,55 CIC pont) amely 1971-ig világrekorder volt. Vajdaságban 89 vadászterület van amelyek kb. húszezer km²-en terülnek el. A széles síkság, az enyhén kiemelkedő löszös területek, homokpuszták, a hegyes területek Bánátban és Szerémségben, az erdők, rétek mind kiváló feltételeket kínálnak az apró és nagy vadak vadászatára. A legismertebb vadászható vadfajták a vizsgált területen: őz, vaddisznó, muflon, nyúl, fácán, vadkacsa, fürj. A legfontosabb vadászterületek a vajdasgái részen Karadjordjevo, a szabadkai erdők, a Kamariste Zombornál, Kozara, az Apatinski rit, Plavna Bács, a Ristovaca, a Fruska Gorai dombvidéki vadászterület a gyönyörű alsó Szerémségi erdők, Karakusa síksági vadászterület Szerémség legdélebbi részén, az Obedi láp-i vadászterület, a Delibláti homokpusztai vadászterület Bánátban, valamint a Begej mint legnagyobb vadászterület Nagybecskerek mellett. Magyar oldalon a térség szinte teljes egészében lefedett vadásztársaságokkal, melyek a területükön gondoskodnak a vadállomány karbantartásáról. Az állami fenntartású erdők, nádasok kiváló vadászterületeket jelentenek itt is. A vadászat tekintetében összehangolt, és - Szerbiát tekintve szigorúbb vadászati feltételek meghatározására van szükség. 10

11 2.5. Kerékpáros turizmus A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során fontos szempontként kell kezelni az emberi környezet védelmét, ideértve a forgalombiztonságot, a zaj-és levegőterhelés megfelelő szinten való tartását, illetve csökkentését, valamint a táj- és természetvédelem követelményeit. A térség településein hagyománya van a kerékpározásnak, amit továbbra is ösztönözni kell. Fontos feladat az egyes településeken belüli, illetve a szomszédos települések közötti turisztikai és hivatásforgalmi igényeknek megfelelő, azokat kiszolgáló kerékpárút-hálózat kialakítása és fenntartása. A lakóterületek közterületei nem mindig teszik lehetővé, és a forgalom nem mindig teszi szükségessé egy önállóan vezetett kétirányú kerékpárút építését. A kerékpárutak hálózatainak kialakítása első körben történhet a közepes méretű városok agglomerációs területeken, a határon átmenő főutak mentén, valamint az idegenforgalmilag frekventált folyóparti szakaszok mentén, az árvízvédelmi töltéseken vagy azokkal párhuzamosan épül ki. A dél-magyarországi Baja-Szeged kerékpárút megvalósításával érdemes lenne az észak vajdasági településeket (Zombor, Bajmok, Szabadka, Kanizsa erre a nyomvonalra becsatlakoztatni. A kerékpár a háztól-házig jutást viszonylag gyorsan, kis helyigénnyel, környezetkímélő módon segíti. A településeken a kerékpárutak pótolhatják a tömegközlekedés hiányát, vagy hiányosságait is. A kerékpáros közlekedésnek az aktív turizmus területén is nagy szerepe van. A térségben már több kezdeményezés, történt kerékpárutak létrehozására, ezek egységes hálózatba fűzése, települési és települések közötti kerékpárút hálózat kiépítése, kapcsolódás a nemzetközi kerékpárút-hálózat meglévő elemeihez, szerkezetéhez a jövőben még indokoltabb. A kerékpárút hálózat fejlesztés mellett fontos a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpárhasználat ösztönzése. A turisztikai, ökoturisztikai jellegű kerékpáros fejlesztésekhez kapcsolódóan kerékpáros túraútvonalak kijelölése, védett pihenőhelyek, turisztikai jellegű attrakciók kiépítése is indokolt Kulturális turizmus, rendezvényturizmus Szinte minden térségi településen vannak kisebb-nagyobb tömegeket vonzó rendezvények, de ezek nagy része turisztikai szempontból nem kihasznált. Falunapok, vásárok, búcsúk önmagukban nem, csak akkor lesznek az idegenforgalom számára is értelmezhetők, ha azok turisztikai csomag részeként jelennek meg. Ugyanez a helyzet a térség népművészetét, kultúráját bemutató helyszínekkel, tájházakkal, gyűjteményekkel, épületekkel, tárgyi kultúra elemeivel és a népi vagy polgári hagyományokkal is. A jelenleg jellemző kínálat legnagyobb része a fenti csoportba tartozik. A térségben igazi, hagyományokkal rendelkező, nemzetközileg is érdekes nagyrendezvényről alig hallani. Vannak a területen jelentős építészeti értékek, de nagyon sok közülük nem látogatható, nem elsősorban a turistavonzó szerepük a kiemelt. A helyi építészeti értékek megőrzése azonban a turizmus szempontjából is kiemelt feladat. Az épített táji elemek harmóniája, állapota, környezete igen komoly vonzerő. A vajdasági tartomány idegenforgalmi kínálatának alapját a terület természeti és kulturális kincsei képezik. A városok a megőrzött belső óvárosi központjaikkal (Szabadka, Zombor, Újvidék, stb.), a 11

12 nagyszámú műemlékkel, a térség templomaival, erődítményeivel (Pétervárad, Bácsi vár, Aracs) jól kihasználható vonzerőt jelentenek Falusi, tanyai turizmus: A nagy kiterjedésű, szórt tanyavilág a térség egyik legizgalmasabb jellegzetessége. Magyar oldalon a vizsgált térség mintegy tanyájának nagy része ma is lakott vagy aktívan elsősorban mezőgazdasági célra használt. A tanyák a vajdasági kultúrának is jellemző tartozékai. A II. világháborút követően a Vajdaság területén több száz tanyát leromboltak. Mintegy száz maradt meg, ezek közül pedig csak 25-öt állítottak helyre úgy, hogy vendégfogadásra is alkalmasak legyenek. Ezek azonban a nyugalom oázisának számítanak. A város zajától ide menekülők kedvükre pihenhetnek, élvezhetik az ízletes ételeket, hallgathatják a helyi tamburazenét. Az északi szerb tartománybeli falusi turizmus jelképeinek is nevezhetjük őket, hiszen az év minden szakában vonzzák a turistákat. A vizsgált térség egészére jellemző, hogy jellemzően vidékies térség, az urbanizált területek aránya alacsony. Ez a tény kedvez a nyugalomra, rurális környezetre vágyó turistáknak. A jól működő tanyai, falusi turizmus két pillérre épülhet: a környezetben megtalálható, a célcsoport számára izgalmas vonzerőkre, és a vendéglátást biztosító feltétételekre, úgymint a szálláshely színvonala, a vendégasztal minősége valamint a szállásadók megfelelő mértékű, és minőségű közreműködése. E tekintetben már számos kezdeményezés történt különböző szállásadó-képzésekre, de nem lehet eléggé hangsúlyozni ezek szükségességét a jövőben sem: a meglévő és leendő szállásadók számára vendéglátási alapismereteket biztosító képzések, turisztikai marketing ismeretek átadása, speciális képzésekre, mint ételkészítés, kézműves oktatások stb. A másik elengedhetetlen feltétel a szereplők közötti együttműködés, specializálódás és a vendégirányítás Turisztikai infrastruktúra Közlekedés: A turistákat kiszolgáló létesítmények, információszolgáltató, infrastrukturális elemek, szórakozóhelyek, ellátási szolgáltatások megléte és megfelelő színvonala feltétele a vendégfogadásnak. E tekintetben is lényeges a vonzerőt jelentő helyszínek megközelíthetősége. A kerékpárutak kiépítése, hálózatba kötése, kerékpáros infrastruktúra ráépítése egyre gyakrabban felmerülő igény. Kerékpárút szakaszok a térségben már épültek, többnyire minden kísérő létesítmény nélkül. A hálózat fejlesztése, hálózatba kötése, a kerékpáros pihenőhelyek, szervizek kiépítése a jövőbeni feladat. Kellemes színfolt az egyes attrakciók esetén a speciális turisztikai közlekedési és szállító eszközök megléte kisvonat, függőpályás eszközök, egyebek melyre még csak kevés példa akad a térségben. Turistairányító, információs rendszerek: 12

13 A közúthálózat megfelelő, logikus kitáblázottságától, a látnivalók, sport, szállás, fürdő, vendéglátó, kulturális létesítmények, parkolók, közlekedési csomópontok, pályaudvarok, tábláin keresztül a kijelölt séta, túraútvonalak táblázottságáig, a rendszert egységesen kell átgondolni turistainformációs szempontból. Ezen a területen a térség még csak részsikerekkel büszkélkedhet. Bár a közúti, városi táblarendszer többnyire megfelelő, a turisztikai attrakciók környékének táblái már kevésbé. Többnyelvű feliratok, egységes, felismerhető design elemek, logikusabb kihelyezés, folyamatos karbantartás segítenek a helyzeten. Egyre többen terveznek meg utazást, foglalnak szállást internet segítségével. Nagyon nagy szükség lenne olyan internetes oldal(ak)ra, amely képes egységesen megjeleníteni a térség turisztikai kínálatát, aktív honlapra, mert szállást és programlehetőséget lehet lefoglalni, megrendelni rajta és fizetni ezen keresztül Turisztikai szolgáltatások: Turisztikai információs irodák Magyarországon a nagyobb településeken, vagy frekventáltabb helyeken működnek. A tourinform rendszer hiányosságai ellenére alapvetően jó kezdeményezés volt. A vajdasági részen vegyes a kép: civil szervezet által fenntartott információs irodáktól az önkormányzati kezdeményezésekig, vállalkozások is vállalnak részt a feladatban, de nincs semmilyen egységes rendszer. Az információkat nem tudják szervezetten megosztani egymás között, turistairányítás alig létezik. Az utazási irodák inkább kiutaztatásra szakosodtak mindkét országban. A vendéglátóhelyek színvonala nagyon vegyes, ami nem feltétlenül nagy baj. kínálatbővítésre lenne szükség. E területen inkább A szálláshelyek száma a Vajdaságban az utóbbi években nem növekedett, a meglévők színvonala sem emelkedett jelentősen. Magyarországon folyamatos szálláshely növekedés tapasztalható, különösen az idegenfogalmilag aktív térségekben a homokháti és a szegedi térségben. Magas színvonalú, kényes igényeket kielégítő szállodák is épültek, újultak meg az utóbbi néhány évben. A minőségi szálláshely fejlesztés kiemelt kérdés kell, hogy legyen a szerb területeken is. Az ajándékárusítás komoly színesítő, kínálatbővítő elem, mégsem sikerült igazán jól kihasználni. Rengeteg a silány minőségű, olcsó tucatáru, miközben a turistának igénye van a helyi, vagy régióra jellemző, kézműves jellegű, különlegességet sugalló termékekre, ebből mindenütt hiány van. Csak a vásárok, kulturális, népművészeti rendezvények alkalmával nyílik meg ennek a lehetősége. Ebben is rejlik potenciál, érdemes lenne kihasználni. Valutaváltás, banki szolgáltatások tekintetében elmondható, hogy Magyarországon a nagyobb városokban megfelelően kiépült ez az elem, kisebb településeken viszont szinte egyáltalán nem. Szerbiában a valutaváltásnak megfelelően kiépített rendszere van. A bankautomata viszonylag kevés. Kölcsönzők kerékpár, motor, autókölcsönzők alig vannak, ha vannak, akkor sem a turistafogalomra szakosodtak. A nyilvános illemhelyek száma mindekét országban igen alacsony, karbantartásuk, állapotuk jelentős kívánnivalót hagy maga után. Meg kell említeni a szolgáltatásoknál a szolgáltatást nyújtók nyelvtudását. Itt még van tennivaló, szükséges fejleszteni a nyelvi készségeket mindkét területen. 13

14 Turisztikai marketing tevékenység Turisztikai adottságait tekintve a térség ún. mozaiktérség: a látnivalók, adottságok, szétszórva találhatók meg a területen. A vonzerők nincsenek jól kihasználva, a mozaikszerű természeti, kulturális vonzerők nem alkotnak semmiféle egységet, vagy rendszert, nem jöttek létre vendéget vonzó igazi attrakciók és nem alakítottak ki valódi turisztikai termékeket. A kínálat szezonális jellegű. A szálláshelyek egyenetlen eloszlásúak, és jelenleg nem felelnek meg a hosszabb időt itt tölteni kívánó turisták igényeinek. A vendéglátás elsősorban az intenzív tranzitforgalomra rendezkedett be. Összességében a térség a vonzerők tekintetében nem alkot egységes képet, nagy jelentőségű, külső országokba is kisugárzó attrakciót nem tud felmutatni. Az adottságok azonban lehetővé teszik nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, jelentős turisztikai termékek létrejöttét. Ami ezt jelenleg akadályozza: a turisztikai termékek kiépítettségének színvonala nem éri el a piac igényeit, valamint az attrakciók környezete sem éri el a megfelelő szintet, nincs hozzá megfelelő marketingtevékenység, hogy ismertek legyenek, nincsenek kiadványok, megfelelő honlapok. A látnivalók jelentős része elhanyagolt, nincsenek útbaigazító táblák, prospektusok. A jelen lévő turisztikai marketing tevékenység általában nem eléggé célcsoport specifikus. A turisztikai termékképzés esetleges, vagy spontán jellegű. A térségnek nincs jól beazonosítható arculata, nemzetközi piacon is versenyképes megkülönböztető image-e. Nem készültek felmérések a térségbe érkező vendégek összetételéről, céljairól, véleményéről, a vendégkör jellemzőiről. Összegezve: a térségi turisztikai fejlődését hátráltatja az összehangolt, következetes, célcsoport orientált és folyamatos PR és marketingmunka hiánya. Hiányzik a piacelemzés. A kínálati tényezők összehangolása hiányos. A turisztikai szereplők együttműködése esetleges, és gyenge, ennek eredményeként az információáramlás akadozik. 14

