Hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési program"

Átírás

1 Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület Hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési program Jelentés tervezet Xellum Kft. & Med-I-Terra K ft. Ez a dokumentum 172 oldalt tartalmaz augusztus 24. i

2 Tartalom 1. A MUNKA HÁTTERE A MUNKA CÉLJA ÉS TARTALMA ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A PROJEKT EREDMÉNYEI A HÁLÓZATÉPÍTÉS JELENTŐSÉGE A DESZTINÁCIÓ VERSENYKÉPESSÉGE SZEMPONTJÁBÓL Közös cél érdekében együttműködő szervezetek és versenyképesség A desztinációk versenyképességének pillérei Hogyan tehető egy desztináció versenyképessé a hálózatosodás tükrében? Hálózatfejlesztés dimenziói HÁLÓZATÉPÍTÉS A BALATONFÖLDVÁRI KISTÉRSÉGBEN TDMSZ-tagok hálózata a Balatonföldvári Kistérségben Versenyképességi és pozícionálási stratégia pillérei és ehhez kapcsolódó termékfejlesztési projektötletek Támogató szereplők Helyi beszállítók és üzleti partnerek Jövőbeli lehetséges pozíciók TDMSZ alapvető hálózatfejlesztési funkciói a tagok körében TDMSZ-kiadvány és új tagok bevonása Online kommunikáció Munkacsoportok létrehozása és tagi aktivizálás TDMSZ termékfejlesztés mentén történő hálózatépítő és koordináló funkciói IRODALOMJEGYZÉK HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TÁMOGATO ANYAGOK BALATONFÖLDVÁRI VILLÁK JEGYZÉKE ANIMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSE MÉZTURIZMUS FEJLESZTÉSE TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS SAJÁTOSSÁGAI MŰVÉSZETTERÁPIA FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI LOVASTERÁPIA FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI BALATONFÜRED ÉS SIÓFOK EMLÉKEZIK GALAMB ÉS KULTÚRTÖRTÉNETE ŐSHONOS ÁLLATOK ÉS KULTÚRTÖRTÉNET MINDEN, AMI GASZTRONÓMIA ii

3 1. A munka háttere 1.1 A munka célja és tartalma A Xellum Kft. és a Med-I-Terra Kft. (továbbiakban Tanácsadók) jelen projektet a (továbbiakban Megbízó) megbízása alapján készítette el a Dél-Dunántúli Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása DDOP pályázat részeként. A Tanácsadók vállalták, hogy a pályázati kiírás C 1.2. pontjában foglaltaknak megfelelő tartalommal (mint kötelezően előírt szakmai elem) elkészítik a TDM szervezet hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési programot az alábbi tartalommal: 5 éves távlatban a TDM szervezet hálózatfejlesztési és partnerségi céljainak A célok elérésé hez szükséges operatív lépések és kulcsprojektek meghatározása A tagsági és stratégiai partnerségi viszonyok tervezése A szakmai kapcsolatok fejlesztése 1.2 Alkalmazott módszertan A desztináció stratégiájának meghatározásához elsődleges és másodlagos információkat egyaránt gyűjtöttünk annak érdekében, hogy felmérjük az érintett települések adottságait, versenyhelyzetét. Mindezért a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra: Szekunder kutatás és tartalomelemzés: Áttekintettük a desztináció kínálatát, mind termék, mind pedig szolgáltatói dimenzióban. Az áttekintéshez elemeztük a desztinációk és a szolgáltatók weboldalait és promóciós anyagait. A tartalomelemzésből és értékelésből származó eredményeket összefoglaltuk, egyeztetve a pozícionálási stratégia irányvonalait, kikristályosítottuk a desztináció legfontosabb célcsoport-specifikus termékeit és azok fejlesztéséhez szükséges, a desztináció menedzsment külső kompetenciáinak körébe tartozó szervezeti és hálózatfejlesztési feladatokat. Primer kutatás: A belső (inkubációs, integrációs és tervezői) funkciókat támogató hálozatosodási feladatok meghatározása érdekében nagy jelentőséggel bírt az, hogy megismerjük a desztináció központi szereplőinek, ún. véleményformálóinak álláspontját, és a TDMSZ tagjainak attitűdjeit. Mindehhez megfelelő alkalmat nyújtottak a részvételünkkel lefolytatott képzések és interjúk, amelyek során megismerhettük a szolgáltatók és a támogató szervezetek tudásszintjét, erősségét, gyengeségét, az egyes szereplők vízióit és alapvetően megfigyelhettük a tagok aktivizálhatóságának, együttműködési hajlandóságának szintjeit. 3

4 2. A projekt eredményei A projekt eredményeit az alábbiak figyelembe vételével fogalmaztuk meg: A desztinációmenedzsment lehetőségeinek és feladatainak szolgáltatás szempontú bemutatása A desztináció adottságai és lehetőségei Belső, azaz szervezeten/tagságon belüli szolgáltatásfejlesztés igényei a hálózatfejlesztésre vonatkozóan Külső, azaz termékszintű szolgáltatásfejlesztés igényei a hálózatfejlesztésre vonatkozóan 2.1. A hálózatépítés jelentősége a desztináció versenyképessége szempontjából 1 Jelen fejezetben célunk a hálózatépítés, a desztináció szereplői között meglévő habarcs fontosságának bemutatása: a szervezetfejlesztési elvek üzenetein keresztül láthatóvá szeretnénk tenni azt, hogy a sokat hangoztatott együttműködés hogyan képes mozgósítani a területi esetünkben desztinációs versenyképesség egyes tényezőit Közös cél érdekében együttműködő szervezetek és versenyképesség Napjaink világgazdasági térképét sajátos központok uralják, amelyekre az a jellemző, hogy kiemelkedő sikereket érnek el egy adott gazdasági területen. A gazdasági csomópontokat specializáció jellemzi: adott iparágban működő, nemzetközi kereskedelemben is sikeres vállalkozásoknak adnak otthont. Ezek a csomópontok napjaink egyik legversenyképesebb szervezeti formációi, amelyek a helyi erőforrások hatékony kihasználása miatt képesek egyedülálló teljesítményre, ezért működésük vizsgálata a versenyképesség fejlesztési szemléletű kérdéseire ad választ. Általános definíció szintjén azokat a térbeli, gazdasági csomópontokat nevezzük klaszternek vagy jelen esetben desztinációs együttműködésnek, amelyek egymással kapcsolatban álló, bizonyos működési területen elhelyezkedő vállalatok és intézmények földrajzi tömörülése, amelyekben jelen van a verseny szempontjából fontos iparágak széles skálája. Maga a koncepció olyan vállalatok és iparágak közötti kapcsolódásokon alapszik, amelyek során a tagok versenyző vagy kiegészítő termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, és megosztják egymással a termelékenység szempontjából fontos technológiát, képességeket, információkat, továbbá a helyi közintézményekkel való kapcsolattartás során kihasználják és fejlesztik a közösen használt helyi infrastruktúrát és erőforrásokat. A klaszterek tehát több szempontból mutatnak hasonlóságot a turisztikai desztinációkkal, mivel ( ) a desztinációk is olyan konglomerátumnak tekinthetők, amelynek együttműködő és versenyző szereplői 1 Jelen alfejezet forrása: Sziva, I. (2010, megjelenés alatt): Turisztikai desztinációk versenyképessége, Egyedül miért nem, együtt meddig megy?, Turizmus Bulletin, Magyar Turizmus Zrt. 4

