Hivatkozással a felkérésre, opponensi véleményemet az alábbiakban adom meg

Átírás

1 DR. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár, iskolavezető PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Keszthely Deák F. u Hivatkozással a felkérésre, opponensi véleményemet az alábbiakban adom meg Fejes Ágnes Perzisztens növényvédő szerek hatástartam és lebomlás vizsgálatai című PhD. értekezésének nyilvános védéséhez. Bírálatom alapját a részemre megküldött dolgozat és a Pannon Egyetem Doktori Szabályzata képezte. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A jelölt témaválasztását időszerűnek és hasznosnak tartom, mert az nagyon jól illeszkedik azon hazai és európai uniós követelményekhez, miszerint a növényvédő szerek engedélyezésének alapelve, hogy ne legyenek káros hatással az emberi vagy az állati egészségre és nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a környezetre, a természetre. A növényvédő szerek gyakorlati alkalmazásának során érvényesülő egészségügyi veszélyek mértékének meghatározásához szükséges kockázatbecslés csak alapos, minden élőszintre kiterjedő toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok alapján végezhető el. Hasonlóképpen fontos az ökoszisztéma épségének megőrzése érdekében a különböző eredetű környezetterhelések vizsgálata és azok nyomon követése. Az értekezés szerkezeti felépítése és tagoltsága érthető és áttekinthető, megfelel a doktori szabályzatban megadott szempontoknak. A dolgozat ábrái és táblázatai egyértelműek és világosak. A 124 oldal terjedelmű dolgozat 2 oldal Tartalomjegyzékből, 4 oldal Kivonatokból (magyar, angol, német nyelven), 2 oldal Bevezetésből, 29 oldal Irodalmi áttekintésből, 20 oldal Anyagok és módszerekből, 23 oldal Eredményekből, 13 oldal Megvitatás és Következtetésekből, 5 oldal Összefoglalásból, 1 oldal Köszönetnyilvánításból, 15 oldal Irodalomjegyzékből, 2 oldal magyar 1

2 nyelvű Új Tudományos Eredmények, 2 oldal angol nyelvű Új Tudományos Eredmények és 3 oldal Függelék c. fejezetből áll. A következőkben az egyes fejezeteket érintő részletes bírálatomat ismertetem, melynek során nem térek ki a dolgozat kinyomtatott példányában tett megjegyzéseimre, javításaimra. RÉSZLETES BÍRÁLAT KIVONATOK A magyar nyelvű kivonat gondolatvezetése világos, jól nyomon követi a dolgozat egészét. Stílusa egyszerű, a megfogalmazások egyértelműek. Az idegen nyelvű kivonatok formai szempontból az előírásoknak megfelelnek. Az angol nyelvű kivonat címe módosításra szorul, a side-effect kifejezés helyett a degradation kifejezés, a hatástartam kifejezés magyar megfelelője a duration of effect. Az angol nyelvű szöveg első három mondata javításra szorul. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A fejezetben a Jelölt jól irányítja a figyelmet az értekezés témájára és annak szükségességére, fontosságára, illetve megadja a munka célját és irányát. A fejezetben a Szerző az expozíció és a perzisztencia angol eredetű szakkifejezések magyarra fordított elnevezéseit (kitettség, megmaradó képesség) használja. A magyar nyelvű toxikológiai, ökotoxikológiai szakirodalmakban azonban az expozíció és a perzisztencia szakkifejezések használata olyan általánosan elterjedt, hogy ezeket nem szükséges magyarra fordítani. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A dolgozat nagyrészt tartalmazza a szükséges hazai és külföldi közleményeket, bár bizonyos alfejezetek kapcsán általánosabban elfogadott toxikológiai (ökotoxikológiai) szakirodalmakra is lehetett volna hivatkozni. Ebben a részben a Jelölt az Irodalomjegyzékben szereplő 252 db irodalomból 146 db hazai és külföldi közleményt dolgozott fel. Az irodalmi áttekintés jól magyarázza és vezeti fel a kísérleteket. A Növényvédő szerek használatának környezeti aggályai című alfejezet 15. oldal második bekezdésében a Szerző azt írja, hogy Leggyakrabban valamely detoxifikációs enzimrendszer segítségével a szervezet kiválasztja, mint metabolitot. A detoxifikációs jelző helyett a metabolizáló kifejezés illene ide, mivel a toxikokinetika azon fázisa, amely a kiüríthető formákká történő álalakítást végzi, az a metabolizmus. A detoxifikációs kifejezés a toxicitás csökkenésére utal, azonban a 2

3 kiüríthető formákká történő átalakítás során gyakran fokozódik a toxicitás, azaz a metabolizmusnak van toxikus jellege is. A 15. oldal negyedik bekezdésében a Jelölt ír az együttes méreghatások formáiról és azok jelentőségéről, bár a példaként itt szereplő megállapítások elég általánosak, a mértékadóbb toxikológiai és ökotoxikológiai szakkönyvekből származó példákkal meggyőzőbben is alátámasztható az együttes méreghatások jelentősége. A Víz- és talajszennyező növényvédő szerek című alfejezet 17. oldal negyedik bekezdésében a Szerző leírja, hogy az acetoklór hatóanyag in vitro tesztekben genotoxikusnak bizonyult. Figyelembe véve a genotoxikológiában használatos in vitro tesztek széles tárházát célszerű lett volna megadni, hogy mely in vitro tesztek esetében adott pozitív eredmény az acetoklór. A 19. oldal közepén a Jelölt ír a glifozát hatóanyag és készítményei toxicitásának megítélése kapcsán kialakult szakmai vitákról, amely kapcsán több toxikológiai vizsgálat eredményét is megemlíti, azonban nem fogalmaz elég világosan, így nehezen dönthető el, hogy a kísérleti eredmények a hatóanyagra vagy a készítményre vonatkoznak. A 19. oldal második bekezdésében a Szerző kitér a növényvédő szer készítményekben található segédanyagok toxikológiai jelentőségéről. Az inaktív kifejezés helyett a kevésbé mérgező vagy a készítményben előforduló mennyiségben önálló toxicitással nem rendelkező kifejezést használni megfelelőbb lett volna. Az inaktív szó arra utal, hogy nincs biológiai aktivitása, azonban a segédanyagoknak is van, csak általában a készítményben előforduló mennyiségük nem okoz önálló toxicitást. A felület aktív összetevőkre tett megállapítás sem helyes, mivel nem szinergens hatásúak lehetnek, hanem önálló toxicitással rendelkezhetnek. A Szennyezések káros hatásának kimutatására alkalmazott toxikológiai eljárások című alfejezet 25. oldalán a Jelölt felsorolja a toxikológiai vizsgálatok során alkalmazott fontosabb kísérleti szervezeteket, a kecske nem tartozik ezen csoportba. A humán szempontból fontos elvégzendő vizsgálatok felsorolása pontatlan (etetéses helyett orális, baktériumokkal csak in vitro tesztek, késői neurotoxicitás csak szerves foszforsav észtereknél). ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Az Anyag és módszer fejezetben a Jelölt először ismerteti a talaj- és vízmintavétel módszereit, a minta-előkészítés és az analitikai vizsgálatok módszereit, majd a szennyező anyagok mérgező hatásainak kimutatására használt ökotoxikológiai teszteket. Az ökotoxikológiai vizsgálati módszerek leírása kapcsán hiányolom a vizsgálati anyagok kísérletekben alkalmazott koncentrációinak pontos és egyértelmű ismertetését. Hiányoznak azon analitikai módszerek leírása, amelyekkel a mikroelemek vizsgálatát végezték. EREDMÉNYEK Az Eredmények fejezet Analitikai vizsgálatok eredményei c. alfejezetben a Jelölt részletesen bemutatja a talaj- és vízmintákban mért szennyező anyagokat. Az első bekezdés szerint a 3

4 víz- és talajminták többféle szerves szennyezőt (növényvédő szerek, klórozott szénhidrogének stb.) is tartalmaztak, a többi bekezdésben azonban csak a növényvédő szerek szerepelnek, mint szerves szennyezők. Került-e mérésre növényvédő szereken kívül más szerves szennyező? Eltérőek a vizsgált talajminta és vízminta darabszámok. A növényvédő szerek esetében 423 db talajminta és 202 db vízminta szerepel (ez megegyezik az Anyagok és módszerek c. fejezet 43. oldalán leírtakkal), míg a mikroelemek kapcsán 322 db talajminta és 85 db vízminta. Hasonló eltérés figyelhető meg a glifozát szennyezés talaj- és vízminta darabszámainál (84 db talaj- és vízminta). A 63. oldalon a Szerző azt írja, hogy a glifozátot kiemelkedően magas (1ng/ml-hez közeli értékben) koncentrációban 5 alkalommal mutatták ki. Mivel a jogszabályban előírt küszöbérték 0,1ng/ml, a közel tízszeres mért mennyiség, csak határértéket meghaladó és nem kiemelkedően magas értéknek minősül. A Biológiai vizsgálatok eredményei c. alfejezet 64. oldalán a Jelölt ír arról, hogy a V2F1 minta esetében a mért diazinon és rézkoncentráció közel esett az irodalmi LC 50 -értékhez, így jelentősebb mortalitásra számítottak, azonban az eredmények ettől eltértek. Mivel a vízmintában többféle szerves szennyező anyag is előfordult, így valószínűleg a diazinon és a rézvegyületek biológiai hozzáférhetősége csökkent, és ez eredményezhette az enyhébb toxicitást. A talaj- és vízmintákban mért réztartalmakról csak utalások szerepelnek a dolgozatban, a 66. oldalon található 6. táblázatból hiányzik a réz. A A Cry4-toxinnal végzett vizsgálatok eredményei c. alfejezetben a szerző bemutatja a Vectobac készítményekkel elvégzett bomlásdinamikai és a csípőszúnyog lárvákon elvégzett ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeit. Az alfejezet 83. oldalán szereplő 33. ábrán, amely a Vectobac 12 AS Cry4- toxin koncentrációja és a szúnyoglárva mortalitás a Velencei-tó akvárium esetében címet viseli, érdekes eredmény látható: a kezelés utáni 2. napon toxin nem volt mérhető, ugyanakkor a mortalitás 90% fölötti volt. Mi lehet ennek az oka? MEGVITATÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A fejezetben a Jelölt összegzi kutatómunkája eredményeit, valamint összeveti azokat más szerzők korábbi vizsgálatainak eredményeivel. A talaj- és vízminták analitikai vizsgálata során detektált növényvédő szerek és mikroelemek ökotoxikológiai tesztjeiben tapasztalt ez egyedi méreghatásoktól eltérő mérgezési következmények kapcsán az antagonista hatás mellett a nagy szerves anyag tartalmú közegekben (felszíni vizek) érvényesülő lekötődések biológiai hozzáférhetőségre gyakorolt hatását is célszerű figyelembe venni, amely alapvetően befolyásolja az élőszervezetekbe bejutó testidegen kémiai anyagok mennyiségét. A szisztémás hatások kiváltásáért a szervezetbe bejutó és a célszerve eljutó mennyiségek a felelősek. A fejezet oldalán a POEA formázó anyag, a Roundup készítmény és a glifozát hatóanyag mérgező hatásainak jellemzése kapcsán sajnos lemaradtak a dózisok, így nehezebben vethetők össze a saját vizsgálatok eredményeivel. 4

5 ÖSSZEFOGLALÁS Az Összefoglalás megfelelő tömörséggel, elsősorban az eredményeken keresztül próbálja bemutatni a kísérletsorozatot, illetve az elvégzett munkát. A Szerző a fejezet 97. oldalának második bekezdésében azt írja, hogy a talaj- és vízmintákban számos szennyező toxikus (inkább mikro-) elem fordult elő, főként bór, szelén, réz és arzén. Ugyanakkor a dolgozat 66. oldalán található 6. táblázatból hiányzik a réz, viszont van nikkel. IRODALOMJEGYZÉK A téma feldolgozásához 252 db irodalmat vett igénybe, melyekből több mint 50%-a 2004 utáni közlemény és egyéb forrás. Valamennyi hivatkozás megtalálható a dolgozat szöveges részében. Apró pontatlanságok előfordulnak (folyóirat címe hiányzik, pontok vesszők használata nem egységes). Ügyelni kell a források egységes megjelenítésére. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A fejezetben a Szerző önálló, illetve munkacsoporttal együtt végzett vizsgálataiból származó eredményeinek tézisszerű összefoglalása olvasható. Az első és az ötödik tézispontban szereplő megállapítások helytállóak, de nem igazán tartalmaznak újszerű tudományos eredményeket. A második, a harmadik a negyedik és a hatodik tézispontban feltüntetett eredményeket elfogadom új és újszerű tudományos eredményeknek. FÜGGELÉK A fejezetben a Jelölt publikációs teljesítménye kerül bemutatásra, amely megfelel az előírásoknak. A Magyar Biokultúra Szövetség kiadványa véleményem szerint nem tekinthető lektorált tudományos folyóiratnak. TÉZISFÜZETEK A tézisfüzetek összeállítása megfelel az előírásoknak. Röviden összefoglalja az előzményeket, a célkitűzéseket, az alkalmazott vizsgálati módszereket. Röviden ismerteti az elért eredményeket és azok értékelését. A dolgozatnak megfelelően ismerteti a tézispontokat, valamint a publikációs jegyzéket. A műhelyvita során nem állt rendelkezésemre a tézisfüzet, így most van lehetőségem néhány megjegyzésre. Az expozíció és a perzisztencia angol eredetű szakkifejezések magyarra fordított elnevezései (kitettség, megmaradó képesség) nem használatosak a toxikológiában. 5

6 A paraméterek mértékegységeinek megadásánál a negatív kitevős alakok helyett a perjeles formák használata elfogadottabb a magyarban. Hiányoznak a mikroelemek vizsgálatára használt analitikai módszerek leírásai. Az ökotoxikológiai vizsgálati módszerek leírása kapcsán hiányolom a vizsgálati anyagok kísérletekben alkalmazott koncentrációinak pontos és egyértelmű ismertetését. A harmadik fejezet címében csak az eredmények kifejezés szerepel, viszont a szöveges részben következtetések is szerepelnek. A dolgozat angol nyelvű címe módosításra szorul. Az angol nyelvű szöveg alapos javításra szorul (szóhasználat, nyelvhelyesség). Kérdések a Jelölthöz: A monitorozási vizsgálatok során begyűjtött víz- és talajmintákban többféle szerves mikro szennyezőt azonosítottak. Ezek közül melyek voltak azok, amelyek toxikológiai szempontból relevánsak lehetnek? Az Anyagok és módszerek című fejezet 44. oldalán leírtak alapján a talajmintákból 13 mikroelem analitikai vizsgálatát végezték el az MTA ATK Talajtani Intézetében. Hol szerepelnek ezen vizsgálatok eredményei? Milyen vizsgálatokat végeztek a különböző kukorica hibridekről gyűjtött pollenmintákkal? Összefoglalva megállapítható, hogy az értekezés Fejes Ágnes önálló, illetve munkacsoporttal együtt végzett vizsgálatainak eredményeit tartalmazza. A Jelölt korszerű, a mai követelményeknek megfelelő vizsgálati módszereket alkalmazott. A doktori értekezés eredményei, megállapításai és javaslatai megalapozottak, a dolgozat a formai követelményeknek megfelel, a pályázó munkájával bizonyította a tudományos kutatásra való alkalmasságát. A kísérleti munka és a tudományos eredmények alapján javaslom a doktori értekezés nyilvános vitára bocsátását és a sikeres védés esetén a Philosophiae Doctor (PhD.) fokozat odaítélését. Keszthely, DR. BUDAI PÉTER egyetemi docens PhD.