15 3. Az operatív program fő fejlesztési irányai Egy adott térség turizmusának sikeressége elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e a térségben a turizmus rendszerének megteremtését és fenntartható működtetését folyamatában menedzselni, amihez alapvetően három kérdésre kell választ adni: 1. Sikerül-e megteremteni a térségben azokat a társadalmi kereteket, amelyek hosszú távon biztosítják a turizmus működésében az érdekeltek és az érintettek együttműködését, felismertetve velük a közös érdekeiket, illetve biztosítva számukra a döntési folyamatokban való részvételt a térségi szintű turizmust alakító kérdésekben. Ehhez tudatosítani és hozzáférhetővé kell tenni számukra a Nyugat-Európában már évtizedek óta sikeresen működő, társadalmi (települési, térségi, regionális, stb.) szintű együttműködések eszköztárát. 2. Sikerül-e megteremteni azt az információ- és tudásbázist, azaz azt a hatékonyan működő szakmai kompetenciaszintet, amely a folyamat egészét menedzselve, magas szintű szakmai hozzáértésénél fogva képes megtervezni és megvalósítani a folyamat egyes elemit. 3. Sikerül-e előteremteni a folyamat egészének menedzseléséhez szükséges pénzforrásokat, illetve - az első pontban leírt társadalmi bázisra támaszkodva - sikerül-e a turizmusban érdekeltek között olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, amely képes mozgósítani és a működésbe bevonni még a forráshiányos időszakokban is - a térségben rejlő egyéb, vállalkozói, szponzorrációs stb., illetve térségen kívüli regionális, valamint állami és Európai Uniós forrásokat. Mindezek figyelembe vételével az alábbi fejlesztési irányok jelölhetők meg: 1. Turisztikai kínálat fejlesztése Karakteres, piacképes termékek létrehozása Programhelyszínek megfelelő színvonalának megteremtése Helyi turisztikai szereplők együttműködésének biztosítása A nemzetközi turizmus hatékonyságának növelése - sajátos, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, valamint a szolgáltatások színvonalának az emelésével várható csak. A minőségi turizmus irányába való elmozdulás érdekében eladható, profi módon szervezett, érdekes és egyedi turisztikai termékek kialakítására van szükség, melyek nem csak 1-1 napra tudják a turistákat a térségben tartani. A belföldi turizmus fejlesztésével megvalósulhat az ágazat stabilitásának a fokozása, a kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek a megteremtése. 15

16 A turizmus minőségét nemcsak az attrakciók minőségével lehet mérni, hanem a kapcsolódó infrastruktúra, a helyszínek megfelelő megközelíthetősége, tisztasága, gondozottsága, az elérhető szolgáltatások színvonala, a helyi szereplők fogadókészsége legalább olyan fontos. A térségi turizmus egyes szereplőinek összefogása a különböző területi szinteken, illetve az egyes szakági szinteken a helyi fejlesztések sikerének záloga. 2. Turisztikai kereslet biztosítása Aktív turisztikai marketingtevékenység, a térség turisztikai látogatottságának növelése Vendégéjszakák számának növelése Jól működő foglalási rendszer kiépítése és fenntartása Kiemelt feladat a térség egységes és egyedi arculatú turisztikai fejlesztése turisztikai termékcsomagok létrehozásával, vezértermék és kísérő attrakciók meghatározásával. A térségre karakteresen jellemző, egyedi turisztikai kínálat kialakítása szükséges, a vendégek idelátogatásának és visszatérésének ösztönzésére. Az egyedi turisztikai termékeket, melyek sajátos turisztikai szolgáltatásokat is magukba foglalnak programcsomagokként kell értékesíteni. Az eladható turisztikai termékek melyek mögött jelentős termékfejlesztés és marketing áll megsokszorozhatják a régióba érkező vendégek számát. Különösen a szerbiai desztinációk tekintetében érdekes a hagyományos vendégkör mellett új küldő országok bevonása. A térségimage megteremtése, ennek megfelelő, célcsoportirányos és specifikus csatornákon keresztüli kommunikációja, az image elemeinek következetes alkalmazása megteremti a jól beazonosítható, kívánatos céltérség képét. Ehhez elengedhetetlen, hogy jól lehessen tájékozódni a térség turisztikai kínálatában, gyorsan meg lehessen találni a turistát érdeklő témaköröket, és rugalmasan lehessen egyedi programokat kialakítani. Ha hozzájárul mindehhez a korszerű, színvonalas és a legújabb technikai követelményeknek is megfelelő szálllásfoglalási, fizetési rendszer, a turisták szívesen fogják választani ezt a térséget. 3. Hosszú távon fenntartható turizmus Tudatos, specializált turizmustervezés, következetes turisztikai beruházás fejlesztés Szelíd turizmus különböző formáinak ösztönzése Képzett, felkészült humán erőforrás A fenntartható turizmus feltételeinek a biztosítása érdekében olyan fejlesztési irányok és módszerek alkalmazása szükséges, amelyek révén a fejlesztés nem jár negatív hatásokkal a térség természeti és kulturális környezetében, de hozzájárul a gazdasági-társadalmi fejlődéshez, a lakosságnak stabil megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási-üdülési élményt biztosít. 16

17 A programcsomagokat elsősorban a természetközeli (szelíd) turizmusra kell építeni (összefüggésben az ökoturizmussal, a vízi és vízparti sportolással), másodsorban a gyógy-és termálturizmusra. A kulturális turizmus lehetőségeit is bővíteni indokolt, mindezeket pedig a szükséges mennyiségű és minőségű szolgáltatásokkal együtt termékké alakítani. Ezen túlmenően az üdülési és rekreációs célú hasznosítás lehetőségeit is alá kell támasztani. A régió turizmusának összehangolt fejlesztése a térség döntéshozóitól nagy előrelátást, komoly együttműködési készséget, és konszenzusos hozzáállást igényel. A mindenütt mindent fejlesztünk csapdáját el kell, és még el lehet kerülni. Területi specializálódásra van szükség, a helyi erősségek okos kihasználásával, a vendégirányítás jól szervezett rendszere erre tud építeni több napos programokat. Külföldi vendégek fogadására berendezkedni csak megfelelő nyelvi készségek birtokában, valamint alapos szakmai ismeretek elsajátítása után érdemes. E téren is ki kell küszöbölni a hiányosságokat. 17

18 3.1. Projektjavaslatok 1. Turisztikai kínálat fejlesztése Projektjavaslat: Programcsomagok kidolgozása Projekt célja A vendégéjszakák számának növelése Projekt leírása Eladható, turistavonzó csomagok összeállítása a helyi vonzerők termékké alakításával. Fontos, hogy a programcsomagokat célcsoportspecifikusan, a megcélzott vendégréteg igényeinek megfelelően kell összeállítani. Különböző időtartamú programokat kell tervezni, illetve a szezonnyújtás is figyelembe véve főszezonon kívüli programokra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Célcsoport Tursiztikai szolgáltatók Szállásadók, vendéglátók Turisztikai marketing ügynökségek turisták Várt eredmények Turisták számának növekedése Turisztikai bevételek gyarapodása Vendégéjszakák számának emelkedése Szezonhosszabbítás Lehetséges partnerek Idegenforgalomban érdekelt szolgáltatók, Attrakciók üzemeltetői Vendéglátóhelyek, Szálláshelyek Tourinform irodák Utazási ügynökségek Önkormányzatok Lehetséges források Időterv 18

19 Projektjavaslat: Szállodák, minőségi szálláshelyek fejlesztése Projekt célja Színvonalas, hosszabb tartózkodásra alkalmas szálláshelyek kialakítása Projekt leírása Az utóbbi években a turizmus világszinten növekvőben van. Szerbia a turisták új desztinációja Európában. Ehhez pedig fejleszteni kell a szállodai kapacitásokat és szolgáltatásaik színvonalát. A nemzeti tervekben a szálláshelyek minőségnövelése igen fontos helyet foglal el. A kapacitásnövelés is egyike a kitűzött céloknak. újabb szállás-kapacitások megnyitása, az infrastruktúra kiépítését, jobb feltételeket teremtve ezzel a beruházók számára új létesítmények építéséhez. A kiemelt turisztikai desztinációkban különösen fontos a legalább 3 vagy 4 csillagos szállodák létesítése. A magyarországi részen inkább a meglévő szálláshelyek minőségének javítása, szolgáltatásainak bővítése a cél. Célcsoport Vállalkozások, beruházók Szállodaszövetségek Várt eredmények Minőségi szálláshelyek számának növekedése Szálláshelyek minőségének javulása Idegenforgalmi bevételek növekedése Vendégéjszakák számának növekedése Lehetséges partnerek Vállalkozások, beruházók Szállodaszövetségek Önkormányzatok Lehetséges források Időterv Projektjavaslat: Lovas infrastruktúra fejlesztése Projekt célja 19

20 Lovasturizmus megerősítése Projekt leírása A lovas infrastruktúra kiépítésénél, fejlesztésénél két szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a nagy tömegeket vonzó rendezvények feltételeinek megteremtését, mint lovas versenyek, díjugratás, fogathajtás. Versenyzésre is alkalmas pályák kiépítésére, illetve a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kialakítására van szükség, amelyek több funkciót is betölthetnek ( sétakocsikáztatás, lovasiskola, stb). A fejlesztéseket célszerű meglévő ménesbirtokokra, tenyésztőhelyre vagy egyéb lovas hagyományokkal rendelkező területekre építeni. Ezek a fejlesztések a térségi hagyományokra és tudásra épülve lehetnek sikeresek (Pl: Zobnaticai mezőgazdasági birtok, Hódmezővásárhely lovas telepe, a homokháti térség lovas hagyományai, stb) Az infrastruktúra fejlesztés másik iránya a szabadidős lovas programok és a lovas oktatások, lovas terápiák feltételrendszerének kiépülése. Itt a kisebb lovas tanyákra, lovardákra építve, ezekhez kapcsolódva kell a fejlesztéseket megtervezni. Turisztikai programcsomagok részeként, vagy önálló programcsomagként lehet tervezni lovas táborok, nomád táborok, lovas túraútvonalak kiépítését, bentlakásos vagy bejáró lovasoktatást, sétalovaglás, sétakocsikázás, télen lovas szánkózás útvonalát és feltételrendszerét. Fontos szelete a lovas programoknak a terápiás célú lovagoltatás is, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik. Egyre nagyobb figyelem terelődik a rehabilitációs célú lovasprogramokra, így érdemes ezt a lehetőséget is kihasználni. A lovas fejlesztéseknél mindenképpen figyelemmel kell lenni a kísérő, kiegészítő kínálatbővítő elemekre is. Célcsoport Lótenyésztéssel, lovagoltatással, versenyeztetéssel foglalkozók Lovas turisták Egészségkárosodottak, rehabilitációs vagy terápiás programok résztvevői Gyerekek Várt eredmények Színvonalas lovas rendezvények Lovaglási lehetőségek bővülése, Kínálatbővülés Lovaglás gyógyászati alkalmazásának kihasználása Lehetséges partnerek Lótenyésztéssel, lovagoltatással, versenyeztetéssel foglalkozók Lovas szövetségek Iskolák Lovasterápiával foglalkozók Lehetséges források Időterv 20

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja

A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja ABCD Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja Ez a kötet 129 oldalt tartalmaz. TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03.

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként, nemzeti és projektszinten Akcióterv

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban Előadó: Lóska János elnök Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Előadás vázlat I. Az ágazat közelmúltja és jelene II. Kitörési

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011 Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény KÜLDETÉS TRADÍCIÓ 114 éve a Balaton és az Önök szolgálatában Projektportfólió ALFA program Balatoni Múzeum Fejlesztendő

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Záróvizsga A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

Helyszín, Rétság 2011. június 16.

Helyszín, Rétság 2011. június 16. Kezdetek és bővülés Helyszín, Rétság 2011. június 16. 1 Mi a cél? A turizmus versenyképességének növelése A látogatók megelégedettségének javítása A desztinációhoz köthető információkkal való ellátottság

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A falusi, vidéki turizmus helyzete Vajdaságban

A falusi, vidéki turizmus helyzete Vajdaságban Ricz András Ostorka Polgárok Egyesülete Történelmi áttekintés: Európa Magyarország Szerbia Vajdaság Falusi turizmus Szerbiában hetvenes években kezdett kialakulni torz fejlődés hegyekben lévő turisztikai

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben