VI.1-48/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés április 26-ai üléséről

Átírás

1 VI.1-48/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés április 26-ai üléséről

2 2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS VI.1-48/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés április 26-ai üléséről Jelen vannak: Dr. Balogh Zoltán Dr. Szabó Gábor Knapp János Pál Szaniszló Zoltán Kovács Attila Székely Antal Michl Miklós Turi Bálint Nagy Sándor Dr. Udvardi Erzsébet Popovics György Ujházy Emil Simon Géza Winkfein Csaba Zentai-Plajner Zsolt (összesen: 15 fő) közgyűlési tag továbbá: Dr. Péntek Péter megyei főjegyző Dr. Pozsár Gáborné Dr. Alt Dóra megyei aljegyző Hunyadi Imre, a Művelődési, Oktatási, Nemzetközi és Idegenforgalmi Bizottság tagjai Dr. Mészáros Gyula, a Pénzügyi, Gazdaságfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja Csizmadia Gábor dandártábornok, megyei főkapitány Czomba Péter tűzoltó ezredes, megyei igazgató Molnár Tamás, a KDRFÜ ügyvezető igazgatója Dr. Czirner József, regionális orvosigazgató Dr. Onódi Lívia és Bálint László, az Országos Mentőszolgálat Közép-Dunántúli Regionális Mentőszervezet munkatársai, Boda András, a KOMTŰZ Kft ügyvezetője és dr. Ecsedi Letícia, a Magyar Kémény Kft képviseletében továbbá a megyei önkormányzati hivatal munkatársai (6 fő) Popovics György köszönti az ülésen megjelenteket, majd megállapítja a határozatképességet. Popovics György tájékoztatást ad arról, hogy a közrend és közbiztonság helyzetéről szóló napirendi ponthoz kapcsolódó beszámolót az előterjesztő további táblázatokkal egészítette ki

3 3 és ennek megfelelően az előterjesztésben jelzett hivatkozások is átvezetésre kerültek, ezért az előterjesztés ismételten megküldésre került. Elmondja azt is, hogy a napirendi javaslatát a meghívóban szereplő 4. c) napirendi pont nélkül fogja szavazásra bocsátani. Erre, valamint a 33/2012. (III. 29.) számú közgyűlési határozattal megállapított munkatervre is figyelemmel a következő napirend elfogadására tesz javaslatot: 1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2. Tájékoztató a Közép-Dunántúli Regionális Mentőszervezet évi munkájáról 3. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása, a megyei önkormányzat és az ügynökség együttműködési lehetőségei 4. Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a.) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács évi költségvetése teljesítésének jóváhagyása b.) Együttműködési megállapodás a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel 5. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetése teljesítésének jóváhagyása és pénzmaradványának elszámolása 6. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetési rendeletének módosítása 7. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (III. 29.) számú önkormányzati rendelet módosítása 8. A hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálata 9. Nemzetközi sportkapcsolatok támogatása 10. Beszámoló a közrend és közbiztonság helyzetéről Komárom-Esztergom megyében 11. Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről 12. A megyei nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodások kiegészítése 13. Döntés a kéményseprő közszolgáltatásra kiírt pályázat eredményéről 14. Ideiglenes megyei földvédelmi bizottság létrehozása Interpelláció Kérdés Egyéb bejelentés A megyei közgyűlés egyetért a javaslattal és 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 41/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a április 26-ai ülése napirendjét a következők szerint állapítja meg: 1. Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról 2. Tájékoztató a Közép-Dunántúli Regionális Mentőszervezet évi munkájáról 3. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása, a megyei önkormányzat és az ügynökség együttműködési lehetőségei 4. Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a.) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács évi költségvetése teljesítésének jóváhagyása

4 4 b.) Együttműködési megállapodás a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel 5. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetése teljesítésének jóváhagyása és pénzmaradványának elszámolása 6. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetési rendeletének módosítása 7. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (III. 29.) számú önkormányzati rendelet módosítása 8. A hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálata 9. Nemzetközi sportkapcsolatok támogatása 10. Beszámoló a közrend és közbiztonság helyzetéről Komárom-Esztergom megyében 11. Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről 12. A megyei nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodások kiegészítése 13. Döntés a kéményseprő közszolgáltatásra kiírt pályázat eredményéről 14. Ideiglenes megyei földvédelmi bizottság létrehozása Interpelláció - Kérdés - Egyéb bejelentés Határidő: Felelős: azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke 1. napirendi pont: Tájékoztató a közgyűlés két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Popovics György emlékezteti a testület tagjait arra, hogy a hatályos önkormányzati rendeletnek megfelelően a Komárom-Esztergom Megyéért, valamint a Komárom- Esztergom Megyéért Szakmai Díj vonatkozásában a javaslattétel határnapja június 30-a. Kérdés nem hangzott el. Winkfein Csaba javaslatot tesz arra, hogy az előterjesztéshez kapcsolódó III. határozati javaslatról külön szavazzon a Közgyűlés. Popovics György az elhangzott javaslat alapján elsőként a dunaszentmiklósi Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával kapcsolatos javaslatot bocsátja szavazásra. A megyei közgyűlés 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 42/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés támogatja a Német Nemzetiségi Önkormányzat Dunaszentmiklós leporelló készítését ,- Ft értékben a évi költségvetésében megjelölt elnöki keret terhére. Felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét, hogy a támogatás formáját a fenti értékben meghatározza. Határidő: Felelős: azonnal Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke

5 5 Hivatali végrehajtásért felelős: Bodnár Mihály, költségvetési osztályvezető Popovics György ezt követően szavazásra bocsátja a I., II. és IV. határozati javaslatot. A megyei közgyűlés 11 igen és 4 nem szavazattal a következő határozatokat hozza: 43/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés együttműködési szándéknyilatkozatot köt a Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesülettel (2800 Tatabánya, Erőmű tér 7/a) azzal a feltétellel, hogy csak akkor tekinti a nyilatkozatban vállaltakat kötelezőnek magára, ha az Egyesület megnyeri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által évben meghirdetett Civil Információs Centrum címbirtokossági pályázatot. Egyidejűleg felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét az alábbi szándéknyilatkozat aláírására. Együttműködési szándéknyilatkozat Amely létrejött egyrészről a Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület (2800 Tatabánya, Erőmű tér 7/a, képviseli Smudla Katalin - továbbiakban pályázó), másrészről a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés (2800 Tatabánya, Fő tér 4., képviseli Popovics György elnök - továbbiakban együttműködő partner) között a mai napon és az alábbiak szerint: 1. A felek rögzítik, hogy jelen együttműködési megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a Civil Információs Centrum címpályázat nyertese (jelen szerződésben: pályázó) a partner számára tájékoztatást nyújt a civil információs centrum által kínált szolgáltatásokról, illetve a partner bevonhatóságának körülményeiről és részleteiről. 2. Az együttműködésben partneri félként szereplő szervezet vállalja, hogy amennyiben a pályázó által nyújtott lehetőségekkel élni kíván, úgy azt a pályázóval szoros együttműködésben valósítja meg. 3. Az együttműködő partnerek kijelentik, hogy a program megvalósítása során rendszeresen információt cserélnek egymással az esetleges tapasztalatokról, továbbá kijelentik, hogy a projektben a legjobb tudásuknak megfelelően közreműködnek. 4. Az együttműködés tagjai a megvalósítandó cél érdekében a következő feladatokat vállalják: A pályázó projektben vállalt konkrét feladatai: tájékoztatja a partnert a civil szervezeteket érintő jogszabályok változásairól segítséget nyújt a partner részére pályázati kiírások megfogalmazásában és azok megfeleltetésében, különösen Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény és A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény vonatkozásában segíti a partner kiírásainak, támogatásainak transzparenciáját, közzétételét saját honlapján keresztül is

6 6 támogatja a civil szervezetek és az Önkormányzat együttműködésének kialakítását és a kapcsolatok erősítését segítséget nyújt a megye kistérségeiben, településein a civil stratégia kidolgozásában kutatásokat és felméréseket végez a megyében a civil szervezetek körében, melynek eredményeit a partnerrel megosztja a további fejlesztési lehetőségek kidolgozása érdekében kezdeményezi civil-önkormányzati egyeztető fórumok létrehozását honlapot üzemeltet, melyen a partner civil társadalmat érintő híreit, felhívásait is megjelenteti tanácsadókat biztosít térítésmentesen a megye kistérségeibe a civil szervezeteket érintő szakmai feladatok megoldására (könyvelés, jogi, pályázatírási, forrásteremtési tanácsadás) A partner által vállalt konkrét feladatok: tájékoztatja a pályázót a pályázati kiírásairól, támogatási lehetőségeiről híreket szolgáltat a pályázó által működtetett honlap számára segíti a civil szervezetek, a pályázó és a Megyei Önkormányzat közötti kommunikációt, információáramlást felhívja a működési területén tevékenykedő civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, intézményeknek a figyelmét a Civil Információs Centrum szolgáltatásaira. 5. Ezen megállapodás kifejezi a felek azon szándékát is, hogy a projekt lezárását követően a jövőben is együttműködnek és az addig elért eredmények további folyamatos fenntartását saját eszközeikkel is biztosítják. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után aláírták. Kelt: Tatabánya, április Popovics György pályázó képviselője a megyei közgyűlés elnöke Határidő: április 31. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke Hivatali végrehajtásért felelős: Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra megyei aljegyző 44/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Együttműködési szándéknyilatkozatot köt az United Way-Vértes Alapítvány (2800 Tatabánya, Kodály tér 2/a.) azzal a feltétellel, hogy csak akkor tekinti a nyilatkozatban vállaltakat kötelezőnek magára, ha az alapítvány megnyeri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által évben meghirdetett Civil Információs Centrum címbirtokossági pályázatot. Egyidejűleg felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét az alábbi szándéknyilatkozat aláírására.

7 7 Együttműködési szándéknyilatkozat Amely létrejött egyrészről a United Way- Vértes Vidéke Alapítvány (továbbiakban pályázó), másrészről a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, képviseletében Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke (továbbiakban együttműködő partner) között a mai napon és az alábbiak szerint: 1. A felek rögzítik, hogy jelen együttműködési megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a Civil Információs Centrum címpályázat nyertese (jelen szerződésben: pályázó) a partner számára tájékoztatást nyújt a civil információs centrum által kínált szolgáltatásokról, illetve a partner bevonhatóságának körülményeiről és részleteiről. 2. Az együttműködésben partneri félként szereplő szervezet vállalja, hogy amennyiben a pályázó által nyújtott lehetőségekkel élni kíván, úgy azt a pályázóval szoros együttműködésben valósítja meg. 3. Az együttműködő partnerek kijelentik, hogy a program megvalósítása során rendszeresen információt cserélnek egymással az esetleges tapasztalatokról, továbbá kijelentik, hogy a projektben a legjobb tudásuknak megfelelően közreműködnek. 4. Az együttműködés tagjai a megvalósítandó cél érdekében a következő feladatokat vállalják: A pályázó projektben vállalt konkrét feladatai: megyei civil szervezetek segítése, fejlesztése ingyenes tanácsadásokkal, tájékoztatókkal, kölcsönös információáramlás biztosítása, az Önkormányzat civil szervezeteket érintő ügyeinek kiemelt kezelése, adatbázisok biztosítása A partner által vállalt konkrét feladatok: tájékoztatja a pályázót a pályázati kiírásairól, támogatási lehetőségeiről híreket szolgáltat a pályázó által működtetett honlap számára segíti a civil szervezetek, a pályázó és a Megyei Önkormányzat közötti kommunikációt, információáramlást felhívja a működési területén tevékenykedő civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, intézményeknek a figyelmét a Civil Információs Centrum szolgáltatásaira. 5. Ezen megállapodás kifejezi a felek azon szándékát is, hogy a projekt lezárását követően a jövőben is együttműködnek és az addig elért eredmények további folyamatos fenntartását saját eszközeikkel is biztosítják. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után aláírták. Kelt: Tatabánya, április... Popovics György a megyei közgyűlés elnöke pályázó képviselője Határidő: április 31. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke

8 8 Hivatali végrehajtásért felelős: Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra megyei aljegyző 45/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Elfogadja a következő közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott jelentést. 170/2011.(VII. 14.) 7/2012. (I. 26.) 26/2012. (III. 29.) 27/2012. (III. 29.) 30/2012. (III. 29.) 33/2012. (III. 29.) 35/2012. (III. 29.) 36/2012. (III. 29.) 2. Tudomásul veszi az átruházott hatáskörök gyakorlásáról és az eseményekről adott tájékoztatót. Határidő: Felelős: azonnal Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke 2. napirendi pont: Tájékoztató a Közép-Dunántúli Regionális Mentőszervezet évi munkájáról Előterjesztő: Dr. Czirner József, regionális orvosigazgató Dr. Czirner József az előterjesztés kiegészítéseként elmondja, hogy 2012-ben fő feladatukat képezi az esetleges kórházi struktúraváltás kapcsán Komárom-Esztergom megyében is a sürgősségi ellátás fejlesztése. Ehhez kéri a közgyűlés támogatását. Dr. Udvardi Erzsébet hozzászólása és dr. Czirner József reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György megköszöni a tájékoztató elkészítését és javaslatára a megyei közgyűlés 15 igen szavazattal a következő határozatot hozza: 46/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés tudomásul veszi a Közép-Dunántúli Regionális Mentőszervezet évi munkájáról készített tájékoztatóban foglaltakat és köszönetet mond a mentés szakmai színvonalának emelését is szolgáló elhivatott munkáért. Határidő: azonnal Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke

9 9 (Dr. Czirner József, Dr. Onódi Lívia és Bálint László távozik) 3. napirendi pont: A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása, a megyei önkormányzat és az ügynökség együttműködési lehetőségei Előterjesztő: Molnár Tamás, KDRFÜ ügyvezető-igazgatója Popovics György köszönti Molnár Tamást, a KDRFÜ ügyvezető igazgatóját és egyben felkéri vetített-képes bemutatkozás megtartására. (Csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Michl Miklós, Turi Bálint, Winkfein Csaba, Popovics György, Molnár Tamás hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György a megyei önkormányzatok és a regionális ügynökségségek együttműködésére vonatkozó központi szabályozással kapcsolatosan elhangzott információ alapján azt javasolja, hogy a kivetítőn szereplő határozati javaslatról döntsön a testület, amely a következő: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. elhalasztja az Együttműködési megállapodás a KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel tárgyú napirend megtárgyalását, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rövidesen központi eljárás rendet dolgoz ki a megállapodásban szereplő feladatok ellátására. 2. Kéri a Közgyűlés elnökét, hogy a szabályozás figyelembe vételével elkészült megállapodást ismételten terjessze be. Határidő: központi szabályozás megjelenését követő 30 napon belül Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika osztályvezető A megyei közgyűlés 11 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 47/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. elhalasztja az Együttműködési megállapodás a KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel tárgyú napirend megtárgyalását, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rövidesen központi eljárás rendet dolgoz ki a megállapodásban szereplő feladatok ellátására. 2. Kéri a Közgyűlés elnökét, hogy a szabályozás figyelembe vételével elkészült megállapodást ismételten terjessze be. Határidő: Felelős: központi szabályozás megjelenését követő 30 napon belül Popovics György, a közgyűlés elnöke

10 10 Hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika osztályvezető Popovics György megköszöni a prezentáció elkészítését. (Molnár Tamás távozik) 4. napirendi pont: Beszámoló a közrend és közbiztonság helyzetéről Komárom- Esztergom megyében Előterjesztő: Csizmadia Gábor dandártábornok, megyei főkapitány Popovics György köszönti Csizmadia Gábor dandártábornokot, ezt követően pedig az ülés vezetését - rövid távolléte idejére - átadja Simon Gézának, a közgyűlés alelnökének. Csizmadia Gábor szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Dr. Balogh Zoltán, Winkfein Csaba, Szaniszló Zoltán, Nagy Sándor Michl Miklós hozzászólása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Simon Géza visszaadja az ülés vezetését az ülésre visszaérkező Popovics Györgynek. Csizmadia Gábor reagálása - és Popovics Györgynek a térfigyelő kamerák telepítésével kapcsolatos kérdésére adott válasza - a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és egyhangúlag (15 igen szavazattal) a következő határozatot hozza: 48/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1 Elfogadja a Beszámoló a közrend és közbiztonság helyzetéről tárgyú előterjesztést. 2. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság területi és helyi szerveinek, a megye rendőri állományának a bűnözés visszaszorításának kötelezettségével végzett és a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelését is szolgáló, évben végzett munkájáért köszönetet mond. Határidő: Felelős: a határozat megküldésére: azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke A hivatali végrehajtásért felelős: Holchacker Jánosné humánpolitikai és önkormányzati referens Popovics György eredményes munkát kívánva köszöni meg a magas színvonalú tájékoztatást az ülésről távozó megyei főkapitánynak. 5. napirendi pont: Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről

11 11 Előterjesztő: Czomba Péter tűzoltó ezredes, megyei igazgató Czomba Péter szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Winkfein Csaba, Ujházy Emil kérdése-hozzászólása és Czomba Péter reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György megköszöni a tájékoztató elkészítését. Javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és egyhangúlag (15 igen szavazattal) a következő határozatot hozza: 49/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. Tudomásul veszi a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről készített tájékoztatóban foglaltakat. 2. Bízik abban, hogy a tűzoltóságok integrációja a katasztrófavédelem állami rendszerébe további pozitívumokat eredményez és az átalakított szervezet képes lesz feladatainak eredményes és sikeres ellátására. Határidő: Felelős: a határozat megküldésére: azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke A hivatali végrehajtásért felelős: Holchacker Jánosné humánpolitikai és önkormányzati referens (Czomba Péter távozik) 6. napirendi pont: Aktuális területfejlesztési döntések meghozatala a.) A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács évi költségvetése teljesítésének jóváhagyása Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 9 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 50/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, mint a január 1 -jével megszűnt Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja,

12 12 1. a tanács évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót a mellékletben szereplő összegekkel elfogadja. 2. Kéri a közgyűlés elnökét, hogy az elfogadott beszámolót küldje meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. Határidő: Felelős: azonnal Popovics György a közgyűlés elnöke A hivatali végrehajtásért felelős: Petrikné Molnár Erika osztályvezető (A határozat melléklete a jegyzőkönyv végén található.) (Jelen van: 15 fő közgyűlési tag) S Z Ü N E T 7. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetése teljesítésének jóváhagyása és pénzmaradványának elszámolása Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke (A közgyűlés tagjai részére határozati javaslat kerül kiosztásra. Csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A megyei közgyűlés 9 igen és 6 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 51/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elfogadja, hogy a évi zárszámadásról szóló rendelet-tervezet 1. (5) bekezdésében kimutatott E Ft-os korrigált pénzmaradványt az alábbi tételek korrigálják intézmények finanszírozása miatti korrekció normatív támogatás visszafizetés miatti korrekció Korrekció nélküli pénzmaradvány: E Ft, csökkentette a tartalékot E Ft, csökkentette a tartalékot E Ft Határidő: Felelős: azonnal Popovics György, a közgyűlés elnöke dr. Péntek Péter megyei főjegyző Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

13 13 Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 9 igen és 6 nem szavazattal a következő rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 7/2012. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 1/2011. (I. 27.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.) 8. napirendi pont:. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetési rendeletének módosítása Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Popovics György elmondja, hogy az előző évi pénzmaradvány átvezetése indokolja a évi költségvetési rendelet módosítását. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 9 igen és 6 nem szavazattal a következő rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 8/2012. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2012. (II. 16.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.) 9. napirendi pont: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (III. 29.) számú önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és egyhangúlag (15 igen szavazattal) a következő rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 9/2012. (II. 16.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló - többször módosított 6/2007. (III. 29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

14 14 (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés egyhangúlag (15 igen szavazattal) a következő határozatot hozza: 52/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. felhívja a megyei főjegyzőt, hogy gondoskodjon a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007.(III.29.) számú önkormányzati rendeletnek a módosító 9/2012.(IV. 26.) számú önkormányzati rendelettel történő egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről. 2. Felhívja a közgyűlés elnökét, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007.(III.29.) számú önkormányzati rendeletnek az átfogó módosítását készítse elő a májusi közgyűlésre elfogadásra. Határidő: 1. pont: május pont: május 31. Felelős: 1. pont: Dr. Péntek Péter megyei főjegyző 2. pont: Popovics György, a közgyűlés elnöke 10. napirendi pont: A hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálata Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Dr. Péntek Péter elmondja, hogy a megyei önkormányzat feladatkörében bekövetkező változások indokolták a hatályos rendeletek felülvizsgálatát. Több önkormányzati rendelet foglalkozott az átadásra került intézményekkel. Ez alkalommal ezek hatályon kívül helyezése történhet meg. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 11 igen szavazattal és 4 tartózkodás mellett a következő rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 10/2012. (II. 16.) számú önkormányzati rendelete egyes megyei önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről (Az önkormányzati rendelet csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés mellett a következő határozatot hozza: 11 igen szavazattal és 4 tartózkodás

15 15 53/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés felhívja a megyei főjegyzőt, hogy vizsgálja felül a hatályban maradó megyei önkormányzati rendeletek tartalmát, és szükség esetén készítse elő a májusi testületi ülésre a módosító javaslatokat. Határidő: május 31. Felelős: Dr. Péntek Péter, megyei főjegyző 11. napirendi pont:. Nemzetközi sportkapcsolatok támogatása Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Kérdés nem hangzott el. Winkfein Csaba, Popovics György hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és 9 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett a következő határozatokat hozza: 54/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés - hivatkozással a sportról szóló évi I. törvény 55. (3) bekezdés d) pontjára ,- Ft, azaz egyszázezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt évben a Komárom- Esztergom Megyei Kézilabda Szövetség sportkapcsolatainak ápolására, nemzetközi sportversenyek, tornák rendezésére, nemzetközi sportversenynek, tornákon való részvételre a évi költségvetésében meghatározott külügyi kapcsolatok keret terhére. Egyidejűleg felhatalmazza a közgyűlés elnökét a határozat mellékletét képező megállapodás aláírására. Határidő: április 30. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke A 54/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat melléklete Támogatási szerződés Amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4., adószáma: , költségvetési elszámolási számlaszáma: ) képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke támogató (továbbiakban: Támogató) és a Komárom-Esztergom Megyei Kézilabda Szövetség (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4., adószáma: ,

16 16 számlaszáma: MKB Bank Rt ) képviseletében: Szappanos István ügyvezető elnök (továbbiakban: Támogatott) - hivatkozással a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés /2012.(IV.26.) számú határozatára - az alábbi helyen és időben a következő támogatási szerződést kötötték: 1. A Támogató a Támogatott számára évben a nemzetközi sportkapcsolatainak ápolására, nemzetközi sportversenyek, tornák rendezésére, nemzetközi sportversenynek, tornákon való részvételre ,-Ft, azaz egyszázezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. 2. A Támogató a támogatási szerződés aláírását követően az 1. pontban meghatározott támogatási összeg felét május 05-ig, a fennmaradó összeget június hónaptól havi ütemezésben egyenlő részletekben utalja a tárgyhónap 5. napjáig a Támogatott MKB Bank Rt számú bankszámlájára. A havi kifizetés indokolt esetben - a Támogatott írásbeli kérelmére, a Támogató likviditási helyzetétől függően - előrehozható, és összevonható. 3. A támogatás felhasználásáról a Támogatott tartalmi és pénzügyi elszámolást köteles készíteni a Támogató részére. Az elszámoláshoz mellékelni kell a támogatás felhasználásáról kiállított számlák, bizonylatok Támogatott által hitelesített másolatát, valamint a támogatás felhasználásáról szóló rövid beszámolót. Az elszámolást és mellékleteit a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalához december 31-éig kell eljuttatni. 4. A Támogatott lehetővé teszi, hogy a Támogató a támogatás célszerű, az elszámolásnak megfelelő felhasználást, annak valódiságát ellenőriztethesse. 5. Ha a Támogatott a 3. pontban meghatározott határidőig nem teljesíti az elszámolási kötelezettségét, köteles azt a határidő lejártát követő 15 napon belül teljes egészében visszafizetni a Támogató Magyar Államkincstárnál vezetett számú költségvetési elszámolási számlájára. Az a Támogatott, aki elszámolási vagy visszafizetési kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget, három évig újabb támogatásban a Támogatótól nem részesülhet. 6. Jelen szerződésből három példány a Támogatónál, egy példány a Támogatottnál kerül elhelyezésre. Tatabánya, április Popovics György Szappanos István a megyei közgyűlés elnöke ügyvezető elnök Pénzügyi ellenjegyező: Tatabánya, 2012.április... Jogtanácsosi ellenjegyző: Tatabánya, 2012.április Németné Horváth Zsuzsanna Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária főosztályvezető megyei aljegyző 55/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés

17 17 - hivatkozással a sportról szóló évi I. törvény 55. (3) bekezdés d) pontjára ,- Ft, azaz ötszázezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt évben a Magyar Labdarugó Szövetség Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága sportkapcsolatainak ápolására, nemzetközi sportversenyek, tornák rendezésére, nemzetközi sportversenynek, tornákon való részvételre a évi költségvetésében meghatározott külügyi kapcsolatok keret terhére. Egyidejűleg felhatalmazza a közgyűlés elnökét a határozat mellékletét képező megállapodás aláírására. Határidő: április 30. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke A 55/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat melléklete Támogatási szerződés Amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4., adószáma: , költségvetési elszámolási számlaszáma: ) képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke támogató (továbbiakban: Támogató) és a Magyar Labdarugó Szövetség Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága (székhelye: 1112 Budapest, Kánai út 2/d. adószáma: , számlaszáma: OTP Bank ) képviseletében: Khéner László megyei igazgató (továbbiakban: Támogatott) - hivatkozással a Komárom- Esztergom Megyei Közgyűlés /2012.(IV.26.) számú határozatára - az alábbi helyen és időben a következő támogatási szerződést kötötték: 1. A Támogató a Támogatott számára évben a nemzetközi sportkapcsolatainak ápolására, nemzetközi sportversenyek, tornák rendezésére, nemzetközi sportversenynek, tornákon való részvételre ,-Ft, azaz ötszázezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. 2. A Támogató a támogatási szerződés aláírását követően az 1. pontban meghatározott támogatás összegéből május 05-ig ,-Ft-ot, azaz egyszázötvenezer forintot, a fennmaradó összeget, ,-Ft-ot, azaz háromszázötvenezer forintot június hónaptól havi ütemezésben egyenlő részletekben utalja a tárgyhónap 5. napjáig a Támogatott OTP Bank Bank számú bankszámlájára. A havi kifizetés indokolt esetben - a Támogatott írásbeli kérelmére, a Támogató likviditási helyzetétől függően - előrehozható, és összevonható. 3. A támogatás felhasználásáról a Támogatott tartalmi és pénzügyi elszámolást köteles készíteni a Támogató részére. Az elszámoláshoz mellékelni kell a támogatás felhasználásáról kiállított számlák, bizonylatok Támogatott által hitelesített másolatát, valamint a támogatás felhasználásáról szóló rövid beszámolót. Az elszámolást és mellékleteit a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalához december 31-ig kell eljuttatni. 4. A Támogatott lehetővé teszi, hogy a Támogató a támogatás célszerű, az elszámolásnak megfelelő felhasználást, annak valódiságát ellenőriztethesse. 5. Ha a Támogatott a 3. pontban meghatározott határidőig nem teljesíti az elszámolási kötelezettségét, köteles azt a határidő lejártát követő 15 napon belül teljes egészében visszafizetni a Támogató Magyar Államkincstárnál vezetett számú költségvetési elszámolási számlájára. Az a Támogatott, aki elszámolási vagy visszafizetési kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget, három évig újabb támogatásban a Támogatótól nem részesülhet.

18 18 6. Jelen szerződésből három példány a Támogatónál, egy példány a Támogatottnál kerül elhelyezésre. Tatabánya, április Popovics György Khéner László a megyei közgyűlés elnöke megyei elnök Pénzügyi ellenjegyező: Jogtanácsosi ellenjegyző: Tatabánya, 2012.április... Tatabánya, 2012.április Németné Horváth Zsuzsanna Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária főosztályvezető megyei aljegyző 56/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés - hivatkozással a sportról szóló évi I. törvény 55. (3) bekezdés d) pontjára ,- Ft, azaz négyszázezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt évben a Komárom- Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége sportkapcsolatainak ápolására, nemzetközi sportversenyek, tornák rendezésére, nemzetközi sportversenynek, tornákon való részvételre a évi költségvetésében meghatározott külügyi kapcsolatok keret terhére. Egyidejűleg felhatalmazza a közgyűlés elnökét a határozat mellékletét képező megállapodás aláírására. Határidő: április 30. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke A 56/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat melléklete Támogatási szerződés Amely létrejött egyrészről a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4., adószáma: , költségvetési elszámolási számlaszáma: ) képviseletében: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke támogató (továbbiakban: Támogató) és a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége (székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. adószáma: ), képviseletében Horváthy Lóránt elnök (továbbiakban: Támogatott) - hivatkozással a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés /2012.(IV.26.) számú határozatára - az alábbi helyen és időben a következő támogatási szerződést kötötték: 1. A Támogató a Támogatott számára évben a nemzetközi sportkapcsolatainak ápolására, nemzetközi sportversenyek, tornák rendezésére, nemzetközi sportversenynek, tornákon való részvételre ,-Ft, azaz négyszázezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít.

19 19 2. A Támogató a támogatási szerződés aláírását követően az 1. pontban meghatározott támogatás összegéből május 05-ig ,-Ft-ot, azaz ötvenezer forintot, a fennmaradó összeget, ,-Ft-ot, azaz háromszázötvenezer forintot június hónaptól havi ütemezésben egyenlő részletekben utalja a tárgyhónap 5. napjáig a Támogatott számú bankszámlájára. A havi kifizetés indokolt esetben - a Támogatott írásbeli kérelmére, a Támogató likviditási helyzetétől függően - előrehozható, és összevonható. 3. A támogatás felhasználásáról a Támogatott tartalmi és pénzügyi elszámolást köteles készíteni a Támogató részére. Az elszámoláshoz mellékelni kell a támogatás felhasználásáról kiállított számlák, bizonylatok Támogatott által hitelesített másolatát, valamint a támogatás felhasználásáról szóló rövid beszámolót. Az elszámolást és mellékleteit a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalához december 31-éig kell eljuttatni. 4. A Támogatott lehetővé teszi, hogy a Támogató a támogatás célszerű, az elszámolásnak megfelelő felhasználást, annak valódiságát ellenőriztethesse. 5. Ha a Támogatott a 3. pontban meghatározott határidőig nem teljesíti az elszámolási kötelezettségét, köteles azt a határidő lejártát követő 15 napon belül teljes egészében visszafizetni a Támogató Magyar Államkincstárnál vezetett számú költségvetési elszámolási számlájára. Az a Támogatott, aki elszámolási vagy visszafizetési kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget, három évig újabb támogatásban a Támogatótól nem részesülhet. 6. Jelen szerződésből három példány a Támogatónál, egy példány a Támogatottnál kerül elhelyezésre. Tatabánya, április Popovics György Horváthy Lóránt a megyei közgyűlés elnöke elnök Pénzügyi ellenjegyező: Tatabánya, 2012.április... Jogtanácsosi ellenjegyző: Tatabánya, 2012.április Németné Horváth Zsuzsanna Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária főosztályvezető megyei aljegyző 12. napirendi pont: A megyei nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodások kiegészítése Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Popovics György visszautal az elmúlt havi közgyűlésen elfogadott és a megyei nemzetiségi önkormányzatokkal megkötésre került megállapodásokra. Akkor döntött a testület arról, hogy a megállapodásokat - a nemzetiségi önkormányzatok kérésére és a törvényben foglaltak alapulvételével - kell kiegészíteni. A beterjesztésre kerülő javaslat ennek megfelelően részletezően szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok és a megyei önkormányzat jogait és kötelezettségeit. Kérdés nem hangzott el.

20 20 Ujházy Emil, Popovics György hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és egyhangúlag (15 igen szavazattal) a következő határozatot hozza: 57/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. a 39/2012.(III. 29.) számú közgyűlési határozattal elfogadott Megállapodás minta 3. pontját a következő mondattal egészíti ki: A pénzügyi gazdasági feladatok ellátásának részletes szabályait a jelen Megállapodás melléklete tartalmazza. 2. A Megállapodás minta mellékletét a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal határozza meg; 3. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét a évi nemzetiségi támogatási megállapodások fentiek szerinti módosításának aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke A hivatali végrehajtásért felelős: Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens Németné Horváth Zsuzsanna főosztályvezető A 57/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat melléklete A GAZDASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI I. A költségvetés tervezésének és elfogadásának eljárási rendje A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének elkészítése a Megyei Önkormányzat Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) feladata a Főjegyző irányításával. A költségvetés előkészítési munkájában a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke vesz részt. Az elkészített költségvetési koncepciót és a költségvetési határozattervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlésének. A) A költségvetés összeállításának eljárási szabályai: 1. A költségvetési koncepció összeállítása előtt a Főjegyző a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével áttekinti a következő költségvetési évre vonatkozó feladatokat és bevételi forrásokat. 2. Az elkészített költségvetési koncepciót a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke november 30-ig a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános

21 21 választásának évében legkésőbb december 15-ig nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlésének. 3. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a Főjegyző a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően közli a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével. 4. A költségvetés előterjesztésekor a közgyűlés részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell szöveges indokolással együtt bemutatni: a. a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, továbbá, c. a közvetett támogatásokat így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást. 5. A Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetésének határozat tervezetét a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlése elé. A költségvetés elfogadásáról a Nemzetiségi Önkormányzat önállóan határozatot hoz, melyet haladéktalanul eljuttat a Főjegyző részére. 6. A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. 7. A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik. 8. Az esetleges adósságrendezési eljárás során a Nemzetiségi Önkormányzat tartozásaiért a Megyei Önkormányzat felelősséggel nem tartozik. B) Elemi költségvetés készítése: 1. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke által jóváhagyott elemi költségvetésről az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Hivatal teljesít. 2. A Hivatal készíti el a nyomtatványgarnitúrák felhasználásával a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését. 3. Az elemi költségvetést a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke írja alá. C) A költségvetési előirányzatok módosításának szabályai: 1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételi és kiadási előirányzatai módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a Kormány rendeletében meghatározott esetekben, saját hatáskörben a Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlése dönt. 2. Ha a Nemzetiségi Önkormányzat év közben a költségvetési határozat készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a közgyűlést tájékoztatja. 3. A költségvetési határozat módosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke negyedévenként, de legkésőbb a tárgyév december 31-ig ad tájékoztatást a Főjegyzőnek.

22 22 II. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának általános rendje A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodása a Hivatal belső szabályzataiban, számviteli politikájában foglaltak szerint történik. Az előirányzatok felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési és érvényesítési szabályok az alábbiak: A) A kötelezettségvállalás rendje 1. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor. 2. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. 3. A határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség esetén a. a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, b. a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség. 4. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzata terhére fizetési, vagy más kötelezettséget vállalni (megrendelés, megbízásadás, szerződéskötés, megállapodás, ígérvény), vagy ilyen követelést előírni a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott Nemzetiségi Önkormányzati képviselő jogosult, összeghatárra tekintet nélkül. 5. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződnie a kötelezettségvállalónak arról, hogy a kiadás teljesítéséhez a fedezet rendelkezésre áll. 6. Minden kötelezettségvállalásról szóló, aláírt és ellenjegyzett okmány egy-egy példányát a Nemzetiségi Önkormányzat irattárába, valamint a pénzügyi kötelezettség nyilvántartása céljából, a keltezést követő 5 munkanapon belül a Hivatal részére is le kell adni forintot elérő kifizetésekre minden esetben írásbeli kötelezettségvállalás szükséges. 8. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan a Hivatal olyan analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. B) Az utalványozás, a teljesítés igazolásának rendje 1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési kiadásai teljesítésének és a bevételei beszedésének elrendelésére a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

23 23 2. A pénzügyi ellenjegyzés a Hivatalban rendszeresített Utalvány nyomtatványon és minden esetben írásban történik. 3. A kiadások pénzügyi ellenjegyzése az érvényesített okmányok alapján történik. 4. A kiadások teljesítésének alapja a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően kiállított bizonylat. A bizonylat a Nemzetiségi Önkormányzat törvényi előírásokban meghatározott feladatai ellátása során felmerült kiadásokra vonatkozhat. 5. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes annak teljesítését. A teljesítés igazolója a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy az általa felhatalmazott személy lehet. C) Az érvényesítés rendje 1. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megfelelő ügymenetben az Áht, az Ávr. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. 2. Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. 3. Az érvényesítést a Hivatalnál e feladattal megbízott referensek végzik. D) Pénzügyi ellenjegyzés rendje 1. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. 2. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 3. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az 1. pontban előírtaknak a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettségvállaló szerv vezetőjét. Ha a kötelezettségvállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről haladéktalanul írásban értesíti a Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlését. A Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlése a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. 4. A pénzügyi ellenjegyzést a Hivatal állományába tartozó, a Főjegyző által Főjegyzői Utasításban kijelölt személy(ek) végzi(k). A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

24 24 Kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. III. A beszámoló készítésének és jóváhagyásának eljárási rendje A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a gazdálkodás első ½ évi helyzetéről szeptember 15-éig, ¾ éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlését. Az államháztartás információs rendszere felé a Nemzetiségi Önkormányzat az évközi beszámolási kötelezettségének évközi beszámoló, időközi költségvetési jelentés, (a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-áig), és negyedévenként időközi mérlegjelentés (tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, negyedik negyedévre gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően) készítésével tesz eleget. A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli szabályok szerint éves költségvetési beszámolót kell készíteni, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke hagy jóvá. 1. A Hivatal készíti el az éves és féléves beszámolókat a meghatározott nyomtatványgarnitúrák felhasználásával. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó űrlapok elkészítésében a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke is közreműködik. 2. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat adatait is tartalmazó időközi és éves jelentéseket, beszámolókat az előírt határidőre benyújtja a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez. 3. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről mindhárom beszámolási időszakra vonatkozóan beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlésének. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül, a felfüggesztés a mulasztás megszüntetését követő hónaptól szűnik meg. A Megyei Önkormányzatot, továbbá a Hivatalt nem terheli felelősség, amennyiben bizonyítható, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség elmaradása a Nemzetiségi Önkormányzat működésének hiányosságai miatt következett be. A Nemzeti Önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén amennyiben a volt tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg a volt elnököt, elnökhelyettest és a volt közgyűlési tagokat egyetemleges felelősség terheli,

25 25 kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan felhasználást eredményező döntés ellen szavazott. IV. A számviteli, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének általános rendje 1. A Nemzetiségi Önkormányzat felhatalmazza a Hivatalt, hogy az Áht (1)-(2) bekezdése szerinti, az államháztartás információs rendszere keretében történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár által biztosított rendszerekbe elektronikus úton adatot szolgáltasson. 2. A kincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatokról. A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásával kapcsolatos bejelentést a Hivatal törzskönyvi nyilvántartásának kezelésével megbízott köztisztviselője látja el. 3. A Nemzetiségi Önkormányzat adózással kapcsolatos bevallási kötelezettségének a Hivatal e feladattal megbízott köztisztviselője elektronikus (szükség szerint papír alapon) úton tesz eleget. 4. A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat, a Magyar Államkincstárnál vezetett önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja. A számla kezelésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el. A számla feletti rendelkezési jogosultság a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét, illetve az általa meghatározott személyt illeti meg a pénzintézeti aláírás bejelentése szerint. 5. A Hivatal biztosítja, hogy a főkönyvi és analitikus nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele és kiadása elkülönítetten kerüljön kimutatásra december 31-ig a Nemzetiségi Önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatást a december 30-án hatályos szabályok szerint kerül folyósításra. A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzatot megillető állami támogatást az önkormányzat számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül átutalja. 7. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról a Hivatal adatot szolgáltat a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke részére. V. Házipénztár 1. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárával kapcsolatos számviteli és könyvviteli feladatokat a Hivatal látja el, de a napi pénzfelvételi és pénzmegőrzési feladatokat a Hivatal a szükséges feltételek hiányában nem vállalja. 2. A folyamatos működéshez és gazdálkodáshoz szükséges pénzszükségletet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke bankkártya használatával, vagy utólagos elszámolási kötelezettségű havi pénzellátmány formájában biztosítja. VI. Belső ellenőrzés

26 26 1. A Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban előírt belső ellenőrzési feladatait a Hivatal belső ellenőre látja el. 2. A belső ellenőrzés megállapításainak realizálása a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének a feladata. 13. napirendi pont:. Döntés a kéményseprő közszolgáltatásra kiírt pályázat eredményéről Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Popovics György emlékezteti a közgyűlés tagjait a Szervezeti és Működési Szabályzat zárt ülés elrendelésével kapcsolatos szabályaira, valamint arra, hogy a testület esetenként - nyílt szavazással - dönt arról, hogy az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyalt napirendi ponthoz szólási jogot ad-e. Zárt ülés tartására indítvány nem érkezett,ezért e napirendi pont tárgyalására is nyilvános ülés keretében kerül sor. Elmondja azt is, hogy az előterjesztéssel az Ügyrendi és Közrendvédelmi, valamint a Pénzügyi, Gazdaságfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is foglalkozott. Kérdés nem hangzott el. Dr. Balogh Zoltán, Winkfein Csaba, Székhely Antal, Popovics György hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi Popovics György javaslatára a megyei közgyűlés elfogadja az előterjesztést és egyhangúlag (15 igen szavazatta) a következő határozatot hozza: 58/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom - Esztergom Megyei Közgyűlés 1. a kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatásra kiírt pályázatának nyertesévé a Magyar Kémény Kft-ét (7400. Kaposvár, Petőfi tér 1) nyilvánítja, egyben megbízza a nyertes pályázót a kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatás július 1. napjától június 30. napjáig történő ellátására Tatabánya Megyei Jogú Város kivételével - Komárom-Esztergom megye településeinek közigazgatási területén. 2. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a pályázat nyertesével a mellékelt közszolgáltatási szerződést aláírja. Határidő: Felelős: azonnal a közgyűlés elnöke (a szerződés aláírásáért) A 58/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat melléklete KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, mint Megbízó

27 27 Székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Adószám: Statisztikai számjel: KSH jel: Bankszámlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár Komárom- Esztergom Megyei Igazgatóság ÁPI Számla száma: Képviseli: Popovics György elnök és a..., mint Közszolgáltató Székhely: Adószám: Cégnyilvántartási szám Bankszámlavezető pénzintézet: Számla száma: Képviseli: az alulírott helyen és időben megbízási szerződést kötnek az alábbi feltételekkel: I. A megbízás tárgya, időtartama, teljesítésének közigazgatási területe Megbízó megbízza a kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatásra kiírt nyilvános pályázatának nyertesét, a...- t a kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatás július 1. napjától június 30. napjáig történő kizárólagos jogosultként történő ellátására Tatabánya Megyei Jogú Város kivételével - Komárom-Esztergom megye településeinek közigazgatási területén. II. A szolgáltatási díjak megállapítása

28 28 A lakossági és közületi szolgáltatási díjakat évente, legkésőbb a tárgyi évet megelőző év december 31. napjáig a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat rendeletben határozza meg. A rendeletben meghatározott valamennyi lakossági díjtételt a Közszolgáltató. %-os díjcsökkentéssel alkalmazhatja. (kötelező díjcsökkentés) III. A Közszolgáltató jogai és kötelezettségei 1./ A Közszolgáltató a közszolgáltatási tevékenysége során a kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok által előírt kötelezettségeknek folyamatosan köteles eleget tenni, az ott meghatározott módon. 2./ A Közszolgáltatónak a tevékenység ellátása során rendelkeznie kell a közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges szakmai, ügyfélszolgálati és ügyeleti feladatokat ellátó személyzettel. 3./ A Közszolgáltató köteles az ügyfelek rendelkezésre állni a. alatti ügyfélszolgálati irodájában. A Közszolgáltató köteles az ügyfelek panaszait és bejelentéseit nyilvántartani, kivizsgálni, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. 4./ A Közszolgáltató a közszolgáltatás elsősorban saját maga látja el, de a Közszolgáltató jogosult tevékenységének ellátásához teljesítési segédet is igénybe venni. Teljesítési segéd, alvállalkozó lehet jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, aki a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos tevékenység feladatainak ellátásához megfelelő műszaki felszereltséggel, szakképzettséggel, illetve szakember-állománnyal rendelkezik. A teljesítési segéd feladataira, kötelezettségeire egyebekben a Közszolgáltatóra vonatkozó előírások az irányadók. 5./ A Közszolgáltató tűz- és baleset esetén, az arra irányuló vizsgálat(ok) során köteles együttműködni az állami és önkormányzati hatóságokkal, szervekkel, és a rendelkezésére álló nyilvántartási adatokat részükre átadni. 6./ A Közszolgáltató a kéményseprő ipari közszolgáltatás végzésének várható időpontjáról fél évvel, míg a munkavégzés tényleges időpontjáról legalább 8 nappal megelőzően köteles a tulajdonost (használót) írásban vagy hirdetmény útján, illetőleg a helyben szokásos más módon értesíteni. Ha a tulajdonos a helyszínre történő bejutást, vagy a munka akadálytalan elvégzését, ismételt szabályszerű értesítés ellenére akadályozza, a Közszolgáltató köteles az első fokú tűzvédelmi hatóságot írásban értesíteni. 7./ Ha a Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása során szabálytalanságot észlel, írásban köteles felhívni a tulajdonos (használó) figyelmét annak megszüntetésére. A következő esedékes munkavégzéskor a Közszolgáltató köteles ellenőrizni, hogy a szabálytalanságokat megszüntették-e. Amennyiben a szükséges intézkedés nem történt meg, a Közszolgáltató az első fokú építésügyi, illetőleg tűzvédelmi hatóságot köteles írásban értesíteni. Közvetlen életvagy tűzveszély esetén a Közszolgáltató köteles a kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére a tulajdonost írásban felhívni. Egyidejűleg a Közszolgáltató az első fokú tűzvédelmi, illetőleg építésügyi hatóságnak, továbbá gáztüzelőberendezés esetén a területi gázszolgáltatónak bejelentést tesz. 8./ A Közszolgáltató a közszolgáltatás során általa elvégzett munkát sormunkakönyvben tartja nyilván. A sormunkakönyvnek a következő adatokat tartalmaznia kell:

29 29 a) a körzetben lévő épületek, önálló rendeltetésű egységek címét; b) az épületen található kémények fajtáját (egyedi, gyűjtő-, központi kémények), a kémények égéstermék-elvezetés szerinti jellegét, számát, valamint a tartalékkéményeket c) az elvégzett munkák megnevezését; d) a munkák elvégzésének időpontját; e) a munkavégző nevét; f) a munkavégzést igazoló nevét és az igazolás (aláírás) jogcímét, olvasható (nyomtatott) betűkkel; g)a munkavégzést igazoló aláírását. A Közszolgáltató a közszolgáltatás rendszerességének biztosítása és tervezése céljából a sormunkakönyvet 5 évig köteles megőrizni. 9./ A Közszolgáltató a körzethez tartozó használatban lévő és tartalékkéményekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a) a körzetben lévő épületek, önálló rendeltetésű egységek címét, b) az épületen található kémények és tartalékkémények fajtáját (egyedi, gyűjtő-, központi kémények), a kémények égéstermék-elvezetés szerinti jellegét, számát. 10./ A Közszolgáltatónak feladata biztonságos és szakszerű ellátásával arányban álló létszámú és képzettségű szakemberrel kell rendelkeznie. 11./ A Közszolgáltatónak a közszolgáltatás ellátásához telephellyel és a feladat szakszerű ellátásával arányban álló felszereléssel és eszközzel kell rendelkezni. A körzetben a szolgáltató köteles a helyi önkormányzatokkal egyeztetett időszakonként ügyfélfogadást tartani. A Közszolgáltató által fenntartott telephelyek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 12./ A közszolgáltatással összeférhetetlen tevékenység végzése tilos. A közszolgáltatással összeférhetetlen, ha a szolgáltató működési területén kémény kivitelezési tevékenységet végez. IV. Egyéb rendelkezések 1./ Ezt a szerződést a felek a közös megegyezéssel megállapított határidő lejárta előtt csak közös megegyezéssel szüntethetik meg. Egyoldalúan a szerződést bármelyik fél csak a másik fél súlyos szerződésszegése esetén szüntetheti meg. A Közszolgáltató súlyos szerződésszegésének minősül minden olyan a kötelező kéményseprési munka végzésével összefüggő minőségi vagy mennyiségi hiányosság, mulasztás, melynek orvoslására a Közszolgáltató nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket. Vita esetén a felek megkérik az illetékes kéményseprő szakmai szövetség állásfoglalását. 2.) A jelen szerződésnek bármi okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a Közszolgáltató köteles az új Közszolgáltató rendelkezésére bocsátani az általa vezetett sormunkakönyvet, és kéménynyilvántartást. 3./ A szerződő felek jelen szerződésből eredő esetleges vitás kérdések eldöntésére kikötik a Tatabányai Városi Bíróság kizárólagos illetékességét.

30 30 4./ Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló évi XLII. törvényt és a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X.30.) BM rendeletet, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatnak a kéményseprő ipari közszolgáltatás ellátásának szabályairól szóló hatályos rendeletét, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Tatabánya, április hó nap Popovics György Megbízó képviseletében Közszolgáltató képviseletében Tatabánya, április hó nap Tatabánya, április hó nap jogi ellenjegyző Tatabánya, április hó nap jogi ellenjegyző Tatabánya, április hó nap pénzügyi ellenjegyző pénzügyi ellenjegyző 14. napirendi pont: Ideiglenes megyei földvédelmi bizottság létrehozása Előterjesztő: Michl Miklós, a JOBBIK képviselőcsoport vezetője Popovics György elmondja, hogy ez alkalommal kerül sor a márciusi ülésen benyújtott és a mai ülésre elhalasztott előterjesztés tárgyalására. Michl Miklós szóbeli kiegészítője a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Kérdés nem hangzott el. Turi Bálint, Székely Antal, dr. Balogh Zoltán, Michl Miklós hozzászólása/reagálása a jegyzőkönyv mellékletét képezi Popovics György szavazásra bocsátja a beterjesztett határozati javaslatot. A megyei közgyűlés 2 igen és 13 nem szavazattal a következő határozatot hozza: 59/2012. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés

31 31 nem fogadja el a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselő csoportjának a megyei Ideiglenes Földvédelmi Bizottság létrehozásával kapcsolatos javaslatát. Határidő: Felelős: azonnal Dr. Péntek Péter megyei főjegyző Interpelláció, kérdés, egyéb bejelentés nem hangzott el. Popovics György megköszöni a testületi ülésen való részvételt és az ülést berekeszti. Kmf. Dr. Péntek Péter megyei főjegyző Popovics György a közgyűlés elnöke

32 Az (IV. 26. számú közgyűlési határozat melléklete A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács évi költségvetési beszámolója Megnevezés 1.sz. melléklet évi eredeti előirányza t évi módosított előirányza t Teljesítés Teljesíté s %-a Adatok E Ft-ban Eltérés Bevételek összesen % Területfejlesztési Tanács nem kormányzati tagjaitól befolyó tagdíj: % -330 Megyei Önkormányzattól % 0 Tatabánya Megyei Jogú Várostól % 0 Kistérségektől (3 szavazati jogú tagja után) % évi tagdíj (kistérségek II.félévi tagdíja) % 0 Működési célra átvett pénzeszközök % 1 Megyei területfejlesztési tanácsok támogatása (NFM) % 0 Megyei területfejlesztési tanácsok támogatása (NFM) év % 1 Pénzmaradvány (2010. évi) %

33 33 Adatok E Ft-ban Megnevezés évi eredeti előirányza t évi módosított előirányza t Teljesítés Teljesíté s %-a Eltérés Kiadások összesen % Személyi juttatások és járulékai % -811 Személyi juttatások: % -200 Állományba nem tartozók megbízási díjai % -200 Járulékok: % -611 Állományba nem tartozók megbízási díja járulékai % -611 Dologi kiadások % Készletbeszerzések % -997 (Irodaszer, nyomtatvány, hajtó és kenőanyag, kis értékű eszköz és készletbeszerzések) % -997 Szolgáltatások % -924 (telefon, -fax, bérleti díjak, karbantartási és egyéb üzemeltetési kiadások) % -924 Különféle dologi kiadások % -371 (Vásárolt termékek és szolgáltatások ÁFA-ja, kiküldetési költségek, reprezentáció, reklám és egyéb különféle dologi kiadások) % -371

34 34 Egyéb folyó kiadások % -321 (Munkáltató által fizetett különféle adók, díjak) % -321 Működési célra átadott pénzeszközök % KEM Önkormányzatnak munkaszervezet működésére % 0 Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagdíj % 0 Velencei-tó - Vértes Térségi Fejlesztési Tanács (alapító tagdíj) % -250 Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács (alapító tagi díj) % -250 Szigetköz - Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács (alapító tagi díj) % 0 Területi turisztikai együttműködés támogatása % Rába - Duna - Vág EGTC létrehozásának támogatása % 0 Felhalmozási célra átadott pénzeszközök % Természeti káresemény okozta válsághelyzet kezeléséhez történő hozzájárulás - megyei katasztrófa alap Települési vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési tervek készítésének támogatása % % Felhalmozási célú kiadások % -500 Számítástechnikai, fotótechnikai eszközbeszerzések % -500 Területi tervek, koncepciók készítése % 0 Általános tartalék %

35 A április 26-ai közgyűlési jegyzőkönyv melléklete Hozzászólások, kérdések, reagálások 2. napirendi pont: Tájékoztató a Közép-Dunántúli Regionális Mentőszervezet évi munkájáról Előterjesztő: Dr. Czirner József, regionális orvosigazgató Dr. Udvardi Erzsébet Az Egészségügyi, Szociális és Nemzetiségi Bizottság megtárgyalta ezt a napirendi pontot. Két dolgot szeretnék szóban is kiegészíteni. Az egyik, hogy mindenképpen talán az egész közgyűlés nevében mondhatom, hogy a bizottság is köszönetét fejezte ki a Mentőszervezetnek azért az egész évi áldozatos munkájáért, hiszen ez egy 365 napos megszakítás nélküli, ünnepet nem kímélő munka. Én azt gondolom, hogy a Mentőszervezet olyan hál Istennek olyan jó szervezettségi fokon áll, hogy nagyon kevés panaszt kapunk a visszajelzésbe a betegekről. A másik dolog, ami ott elhangzott: én személy szerint, de talán ezt is mondhatom többünk nevében üdvözöltük, hogy a betegszállítás közös irányítás alá fog kerülni a Mentőszervezettel. Én azt gondolom, hogy ez egy régi szét szervezett dolog volt, ami véleményem szerint jó helyre fog most visszakerülni és talán az ésszerűsítést és a takarékoskodást is a későbbiekben fogja pótolni. Azt a reményemet is szeretném kifejezni, hogy a mentőállomásainknak a korszerűsítése a továbbiakban is talán országosan is kiemelt feladat lesz vagy kiemelt pályázati lehetőségeket fogunk tudni kihasználni. Dr. Czirner József Az Országos Mentőszolgálat valóban május 1-jétől veszi át a betegszállítás irányítását. Ami azt jelenti, hogy hozzánk fog beérkezni minden hívás és mi adjuk ki a feladatokat. Nem lesz problémamentes azért, mert a betegszállító vállalkozások mikor indultak, akkor sajnos nem volt olyan kitétel, hogy egyenletes területi lefedettség legyen. Itt Komárom-Esztergom megyébe is a nagy része a betegszállítóknak 90 %-a Tatabányán van. Kisbéren van egy telephelyük, illetve Esztergomban van egy betegszállító. Egy példát mondjak: ha komáromi lakásból komáromi kórházba kell betegszállítóval vinni valakit ügyeleti időbe, akkor tulajdonképpen Tatabányáról kell vagy kéne kimenjen. Ez eddig nehézhez volt. Most, hogy mi irányítjuk reméljük gördülékenyebb lesz. A felújításokkal kapcsolatba annyit szeretnék mondani, hogy változatlan. Természetesen bábolnai új mentőállomás építése. Ez az európai uniós pályázatból meg fog valósulni. Ezen kívül még a megyét érinti Kisbér, Oroszlány, Komárom és Tatabánya mentőállomások felújítási szintén európai uniós pályázatból.

36 36 3. napirendi pont: A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség bemutatkozása, a megyei önkormányzat és az ügynökség együttműködési lehetőségei Előterjesztő: Molnár Tamás, KDRFÜ ügyvezető-igazgatója Molnár Tamás Szeretettel köszöntöm Önöket. Molnár Tamás vagyok március 1-jétől én vezetem a Regionális Fejlesztési Ügynökséget és nagyon köszönöm Elnök úrnak, hogy előadóként meghívott a mai közgyűlésre. Előadásomban a Regionális Fejlesztési Ügynökség tevékenységét, a Közép-dunántúli Regionális Operatív Program előrehaladását, valamint az aktuális pályázati lehetőségeket szeretném Önöknek röviden bemutatni. Először is egy nagyon rövid összefoglalás a Regionális Fejlesztési Ügynökség múltjáról. A KDRFÜ-t Közhasznú Társaságként 1997-ben alapította a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. Az Ügynökség 2008-ban Nonprofit Kft-vé alakult át. Ügynökségünk legfontosabb feladatai az alábbiak voltak: - a régió területfejlesztési koncepciójának, stratégiájának operatív programjainak elkészítése, - projektek gyűjtése, kidolgozások segítése, - az uniós tagságra történő felkészülés a FÁR tükörprogram keretében, - az uniós fejlesztési programok és akciótervek elkészítése, lebonyolítása, - hazai forrásból finanszírozott programok végrehajtása, valamint - a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatainak ellátása. A területfejlesztési törvény január 1-jétől érvényes változásai a Regionális Fejlesztési Ügynökséget is jelentősen érintették. Ebből csak néhány gondolatot szeretnék kiemelni: a legfontosabb, hogy január 1-jétől a területfejlesztés területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok látják el. A regionális megyei és kistérségi fejlesztési tanácsok megszűntek, illetve a regionális fejlesztési ügynökségek, nonprofit kft-k állami tulajdonba kerültek. A tulajdonosi jogokat a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja. A területfejlesztés jelenlegi szervezetei: a legmagasabb szintű szervezet a Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum. Ez a három érintett megyei önkormányzatok elnökének részvételével működik. A Konzultációs Fórum ülésein az Ügynökség állandó meghívottként vesz részt. A másik szervezet: a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum. Ennek tagjai a megyei jogú városok polgármesterei, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a megyei közgyűlés delegáltja. Az eddigi Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács hatásköreit az illetékes megyék vették át. Ott, ahol nem megállapítható a területi illetékesség, ott pedig a három megye egybehangzó döntése szükséges. A Regionális Fejlesztési Ügynökség jelenéről: legfontosabb tevékenységünk a Középdunántúli Operatív Program pályázati rendszerének teljes körű lebonyolítására. A pályázati felhívástól a kifizetéseken át egészen a projekt zárásáig és az ezt követő monitoringig.

37 37 A hazai fejlesztési programokkal kapcsolatban menedzsment feladatokat látunk el, monitoringot, illetve döntés előkészítést végzünk a megyei önkormányzatok számára. Ezt rövidesen szerződéses formában is rögzíteni szeretnénk. Elnök úrral ezzel kapcsolatban már voltak előzetes egyeztetések. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium most dolgozza ki az erre vonatkozó központi szabályozást. Feladatunk a megyei önkormányzatok tervezési feladatainak segítése. Ennek keretében április folyamán már tervezési alapdokumentumokat adtunk át a megyei önkormányzatok részére. Feladatunk még a koordináció, a terület- és gazdaságfejlesztésben érintett szereplők között. Nemzetközi pályázatokon elnyert projektek lebonyolítása, az eredmények társadalmasítása, illetve a jó gyakorlatok bemutatása. Az Ügynökség szakmai és szakértői tanácsadással is foglalkozik, illetve a fejlesztési programokhoz szakmai nyilatkozatokat készítünk. Az előadás következő részében az uniós források felhasználását szeretném Önöknek röviden bemutatni. A táblázat a Közép-dunántúli Operatív Program keretszámait mutatja be. Az Operatív Program január 1-jén indult és december 31-éig fejeződik be. Az Operatív Program keretösszege 167 Mrd Ft 280 Ft/eu árfolyamon. Az Operatív Program forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap az ERFA. Operatív Programon belül hat prioritás került meghatározásra. Az első prioritás a regionális gazdaságfejlesztés, közel 26 Mrd Ft-os keretösszeggel. Ennek részaránya 15,5 %. A második prioritás a regionális turizmusfejlesztés 38 Mrd Ft-tal 22,7 %-os részaránnyal. Harmadik prioritásunk a fenntartható településfejlesztés közel 24 Mrd Ft-tal és 14,3 %-os részaránnyal. Negyedik prioritás helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés. Ez a legmagasabb 50 Mrd Ft-os keretösszeggel folyik. A részaránya pedig 29,8 %. Ötödik prioritásunk a humán infrastruktúra fejlesztés 23,5 Mrd Ft-os keretösszeggel. Hatodik pedig a technikai segítség nyújtás 6 Mrd Ft-tal. A prioritások közül a Regionális Fejlesztési Ügynökség az első négy prioritáshoz tartozó pályázatok lebonyolításával foglalkozik. A kivetítőn látható diagram az Operatív Program előrehaladását mutatja. A KDRFÜ által kezelt négy prioritásra vonatkozóan. A diagrammból is látható január 1-jével indult az Operatív Program. Az utolsó adatok április 6-ai adatok. Ezek alapján látható, hogy a régióban a kötelezettségvállalás támogatása alapon 60,2 Mrd Ft volt. A leszerződött támogatások összege 54 Mrd Ft. A kifizetett támogatások pedig 27,7 Mrd Ft-ot tettek ki. A kollegáimmal készítettünk egy kis térképet a Komárom-Esztergom megyei eredményekre vonatkozóan. Ez a január 1-jétől december 31-éig tartalmazó információkat foglaltuk ebben össze. A megyében a támogatott projektek össz darabszáma 129 db. Ha a kistérségi összehasonlítást nézzük, akkor a támogatott projektek darabszámát illetően a tatabányai kistérségben 40 projekt valósult meg. Az esztergomi kistérségben 32, a tataiban pedig 21 megvalósult projektről beszélünk. Amennyiben a kötelezettségvállalást nézzük a teljes kötelezettség-vállalás összege december 31-én 14,9 Mrd Ft volt. Ezen belül pedig ha a sorrendet nézzük, akkor az első a tatai kistérség

38 38 több mint 4 Mrd Ft-tal. A második a tatabányai 3,8 Mrd Ft-tal és a harmadik a számszaki adatok alapján az esztergomi kistérség 2,8 Mrd Ft támogatással. A kötelező részben röviden szeretném bemutatni azokat a pályázati lehetőségeket, amik jelenleg is nyitottak és pályázatokat tudunk ezeknek a programoknak a keretében befogadni. Az első a vállalkozásfejlesztési prioritáson belül a KDOP AB üzleti infrastruktúra és befektetési környezet fejlesztése, ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása. Ennek a pályázatnak a célja vonzó befektetési környezet kialakítása, a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése. A beadási határidő június 29-e, a kedvezményezettek köre pedig vállalkozások, nonprofit szervezetek, egyéb vállalatok, alapítvány. A támogatás összege 50 M Ft-tól 200 M Ft-ig terjedhet, a támogatás intenzitása maximum 60 %, a keretösszeg pedig 2 Mrd Ft. A következő pályázati lehetőség a 4. prioritáson a környezet- és közlekedésfejlesztésen belül a KDOP szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése. Célja a 2000 lakos egyenérték alatti települések települési környezetének fejlesztése korszerű szennyvízkezelési módszerek elterjesztésével. Itt a beadási határidő nagyon rövid május 2-a, a megyéből is várunk pályázatokat. Reméljük, hogy sikeres pályázatok lesznek. Itt a támogatás összege 20 M Ft-tól 500 M Ft-ig terjedhet, a támogatás intenzitás 90 %, a program keretösszege 1,5 Mrd Ft. Élő pályázati kiírása a KDOP-4.1.1/C omlás és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása. Ez a Duna és Balaton partján lévő települések értékeinek védelmét szolgálja, a magas partfalak stabilizációjával, az omlás és csúszás veszélye kockázatának csökkentésével. A pályázatok beadási határideje május 15-e. A kedvezményezettek köre a pályázati kiírásban előre meghatározásra került. A megyében két érintett település van Nyergesújfalu, illetve Esztergom. A támogatás összege 100 milliótól 400 M Ft-ig terjedhet, a támogatás intenzitás települési önkormányzatok esetében 90 %, a keretösszege 1 Mrd Ft. Élő pályázati kiírás KDOP Térségi jelentőségű közutak fejlesztése a Közép-dunántúli régióban. Célja a biztonságos, gyors közlekedés támogatása. Beadási határidő december 31-e. A kedvezményezettek köre előre meghatározásra került Magyar Közút, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. A támogatás összege 50 M Ft-tól 3 Mrd Ft-ig terjedhet, a támogatás intenzitása ebben az esetben 100 %-os, a program keretösszege jelenleg 10 Mrd 250 M Ft. Az Operatív Programhoz kapcsolódó akcióterv jelenleg módosítás alatt áll. Rövidesen várható információim szerint az erre vonatkozó kormánydöntés. Ezért az új pályázati kiírásokról majd egy későbbi időpontban szeretnék Önöknek tájékoztatást adni. Arra viszont szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tegnapi napon az NFÜ honlapján megjelent a KDOP-2.1.1/B pályázat, ami a turisztikai aktrakciók és szolgáltatások fejlesztését célozza. A pályázatok beadására július 1-jétől lesz lehetőség. Az utolsó határidő pedig augusztus 31-ei. Ezt mindenképp szeretném a figyelmükbe ajánlani. Érdemes ezeket a pályázati lehetőségeket átnézni. Kollegáimmal összegyűjtöttünk néhány példát a megyébe megvalósult fejlesztésekre vonatkozóan. A térkép a négy, öt számjegyű utak fejlesztését mutatja, a piros vonalkák a már ban megvalósult fejlesztéseket mutatják. Komárom-Esztergom megyében 23,1 km-nyi burkolat felújítás történt a korábbi időszakban. A as időszakban pedig mintegy 71 km burkolat felújítás került betervezésre a program keretében.

39 39 Egy vállalkozói beruházást is szeretnék Önöknek bemutatni. A JH.. Pannónia Kft. egy gyártócsarnokot épített Bábolnán, ahol autóipari gyártás folytatnak. A szerződés május 4-én lépett hatályba. Elszámolható összköltsége 409 M Ft volt, ehhez a támogatás 164 M Ft, a támogatás mértéke 40 %-os. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. Munkatársaimmal készséggel állunk az érdeklődők rendelkezésére telefonon, ban, illetve személyesen is elérhetők vagyunk. Direkt feltüntettem az ügyfélszolgálatunk elérhetőségét. Minden nap személyesen várjuk a pályázókat, érdeklődőket, illetve arra is lehetőség van, hogy a projektmenedzserekkel előzetes egyeztetést követően személyesen találkozzanak. A közgyűlés következő napirendi pontja a közgyűlés és a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közötti megállapodás lenne. Kérem ennek a napirendi pontnak az elnapolását tekintettel arra, hogy az együttműködésre vonatkozó központi szabályozás kidolgozása most van folyamatban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél ezen dolgoznak a kollegák. Nagyon szépen köszönöm mégegyszer a figyelmet. Popovics György Én is köszönöm ügyvezető igazgató úrnak a bemutatkozását és a tájékoztatás. A végén fogunk dönteni ennek a napirendnek a során az Ön kéréséről, elhalasztásáról a következő napirendi döntésünknek. Megkérdezem képviselő-társaimat, hogy van-e valakinek kérdése. Michl Miklós Az iránt érdeklődik a JOBBIK frakciója, hogy mekkora költségvetéssel és hány fővel dolgozik az ügynökség? Molnár Tamás A jelenleg az aktív dolgozók létszáma 62 fő a Regionális Fejlesztési Ügynökségnél. Székesfehérváron van a központunk a Rákóczi úton. 7 passzív állományú dolgozó van, tehát GYES-es kismamák és a költségvetésünk nagyjából egy olyan 600 M Ft-os nagyságrendű éves szinten. Itt a szakmai felügyeletét az Ügynökségnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el, nagyon szigorú elszámolási rendszer alapján negyedévről negyedévre vizsgálják a pénzügyi helyzetét a Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, illetve a szakmai munkánkat pedig napi rendszerességgel nyomon követik. Turi Bálint Igazgató úr lehet, hogy elhangzott, akkor elnézést kérek. Említette, hogy a nyár folyamán turisztikai attrakciók fejlesztésére írnak ki pályázatok. Mekkora keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a pályázatokra. Molnár Tamás 2 Mrd Ft. Winkfein Csaba Több településről kaptunk olyan jelzéseket, hogy települési útpályázaton nyertek, kaptak egy ilyen levelet, majd pedig kaptak egy következő levelet, hogy mégsem. Rákerültek egy valamilyen várólistára. Ennek mi az oka. Ezt hogy lehetett így.

40 40 Molnár Tamás Informatikai probléma adódott az EMÜ rendszerben, archivált értesítő levél került kiküldésre tévesen és miután azonnal kaptak egy jelzést az önkormányzatok arról, hogy ezek tartalék listára kerültek. Arra pedig várjuk a kormánydöntést vagy esetleg az Operatív Programon belül történik átcsoportosítások ezek között. Hat nyertes pályázat volt, több mint húsz tartaléklistás és kb. 7-8 olyan pályázat pedig, ami nem nyert. Popovics György További kérdés? Hozzászólást sem látok. Nagyon fontosnak tartom a frakcióvezető úr által felvetett kérdést. Ugyanis ennek nemcsak olyan vonzata van, hogy most akkor tartaléklistára kerültek települések. Nyilván ez a pontozási, döntési mechanizmus így hozta, de hogy a kiértesítés és utána egy másfél órával, két órával érkező döntés között rendkívül kellemetlen volt nekem is megélni azokat a telefonokat, amiket teljesen jogosan kaptunk. Én kérem, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő, figyeljenek oda rá, hogy ez ne legyen így. A másik dolog, amit szeretnék kérni. Most van három megye és egy KDRFÜ. Én azt szeretném, hogyha a Komárom-Esztergom megye képviselete a lehető legjobban valósulna a KDRFÜ-nél. Erre tettünk is lépéseket. Igazgató úr először nálunk volt látogatóban és építjük ki az együttműködésnek a formáit és próbáljuk felépíteni azt a kapcsolattartást a mi kollégáink és az Önök kollégái között, ami mentén az új feladatainkat el fogjuk tudni látni. Ehhez tartozott volna ez a megállapodás is, mert úgy érzékeltük, hogy szükség van leírni azt, hogy hogyan működünk együtt, de el tudjuk fogadni azt, hogy későbbre kerüljön ez a megállapodás. De nagyon későre nem kerülhet. Én mindenképpen a következő közgyűlésünkön vagy legalább ebben félévben ennek a megállapodásnak a végére pontot szeretnék tenni, mert milyen módon követelek és milyen módon kérek és mondjuk kérek szolgáltatásokat, hogyha ez nincs ellenőrizve. Természetesen most is látszik, hogy működik ez informálisan is, de ennek ellenére jó lenne írásba foglalni. Winkfein Csaba Az előadás elején szólt arról, hogy a megyei területfejlesztési tanácsoknak kik legyenek a tagjai. Nyilván ezzel foglalkozunk majd itt egy SZMSZ módosításban és ott benne volt az is, hogy a megyei közgyűlés delegáltja az elnökök kívül. Ez törvénybe van szabályozza, hogy így kell lenniük. Ez egy javaslat és akkor mindenki eldönti megyei szinten, hogy ő mit szeretne. Nálunk a közgyűlés elnökét, akkor megtévesztő volt. 4. napirendi pont: Beszámoló a közrend és közbiztonság helyzetéről Komárom-Esztergom megyében Előterjesztő: Csizmadia Gábor dandártábornok, megyei főkapitány Csizmadia Gábor szóbeli kiegészítése Mindenképpen kiszeretném az írásos anyagunkat, amelyet elküldtünk kiegészíteni nagyon röviden.

41 41 A főkapitányságon április elején értékeltük az elmúlt évi munkákat, ahol az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a képviseletében megjelent bűnügyi főigazgató úr értékelte a munkánkat és azt mindenképpen eredményesnek minősítette. Több feladatot tűztünk ki 2011-be magunk elé úgy értékeltük, hogy amiket kitűztük azoknak az elvárásoknak vagy feladatoknak megfeleltünk. Nagyon lényeges, hogy a megyénkben a bűncselekmények száma mintegy 16 %-kal csökkent 14 ezer valahány százról 11 ezerre csökkenteni ezt úgy gondolom, hogy a megelőzés szempontjából mindenképpen eredmény. Azokban a bűncselekmény kategóriákban, amely a leginkább foglalkoztatja a lakosságot, leginkább irritálja is jelentős eredményeket értünk el. Nem akarom a számokat sorolni, az anyagban mindenképpen foglalkoztunk vele. Fokozni akartuk és sikerült is a reagáló képességünket, átszerveztünk különböző szervezeti elemeket így aztán több rendőrt tudtunk az utcára küldeni. A készenléti rendőrség győri, budapesti egységeit is számtalanszor hívtuk a megyébe dolgozni és a különböző negatív jelenségekre reagálva próbáltuk ezeket az erőket összpontosítani. Az együtt a megye közbiztonságáért akciósorozatot is elindítottuk. Ennek a lényege, hogy minden a rendőrkapitányságról összevonunk erőket és azokon a területeken alkalmazzuk őket, ahol fontosnak tartjuk. Átalakítottuk a körzeti megbízotti szolgálatunkat is ún. ilyen kis térségi csoportokat hoztunk létre, ahol az önkormányzatok segítségével irodákat, felszerelést tudtunk nekik adni és a meglévő szolgálati járműveik átcsoportosításával mindegyik csoportot el tudtuk látni rendőrség feliratú járművel. Változást hozott és változtatni akartunk és változást hozott az autópályának az ellenőrzése. Itt az illegális migráció szempontjából úgy gondolom, hogy jelentős eredményeket értünk el. Ez a schengeni kötelezettségből adódó feladatunk többek között. Gyakorlatilag 159 fő illegálisan Magyarországon tartózkodó illegális migránst tudtunk elfogni és nyilvánvalóan megfelelően kezelni a helyzetüket. Közlekedési helyzeten is tudtunk javítani, 13 %-kal kevesebb baleset volt 2011-ben mint az előző 2010-ben és a év is már nagyon jól sikerült ebből a szempontból. Ez a 13 % az országos élvonalba, a csökkenés az élvonalba hozott minket és a sérüléses baleseteket is 11 %-kal tudtuk csökkenteni. Ugyanakkor aktívabbak voltunk és az ittasan okozott balesetek visszaszorításában jelentős eredményeket értünk el. Elkezdtük az ügyeleteinknek a korszerűsítését. Ebben is, a jövőben is ezúton szeretnénk haladni 2012-ben, elejére működni a megyénél az ún. bevetési irányítási központnak. A szervezeti változások igazándiból itt a létszámoknál jelentkezett. Gyakorlatilag a létszámunkat 2011-ben, illetve év elejére 200 főt meghaladóan tudtuk emelni. Ez 120 fő

42 42 egyenruhás, fiatal kollegát jelent, aki a megyébe érkezett. Ők a közterületen teljesítenek szolgálatot. A gazdasági igazgatóságot kellett létrehoznunk, amely eddig a Közép-dunántúli gazdasági ellátó igazgatóság keretében működött Székesfehérváron ezt megszűnt és a gazdasági igazgatóság visszajött hozzánk, mintegy 70 fővel. A szervezeti módosításokban vagy módosulásokban a fehérvári autópálya szakasz ellenőrzését kaptuk meg. Gyakorlatilag Budapest Pest megye határától Győr megye határáig a mi a felelősségünk az autópályának az ellenőrzése. Ehhez kaptunk plusz 15 főt ennek a végrehajtásához. Úgy gondolom, hogy ezek voltak talán a legfontosabb, amelyeket mindenképpen ki szerettem volna egészíteni és természetes módon a kérdésekre is ha lesznek, megfelelő módon szeretnék válaszolni. Köszönöm a figyelmüket. Dr. Balogh Zoltán Szeretném tájékoztatni a közgyűlést arról, hogy az Ügyrendi Bizottság tárgyalta ezt a beszámolót és egyhangú határozattal elfogadásra javasolta, illetve közgyűlési előtti tárgyalásra javasolta. Nagyon jónak találta a bizottságunk ezt a beszámolót és eredményesnek is találta úgy láttam a megyei rendőrség tevékenységét. De, ha nálam a szó, akkor had kérdezzek bátran is, mert a kérdésekhez érkeztünk volna. Az első kérdésem az lenne a főkapitány úrhoz, hogy ez a bizonyos illegális migráció hogy látja ez a jövőt illetően javulhatnak-e ezek a feltételek, lesz-e az eddigiekhez kedvezőbb helyzet, mint amilyen eddig kialakult. Vagy esetleg éppen romolni fog ez a helyzet a pillanatnyi körülmények között. A másik kérdésem az lenne, hogy a megélhetési bűnözés, ami igen nagyon veszélyezteti, különösen a vidéki települések lakosságát. Nyilvánvalóan a városokban is elég szép számmal fordulhatnak elő ilyen természetű bűncselekmények. Hogyan alakul ez és lát-e ebben esetleg valami javulást vagy a beszámolási időszakban, illetve valamilyen jövőképet erre nézve, ha tudna mondani nekünk. A következő kérdésem az arról szól, hogy ezt én mindig megkérdezem úgy nagy általában főkapitány úrtól most is megteszem miként alakul, illetve hogy látja a jövőjét a határvédelemnek. Itt elsősorban a települések mezőgazdasági környezetére gondolok, a határban lévő termények védelmében hogyan tudnak a rendőrség hathatósabb segítséget nyújtani a jövőt illetően, mint ami eddig van. Azért teszem föl ezt a kérdést, mert a veszélyeztetettség miatt igen sok problémát jelent a gazdálkodásra, a vállalkozók helyzetében ez a kérdés. Az emberek egy jó része nem mert vállalkozni vagy éppen azt mondja, hogy azért nem tesz ilyet, mert nincs biztonságban a kicsiny termés vagy egyéb vetemény, amit ezeken a területeken vetnek és szeretnének betakarítani. Következő kérdésem az lenne még és ezzel be is fejezem, hogy fölmerült már a magyar jogalkotásban is az önvédelem kérdése. Miként látja, hogy hol húzódnak meg ennek a határai félretéve, illetve ismervén a büntetőjognak az ide vonatkozó szabályait, de hogy látja, alakulhat-e valamiképpen ez az önvédelmi rendszer vagy kapnak-e az állampolgárok nagyobb lehetőséget a saját vagyunk és életük védelmében.

43 43 Winkfein Csaba Először is köszönjük szépen a beszámolót és gratulálunk az eredményeikhez. Ez mindannyiunknak nagyon fontos, hogy ilyeneket olvastunk és az a legfontosabb, ha minden évben még jobb eredményeket látunk. Annak örülök, hogy Ön is bevezetőjében kitért a körzeti megbízotti rendszerre, most kistérségi központoknak hívjuk, de a lényeg ugyan az, hogy vidéken, falvakban, kisebb településeken is ott legyenek a rendőrök. Beszéltünk arról, hogy legyen látható rendőrség, ez mindenképpen a kis településeken élők számára különösen fontos. Az elmúlt időszakban is így volt, mindig az volt az érzésünk, hogy bár vannak körzeti megbízottak, de még sincsenek ott a településen, hiszen olyan mondjuk azt, hogy elvonás volt a nagyobb városok irányába, hogy ott nem tudtak már szolgálatot teljesíteni, hiszen a nagyobb településeken még nagyobb feladatok voltak, még több munka volt és ott kellett, hogy legyenek. Én remélem, hogy ebben van változás és a jövőben még jobban abba az irányba megyünk, hogy ők tényleg ott legyenek egész nap és egész éjjel és tudják az ottaniakat szolgálni, segíteni számukra. Azért az további kérdés, hogy az állomány feltöltése az hogy áll. Mondta, hogy bár érkeztek a megyébe is kollegák, de azért azt jó lenne látni, hogy a különböző kapitányságok most hogy állnak. Következő kérdés pedig a szolgálati nyugdíjat és annak a megszűnését hogyan élték meg a kollegák. Nyilván ez is kihatott az elmúlt időszakra, hogy ez pontosan mit is jelentett az ő életükben. Szaniszló Zoltán Egy kérdésem és egy észrevételem lenne. Az elmúlt években hogyan alakultak a térfigyelő rendszerek építése, kiépítése a megyénkben. Itt-ott én személyesen észrevettem, hogy megjelentek kamerák. Látszik a fejlődés ebben a kérdésben. Az észrevételem pedig az lenne, hogy elsősorban sajnos egy tatai példát kell előhoznom. Van egy 4-5 kritikus zebra, ahol sajnos naponta előfordul, hogy egy tisztességes rendes autós megáll a zebránál és mikor megindul a gyalogos, akkor a mellette levő sávban elhúz egy másik autós. Én szívesen venném és azt gondolom, hogy a tataiak nevében is beszélhetek ebben a kérdésben, hogyha mondjuk a gyorshajtás rendszeressége mellett ezeket az eseteket is felügyelnék, vizsgálnák. Azt gondolom, hogy több baleset is történt az elmúlt évben pontosan az ilyen kihágások miatt. Terveznek-e erre jobban odafigyelni. Nagy Sándor Én is köszönöm dandártábornak úrnak a beszámolóját. Részben elhangzottak már a kérdések, amire én is kíváncsi voltam. Annyival egészíteném ki: én is visszatérnék oda, hogy tetszett említeni, hogy a fiatalok számával kb. 200 főt tetszett mondani, ha jól emlékszem emelik az állományt. Mennyire lesz ez hatékony a vidéki kisebb őrsöknél. Még egy kérdésem lenne. A szolgálat ellátásánál mennyire hatékony a polgárőrség és a rendőrség kapcsolata. Egy kérdésem lenne még, hogy van-e arra adat gondolom igen -, hogy mi az átlagkora a szolgálati állománynak? Michl Miklós A JOBBIK frakciója is gratulál tábornok úrnak az eredményes munkájához. Személy szerint a jelentéséből nekem az tetszett, hogy remélem, hogy jól is érzem vagy jól láttam, hogy

44 44 tábornok odafigyel azokra a bűncselekményekre is, ami mint pl. színesfém tolvajlás, uzsora, csicskáztatás és az ezekhez kapcsolódó bűncselekmények felderítése és kellőképp való megbüntetése. Az iránt érdeklődik a JOBBIK frakciója ezen kívül tábornok úrtól, hogy mi indokolja a rendőrség túlzott erőszakát a gépkocsik lejárt mentőládájával kapcsolatosan. Éppen ma reggel is szondáztatta valamelyik rádió a hallgatóságot és sajnálatos módon többen is betelefonáltak, hogy inzultus érte őket emiatt. Engem pedig lejárt géz okán büntettek meg 5 E Ft-ra. Vajon okos dolog-e az amúgy is túlfeszített idegállapotú lakosságot ilyen dolgokkal még terhelni. Popovics György Én is hozzátennék egy kérdést. Kering egy levél itt a házban, tehát a megyében, de mi is megkaptuk, amiben azt írják, hogy 32 kamerát telepítettek fel itt a Megyeháza környékén a fő út mellett és ezeket a térfigyelő kamerákat felhasználva büntetik meg az embereket. Én is ebből tudok egy konkrét esetet. Az egyik most már a Kormányhivatalhoz tartozó intézménynek a vezetője kapott büntetést, mert nem állt meg a stopvonalnál a kamera képére hivatkozva. Igazából azt szeretném megkérdezni én a rend pártján vagyok de a túlkapások azok mindig ugye ahogy képviselőtársam is említette nem feltétlenül jók. Ennek a valóságtartalmára szeretnék rákérdezni. Csizmadia Gábor Valóban Tatabányán megyeszékhelyünkön egy nagyon magas színvonalú kamerarendszer került kiépítésre. Ennek a központja az a rész, ahol a fényképeket vagy a képeket értékeljük és gyakorlatilag 24 órán keresztül két személlyel figyeljük az a főkapitányságon van bent. Erről, amikor ezt hatályba léptettük vagy egyáltalán elkezdtük, akkor tájékoztatást adtunk, sajtótájékoztatást és azt szerettük volna, hogy ezt nyilván mindenki megismerje. Ez a kamerarendszerrel tudjuk többek között azokat a területeket is figyelni, amikor a rendőrjárőr nincs azon a területen. Ez a kamerarendszer tényleg dicsérni tudom csak világszínvonalú. Olyan minőségben, olyan technikai berendezésekkel valósult meg. Több olyan bűncselekménynél, gondolok itt az ékszerlopásra arra is konkrét információkat tudtuk szerezni, bevezetni és pl. Pest megye határában az elkövetőket a fehérvári, budapesti kollegáink segítésével elfogni, mert tudtuk, hogy milyen színű autót, hány személyt és egyáltalán milyen személyeket tudunk keresni. Én úgy gondolom, hogy a biztonságot nagyon szolgálja és nagyon segíti a mi munkánkat is. Igen előfordulhat, amit Elnök úr is említett ilyen is. Igazándiból azt tudom rá válaszolni, hogy amit Elnök úr is mondott, hogy a jogszabályok megsértőivel szemben a rendőrségnek el kell járni. Nincs gyakorlatilag mérlegelési lehetőségünk és ez a kamerarendszer is olyan látható és bizonyítékokat szolgálni, amelyre az ilyen, olyan vagy amolyan eseteket is tudjuk bizonyítani. De elsősorban, másodsorban, sokat sorban is az a célja neki, hogy azokat a kiemelt bűncselekményeket tudjuk mindenképpen üldözni eredményesen, illetőleg a közterületeknek a rendje is ezzel megváltozott. Önök előtt is úgy gondolom ismert, hogy Budapest azon kerületeiben, ahol régen a közbiztonság nem a legjobb volt 100, 200, 300 kamerát telepítettek és gyakorlatilag ezzel egy csapásra megváltozott azoknak a területeknek a közbiztonsága, a közterületen elkövetett bűncselekmények. Ezt a kamerarendszert mi mindenképpen tovább szeretnénk fejleszteni. Azt tudnám elképzelni a jövőben, hogy azoknak a településeknek, ahol ezek a kamerarendszerek működnek ezeknek a képét vagy itt vagy egy másik helyen, de mindenképpen a rendőrség vagy a jogszabály által előírt és lehetővé tett személyek tudják figyelni. Ezeket kötnénk be ide, illetőleg figyelnénk és ezzel is a közbiztonságot én úgy tudom, úgy gondolom, hogy tudjuk még jobban biztosítani az itt lakóknak.

45 45 Természetesen Önök is hallottak arról, hogy a különböző bűncselekményeket, amiket az elmúlt évben elkövettek megyénkben, voltak olyanok, akik nem magyarországi lakosok, hanem szlovákiai lakosok. Pl. Tatán az év vége felé, illetőleg késő ősszel volt egy ékszerbolt rablás, akinek az egyik elkövetőjét a helyszínen elfogtunk. A másik elmenekült. Őt a héten fogta el a szlovák rendőrség, nyilván a mi kérésünkre. Ebből is látszik. Esztergomban a tavalyi évben a gépjárműlopások, gépjárműfeltöréseknél is szlovák elkövetők voltak. Mind a két határátkelőnél, mind a két hídnál is szeretnénk kamerarendszert működtetni, mert óhatatlan, hogy olyan információkat tudnánk beszerezni belőle, ami ezeket a felderítéseket nagymértékben segítené úgy gondolom. A rendőrség igen képviselő úrral egyetértek vele a színesfém uzsora és csicskáztatás bűncselekményekben is úgy gondolom az utóbbi évben, utóbbi években megfelelő módon arra figyel és megfelelő módon tudott reagálni ezekre a kihívásokra. Mi indokolja a rendőrségnek a túlzott aktivitását talán így fogalmaznék az erőszak helyett az eü. dobozokkal kapcsolatban. A mai, illetőleg az eü. dobozokkal tudjuk, hogy van neki szavatossági ideje és egy eu. szabálynak megfelelő egészségügyi doboznak kell lenni a gépjárműbe, vagy ha egyszer használtam belőle valamit, ezt pótolnom kell. Nyilvánvalóan ez is hozzátartozik a biztonságunkhoz. A mai napon adtam ki a kollegáimnak azt az utasítást, hogy természetesen minden olyan szabálysértést, ami szabálysértés nekik észlelni kell, foglalkozni kell vele de én is úgy gondolom, hogy nem első számú prioritás a közlekedésben az, hogy az egészségügyi doboznak a megléte. Nem ez az első számú.. természetesen rendbe kell lenni ennek. Egyébként is a gyógyszertárak úgy jelezték és tegnap a tv-híradóba is elhangzott, hogy ez most hiánycikknek tűnik az egészségügyi doboz, tehát a szabványos és az szavatossági egészségügyi doboz. Én is kiadtam a kollegáimnak, hogy nem az első számú prioritás az, hogy az egészségügyi doboz meglegyen, de meglegyen természetesen én is úgy gondolom, hogy annak is lennie. 120 fővel emelkedett a kollegáink száma. Mindenki, mindegyik fiatal kollega, iskolába járó kollegáink vannak. Részt vesznek itt a gyakorlati képzésben, dolgoznak nálunk és egy kisebb egy-két hétre visszamennek az iskolába, mert ilyen modulrendszerben folyik a képzésük. Mindenképpen azt szeretnénk, hogy ezek a kollegáink itt maradjanak a megyében, mert a nagy részük nem megyei lakos, hanem más megyékbe laknak, ezért próbálunk mindent megtenni. Próbáltuk arányosan elosztani ezt a 120 főt és ezzel gyakorlatilag a gazdasági igazgatóság visszaszervezésével és a plusz 15 fővel, amit kaptunk az állománytáblánk ez az a létszám, amit a központi szervek biztosítanak számukra ez a 870 valahány fő, ez megtelt. Azon felül vannak már kollegáink. Állománytábla fölött vagyunk, olyan 100 valahány fővel, 100 egy-két fővel. Voltak üres helyeink. Ezt a 120 főből föltöltöttük és nyilván a többiek pedig állománytábla felett vannak. A 2010-ben meglevő hiányaink megszűntek és ezzel gyakorlatilag az eredetileg megállapított létszám fölött vagyunk. Most ez a létszám ez elegendő, vagy nem elegendő, vagy 100 ezer lakosra hány rendőr jut, ebben a megyében, a másik megyében, a harmadik megyében ezek nyilván országos döntések születnek. De ezt a kollegákat arányosan osztottuk el. A legnagyobb hiányunk Tatabányán volt, ez a megyeszékhely, nem azért volt a nagy hiányunk, mert ez a székhely, hanem így alakult. Ezt teljes mértékben föltöltöttük és arányosan minden rendőrkapitányságunkra osztottunk. A kisbéri rendőrkapitányságon az eredetileg megállapított létszám is kevés volt, amit a járőröket illeti, oda is nagyobb létszámot kellett tenni ahhoz, hogy megfelelő módon tudjanak járőrözni.

46 46 A polgárőrséggel a kapcsolatunk továbbra is kiváló. Első számú stratégiai partnerünk a polgárőrség mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közös szolgálatok minél nagyobb számba legyenek, rendőrrel, polgárőrökön állóan nyilvánvalóan, akkor bejelentkeznek a rendőrségnek és így tudunk hatékonyan dolgozni. A rendőrség életkora a 30 év fölött van, év a megyénkben, a járőröké 24, 25 év. Ez most egy kicsit azt jelenti, hogy nem annyira gyakorlottak a szakmába nyilvánvalóan, később meg azt jelenti, hogy nagyon jók lesznek a szakmába, ha 10 évet eltöltenek, de ha ők mind maradnak, akkor egyszerre ők sokan lesznek majd nem annyira fiatalok. De addig nyilván változhat a helyzet és úgy gondolom, hogy ez majd akkor tudunk beszélni. Az átlag életkorúk ilyen alacsony. A térfigyelő rendszerekről próbáltam kicsit az előbbi kapcsán részletezni. Mindenképpen azt szeretnénk, azt szorgalmazzuk, hogy legyenek az önkormányzatok, amennyiben tudnak ilyet létesítsenek és természetesen abban is segítünk, hogy milyen műszaki feltételekkel valósuljanak meg egyrészt a korszerűsége miatt, másrészt meg az, hogy ha különböző helyeken szeretnénk ezt figyelni, mert úgy gondoljuk, hogy akkor van értelme a 24 órás figyelése van ezeknek a kameráknak, mert akkor a rendőrség, a rendőrjárőrök azonnal tudnak reagálni az eseményekre, meg mikor visszanézzük, akkor tudunk csak utólag strigulát húzni, hogy történt valami, úgy gondolom nem sok értelme van. Jelenleg is így van, hogy 24 órán keresztül figyeljük. A zebrával kapcsolatos probléma Tatán a duplasáv miatt. Megint azt tudom mondani, hogy a KRESZ az teljesen egyértelmű ebben a tekintetben is, hogyha valaki megáll a zebránál teljesen mindegy, hogy melyik sávba külsőbe vagy belsőbe, az autó mellette nem haladhat el. Meg kell őneki is állni. Ez sajnos nem így történik teljesen egyértelmű, mi is tapasztaljuk ezt. Úgy gondolom, hogy mindenképpen a tatai kapitányságnak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezeket a jogsértőket kiszűrje, mert nagyon nagyon veszélyes. A mai KRESZ a tavalyi KRESZ változásban a zebrán átkelő gyalogosnak a járművezetőnek segíteni kell, meg kell állni. Ezzel a zebránál megállások száma elvileg még emelkedett is ugye, ha betartjuk ezt a szabályt, ez még veszélyesebbek azokra a gyalogosokra, akik természetesen bíznak a járművezetőben és lelép a járdára. Úgy gondolom, hogy erre a jelenségnek mindenképpen oda kell figyelni a tatai rendőrkapitányság állományának. A körzeti megbízottakkal kapcsolatban mi hívjuk csak ezt kistérségi körzeti megbízotti rendszernek, nem találtunk jobb szót rá. Ennek az a lényege, hogy csoportba szerveztük őket, hogy ne legyen olyan körzeti megbízott, aki egyedül teljesít egy településen szolgálatot és még három tartozik hozzá. Ha elmegy szabadságra, akkor nincsen. Inkább hoztunk létre három, négy, ötfős csoportokat és akkor, ha az egyik kollega elmegy szabadságra, mivel rendőrségi autója is van, említettem az elején, elláttuk őket, ezért egymást tudják helyettesíteni. A körzeti megbízottakat mindegyiket elláttuk mobiltelefonnal, ezeket a számokat teljesen nyilvánossá tettük ilyen-olyan fórumon. Lehet mindenképpen hívni őket. Itt függnek össze a dolgok. A körzeti megbízottak akkor maradhatnak a faluba szolgálatot teljesíteni, ha a járőr létszámunk rendben van. Most rendben van a járőrlétszám nem kell behozni őket szolgálatot teljesíteni a kapitánysági székhelyre, maradhatnak ott és dolgozhatnak ott. Előírtuk számukra, mikor szolgálatba lépnek menjenek be az önkormányzathoz. De ez a járőrnek is feladata arra a településre vezénylem, akkor meg kell jelennie ott, meg kell kérdezni, hogy van-e gond a faluba, vagy éppen most mi a probléma. Annak megint nem sok értelme van, hogy keresztülmegyünk autóval és, akkor süt a nap,

47 47 esetleg esik az eső, akkor nem történik semmi. Ha nincs információ, akkor minek van ott. Ha meg ott van, akkor már tegye a dolgát olyan információk birtokában, amelyek lényegesen. Az állományfeltöltése a kapitányságon: minden kapitányságunk létszám fölött van gyakorlatilag, amit megállapítottak annak idején nekünk. A szolgálati nyugdíjak változtak. Teljesen egyértelmű a szabályai. A jelenlegi állományunk annyira fiatal az életkorokból, ahogy az előbb említettem én úgy gondolom, hogy egy 20 éves ember nem hiszem, hogy foglalkozik azzal, majd valamikor, persze gondolja egyszer el fog menni nyugdíjba. Ez nem kérdés. Egy huszonévesnél, a szolgálatos állományunknál jelenleg ez nem jelentkezik problémaként. Nem mindennapi beszéd, igazándiból nem foglalkoznak vele. Én magam részéről nyilván már nem a huszonéves korosztályba tartozom én nekem meg mindig az volt a véleményem, szeretnék felső korhatárig szolgálatot teljesíteni. Én úgy gondolom, hogy ezt így kellene minden kollegának, annak idején is így kellett volna ezt kezelni. Akik elmentek nyugdíjba és változott a nyugellátás kérdése, minden olyan dolog, ők meg nem jelentkeztek nálunk. Igazándiból nem tudjuk, hogy okoz-e nekik ez problémát, vagy nem okoz nekik ez problémát, hogy most járandóságúan adót kell fizetni. Egy biztos, hogy tömegesen nem jelentkeztek hozzánk vissza munkavégzésre. Vélhetően elfogadták azt, hogy adót fizetnek a járulékból és annak megfelelően tudnak élni. Nekünk erről nekünk nincs információnk, mert nem jöttek vissza ezzel a kérdéskörrel kapcsolatba. Önvédelem kérdése. Igen és úgy gondolom, hogyha a törvények ahogy szabályozzák, természetesen ennek is így kell lennie. Nyilvánvalóan a fegyvereknek a megszerzésének a kérdése az megint törvény fogja előírni. Úgy látom most is az szabályozza és ez a jövőben, ha változik, akkor az fogja szabályozni. Ezt a rendőrség szervezi, oktatás, kiadás, ellenőrzés, minden ami a fegyverekkel kapcsolatos, ha önvédelmi, ha vadász és ezt lehetne így sorolni tovább. Én úgy gondolom, hogy ebben az ellenőrzési, oktatási, megszerzési mechanizmusban a jövőben sem lesz változás. A vizsgának a fegyver kezelése is része, elvileg és gyakorlatilag is az kaphat mondjuk önvédelmi fegyvert nagyon-nagyon szigorúan lehet csak önvédelmi fegyverhez jutni, vadászfegyver ez egy más kérdés de csak azok kaphatnak engedélyt, akik nálunk a lőtéren bizonyítják, hogy jártasak a fegyvernek a használatában. Itt az a szituáció, amikor mondjuk egy lakásbetörésnél találkozik a tulajdonos a betöréssel, én úgy gondolom ott meg már ez a képzés úgy gondolom rendbe van, ott meg már a szubjektum dönti el, hogy abban a szituációban ő mit tud csinálni ezzel a fegyverrel, hogy tudja ezt a dolgot lereagálni. Ez abszolút szubjektív dolog és esete válogatja. Nyilvánvalóan azt is fogja a rendőrség vizsgálni, ha ilyen esetleg történnek, nyilván a törvényeknek megfelelően kell, lehet eljárni. Ez is habitus kérdés, hogy ha valaki egyetért-e ezzel, hogy az állampolgároknak az önvédelmi kilehet terjeszteni akár ilyen fegyveres vagy eszközös védelemmel, vagy szűkíteni kell. Én úgy gondolom, hogy mindenképpen meg kell adni azokat a lehetőségeket, hogy az állampolgárok megtudják azokon kereteken belül védeni magukat, amelyeket a törvény számukra lehetőséget biztosít. A különböző településeken a terményekkel kapcsolatba a szabálysértési törvény változtatásával és visszadelegálásával a rendőrséghez a kormány döntése alapján pontosan a belügyminiszter úr is mindig ezt erősítette, hogy ezeket a terménylopásokkal kapcsolatos jelenségeket kell megszüntetni a rendőrségnek. Pontosan ezzel függ össze, hogy a körzeti megbízott ott van a faluba, ezzel függ össze, hogy a polgárőrrel közös szolgálati ellátás. Elvileg ezeknek a gyakorlati lehetősége a kollegáinknak megvan és ez bizony-bizony értékeljük is rendszeresen, hogy ezeket a feladatokat ők hogy hajtják végre. Vannak

48 48 különböző mutatók itt a tulajdonelleni szabálysértésnek a felderítésében. Abba van még mit tennünk én úgy gondolom a jövőben teljesen egyértelműen. Az illegális migrációval kapcsolatban: az illegális migráció azért ekkora, majdnem 600 %-os növekedést értük el, az illegális migránsok elfogásában a tavalyi évben. Nagyon kihegyeztük úgy mond annak az alegységnek a feladatrendszerét erre, akinek ez a feladata és ezért is vannak az eredmények is, meg vannak illegális migránsok. Ez a schengen külső határai vagyunk nyilván Ukrajnától egészen Románián keresztül Horvátországon, Szerbián keresztül. Az ottani főkapitányságok feladatrendszerbe kapták ennek a határvédelmének a fokozatását. Erre kaptak tavalyi évben megfelelő eszközöket éjjellátó berendezések, hőkamerákat és egyéb technikai berendezéseket. Jelenleg is schengeni külső határainkon a határrendészeti kirendeltségek még ugyan úgy működnek, mint ahogy nálunk, mivel schengenbe elsők lettünk megszűntek. Komáromba, Esztergomba voltak ilyen kirendeltségek. Ezeknek az első, második és sokadik számú feladata. Azok, akik mégis bekerülnek valamilyen úton módon az országba, ezt lehet schengen belső országból is kerülhetnek ők be. Itt viszont nekünk az a feladatunk, hogy ezeket kiszűrjük és megfelelő módon lereagáljuk. Ha győri kollegáinkkal egyetemben nagyon-nagyon aktívak vagyunk, akkor elmennek Szombathely irányába, a szombathelyi kollegáink is nagyon aktívak, akkor visszaterelődnek erre. Ez egy ilyen majdnem azt mondhatnám ilyen macska, egér játék, de végtelenül fontos feladata a megyénknek is, a kollegáinknak is, hogy schengeni országokba ezek az illegális migránsok már lehetőleg ne kerüljenek be, hanem Magyarországon kerüljenek elfogásra. Szó van Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságára, ez tavaly március 1-jével történt volna meg a légi határok, majd egy őszi időpontban a szárazföldi határoknak teljes schengen jogúsága, de ez eltolódott. Nekem nincs arról információm, hogy az Unió ezt mikor fogja számukra engedélyezni, nem is tudom, hogy jó kifejezés-e. Ha ők schengenjogúak lesznek, akkor ezeken határainkon román határon schengen belső határ lesz és igazándiból a román rendőri vagy határőri szerveknek lesz a feladata. Aztán akkor milyen lesz a migráció nem tudjuk, nem tudjuk, hogy egészen őszinte legyek, majd a gyakorlat kialakítja. 5. napirendi pont: Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről Előterjesztő: Czomba Péter tűzoltó ezredes, megyei igazgató Czomba Péter szóbeli kiegészítője Ügye a tűzoltóságok helyzetéről kellene beszélnem, illetve kell. Néhány gondolattal ki szeretném egészíteni. A tűzoltóság az integrált katasztrófavédelmi szervezetben nem különíthető el önmagában, ezért néhány gondolatot engedjenek meg, hogy a katasztrófavédelemről, illetve az elmúlt évi tevékenységről pár percben szóljak évben a katasztrófavédelem tulajdonképpen felkészült az integrációra. Arra az integrációra, amelynek a végleges dátuma április 1-je volt. Megfelelő jogszabályalkotással a jogalkotó megteremtette azon feltételeket, amelyek mentén a katasztrófavédelem jól fogja tudni végezni a munkáját, illetve a főigazgatói intézkedésekkel még tovább szabályoztuk a tevékenységünket. A személyi állományunk kialakításra került és tulajdonképpen azt mondhatom, hogy tavaly október óta folyamatosan kerestük, válogattuk, elbeszélgettünk a kollegákkal, hogy ki lehet a legalkalmasabb az adott beosztás betöltésére. Miért fontos ez? Főigazgató úr az év értékelőben a fordulat évének nevezte 2011-et én ezt egy kicsit még a szemléletváltással is megerősíteném legalábbis itt a megyei igazgatóságon mindenképpen. Azért fontos ez, mert a

49 49 katasztrófavédelem most már egyre jobban tudatosul az emberekben, az állampolgárokban, hogy a közbiztonság szerves részévé vált, hiszen a tűzvédelem, a tűzoltás, a tűzvédelmi tevékenység, a katasztrófák elemi védekezés által nyújtott biztonság az emberek alapvető biztonsághoz való jogát erősíti. A éves tevékenységet, illetve az integrált katasztrófavédelmi szervezet felállását követően január 2-án miniszterelnök úr a katasztrófavédelmi szervezetet tovább fejlesztésre tartotta érdemesre és tulajdonképpen az I. negyedévet az átszervezés végleges előkészítésével folytattuk, illetve magával az átszervezéssel, a személyi elbeszélgetésekkel és a szervezeti struktúra kialakításával. Elérkeztünk április 1-jéhez, amikor is felállt a megyei igazgatóság és ugyan úgy, ahogy a főigazgatóság működik a megyei igazgatóságon is 3 főfelügyelőség működik: a polgári védelmi főfelügyelőség, az iparbiztonsági főfelügyelőség, illetve a tűzoltósági főfelügyelőség. Ezek a főfelügyelőknek a munkáját segíti az integrált hatósági osztály annak érdekében, hogy olyan hatósági tevékenységet végezzünk, amely megfelelő rendvédelmi jelleggel bír. Természetesen ezt a munkát nem lehet egy költségvetési osztállyal végezni, ezért gazdasági igazgatóhelyettesi szervezet is kialakításra került és számos más funkcionális szervezet megmaradt vagy kialakításra került. Nagyon fontos feladat volt 2011-ben a reagáló képességünk fejlesztése, illetve a reagálóképesség növelése. Ezt április 1-jével azt gondolom, hogy elértük, hiszen rendszerbe állítottuk a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot, rendszerbe állítottuk és megkezdte működését a katasztrófavédelmi műveleti labor, illetve a tegnapi nap folyamán került átadásra a megyei igazgatóságon a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műveletirányítási Központja, amely koordinálja, összefogja a megyében dolgozó tűzoltóságok tűzoltási, műszaki mentési tevékenységét. Miért fontos ez? Tulajdonképpen, amiről főkapitány úr is beszélt az egységes európai segélyhívó rendszer ezt történi kapcsolódás előszobája, ez a műveletirányító tevékenység végzése. Ezen szakterületen nagyon jól képzett, megfelelő szakmai tudással, elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező zászlósok és tisztek teljesítenek szolgálatot. Az Iparbiztonsági Főfelügyelőség nagyon nagy elánnal kezdte meg a munkáját. A fő feladati közé tartozik a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése. Ezt a közutakon sorozatosan lehet tapasztalni. Viszont új feladatként jelent meg a folyami veszélyes árú szállítás ellenőrzése, a vasúti veszélyes árú szállítás ellenőrzése, illetve a légi veszélyes árú szállítás ellenőrzése. Jellemző még a Polgári Védelmi Főfelügyelőségre, hogy az önkéntes és köztestületi, illetve köteles polgári védelmi szervezetek kialakítását is elkezdtük, tulajdonképpen bevezette a törvény a közbiztonsági referens intézményét, amelyekkel Önök bár bizonyára találkoztak, hogyha a települések vezetőivel beszélgettek. Elvégeztük a települések veszélyességi besorolását, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi besorolással rendelkeznek a települések. Ezek közül az első kettőben, tehát az 1-es és 2-ben közbiztonsági referenst működtetni, illetve foglalkoztatni kell a településeknek. Elértünk a Tűzoltósági Főfelügyelőség munkájához, ami a tűzoltóságokkal kapcsolatos helyzetet vagy rajta keresztül tudom bemutatni a tűzoltóságokkal kapcsolatos jelenlegi helyzetet. Két katasztrófavédelmi kirendeltség dolgozik a megyei igazgatóság irányítása alatt és ezekhez a kirendeltségekhez tartoznak hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és katasztrófavédelmi őrsök és ezek felügyelik a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok az önkormányzativá vált és ténylegesen önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok munkáját. Ők korábban voltak az önkéntes tűzoltóságok. Ilyen tűzoltó-parancsnokság, hivatásos működik Esztergomban,

50 50 Tatabányán és Komáromban és 2 db őrs működik jelenleg a megyében. A nyergesújfalui tűzoltóság alakult katasztrófavédelmi őrssé, innen a parancsnoki funkciók, illetve a vezetői funkciók bekerültek az esztergomi kirendeltségre és Bajna. Bajna egy ominózus, egy olyan esemény egy jelentett áprilisában, amelynek volt előzménye április 1-jével meg kellett szüntetni önkéntes tűzoltósági tevékenységet Bajnán, mert nem tudták azokat a feltételeket teljesíteni, amelyek mentén az önkéntes tűzoltóság működhetett volna. Nem volt meg a személyi, nem volt meg a tárgyi feltétel, nem volt a megfelelő képzettség. Nagyon szerettek volna dolgozni, de sem emberileg, de sem szakmailag nem tudtam felvállalni azt, hogy 7-8 napokat legyenek egyfolytában szolgálatba az emberek és valamilyen fáradságból adódó bakit, hibát elkövetve az emberi életeket vagy a sajátjukat veszélyeztessék. Polgármester úrral történő többszöri egyeztetést követően április 1-jével megszűnt a bajnai önkéntes tűzoltóság, sajnos először az országban. Mint megyei igazgató abba a helyzetbe kerültem, hogy egy év múlva rá pontosan április 1-jén Bajnán meg tudtuk indítani a katasztrófavédelmi őrs munkáját, ami azt jelentette, hogy esztergomi tűzoltóparancsnokságról egy fecskendő került ki oda 4 fővel és 2 perces riasztással. Mit jelent ez? Azt, hogy Bajna ténylegesen fehér folton feküdt, ezt már sokszor elmondtuk, illetve sokadszor lehet hallani, tehát egy olyan területen, ami nehezen volt elérhető a környező tűzoltóságok által. Jelen pillanatban 14 település védelmét látja el, 23 ezer lakos él ezen a 14 településen és számomra is hihetetlennek tűnt, de a műveletirányító központ által kiadott jelzés alapján ez 2 perc a riasztás végrehajtásra 12 percen belül az M1-es autópályán volt a fecskendő Bajnáról és megkezdhette a beavatkozást az aktuális közúti balesetnél. Ezt mindenképpen nagyon nagy eredménynek értékelem. Ehhez természetesen kellett az ominózus műveletirányítási ügyelet, ahova most már elmondhatom, hogy a megye összes 105-ös telefonjáról ide érkezik be a jelzés és a kollegák koncentrálják a megfelelő erőket az adott helyszínre a tűzoltás, műszaki mentés érdekében. Négy önkormányzati tűzoltóság működik jelen pillanatban a megyében: Kisbér, Nagyigmánd és Ács településeken. Ők is szintén fehér folton működnek, tehát olyan települések védelmét látják el, amelyeket hivatásos tűzoltóságok nehezen tudnak megközelíteni, illetve nem nehezen, hanem elég gyorsan, mert nagy a távolság és a 4. pedig Oroszlányon működik. Én azt gondolom, hogy ez 4 tűzoltóság megfelelően egészíti ki a hivatásos tűzoltóságokat. Az együttműködési megállapodásokat megkötöttük velük, illetve a kollegáink megkötötték velük és azt hiszem és tudom, hogy a megfelelő felkészültséggel, megfelelő ráfordítással, anyagival, megfelelő odafigyeléssel egy jól működő rendszer részeként fognak dolgozni és ezáltal azt gondolom, hogy itt a megyében a tűzoltóságok helyzete kielégítő. Maga az Igazgatóság pedig mindent megtesz azért, hogy mint a közbiztonság szerves része, a közbiztonság egyik eleme, szavatoló eleme betöltse alapvető funkcióját és Magyarország védelméért, biztonságáért dolgozzon. Köszön szépen megtisztelő figyelmüket. Winkfein Csaba Először is köszönjük szépen a tájékoztatót. Köszönjük a tavalyi munkát is, ami az egész csapat tett itt a megyében. Az első kérdésem ez lett volna, amit Ön itt az elején felvázolt, hogy ez az államosítás ez hogyan alakult itt a megyében. De erre megkaptuk választ. Igazából azok a részek érdekelnének, hogy itt az előzetes egyeztetések azok hogyan alakultak. Nyilván erre fel kellett készülni mindenkinek tűzoltóságnak is, Önöknek is, hogy milyen

51 51 megbeszélések és ezek az Önök szakmai véleményét mennyire tudták figyelembe venni ennél az átalakításnál. Nyilván arra választ kaptunk, hogy itt a megyében hol szűntek meg tűzoltóságok, alakultak át más néven és más formában. Ezt látjuk. Arra kaphatunk-e választ, hogy az önkormányzatok vagyona is átkerült az államhoz, hogy ezek mekkora összegű ingatlanvagyonok voltak, illetve milyen eszközállomány volt az, amit átadtak és hogy utána ezek itt maradtak-e a megyében. Ezzel kapcsolatban sok mindent hallottunk az országban, hogy voltak átcsoportosítások, stb. Itt a megyénkben ez hogyan is alakult? A szolgálati nyugdíjról előbb is beszéltünk. Én gondolom itt is az állományt érdekli és nyilván az is, hogy később mehetnek nyugdíjba, akik most aktív állománytagok, hogy ők ezt hogy látják? A vezetőváltás is nyilván egy érdekes dolog lehetett, hogy összevonták Önöket, máshogy alakult itt a megyei irányítás. Ezt hogyan értékelte az állomány? Milyen a működésük a szakszervezetekkel, független szakszervezettek itt a megyében? Nyilván én is kitérek itt a kérdések között az önkéntes tűzoltóságra ma már ugyan máshogy hívjuk, de ugyan azt értjük alatta, hogy az önkéntes tűzoltókkal való kapcsolattartás az hogy néz ki itt a megyében? Sok mindent hallunk, de nyilván az Önök véleményére vagyunk most itt kíváncsiak. Amiről Ön beszélt a Bajnával kapcsolatban, nyilván ez egy nehezebb történet volt ott helyben. Nyilván a törvényi feltételek is nehezítették az ő létüket, vagy további létüket, ha így fogalmazhatok. Ahogy halljuk nagyon nagyon megnehezítette az önkénteseknek a munkáját az, hogy mondjuk a sisakot kellett műszaki vizsgáztatni, stb. ezt sorolni, orvosi ellátás, stb. Nyilván szakmailag indokolt, anyagilag ezek a feltételek nem voltak megteremtve, tehát azt látjuk, hogy voltak olyan előzmények, aminek az eredménye az lett, ami mondjuk pl. Bajnán kialakult, de mondjuk annak örülünk és az megnyugtató számunkra, hogy ez a kérdés kezelve van, de jó lenne látni, hogy milyen kaptuk van Önöknek az önkéntesekkel. Ujházy Emil Egy kérdésem lenne, amit Winkfein képviselőtársam kérdéseit kiegészítve úgymond. Az elmúlt évtizedekben az önkormányzatok önrész, az eszközök beszerzésénél önrészekkel járultak hozzá azokhoz az eszközökhöz és ingatlanfejlesztésekhez, amik történtek a különböző tűzoltóságokon. Én tatabányai lévén ebbe jobba bele lett látva, csaknem 1 Mrd Ftnyi pénzek érkeztek az elmúlt évtizedekben a tatabányai tűzoltóságra. Ezekkel kapcsolatban az önkormányzatok visszakapnak ebből az önrészekből, amiket adtak a tűzoltóparancsnokságoknak eszközbeszerzésre és egyéb fejlesztésekre. Van-e erről információjuk? Czomba Péter Winkfein képviselő úr kérdéseire: Egyeztetés, szakmai véleményünket figyelembe vette-e? Ha arra gondol, hogy a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vagy magasabb szinten figyelembe vették-e véleményünket, akkor azt tudom tájékoztatásul közölni, hogy természetesen igen. Én folyamatosan lobbiztam azért, hogy a lehető legjobb struktúrát, a struktúrát nem, a lehető legjobb rendszert, mert a struktúra az alapvetően a Főigazgatóság struktúrájából adódóan adott volt. A lehető legjobb mentő, tűzvédelmi, illetve tűzvédelmi rendszert állítsuk fel, hogyha a tűzoltóságra gondolunk csak. De természetesen ehhez jönnek a katasztrófavédelmi feladatok, amit az előbb már felsoroltban. Jellemzően a hatósági feladatok megerősítése, iparbiztonsági, stb. figyelembe vették természetesen. Sikerült én azt gondolom egy olyan szervezeti rendszert kialakítanunk, amely mindenképpen biztosíték arra, hogy a feladatainkat el fogjuk tudni végezni. Vagyonátadás és itt Ujházy képviselő úrnak is a kérdése, hogy az önrészekkel kapcsolatosan:

52 52 A vagyonátadás az egy nagyon bonyolult folyamat. Nem gondoltam volna megmondom őszintén -, hogy ilyen bonyolult folyamat lesz. Én azt gondoltam, hogy papíron le van fektetve minden, megnézzük, átadjuk, átvesszük, stb. Ennek a vagyonátadásnak az előkészítése tulajdonképpen november, decemberben megtörtént. Az I. negyedévben szinte teljes mértékben a vagyonátadással foglalkoztunk. Mindenféle fórumon, mindenféle szinten, egyeztettünk az önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel, jegyzőkkel, természetesen a gazdasági vezetőkkel. Előkészítettük a vagyonátadást véglegesen. A tényleges vagyonátadásra még nem került sor. Jelen pillanatban a könyvvizsgálói ellenjegyzések megszerzése van folyamatban, ami azt gondolom, hogy már egy mérföldkő lesz majd, amikor ténylegesen a vagyonátadás átvételre került és akkor tudom majd megmondani tényszerűen és számszakilag, hogy mekkora az a vagyon, amit átvettünk az önkormányzatoktól. Van olyan tűzoltóság, amelyik bérleményben lakik Nyergesújfalun, van olyan tűzoltóság, amelyik egy ilyen a tatabányai tűzoltóság együtt dolgozik a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a komáromi, illetve az esztergomi tűzoltólaktanya kérdése merült majd fel ebben, hogy ez milyen értékkel fog bírni. A felszerelések is átkerültek ide. Az, hogy ez miért jó? azt két példával szeretném alátámasztani. Az egyik az, hogy az országban több mint 300 gépjármű fecskendő van, 43 típus. Ez azt gondolom, hogy nem biztosítéka annak, hogy mit jelent a 43 típus. Nemcsak azt jelenti, hogy Mercedes ilyen, Mercedes olyan, Renault Brontos Aurus vagy IFA, vagy Rába, hanem azt, hogy ezt akkor 43 típusra kell kiképezni az állományra, 43 szivattyúkezelő gyakorlatot kell végrehajtani, stb. Ez bonyolulttá teszi a rendszert. Itt Komárom-Esztergom megyében és mintha készültem volna erre a kérdésre kiírtam. Tatabányán van két Mercedes fecskendő, Komáromban 2 Mercedes fecskendő, Esztergomban is 2 Mercedes fecskendő és Nyergesújfalun is 2 Mercedes fecskendő. Azt gondolom, hogy elég homogén a helyzet. Nem mondható ez el Tatabányán van még mellette más fajta is. Ez a Mercedes fecskendő is 3 fajtából kerül ki és van Renault fecskendőnk és van IFA fecskendőnk is. Én azt gondolom, hogy a jelenlegi gépjármű állomány műszaki színvonala megfelel az európai szintnek, tudjuk biztosítani vele az állampolgárok védelmét. Természetesen vannak hiányosságok a rendszerben. Éppen ezért pont a mai nap reggel intézkedtem arra, hogy a megyében lévő összes gépjárműfecskendő egy ún. műszaki szemlén vegyen részt, mintha műszaki vizsgán átmennek ezen a soron, amibe felmérik az állapotukat és lesz mindenhol egy jegyzőkönyvünk itt Tatabányán is, Komáromban is, Esztergomban is lesz egy jegyzőkönyvünk szakszerviz által, aki kiállítja azt, hogy ez a fecskendő ez ténylegesen olyan, amilyen. A másik példa, hogy miért jó? Sajnos az egyik kollegánk figyelmetlenségéből adódóan közúti baleset következett be Esztergom-Kertvárosban az OMV kútnál. Karambolozott a gépjárműfecskendő, több millió forintos kár keletkezett benne, de eddig az önkormányzatok között vagy a parancsnokok közötti jó viszonyon múlt az, hogy add már kölcsön a fecskendődet légy szíves, mert én bajba vagyok, mert az enyém összetört. Itt most egyszerűen egy igazgatói utasítással azt mondtuk, hogy Komáromból két tartalék fecskendője van a Komáromból az egyik tartalék fecskendőt átküldtük Esztergomba és megoldottuk az esztergomi tűzoltóság problémáját. Ami a lényege, megyei szinten van kezelve az elő eszközállomány és hogyha valahol szorít a nadrágszíj, akkor a másik átcsoportosítással. Ez lehet légzőkészülék a bevizsgálásra mindjárt visszatérek még lehet légzőkészülék probléma vagy bármilyen más probléma. Szolgálati nyugdíj: Főkapitány úr itt az előbb részletesen elmesélte, hogy hogyan érintett a rendőrséget, illetve őt is a szolgálati nyugdíj kérdése. Én azt gondolom, hogy aki dolgozni tud, annak dolgoznia is

53 53 kell. Én nem hiszem azt, hogy az az életcél lehet, hogy 40 éves korban valaki elmenjen jól képzett elmenjen nyugdíjba és akkor utána pedig keressen valami más munkát, mert azért még ő dolgozni szeretne valamit. Én azt gondolom, hogy az állományt itt kell tartanunk. Én azt hiszem, hogy a kormányzat mindent megtesz, de erre nem szeretnék kitérni, hiszen a kollegák nálunk is annyira is lecserélődtek, de most már azt mondom, nálunk a tiszti állomány is, hogy tele vagyunk fiatal hadnaggyal, főhadnaggyal a tisztikarban, illetve a tiszthelyettesi a vonulós állománynak nem éri el a 30 évet, vagy pont meghaladja a tűzoltóságonként. Tegnap főigazgató úr itt volt a Műveletirányítási Központ átadásán. Beszélgetett felsorakozott kollegákkal és az egyiktől megkérdezte, hogy hány éves. Azt mondta 23. Mióta tűzoltó? 18. Öt éve tűzoltó, de még mindig csak 23 éves. Nagyon nagyon fiatal az állomány. Ez egy szempontból jó, fizikailag egészügyileg terhelhetők, a szakmai tudásokat gyarapítani kell, ami azért nehéz, mert a 40 éves jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező állomány kikerült a rendszerből. Vezetőváltás: Nem az igazgatóságról gondolt képviselő úr? Megpróbáltuk úgy kialakítani a struktúrát, hogy olyan vezetők kerüljenek a szemléletváltás jegyébe, szituációba, helyzetbe, akik alkalmasak arra, hogy a feladatot végrehajtsák. Én állíthatom, hogy a két kirendeltségvezetőnk van, aki megfelelő szakmai tapasztalattal bír és megfelelően tudja irányítani a fiatal tűzoltó-parancsnoki állományt. Oda viszont direkt olyan fiatal tiszteket választottam, akik motiváltak, akiknek csillog a szemük azért, hogy tenni szeretnének a tűzoltóságért és megfelelő elhivatottsággal, motiváltsággal rendelkeznek. Sajnos volt olyan parancsnok úr, akinek felajánlottam talán még azt is mondom magasabb szintű beosztást a parancsnoki beosztást de ő azt mondta, hogy inkább civil szférában próbál szerencsét és azt választotta, hogy leszerelt. Ez ellen nem tudok mit tenni. A személyi állományra gondolunk, akkor természetesen, mert ez is felvetődött, hogy a tűzoltókat elbocsátjuk. Nem bocsátottunk el senkit. Az ment el, aki el akart. Viszont ennek volt előnye, mert üresedett hely és tűzoltókat tudtunk, képzett tűzoltókat tudtunk a helyükre átvenni a fővárosból, azon tűzoltókat, akik a Gál István ltp. laknak és csak át kell hogy sétáljanak a tűzoltóságra. Eddig a fővárosba jártak, hogy a Feri-helyi repülőtéri tűzoltóságon teljesítettek szolgálatot. Én azt gondolom, hogy ez is egy valamilyen biztosíték arra, hogy ők még szakmailag itt szeretnének tenni a tűzoltóságért. Szakszervezet: a szakszervezetnek a tevékenysége az felerősödött itt az utóbbi időszakban az átszervezés következtében. Én azt gondolom, hogy most már beállt a rend. Négy olyan szakszervezeti vezető van a megyében, akik a megfelelő módon el tudják látni a képviseletét az állománynak és azt gondolom, hogy a párbeszéd velük az mindig is folyamatos volt és folyamatos is lesz. Példának okáért a szociálist bizottság 6 tagjából 4 főt ők adják és 2 ad munkáltató. Én azt hiszem, hogy ebben a munkában nem lesz zökkenés. ÖTPK, szakmai indokoltság, finanszírozás, sisak: egyet ki szeretnék hangsúlyozni az önkormányzati most már önkormányzati a korábbi önkéntes tűzoltóságokról egy kis gondolati tévedés volt a munkájukban. Ők azért kapták az állami támogatást, mert működési területet vállaltak és ezt a működési területen élő lakosság biztonságát próbálták szavatolni. Viszont egy apró pici pont bekerült a gépezetbe, homokszem, ami az önkéntesség fogalmát jelenti. Amikor ezt kialakítottuk, akkor kialakította az OKF magasságában, illetve már hamarabb is már, de 2005-ben kezdődött el ez munka nagyon erősen fejlődni. Úgy gondolták, hogy önkéntes tűzoltók fogják ellátni, nem pedig munkaerő-piacot kívántunk teremteni az adott településen. Sajnos több településen ebbe a hibába estek és a költségvetésnek az országban volt olyan tűzoltóság, ahol szinte a teljes állami finanszírozását bérekre költötték.

54 54 Természetesen az a tűzoltóság, az adott helyen nem tudta a sisakját bevizsgáltatni. Bajnánál ez különösebb gondot nem okozott, mert ő még fejlődött is, feszítő-vágót is pályázott és meg is kapta, jelen pillanatban is ott van bajnai szertárnál. A velük való kapcsolattartás: én azt hiszem polgármester asszony tudja a legjobban megmondani, hogy folyamatos kapcsolatban vagyunk velük is, illetve a többi tűzoltósággal is és próbáljuk segíteni a munkájukat, illetve olyan szakmai iránymutatást adunk nekik és próbáljuk úgy irányítani őket, hogy az adott időre mindenki az adott feladatát el tudja végezni. Önrész, Tatabánya 1 Mrd Ft: az országban számos olyan önkormányzat volt, aki tudta biztosítani a megfelelő önrészt a tűzoltóságok fejlesztésére. Sajnos a tavalyi évben kettő olyan helyzetbe kerültünk már, hogy ott már nem biztosították. Az egyik pont Tatabánya volt, amikor a megyei jogú város nem kívánta már a 10 M Ft-ot biztosítani a laktanya korszerűsítésére, hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére. A másik pedig Esztergomba tudtunk volna a két 11 és 13 éves fecskendő mellé az egyiket kiváltva tudtunk volna egy új fecskendőt szerezni. Az is elakadt, nem sikerült meggyőzni az esztergomi képviselőket, hogy tűzoltóságnak és Esztergom lakosságának erre szüksége van. Számos önkormányzat fizetett be önrészt, volt olyan, aki nem tudott fizetni semmit. Mi történik ezekkel az önrészekkel? Ezek az önrészek belekerültek a gépjárművekbe, a laktanya felújításokba. Én azt gondolom és vallom, hogy az önkormányzat jó gazda módjára cselekedett és próbálta szinten tartani a tűzoltóságát és azért tette bele azt az önrészt a tűzoltóság működésébe, a fejlesztésbe, amit kellett. Ezek a gépjárművek, amiket finanszíroztak ezek az önkormányzatok továbbra is ott maradnak és itt maradnak a megyében is. A tatabányai és a másik három tűzoltóság gépjárművei itt maradnak a megyében. Annyi a kitétele ennek, hogy nekem jogosultságom van arra, amit az előbb mondtam, hogy Komáromból átvezényeljek fecskendőt Nyergesújfalura vagy Esztergom megsegítésére. Nem tudom kielégítő volt-e a válasz. S Z Ü N E T 11. napirendi pont: Nemzetközi sportkapcsolatok támogatása Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Winkfein Csaba A Pénzügyi Bizottság ülésén is megtárgyaltuk ezt a témát. A Pénzügyi Bizottság többsége támogatta, az MSZP frakciója ebben a formájában nem és el is mondom, hogy miért. Múlt alkalommal is volt egy hasonló előterjesztés előttünk, amikor szintén a Megyei Sportszövetségek Szövetségét is támogattuk, illetve mást is támogattunk 800 E Ft-os támogatással hasonló javaslatok voltak benne, hogy mire fordítsa ez a szervezet. Ez mellett a focit és más egyéb ilyen ún. látványsportokat különösen lehet támogatni. Ennek a feltételei adottak mindenki számára. Mi abba az irányba szeretnénk javaslatot megfogalmazni, hogy ha már ilyen kevés pénze van a megyének, hogy különböző sportszervezetek támogasson, alapítványokat, egyesületeket, bárkit, akkor egyrészt érdemes lenne és ezt múltkor is elmondtuk, hogy tömegsport, diáksport rendezvényeket, sporteseményeket támogassunk. Ez az egyik. A másik pedig májusi közgyűlésre szeretnék egy olyan javaslatot beterjeszteni a közgyűlés elé, amely ezt az ügyet egységesen lehet kezelni valamilyen pályázati rendszerben. Az az

55 55 érzésünk, hogy ilyen ad hoc módon kerülnek ide előterjesztések ebben a témában. Jól lenne, ha már nagyon kevés forrásunk van azt valamilyen formában egységesítve, pályázati rendszerben kezelve tudnánk támogatni a megyei sportszervezeteket. Mi ennél az esetben most tartózkodni fogunk, jelezve azt, hogy ha már egy kicsi forrása a megyének, akkor inkább olyanokat támogassunk, akik ma nagyon nehezen jutnak forráshoz, nagyon nehezen jutnak támogatáshoz. Ilyen a diáksport, tömegsportok. Popovics György Értem a. lényegét én úgy gondolom, hogy igazuk van abba, hogy azzal a támogatási, amit itt végig csináltunk, valószínűleg nem fog mindenkinek jutni és nem egyformán. Ez egyébként nem is célunk, hogy mindenkinek jusson és egyformán jusson, de ami indokolt vagy ahol indokolt ott én is úgy gondolom, hogy meg kell fontolnunk tudunk-e segíteni. Fölajánlom, hogy konzultáljunk ebben mind ebben egységes pályázati rendszerben, mind pedig abban, hogy az idei évben még mire és hogy juthat. Annyit elmondanék, hogy a Kézilabda Szövetséget, a Labdarúgó Szövetséget 500 E Ft, a KEM SZÖSZ-t pedig 400 E Ft-tal fogjuk támogatni a nemzetközi kapcsolatok ellátása érdekében. Erre a sporttörvény kötelez gyakorlatilag minket, hogy ezt a feladatot valakivel, valakin keresztül ellássuk. Mi úgy gondoltuk, hogy ezeket amikor az előterjesztést írtuk hogy ha ezekre a tételekre juttatunk, akkor a Komárom-Esztergom megye kiemelt nemzetközi sportkapcsolatát a Rajna-pfalzit segítjük elő ezzel. Gyakorlatilag ez az a három szövetség, amelyik legjobban érdekelt ebben. 12. napirendi pont: A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodások kiegészítése Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke Ujházy Emil Szeretném megköszönni azt a támogatást, amit Elnök úr nyújtott ezzel az előterjesztéssel kapcsolatba, mert a német és szlovák nemzeti önkormányzat vetette ezt föl egy bizottsági ülésünkre kaptunk egy ba egy megkeresést, ahol fölvetették, hogy ezekkel a kritériumokkal tudják csak aláírni a szerződést. Mégegyszer szeretném megköszönni, hogy ezzel foglalkoztunk és számba vettük a kisebbségeknek a véleményét. Popovics György Én is nagyon köszönöm ezeket a szavakat, jól esik. Végül is azért azt el kell mondanunk, hogy ebben a megyében a három nemzeti önkormányzat az jól működik. Különösen a német és szlovákkal könnyebb a dolgunk, mert ők mindenért bejönnek ide és tényleg napi kapcsolatba vagyunk, de a Vörös Istvánnal is jó a viszony. Jó velük dolgozni, most talán így lefektetve még egyszerűbb lesz. Azt el kell mondani, hogy a törvény nagyon kemény feladatokat ró az önkormányzatunkra ezzel kapcsolatban. Nem sírni-ríni akarok, teljesíteni szeretnénk ezeket és úgy gondolom, hogy ez így könnyebben fog menni. 13. napirendi pont: Döntés a kéményseprő közszolgáltatásra kiírt pályázat eredményéről Előterjesztő: Popovics György, a közgyűlés elnöke

56 56 Dr. Balogh Zoltán Csak annyit kívánok elmondani, hogy az Ügyrendi Bizottság tárgyalta ezt az előterjesztést és 6 igen és 2 nem szavazat mellett közgyűlési tárgyalásra javasolta és elfogadásra javasolta az előterjesztést. Winkfein Csaba A Pénzügyi Bizottság a hétfői ülésén megtárgyalta és támogatja a határozati javaslatot. Székely Antal Erre a javaslatra részletes vita nem volt ugyan a bizottsági ülésen, de én magam kíváncsian várom az érveket és ellenérveket. Utána szeretnék hozzászólni. Popovics György Én nem kívánok a kiküldött anyaghoz hozzáfűzni, de természetesen hogyha van kérdés, akkor arra válaszolok. A bizottsági üléseken ismertettük a külön létrehozott három fős bizottságnak az anyagát. Hogyha erre szükség van, akkor természetesen ezt minden képviselő megismerheti. 14. napirendi pont: Javaslat ideiglenes földvédelmi bizottság fölállítására Előterjesztő: Michl Miklós, a JOBBIK képviselőcsoport vezetője Michl Miklós szóbeli kiegészítője Mielőtt nagyon röviden szóbeli kiegészítés fűzök az előterjesztésünkön, elmondom, hogy a hétfői bizottsági ülésen a JOBBIK képviselője megkapta azt a jelentést, amelyiket a megye Nemzetgazdasági Minisztériumhoz nyújtott be a megye pillanatnyi állapotáról. Ezzel kapcsolatban szeretném a JOBBIK frakciójának elismerését kifejezni azok iránt a munkatársak iránt, akik összeállították ezt a jelentést, mert fontos, hiszen számokkal van alátámasztva. Őszinte, mert a kedvezőtlen folyamatokat is elmondja és közérthető, mert a hozzám hasonló egyszerű éjjeli őrök is megértik. Tudom, hogy a munkatársak ezért az őszinte elismerését a boltba nem kapnak sem tejet, sem kenyeret, de azzal biztatom őket, hogy őszén fordul a történelem kereke és gondoskodni fogunk róluk, addig kitartás. A jelentésben a megye szerkezete, struktúrája nagyon szépen még egy ábrában is megjelenítésre kerül, ami azt mutatja, hogy valami csoda folytán én a jó Isten akaratának tudom be Komárom-Esztergom megye megőrizte a tradicionális magyar falu szerkezetét, miszerint középen van az ipari terület és a sűrű lakosság és ezt a Duna és vidéki területek, mezőgazdasági területek szinte körbe ölelik. Ahogy a tradicionális magyar falunál is a lakóházak az állatok iskolái voltak legbelül, egy konyhakert, ami a pillanatnyi élelmiszer ellátást biztosította, aztán jöttek a szántók és a közös rétek, legelők, majd az egészet körbe fogta egy erdő, ahol energia, élelmiszer és az egészséget biztosító orvosságok voltak begyűjthetők. Mind ez addig organikusan, szépen működött is, amíg a romlott agyú Habsburg uralkodó Mária Terézia ezt föl nem számolta. Így tehát a megyénk alkalmas arra, hogy példát mutasson a szerintünk, a JOBBIK szerint elkerülhetetlen összeomlás túlélésére. Ez az összeomlás nyilván katakrizma szintű lesz és a megyének, amelyik feladatnélkülivé vált még sem az lett a döntés. Képviselőtársaink szerették volna, de nem az lett a döntés, hogy dobjuk a gyeplőt a lovak közé és oszlassuk fel magunkat, hanem inkább egy másik népi bölcsességre hagyatkozva minden rosszban van valami jó elvét felhasználva most ez a feladat nélküliség számunkra azt a lehetőséget biztosítja, hogy újjá szervezzük ezt a megyét, mert ha nincs

57 57 semmi dolgunk, akkor evvel foglalkozhatunk és megvédhetjük azt a 306 ezer lelket az összeomlás súlyos következményeitől, ami rájuk vár. Ezt a törekvésünket segíti elő az egy héttel ezelőtt az európai birodalom külügyi bizottsága által elfogadott jelentés, amely az emberi, jogi kérdésként kezeli az élelmiszerhez és a termőföldhöz való hozzáférés lehetőségét. Azon mondat szerepel ebbe a birodalom parlamentje által elfogadott jelentése, hogy az európai parlament felszólítja a birodalmat, hogy alapvető jogként védelmezze a lakosok az országuk természeti és létfontosságú erőforrásaihoz való hozzáférést, valamint a földhöz és az élelemhez való hozzáférést. Vagyis beilleszthető a birodalmi törekvésbe a JOBBIK javaslata egy ideiglenes földvédelmi bizottság életre hívásához, amely ugyebár az előterjesztésben azt olvashatóan azt célozza, hogy a termőföld jelenlegi állapotát feltérképezzük. Ugyanakkor a hatalom pillanatnyi birtokosai is ez irányban próbálnak tevékenykedni, hiszen hallottuk a napokban hogy Budai Gyulát az eredménytelen számon kérő kormánybiztost avval bízta meg a miniszterelnök úr, hogy valamiféle földvédelmi alakulatokat hozzon létre és ezzel a zsebszerződéseket próbálja földeríteni és megsemmisíteni. Ezért a JOBBIK végezetül arra kéri, de azt is mondhatnám, hogy alázattal arra kéri a képviselő társainkat, hogy függesszék föl a JOBBIK-kal szemben táplált hamis előítéleteiket és szavazzák meg ennek a bizottságnak a felállítását. Egyben azt is jelezzük, hogy amennyiben erre sor kerül és képviselő úr is elfogadja a jelölésünket, akkor a JOBBIK frakciója a bizottság elnökének dr. Balogh Zoltánt javasolja. Turi Bálint A FIDESZ frakció egységes állásfoglalást alakított ki a napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatba, ezt szeretném ismertetni. A kormány a ciklus eltelt 2 évében számos intézkedést tett a termőföld védelmében. Példaként említhetők a nemzeti parkok használatába lévő közel 100 ezer hektárnyi termőföld jogtalan használóitól való visszaszerzését célzó intézkedések, a zsebszerződések kiszűrésére és büntetésére irányuló intézkedések, valamint az állami földekre kötött földbérleti szerződések felülvizsgálata. A kormány szándéka, hogy még ebben a ciklusban új törvényt alkosson a földről, a családi gazdálkodásról és mezőgazdasági üzemszabályozásról. Leghatékonyabb eszköznek a törvényi szabályozást tekintjük. Javasoljuk valamennyi parlamenti pártnak aktívan vegyenek részt e törvények társadalmi vitájában, hogy minél hatékonyabb konszenzusra épülő jogszabályi háttér születhessen. Székely Antal Aki egy kicsit is ismeri és nem kell nagyon messze menni csak a XX. század elejére, hogy miként alakult a magyar mezőgazdaság helyzete, ezen belül a birtokpolitika micsoda kanyarokat tett az I. világháború előtti másfél évtizedtől egészen napjainkig, az láthatja, hogy szinte semmiben nem követte az európai trendeket. Voltak ennek sikeres, kevésbé sikeres időszakai. De ha semmi másra nem szorítkozunk csak arra, hogy mondjuk végig nézzük a Statisztikai Hivatal szerint, hogy 1990-től az unióba való belépésig vagy az unióba való belépéstől napjainkig hogyan alakult a mezőgazdasági termelés, különösen a legfontosabb ágazatokban gondolok itt a szarvasmarha, sertéstenyésztés, gabonatermesztés és a zöldséggyümölcstermesztés ügyében. Hogyan alakultak a foglalkoztatottak aránya és GDP, az ország GDP-jének aránya a mezőgazdasági termelés tekintetében az azt látja, hogy nagyon szorosan összefüggött a birtokpolitikával és a földtulajdonnal az a fajta szerintem meglehetősen mély repülés, valóságos termelési zuhanás, amit átélhettünk mindannyian, amire mindenki emlékezhet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 2004-től mi tagjai vagyunk egy olyan Európának, amelyik még a római szerződés óta megpróbálja Európában szabályozni a mezőgazdasági termelést annak érdekében, hogy időnként ne folyassák ki a tejet a földre, a vajat ne ássák el, ne legyenek krízishelyzetek a mezőgazdaságban. Egyébként valószínű, hogy

58 58 a közvéleményben nagyon sok minden, ami az Európa Uniós szabályozással összefügg, nem is ismert. Nem tudom, hogy ki hányasra felelne ebben az ügyben, aki megszólal a mezőgazdaság ügyében, hogy mit célzott meg az európai unió és milyen elveket követ akár a támogatások tekintetében, akár a termelés szabályozásban, akár a zöldgazdálkodásban, vagy a földvédelemben. Rendkívül sok káros politikai szólam hangzik el ebben az ügyben és azokat, akik nem a földön élnek, már úgy értem, hogy a termőföldön élnek, nem vidéken, falun élnek, azokat nagyon könnyű ebben a dologban félrevezetni. Én nem gondolom, hogy egy ilyen bizottság, mert én sok sikert kívánok annak, hogyha sikerül felállni ennek a bizottságnak nem hiszem, hogy ez a bizottság néhány látogatással, szemrevételezéssel el fogja tudni érni ezt célt. Én sokkal inkább annak lennék híve, hogy egy másik előterjesztéssel és ha ezt más nem teszi meg - megpróbálkozunk mi magunk vizsgáljuk meg saját magunknak, hogy a megye mezőgazdaságának a helyzete hogyan alakult és milyen lehetőségei vannak a területfejlesztésnek annak érdekében, hogy ez a birtokpolitika helyesebb irányba terelődjön. Emlékezetes, hogy a szocialista frakció éppen azért, mert nem ért egyet bizonyos elképzelésekkel, amelyek szerintem meg sem valósultak annak idején, amikor megpróbált földterületet vásárolni a megyei önkormányzat, mindenki látja, mi lett ennek a dolognak a sorsa. Sem a munkahelyeket nem sikerült megmenteni és nem a földeket. Arról nem is beszélve, hogy azon hosszú ideig elvitatkozgathatunk, hogy mi a jogszerűség ebben a dologban és ki hogyan kap meg bizonyos földterületeket. Mást ne mondjak pl. titkosították a pályázatokat is, amivel mi abszolút nem tudunk egyetérteni, míg az országgyűlési képviselők is csak eskü letételével nekik egyébként van egy másik esküjük a titoktartásra csak akkor tekinthettek bele néhány ilyen ügyiratba. Én azt gondolom, hogy megindult ez a fajta harc a földekért, mert viszonylag közepes gazdaság 4-5 M Ft-os támogatást kaphat a mezőgazdasági támogatásból. Én értem azt, hogy kik hogyan nyerészkednek ebben a dologban és azt nem is akarom mondani, hogy hányan laknak ezekből Budapesten soha nem láttak földet. Milyen trükkök voltak itt a kárpótlási jegyekkel és egyebekkel. Nem is hiszem azt sem, hogy ez most le fog zárulni. Mint, hogy azt is nagyon nehezen tudom elképzelni, hogyha mi uniós tagok maradunk és megszűnik ez a moratórium, akkor ne borulna föl ez az egész birtokszerkezet. Én azt mondom, hogy egy másik előterjesztéssel próbáljunk ezen a megyei gondon, mert szerintem a saját megyénk gondjaink tudunk valamelyest a saját eszközeinkkel segíteni, a területfejlesztés oldaláról megközelítve mi megpróbálunk egy ilyen előterjesztést tenni. Ennek a bizottságnak a hatékonyságában pedig abszolút nem bízunk. Dr. Balogh Zoltán Először is köszönöm a JOBBIK-os képviselőtársam megtisztelő javaslatát a bizottság elnöki tisztére, amit személyemre tett. Ha ez a bizottság létrejön, vállalom az elnöki feladatok ellátását. Ha mondjam el én is magam véleményét, hogy látom ezt a kérdést. Egyike vagyok azoknak, aki valószínű a magyar termőföldért egyáltalában már eddig is tettek és kiálltak, ha kellett tüntettek. Ma is ezek közé tartozónak érzem magam és tartom is annyira fontosnak a kérdést, hogy csak olyan könnyedén ne menjünk el a mai javaslat mellett sem. Az előterjesztőknek az indokát értem, megértem, el is fogadom a magam részéről, de egyetértek Székely képviselő úrnak a véleménye egy részével, vagy hozzászólása egy részével, amely szerint nem tartja elégségesnek ezt a bizottsági munkát. Nekem is ez a véleményem. Úgy gondolom, hogy ezzel a bizottsággal azt a célt, ami tényleg a magyar termőföldek védelméről szólna, illetve a magyar vidék megmaradásának és a vidéki települések népességmegtartó képességének, önfenntartó képességének biztosítását szolgálná, nem érjük el. Maga az előterjesztés is arról szól, hogy tapasztalatokat szerezhetnénk, megkérdezhetnénk esetleg bizonyos fórumokat, amelyek vagy adnak nekünk választ, vagy nem adnának nekünk választ ezekre a kérdésekre. Én úgy gondolom, hogy a kérdés sokkal súlyosabb annál, mint sem, hogy most mi itt ezt

59 59 megyei keretek között képesek lehetnénk megoldani. Azt azonban hangsúlyosan kijelentem, hogy minden magyar pártnak kötelessége tenni azért, hogy a saját megyéjében vagy a saját környezetünkben itt a mi megyénkben, de az országban ezek a kérdések rendezve legyenek. Amikor majd odaér a magyar jogalkotás, hogy ezt a bizonyos moratóriumot fel kell oldani, akkor legyen olyan korszerű, jogszerű és történelmi, hogy képes lesz megalkotni azt a jogszabályt, azt a földtörvényt, amelyik hasonlóképpen a római szerződés megkötése után utóbb az európai unióhoz csatlakozó államok részénél megjelent, azt a jogszabályt, amelyik ha azt mondom liberalizált földtulajdonszerzést biztos, de mégis előnybe helyezi a saját nemzete, saját országa állampolgárait. Én nekem most az a véleményem és ebben a hitben és reményben gondolkodom, hogy hamarosan megszületnek azok a magyar jogszabályok a büntetőjog területén például, amelyek most már elhíresült zsebszerződések megkötőit vagy ezeknek a felderítése során ennek részeseit vagy ezeknek a részeseit komolyan és súlyosan büntetni fogja. Azt remélem, hogy minden más egyéb földvédelemmel, birtokpolitikával kapcsolatos olyan jogszabály megszületik majd, amelyik ezt az általunk itt most azt hiszem közösen védeni kívánt magyar termőföldet védeni fogja. Ha már vidékfejlesztésről egy mondat elhangzott itt általam is, akkor had tegyem hozzá talán a nyilvánosságot is fölhasználva valamennyire -, hogy a szövetkezés szó használata eléggé lejáratódottnak tűnik ma ebben az országban. Én meg vagyok róla győződve és megint csak azt remélem, hogy olyan jogi szabályozási környezet és olyan jogi környezet születik meg majd ebben az országban belátható rövid időn belül amelyik olyan szövetkezeti törvény megalkotását teszi lehetővé, amelyik különösképpen a kis- és közepes gazdaságokkal rendelkezőket hozza majd abba a helyzetbe, hogy egy egészséges szövetkezeti rendszert sikerül kialakítani ebben az országban. Ha ez a szövetkezeti rendszer kialakul, akkor ez alkalmas lehet majd a beszerzés, felvásárlás, értékesítés föladatainak a megoldására, de arra, hogy magába foglalja majd azt a szükséges kereskedelmi rendszert, amelyik a termelők és nekünk állampolgároknak az érdekeinket fogja majd szolgálni és nem a külföldi érdekeket elsődlegesen. Michl Miklós A JOBBIK igen nagy örömmel veszi tudomásul, hogy egyetértés alakult ki a bizottsággal kapcsolatosan, hiszen Székely képviselő úr azt mondja, hogy nézzük meg, érdemes megnézni a megye pillanatnyi helyzetét. Balogh képviselőtársam pedig arról beszélt, hogy most készül a földtörvény, amit nyilván meg tudna erősíteni egy ilyen bizottsági jelentés a megye pillanatnyi helyzetéről. Nem látom, hogy miért ne hozhatnánk létre ezt a bizottságot. Én továbbra is bízom abban, hogy képesek felülemelkedni a JOBBIK-kal szemben érzett előítéletekről. Turi Bálint Egyszerűen pusztán arról van szó, hogy elhangzott, hogy nem találjuk megfelelő erősnek egy ilyen bizottságnak a jogosítványait arra, hogy érdemben tudjunk ebben lépni, ezért mondjuk mi azt, hogy inkább törvényi szavazással tudunk hatékonyan küzdeni az ilyenfajta problémák ellen. Tatabánya, április 26.

60 A KDRFÜNonprofit Kft. tevékenységének bemutatása Molnár Tamás Ügyvezető igazgató A KDRFÜ Nonprofit Kft. múltja Az Ügynökséget, közhasznú társaságként 1997-ben alapította a Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Legfontosabb feladatai az alábbiak voltak: - a régió területfejlesztési koncepciójának - stratégiájának - operatív programjainak elkészítése - projektek gyűjtése, kidolgozásuk segítése - az EU-s tagságra történő felkészülés (PHARE, Tükörprogram) - az EU-s fejlesztési programok és akciótervek elkészítése, lebonyolítása - a hazai forrásból finanszírozott programok végrehajtása (TEKI, CÉDE, TEÚT, Vis Maior, TTFC, TRFC, KÖVICE stb.) - a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatainak ellátása

61 Területfejlesztési törvény változása : A területfejlesztésről és a területrendezésről (Tftv.)1996. évi XXI. törvény megújítását tartalmazó évi CXCVIII. Törvény (1) január 01-től a területfejlesztés területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok látják el (2) január 01-től aregionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési tanácsok megszűntek (3) január 01-től a regionális fejlesztési ügynökségek (nonprofit kftk) állami tulajdonba kerültek, tulajdonosi joggyakorlójuk az NFM miniszter. A területfejlesztés szervezetei - Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (a 3 érintett megyei önkormányzat elnökének részvételével, az Ügynökség állandó meghívott) - Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum (megyei jogú városok és a megyei közgyűlés elnöke valamint a megyei önkormányzat delegáltja ) - az eddigi KDRFT-s hatásköröket az illetékes megyék vették át, ott ahol nem megállapítható a területi illetékesség ott egybehangzó megyei döntések szükségesek

62 A KDRFÜ Nonprofit Kft. jelene Legfontosabb tevékenységek: - a Közép-Dunántúli Operatív Program (KD OP) pályázati rendszerének lebonyolítása a pályázati felhívástól a kifizetéseken át egészen a projekt zárásáig és az ezt követő monitoringig - a hazai fejlesztési programokkal kapcsolatos menedzsment feladatok ellátása, monitoringja, döntés-előkészítés a megyei önkormányzatok számára - a megyei önkormányzatok tervezési feladatainak segítése - koordináció a terület-, és gazdaságfejlesztésben érintett szereplők között - nemzetközi pályázatokon elnyert projektek lebonyolítása, az eredmények társadalmasítása, a jó gyakorlatok bemutatása - szakmai, szakértői tanácsadás - fejlesztési programokhoz szakmai támogatói nyilatkozatok elkészítése (döntés a megyei önkormányzatoknál) Európai Uniós támogatások felhasználása a Régióban években

63 A Közép-dunántúli Operatív Program keretszámai 1. PRIORITÁS: Prioritás Regionális gazdaságfejlesztés 2. PRIORITÁS: Regionális turizmusfejlesztés 3. PRIORITÁS: Fenntartható településfejlesztés 4. PRIORITÁS: Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés 5. PRIORITÁS: Humán infrastruktúra fejlesztés 6. PRIORITÁS: Technikai segítségnyújtás OP forrás M EUR OP keret Mrd HUF Prioritás aránya az OP keret arányában (%) ERFA 92,62 25,93 15,50% ERFA 135,67 37,99 22,70% ERFA 85,45 23,93 14,30% ERFA 178,31 49,93 29,84% ERFA 83,99 23,52 14,06% ERFA 21,51 6,02 3,60% ÖSSZESEN 597,55 167,31 100,00% Árfolyam: 280 HUF/EUR Az OP előrehaladása (évente)* *a KDRFÜ által kezelt prioritásokat illetően

64 Komárom-Esztergom megyei eredmények ,84 32 Támogatott projekt db 18 2,63 4, ,44 Kötváll. Mrd Ft 3,77 0,87 2 0, Élő pályázati kiírások I. Vállalkozásfejlesztés KDOP-1.1.1/A-B Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása Célja: vonzó befektetési környezet kialakítása, a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése, valamint az innovációt és magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítása. Beadási határidő: Kedvezményezettek köre: 1. Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás 2. Jogi személyiség nélküli vállalkozás 3. Jogi személyiséggel rendelkezőnonprofit szervezet 4. Egyéb vállalat 5. Alapítvány Támogatási összeg: MFt Támogatási intenzitás: 60% Keretösszeg: Ft

65 Élő pályázati kiírások II. Környezet,- és Közlekedésfejlesztés KDOP-4.1.1/A-11 Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése Célja: 2000 lakos-egyenérték (LE) alatti települések települési környezetének fejlesztése a korszerű szennyvízkezelési módszerek elterjesztésével Beadási határidő: Kedvezményezettek köre:a 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott agglomerációs településlistákon nem szereplő 2000 lakosegyenérték alatti települések, - Helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése szerinti települési önkormányzatok, - Jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások esetén maga a társulás - Többcélú kistérségi társulás Támogatási összeg: MFt Támogatási intenzitás: 90% Keretösszeg: Ft Élő pályázati kiírások III. Környezet,- és Közlekedésfejlesztés KDOP-4.1.1/C-11 -Omlás-és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása Célja : a Duna és a Balaton partján lévő települések lakosságának, valamint a települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek védelmét a sürgős beavatkozást igénylő és beavatkozást igénylő magas partfalak stabilizációjával, az omlás- és csúszásveszély kockázatának csökkentésével. Beadási határidő: Kedvezményezettek köre: A mozgásveszélyes Duna-menti és balatoni magas partok veszély elhárítási munkáinak tanulmánytervében nevesített, alábbi települések önkormányzatai nyújthatnak be pályázatot: Dunaújváros, Nyergesújfalu, Ercsi, Rácalmás, Kulcs, Esztergom, Balatonvilágos, Balatonaliga, Balatonkenese Balatonakarattya, Tihany (Apátság alatti terület), Balatonfűzfő Támogatási összeg: MFt Támogatási intenzitás: 100% települési önkormányzatok: 90% Keretösszeg: Ft

66 Élő pályázati kiírások IV. Környezet,- és Közlekedésfejlesztés KDOP-4.2.1/A Térségi jelentőségűközutak fejlesztése a Közép-dunántúli régióban Célja: A biztonságos, gyors közlekedés támogatása. A kistérségi központok és a nehezen megközelíthető térségek könnyebb közúti elérhetőségének javítása. Beadási határidő: Kedvezményezettek köre: - Magyar Közút NZrt. - Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő NZrt. - Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. Támogatási összeg: MFt Támogatási intenzitás: 100% Keretösszeg: Ft Jó példák I. 4-5 számjegyű utak fejlesztése 4-5. számjegyű utak hossza (km) Mr Ft (tény) (terv) Fejér 35,26 70,877 Komárom- Esztergom 23,19 71,236 Veszprém 39,14 71,181 Összesen 97,59 213,294 UTÁNA

67 Jó példák II. Projekt címe: Helyszín: A J.H. Ziegler Pannonia Kft. gyártócsarnokának megépítése az autóipari műnemez gyártásának beindítása céljából Közép-Dunántúl, Komárom-Esztergom megye, Bábolna ELŐTTE Szerződés hatálybalépése: Elszámolható összköltség: Támogatás: 409 millió Ft 164 millió Ft Támogatás mértéke: 40% Kifizetés: 163 millió Ft Mitől jópélda? Komplex projekt, mivel új építést, alapinfrastruktúra fejlesztést is tartalmaz. A pályázó cég főtevékenysége a regionálisan kiemelt ágazatok közé tartozik. Az autóipari megrendelők a beruházás sikeres megvalósítását követően már nem a német anyavállalattól, hanem a J.H. Ziegler Pannonia Kft-től kapják majd a műnemez anyagokat, melyeket felsőkategóriás autók komfortérzetének növelésére használnak. UTÁNA Köszönöm a megtisztelő figyelmet! KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. info@kdrfu.hu Tel.:22/ Ügyfélszolgálat Hétfő-Csütörtök: 8-16 h Péntek: 8-14 h