Semmelweis Egyetem Doktori Iskola. Dr. Kovács Dóra. Az evészavarok tüneti elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Semmelweis Egyetem Doktori Iskola. Dr. Kovács Dóra. Az evészavarok tüneti elemzése"

Átírás

1 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Kovács Dóra Az evészavarok tüneti elemzése Doktori értekezés Klinikai Pszichológia címu program Programvezeto: Prof. Dr. Tringer László Témavezeto: Dr. Bitter István Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,

2 Összefoglalás Célkituzések: Doktori értekezésemben az evészavarok különbözo tüneteit vizsgálom. Választ keresek arra a kérdésre, hogy a fokozott testedzés segít-e az evészavaros betegeknek a purgáló tünetek legyozésében. Összehasonlítom a purgáló és restriktív anorexiások pszichopatológiai képét, és külön elemzem a hashajtó abúzust. Megvizsgálom az étel megrágása és kiköpése tünetet. Vizsgálom az önbecsülés mértékét és kapcsolatát a tünettannal. Megnézem, hogy a speciális pszichopatológiai tényezok, azonos mértékuek-e bulimiás és anorexiás betegeknél, illetve elemzem ezek kapcsolatát a tünettannal. Módszerek: A vizsgálatban 124 anorexiás és 242 bulimiás beteg vett részt. A betegek adatait és tesztjeik eredményeit elemeztem. A tünetek súlyosságát a Clinical Eating Disorders Rating Instument-tel (CEDRI) mértem, ezen kívül: a Rosenberg Self -Esteem skála (RSES), a Symptom Check List 90-R (SCL-90- R), és az Eating Disorder Inventory (EDI)-t használtam. Az összehasonlításokat t teszttel és Mann-Whitney teszttel végeztem, az esélyhányadosokat logisztikus regressziós analízissel számoltam, a kapcsolatokat Spearman korrelációval elemeztem. Eredmények és megbeszélés: A bulimiás betegeknek segíthet a testedzés a purgáló tünetek közül az önhánytatás legyozésében. Anorexia nervosában a restriktív és a purgatív csoport jelentosen eltér egymástól, s a purgáló tünetek közt, a hashajtó abúzus kulcsfontosságú, mely jelentos részben felelos a pontozóskálákon elért rosszabb eredményekért. Az étel megrágása és kiköpése mindkét diagnosztikus csoportban egyforma gyakorisággal fordul elo, anorexiás betegeknél súlyosabb tünetekkel jár, míg bulimiásoknál lehet a falásroham alternatívája. Az önbecsülés mértéke mind anorexia nervosa mind bulimia nervosa esetében igen rossz, valamint anorexiásoknál szoros kapcsolatban áll a falásrohamokkal, és a hashajtó abúzussal. A testi elégedetlenség bulimiásoknál nagyobb mértéku, a félelem az éretté válástól, pedig az anorexia nervosa csoportban súlyosabb. 2

3 Abstract Objective: The purpose of this study to intestigate the different symptoms of eating disorders. Tries to answer whether the excessive exercise, helps patients coping with purging symptoms. Compares purgative and restrictive anorectics, and analyses the symptom of laxative abuse. Investigates the symptom of chewing and spitting food. Examines the measure of self-esteem and the connection to the other symptoms. Examines the difference between bulimia nervosa and anorexia nervosa in the special psychopatological symptoms, and analyses the connections to the purging symptoms. Methods: 124 patients with anorexia nervosa and 242 patients with bulimia nervosa were studied. Demografic data and rating scales of these patients were analysed. Symptom severity were measured by the Clinical Eating Disorders Rating Instument (CEDRI), and also the Rosenberg Self -Esteem Rating Scale (RSES), the Symptom Check List 90-R (SCL-90-R), and the Eating Disorder Inventory (EDI) were used. Comparisons were made with t test and Mann- Whitney test, predictors were defined by logistic regression, and connetions were analysed by Spearman correlation. Results and discussion: Excessive exercise can help bulimic patients to avoid vomiting. Important differences were found between purgative and restrictive anorectics, laxative abuse played an important roles in these differences, and it was responsible for the worse result on the rating scales. The prevalence of the symptom of chewing and spitting food is the same in the anorectic and bulimic group. Among anorectic patients it accompanies with more severe symptomatology, and among bulimic patients it can be an alternative of bingeing. The measure of self esteem is very low in both the anorexia nervosa and the bulimia nervosa groups. Among anorectic pattients the self esteem related to binge eating and laxative abuse. Patients with bulimia nervosa tend to have higher ratings on body dissatisfacton subscale, and patients with anorexia nervosa tend to have higher ratings on maturity fear subscale. 3

4 Az értekezés témájában megjelent közleményeim I. Kovacs D, Mahon J, Palmer RL. : Chewing and spitting ot food among eating disordered patients. International Jounal of Eating Disorders 2002; 32: II. Kovács D.: Rendszeres testedzés anorexiás és bulimiás betegek körében. Pszichiátria Hungarica 2003; 2: III. Kovacs D, Winston AP.: Physical assessment of patients with anorexia nervosa and bulimia nervosa: an international comparison. European Eating Disorder Review. 2003; 11: IV. Kovács D.: Az önkép mérése purgatív és restriktív anorexiás betegek körében. Pszichiátria Hungarica 2003; 4: V. Kovacs D, Palmer RL. : Laxative abuse among anorexia nervosa patients. International Jounal of Eating Disorders. 2003; accepted 4

5 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 7 2. Célkituzések 8 3. Irodalmi áttekintés Túlzott testmozgás Purgáló tünetcsoport: Falásrohamok Önhánytatás és hashajtó abúzus Az étel megrágása és kiköpése annak lenyelése nélkül Önkép Speciális pszichopatológia Karcsúság késztetés Testi elégedetlenség Hatékonyság hiánya Perfekcionizmus Interperszonális bizalmatlanság Interoceptív tudatosság Félelem a felnotté válástól Módszerek A vizsgálatban résztvevo betegek Adatgyujtés Pontozóskálák Statisztikai módszerek Eredmények A testedzés szerepe anorexiás és bulimiás betegeknél Purgáló és restriktív anorexiás betegek összehasonlítása A hashajtó abúzust kíséro pszichopatológia 33 5

6 5. 4. Az étel megrágása és kiköpése tünet gyakorisága és kapcsolata az egyéb tünettekel Az önkép vonatkozásai anorexiás és bulimiás betegeknél Speciális pszichopatológia Karcsúság késztetés Testi elégedetlenség Hatékonyság hiánya Perfekcionizmus Interperszonális bizalmatlanság Interoceptív tudatosság Félelem a felnotté válástól Megbeszélés A testedzés A purgatív és restriktív anorexiások A hashajtó használat Az étel megrágása és kiköpése Az önbecsülés Speciális pszichopatológia Következtetések Függelék Köszönetnyilvánítás Irodalom jegyzék 74 6

7 Bevezetés A táplálkozási magatartás zavarai, azaz az evészavarok az elmúlt két évtizedben hazánkban is a pszichiátria kiemelt területeivé váltak. Az evés zavarainak alapvetoen két fo formája van, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Az anorexia nervosa alaptünetei az elhízástól való félelem, a testképzava r, a súlyhiány, és az amenorrhea. Az elhízástól való félelem extrém soványság esetén is jellemzo. Az anorexiás beteg testképzavara csak a saját testére vonatkozik, melyet a valósnál sokkal kövérebbnek lát, míg mások testét helyesen meg tudja ítélni. A súlyhiány mértéke a Diagnostic and Statistical Manual of Mental disorders (4 th. ed.) DSM-IV. (1) szerint legalább 15 %-os. A diagnózis megállapításához ezen felül legalább 3 hónapon keresztül a menstruációs ciklus kimaradása szükséges. A DSM-IV (1) az anorexia nervosa két alcsoportját különíti el: a restriktív típust és a purgatív típust. A restriktív típusba tartozó betegek testsúlyuk csökkentése érdekében kerülik a hízlaló ételeket, kis mennyiségeket esznek, sot koplalnak, esetleg sok testgyakorlatot is végeznek. A purgatív csoportba tartozók ezzel szemben más módszereket is használnak testsúlyuk csökkentésére: hánytatják magukat, hashajtókat, vízhajtókat illetve egyéb gyógyszereket szednek. Ezen kívül falásrohamaik is lehetnek. A bulimia nervosa elnevezés Russel nevéhez fuzodik aki, 1979-ben írta le, mint az anorexia nervosa egyik ominózus variánsát (2). A 30 általa leírt betegnél a következo közös vonásokat találta: ellenállhatatlan kényszer a túlevésre, az ételek hízlaló hatásának elkerülése önhánytatással, hashajtóval, vízhajtóval vagy ezek kombinációjával, valamint az elhízástól való félelem. A bulimia nervosa kritériuma a DSM-IV (1) szerint nagyjából ugyanez, mindössze a falásrohamok és a testsúlycsökkento manipulációk meghatározott gyakorisága szükséges a diagnózis felállításához. Itt is két alcsoport van, a purgáló típus, és a nem purgáló típus. A purgáló típus a falásrohamok mellett olyan testsúlycsökkento manovereket használ, mint pl. önhánytatás, hashajtózás, vízhajtózás, beöntés. A nem purgálók egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaznak: kopla lnak, illetve túlzott mértékben sportolnak. 7

8 A bulimia nervosa tünetei sokban hasonlítanak az anorexia nervosa tüneteihez, a két kórkép keveredhet egymással. Azonban sem a diagnózis, sem a tüneti kép nem egy rigid állapot, a tüneti kép is változhat, a diagnózis is változhat egy páciens kórlefolyása, kezelése során. (3, 4, 5) Vannak olyan tünetek, melyek nagyon kellemetlenek a betegnek, vannak olyanok melyek ugyan elfogadottak a beteg számára, de jelentosen károsítják egészségét, vannak olyanok, melyek vészjóslóak a betegség prognózisa szempontjából, s vannak, amelyek ha kis mértékben vannak jelen, a beteg életminoségét csak elenyészo mértékben rontják. Sokszor a teljes tünetmentesség nem érheto el, ilyenkor a kedvezobb tüneti kép elérése nagy eredmény, hiszen így a beteg teljesebb életet tud élni. Dolgozatomban az evészavarok fobb tüneteit vizsgálom külön-külön. Elemzem a tünetek kapcsolatát, azt, hogy mely tünetek milyen kíséro pszichopatológiával járnak, s hogy milyen pszichopatológiai háttértényezok állnak a tünetek mögött. A tüntetek mélyebb megértése, s a tünetek közti kapcsolatok pontosabb ismerete segíthet abban, hogy a betegeket segítsük a számukra optimális tüneti kép kialakítására. Célkituzések Dolgozatomban a következo kérdésekre keresek választ: 1. Az eroltetett testedzés segít-e a purgáló tünetek legyozésében, azaz akik többet sportolnak, kevesebbet hánytatják-e magukat, és kevesebb hashajtót szednek-e? 2. Különböznek-e egymástól a purgáló és a restriktív anorexiások önbecsülésükben, illetve az evészavarra jellemzo pszichopatológiában? 3. Ha van különbség a purgáló és restriktív csoport között, akkor: mivel a purgáló anorexiás csoport egy igen heterogén csoport, hiszen a betegeknek vagy falásrohama van, vagy hashajtót használ, vagy hánytatja magát, vagy ezek kombinációja van jelen, felmerül a kérdés, hogy vajon melyik tünet az, amely felelos a rosszabb önbecsülésért, és a rosszabb speciális és általános pszichopatológiáért? 8

9 A purgáló tünetek közül a hashajtó abúzust vizsgálom meg külön, mivel ennek a tünetnek kevésbé tisztázott a jelentosége. Milyen gyakoriságú a hashajtó abúzus anorexiás és bulimiás betegek körében? Mely tünetek rosszabbak azon anorexiás és bulimiás betegeknél, akik rendszeresen szednek hashajtót? 4. Az étel megrágása és kiköpése tünet milyen gyakorisággal fordul elo anorexiás és bulimiás betegek körében, valamint milyen kapcsolatban áll az evészavar egyéb tüneteivel? 5. Milyen az anorexiás és bulimiás betegek önbecsülése, létezik-e olyan tünet, mely speciális kapcsolatban áll a rossz önbecsüléssel? 6. A speciális pszichopatológiai tényezok- úgymint a karcsúság késztetés, testi elégedetlenség, hatékonyság hiánya, perfekcionizmus, interperszonális bizalmatlanság, interoceptív tudatosság és félelem a felnotté válástól; azonos mértékuek-e bulimiás és anorexiás betegeknél, illetve ezen tényezok közül melyek állnak kapcsolatban a valamelyik purgáló tünettel? Irodalmi áttekintés A fokozott testedzés Az energia felhasználásának növelése révén, azaz sporto lással is hatékonyan lehet a testsúlyt csökkenteni. A mozgás nemcsak segít a bevitt kalóriák gyors elégetésében, s így karcsúsít, hanem endorfin felszabadulást is okoz, mely jutalom értéku. Vannak azonban, akik kevésbé érzik a sport, illetve az étel jutalom voltát. A csökkent örömképesség, vagy más néven anhedonia, mely a mezolimbikus dopamin rendszerhez kötött, a rendszeresen sportoló anorexiás betegekre inkább jellemzo, mint a bulimiás illetve a nem sportoló anorexiás betegekre (6). Testedzés-függoségben szenvedok kvalitatív vizsgálata kimutatta, hogy mindegyikük manifeszt ill. küszöb alatti evészavarral rendelkezik, vagy egyéb pszichiátriai problémája van (7). Penas- Lledo és munkatársai (8) eroteljesen testedzo evészavaros betegeket hasonlítottak össze, testüket nem edzo evészavaros betegekkel. A testedzo anorexiások között több depressziós, szorongásos és szomatizációs tünetet találtak, míg a testedzo bulimiás 9

10 betegeknél csak a depresszív tünetek voltak gyakoribbak. Davis és Kennedy (9) arra az eredményre jutottak, hogy az edzés mennyisége arányos a kényszeres tünetekkel a sokat edzo anorexiásoknál. Seigel és Hetta (10) szerint azon betegeknek, akik kötelességszeruen edzenek, és buntudatuk van, ha kimarad egy-egy edzés, erosebb testséma zavaruk van, gyakoribbak a falásrohamok és az önhánytatás. Ezzel szemben Brewerton és mtsai (11) a fokozottan testedzo evészavaros betegeknél kevesebb falásrohamot, kevesebb hashajtó használatot és ritkább önhánytatást találtak. Ez a két vizsgálat azonban nem választotta szét az evészavaros betegeket anorexiás és bulimiás csoportra. Az irodalom tanulmányozása során számos fontos kérdés merül fel. Ezek a következok: Mit jelent tehát a sport az evészavaros betegek számára? Segíti oket a súlyosabb tünetek leküzdésében? Ki tudják használni a sport szorongáscsökkento és antidepresszív hatását? Avagy inkább egy plusz tünet a súlyos tünetek mellett? Purgáló tünetek A falásrohamok A falánkság nem új dolog, már a gazdag rómaiak is nagy lakomákat rendeztek, s hogy többet bírjanak enni, a fogások között hánytatták magukat. Ez azonban nem nevezheto falásrohamnak a DSM IV (1) kritériumai szerint, hiszen a falásroham definíciója, hogy a beteg igen rövid ido alatt, egyszerre nagy mennyiségu ételt fogyaszt el, s közben úgy érzi, hogy elveszítette a kontrollt maga felet, és nem képes abbahagyni az evést. Falásrohamok során a betegek többnyire magas kalóriájú, hízlaló ételeket esznek, édességeket, nyalánkságokat, csipszet, rizst, krumplit. A falásroham többnyire magányos tevékenység, gyakran éjszaka jelentkezik, s a betegek általában titkolják. A falásroham akkor ér véget, ha az étel elfogy, vagy a kiváltó nagy feszültség szunik meg, illetve az egyén rosszul lesz, elalszik, esetleg valaki megzavarja. Utána a betegek rendszerint szégyellik magukat, buntudatuk van. A falásroham oka legtöbbször az azt megelozo koplalás, hiszen az emberi test a koplalás hatására egyre jobban igényli az 10

11 ételt, és így egyre jobban no a leküzdhetetlen vágy az étel után. Hermann és Mack (12) kísérletesen is bizonyította, hogy a koplalás falást provokálhat még egészségeseknél is. Fogyókúrázó és nem fogyókúrázó egyének fagylalt fogyasztását mérte miután egy nagy adag turmix italt itatott velük. A nem fogyókúrázók a turmix hatására kevesebb fagyaltot ettek, mint a fogyókúrázók, akiknél az elozetesen megivott turmix nem befolyásolta a fagyalt mennyiségét. Ez természetesen bulimiás betegnél is így van, így minél jobban koplal a bulimiás beteg, annál erosebb a késztetés a falásra. A falásrohamok lelki okai leggyakrabban az unalom, lehangoltság, stressz, feszültség, magányosság érzése, düh, frusztráció (13). A falásroham alatti hangulat is változó, van, aki végig szorong, van, aki megkönnyebbül, van, aki átmeneti jóllétrol számol be. Abraham és Beumont (14) deperszonalizációt és derealizációt ír le a betegek háromnegyedénél. Wakeling (15) azt tapasztalta, hogy a bulimiás betegeknek jobb a hangulata a falásroham mentes napokon, mint a falásrohamos napokon. Az összehasonlító elemzések szerint a falásrohamban szenvedo betegek nehezebben kezelik indulataikat, (2, 16), több a depressziós tünetük (16, 17) és jobban vágynak az elismerésre (18) mint a falásrohammal nem rendelkezo evészavaros társaik. A falásroham jelenleg is egy igen divatos kutatási terület, a falásroham zavar ugyan nem egy önálló diagnosztikai entitás, (sokan ugyanis vitatják létjogosultságát), de mint vizsgálandó, kutatási diagnózisról sok összehasonlító munka születik, mely a falásrohamok lehetséges okait kutatja Az önhánytatás és a hashajtó abúzus A falásrohamok után a betegek rendszerint igyekeznek megszabadulni a bevitt étel hízlaló hatásától. Ennek az egyik leggyakoribb módja az önhánytatás. Bár az önhánytatással a bevitt kalóriák %-ától lehet megszabadulni, hosszú távon mégsem igazán hatékony súlycsökkento módszer, hiszen a kiürült gyomor éhezést eredményez, mely újabb falásrohamot provokál. Ezen kívül számos fizikai szövodménye van a gyakori hányásnak, eloször is ion- és vízveszteséget okoz, mely fáradtsághoz, gyengeséghez, a koncentráló képesség csökkenéséhez, fejfájáshoz, palpitációhoz, szívritmus zavarokhoz, sot esetleges szívmegálláshoz, epilepsziás 11

12 rohamokhoz és veseelégtelenséghez vezethet. A gyomorsav tönkreteszi a fogakat, a nyálmirigyek a fokozott igénybevétel miatt megnagyobbodnak (13). Az önhánytatáshoz többféle módon viszonyulnak a betegek. Akinek ez fizikai szükséglet, az a falásroham okozta teltségérzés után ezt automatikusan szinte személytelenül végzi, saját felelosségét nem érzi. Úgy véli, mindössze megtörténik a dolog. Másoknak ez hozzátartozik a napi rutinhoz, mint a fogmosás. Ahogy a fogukat, úgy a gyomrukat is megtisztítják rendszeresen, különösebb érzelmi töltet nélkül. A harmadik csoport azonban fájdalmasnak, gusztustalannak és szégyellnivalónak tartja, amit tesz (13). A hashajtót általában közvetlenül a falásroham után szokták bevenni, s a mennyisége 2 tablettától az ajánlott dózis sokszorosáig terjedhet. Az általa, s a vízhajtó által okozott súlycsökkentés mindössze folyadékvesztés, így hatása átmeneti, igazi fogyasztó hatása kérdéses (19). A szervezet antidiuretikus hormontermeléssel védekezik a folyadékvesztés ellen, ez aztán a gyógyszerek dózisának növeléséhez vezet, s kialakul az önrontó kör. A hashajtó ezen kívül a belek renyheségét is okozza, ezáltal székrekedést okoz, mely szintén a hashajtó tabletták számának nö velését vonja maga után, egy újabb circulus vitiosust okozva. Hosszú távon a hashajtó abúzus életveszélyes komplikációkat okozhat, egyrészt az ionháztartás megbomlása, másrészt bélparalízis révén. Számos közlemény hasonlítja össze a purgáló és a nem purgáló betegeket. Egyes vizsgálatok szerint az önhánytató és purgáló anorexiások prognózisa rosszabb, mint a diétázó anorexiásoknál (20). Favaro és Santonastaso (21) az autoagresszív viselkedés, és öngyilkossági kísérletek gyakoriságát találta nagyobbnak a purgáló betegek között. O Kearny és Cachelin (22, 23) súlyosabb depresszív és általános pszichopatológiai tünetet talált az önhánytató és hashajtózó betegeknél. Csak az önhánytató evészavaros betegeket vizsgálva, Bhanji és Mattingly (24) úgy találta, hogy az önhánytatók magasabb pontszámot értek el a szorongás, a szomatizáció és a depresszió alskálákon. Vandereycken és Pierloot a betegség 12

13 idotartamában, a prognózisban és a korábbi terápiás kudarcokban talált különbséget (25), Dowson szerint a borderline és antiszociális személyiségzavar gyakoribb az önhánytató anorexiás betegek körében (26). Akik gyakrabban hánytatják magukat rendszerint idosebbek, extrovertáltabbak, jobban szomatizálnak, és több affektív tünetük van. Olykor kleptomániás tünetük is lehet (27, 28). Szüleik karakterét Strober speciálisnak írja le, apjukat impulzívnak, anyjukat depresszívnek, akik mindketten rosszul érzik magukat házasságukban (29). A hashajtó használat irodalma a legkisebb: Pryor és mtsai. (30) a karcsúság késztetést, a testi elégedetlenséget és a hatékonyság hiányát, valamint a hisztrionikus személyiség jellegek elofordulását találta súlyosabbnak, a hashajtót szedo evészavaros betegeknél. Wiedermann (31) a multiimpulzív betegeknél talált több hashajtót használót. Turner (32) serdülok körében végzett vizsgálata szerint az anorexiás betegek 32%-a használ hashajtót, náluk több fizikális szövodményt, hosszabb betegség idotartamot és több evéssel kapcsolatos aggodalmat talált. Ezen közlemények mellett vannak olyan beszámolók is, melyek semmi különbséget nem találtak az anorexia restriktív és purgáló alcsoportja között (33, 34) Az étel megrágása és kiköpése annak lenyelése nélkül Az evészavaros betegekkel foglalkozó orvosok néha találkoznak egy érdekes tünettel, miszerint a páciensek az ételt megrágják, majd kiköpik, anélkül, hogy lenyelték volna. Így élvezhetik az ételek ízét anélkül, hogy azok hízlaló hatása érvényesülne. Mivel ennek a tünetnek az egészségkárosító hatása csekély, aki ezzel a tünettel él, gyakran egyáltalán nem tartja ezt kórosnak. Az irodalomban is alig említett ez a tünet. Fairburn és Cooper (35) úgy találta, hogy az általuk vizsgált 35 bulimia nervosás beteg harmadánál volt jelen ez a tünet. Mitchell és mtsai a 275 bulimiás beteg közel kétharmadánál észlelte a tünetet (36). Késobb Mitchell, és mtsai. semmi különbséget 13

14 nem talált azon bulimiás betegek közt, akiknél megvolt ez a tünet, és azok közt, akiknél nem volt meg (37). Úgy vélték, hogy ez a tünet nem alternatívája az önhánytatásnak. Mások ugyanakkor leírnak olyan eseteket, ahol a rág és kiköp a vezeto tünet (38, 39.) McCutcheon és Nolan (40) két esetet közöl, melyben illusztrálja, hogy a tünetnek két egymástól eltéro jelentése lehet. Az egyik esetben a rág és kiköp egy plusz tünet, míg a másik eset leírásban a rág és kiköp jelenség az önhánytatást helyettesíti. Legjobb tudomásom szerint eddig nem jelent meg a tünet részletes elemzése anorexia nervosás betegek körében Az önkép Az anorexia kialakulásának hátterében sok egyéb tényezo mellett bizonytalan, törékeny önkép húzódik meg (41), sot egyes szerzok szerint, mint pl. Silverstone, az evészavar nem más, mint a krónikus rossz önbecsülés következménye (42). Köztudott, hogy az anorexiás betegek elégedetlenek testükkel, magukat sokkal kövérebbnek tartják, mint amilyenek valójában, azaz testsémájuk zavart (43). A testséma torzulása a táplálkozási betegnél nem egy képzeletbeli, konkrét torz testképet, hanem inkább egy bizonytalan, gyenge testképet jelent (44). Az önkép vagy más néven önbecsülés azonban a testsémánál jóval tágabb fogalom, amely magában foglalja, hogy a személy mennyire elégedett magával, mennyire tartja értékesnek, hasznosnak magát, mennyire büszke magára, illetve, hogy bukottnak érzi-e magát. A testséma és az önkép kapcsolatát Henriques és Calhoun vizsgálta, akik azt találták, hogy az önkép megváltozása a testséma megváltozását hozza magával (45). Az önképet vagy önbecsülést újabban két fo komponensre bontják: önszeretetre és ön-kompetenciára. Egyes szerzok szerint az evészavarok szorosabb kapcsolatban állnak az önszeretettel, mint a kompetencia érzéssel, és ezt az is megerosíti, hogy az evési szokások javulása is csak az önszeretet javulását vonja maga után (46). Ugyanakkor az önszeretet mértéke a depressziós tünetekkel is összefüggést mutat (47), mely nem mindig kíséri az evészavarokat (48). Mások a kompetenciaérzést 14

15 tartják fontosabbnak, melyet sok evészavarra kidolgozott pontozóskála is mér, mint pl. az általam is használt Eating Disorder Inventory (EDI) (49) is. A testséma-zavar mértéke valamint a negatív önkép meghatározó a prognózis szempontjából. Súlyosabb önkép-zavar rendszerint rosszabb prognózissal jár (50). A negatív önkép nemcsak a prognózist befolyásolja, hanem jelentos rizikófaktor is. Eric Button Leicester-i kutató éves lányok 4 éves utánkövetése során a negatív önképet az evészavarok jelentos rizikófaktorának találta (51). Az evészavarok és az önbecsülés szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy az evészavarok sikeres terápiája az önkép javulását eredményezi, s az önkép javulása is kedvezoen hat a táplákozási zavarok tüneteire (52). A testséma-javító és önképfejleszto tréningek preventív és terápiás hatása bizonyított (53) Speciális pszichopatológia Karcsúság késztetés A soványság utáni vágy az anorexia nervosa egyik központi jellegzetessége. Kifejezi egyrészt a testsúlycsökkenés utáni vágyat, másrészt az elhízástól való félelmet. Mérése az Eating Disorder Inventory (EDI) (49) egyik alskálájával történik, melyben olyan kérdések szerepelnek, mint pl. nem tudok édességet enni anélkül, hogy ne lennék ideges, félek az elhízástól, buntudatom van, ha sokat ettem, eros bennem a vágy, hogy sovány legyek. Garner mind anorexiában mind bulimiában a kontroll csoporthoz viszonyítva szignifikánsan magasabbnak találta az EDI ezen alskálájának értékeit (49) Testi elégedetlenség Aki túl nagy súlyt fektet arra, hogy pubertáskor bizonyos testrészei megváltoznak, esetleg hájasabbá válnak, az elégedetlenné válik testével. Foként a nemiséggel összefüggo testrészeikkel szoktak elégedetlenek lenni, a mellükkel, a csípojükkel, a hasukkal, és a fenekükkel. 15

16 Az EDI-n a testi elégedetlenséget a következo kérdések jelzik: azt hiszem a hasam túl nagy, vagy azt hiszem a csípom túl széles, vagy a combjaim túl vastagok. Az elégedetlenség oka legtöbbször a test percepciójának megváltozása, azaz a testképzavar. A testképzavar az evészavarok legjellemzobb tünete (54), az anorexia nervosa diagnosztikus kritériuma (DSM IV) (1). Ez a testképzavar nem pusztán vizuális jellegu, hanem jóval komplexebb élményt jelent, taktilis, interoceptív, térbeli összetevoje is van (55). A testképzavart többen is igazolták, például a testméretek becslésének és mérésének eltérésével (56). Ez a testképzavar az enyhétol egészen a téveszme szintuig terjedhet. A testképzavar szoros kapcsolatban van az önképpel (45) is, de a másokhoz való viszonnyal is. A soványságnak szimbolikus jelentése is van, olyan kis teret foglal el, hogy nincs kockázat a másokkal való összeütközésre (57). A testképzavart Modigliani képei jelenítik meg muvészien: aki vékonnyá, mintegy testetlenné teszi teremtményeit, hogy jobban megmutatkozzék meditációra hajló enyhén melankólikus lelkük (58). Garner eredményei szerint purgatív anorexiások és bulimiások elégedetlenség a testtel EDI alskálája szignifikánsan magasabb, mint a restriktív anorexiásoké, illetve a kontrollcsoporté (49) Hatékonyság hiánya A hatékonyság hiányának érzése azt jelenti, hogy az egyén önmagát inadekvátnak, inkompetensnek, értéktelennek érzi, aki nem képes a kontrollt tartani saját élete felett. A jelenséget többen is az evészavarokban fellelheto alapveto zavarnak tartják (59, 60, 61). Az EDI (49) a hatékonyság hiányát a következo kérdésekkel méri: eredménytelen vagyok vagy nincs jó véleményem magamról vagy el tudom érni céljaimat, vagy egyedül érzem magam a világban, vagy képes vagyok kontrollálni a dolgokat, vagy bárcsak valaki más lennék. Garner mind anorexiás mind bulimiás betegeknél szignifikánsan magasabbnak találta a hatékonyság hiányának mértékét a kontroll csoporthoz képest, valamint az önképpel és az általános pszichológiai állapottal talált szoros korrelációt (49). 16

17 Perfekcionizmus Perfekcionizmusról akkor beszélünk, ha valaki magas belso elvárásokat támaszt önmagával szemben a leheto legjobb teljesítmény elérésére. Leírható úgy is, mint dichotomikus gondolkodásmód, ahol csak a 100 % os teljesítmény létezik (62). Azokban a családokban, ahol anorexia nervosa megbetegedés fordul elo, mindig magas a teljesítmény orientáció (63, 59). Az EDI (49) skálán a következo kérdések jelzik a perfekcionizmust: csak a tökéletes teljesítmény elég a családomnak, vagy utálom, ha nem én vagyok a legjobb, vagy úgy érzem, vagy tökéletesen csinálom vagy inkább sehogy sem. Úgy tunik a perfekcionizmus az anorexia nervosa fenotípusos jellegzetessége (64), sot mások szerint ez a karaktervonás olyan mélyen gyökeredzik, hogy gyógyult anorexiás betegek perfekcionizmusa még gyógyulás után is megmarad (65). Ugyanakkor a túlzott perfekcionizmust az anorexia nervosa jelentos prognosztikai faktorának is találták anorexiás betegek 5-10 éves utánkövetésekor (66). Garner mind anorexiás, mind bulimiás betegeknél szignifikánsan magasabbnak találta a perfekcionizmus mértékét a kontroll csoporthoz képest (49) Interperszonális bizalmatlanság Az interperszonális bizalmatlanság a szoros kapcsolatoktól való távolságtartást, s ennek hiányában egy általános elidegenedést, elmagányosodást jelent. Nem azonos a paranoid gondolkozással illetve attituddel. A kapcsolatteremtésre, illetve az érzelmek mások felé való kifejezésének képtelenségét jelzi. Az evészavarok kialakulásában és fennmaradásában kulcsfontosságú (60, 61, 67). Az EDI (49) alskálán olyan kérdések utalnak rá, mint pl. megbízom másokban, vagy vannak szoros kapcsolataim, vagy könnyen beszélgetek másokkal vagy tisztes távolságban kell lennem másoktól. A bizalmas kapcsolatokra való képtelenség és a Sifneos (68) által leírt alexitímia között szoros kapcsolatot találtak (69). Ezt a kapcsolatot nem csak evészavaros betegeknél, hanem a kontollcsoportokban is megtalálták. Az alexitímia egy olyan 17

18 kognitív-affektív zavar, mely megnehezíti az egyén érzéseinek felismerését, azonosítását. Az alexitímiás egyén gondolkodásmódja konkrét, nem tud absztrahálni, kicsi a fantáziája, nem tud empatizálni másokkal. Emiatt nem képes bizalmas kapcsolatokra. Bár az alexitímia számos pszichiátriai és pszichoszomatikus megbetegedés jellegzetessége, anorexia nervosa és bulimia nervosa esetében is jóval nagyobb mértékben van jelen, mint az egészséges kontroll csoportban (70, 71). Az interperszonális bizalmatlanság az önképpel is szoros összefüggést mutat, hiszen csak saját magunk elfogadása után lehetünk képesek másokhoz közel kerülni. Az interperszonális bizalmatlanság csökkentése a célja az interperszonális pszichoterápiának, mely evészavaros betegeknél ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a kognitív és viselkedésterápia (72, 73). Garner szerint az EDI bizalmatlanság alskála az önképpel és a depressziós tünetekkel áll kapcsolatban, s mind anorexia nervosában mind bulimia nervosában szignifikánsan magasabb a kontrollcsoporténál (49) Interoceptív tudatosság Ez a tünet az érzelmek és a belso érzetek pontos felimerésének, azonosításának hiánya. Az egyén nem képes felismerni, ha éhes, ha tele van, ha szomorú, ha mérges. Bruch (59) és Sevini-Palazzoli (60) kulcsfontosságú szerepet tulajdonított az interoceptív tudatosságnak az evészavarok kialakulásában, amit Garfinkel és Garner (74) is megerosített. Az EDI (49) interoceptív tudatosság alskálája a következo kérdéseket tartalmazza: megijedek, ha az érzéseim túl erosek, vagy meg vagyok zavarodva, hogy mit is érzek, vagy nem tudom, mi játszódik le bennem, vagy ha le vagyok törve nem tudom, hogy szomorú vagyok, vagy mérges. Az evéssel összefüggésben, pedig a következo kérdések utalnak rá: ha le vagyok törve, félek, hogy enni kezdek, vagy nem tudom, hogy éhes vagyok-e vagy sem Garner vizsgálata szerint a belso tudatosság alskálán az anorexiás betegek szignifikánsan magasabb pontszámot értek el mint a kontrollcsoport (49). 18

19 Félelem a felnotté válástól Az evészavaros betegekre jellemzo, hogy félnek az éretté válástól. Az anorexia nervosa hátterében gyakran a nemiségtol való félelem fejezodik ki, amíg nem növök fel, addig nem kell szexuális életet élnem. A félelem az éretté válástól azonban nem csak a szexuális élet elutasítása, hanem félelem attól is, hogy felnottként felelosek vagyunk magunkért, tetteinkért. Jellemzo példa erre Pán Péter, a fiú, aki annyira félt a felnotté válástól, hogy soha-országban lakott, ahol nem kell felnoni a gyerekeknek, s olyan könnyu volt, hogy repülni is tudott. A mese szerzoje- Sir James Matthew Barrievalószínuleg szintén anorexiás lehetett (5). Crisp a félelmet a felnotté válástól (41, 75) az anorexia nervosa centrális pszichopatológiájának tartotta. Az EDI skálán olyan mondatok kérdeznek erre a félelemre, mint pl: bárcsak a gyermekkor védett helyzetében lennék, vagy életem legboldogabb idoszaka a gyermekkor volt, vagy bárcsak újra gyerek lennék. Garner úgy találta, hogy az anorexiás betegek magasabb pontszámot értek el az EDI skála félelem a felnotté válástól alskáláján, mint a bulimiás betegek, bár ebben a vizsgálatában mindössze 35 anorexiás beteg szerepelt (49). Módszerek A vizsgálatban résztvevo betegek A vizsgálatba az angliai Leicester város orvosi egyetemének pszichiátriai klinikáján muködo evészavar ambulancián 1991 és 2000 közt kezelt betegek kerültek be. A betegek diagnózisa anorexia nervosa és bulimia nervosa volt a DSM III- R (76) szerint. Ez az evészavar ambulancia területi ellátási kötelezettséggel bírt, Leicester és Ruthland megyét látta el. A betegek zöme no volt, s a vizsgálatba is csak nok kerültek be, 3 anorexia nervosával, és 2 bulimia nervosával kezelt férfi adatait kizártam a vizsgálati adatbázisból. 19

20 124 anorexia nervosás beteg, és 242 bulimiás beteg vett részt a vizsgálatban. A betegek demográfiai adatai, testsúlyuk, testtömeg indexük (BMI) az 1. táblázatban láthatóak. 1. táblázat. A vizsgálatban szereplo betegek adatai Anorexia Bulimia Testsúly (kg) Min-max átlag + S.D BMI (kg/m2) Min-max átlag + S.D Életkor (év) Min-max átlag + S.D Betegség idotartama (hó) Min-max átlag + S.D Adatgyujtés Az elso interjú során vettük fel a betegek demográfiai adatait, súlyukat, a BMI-t, életkorukat, betegségük idotartamát, az anamnézisben szereplo evészavartart, az anamnézisben szereplo egyéb pszichiátriai megbetegedést, a családban eloforduló bármilyen pszichiátriai megbetegedést, valamint ha a beteg gyermekkorában elvesztette anyját vagy apját, a szülo halála vagy válás miatt. Ekkor vettük fel a Clinical Eating Disorders Rating Instrument-et (CEDRI-t) is, (77) mely részletes tünettani elemzésre szolgál. A CEDRI 0-3-ig pontozza az evészavar tüneteit, súlyosságuk illetve gyakoriságuk alapján. Méri többek között a diétázás mértékét, a hízlaló ételek kerülésének mértékét, a testképzavar súlyosságát, a falásrohamok gyakoriságát, a szubjektív túlevés mértékét, az önhánytatás, a hashajtó szedés, az egyéb testsúly csökkento gyógyszerek szedésének gyakoriságát, az étel megrágása és kiköpése annak lenyelése nélkül 20

21 tünet gyakoriságát, a fokozott testedzés mértékét. A CEDRI a beteg felvételét megelozo hónapban meglévo tüneteket pontozza. 0 pontot ér, ha egyáltalán nincs meg a tünet, 1 pontot, ha enyhe formában van meg, illetve az adott hónapban csak néhányszor fordult elo, 2 pontot ér, ha közepes fokban van meg a tünet, jellemzo a betegre, heti többszöri gyakorisággal. Súlyos, illetve napi rendszerességgel jelentkezo tünet 3 pontot ér. A CEDRI-t Magyarországon nem használják, validált magyar verziója nincs, kivonata a függelékben megtalálható. A CEDRI egyéb, általános tünetek súlyosságát is méri- mint pl depresszív hangulat, szorongás, belso feszültség, szuicid gondolatok, alvászavar- ezen tünetek mérésére más skálát használtam Pontozóskálák Közvetlenül az elso interjú után kértük meg a betegeket 3 önkitölto pontozóskála kitöltésére. A pontozóskálák a következok voltak: 1. A Rosenberg Self -Esteem Skála (RSES) (78): egy 10 pontos skála, mely evészavaros betegeknél a legalkalmasabb az önkép mérésére (79). Mivel egy kevéssé ismert skáláról van szó, a függelékben megtalálható. 2. A pszichiátriai tünetek súlyosságának vizsgálatára a Symptom Check List 90-R (SCL-90-R)-t használtam (80), mely 9 alskálát tartalmaz: a szomatizációs tünetek, a kényszeres tünetek, az interperszonális érzékenység, a depresszió, a szorongás, a hosztilitás, a fóbiás szorongás, a paranoid gondolatok és a pszichózis alskálákat. 3. Az evészavarokra jellemzo kognitív, emocionális és viselkedéses tényezoket az EDI-vel (49) mértem. Az evészavarok vizsgálatában ez a leggyakrabban használt kérdoív, Túri munkacsoportja közölte hazai validálását. (5, 81). Az EDI egy 64 21

22 kérdést tartalmazó önkitölto kérdoív. 8 alskálát tartalmaz: a karcsúság késztetés, a bulimiás tünetek, a testi elégedetlenség, a hatékonyság hiánya, a perfekcionizmus, az interperszonális bizalmatlanság, az interoceptív tudatosság, és a félelem a felnotté válástól alskálákat. Azokban az elemzésekben azonban, melyekben ezeket az önkitölto kérdoíveket is felhasználtam, csak 117 anorexiás és 81 bulimiás beteg adatait használtam. Ennek egyik oka, hogy a vizsgálat idején a bulimiás betegek egy részének kitöltött kérdoívei nem álltak rendelkezésemre, másik oka pedig, voltak olyan betegek akik a kérdoíveket egyáltalán nem, vagy nem közvetlenül (egy héten belül) az elso interjú után töltötték ki Statisztikai elemzés A kérdésfeltevéstol függoen többnyire összehasonlításokat végeztem. Vagy az anorexiás és a bulimiás betegek adatait, vagy két alcsoportot hasonlítottam össze (pl. hashajtót használókat és hashajtót nem használókat). A parametriás értékeknél t tesztet, a nem-paraméteres értékeknél, pedig Mann-Whitney tesztet használtam. Tekintettel a sok változóra, Bonferroni korrekciót végeztem minden esetben (82). A nem-paraméteres változóknál a vizsgált tünetet megjósoló változók meghatározása céljából a logisztikus regressziós analízist is megcsináltam. A logisztikus regressziónál a Backward Wald eljárást használtam. Itt az elso lépésben minden változó bekerült a modellbe, majd fokozatosan kiestek, ha nem érték el a p=0.10 szignifikancia szintet. Végül csak azok a változók maradtak bent a modellben, amelyek szignifikancia szintje elérte a p=0.10 értéket, klinikai jelentosége azonban a p=0.05 szignifikancia szintet eléro változóknak van. A tünetek közti kapcsolatok elemzéséhez Spearman korrelációt használtam. A statisztikai elemzéseket az SPSS 10. for Windows programcsomaggal készítettem el (83). 22

23 Eredmények A testedzés szerepe anorexiás és bulimiás betegeknél 124 anorexia nervosában és 242 bulimia nervosában szenvedo beteg tüneteit elemeztem. Mind az anorexiás mind a bulimiás betegeket két csoportra osztottam testedzésük mennyisége alapján. A rendszeresen edzo csoportba kerültek azok a betegek, 2 ill. 3 pontot értek el a CEDRI-n, azaz, akik testsúlyuk csökkentése érdekében lelkiismeretesen, rendszeresen, az elmúlt hónapban minimum 6 alkalommal fáradhatatlanul edzettek. A nem edzo csoportba pedig azok kerültek, akik 0 ill. 1 pontot értek el a CEDRI-n, azaz ennél kevesebbet sportoltak. Mindkét diagnosztikus csoportban a rendszeresen edzo és nem edzo betegek BMI-t, életkorát és betegségük idotartamát t teszttel, a nem paraméteres adataikat, azaz a CEDRI alskáláin mért evési tüneteik mértékét pedig Mann Whitney teszttel hasonlítottam össze. Összehasonlítottam a koplalás mértékét, a hízlaló ételek kerülésének mértékét, a falásrohamok, az önhánytatás és a has hajtó használat gyakoriságát. Logisztikus regressziót végeztem annak vizsgálatára, hogy a fokozott testedzés mely tünetekkel jár együtt a legnagyobb eséllyel. A 124 anorexiás beteg közül 43-an (34.7 %), a 242 bulimiás beteg közül pedig 97 en (40.1 % ) sportoltak rendszeresen. Az anorexia nervosa purgatív csoportjában 40-bol 16-an (40%), a restriktív csoportban 84-bol 27-en (32.1 %). A sportolók aránya nem különbözött egymástól szignifikánsan sem a két diagnosztikus csoport között, sem az anorexia nervosa két alcsoportja között. Az anorexiás betegek közt a rendszeresen testedzok testtömeg indexe nagyobb, (testedzok BMI átlag kg\m 2, nem edzok BMI-je átlag: kg\m 2 ). A t teszttel a különbség szignifikáns, t=2.69, p= Ezzel szemben a bulimiás betegeknél a testedzok BMI -je alacsonyabb (testedzok BMI-je átlag: kg\m 2, nem edzok: kg\m 2 ). A különbség itt is szignifikáns t=1.78, p= A testedzo és nem edzo anorexiás és bulimiás betegek BMI értékei az 1. ábrán láthatóak. 23

24 1. ábra. Testedzo és nem edzo anorexiás és bulimiás betegek BMI értékei Anorexia Edzi magát Nem edz Bulimia A testedzo és nem edzo betegek életkora anorexiás betegeknél testedzoknél év, a testet nem edzoknél év, bulimiásoknál az edzok életkora átlagosan év, a nem edzoké pedig év. A különbség nem szignifikáns. Betegségük idotartama sem különbözött egyik diagnosztikus csoportban sem (az anorexiás csoportban a testedzoké hónap, a nem edzoké hónap, a bulimiás csoportban a testedzoké hónap, a nem edzoké hónap). Az evészavarok tünetei közül az anorexiás csoportban az edzo és nem edzo betegek csak a CEDRI koplalás (U=993; p=0.006) illetve a hízlaló ételek kerülésének tételeiben (U=955, 5; p=0.006) különböznek egymástól. A bulimiás csoportban Mann Whitney teszttel több szignifikáns különbséget is találtunk. A sportoló bulimiások szignifikánsan erosebben koplalnak (U=4965.5; p=0.005), jobban elkerülik a hízlaló ételeket (U=4560.5; p<0.001), több hashajtót használnak (U=5026; p=0.003), torzultabb a testképük (U=4172; p<0.001), de kevesebbet hánytatják magukat (U=5410.5; p= 0.028). A 2. és 3. táblázatban a testedzo és nem edzo anorexiás 24

25 betegek tüneteinek összehasonlítása látható, a 2. és 3. ábrán, pedig a testedzo és nem edzo bulimiás betegek tüneteinek különbségeit szemléltetem. 2. táblázat. Testedzo és nem edzo anorexiás betegek összehasonlítása Edzi magát N=43 Nem edz N=81 U p Átlag+SD Átlag+SD Koplalás Hízlaló ételek kerülé se Falásroham n.s. Önhánytatás n.s. Hashajtó abúzus n.s. Torzult testkép n.s. 3. táblázat. Testedzo és nem edzo bulimiás betegek összehasonlítása Edzi magát N=97 Nem edz N=145 U p Átlag+SD Átlag+SD Koplalás Hízlaló ételek kerülése Falásroham n.s. Önhánytatás Hashajtó abúzus Torzult testkép

26 2. ábra. A testedzo és nem edzo anorexiás betegek tüneteinek különbségei Anorexia nervosa Koplalás Hízlaló ételek kerülése Falásroham Önhánytatás Hashajtó abúzus Torzult testkép edzi magát nem edz 3. ábra. A testedzo és nem edzo bulimiás betegek tüneteinek különbségei Bulimia nervosa Koplalás Hízlaló ételek kerülése Falásroham Önhánytatás Hashajtó abúzus Torzult testkép edzi magát nem edz 26

27 Tekintettel arra, hogy a vizsgálatban sok változó szerepelt, és az egymástól elkülönült Mann-Whitney tesztek nem vehették figyelembe a változók közti interakciókat, ezért a logisztikus regressziós analízist is elvégeztem. Anorexiás betegeknél a Mann-Whitney teszt eredményeihez hasonló eredményeket kaptunk, náluk csak a hízlaló ételek kerülése függ össze a testmozgással, (B=0.559, p=0.028), sem a koplalás mértéke, sem a falásrohamok gyakorisága, sem az önhánytatás illetve hashajtózás, sem a testképzavar mértéke nincs kapcsolatban az eroteljes sportolással. A logisztikus regresszió eredménye i a 4. táblázatban láthatóak. 4. táblázat. A testedzéssel összefüggo tünetek anorexiás betegeknél* B SE Wald Exp (B) Sig. Hízlaló ételek kerülése *: Logisztikus regresszió Bulimiás betegnél azonban a torz testképpel és a hízlaló ételek kerülésével pozitív, az önhánytatással és a BMI-vel pedig negatív kapcsolatban áll a rendszeres testedzés, míg a falásrohamokkal, a koplalással, a hashajtó és egyéb súlycsökkento gyógyszerek szedésével nincs összefüggésben a sportolás. 5. táblázat. A testedzéssel összefüggo tünetek bulimiás betegeknél* B SE Wald Exp (B) Sig. Hízlaló ételek kerülése * Torzult testkép * Önhánytatás * BMI * * : Logisztikus regresszió 27

28 A testedzés és a többi evészavar tünet összefüggéseit, azaz a logisztikus regressziók eredményeit a 4. ábra szemlélteti. 4. ábra. A testedzés és a többi tünet összefüggései Anorexia nervosa Függ Hízlaló ételek kerülése Nem függ Koplalás Falásroham + Testedzés Önhánytatás Hashajtó abúzus Testképzavar BMI Bulimia nervosa Függ Nem függ Koplalás + Falásroham Torzult testkép Hashajtó abúzus Testedzés Hízlaló ételek kerülése Önhánytatás BMI _ Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy az anorexiások és a bulimiás betegek hasonló arányban edzenek rendszeresen, az anorexiás betegeknél az edzok magasabb 28

29 BMI-vel rendelkeznek, a bulimiásoknál éppen fordítva, az edzok soványabbak, ok a testedzést sikeresen alkalmazzák súlycsökkento manoverként. Ráadásul náluk védelmi szerepet is betölt a fokozott edzés, hiszen a testedzok kevesebbet hánytatják magukat Purgáló és restriktív anorexiások összehasonlítása A DSM-IV (1) az anorexia nervosa két alcsoportját különíti el: a restriktív típust és a purgatív típust. A restriktív típusba tartozó betegek kerülik a hízlaló ételeket, kis mennyiségeket esznek, esetleg sok testgyakorlatot végeznek. A purgatív csoportba tartozók viszont más módszereket is használnak testsúlyuk csökkentése érdekében: hánytatják magukat, hashajtókat, vízhajtókat illetve egyéb gyógyszereket szednek. A purgatív csoport tagjainak falásrohamaik is lehetnek. A jelen értekezés választ keres arra a kérdésre, hogy a restriktív és a purgatív anorexiások különböznek-e egymástól az önbecsülés torzulásának mértékében, illetve egyéb pszichopatológiai tünetekben, mint a karcsúság késztetésben, a testi elégedetlenségben, a hatékonyság hiányában, a perfekcionizmusban, az interperszonális bizalmatlanságban, az interoceptív tudatosságban, és a félelemben a felnotté válástól. A vizsgálatban 117 anorexia nervosával kezelt beteg vett részt, közülük 78 tartozott a restriktív altípusba, 39-en pedig purgáló anorexiások voltak. A restriktív csoport Rosenberg skálájának átlagértéke szemben a purgatív csoport átlagértékével. A két csoport Rosenberg skáláinak értékeit Mann- Whitney teszttel összehasonlítva a különbség szignifikáns, p=0.005, azaz igaz, hogy a purgatív anorexiások önbecsülése rosszabb. Az EDI skála alskáláinak értékei is nem-parametriás adatok, ezért itt is a Mann- Whitney tesztet alkalmaztam. Az EDI alskálákat összehasonlítva, Bonferroni korrekció után a bulimiás tünetek (p=0.0001), az eredménytelenség (p=0.001) és az elégedetlenség a testtel (p=0.0001) alskáláknál jelentkezett szignifikáns különbség. Az SCL-90-R skála alskálái parametriás jelleguek, ezért itt a t tesztet alkalmaztam. Az SCL alskálákat összehasonlítva, Bonferroni korrekció után csak a depresszió 29

30 mutatott szignifikáns különbséget (p=0.004). Az alskálák átlagértékei a standard deviációval, a Mann-Whitney és a t teszt eredményei az 6. táblázatban láthatók. 6. táblázat. Purgáló és restriktív anorexiások RSES, EDI és SCL-90-R alskáláinak összehasonlítása Mann-Whitney és t teszttel Purgatív Restriktív N=39 N=78 Átlag + SD Átlag + SD U P Átlag +S.D. Átlag +S.D. U P Önbecsülés (RSES) * Karcsúság késztetés Bulimia * Hatékonyság hiánya * Testi elégedetlenség * Perfekcionizmus n.s. Interperszonális n.s. bizalmatlanság Interoceptív tudatosság Félelem a felnotté válástól n.s. Átlag + SD Átlag + SD t P Szomatizació Kényszeres tünetek Interperszonális érzékenység Depresszió * Szorongás Hosztilitás n.s. Fóbia n.s. Paranoid gondolatok n.s. Pszichózis n.s. Global * : Bonferroni korrekció 30

31 A statisztikai elemzésekbol tehát egyértelmuen kiderült, hogy a purgatív anorexiások önbecsülése rosszabb, elégedetlenebbek testükkel, magukat kevésbé érzik hatékonynak és depressziósabbak mint a restriktív anorexiások. A két csoport nem különbözött egymástól az életkorban, a betegség idotartamában, illetve a testtömeg indexben, t-teszttel összehasonlítva. Hasonlóan nincs különbség az anamnesztikus adatokban, a családi anamnézisben és a szülo esetleges elvesztésében. A purgáló anorexiás csoport egy igen heterogén csoport, hiszen a betegeknek vagy falásrohama van, vagy hashajtót használnak, vagy hánytatják magukat, esetleg ezek kombinációja van jelen. A vizsgálatban szereplo 117 anorexiás beteg közül 39-nek voltak purgáló tünetei, 17-nek volt falásrohama, 25-en hánytatták magukat, és 22-en használtak rendszeresen hashajtót. 6 beteg volt, akinek falásrohama is volt, hánytatta is magát és hashajtót is használt. 7-en falásrohammal és önhánytatással is rendelkeztek, 2 beteg hashajtózott és falásrohamai voltak, 4 beteg hánytatta magát és hashajtót használt, de falásrohama nem volt. Az 5. ábrán látható a vizsgálatban szereplo purgatív anorexiás betegek tünet variációinak eloszlása. 31

32 5. ábra. A vizsgálatban szereplo purgatív anorexiás betegek tüneti eloszlása. Önhánytatás 8 Hashajtózás Falásroham Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy vajon melyik tünet az, amely felelos a purgatív anorexiások rosszabb önbecsülésért, és a rosszabb speciális és általános pszichopatológiáért. A kérdés megválaszolására külön meg kellene vizsgálni mind a három tünetet. Mivel a falásrohammal és az önhánytatással társuló pszichopatológia jól dokumentált az irodalomban, viszont a hashajtó abúzus jelentosége kevésbé ismert, ezért dolgozatomban a hashajtó használat tünetet emeltem ki, és vizsgáltam meg külön. 32

33 5. 3. Hashajtó abúzus Jelen tanulmány a hashajtót használó és hashajtót nem használó evészavaros betegeket hasonlítja össze. A vizsgálatban 117 anorexia nervosával kezelt és 81 bulimia nervosával kezelt beteg vett részt. A 117 anorexiás betegbol 78 volt restriktív és 39 -an voltak purgatív anorexiások. A 39 purgatív anorexiás beteg közül 22-en (18.8%) használtak hashajtót súlycsökkentés céljából. A 81 bulimia nervosával kezelt beteg közül, 67-en ( 82.7 %) hánytatták magukat és 28-an (34. 6%) használtak hashajtót. 22 (27.2%) beteg volt, aki hashajtót is használt és hánytatta is magát. Mindkét diagnosztikus csoportban a betegeket hashajtót használó és nem használó csoportokra osztottam, majd t teszttel a folytonos változókat, Mann-Whitney teszttel, pedig a nem paraméteres adataikat hasonlítottam össze. Sem az anorexia nervosa csoportban, sem a bulimia nervosa csoportban nem találtam különbséget a hashajtót használók és nem használók életkorában, testtömeg indexében és betegségük idotartamában. Az anamnesztikus adatok, a családi anamnézis, illetve a szülo esetleges elvesztésében sem volt különbség. Az eredmények a 7. táblázatban láthatóak. az eredmények szemléltetése, pedig a 6. ábrán látható. 33

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése Tézisek Az evészavarok tüneti elemzése címu doktori értekezéshez Az evés zavarainak alapvetoen két fo formája van, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Az anorexia nervosa alaptünetei az elhízástól

Részletesebben

A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar.

A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar. Evészavarok A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar. Két legismertebb típusa: az anorexia és a bulimia

Részletesebben

A táplálkozás, a menstruáció és a csontanyagcsere zavarainak rizikófaktorai sportoló és inaktív egyetemisták körében

A táplálkozás, a menstruáció és a csontanyagcsere zavarainak rizikófaktorai sportoló és inaktív egyetemisták körében A táplálkozás, a menstruáció és a csontanyagcsere zavarainak rizikófaktorai sportoló és inaktív egyetemisták körében Kovács Vivien Döniz, Vidiczki-Dóczi Andrea, Molnár Andor H. SZTE JGYPK TSTI Fiatal Sporttudósok

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Evés- és testképzavarok

Evés- és testképzavarok Evés- és testképzavarok Babusa Bernadett Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Miért fontosak az evés zavarai? Gyakoriak: az elhízás gyakorisága 20-30% körüli, a szubklinikai zavarok (egyes

Részletesebben

LE AZ EVÉSZAVAROK KÖRÜLI MÍTOSZOKKAL!

LE AZ EVÉSZAVAROK KÖRÜLI MÍTOSZOKKAL! Mivel az étkezési zavarok körül elég sok a félreértés és sztereotípia (vagyis általánosítás), ezért most ezeknek a tévhiteknek a megdöntését állítottuk célkeresztbe. Mik is azok az evészavarok? Amikor

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett,

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, később már csak kizárólag az étvágy hiányát jelentette. Kialakulásának magyarázatában kezdetben vallásos elképzelések

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A táplálkozászavarok kialakulásának hátterében nemcsak társadalmi hatások, hanem idegrendszeri, illetve hormonális problémák is állhatnak.

A táplálkozászavarok kialakulásának hátterében nemcsak társadalmi hatások, hanem idegrendszeri, illetve hormonális problémák is állhatnak. SAJTÓCIKK SPORT ÉS TÁPLÁLKOZÁSZAVAROK 2013.10.30. Az étkezési zavarok évszázadok óta jelen vannak az emberiség életében, ám csak az utóbbi évtizedekben fedezték fel ezek élettani, pszichológiai és társadalmi

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

FALÁSZAVAR. Szumska Irena Dudás Katalin

FALÁSZAVAR. Szumska Irena Dudás Katalin Szumska Irena Dudás Katalin FALÁSZAVAR 1959-ben STUNKARD két szindrómát különböztetett meg az elhízottak körében: a falási szindrómát és az éjszakai evés szindrómát (STUNKARD 1959). Közleménye azonban

Részletesebben

Természetgyógyászati Klinikum

Természetgyógyászati Klinikum Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák

Részletesebben

Caronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő

Caronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő Caronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő Tisztelettel köszöntöm a kedves érdeklődőt! A Max-Immun Kft. 2013 júliusában bízta meg cégünket az angliai székhelyű Bujtar Medical Ltd.-t (Company

Részletesebben

Elso elemzés Example Anorexia

Elso elemzés Example Anorexia 50 KHz R 739 Xc 62 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:11 dátuma: Név: Example Anorexia Születési dátum: 05.02.1981 Keresztnév: Kor:: 24 Év Neme: no Magasság: 1,65 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG

6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG 6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG Cél: A táplálékszabályozás szintjeinek megbeszélése, az étel minősége, illetve a belső ingerek

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.

Konzultáció. Bitter István 2012 dec. 10. Konzultáció Bitter István 2012 dec. 10. Pszichiátriai viszgálat 1. Megjelenés, viselkedés Pl. cooperativ, hosztilis, őszinte, csábító stb.; Pszichomotorium, szorongás látható tünetei ide is kerülhetnek

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,

Részletesebben

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont ISSM definíció- 2014 Szexuális aktivitás során az ejakuláció állandóan vagy visszatérően bekövetkezik

Részletesebben

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus?

Homeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus? Dr. Simon Fiala Ágnes homeopátiás orvos, pszichoterapeuta Nárcizmus? Nárcizmus? Tartalom 28 éves nőbeteg B.Sz. esetének ismertetése 1. Nárcisztikus személyiségzavar - DSM 5 2. Homeopátiás alkati kritériumok

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János  Budapest, február 20. Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-0869 MOZDULJ

TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-0869 MOZDULJ a kövérség nem a probléma, hanem a megoldás a problémára. Dr. Vincent Feletti TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-0869 MOZDULJ meg MAGADÉRT! Informálás és motiváció fenntartás az Testkép Empátia Mentálhigiénés Egyesület

Részletesebben

KOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD

KOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD KOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam, 2016. 1 A kognitív szempontú állapotfelmérés

Részletesebben

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai

Részletesebben

Az elhízás magatartásbeli tényezői és befolyásolási lehetőségük: gének vagy környezet?

Az elhízás magatartásbeli tényezői és befolyásolási lehetőségük: gének vagy környezet? 3. KONSZENZUS KONFERENCIA az elhízás kialakulásáról, diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről 2016. november 25-26. Eger Az elhízás magatartásbeli tényezői és befolyásolási lehetőségük: gének vagy

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel -Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet zavara,

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Doktori tézisek. Dr. Tölgyes Tamás. Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola

Doktori tézisek. Dr. Tölgyes Tamás. Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Evészavarok és evészavar-tünetek epidemiológiája. Evészavarban szenvedő betegek személyiségvizsgálata kognitív megközelítésben pszichometriai módszerekkel Doktori tézisek Dr. Tölgyes Tamás Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

SZÜLÉS UTÁN IS ÉPEN, EGÉSZSÉGESEN

SZÜLÉS UTÁN IS ÉPEN, EGÉSZSÉGESEN SZÜLÉS UTÁN IS ÉPEN, EGÉSZSÉGESEN A BABÁNTÚL ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ KLINIKAI KUTATÁSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓJA 2018 Fempharma Europe Kft. BEVEZETÉS A szülés rendkívül nagy megterhelés a női szervezetnek.

Részletesebben

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. www.fimota.hu Terápiák összehasonlítása 68% 56% 34% 25% gyógyszer gyógyszer vis.terápia köz.rutin vis.terápia

Részletesebben

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

Elso elemzés Example Athletic

Elso elemzés Example Athletic 50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Gyermek és serdülıkori evészavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai. Németh Laura Vadaskert Kórház

Gyermek és serdülıkori evészavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai. Németh Laura Vadaskert Kórház Gyermek és serdülıkori evészavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai Németh Laura Vadaskert Kórház Evés szimbolikus értelmezése 1. Szorongás, bőntudat, izgalom elhárítása 2. Örömszerzés 3. Menekülés

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN Nagy Beáta Magda Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam 2014. Mi a diagnózis? A klinikai kép,

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL 1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja:

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja: Név: A kliens kódja: Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: év hó nap A kérdez súlyosság-értékelése 0-1 Valódi probléma nem áll fenn /nincs szükség segítségre 2-3 Kevésbé súlyos

Részletesebben

Havasi Éva Rakovics Márton

Havasi Éva Rakovics Márton Havasi Éva Rakovics Márton Súlyos gender kérdés, avagy a túlsúlyban, az elhízottságban megnyilvánuló nemi különbségek 1 Ebben a rövid terjedelmű írásban a férfiak és a nők testsúlyában meglevő különbségekről

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL

ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL Koszonits Rita 1, Örkényi Ágota 2 1 MDOSZ, 2 OGYEI Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének VIII. Szakmai

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil. 1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil. Magyarországon egyedi gyógyszerrendelés alapján két éve adható (MODASOMIL,

Részletesebben

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016 Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja

Részletesebben

Alkoholfogyasztás és fiatalok

Alkoholfogyasztás és fiatalok Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Schmidt Judit, Kovács Ildikó, Arató Györgyi, Pénzes Veronika, Lelovics Zsuzsanna Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Egészséges

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)

A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés) A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés) Bitter István 2016. április 28. E két portré alkotója milyen kutyaképet tud rajzolni? Kezelés előtt Rosszullét az egyetem bejárata előtt

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

HOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED

Részletesebben

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés

Részletesebben

Psychosomatische Erkrankungen. Tringer László Prof. emeritus

Psychosomatische Erkrankungen. Tringer László Prof. emeritus Psychosomatische Erkrankungen Tringer László Prof. emeritus Geschichte Altertum - Mittelalter Virchow: Zellpathologie Freud: unbewusste seelische Funktionen Heinroth, Jacobi: Verfasser des Begriffs Az

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

y ij = µ + α i + e ij

y ij = µ + α i + e ij Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben