Iskolánk hitvallása Az intézmény bemutatása Történeti áttekintés Tanulóink bemutatása... 12

Átírás

1 1

2 2

3 Iskolánk hitvallása... 4 Az intézmény jellemzői, alapító okirata szerint... 5 Az intézmény bemutatása Történeti áttekintés Tanulóink bemutatása A nevelés-oktatás területeit átfogó rendszerek A szocializációs hátrányok enyhítését segítő program A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái Egészség és környezeti nevelési programok Egészségnevelési program Környezetnevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere Bevezető gondolatok Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei: Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai: Az értékelés fajtái: Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten Az értékelés tantárgyi elvei: A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének fokozatai: Alkalmazott mérési módszerek A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka külső ellenőrzése Óvodai nevelési program Iskolai Pedagógiai Program Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Mentor tanári funkció A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskola képzési rendje A képzés szakaszai Az iskolában folyó képzési irányok Az osztályba sorolás elvei és rendjei Tanulói jogviszony, átjárhatóság Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Alkalmazható taneszközök kiválasztásának szempontjai Az iskola hagyományrendszere Az iskola helyi tanterve Az iskola tagozatainak, évfolyamainak szervezése A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere A nevelőtestület A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei Az alapképzést kiegészítő, rehabilitációs és nem kötelező tanórai foglalkozások szempontjai 92 Pedagógiai célú Habilitációs és Rehabilitációs foglalkozások Logopédia

4 Gyógytestnevelés Gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatás Szakiskola helyi tanterve, szakmai programjai Előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola (középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai modulok Szakiskolai programok (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók részére) Mezőgazdasági munkás képzés Ezüstkalászos gazdaképzés Kerti munkás képzés Parkgondozó képzés Virágkötő képzés Szakmai elméleti tantárgyak Szakmai gyakorlati tantárgyak Gyakorlat összesen Lakástextil varró javító képzés Mezőgazdasági gazdaasszony képzés Előkészítő szakiskola Kollégiumi nevelési program A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE ELLENŐRZÉS A KOLLÉGIUMBAN KOLLÉGIUMI NAPI ÉS HETIREND I S K O L Á N K H I T V A L L Á S A 4

5 Egymás kölcsönös tisztelete nélkül nincs ép társadalom, se kicsi, se nagy. A gyermekek abban a küldetésben születnek, hogy a közös szépség egy-egy darabját közénk elhozva, a maguk hozzájárulásával újjáteremtsék az emberiséget. Ezzel a teremtő-erővel mindegyikük rendelkezik, akkor is, ha fél keze van, vagy egy se, ha vak, ha béna, ha mongoloid, vagy ha süketnéma. Nincs szebb, felemelőbb, nemesebb feladat, mint az újjászülető munkájukban segédkezni, és igen nagy megtiszteltetés, ha engedik (Kokas Klára) A fogyatékos személyek joga, hogy állapotuknak megfelelően és életkoruktól függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyenek részt. Olyan gyermekközpontú iskola megteremtése a célunk, melyben minden gyermek színvonalas oktatásban és személyes igényeinek megfelelő képzésben részesül. Az iskolában megszerzett tudás akkor lesz a társadalom számára gazdasági érték, ha a valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik, a tanulóink birtokolják a szükséges kompetenciákat, az ismeretek alkalmazási képességeit, a motivációt és az attitűdöket. A kulcskompetenciák hatással vannak a társadalmi és a gazdasági igazságosság érvényesülési mechanizmusára is. Végső cél ezeknek, a mechanizmusoknak a megszüntetése, az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek alapfeltétele az egyéni fejlődési, haladási tempó biztosítása, értékelése. A társadalom hasznos tagjaivá nevelni, amit a személyes példamutatáson túl a habilitációs szolgáltatások széleskörű megvalósítása által nyerünk el. Az önállóság és a munkatevékenységek optimális szintjének elérése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a munkára nevelésre. Feladataink megvalósítását olyan dolgozói közösség végzi, akik munkájára az igényesség, a szakmai felkészültség és a kimagasló hivatástudat jellemző. Intézményünk mottója: Munkával nevelünk az életre! Az intézmény jellemzői, alapító okirata szerint 5

6 6

7 7

8 8

9 9

10 A Z I N T É Z M É N Y B E M U T A T Á S A Iskolánk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon, (továbbiakban: Révay György Iskola és Gyermekotthon) Tiszaföldvár városban elhelyezkedő megyei fönntartású gyógypedagógiai intézmény óta folyik az intézményben értelmi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása. Az iskola több mint fél évszázados múltja alatt a nevelő-oktató munka során kiemelt figyelmet fordított a más, az épektől eltérő fejlődésű gyermekek megismerésére, fejlesztésére, felzárkóztatására, képességeinek kibontakoztatására, társadalmi habilitációjára. Intézményünk legfontosabb célja és küldetése, hogy minél teljeskörűbben biztosítsa az organikus egységgé szervezett gyógypedagógiai szolgáltatást. Habilitációs, rehabilitációs feladatunkat olyan széleskörűen értelmezzük, amely az egész intézmény működését áthatja, és mindezt megjelenítjük: a fogyatékosság által módosult személyiség-összetevők korrigálásában, kompenzálásában a teljes nevelési, fejlesztési rendszerünk mozgósításával, összehangolásával. Intézményünk, olyan közös igazgatású közoktatási intézmény, mely az enyhe és középfokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek részére óvodai nevelést, általános iskolai és szakiskolai oktatást biztosít. Beiskolázási területünk: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közigazgatási területe. Tiszaföldvár kertvárosi részén, Homokon található iskolánk, közlekedés szempontjából nehezen megközelíthető, ezért a távolabbról érkező gyermekeink részére kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Pedagógiai Szakszolgálatunk a Tiszazug 14 településén látja el a nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás feladatait. Az intézmény profiljába a szociális feladatellátás is beletartozik. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére gyermekvédelmi szakellátás keretében lakásotthonos elhelyezést biztosítunk. A Hajnóczy József Gimnázium gyógypedagógiai asszisztensképzéséhez gyakorló iskolaként kapcsolódunk, valamint a gyógypedagógiai tanárképzésben is jelentős szerepet vállalunk a gyakorlati oktatás lebonyolításában. 10

11 T Ö R T É N E T I Á T T E K I N T É S A homoki intézménynek otthont adó ősi barokk kastély az 1850-es évek közepe táján épült. Homok-Puszta birtokosa a Beniczky család volt. Ennek utolsó férfi tagja 1909-ben Szingapúr mellett ifjú hitvesével a tengerbe veszett. A család a kastélyt és a hozzá tartozó 30 holdnyi földterületet alapítványi célra felajánlotta az államnak. Az 1910-es évek elején a Fehér Kereszt Gyermekszanatórium kapott megbízatást a hasznosításra. Megkezdte ugyan a berendezkedését, de ennek megnyitására az első világháború miatt, már nem kerülhetett sor ben a Frim Jakab által alapított Szeretet Szövetség elmebetegek számára menházat hozott létre, mely ápoltjainak egy részét Homokra költöztette. A 20-as évek elején az alapítvány az Országos Gyermekvédő Liga kezelésébe került. Végül 1923-ban a Sopron megyei Lorettonból menekülő Magyar Iskolatestvérek Szerzetesrend tagjai települtek itt le a Katolikus Patronázs jóvoltából, s nyitottak iskolát árva, hadiárva és menhelyi fiúgyermekek számára. A kastélyhoz 1928-ban internátus épült. A tanulók elemi, ipari és polgári iskolai képzés keretében a lakatos, bádogos, kovács, asztalos, cipész, nyomdász vagy könyvkötő szakmák valamelyikét is elsajátíthatták. A II. világháború idején hadikórház létesült az intézmény területén, de 1945-ben a visszatérő szerzetesrend tovább folytatta munkáját december 1-én, a helyén Állami Gyógypedagógiai Fiú Foglalkoztató Intézet elnevezéssel szerveztek intézményt. Az 1950-ben idekerülő, túlnyomórészt állami gondozott 95 fiú gyermek között ép értelmű, debilis, imbecillis és képezhetetlen, valamint kriminálpedagógiai alany egyaránt jelen volt. A tanulók létszáma a 60-as évek közepéig fokozatosan 200 főre emelkedett. (Napjainkban is közel azonos tanulólétszámmal működik az intézmény.) Az 1964/65. tanévben a gyógypedagógiai foglalkoztató csoportokat a szelekció eredménye alapján kisegítő iskolai osztályokká, illetve új típusú foglalkoztató iskolai csoportokká kellett fokozatosan átszervezni. Intézményünk neve ekkortól: Kisegítő, Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon. Létre jött a kisegítő iskolai tagozat az 1964/65. tanévben, mely először 6 osztállyal indult, majd az évek folyamán előkészítő és 1-8. osztályra bővült. A középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók külön iskolatípusba való oktatását általánossá tevő 3/1966. MM számú rendelet alapján létrejött a foglalkoztató iskolai tagozat is. Ettől az időtől kezdve egészen a 80-as évek végéig a nevelő-oktató munka színvonala fokozatosan emelkedett, gyógypedagógiai tanári szakos ellátottságunk %-os volt. Egyre nagyobb hangsúlyt helyeztünk a munkára nevelésre, a végzős tanulók elhelyezésére, az utógondozásra. Az 1991/92. tanévtől létre jött a mezőgazdasági speciális szakiskola, mely lehetővé tette, hogy az alapfokú iskolát befejező tanulóink tovább folytathatták intézményünkben a tanulmányaikat, illetve a megye területéről más tanulókat is felvehettünk. Ma már ez az iskola is két tagozattal működik. A készségfejlesztő speciális szakiskola a középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulók továbbképzését, a mezőgazdasági speciális szakiskola pedig az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók, mezőgazdasági munkás képzését teszi lehetővé. Ettől kezdve nevünk: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthon. 11

12 A szakiskolai képzésben mindkét tagozaton a 2000/01. tanévtől a 9. osztály bevezetésére is sor került. Az 1994/95. tanévtől létrejött az óvodai tagozatunk is, mely lehetővé teszi a minél korábbi speciális nevelés megvalósítását. Az 1994/95. tanévtől megvalósult az a régi törekvésünk, hogy leány tanulókat is felvehettünk intézményünkbe. A koedukációval is közelebb kerültünk a természetes élethelyzethez. A fiúk és a lányok hozzászoknak egymás jelenlétéhez, kialakulnak a nemek egymás közötti viselkedésének szabályai. E hosszú korszak alatt ( 60-as évek közepétől napjainkig) az intézmény pedagógusai mindent elkövettek, hogy tapasztalatcserék, továbbképzések, külföldi kapcsolatok (szlovák, német, francia és lengyel) révén egyre bővítsék tudásukat, egyre több tapasztalatot szerezzenek az értelmi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása terén augusztusától az intézmény keretein belül működik a Pedagógiai Szakszolgálat, melynek szolgáltatásait (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) a tiszazugi települések vehetik igénybe. Tanulóink bemutatása. Tanulóinkat a JNSZM Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével iskolázzuk be. Ebből a szempontból, tehát bemenetszabályozott az intézményünk. Családi hátterüket tekintve megállapítható, hogy többségük szociokultúrálisan elmaradott környezetből érkezik, magasabb százalékban van jelen az anyagi és érzelmi téren is elhanyagoló, nem megfelelő családi nevelés. A fentebb említet tényezők, valamint az intézmény közlekedés szempontjából való nehéz megközelíthetősége negatív hatással van a szülő-intézmény közötti hatékony kapcsolattartásra, ami sok esetben gátló tényezőként van jelen mindennapjainkban. 12

13 Szervezeti Felépítés Igazgató Gyakorlati oktatásvezető Pedagógusok Szakoktatók Általános igazgató helyettes Gazdaságvezető Könyvelési csop.vez Élelmezésvez ető Gondnok Pedagógusok, pszichológus Szakácsok, konyhalányok Pedagógiai szakszolgálatvezető Gyermekotthonvezetők Lakásotthon nevelők Lakásotthoni szakalkalmazotta k Kollégiumi nevelők Kollégiumvezető gyermekfelüg y Takarítók Portások, éjjeli őrök Karbantartó, gépj.vez Nevelés, oktatás személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Iskolánkban gyógypedagógiai feladatok ellátására gyógypedagógiai tanárokat alkalmazunk. A tanulók fejlesztése mellett közülük többen a már említett terepgyakorlati képzésből adódó feladatokat is ellátják. A munka szervezésénél figyelembe vesszük az egyenletes terhelés elvét. Az Oktatási Törvényben előírt személyi feltételeket jelenleg nem tudjuk biztosítani, mivel a tanórákon gyógypedagógiai asszisztens jelenléte, illetve könyvtáros tanár, valamint gyermek és ifjúságvédelmi felelős nincs biztosítva. A kollégiumban megfelelő képesítéssel rendelkező dajkák, gyermekfelügyelők és asszisztensek látják el a nevelési feladatokat, de a megfelelő nevelőtanári létszámmal nem rendelkezünk. A közoktatás nevelőtestülete: 55 fő (2010. július 1.) Gyógypedagógiai tanári végzettség Gyp.tanári+egyébb p.v. Óvónői, tanító, tanári végz. Egyébb p.végz(egyetemi) fő Nev-okt. közvetlen segítők (gyermekf.dajkák,gyp.assz.) 13

14 Tárgyi feltételek Épületek Az alapító okiratunkból is kiderül, hogy intézményünk többcélú intézményként több feladatellátással is foglalkozik. Ennek tükrében a székhelyen a mintegy harmincholdnyi területen, lévő birtokon hat nagyobb épületegységet különböztetünk meg. Természetesen e nagyobb egységekhez több kisebb épület is tartozik a feladatellátás hatékonyságának növelése szempontjából. A legrégebbi épület a mintegy 150 éves barokk kastély, melynek kastély jellegéről a hátul négyzetben megfigyelhető torony maradványai árulkodnak. Az épület földszintjén irodák találhatók, ahonnan a működés irányítása folyik. Az épületben található, az ebédlő, könyvtár valamint a tornaterem helyisége is. A kollégium épülete is közel 100 esztendős. A földszinten és emeleten elhelyezkedő hálótermek nagy belmagasságúak, tágasak és világosak. A szociális helységeink korszerű felújított állapotban levőek. Kollégista tanulóink komfortérzetét javítja a ben pályázati forrásból történt épület energiaracionalizálást megvalósító beruházás, melynek keretében a külső homlokzaton lévő nyílászárók kicserélődtek, az épület önálló fűtésrendszere és melegvízzel való ellátása kiépítésre került. A szabadidő hasznos eltöltését valamint a tanórai anyag megszilárdítását segíti elő a 16 számítógépes munkaállomással kialakított tanulószoba. A kollégiumi épülettel egybeépített általános iskolai részben 11 tanterem található.(1964-ben épült ez az iskolai rész, az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók, elhelyezését biztosítja.) A tantermek nagyságukat tekintve fő elhelyezésére alkalmasak, megfelelően ellátottak a természetes megvilágítás szempontjából. Az épület nem a mai modern iskola építészeti stílusának jegyeit hordozza. Tantermei bár világosak, a folyosó ahová a termek nyílnak sötét, napközben is állandó megvilágítást igényelnek. Az épületben nincs aula, ahol lehetőség lenne közösségi rendezvények megtartására. A középfokban sérült értelmi fogyatékos tanulóink elhelyezését biztosító épületegység 7 tantermet egy tankonyhát valamint a gyógytestnevelés céljára kialakított helységet tartalmaz. Ebben az épületben található két óvodai csoport szoba is. A szociális helységek a mai kor követelményeinek teljes mértékben megfelelnek. Ez az épület egység a legkorszerűbb és legesztétikusabb része az intézménynek. A szakiskolás tanulóink elhelyezését egy raktárépület átalakításával oldottuk meg. A kialakított osztálytermek nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati oktatás megvalósítását is szolgálják, tanműhelyként is működnek. Bútorzat, tárgyi felszereltség Összességében elmondható, hogy a tárgyi felszereltségünk-eszközellátottságunk a 11/11994 MKM rendelet minimum eszköz feltételrendszeréhez közelít. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a szükséges és megrongálódott tárgyi eszközöket pótolni, javítani. 14

15 A N E V E L É S - O K T A T Á S T E R Ü L E T E I T Á T F O G Ó R E N D S Z E R E K A nevelési-oktatási intézmény szerepe a gyermekek védelmében, együttműködés más szakemberekkel A közoktatási intézmények gyermekvédelmi feladatait a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény (Közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint az évi XXXI. Törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) szabályozza. Az iskola gyermekvédelmi feladatai A Gyermek Jogairól szóló Nyilatkozat szellemében a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek család és iskola gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely így implicit módon feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérül, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A hatékony, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó és egyúttal az érintett szakemberek, így a pedagógusok munkáját is segítő együttműködés csak akkor jöhet létre, ha a tanárok tisztában vannak azzal, hogy milyen szerep- és felelősségvállalást vár el tőlük a hivatalos, professzionális gyermekvédelem. A Gyermek Jogairól című nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre. 17. (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek 15

16 veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezek alapján az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. (7) d) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetség-gondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a Gyermekjóléti Szolgálat segíti. (Kt. 41. (6)) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. (1)-(2)) 16

17 A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. (11/1994 MKM rendelet 6. (4)) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. (3) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Éves munkaterv alapján dolgozik. Nyilvántartást vezet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének 17

18 kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. (11/1994 MKM rendelet 6. (5) a-g) A szocializációs hátrányok enyhítését segítő program Iskolánkban fokozatosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. Ezért továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedésének, folyamatos fejlődésének elősegítését, melyet különböző programok segítségével valósítunk meg. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését, szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: a szülők szociokulturális szintje alacsony, lakókörnyezet hiányos adottságai, csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek), munkanélküli szülők gyermekei. A szocializációs hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) 3. Drog- és bűnmegelőzési programok 4. Mentálhigiénés programok 5. Pályaorientációs tevékenység 6. Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi, zenei-művészeti, sportturisztikai 7. Komplex táborozások, kirándulások, országjárások 8. Fesztiválok, bemutatók 18

19 9. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél ) 10. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 11. Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön 12. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 13. Táborozási hozzájárulások 14. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A szülő, tanuló és nevelő együttműködésének formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Az együttműködés formái: - nyílt napok, nyílt órák szervezése, - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, - előadások szervezése - családi nap (tea délután). - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások. Az együttműködést segítő szakemberek: - logopédus, - pszichológus, - egészségügyi szakember (orvos, védőnő). - nevelési tanácsadó. 19

20 Az együttműködés alappillérei: - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást. Együttműködés intézményünk szakmai egységeivel: Kollégium: Napi kapcsolattartás a nevelőpárokkal, szükség esetén más kollégiumi nevelőkkel. A heti osztálymunka közös megbeszélése. Közös munka és részvétel az iskolai rendezvényeken. Havi rendszerességgel hospitálás a kollégiumi foglalkozásokon, tanórákon. Osztály, illetve csoport szintű rendezvények, megemlékezések közös szervezése. Részvétel egymás nevelőtestületi értekezletén. Gyermekotthon: Napi kapcsolattartás a gyermekotthoni nevelőkkel. Heti kapcsolattartás a lakásotthonok vezetőivel. Félévente látogatás a lakásotthonokban, de szükség esetén többször is. Közös rendezvények szervezése, illetve azokon történő részvétel. Részvétel a nevelőtestületi értekezleten. A kapcsolattartás fontos kritériuma, hogy a tanulók iskolai előmeneteléről csak az osztályfőnökök adhatnak felvilágosítást, az egészségügyi állapotról az iskola egészségügyi dolgozói az osztályfőnökkel való egyeztetés alapján. 20

21 Egészség és környezeti nevelési programok Egészségnevelési program milyen embert kívánunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős jó ítéletű, értelmes tettrekész, szép célokért hevülő és áldozó embereket. Szent-Györgyi Albert A mai modern egészségértelmezések alapján egy olyan aktív egészségfogalom az elfogadott, mely egyrészt tudatos, tevékeny közreműködést kíván mindenkitől, aki el akarja kerülni a betegségeket, másrészt ez az egészségideál felveti a testi állapot, a kondicionáltság különböző szintjeinek lehetőségét, és ezáltal a megfelelő ellenálló képességet is megköveteli az egészségesnek ítélt személytől. A másik jelentős változás az egészségfogalom kibővülése. A testi jólét megkívánásától ez a fogalomkör fokozatosan bővült, először a lelki harmónia idesorolásával, de az utóbbi évtizedekben bizonyos társadalmi töltést is kapott. Ez az irány elsősorban azt jelenti, hogy a szociális jólét bizonyos elemei is bekerültek az egészség feltételei közé. Erre alapozódik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója, ami szerint: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét egyensúlyi állapota, s nem csupán a betegség és, vagy nyomorékság hiánya. Az egészségnek és betegségnek az egymáshoz való viszonyát ma már egyre inkább az egészségből kiindulva határozzák meg. Ilyenkor az egészséget mint a környezet és az emberi szervezet közötti dinamikus egyensúlyi állapotot vesszük figyelembe, és azt is mérlegeljük, hogy az egyensúlyt veszélyeztető belső vagy külső károkat mennyire képes az adott személy elhárítani. Az említett pozitív egészségfogalom alatt azt is érthetjük, hogy az egyensúlyt az egyén mennyire képes aktívan befolyásolni. Az egészséget a passzív állapot helyett folyamatként értelmezzük. A cselekvőkészség fejlődése az egész életen átível, az egyén új kompetenciák elsajátítására törekszik. Az egészség egyúttal problémamegoldásra és az érzelmek irányítására való képesség is, ami a pozitív énkép a testi-lelki elégedettség megőrzésének a forrása, az egészség dinamikus fogalom. A lényeg az egészség multidimenzionális volta: a testi, lelki, szellemi és társadalmi szempontok egyaránt léteznek, ezek egymástól nem elválaszthatók, még ha súlypontozásaik különbözőek is. Az egészség társadalmi bázison alapuló individuális érték és ezért beszélünk az egészégre történő szocializációról. A magatartás, így az egészségmagatartás kialakulása is hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család (lakásotthonok) szerepe ebben a folyamatban, amelynek lépései: a fontos és/ vagy szeretett személyek utánzása, a velük való azonosulás, az értékek és attitűdök formálódása belsővé válása a környezettel való állandó kölcsönhatásban. A család lehet elsősorban az a közvetlen környezet, ami alakíthatja az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos felfogást, irányulást. Itt tanulja meg a gyerek megfelelő minták alapján saját bajai, kóros tünetei, fájdalmai stb. esetén a követendő magatartást, sőt egy idő után ismereteket is szerez azok megelőzésének módjáról is. Megismerkedik a gyógyítás, az orvoslás fogalomkörével, először fél a fehér köpenytől, a tűtől, de tapasztalatokat szerezhet arról, hogy ezek segítségére lehetnek. Kedvező esetben, megfelelő szülői ösztönzésre megtapasztalhatja, hogy az egészségéért ő tehet a legtöbbet és leküzdheti azokat a kísértéséket, ami például a 21