Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola minőségbiztosítási terve 2016/2017 *

Átírás

1 Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola minőségbiztosítási terve 2016/2017 * Tartalom A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés általános elveinek meghatározása 2 A doktori iskola vezetése és adminisztrációja 3 A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés eszközei és mechanizmusai 3 A NDI működési szabályzatának továbbfejlesztése 4 Doktori kutatási témák és ezek meghirdetése 4 Felvétel a doktori képzésbe 5 A képzési szakasz és az NDI képzési programja 6 A fokozatszerzési szakasz és a fokozatszerzési eljárás 7 A fokozatszerzés minőségi követelményei 8 A minőség folyamatos értékelése és monitorozása 9 Nyilvánosság, tájékoztatás 10 Nemzetköziesítés 10 Kockázatelemzés 11 Innováció és folyamatos fejlesztés 12 Együttműködés más doktori iskolákkal 12 Mellékletek sz. melléklet A témavezetésre vonatkozó minőségbiztosítási irányelvek 13 * Elfogadta a Neveléstudományi Doktori Iskola Tanácsa szeptember 9-én, jóváhagyta az Egyetemi Doktori Tanács szeptember 15-i ülésén. 1

2 A doktori iskola minőségbiztosításának és minőségfejlesztésének tervét hatályos jogszabályokat, a doktori képzésre vonatkozó egyetemi és kari szintű szabályokat, továbbá a MAB és az Országos Doktori Tanács ajánlásait figyelembe véve az alábbiakban határozzuk meg. A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés általános elveinek meghatározása A Neveléstudományi Doktori Iskola (NDI) a doktori iskolában folyó képzés és kutatás minőségének biztosítása az alábbi általános elvek alapján történik: A minőség biztosítása és fejlesztése egységet alkotnak, a minőség biztosítása mellett szükség van annak folyamatos fejlesztésére is A minőség biztosítását és fejlesztését komplex eszközrendszerrel kell biztosítani, amely egyaránt tartalmaz szabályozási, ösztönzési, szakmai támogatási, kommunikációs és szervezési elemeket A minőségbiztosítás fontos eszközét alkotják a NDI működési szabályzata és ennek mellékletei, továbbá a kari és egyetemi szintű doktori szabályzatok, melyeket a minőség biztosítási és minőségfejlesztési gyakorlat kiindulópontjának kell tekinteni A minőségbiztosítási terv célja nem a szabályozás, hanem minőségbiztosítási és minőségfejlesztési gyakorlat tartalmi orientálása, ugyanakkor biztosítani kell összhangját a szabályzatokkal A minőség biztosítására és fejlesztésére vonatkozó tevékenységet a doktori képzés fejlődését jellemző globális és európai trendek (ezen belül különösen az Európai Egyetemi Szövetség - EUA) ezzel kapcsolatos ajánlásainak a figyelembe vételével kell folytatni A minőség biztosítására és fejlesztésére vonatkozó elveket a felsőoktatásban folyó képzésre és kutatásra vonatkozó általános európai minőségbiztosítási és minőségfejlesztési elveknek (ezen belül különösen az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási standardjainak és irányelveinek - ESG) megfelelően kell meghatározni A doktori iskolák céljainak és működésének sajátosságaiból kiindulva egyszerre, egymással kombinálva szükséges alkalmazni a képzés minőségét és a kutatás minőségét szolgáló eszközöket A NDI minőségbiztosítását és minőségfejlesztését az ELTE és a PPK általános minőségbiztosítási és minőségfejlesztési stratégiájának és tevékenységének keretei között, azokkal összhangban kell végezni A NDI minőségbiztosításának és minőségfejlesztésének eszközrendszerét és mechanizmusait az e területen korábban elindult folyamatokra építve, a fokozatos fejlődés elvét követve szükséges fejleszteni A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés területén kiemelt figyelmet kell adni a belső és külső partnerek bevonására, a velük való együttműködésre. 2

3 A NDI arra törekszik, hogy a fentiekben megfogalmazott általános elveket kibontva és az érintettek (oktatók, hallgatók, témavezetők, érintett szervezeti egységek vezetői, tanulmányi adminisztráció) bevonásával részletes minőségbiztosítási és minőségfejlesztési alapelveket dolgozzon ki. E folyamatot 2017 folyamán tervezzük elindítani, építve a korábbi, e területen történt kari szintű kezdeményezésekre. 1 A folyamat egyik lehetséges eredménye lehet olyan kézikönyv létrehozása, amely elsősorban a hallgatók tájékoztatását szolgálja, ugyanakkor közvetlen minőségbiztosítási és minőségfejlesztési funkciót is betölt. A doktori iskola vezetése és adminisztrációja A doktori iskola vezetésének és adminisztrációjának színvonala meghatározó szerepet játszik a doktori iskola minőségbiztosításában és minőségfejlesztésében. A doktori iskola vezetésének 2016 január 1-én történt megújításával párhuzamosan az iskola adminisztrációjának szakszerű működtetése érdekében önálló doktori iskolai titkári funkciót hoztunk létre, amelyet a Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyik intézetének vezetője tölt be. Az új kari doktori szabályzattal összhangban új vezetői testületként működtetjük a doktori iskola vezetőségét, amely 2016 januárja óta havi egy alkalommal formális megbeszélést tart és a hozzá utalt ügyekben a NDI tanácsa (DIT) havi rendszerességgel tartott ülései között meghozza a szükséges döntéseket. A titkár mellett 2016 szeptember 1. óta nyílt pályázaton kiválasztott főfoglalkozású adminisztrátor végzi a közvetlen adminisztratív munkát, szorosan együttműködve a kari tanulmányi adminisztrációval. Feladatleírásában kiemelten jelentjük meg a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési tervben megfogalmazott feladatok végzését, a terv gyakorlati megvalósításának közvetlen segítését. A korábbi gyakorlatot megőrizve erősíteni kívánjuk az adminisztráció kliensorientált működését. A Neveléstudományi Doktori Iskola (NDI) új vezetése kiemelt jelentőségűnek tartja a jól működő doktori hallgatói képviseletet, a hallgatóktól érkező visszajelzéseket és a hallgatók bevonását az iskola vezetésébe. A hallgatók választott képviselője tagja a DIT-nek, ahol a hallgatói szempontok aktív és kezdeményező képviseletét várjuk, különös tekintettel a stratégiai kérdésekre, ezen belül a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés kérdéseire. A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés eszközei és mechanizmusai Az ELTE neveléstudományi doktori iskolájában, részben a korábbi minőségproblémákkal történő szembesülés nyomán, az elmúlt években több olyan lépés történt, amelyek eredményeképpen kialakultak a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés alapvető mechanizmusai és eszközei. Ezek jelenleg is képesek a minőség biztosítására, de számos ponton szükséges a továbbfejlesztésük. Az alábbiakban a már meglévő eszközök és a 1 Lásd A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának elvei és módszerei - ELTE PPK (1998) című dokumentumot. 3

4 továbbfejlesztésükre eddig tett lépesek elemzésére építve határozzuk meg a NDI minőségbiztosítási és minőségfejlesztési tervét. A NDI működési szabályzatának továbbfejlesztése A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközének tekintjük a doktori iskola működésének szabályozását folyamán a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés perspektívájából elemezni fogjuk a NDI működési szabályzatát és ebbe beleépítünk a minőségbiztosítást és minőségfejlesztést támogató új elemeket, különös tekintettel olyan területekre, mint a képzési programok tervezése, a hallgatók értékelése, a témavezetés, a megszerzett kreditek jóváhagyása, a hallgatói előrehaladás ellenőrzése, valamint a törzstagok és témavezetők megfelelőségének folyamatos vizsgálata. Vizsgálni fogjuk a NDI működési szabályzatának összhangját a doktori képzés addigra várhatóan újabb részletekkel bővülő országos szintű szabályozásával valamint a MAB által megfogalmazott értékelési elvekkel.doktori kutatási témák és ezek meghirdetése A doktori iskolában folyó képzési és kutatási tevékenység minőségét alapvetően meghatározza a képzés és a kutatások mögött lévő kutatási koncepció minősége. Ebből kiindulva a NDI arra törekszik, hogy mindegyik programja (képzési modulja) mögött legyen olyan koherens kutatási koncepció, amely orientálja az adott programhoz kapcsolódó egyéni témavezetői témakiírásokat, elősegítve, hogy az egyes programok sajátos arculattal rendelkező, a kutatómunka minőségének folyamatos garantálására képes kutatási műhelyként működjenek. A programok vezetői folyamatosan törekszenek arra, hogy erősítsék a programhoz kapcsolódó kutatási koncepció tartalmi koherenciáját, megvalósíthatóságának feltételeit, az egyes témavezetők által meghirdetett kutatási témáknak a programszintű kutatási koncepcióhoz való illeszkedését, valamint a kutatási koncepció ismertségét. Minőségbiztosítási szempontból fontos eszköznek tekintjük a doktori kutatásoknak a kar intézeti kutatási programokhoz való határozott hozzákapcsolását, a túlzott tematikus sokféleség és elaprózottság csökkentését, továbbá különösen az állami támogatásban részesülő hallgatók esetében a doktori hallgatók munkájának a kutatási és oktatási feladatokat ellátó szervezeti egységek munkájába történő erősebb integrálását. Az egyéni kutatási programok minőségének jelenleg egyik legfontosabb garanciája, hogy a NDI téma-kiírója illetve témavezetője csak olyan, a tudományos kutatómunkát magas szinten művelő oktató, kutató lehet, akit a DIT előzetesen (2016 tavasza óta titkos szavazással) elfogadott. Az NDI témavezetői listájára történő felvételre a működési szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a DIT tagjai általában az érintett a programok vezetői tehetnek javaslatot. Az egyes doktori hallgatók témavezetőinek megbízásáról a DIT javaslata alapján a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Doktori Tanácsa (PPDT) dönt. A jövőben további erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, figyelembe véve a nemzetközi standardokat is, hogy a témavezetéssel kapcsolatos szakmai követelmények még pontosabban legyenek megfogalmazva, bevonva ebbe a NDI témavezetői közösségét (a témavezetéssel kapcsolatos minőségbiztosítási elvek és gyakorlat részletesebb kifejtését az 1. sz. melléklet tartalmazza). 4

5 A NDI arra törekszik, hogy folyamatosan javítsa a doktori hallgatók által megvalósított egyéni kutatási programok minőségét. Ennek érdekében olyan eljárások kidolgozására törekszik, melyek lehetővé teszik az egyéni kutatási tervek minőségének értékelését (ilyen pl. az egyéni kutatási tervek egységes standardok alapján történő szisztematikus elemzése). Tervezzük olyan általános irányelvek, standardok és működési szabályok megfogalmazását, amelyek támogatják az egyéni kutatási tervek minőségének folyamatos biztosítását és e tervek eredményes megvalósítását. A doktori kutatások minőségének fejlesztését a NDI, illetve a kari Tudományos Bizottság pályázati úton elosztott pénzügyi támogatással támogatja, ami lehetőséget nyújt többek között a kutatási költségek, illetve külföldi konferencia-részvételi költségeinek költségek fedezésére. A programvezetőkön és témavezetőkön keresztül ösztönözzük a hallgatók számára a külföldi egyetemek hasonló kutatásokat végző oktatóival a kapcsolattartást. Az egyes programok hazai és nemzetközi tudományos szimpóziumok, hallgatói konferenciák, műhelyek szervezésével támogatják a doktori hallgatók kutatásait, illetve ezek eredményeinek bemutatását, különös tekintettel az e tekintetben korábban kevésbé támogatott fokozatszerzési időszakra. A kutatások színvonalának javításában meghatározó szerepe van a nemzetközi együttműködéseknek, így különösen a Horizon2020 támogatással folyó EDiTE programnak (ez utóbbiról részletesebb tájékoztatás található a honlapon). Felvétel a doktori képzésbe A doktori képzés minőségét alapvetően meghatározza a képzésbe felvett hallgatók kiválasztásának mechanizmusa. Ebből kiindulva törekszünk a felvételi követelmények pontosabb meghatározására és a felvételi folyamat minőségbiztosításának fejlesztésére. A doktori képzésbe történő jelentkezés feltétele, hogy a mesterfokozatú (egyetemi) oklevél minősítése legalább jó rendű (3,5 felett) legyen. A felvétel az egyes programokra történik, ennek megfelelően a felvételi eljárásban a DIT által kijelölt háromtagú felvételi bizottságok vesznek részt melynek elnöke az érintett program vezetője. A felvételi bizottságokba meghívást kap a hallgatói képviselet is. A bizottság értékeli a jelölt a benyújtott előzetes kutatási tervét, annak megvalósíthatóságát, valamint azokat a (személyi és infrastrukturális) feltételeket, amelyek a kutatási terv teljesítéséhez szükségesek. A felvételi értékelés a benyújtott előzetes kutatási terv mellett figyelembe veszi a korábbi kiemelkedő tudományos diákköri munkát, más tudományos produktumokat, a szakkollégiumi tevékenységet, a hallgatói közösségi munkát. A jelentkezők értékelése előre rögzített szempontrendszer alapján, ennek megfelelő pontozási eljárás alkalmazásával történik. A NDI arra törekszik, hogy a jelöltek, a jelentkezés beadása előtt aktív munkakapcsolatot alakítsanak ki leendő témavezetőjükkel és vele együttműködve dolgozzák ki a benyújtott előzetes kutatási tervet, összhangban annak a programnak a kutatási koncepciójával, amelynek felvételük esetén a hallgatói lesznek. A felvételi bizottságok kiemelt figyelmet fordítanak a beadott előzetes kutatási terv minőségére, ezen belül a leendő témavezetőtől kapott iránymutatások figyelembe vételére től tervezzük a felvételi követelmények további pontosítását, ezen belül a jelentkező által korábban végzett kutatási és publikációs tevékenység pontosabb dokumentálását, illetve ajánlói levelek bekérését. 5

6 A fokozatszerzési eljárásba kívülről esetenként más doktori iskolákból átlépő doktoranduszok esetében önálló döntés-előkészítő eljárást működtetünk, amelynek keretei között a DIT által felkért szakértők egy habitusvizsgálat jellegű folyamatban részletesen értékelik a jelölt szakmai teljesítményét. A DIT az így készült szakmai vélemény alapján tesz javaslatot a PPDT-nek a jelölt felvételére. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a jelölt leendő témavezetőjének is, akinek előzetesen ugyancsak értékelnie kell a jelölt teljesítményét, a fokozatszerzésre való alkalmasságát, és ennek alapján kell jeleznie a jelölt elfogadását. A képzési szakasz és az NDI képzési programja A doktori iskolában folyó munka minőségének biztosításában és fejlesztésében meghatározó szerepe van a képzési program tervezésének és megvalósításának. Ennek megfelelően folyamatosan fejlesztjük a képzési program tervezése során követett eljárásokat, a képzési program megvalósításában támogatjuk a tanulás és tanítás minőségének javítását szolgáló innovatív kezdeményezéseket. A doktori képzés tanulmányi követelményei a doktori iskolában moduláris szerkezetű doktori képzési programokban teljesíthetők. A program vagy programmodul olyan képzési és oktatásszervezési egység, amelynek oktatási-kutatási feltételeit a minősített vezető oktatók közös műhelyt alkotó csoportja biztosítja a programvezető irányításával. A NDI arra törekszik, hogy erősítse az egyes programok vezetőinek stratégiai irányító szerepét, nemcsak a kutatás, hanem a képzés területén is. Az egyes programok vezető az érintett szakmai szervezeti egységek vezetőivel együttműködve gondoskodnak az adott program belső tartalmi koherenciájáról, a program mögött lévő oktatói erőforrások folyamatos minőségi fejlesztéséről, a rendelkezésre álló tartalmi források bővítéséről és tanulási-tanítási módszerek folyamatos fejlesztéséről. A NDI képzési programja minőségének egyeik fontos garanciáját alkotja, hogy az egyes programok (programmodulok) közös elméleti és kutatás-módszertani alapokra épülnek. Ezek egyike az általános elméleti megalapozást, a másik a kutatás-módszertani felkészítést szolgálja. A NDI kiemelt figyelmet kíván fordítani a kutatás-módszertani alapok erősítésre, arra törekedve, hogy minden egyes doktori hallgató alapos, az egyéni kutatási tervének megvalósítását közvetlenül is támogató kutatás-módszertani felkészítést kapjon. Az egyes programok (programmodulok) témája az adott tudományterület oktatásra érdemes részterülete, és olyan tartalmi sajátosságok jellemzik, amelyek megkülönböztetik más moduloktól, egyben alkalmassá teszik más modulokkal való kapcsolódásra. A programok vezetőit és azok szakmai tartalmát (tanegység listáját) a DIT javaslatára a PPDT hagyja jóvá. A programmodulok elfogadásáról, illetve a tematikák felújításáról a DIT felterjesztése alapján a PPDT dönt. A tematikákat legalább háromévenként felülvizsgáljuk (a doktori iskola képzési terve letölthető weboldalról). A 2016-os évben elinduló új rendszerű képzés és az azzal párhuzamosan nyújtott, kifutó korábbi képzési program koherenciáját az NDI olyan megfeleltetési rendszer kialakításával és működtetésével biztosítja, amely lehetővé teszi, hogy azok a hallgató, akik tanulmányaikat a 6

7 korábbi képzési programban kezdték meg, általában az új képzési programban kínált kurzusok látogatásával is tudják teljesíteni a képzési követelményeket. A képzési ( képzési és kutatási ) szakaszból a fokozatszerzési ( kutatási és disszertációs ) szakaszba történő átmenet meghatározó állomása a korábbi doktori szigorlatot 2016-től kiváltó komplex vizsga. Az ezzel kapcsolatos MAB által kiadott irányelveket figyelembe véve a korábbi szigorlat során követett eljárásrend döntő része átvihető az új vizsga lebonyolításában, a változást azonban lehetőségnek tekintjük arra, hogy áttekintsük a vizsgáztatás során szerzett korábbi tapasztalatokat és ennek nyomán erősítsük a vizsgabizottságok gyakorlatának egységes jellegét és feltárjuk a minőségbiztosítási további lehetőségeit. A fokozatszerzési szakasz és a fokozatszerzési eljárás A minőség biztosítása és fejlesztése szempontjából különös figyelmet érdekel a fokozatszerzési szakasz, amely a képzési szakasztól eltérő minőségbiztosítási eszközök és mechanizmusok alkalmazását igényli, különös tekintettel arra, hogy ebben a szakaszban a doktori hallgatók nagyobb önállósággal végzik a munkájukat, mint a képzési szakaszban. E szakaszban az önálló hallgatói kutatói munka minőségét különösen erősen befolyásolja az elfogadott egyéni kutatási terv és a témavezetővel történő együttműködés minősége. A témavezetéssel kapcsolatos részletes szakmai elvárások kidolgozása során kiemelt figyelmet szentelünk a fokozatszerzési szakaszra, figyelembe véve a 2016-ban életbe lépő új képzési rend sajátosságait, ezen belül a kreditmegoszlás arányainak eltolódását a formális képzés felől az önálló tanulás és kutatás felé. A fokozatszerzési eljárás keretei között a minőségbiztosítás egyik fontos eszköze a nyilvános műhelyvita, amely minden esetben megelőzi a doktori értekezés benyújtását. A korábbiaknál is nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a műhelyviták minőségbiztosítására. Ezek előkészítésében az előző időszakkal összevetve nagyobb szerepet kaptak a programok vezetői, akik a témavezetőkkel együttműködve készítik elő a műhelyviták megszervezését. A műhelyvitára a sikeres szigorlat (komplex vizsga) és a disszertáció benyújtása közti időszakban kerül sor. Időpontját úgy jelöljük ki, hogy a disszertáció hivatalos benyújtásáig elég idő maradjon az elhangzott javaslatok alapján a szükséges korrekciók elvégzésére: a kijelölt időpontot egy hónappal a műhelyvitát megelőzően kell nyilvánosságra hozni. Általában a minőségbiztosítást szolgálják a műhelyvita megszervezésére vonatkozó előírások. Így például az alábbiak a témavezető javaslatára programvezető dönt a disszertáció műhelyvitára bocsátásáról, jelöli ki a felkért bírálókat és vezeti a vitát a műhelyviták technikai előkészítéséről a programvezetők kérésére a doktori adminisztrátora gondoskodik műhelyvita forgatókönyvének a nyilvános védés forgatókönyvéhez hasonló előzetes meghatározása a műhelyvitán elhangzott észrevételeket rögzítő, a témavezető által hitelesített emlékeztető készítése, és ennek csatolása a doktori eljárás dokumentumaihoz, hozzáférhetővé téve ezt a bíráló bizottság számára 7

8 kiemelt figyelem arra, hogy a műhelyvitán elhangzott észrevételeket a jelölt figyelembe vegye a disszertáció végleges változatának elkészítésében (a programvezető a vita tapasztalatai alapján kezdeményezheti a disszertáció átdolgozását) A minőségbiztosítást szolgálják a bírálatok elkészítésére és a nyilvános vita megszervezésére vonatkozó szabályok. Ezek közül kiemelhető, hogy az értekezés benyújtása után a bíráló bizottság tagjai nyomtatott és elektronikus formában is megkapják a disszertációt és a tézisfüzetet. A bíráló bizottság tagjai az opponensi véleményeket mindkét bírálat beérkezése után, a jelölt erre adott válaszait pedig legkésőbb a védés előtt egy héttel elektronikus formában kapják meg. A nyilvános vita meghirdetésekor az értekezés és a tézisfüzet nyilvánossá válik a lapon, amire rámutat a doktori iskola honlapja is. Az opponensek személye a bírálatok elkészültéig nem nyilvános és a bírálókhoz kiküldött értekezés utólag nem módosítható. A fokozatszerzés minőségi követelményei A doktori képzés minőségének biztosításában kiemelkedő szerepe van a fokozatszerzés követelményi meghatározásának. Ezek között különösen fontos a publikációs követelmények meghatározása. A NDI doktoranduszainak a doktori fokozat megszerzéséhez legalább három publikációt kell megjelentetniük, ezek közül egyet a disszertáció témájában, illetve legalább egyet idegen nyelven. A doktori iskola arra törekszik, hogy az idegen nyelvű publikációk növekvő hányada jelenjen meg az ajánlott referált folyóiratokban. A fentiek mellett az abszolutórium megszerzésének (komplex záró vizsga letételének) is feltétele, hogy a doktorandusz rendelkezzen tudományos, ezen belül publikációs tevékenységgel megszerzett megfelelő számú kredittel. A tudományos tevékenységért adható kreditek számát a doktori iskola erre a célra kidolgozott részletes kreditbeszámítási táblázatban határozza meg: a témavezetőknek és a programok vezetőinek ennek alapján kell értékelniük a hallgatók tudományos tevékenységét és ennek alapján kell meghatározniuk az ezért adható kreditek számát. A A tudományos tevékenységért adható kreditek számát a doktori iskola differenciált módon határozza meg, megnevezve azokat a tudományos folyóiratokat, amelyekben preferálja a doktoranduszok publikációs aktivitását. A doktori iskola a tudományos publikációk különböző műfaját (pl. tanulmány, kutatási jelentés, recenzió) határozza meg, így a publikálás mellett a doktoranduszok összhangban a doktori képzés kredittáblázatával egyéb kutatási tevékenységekkel is szereznek krediteket. Ilyenek az alábbiak: a) önálló vagy teamben végzett elméleti vagy empirikus kutatás, kutatásban való részvétel, b) az egyes programmodulokhoz kapcsolódó (tematikus) műhelyben való részvétel, c) tudományszervezési tevékenység, beleértve a konferencia- vagy kiállítás szervezési, valamint a kiadvány-szerkesztési tevékenységet is. 8

9 A doktoranduszok publikációikat rögzíteniük kell a MTMT adattárban. A NDI vezetése kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a doktori iskola hallgatói megismerjék MTMT adattárat és a publikációs, illetve hivatkozási adatait ebben történő rögzítésének módját. A minőség folyamatos értékelése és monitorozása A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközének tekintjük a minőség folyamatos értékelését (monitoring), amelyben meghatározó szerepe van a doktori képzés kari és NDI szintű vezető testületeinek. Ezek közt legfontosabbak kari szinten működő PPDT, továbbá a doktori iskola szintjén működő DIT és a 2016 január 1. óta működő szűkebb vezetőség (ez utóbbi működését a doktori képzésre vonatkozó kari szintű szabályozás 2016 elején formálisan is megerősítette). A DIT-nek a törzstagokon kívül tagjai az egyes programmodulok vezetői és a hallgatók képviselője, továbbá állandó meghívottja a doktori képzésben érintett kutatási/oktatási szervezeti egységek (intézetek) vezetői. A programmodulok vezetői a DIT keretein belül havi rendszerességgel találkoznak, ami lehetővé teszi a minőséggel kapcsolatos kérdések folyamatos napirenden tartását. Fontosnak tartjuk a képzési és kutatási tevékenységhez szükséges erőforrások felett rendelkező érintett kutatási/oktatási szervezeti egységek (intézetek) vezetőinek az NDI vezetésébe történő bevonását, melynek egyik célja a doktori képzés minőségével kapcsolatos felelősségük erősítése. A vezetőség a doktori iskola vezetőjéből, titkárából és egy, a DIT által megválasztott törzstag képviselőből áll. A vezetőség minden DIT ülés előtt formális találkozót tart, itt készíti elő a következő havi DIT ülést. A fenti testületek feladat- és hatáskörének a meghatározása során a minőségbiztosítás szempontok értelemszerűen kiemelt figyelmet kapnak. Ilyen feladat- és hatáskörök például az alábbiak: 1. A DIT tesz javaslatot a doktori iskola törzstagjaira, a törzstagságról a PPTB dönt 2. A DIT javaslatára a PPTB dönt a doktori iskolába való felvételről. 3. A PPTB ellenőrzi a témakiírók/témavezető személyét és a témakiírásokat 4. A doktori hallgatók félévente beszámolót készítenek előrehaladásukról. Azt tervezzük, hogy ennek alapján a programok vezetői félévente értékelik az adott programhoz kapcsolódó hallgatók tanulmányi és kutatási terve teljesítését, és erről a DIT-nek beszámolnak 5. A PPTB és a DIT figyelemmel kíséri és az abszolutórium megszerzését követően értékeli a témavezetői munkát A NDI kezdeményezni kívánja a hallgatói értékelési rendszernek a doktori iskolai folyamatokra történő kiterjesztését és ehhez történő adaptálását. Ennek érdekében tervezzük a doktori képzési és kutatási tevékenység sajátosságaihoz illeszkedő hallgatói véleményfelmérés rendszeresítését. Ugyancsak tervezzük a doktori iskolában fokozatot szerzett, illetve korábban itt tanuló doktori hallgatók szakmai pályafutásának nyomon követését. Ezeknek a visszajelzési és nyomon követési folyamatoknak növekvő szerepet kívánunk adni a képzési program és a programok mögött található kutatási koncepciók jövőbeni továbbfejlesztésében. 9

10 A hallgatói előrehaladás folyamatos nyomon követése érdekében a beépítjük a működési szabályzatunkba azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik doktori hallgatók képzéssel és kutatással kapcsolatos tevékenységének gondosabb tervezését (egyéni előrehaladási terv), ennek félévenként történő frissítését és ellenőrzését. Nyilvánosság, tájékoztatás A NDI új vezetése kiemelt jelentőségűnek tartja az iskola működésének nyilvánosságát és átláthatóságát, amit a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés egyik legfontosabb eszközének tart. Ennek megfelelően az adminisztráció egyik fontos feladataként határozza meg az iskola honlapjának folyamatos karbantartását és fejlesztését az új kari honlap által meghatározott formai és tartalmi keretek között. A NDI vezetősége havi rendszerességgel megtartott megbeszélésén minden alkalommal tervezzük a honlapon történt változások áttekintését és a DIT minden évben egy alkalommal napirendre fogja tűzni a honlap értékelését. Nemzetköziesítés A nemzetköziesítést a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés egyik fontos eszközének tartjuk, illeszkedve az ezzel kapcsolatos egyetemi és kari szintű stratégiákhoz tól kezdve a NDI négy programja kínál, ténylegesen három nyújt angol nyelvű képzést, azaz fogad angol nyelven tanuló hallgatókat. Az angol nyelvű programokban tanító oktatók részvételével havi rendszerességgel szervezünk olyan megbeszélést, amelynek célja az angol nyelvű programok tartalmi fejlesztése, a képzési program belső koherenciájának erősítése, a képzés során szervezett tapasztalatok megosztása és a képzési-kutatás innovációk támogatása. Az angol nyelven tanuló hallgatók témavezetőinek kiválasztása kiemelt figyelmet kap. A magyar nyelvű témavezetési jogosultság nem jelent automatikusan jogosultságot az angol nyelven történő témavezetésre: erről a DIT személyenként külön döntést hoz. A NDI nemzetköziesedésének meghatározó eszköze a NDI részvétele korábban említett, Horizon2020 támogatással folyó EDiTE programban, illetve az ezt megvalósító, öt európai egyetem részvételével folyó projektben. A projektet stratégiai irányítását egy havi rendszerességgel találkozó irányító testület látja el, a projektmenedzsmentről nyilvános pályázat keretei között kiválasztott, jelentős nemzetközi projektmenedzsment tapasztalatokkal rendelkező főfoglalkozású munkatárs gondoskodik. Az EDiTE programban való részvétel az NDI számára lehetővé teszi többek között a más európai országokban működő neveléstudományi doktori iskolák minőségbiztosítással, minőségfejlesztéssel és minőségmenedzsmenttel kapcsolatos tapasztalatainak megismerését és az eredményes módszerek hazai adaptálását. Az EDiTE programban önálló munkacsomagként (work package) jelenik meg a minőségbiztosítás, és e keretek között a Horizon2020 program követelményeinek megfelelő minőségbiztosítási standardokat kell alkalmaznunk, amelyek fokozatosan átvihetőek a NDI működésének egészére. Az EDiTE program mellett a NDI létező nemzetközi kapcsolatrendszerének egészét szükséges végiggondolni a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés perspektívájából. E kapcsolatrendszer egészét ki kell használnunk annak érdekében, hogy megismerjük más doktori iskolák 10

11 minőségbiztosítási és minőségfejlesztési gyakorlatát és a tapasztalataikból tanulni tudjunk. Fel kell használnunk a nemzetközi partnereinktől kapott visszajelzéseket és ki kell használnunk a közös kutatási projektekben rejlő minőségbiztosítási és minőségfejlesztő lehetőségeket. Kockázatelemzés A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés fontos eszközének tekintjük a kockázatelemzést. Ennek megfelelően a terveink szerint 2016 őszén komplex kockázatelemzési programot indítunk el, melynek során szisztematikusan áttekintjük mindazokat a kockázati tényezőket, amelyek a NDI-ben folyó doktori képzés minőségét fenyegethetik. E kockázatok egy része, részben a korábbi akkreditációs folyamatok során született értékelések nyomán, ismertek a doktori iskola új vezetése számára. A jelenleg is ismert kockázatok közül kiemelt figyelmet fordítunk a következőkre: A törzstagok, programvezetők és témavezetők személyi megfelelősége, a képzés és kutatás személyi feltételek biztosítása. A törzstagi követelményeknek való megfelelés érdekében hosszú távú humán erőforrás fejlesztési tervet készítettünk, ennek keretei között újabb egyetemi tanárok kerülnek be a törzstagok közé, illetve ezzel együtt a DITbe. A témavezetői munkával kapcsolatos kockázatokat az e dokumentumban is több helyen kifejtett módon kezeljük. Az adminisztráció. A NDI akkreditációjának 2016 nyarán történt megvonása különösen erősen hívta fel a figyelmet általában a doktori képzés, különös módon a NDI-ben zajló képzés adminisztrációjában rejlő kockázatokra. Ezek mérséklése az adminisztratív és egyéb erőforrásokkal rendelkező kari szervezeti egységek és a NDI közötti együttműködés, valamint a kari szervezeti egységek vezetőinek a doktori iskoláért érzett felelőssége erősítését igényli. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a NDI új adminisztrátorának támogatására a szeptember 1-én történt munkába állását követő első időszakban. A programok (programmodulok) belső menedzsmentje. A NDI vezetése kezdeményezni fogja valamennyi program önértékelését, különös tekintettel a képzési program egészének a jogi környezet változása nyomán (a négyéves, 240 kredites képzés bevezetése) történt reformjára. A NDI programjai között vannak olyanok, amelyekről az elmúlt évben kerültek be a NDI programkínálatába, különösen ezek esetében szükséges a képzési és kutatási koncepció átvilágítása, és a folyamatos fejlesztés mechanizmusainak kialakítása. Az új képzési rendre történő átállás. A 2016/17es tanévben az egyik legjelentősebb kockázati tényező a doktori képzés megváltozott jogi környezetéhez történő alkalmazkodás, ezen belül az új képzési programra történő átállás, továbbá a kifutó régi és új a belépő új képzési program együttes menedzselése. Ennek a kockázati tényezőnek a kezelését szolgálja többek között a 2016 folyamán elkészült, korábban említett ún. megfeleltetési rendszer (ekvivalencia-táblázat), amely a régi és új programok közötti átjárás átláthatóvá tételét szolgálja. Az angol nyelvű képzés elindítása. A 2016/17-es tanév ugyancsak kiemelt kockázati tényezője az angol nyelvű képzés elindítása. Ez többek között a NDI adminisztrációja és a nemzetközi együttműködésért felelős kari adminisztráció közötti együttműködés 11

12 erősítését igényli. E kockázati tényező csökkentését is szolgálja a pszichológiai doktori iskolában, az EDiTE programban és a korábbi angol nyelvű képzésekben, különösen a nyelvpedagógiai képzésben felhalmozott tapasztalatok hasznosítása. Innováció és folyamatos fejlesztés Ugyancsak a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés eszközének is tekintjük az innováció és a folyamatos fejlesztés előtérbe helyezését, mind a képzési, mind a kutatási területen. A programok vezetőit a NDI vezetése arra bátorítja, hogy mind a képzési, mind a kutatási területen támogassák az innovatív megoldásokat, így például az aktív tanulási és tanítási módszerek vagy a kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolat erősítését szolgáló megoldások alkalmazását. Az innováció és a folyamatos fejlesztés egyik eszközeként tekintünk az EDiTE programban való részvételünkre, amely e területen is lehetővé teszi a konzorciumi partnereinktől történő tanulást. E program keretei között az ELTE, illetve az NDI formális feladata az egyetemek és külső partnerek közötti kapcsolatok építését szolgáló munkacsomag menedzselése, aminek keretei között többek között a doktori hallgatók által gyakorlati terepen végzett munkának a doktori képzésbe és kutatásba történő beépítésével kísérletezünk. Ugyancsak kísérletezünk a doktori hallgatók külső megbízásokra végzett kutatási-tanácsadó munkába történő bevonásával. Támogatjuk a doktori hallgatók közötti kutatási együttműködést, a team-munkában végzett közös kutatási feladatok végzését. Együttműködés más doktori iskolákkal A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés egyik lehetséges eszközének tekintjük a többi hazai neveléstudományi doktori iskolával történő együttműködést, egymás gyakorlatának (ezen belül minőségbiztosítási és minőségfejlesztési gyakorlatának) megismerését, a tapasztalatok kölcsönös megosztását. Ennek érdekében részt veszünk az MTA Pedagógiai Bizottsága mellett működő doktori iskolai munkabizottság munkájában, kihasználva azt a támogatást, amelyet e munkabizottság nyújt az akadémiai doktori cím megszerzésére történő felkészüléshez, és ezáltal a törzstagjaink lehetséges utánpótlásának biztosításához. Saját működési tapasztalatainkat megosztjuk a többi hazai neveléstudományi doktori iskolával és nyitottak vagyunk arra, hogy működésük sikeres elemeit átvegyük. 12

13 Mellékletek 1. sz. melléklet A témavezetésre vonatkozó minőségbiztosítási irányelvek A NDI a doktori képzés és kutatás szempontjából meghatározó fontosságúnak tekinti a témavezetők szerepét. Annak érdekében, hogy a témavezetés szakmai minőségét garantálja, és azt folyamatosan javítsa, részben szabályozási, részben szakmai iránymutatási eszközöket alkalmaz. A témavezetővé válás A NDI önálló kutatási téma meghirdetésére jogosul témavezetői közé olyan tudományos fokozattal rendelkező oktatók/kutatók kerülhetnek be, akikről a DIT a programvezetők előterjesztésére titkos szavazással előzetesen pozitív döntést hozott. A pozitív döntéshez két ajánlás szükséges, amelynek egyikét a DIT tagja (általában az érintett program vezetője), másikat a tudományterület egy elismert képviselője adja. Az ajánlás a témavezető-jelölt szakmai-tudományos teljesítményén alapul, amelynek értékelése Magyar Tudományos Művek Tárában nyilvántartott és folyamatosan frissített adatokon alapul. Az NDI témavezetői listáját és a témakiírásokat a DIT évente áttekinti, és dönt a listán lévők témavezetői státusának meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről. Fiatal, habilitációval nem rendelkező kollégák társ-témavezetőként kezdhetik tevékenységüket. A képzésbe felvettek vagy fokozatszerzési szakaszba bejelentkezettek témavezetőinek kijelöléséről két szinten születik döntés: első szinten a programvezetők javaslata alapján a DIT, majd a DIT előterjesztése alapján második szinten a PPDT. A témavezetőkkel kapcsolatos szabályaink általában közvetlenül szolgálják a minőségbiztosítást, így az eddig említetteken túl különösen az alábbiak: A témavezető folyamatos kapcsolatot tart az egyes programok vezetőivel, akit folyamatosan tájékoztat az érintett hallgatók előrehaladásáról A témavezetői megbízás 4 évre szól és meghosszabbítható. A témavezetői megbízás a hallgató/jelölt fokozatszerzésével automatikusan megszűnik. A témavezetői feladat ellátására a külső témavezetővel munkavégzésre irányuló szerződést kell kötni. A témavezetői megbízás (szerződés) tartalmazza a témavezetővel szemben támasztott követelményeket. A témavezető szükség esetén társ-témavezető bevonásával is elláthatja feladatát. A társtémavezetői felkérés szabályai azonosak a témavezetőével, de tartalma és időtartama nem haladhatja meg a témavezetőét. A témavezető a hallgató tanulásának segítésére más témavezetőkkel vagy szakértőkkel történő konzultációt saját hatáskörben folytat. Új témavezető - első alkalommal - legfeljebb 2 hallgatóra kaphat felkérést. Az a témavezető, akinek még nincs végzett, illetőleg szigorlatot tett hallgatója, egyidejűleg legfeljebb 3 doktorandusz konzulense lehet. Végzett hallgatóval rendelkező témavezető beleértve más doktori iskolákban végzetteket is egyidejűleg legfeljebb 6 hallgatót vezethet az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában; újabb hallgatót szigorlati vizsgát tett hallgató után vállalhat. Az NDI törzstagjai 2016 szeptemberétől akkor vállalhatják új doktori hallgatók témavezetését, ha a vezetésük alatt dolgozó aktív hallgatók száma nem haladja meg a hatot. 13

14 A témavezetői szerep és a témavezetők feladatai A témavezetői tevékenység minőségének javítása érdekében a NDI tervezi, hogy intenzív belső szakmai konzultáció indít a témavezetés kívánatos szakmai tartalmáról és ennek nyomán e tevékenységet orientálására szakmai irányelveket dolgoz ki. A témavezetők feladatait a NDI működési szabályzata az alábbi módon határozza meg (kivonat a Neveléstudományi Doktori Iskola szervezeti és működési szabályzatából): A témavezető a legjobb tudása szerint, a kutatási témakör aktuális tudományos eredményeinek ismeretében vezeti a hallgatót. Ennek során támogatást nyújt a kutatás stratégiájának, taktikájának és módszereinek megválasztásához és kidolgozásához; tanácsokat ad a doktori iskolai tanulmányokra és az egyéni kutatói fejlődést szolgáló autonóm tanulásra; ösztönzi, ellenőrzi és segíti a hallgató releváns szakirodalommal való ellátottságát és annak feldolgozását a kutatás kezdetétől, a szigorlati vizsgán és műhelyvitán át, a védésig; véleményével segíti a hallgatót disszertációja elkészítésében; felajánlja a hallgatónak saját kutatásaiban való részvételt, különösen közös témakör esetében; ösztönzi a hallgatónak nemzetközi kapcsolatainak szélesítését, segíti a külföldi kutatói ösztöndíjak, publikációs lehetőségek kihasználását; a tudományos közéletbe történő bevezetés érdekében ösztönzi és segíti a hallgatót tudományos eredményeinek publikálásában, s legkevesebb egy esetben közös publikációt készít vele; A témavezető és a doktorandusz közötti kapcsolattartásért a témavezető és a doktorandusz kölcsönösen felelnek. A két fél közötti problémák esetén a hallgató először a hallgatói önkormányzathoz fordulhat segítségért, a témavezető pedig a programvezetőhöz; ha a probléma ezen a szinten nem oldódik meg, akkor a működési szabályzat szerint kell eljárni. 14