5 általában együtt dolgoznak egyesületi keretek között, vagy marketing-együttműködések keretében annak érdekében, hogy a desztinációt feltegyék a térképre. A csomópontok működésére vonatkozó kérdések abban állnak, hogy miért és hogyan osztják meg erőforrásaikat az egymással alapvetően versenyben álló, magot alkotó szereplők. Ebben a tekintetben a következő tényezők emelendő ki, amelyek a klaszterek lényegi elemeinek is tekinthetőek: 1. Kifinomult verseny: A versenyező tagok fejlett üzleti kultúrával rendelkezvén képesek differenciálni a szolgáltatásaikat, folyamatosan megújulnak, és közben közösen fejlesztik az alapvetően szükséges erőforrásokat. A helyi verseny megléte alapvetően fontos, hiszen ha az nem imitációról és árversenyről szól, akkor a verseny széles és kifinomult választékot alakít ki, és a folyamatos megújulási kényszer a központi célt, a termelékenységet fokozza. 2. Társadalmi ragasztóanyag : A csomópontok abban a tekintetben különböznek más együttműködési formációktól (pl. hálózat, stratégiai szövetség), hogy a közelség miatt kialakuló, vagy hagyományosan társadalmi alapokon nyugvó informális kapcsolatokra visszavezethetően szorosabb a kapcsolattartás a szereplők között, és ezért rugalmasabban és összehangoltan képesek reagálni a változásokra. A kötőanyagot ugyanis a társadalmi kapcsolatok jelentik: a vállalkozások, beszállítók, és intézmények puszta jelenléte egy lokációban megteremti a gazdasági értékteremtés lehetőségét, de nem feltétlenül szolgál ezen lehetőség realizálásához. A szervezetek kompetitív előnyeinek legtöbbje az információ-áramlásból származik, ezáltal fedezhetők fel az extra értéket teremtő cserék és tranzakciók, ezáltal alakul ki a szervezetek közötti együttműködési hajlandóság, és a fejlesztésre való törekvés erős motivációja. A hangsúly tehát a tagok közötti informális hálózaton van, amely a következő területeken hordoz előnyöket: a. 1. vállalati és intézményi határok áteresztő-képességének növelése és a szoros együttműködések kialakulása; b. 2. bizalom és az egymástól való függőség érzésének kialakulása, amely rugalmassá, olajozottá teszi az interakciókat és ösztönzi az innovációt. 3. Támogató szervezetek: Fontos jellemzője, hogy a helyi szinten rendelkezésre állnak azok a beszállítók (turizmus esetében pl. élelmiszeripari, mezőgazdasági, bútoripari vállalkozások), amelyektől való beszerzés a minimális szállítási költségek miatt alacsony és egyben a helyi termékek által egyediség is építhető (különösen igaz ez a turizmusban). A helyi beszállítóktól való vásárlás értelemszerűen növeli a helyi lakosság jólétét. Mindemellett az együttműködés magját adó legfontosabb iparág szereplői bevonják, mozgósítják azokat a nem üzleti alapon működő támogató intézményeket (pl. civil szervezeteket, kormányzati szerveket), amelyek a közös erőforrások (pl. turizmusban vonzerők) fejlesztésben vállalhatnak szerepet, vagy éppen közösen indított alapkutatásokat, munkaerő-képzést végzik. A támogató (nem üzleti) intézmények gyakran az együttműködés ösztönzői, segítői, ezért is kapták az IFC (Institutions for Cooperation az együttműködés szervezetei) elnevezést a porteri iskola kutatásaiban. 5

6 Az együttműködés sikertényezőit az alábbi ábrán látható két fogaskerék hivatott ábrázolni, amely egyrészt a helyi bázis legkritikusabb jellemzőit, a kifinomult differenciálás alapú - verseny, a helyi támogató szervezetek és a sokszor hangsúlyozott társadalmi ragasztóanyag meglétét mutatja, másrészt a termelékenységet meghatározó sikertényezőket, amelyek részletes jellemzői az alábbiak. 1. ábra: A sikertényezők modellje (saját szerkesztés) Az együttműködés által nyújtott versenyelőnyök tehát a következők: Speciális erőforrások megteremtése: A szervezetek közös tudás-, munkaerő- és beszállítói bázisra épülnek, valamint a helyi támogató intézményekkel való szoros együttműködés miatt a klaszter közös igényének megfelelő fejlesztések (munkaerőképzés, K+F) méretgazdaságosan megvalósíthatók. Információ és tudás elérhetősége: A tudás, a legjobb gyakorlatok terjedése az egyik legfontosabb előnye a hálózatosodásnak. Az információcsere során az azonos területen, azonos erőforrásokkal gazdálkodó vállalkozások teljesítménye könnyen összehasonlíthatóvá válik. Mindez egyrészt az egymástól való tanulást segíti elő, másrészt a közösségben egyfajta nyomás alakulhat ki a tagok között a fejlesztések folyamatos felülmúlására. Kiegészítő hatás: A kapcsolódó iparágak - a komplementer termelők és szolgáltatók -, megléte erősíti a hálózat valamennyi tagjának sikerét. Innováció: A hálózat jellemzői jelentős ösztönző hatást gyakorolnak az innovációra: egyrészt a verseny megléte a vállalkozásokat folyamatos fejlesztésre ösztönzi, másrészt az elérhető speciális erőforrások (kollektív tudás-, és információbázis, egyetemi kutatóközpontok) megteremtik az innovációt motiváló környezetet, és együttműködésben bizonyos fejlesztések költség-, és kockázatmegosztását, továbbá gyorsaságát. Beruházások és új vállalkozások: Az együttműködés bővülése gyakorlatilag egy pozitív visszacsatolási folyamat, amely azt jelzi, hogy a terület sikeresen működik, vonzó az új befektetők számára. Az érkező vállalkozások erősíthetik a már jelenlévők közös erőforrásbázisát, fokozva a versenyt, ezáltal az innovációt és a termékdifferenciálást. 6

7 A fentiekben röviden bemutatott, az együttműködő hálózatokra vonatkozó elvek fontos üzenetet közvetínek mind az abban résztvevőknek, mind pedig már partnereknek: az együttműködésből adódó versenyelőnyök helyileg nemcsak az egyes vállalatok, hanem az állam, az intézmények és az egész lakosság által történő megteremtéséről, valamint és ezzel kapcsolatban a világpiacon sikeres nagyvállalatok, transznacionális társaságok hazai bázisává válásának lehetőségéről is szólnak A desztinációk versenyképességének pillérei A turizmus fejlődése, és a célterületek közötti erősödő verseny miatt egyre nagyobb kutatói figyelem fordult a desztinációkra, a desztinációk versenyképességére. A legfontosabb kérdés arra irányult, hogy miért vonzóbb egy desztináció a másiknál? A turisztikai desztinációk versenyképességének egyik irányadó definíciója szerint A versenyképesség a desztináció azon kapacitása, amely által sikeresen tud helytállni a turisztikai versenyben, annak érdekében, hogy átlagon felüli jólétet biztosítson, amelyet megőrizni képes a lehető legkisebb társadalmi és természeti költségekkel. ( ) Egy versenyképes desztinációban a szereplők átlagosnál magasabb profitot termelnek és bért fizetnek, a tárgyi eszközök folyamatosan felújítása megtörténik, az új beruházások könnyen jönnek. A vállalkozók, és az önkormányzatok optimistán látják a jövőt és a lakosok jóléte - fizikai és társadalmi jólléte -, magas. A versenyképesség jóléti célja a célterületek esetében kiemelendő, ahogyan a fenntartható fejlődésre, a helyiek jövedelmére és a termelékenységre is utalás történik. Látható, hogy versenyben való helytállás alapvető cél, amely a keresleti igények felkeltésére, és kielégítésére vonatkozik, és központi szerepet kap, tekintve azt, hogy a desztináció turisztikai élmények színhelye. Mindezért a turisztikai desztinációk versenyképességének pillérei és azok jellemzői a következők: 2. ábra: A desztinációs versenyképesség pillérei (saját szerkesztés) Versenyben való sikeres helytállás: A versenyben való sikeres helytállás a versenyképesség keresleti oldalát, a piaci igényeknek való megfelelést jelöli, ami egyet jelent azzal, hogy a desztináció olyan átfogó vonzerővel és az élménynyújtás olyan képességével rendelkezik, amely legalább olyan jó, vagy jobb, mint az alternatív desztinációk által kínált. Jóléti cél: A turizmus (közvetlen és közvetett) hozzájárulása a helyi jövedelemhez a jóléti cél egyik oldalát jeleníti meg, amely a turizmus GDP-hez való hozzájárulásában mérhető. A számszerűsíthető jövedelem mellett a jólléti lágy tényezők éppen olyan 7

8 fontosak, hiszen a turizmus pozitív hatásaiként ismert identitástudat-, biztonságérzet növekedése, vagy a környezeti minőség fokozódása is befolyásolja a helyi közösség közérzetét. Helyiek jövedelme: A jóléti cél, a helyi lakosság jövedelmének biztosítása érzékeny kérdéskört jelent tekintve a turizmus szezonális jellegét, a munkalehetőségek természetét (gyakran alacsony bérezést és alacsony képzettségi szintet igénylő munkakörök többségét) a külső tőkétől való függőséget. A helyi lakosság akkor részesedik a turizmus bevételeiből, ha biztosított a helyiek foglalkoztatása, a helyi lakosok általi vállalkozások ösztönzése, a helyi beszállítók használata. További fontos kérdést jelent az, hogy a külső tőke által termelt jövedelem visszaforgatásra kerüljön a célterületen. Termelékenység: Egy terület versenyképességét, jólétét a termelékenység növekedése határozza meg, amely igaz a turisztikai célterületek esetében is. A területi termelékenység áll a már kifejtett hálózati együttműködések fókuszában, magában foglalva a differenciált, egyedi termékek szintjén történő versenyzést, a közös tudásés információ-bázis használatát, és az innovációt. Fenntarthatóság célja: A fenntartható fejlődés biztosítása többszörösen jelent kulcskérdést desztinációkban: a globális környezeti problémák elleni küzdelem mellett, a turizmus alaperőforrásainak a megőrzése a cél, az önrombolás elkerülése a tét. A fenntarthatóság átfogó (ökológiai, társadalmi, gazdasági) értelmezése szükséges a desztinációkban a turizmusfejlesztés negatív hatásainak elkerülése végett, a helyiek jólétének és jóllétének biztosítása érdekében. Hálózatépítésünk tehát a fenti célok megvalósulását kell elősegítsék, amelyek között a hálózati formában történő működés eredményeit különösen a termelékenység fejlődésében érhetjük tetten Hogyan tehető egy desztináció versenyképessé a hálózatosodás tükrében? A hálózat-képzési elvek átfogó és a területi versenyképesség tekintetében elismert alapvetéseinek adaptációja megtörtént a desztinációs versenyképességre vonatkozólag, elsődlegesen a hálózatosodás sikertényezőinek desztinációkban történő kutatásával. A WTO felhívja arra a figyelmet, hogy a desztinációk versenyképességét szolgáló turisztikai együttműködésel egyik központi eleme a köz-, és magánszféra együttműködése, amelynek eredményeként növelhető a desztináció termelékenysége. A termelékenység növekedést biztosíthatja a desztináció vonzerejének növelése, és menedzsmentje, amíg a költség oldalon történő csökkenést hozhatja mindazon együttműködésben végzett tevékenység, amely a méretgazdaságosságot szolgálja. A sikeres hálózatok résztvevetői (ún. hálózati térképeken) az alábbi tipikus szereplőcsoportok képezik: Mag szervezetek: Turisztikai magszektor szereplőit tartalmazza: szálláshelyszolgáltatók, közlekedési szolgáltatók, utazásközvetítők, attrakciók üzemeltetői. 8

9 Támogató szolgáltatások: Valamennyi kutatás azonos módon hangsúlyt helyez az ún. IFC-re (institution for collaboration az együttműködés intézményei), amely csoport magában foglalja az oktató/kutató intézményeket, a turizmus kormányzati és helyi közintézményeit, az iparági egyesületeket. Üzleti partnerek (kapcsolódó iparágak beszállítói): Ide azok a szereplők tartoznak, amelyek beszállítóként vagy üzleti partnerként tartandóak számon, ilyenek pl. az élelmiszer-beszállítók, a kiskereskedelem egységei, a média-, és PR-ügynökségek, építési vállalkozók, pénzügyi beruházók. Említettük, hogy a hálózatosodási elvek turizmusban érvényes legfontosabb tanulsága a termelékenység fokozásában áll, amely által a célterület jóléte növelhető, ha az kiegészül a helyiek foglalkoztatására és a fenntarthatóságra vonatkozó elvek érvényesülésével. A termelékenység fokozásának szolgálatában a következő tényezők állnak: 1. Alapvető jellemzők: A stabil, fenntartható fejlődés alapját a szereplők közötti társadalmi ragasztóanyag biztosítja. A társadalmi tőke leírható úgy, mint mindazon formális és informális kapcsolatok összessége, amelyek mozgósítása által az egyéni és kollektív szempontok érvényesülhetnek. A formális és informális kapcsolati hálózatokban a (turisztikai magszektort alkotó) magszereplőkön kívül a helyi beszállítók, üzleti partnerek és a közintézmények, civil szervezetek is helyet kapnak. (A támogató szervezeteknek kiemelten nagy szerep juthat a helyiek foglalkoztatottságának és a fenntarthatóság elveinek biztosításában, a civil szervezetek érdekérvényesítő képessége, amíg a közintézmények (elsődlegesen helyi önkormányzatok) helyi irányításpolitikai szerepe által.) Fontos egyben azt is látni, hogy a szereplők közötti informális háló csak akkor használható fel a termelékenységi célok érvényesítésére, ha azt a közöttük lévő éles (romboló hatású) verseny nem akadályozza. Ebben a tekintetben is fontos, hogy a szereplők megkülönböztessék magukat és folyamatosan fejlesztések által egyre jobb, egyre egyedibb szolgáltatásokat nyújtsanak. A kifinomult verseny megléte széles választékot teremt, amely hozzájárul az élményelemek színessé válásához, a desztináció vonzerejének növekedéséhez. 2. Termelékenységet növelő sikertényezők: Közös stratégia: Stratégia alatt elsősorban a megfelelő célcsoport-képzést és a pozícionálást értjük, amely nem csak a szolgáltatók szintjén fontos, hanem desztináció, mint egység szintjén is, hiszen csak ilyen módon alakítható ki sikeres programcsomag a célterületen, és ezáltal folytathat a desztináció hatékony, fókuszált kommunikációt, amely valamennyi szereplője számára hasznot hoz. Az ember alkotta vonzerők (programok, rendezvények, tematikus ajánlatok) fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a desztináció megkülönböztesse magát a versenytársaitól (jelen esetben ide a nemrégen elfogadott Versenyképességi stratégia értendő). Információ és tudás elérhetősége: A turisztikai desztinációkban kiemelt szerep jut a vevői információknak, a desztinációba érkezők utazási, költési szokásainak ismeretére. Mindezen információk kutatása, megosztása, ahogyan a legjobb gyakorlatok terjesztése, és ehhez kapcsolódóan új ötletek generálása kritikus 9

10 tényező (a Szolgáltatásfejlesztési stratégia külön foglalkozik az információs feladtokkal az inkubációs kompetenciák kapcsán). Speciális erőforrások közös fejlesztése, specializációja és innováció: Ezen erőforrások között szerepelhetnek a turisztikai attrakciók fejlesztése, beszállítóktól való közös rendelés (például energia, élelmiszer); piaci kapcsolatok közös fejlesztése (pl. tanulmányutak szervezése utazási irodák számára), ahogyan a desztináció átfogó kommunikációja is. Az innováció területei a következők lehetnek: 1. termékfejlesztés: új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, vagy a szolgáltatások minőségének növelése; komplementer turisztikai szolgáltatások összecsomagolása ; 2. piacfejlesztés: piaci terjeszkedés együttműködésben, az ellátási lánc integrációja közvetítőkkel való szorosabb kapcsolat révén a minőség javítása, a vevők igényeinek gyors, rugalmas kiszolgálása; 3. új technikák alkalmazása: ICT-alkalmazások, például online foglalási rendszerek, hozammenedzsment módszerek terjedése (a Szolgáltatásfejlesztési stratégia külön foglalkozik az innovációs feladatokkal a termékfejlesztési kompetenciákon belül). Kiegészítő hatás: A kiegészítő hatás a komplementer szolgáltatások egymást erősítő hatására vonatkozik. Az adott desztináció által nyújtott, modulokból álló, de bármikor aktivizálható komplex programcsomagok tartozhatnak ide. (Egyes célterületek a környező településekkel együttműködve nyújthatnak többnapos, komplex programot, és ekkor az együttműködő települések határai adják a desztináció határait kínálati szempontból.) Idetartozhat a közeli települések vagy a desztinációt magában foglaló régió jó híre is, amely árnyékhatásként pozitív következményekkel jár az adott célterület számára, ha ezt kiaknázni képes. Beruházások: A hálózat termelékenységére az új beruházások pozitívan hatnak: Az új vállalkozások megjelenése bővíti az erőforrás-, és tudásbázist, piacot hozhatnak, továbbá az új kihívók ösztönzik az innovációt és a differenciálást. Mindez értelmezésem szerint igaz a turisztikai desztinációk esetében is, hiszen a turisztikai szolgáltatások diverzifikált portfóliója növeli a desztináció egészének vonzerejét. A keresleti igényekhez alkalmazkodó, új termékekbe való befektetés csökkentheti a turisztikai szezonalitást. A külföldi befektetések pedig mind új piacot, mind új knowhow-t hozhatnak a területre. Fenntarthatóság: A fenntartható turizmus szempontjainak közös érvényesítése alapvetően fontos a helyiek jólétének növelése érdekében. A fenntartható fejlődés érvényesítése által megtakarítások érhetők el, és csökkenthetők az infrastruktúra karbantartási költségei, amelyek a termelékenység növeléséhez vezetnek Hálózatfejlesztés dimenziói A desztináción belüli, szereplők közötti hálózatok lértejötte a desztináció valamennyi szolgáltatóját érintő információ-, és tudásmegosztás a legégetőbb, annak érdekében, hogy valamennyi szolgáltató értse a desztináció menedzsment lényegét és a közös vízió kialakításában részt vegyen. További fontos dimenziót jelentenek a termékfejlesztési irányok és a helyiek jólétét biztosító, helyi beszállítóktól való vásárlás tekintetében kialakuló hálózatok. Az alábbi ábra mutatja be a hálózatépítés két alapvető dimenzióját, az ahhoz szükséges TDMSZ feladatokkal és az elérendő célokkal. 10

11 3. ábra: Hálózatfejlesztés dimenziói turisztikai desztinációkban 11

12 2.2. Hálózatépítés a Balatonföldvári Kistérségben A TDMSZ hálózatépítési funkciói egyrészt vonatkoznak a TDMSZ jelenlegi tagjai közötti kapcsolattartás szorosabbá fűzésére, az együttműködés lehetséges dimenzióinak feltárására és az összefogás támogatására, másrészt a tagsági kör olyan mérékű bővítésére, amely a Versenyképességi és pozícionálási stratégiában meghatározott pozíciót, és kapcsolódó élményígéreteket támogatja. Jelen fejezetben a hálózatfejlesztési feladatokat a TDMSZ éppen aktuális tagsági körére értelmezzük, ugyanakkor ahogyan később látható válik az élményígéretek eléréséhez új tagok bevonása elengedhetetlen, ezért kiemeljük a bevonni szükséges tagok körét TDMSZ-tagok hálózata a Balatonföldvári Kistérségben A Balatonföldvári Kistérség desztináció menedzsment szervezetének jelenleg 63 rendes tagja (szolgáltatói tagok, javarészt Balatonföldvárról) és 3 pártoló (önkormányzati) tagja van a következő szegmensekben: szállodák (7) panziók (3) magánszálláshely (28) kemping (1) szállásközvetítő (1) vendéglátás (12) kulturális civil szervezet (3) kereskedelem (3) (kertészet, vitorlás bolt, festékbolt) szállítás (1) (hajózás) egyéb (2) (ingatlan, adószakértő) tiszteletbeli elnök és titkár pártoló tagok (3) (Szántód, Kőröshegy, Szólád Önkormányzata) A desztináció menedzsment tagsági körét akkor tekinthetjük teljesnek, ha abban a desztináció pozíciójához szükséges valamennyi szolgáltató beletartozik, valamint a támogató szereplők, és a helyi beszállítók is képviseltetik magukat. Mindezért elsődleges szempont az, hogy a Versenyképességi és pozícionálási stratégiában meghatározott, és az érintettek által elfogadott élményígéreteket és fejlesztési szükségleteket kibontva vizsgáljuk meg a tagság bővítésének szükségességét, illetve képet alkossunk a támogató szereplőkről, valamint a helyi beszállítókról és üzleti partnerekről. Fontos kiemelnünk, hogy az említett stratégia kevéssé ad iránymutatást a konkrét termékfejlesztési irányokról (és a Balatonföldváron kívüli települések feladatairól), ezért jelen stratégiában kitérünk saját ötleteinkre, egyfajta menűt összeállítva, amelyből való választás a TDMSZ-tagokra van bízva. 12

13 Versenyképességi és pozícionálási stratégia pillérei és ehhez kapcsolódó termékfejlesztési projektötletek 1. Vízparti üdülés elegáns környezetben szükséges kínálati szegmensek: strandok, animációs helyszínek, családbarát szolgáltatók (szálláshelyek, közlekedési szolgáltatók, animációs szolgáltatások 2 ), amelyek egy része jelenleg is működő szolgáltatás, családbarát és minőségfejlesztésére vonatkozó fejlesztések közös egyeztetés alapján 2012-ben kezdődhetnek 2. Vízparti üdülés elegáns környezetben, kulturált esti szórakozás szükséges kínálati szegmensek: kulturális programok színhelyei, fesztiválok Új programcsomagok (beépítve Berkesné Asszony javaslatait is): A kulturális turisztikai pozíció megerősítése a közös vízió egyik sarkalatos pontja, mindezért elengedhetetlenül szükségesek megtámasztó pillérek, termékfejlesztési javaslatok: o Gasztronómiai vonal ( Fejérkőtől Tündérvölgyig mézben és borban ): A helyi mézkészítés és borászat termékeinek megismerése, megkóstolása kínálati szegmens: méhészek, mézes élelmiszergyártók, borászok, transzfer- szolgáltatás. (kivitelezés lehetséges: 2011-ben közös egyeztetés alapján) o Épített örökség és a háború közi időszak élővé tétele / Békebeli Idők: A két háború közötti időszak elsődlegesen Balatonföldvár történelme és épített öröksége miatt érdekes, ugyanakkor a térség többi települése is kapcsolódni tud, a korhoz fűződő saját értékeinek, hagyományainak bemutatásával. A következő projektelemek megvalósítása javasolt: Balatonföldvár villáinak népszerűsítése: villák történetének feltüntetése, a kelta-út Boldog Békeidőkké való átstrukturálása, akár lovas sétakocsis városnézés bevezetése; magántulajdonosokkal egyeztetve nyitott villák napjának megtartása; magánpanziók támogatása a Békebeli hangulat megteremtésére; legalább egy villa múzeummá, rendezvényhelyszínné alakítása (korabeli zene megszólaltása és ételek kínálása) kínálati szegmens: helyi villák, Ibolya Panzió bevonása 3 (kivitelezés lehetséges 2013-ban) Békebeli vasárnap főszezonban és vagy utószezonban a településeken a Békebeli időket idéző hagyományőrzők kosztümös felvonulása, korabeli piknik parkokban; falvakban a falusi vasárnap korabeli emlékeinek megidézése kínálati szegmens: hagyományőrző egyesületek, transzfer szolgáltatás (kivitelezés lehetséges 2013-ban) 2 Az animációs szolgáltatás lehetséges fejlesztésére vonatkozó Bracha János által készített összefoglalás a 4.2. Mellékletben látható. 3 Balatonföldvári villák listája a Melléklet 4.1. fejezetében található 13

14 Lovas sétakocsizás beindítása Balatonföldváron belül, illetve a közeli lovardákba történő utazás kínálati szegmens: lovas szolgáltatók (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) Kis galamb, szállj a hírrel! Korabeli időket idéző galambpostaszolgálat újjáélesztése a Balatonföldvári Galamb sziget galambdúcainál, kiállítások szervezésével - szükséges kínálati szegmens: Magyar Postagalamb Sportszövetség helyi 4 (Balatonföldvár, Zamárdi) tagjai. (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) Fesztiválok, programok, bálok a Békebeli idők kulturáját idézően: pl. Móra Ferenchez, Németh Lászlóhoz, Karádi Katalinhoz, Szabó Lőrinchez, Babay Józsefhez, Ránki Györgyhöz, Bajor Gizihez, a Balatonföldvári filmművészethez kapcsolódóan, korabeli zenék, és gasztronómia köré építve, a települések bevonásával. kínálat szegmens: hagyományőrző és kulturális civil szervezetek, Művelődési Házak, transzfer-szolgáltatás (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) ( A vonzerőfejlesztő projektek sorábon ajánlatos lehet egy a Horhy-korszakból származó hidroplán makett letelepítése a kikötőben, amely emlékeztetne az egykori hidroplán kikötőre. Későbbi tervek között megfontolásra ajánlandóak olyan élményparkok fejlesztése, amely Móra Ferenc műveit, vagy a korábbi Betyárvilágot idézik) Békebeli zene és festészet a mában alkotóprogramok/táborok a korabeli művészek témáihoz kötve friss, kortárs alkotások készítésére programok szervezése zene ihlette festészet és fordítva (az ún. kreatív turizmus területen belül 5 ) (kivitelezés lehetséges 2011/2012-ben) Csatlakozás a siófoki Stefánia Fesztivál rendezvénysorozathoz (csütörtök-vasárnap) oly módon, hogy a balatonföldvári események egy teljes hétre kiterjesztik Stefánia főhercegnő nevével fémjelzett Balatoni fesztivált, például vasárnapi kezdéssel, szerdai befejezéssel. Az I. Kistérségi Nyári Randevú (2010. augusztus 1. Balatonföldvár, Fesztivál tér) sikerére alapozva, folytatni e rendezvénysorozatot 2011-től mindig más településen. 4 A mézturizmus részletes fejlesztésének projektötletéről Brachna János összefoglalója olvasható a 4.3. mellékletben 5 A kreatív turizmus olyan interaktív turisztikai tevékenységet jelent, amely során az utazó mélyebb, ismeretszerző, társadalmi, és érzelmi kapcsolatokon keresztül, a bevonódás élményével kapcsolódik a meglátogatott desztináció kultúrájához, és a helyi emberekhez. Az utazó helyi polgárként érzi magát a látogatás alkalmával. A harmadik generációs turizmus a helyi kreativitás erőforrásként való felismerését kívánja meg a desztinációk menedzsereitől, amely által olyan új vonzerők és programlehetőségek kialakítása válik lehetővé, amelyek megfelelnek az utazók új, kibontakozóban lévő igényeinek. (UNESCO (2006) 2.o.) 14

15 Egy kis helyi programfolyam lehetőségeinek elemzése: Az élénk kistérségi kulturális egyesületi életet reprezentálják a helyi művészeti együttesek (tánccsoportok, énekegyüttesek, zenekarok,) melyek rendszeresen fellépnek helyben. Javaslat: a különböző szolgáltatói helyszínekre: szállodákba, panziókba, éttermekbe, stb szervezett, akár előre be nem jelentett (gerilla) fellépések jelentősen tudják növelni a marketinghatást, a vendégkapcsolatok erősítésével. 3. Vizi sportok és vitorlázás szükséges kínálati szegmensek: kikötők, klubok, szórakozó helyek Új programcsomagok: A vitorlás turisztikai pozíció megerősítése a közös vízió egyik sarkalatos pontja, mindezért elengedhetetlenül szükségesek (A pozícionálási stratégiában nem látható) megtámasztó pillérek, termékfejlesztési javaslatok: o Ifjúsági vitorlázás vonala: vitorlás táborok, gyermekcsoportoknak és hazai és nemzetközi versenyek szervezése a térség Ifjúsági vitorlázás központjává válása érdekében kínálati szegmensek: táborokat szervező szálláshelyek, klubok (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Vitorlásnék és társaságuk vonala: Fejérkőtől Tündérvölgyig csomagok speciális ajánlatainak készítése a vitorlások parton maradó társaságának (hölgyeknek, családoknak) a vitorlás események kapcsán - kínálati szegmens: méhészek, borászok, aktív turisztikai szolgáltatók (kivitelezés lehetséges 2011-ben) 4. Aktív időtöltés: kerékpározás, túrázás, lovaglás, vadászat szükséges kínálati szegmensek: kerékpárkölcsönzők és karbantartók, kerékpáros szálláshelyek, túraszervezők (pl. természetjáró egyesületek), lovas szolgáltatók, vadásztársaságok. Új programcsomagok: Az aktív időtöltés a térség nem vízparton fekvő településeinek bevonását (is) szolgálja mindezért elengedhetetlenek (a pozícionálási stratégiában nem látható) megtámasztó pillérek, termékfejlesztési javaslatok: o Fejérkőtől Tündérvölgyig lovon, bakancsban, kerékpáron csomagok: Olyan túrajánlatok készítése, amely vagy kifejezetten lovas / kerékpáros / gyalogos túrákat foglal magában vagy ezek kombinációját akár transzfer szolgáltatással egybeépítve (kivitelezés lehetséges 2011-ben) o Horgászati programok: a térség horgásztavain (pl. Kerekiben, Kőröshegyen, Nagycsepelyen, Szóládon) horgásztúrák szervezése szükséges kínálati szegmensek: horgászegyesületek, horgásztúrákat szervező szállodák, transzfer-szolgáltatás (kivitelezés lehetséges 2011-ben) o Vadászati programok: szükséges kínálati szegmensek: vadásztársaságok, vadászházak (kivitelezés lehetséges 2011-ben) 5. Tanulás, új ismeretek felfedezése szükséges kínálati szegmens: kulturális civil szervezetek, Művelődési Házak, konferencia-helyszínek. 15

16 Új programok, témák: A mesterkurzusok és továbbképzések alapvetően kapcsolhatók a Békebeli idők pozíciójához, valamint a desztináció történelmi, régészeti emlékeihez. Mindezért a következőket ajánljuk példaképpen a kurzusok, konferenciák témájaként: o Irodalom Balatonon: Lipták Gábor, Rákosi Jenő, Móra Ferenc, Németh László, Széchenyi Zsigmond, Keresztúri Dezső, Eötvös Károly, Tüskés Tibor, Mesterházi Lajos kapcsán konferenciák, szabadegyetemi képzés (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Filmművészet a Balatonon: régi és új Balatoni témájú filmek fesztiválja (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Régészeti iskola és eredményeinek vonzerőértékké tétele: A térség történelmi (pl. péceli, kelta) múltjára feltárására és megőrzésére vonatkozó kurzusok, konferenciák és akciók szervezése (pl. a löszfalban található régészeti leletek látványos, üvegablakon keresztüli bemutatása) (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Festészeti alkotótáborok, esetleges alkotóházak kialakítása kapcsolódva a Balatonföldváron dolgozó festők életművéhez (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) o Békebeli idők zenei táborok, alkotóházak szervezése kapcsolódva a Balatonföldváron alkotókhoz pl. Ránki Györgyhöz, Orbán Györgyhöz, Petrovics Emilhez (kivitelezés lehetséges 2011 /2012-ben) 6. Valamennyi pillérhez szükséges szolgáltatók: A turisztikai infrastruktúra megfelelő mennyiségben és minőségben elengedhetetlen bármelyik élményvonalat is tekintjük, mindezért ezen szolgáltatásokat az alábbiakban foglaljuk össze: Vonzerő tulajdonsok és üzemeltetők (pl. yacht/vitorlás klubok, művelődési ház) Szálláshely-szolgáltatók (a desztináció szállodái, panziói, kempingjei, magánszálláshelyei) Vendéglátó- és szórakozóhelyek (a desztinációi éttermei, büféi stb.) Transzfer-szolgáltatás: A transzfer-szolgáltatás megoldására helyi szolgáltató bevonását, üzletfejlesztésre való ösztönzését ajánljuk (akár a kikötőt működtető vállalkozások, akár helyi közlekedési szolgáltatók köréből való választás alapján). A transzfer-szolgáltató önálló (TDMSZ-től) független vállalkozás keretében működhetne, szolgáltatásait együtt ajánlva a különböző csomagokba bevont szolgáltatókkal (pl. Fejérkőtől Tündérvölgyig mézben és borban csomag keretében részvevő méhészekkel és borászokkal egyeztetve). Fontos ugyannakkor látni, hogy különösen a kezdeti időszakban a TDMSZ-nek támogatnia kell ezen csomagok működtetését, amely garantált transzferjáratok indításával lehetséges. Ebben az esetben, a főszezonban és egyes nagyesemények (pl. vitorlás versenyek, fesztiválok) hétvégéin, meghatározott napokon garantáltan szükséges a transzfereket indítani, amely azt jelenti, hogy a TDMSZ-nek vállalnia kell a transzfer finanszírozását abban az esetben, 16

17 ha nem sikerül a megfelelő létszámú jelentkezőt bevonzani. (Ilyen módon, ha pl. a busz 20 fős, és csak 5 fő veszi igénybe, a TDMSZ-nek a transzferszolgáltatóval történő megegyezés szerint) ki kell egészíteni a viteldíjat arra a mértékre, amely a szolgáltató legalább önköltségi, vagy rentábilis szintű bevételét jelenti.) Más időpontokban is nyilvánvalóan igénybevehető a transzfer, ha a szálláshely-szolgáltatók jelzik a vendégek igényeit, pl. bor-, méz-, aktív programokon való részvételre Támogató szereplők A támogató szereplőknek kiemelkedő szerep jut a TDMSZ-tagság bővítésében, az általuk ismert lehetséges tagok ösztönzésében, és a termékfejlesztésben, a következő területeken: a. önkormányzatok: a kistérség településeinek önkormányzatai egyrészt információ-szolgáltatással, másrészt a felmerülő (elsődlegesen infrastrukturális és / vagy vonzerő-fejlesztések pl. kerékpár-, és bakancsos túraútvonalak karbantartása, vagy felmerülő ötletekhez kapcsolódó vonzerőfejlesztés) terén kapnak szerepet. 6 Tudjuk ugyanakkor, a 13 település többségében nincs olyan személy, aki akár részben is, de foglalkozna az adott település turizmussal kapcsolatos kérdéseivel, problémáival. Éppen ezért lenne szükséges a TDMSz és minden település közötti együttműködési megállapodások aláírására. (A meglévő, a TDMSz és Balatonföldvár közötti megállapodás ugyanis nem elegendő.) b. civil egyesületek: a desztináció terén több civil szervezet működik, amelyek szerepet játszhatnak a tagok aktivitásának ösztönzésében, és konkrét feladatuk lehet az egyes termékek fejlesztése terén (pl. természetjáró egyesületek túraszervező funkciója, vagy kulturális civil szervezetek rendezvényszervezése) Helyi beszállítók és üzleti partnerek A helyi beszállítók (élelmiszer-, zöldség-, gyümölcstermelők) és a helyi üzleti partnerek (pl. reklámügynökségek, webfejlesztő cégek) bekapcsolása a hálózatba a turizmusban termelt jövedelem helyben tartását szolgálja. További előnynek nevezhető az, hogy a helyi termékek árusítása megfelelő minőségi garanciákkal a megkülönböztetés eszközéül szolgálhat. A helyi, egyedi termékek körébe tartozhat: bodzalekvár, Balatoni fogas, vadhús, somogyi korai burgony, gesztenyeméz, hársméz, magyar tarka és szürke szarvasmarha, sárga magyar tyúk, tönkölybúza, mangalica, kecske, juh. Ezen termékek népszerűsítésére helyi termék a kosárban program indulhat, amelynek keretében az értékesítés megtörténhet a desztináció egyes szolgáltatóinál, egységes arculat, csomagolás keretében. (Közép-távú tervek szintjén akár a helyi specialitásokra építetett, formalizált gasztronómiai klub is létrehozható, mint pl. a Fonyódi vagy Makói Gasztronómiai Klub.) Jövőbeli lehetséges pozíciók A versenyképességi és pozícionálási stratégia a jelenleg elérhető szolgáltatásokon alapuló termékvonalakat határozza meg, ugyanakkor a stratégia későbbi értékelése során javasoljuk 6 Az önkormányzatokkal való kapcsolattartás lehetőségeiről Brachna János összefoglalója olvasható a 4.4. Mellékletben. 17

18 az egészségturizmus természetes gyógyászati tényezőkön alapuló vonalának átgondolását. A desztináció kiváló lehetőségekkel rendelkezik a művészetteráppia, fitoterápia, és lovas terápia területén, amelyek elsődlegesen gyermek-csoportok számára történő, táborszervezés keretén belüli fejlesztése új, egyedi termékvonal kiépítését szolgálná. 7 A TDMSZ-tagság bővítésére vonatkozó ajánlásunkat az alábbi (hálózat-térkép) táblázat foglalja össze, a nagyobb attrakciók szintjén konkrét javaslatokat, szolgáltatók szintjén példákat megfogalmazva (a sötétzöld a már meglévő, míg a fehér a hiányzó partnereket tartalmazza). Mindez nyilvánvalóan egy képlékeny keret, mivel annak megvalósítása jelentős mértékben függ a potenciális szereplők együttműködési hajlandóságától. Mindez tehát egy ajánlás, amely átalakítható, bővíthető a helyi viszonyok függvényében. 7 A műveszettáriápiáról összefoglaló olvasható Brachna János írásában a 4.5. Mellékletben, amíg a lovasterápia összefoglalója a 4.6. Mellékletben 18

19 1.pillér Vízparti üdülés elegáns környezetben 2.pillér (Vízparti üdülés elegáns környezetben) kulturált esti szórakozás 3.pillér.Vizi sportok és vitorlázás Strandok Balatonföldvár strandjainak Vonzerők (gyermek és családbarát) Kulturális előadások és programok, fesztiválok Új termékcsomag I. / gasztronómia - Méz és bor Új termékcsomag II. / Épített örökség és a háború közi időszak élővé tétele Békebeli idők tulajdonosa Balatonszemes strandjainak tulajdonosa Szolgáltatók Strandi animációs szolgáltatás üzemeltetıi pl. Balatonföldvári Tourinform Balatonıszöd strandjainak tulajdonosa Bajor Gizi Közösségi Ház és Könyvtár Összpróba Alapítvány/Kultkikötı Zenebarátok Köre Kh. Balatonszárszó strandjainak tulajdonosa Szántód strandjainak tulajdonosa Élményfürdık pl. Balatonszemesi élményfürdı (Berzsenyi utcai szabad strand és gyermekbarát élményfürdı) Egyesület Méhészek a kistérségben pl. Bárdos László, Békefi János, Borsányi Gyula, Dobos Kálmán Balatonföldvári civil szervezetek: Bajor Gizi Közösségi Ház és Könyvtár; Összpróba Alapítvány/Kultkikötı; Zenebarátok Köre Kh. Egyesület Balatonföldvári villák tulajdonosai, üzemeltetıi, pl. Ibolya panzió Hagyományırzı egyesületek: pl. Szárszó Néptáncegyüttes; Cimborák Citerazenekar Szervezı önkormányzatok. pl. Balatonszárszó, Balatonıszöd Szervezı civil / támogató szervezetek pl. József Attila Mővelıdési Ház, Balatonszárszó Borászok a kistérségben: Bókavölgyi Szılıbirtok Kft.; Bujdosó Szılıbirtok; Opperheim Pincészet; Podmaniczky Pincészet, Katica pince (Öreghegy); Topos pince (Kishegy) Lovas kocsizás- lovas szolgáltatók pl. Borkúti Lovasklub Bt. Magyar Postagalamb Szövetség tagjai Kikötők Balatoni Hajózási Zrt (Balatonföldvár, Balatonszemes, Szántód) További kikötı üzemeltetık, tulajdonosok. pl. Spartacus Vitorlás Egyesület Kistérségi mővészek. pl. Almássy Katinka, Márkus Ferenc, Pósa Ede; B.Mezei Éva festı Klubok, egyesületek Spartacus Vitorlás Egyesület Egyéb vizisport és vitorlás egyesületek. pl. Túravitorlás Klub; Technikai és Vizisport Klub/Egyesület Táborszervezők Gidrán Happy Life Club Társaságok, civil szervezetek pl. Wasserstart Sportkör, Balatoni Vitorlásiskola Társaság 4.pillér. Aktív időtöltés: kerékpározás, túrázás, lovaglás, vadászat 5.pillér Tanulás és új ismeretek felfedezése Aktív csomag: Kerékpáros és túraszervező szolg., Lovas szolgáltatók Horgász csom. Horgászszolgáltatók Vadász csomag. Vadászszolgáltatók Irodalom, Filmművészet, Régészet, Festészet, Zene kapcsol. szerv. Kerékpárboltok és kölcsönzık Bike Park, Balatonföldváron Túraszervezı és kerékpáros szálláshelyek. pl. Hotel Del Porto Üdülı Szálloda; Sommer Panzió***; Szt Kristóf Természetjáró Egyesület Lovas szolgáltatók. pl. Pelsonius Ménes Kereki,Lovasclub Kıröshegy, Mohikán Lovas Klub Horgásztavak pl. Kereki Horgásztó; Kıröshegyi horgásztó; Nagycsepely horgásztó; Szóládi horgásztó Horgászegyesületek pl. Balatonszemesi Sportegyesület Vadásztársaságok: pl. Sefag Zrt. ; Nagycsepelyi Balaton Vt; Szóládi Földtulajdonosok Vadászatszervezı társaságok Közössége; Szárszói Földtulajdonosok Közössége Balatonföldvári civil szervezetek: Bajor Gizi Közösségi Mővelıdési Házak és kapcsolódó civil szervezetek pl. József Kistérségi mővészek. pl. Almássy Katinka, Márkus Ferenc, Pósa Ede; Ház és Könyvtár; Összpróba Alapítvány/Kultkikötı; Attila Mővelıdési Ház, Balatonszárszó B.Mezei Éva festı Zenebarátok Köre Kh. Egyesület 19

20 Minden pillér Szálláshelyszolgáltatók Vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek Közlekedési szolg. Üzleti partnerek / utazási irodák Tagszállodák: pl. Hotel Fesztivál, Anna Mária Villa Hotel Tagéttermek: Pub- lik Bisztró/ Étterem Balatoni Hajózási Zrt Zsu-Ga Lak Bt./ingatlan; Ferlin 2000 Bt Tagpanziók és kemping pl. SOLE-VITA Bagira Diós Camping Tagklubok, Kft./ Panzió; szórakozóhelyek pl. Manna Mia Cafe & Music Club Tag-magánszálláshelyek: Balatonföldvári Magánszállásadók Egyesülete és tagjai Szállodák a kistérség településeirıl pl. Szindbád Wellness Hotel*** Éttermek a kistérség településeirıl. pl. Kishalász Bisztró /Balatonszemes Tömegközlekedési vállalatok pl. Balaton Volán ZRt Balaton-apartman Szállásközvetítı Iroda Kereskedelmi partnerek: AB Marketing Kft/Ko- Bó kertészet; KO-Bó Kft./Festékbolt; Holovits Vitorlásbolt Személyszállítók Panziók a kistérség településeirıl pl. Laguna Panzió Magánszállások a kistérség településeirıl. pl. Kıröshegyi Szállásadók tagjai Szórakozóhelyek a kistérség településeirıl. pl. Retour Club Webfejlesztık, reklám irodák pl. GPX Design Studio Egyesületének Utazásközvetítı kistérség településein pl. Vivát Balaton Helyi Beszállítók Kıröshegyi Lótenyésztık Támogatók Egyesülete Bodzatermelık Szövetkezete Értékesítı Balatonföldvár Önkormányzata; Szántód Község Önkormányzata; Kıröshegy Község Önkormányzata; Szólád Önkormányzat Állattenyésztık: Forma-TR Kft (mangalica, kecske, juh); Simor Ákos, Kereki (sárga magyar tyúk); Vincze Jenı, Szólád (szürkemarha Kistérség településeinek önkormányzatai Méhészek (lásd feljebb) Borászok (lásd feljebb) Kistérség településein mőködı településfejlesztı civil szervezetek: pl. Bálványosért Közalapítvány; 4. ábra: A TDMSZ jelenlegi és potenciális tagsága (jelenlegi tagok zöld színnel jelölve) 20

TURIZMUSMENEDZSMENT. A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1

TURIZMUSMENEDZSMENT. A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1 A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1 Napjainkban nem tudunk úgy egy turisztikai folyóiratot végigolvasni, hogy ne találkoznánk a

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása Glózik Klára, az Egyesület elnöke 2010. augusztus 31-én alakult a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter hosszú távú működtetésére 14 alapító

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Helyszín, Rétság 2011. június 16.

Helyszín, Rétság 2011. június 16. Kezdetek és bővülés Helyszín, Rétság 2011. június 16. 1 Mi a cél? A turizmus versenyképességének növelése A látogatók megelégedettségének javítása A desztinációhoz köthető információkkal való ellátottság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.ditak.eu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon Piaci egyenlőtlenségek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt., mint a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program bonyolítójának prémium innovációs szolgáltatás-csomagja és árazása SZŰCS LÁSZLÓ elnök-vezérigazgató

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.innogrant.hu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon piaci

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. megvalósult információs és szolgáltató pontok épületeinek teljes körű üzemeltetése, működtetése, hasznosítása.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. megvalósult információs és szolgáltató pontok épületeinek teljes körű üzemeltetése, működtetése, hasznosítása. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a DDOP-2.1.1/D-12-2012-0028 kódjelű, Kerékpáros túraútvonal hálózat kialakítása a Balatonföldvári kistérség területén című pályázati

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

THE IMPORTANCE OF NETWORKING IN ECONOMIC DEVELOPMENT THROUGH THE EXAMPLE OF TOURISM DESTINATION MANAGEMENT ORGANISATIONS

THE IMPORTANCE OF NETWORKING IN ECONOMIC DEVELOPMENT THROUGH THE EXAMPLE OF TOURISM DESTINATION MANAGEMENT ORGANISATIONS Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Herbály Katalin 1 A HÁLÓZATÉPÍTÉS JELENTŐSÉGE A GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN A TDM SZERVEZETEK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL A TDM szervezet hálózatépítési terve feltételezi

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben