Személyi jövedelemadó

Átírás

1 Személyi jövedelemadó

2 1.) Külföldi előadóművészhez kapcsolódó módosítás, Szja törvény 1/B től az SZJA törvényben a külföldi illetőségű előadóművészek egyszerűsített módon történő adózási szabályát választhatják a korábbi magánszemélyeken kívül (például színész, segédszínész, statiszta, zenész, énekes) külföldi stábtagok (például helyszínfelmérők, díszletépítők) is. A választás feltételeként meghatározott bármely 12 hónapos időszakban 183 napos magyarországi tartózkodás rendelkezés nem vonatkozik a filmforgatáson résztvevő színészekre és stábtagokra, ha a filmalkotás gyártási időszaka meghaladja a 183 napot. Nem tartozik a bevételbe az utazásra, szállásra fizetett költségtérítés, és a természetben juttatott utazás, szállás ellenértéke, továbbá a bevételből nem lehet már levonni a korábbi 30%-os általányköltséget. Átmeneti rendelkezés alapján a módosított szabályok a jétől kezdődő jogviszonyból származó jövedelemre alkalmazhatóak.

3 2.) A hivatali, üzleti utazás fogalmának pontosítása, Szja törvény tól hatályos a hivatali, üzleti utazás meghatározásának a gyakorlatban felmerült értelmezési problémák miatti pontosítása. A hivatali, üzleti utazás példálózó jellegű felsorolásában az alábbi változások találhatóak: - kirendelésre már nem hivatkozik a jogszabály, valamint - a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatti utazás is szerepel a fogalomban. Átmeneti rendelkezése alapján től alkalmazható a rendelkezés.

4 3.) Kiküldetés fogalmának pontosítása, Szja törvény A kiküldetés fogalma 2016-ban kétszer is módosításra került. Az első módosítás oka az adójogi és munkajogi fogalmak összhangjának megteremtése volt. Az első módosítás után a kiküldetés: a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges utazás. A második módosítás oka a gyakorlatban felmerült értelmezési problémák kezelése volt, mely szerint a kiküldetés a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás. A példálózó jellegű felsorolás szerint, idetartozik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is. A hivatali, üzleti utazás fogalmában találjuk meg jelenleg is azt az utalást, ami szerint a kiküldetés hivatali, üzleti utazásnak minősül. Korábban is szerepelt a fogalomban, hogy nem tartozik a kiküldetés fogalmába a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. Munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek. Átmeneti rendelkezés alapján től alkalmazható a rendelkezés.

5 4.) Termőföld haszonbérbeadás fogalmának módosulása, Szja törvény től hatályos a termőföld haszonbérbeadás fogalmának változása A termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében (korábban bérleti díj ellenében) a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.

6 5.) Alacsony adókulcsú állam meghatározásának pontosítása, Szja törvény től hatályos az alacsony adókulcsú állam fogalmának módosítása, amely alapján alacsony adókulcsú állam, amelyben a Tao-nak megfelelő adókötelezettség vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9%. Korábban 10% volt az előírt adómérték, amely a Tao mértékének változásával csökkent 2017-től 9%-os mértékűre.

7 6.) Önadózás szabályainak módosítása, Szja törvény 11. (2) től hatályos a módosított adómegállapítás rendelkezés az Szja törvényben, amely az alábbi: - a magánszemély adhat nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra a munkáltatójának, ha a magánszemély nem adott nyilatkozatot a munkáltatójának, vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja, akkor - a magánszemély az Art-ben előírt módon és határidőben önadózóként a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az adóhatósághoz vagy b) az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet az Art rendelkezése szerint a magánszemély bevallásának minősül.

8 6.) Önadózás szabályainak módosítására PÉLDA, Szja törvény 11. (2) a.) példa: A magánszemély milyen módon juthat az adóbevallási tervezetéhez, ha nem rendelkezik elektronikus hozzáféréssel a internetes portálhoz, és az adózás rendje törvény alapján az adóhatóság elkészíti számára az adóbevallási tervezetet? A magánszemély ig az adóbevallási tervezetet többféle módon is kérheti az adóhatóságtól, ezek a következőek lehetnek például: SMS-ben rövid szöveges üzenetben, az adóhatóság honlapján lévő nyomtatvány kitöltésével, levélben, adóhatóság ügyfélszolgálatán személyesen, vagy adóhatóság telefonos tájékoztató rendszere segítségével után az adóbevallási tervezet igénylése már csak az adóhatóság ügyfélszolgálatán nyújtható be. b.) példa: Tevékenységet folytató Szja törvény szerinti egyéni vállalkozó részére készít-e az adóhatóság adóbevallási tervezetet? Az Art szerint a tevékenységét folytató Szja törvény szerinti egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemély részére az adóhatóság nem készít adóbevallási tervezetet. Így ezen magánszemélyeknek a évi bevallási kötelezettségük teljesítésére a 16SZJA bevallást kell benyújtaniuk.

9 7.) Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés új mértéke, Szja törvény 25. (2) től hatályos a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés mértékének 9 Ft-ról 15 Ft-ra emelése, amelyet a munkáltató a dolgozójának adómentesen juttathat. A költségtérítés mértékének növelése a munkaerő-mobilitás előmozdítását kívánja elősegíteni.

10 7.) Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés új mértéke, Szja törvény 25. (2) tól megváltozott a 39/2010. (II.26.) munkába járásról szóló kormányrendelet 4. -ában meghatározott speciális esetekben kötelezően fizetendő munkáltatói költéségtérítés összege. Az új rendelkezés szerint, nem a bérlet, jegy árának legalább 86%-át köteles a munkáltató kifizetni a dolgozójának ezen speciális esetekben, hanem az Szja törvény szerinti költségtérítés 60%-át kell kötelezően térítenie a munkáltatónak a munkavállalója részére az alábbiak szerint: (1) A munkavállaló részére a bérlet, jegy ára 86%-ának térítése helyett az Szja tv munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60%-a akkor jár (tehát a 15 Ft/km x 60% = 9 Ft/km), ha - a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; - a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; - ha a munkavállaló a meghatározott kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a meghatározott hozzátartozója biztosítja; - a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. (2) A költségtérítést 15 Ft/km-ig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.

11 7.) Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés új mértéke PÉLDA, Szja törvény 25. (2) Példa a munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés új mértékének megállapításához A munkavállaló Gödről Budapestre jár be dolgozni. Abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló megegyeznek abban, hogy a munkáltató a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járásra tekintettel költségtérítést fizet a munkavállalónak, akkor től ez a költségtérítés 15 Ft/km lehet, a korábbi 9 Ft/km helyett.

12 8.) Első házasok kedvezményének módosítása, Szja törvény 29/C. (4) től megváltozott az első házasok adóalap-kedvezményének szabálya, ami alapján az első házasok kedvezménye 24 hónapon keresztül a korábbi feltétel nélkül érvényesíthető. Korábban az első házasok kedvezményét addig lehetett érvényesíteni, amíg a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre jogosulttá nem vált. A módosítás oka annak az egyenlőtlen helyzetnek a feloldása, amellyel például azok az első házasok, akiknek korábban az első házasok kedvezménye azért szünt meg, mert családi kedvezményre váltak jogosulttá, ugyanakkor azok az első házasok, akik a házasság előtt már jogosultak voltak családi kedvezményre például magzat után, ők 24 hónapon keresztül érvényesíteni tudták a kedvezményt. Átmeneti rendelkezés szerint ét követően kötött házasságok esetében is alkalmazható, így a évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallás önellenőrzéssel módosítható.

13 9.) Összevont adóalap megállapításának változása (pl. 78 százalékos szabály változása a szocho, eho mértékének változása miatt), Szja törvény től az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 22%-os ( től 20%-os) mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 82%-át ( től 83%-át) kell jövedelemként figyelembe venni.

14 9.) Összevont adóalap megállapításának változása (pl. 78 százalékos szabály változása a szocho, eho mértékének változása miatt) PÉLDA, Szja törvény 29. Példa a 82%os jövedelem megállapítási szabály alkalmazásához A magánszemély az adóévben Ft bevételt szerez, amely az Szja törvény összevont adóalapjának egyéb jövedelmei közé tartozik. Ezen jövedelme után a magánszemélynek kell megfizetnie a 22%-os egészségügyi hozzájárulást. Ezt az Eho-t nem vonhatja le a bevételéből költségként az Szja törvény alapján, valamint ezt az Eho-t nem is téríti meg számára senki. Az Szja törvény egyéb jövedelem szabály alapján a bevétele teljes egészében jövedelemnek minősül. Egyéb más bevallandó bevétellel nem rendelkezik a magánszemély. Hány forint lesz a magánszemély adóalapja ezen bevétele után 2017-ben? - az Ft kerül a bevételek közé, - költséget nem számolhat el, mivel a bevétel egésze jövedelemnek számít, így a jövedelme Ft lesz, - a 82%-os szabály miatt, azonban ezen Ft-os jövedelméből annak 82%-a fog jövedelemként felmerülni, vagyis Ft x 0,82 = Ft, és Ft után kell a 15%-os mértékű Szja-t megfizetnie a magánszemélynek.

15 10.) Családi kedvezmény pontosítása, Szja törvény 29/A.- 29/B. a.) családi adóalapkedvezmény összege től az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény kettő eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként Ft-ra növekedett. Ez adóban kifejezve Ft-ot jelent havonta év előtti Ft/hó adóban kifejezett családi kedvezmény összege a módosítás alapján 4 év alatt egyenlő részletekben a duplájára fog növekedni. A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - 1 eltartott esetén forint, - 2 eltartott esetén 2016-ban forint, 2017-ben forint, 2018-ban forint, 2019-ben és az azt követő években forint, - 3 és minden további eltartott esetén forint.

16 10.) Családi kedvezmény pontosítása, Szja törvény 29/A.- 29/B. b.) a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre többek között: c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély a fönti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy a döntésük szerinti minősül jogosultnak. Korábban a c)-d) pont szerinti esetekben a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy volt jogosult a kedvezmény igénybevételére. A változás után jogosult a kedvezményre például a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek szüleinek a hozzátartozója is. A módosítás oka, hogy a Ptk szerinti hozzátartozó fogalmában a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa tartozik bele. A fogalomba nem tartozik bele például a nagybácsi (a gyermek szülőjének a testvére). Ha a gyermek szülei meghalnak, és a gyermeket a meghalt szülő testvére veszi gyámságba, akkor a módosítás előtt a nagykorúvá váló gyermek nem tudta átadni a családi kedvezmény érvényesítésének jogát a nagybácsinak. A módosítást követően megszünt az a hátrányos helyzet, ami alapján, ha a gyermeket a hozzátartozója vette gyámság alá, akkor előnyösebb helyzetbe került, mint amikor a meghalt szülő testvére lett a gyám. (Forrás: NAV tájékoztató)

17 10.) Családi kedvezmény pontosítása, Szja törvény 29/A.- 29/B. c.) eltartott meghatározása - a kedvezményezett eltartott, - az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. Egy példán keresztül: Egy családban négyen élnek: apa, anya, a nappali tagozatos egyetemista fiuk és az apa húga, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt ban az apa nem veheti figyelembe eltartottként az egyetemista gyermekét, így az eltartottak száma egy fő. Azonban a módosítás alapján 2017-től már az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma két fő. Erre tekintettel a rokkantsági járadékban részesülő személy után havi Ft családi kedvezményt érvényesíthet az apa. (Forrás: NAV tájékoztató)

18 10.) Családi kedvezmény pontosítása, Szja törvény 29/A.- 29/B. d.) felváltva gondozott gyermekre vonatkozó rendelkezés változása a családok támogatásáról szóló törvényben A családok támogatásáról szóló törvény alapján már nem szükséges bírósági döntés arra, hogy a szülők a felváltva gondozott gyermekük után 50-50%-ban legyenek jogosultak a családi pótlékra, ehhez megfelelő egy közös nyilatkozat benyújtása is. Így a családi pótlékra 50-50%-ban jogosult szülők a családi kedvezményt is a családi kedvezmény meghatározott összege 50%- ának érvényesítésére jogosultak. A változás oka a családok támogatásáról szóló törvénnyel való összhang megteremtése.

19 10.) Családi kedvezmény pontosítása, Szja törvény 29/A.- 29/B. e.) családi adóalapkedvezmény adóelőlegnél való érvényesítése A családi adóalapkedvezmény év közbeni érvényesítéséhez az adóelőleg nyilatkozattal kapcsolatos változás magyarázatában lejjebb, a 12.) pontban részletesen megtalálható.

20 11.) Rendelkezés az adóról szabályok változása Szja törvény 44/A. - 44/F. a.) adóhatósági támogatás kiutalásának feltétele két változás is történt az adóhatósági állami támogatás kiutalásának szabályában: - az egyik, hogy Ft nyilvántartott adótartozás még nem kizáró ok a támogatás utalására, korábban csak akkor utalhatott az adóhatóság, ha a magánszemély a tárgyávi adóját megfizette és nem volt korábbi időszakról adótartozása; - a másik, hogy az adótartozás rendezése után az adóhatóság az állami támogatást automatikusan kiutalja, korábban a magánszemélynek kérnie kellett a támogatás kiutalását.

21 11.) Rendelkezés az adóról szabályok változása, Szja törvény 44/A. - 44/F. b.) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határideje Ahhoz, hogy az adóhatóság az adóbevallási tervezetet időben el tudja készíteni, a nyugdíj-előtakarékossági számlához kapcsolódó számlavezetői adatszolgáltatási kötelezettség az Szja törvényben lévő teljesítési határideje február 15-ről január 31-re változott.

22 11.) Rendelkezés az adóról szabályok változása, Szja törvény 44/A. - 44/F. c.) a díjfizetési kötelezettség teljesítése A nyugdíjbiztosítási díj teljesíthető befizetéssel is, de teljesíthető a biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti biztosító általi átvezetéssel is. Átvezetéskor a nyugdíjbiztosítási szerződésre történő jóváírás évében jogosít kedvezményre az átvezetett összeg. Olyan átvezetett összeg lehet csak kedvezményre jogosító, amely korábban nem jogosított kedvezmény igénybevételére: a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeget is, amely korábban nem jogosított e szerint adóról való rendelkezésre, valamint ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is)

23 11.) Rendelkezés az adóról szabályok változása, Szja törvény 44/A. - 44/F. d.) nyugdíjbiztosítási nyilatkozattétel kizárása Meghatározott kivétellel nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik, vagy az említett időpontig visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik. A módosítás előtt nem tehetett nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozat megtételének időpontjában már nyugdíjbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett, kivéve a szerződőváltás miatti, a nyugdíjszolgáltatás igénylése miatti, valamint a biztosító felszámolása miatti eseteket. A módosítás után azt az esetet is kizárja a jogszabály, amikor létezik a nyugdíjbiztosítási szerződés a nyilatkozat megtételének időpontjában, de eddig az időpontig visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik. Korábban ezt az esetet nem szabályozta az Szja törvény, hanem az adóhatósági kiutalás után a biztosító nem írta jóvá az állami támogatást a szerződésen, mivel észrevette, hogy támogatás visszafizetési kötelezettség történt a szerződésen, így visszautalta az adóhatóságnak az összeget.

24 11.) Rendelkezés az adóról szabályok változása, Szja törvény 44/A. - 44/F. e.) a biztosított magánszemély halála esetén a kedvezményezettnek történő kiutalás Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnik meg, akkor a biztosító a biztosítottnak kiutalja az állami támogatást. A módosítás következtében, ha a biztosított magánszemély meghal, akkor az állami támogatást a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosított örökösének utalja ki a biztosító. Korábban a biztosított örökösének utalja szöveg szerepelt itt.

25 11.) Rendelkezés az adóról szabályok változása, Szja törvény 44/A. - 44/F. f.) a magánszemély adó feletti rendelkezése Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján az adóbevallási tervezetben ajánlatot tesz a magánszemélynek - az önkéntes pénztári, - a nyugdíj-előtakarékossági, és - a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozóan. Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet nem javítja, vagy más módon nem teljesíti az Szja bevallási kötelezettségét, akkor az adóbevallási tervezetben lévő nyilatkozat lesz a magánszemély adó fölötti rendelkezése.

26 12.) Az adóelőleg, az adóelőleg nyilatkozat (pl. adómértékének változása - szocho, eho, VSZJA - miatti módosítás) a.) 78%-os szabály változása az adóelőleg alapjának meghatározásakor, Szja törvény 47. (5) től az Szja törvényben, az összevont adóelőleg-alap megállapítása az ún. 78%-os jövedelem megállapítási szabály megváltozott, mivel módosult a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Az új rendelkezés alapján, amikor Szja törvény szerinti összevont adóelőleg-alapba tartozó jövedelem után a magánszemélynek kell - a szociális hozzájárulási adót, - a 22%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetnie, és ezeket nem számolhatja el költségként, vagy nem téríti meg számára senki, akkor az adóelőlegalapját ezen 82%-os szabály figyelembevételével kell megállapítani január 01-től ez az adóelőleg-alap megállapítási szabály - ellentétben az összevont adóalap megállapítási szabállyal - nem fog megváltozni a től hatályos szöveghez képest. Így 2018-ban is a 82%-os szabály lesz érvényben, ha addig nem kerül módosításra ez a rendelkezés.

27 12.) Az adóelőleg, az adóelőleg nyilatkozat (pl. adómértékének változása - szocho, eho, VSZJA - miatti módosítás) b.) nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ha a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette a magánszemély től nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tennie a magánszemélynek, ha a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott adóelőleg-nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.

28 12.) Az adóelőleg, az adóelőleg nyilatkozat (pl. adómértékének változása - szocho, eho, VSZJA - miatti módosítás) c.) adóazonosító jel feltüntetése eltartott, kedvezményezett eltartottra vonatkozóan az adóelőleg-nyilatkozaton, évi Szja bevallásban A évi adóelőleg-nyilatkozaton kötelező feltüntetni - a kedvezményezett eltartottak, - eltartottak adóazonosító jelét, kivéve a magzatét. Ha a magánszemély nem tünteti fel ezeket az adóazonosító jeleket a nyilatkozatában, akkor a kifizető a családi kedvezményt nem veheti figyelembe. A 2016-os Szja bevallásban is a családi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az Szja bevallás tartalmazza az eltartottak adóazonosító jelét.

29 12.) Az adóelőleg, az adóelőleg nyilatkozat (pl. adómértékének változása - szocho, eho, VSZJA - miatti módosítás) d.) a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie az adóelőleg-nyilatkozatban foglaltakat 2017-től változás, hogy a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie az adóelőleg-nyilatkozatban foglaltakat. Korábban nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést is kellett, hogy tartalmazzon az adóelőleg-nyilatkozat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza egyéb adatokon kívül a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát e.) az egyéni vállalkozó által fizetendő adóelőleg Az új rendelkezés részletes szabályát a 13.) pont tartalmazza.

30 13.) Egyéni vállalkozóval kapcsolatos változások (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása) a.) az egyéni vállalkozó bevételét csökkentő kisvállalkozói kedvezmény 30 millió forintos értékhatárának eltörlése, Szja törvény 49/B. (6) d) A kis- és középvállalkozásnak minősülő egyéni vállalkozó beruházásához kapcsolódó bevétel csökkentő kedvezmény 30 millió Ft-os értékhatára eltörlésre került. Továbbra is kapcsolódik korlát a kedvezmény érvényesítéséhez, ezek az alábbiak: - maximum a vállalkozói bevétel vállalkozói költséget meghaladó része lehet a kisvállalkozói kedvezmény összege, - az európai uniós rendelkezések szerinti támogatási korlát összege.

31 13.) Egyéni vállalkozóval kapcsolatos változások (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása) b.) a vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének csökkenése, Szja törvény 49/B. (9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a megállapított vállalkozói adóalap ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap 9%-a.

32 13.) Egyéni vállalkozóval kapcsolatos változások (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása) c.) tárgyi eszköz vásárlásához kapcsolódó előleg elszámolása az adóalapban, Szja törvény 11. számú melléklet b) től az egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzéséhez kapcsolódó előleget nem számolhatja el a költségei között. Ennek oka, hogy az előleg átadásával nem kerül a magánszemély tulajdonába az adott tárgyi eszköz, valamint az előleg átadásával nem biztos, hogy a teljes vételár kiegyenlítésre kerül. c.) tárgyi eszköz vásárlásához kapcsolódó előleg elszámolása az adóalapban, Szja törvény 10. számú melléklet 1. pont től az egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékesítéséhez kapcsolódó előleg nem tartozik bele a bevételeibe. Az egyéni vállalkozó bevétele különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg.

33 13.) Egyéni vállalkozóval kapcsolatos változások (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása) d.) vállalkozói költségek elszámolása saját tulajdonú személygépkocsi esetében, Szja törvény 11. számú melléklet III/6. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívüli minden más költség pl. - fenntartás, - javítás, - felújítás címén 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltségelszámolása választható.

34 13.) Egyéni vállalkozóval kapcsolatos változások (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása) e.) költségként figyelembe nem vehető kiadások változása, Szja törvény 11. számú melléklet IV/ től költségként nem vehető figyelembe a vállalkozói személyi jövedelemadózás, illetve átalányadózás hatálya alatt a korábbi EVÁ-s időszakhoz kapcsolódóan megfizetett EVA, valamint KATA tételes adója és 40%-os mértékű adója. Példa egyéni vállalkozó költségelszámolására Az egyéni vállalkozó január 31-ig KATÁ-s egyéni vállalkozó volt február 01-től vállalkozói személyi jövedelmadózó egyéni vállalkozó lett február hónapban fizeti meg a KATA időszakához kapcsolódó KATÁ-s tételes adóját Ft-ot. A vállalkozói személyi jövedelemadózó egyéni vállalkozói bevételéből költségként érvényesítheti-e a VSZJA-zó időszakában megfizetett tételes KATA Ft-os összegét? 2017-től nem elismert költség az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadó alapjában a korábbi KATÁ-s időszakhoz kapcsolódóan megfizetett KATÁ-s tételes adó, vagyis az Ft-ot nem vonhatja le az összes bevételéből, mint vállalkozói költséget.

35 13.) Egyéni vállalkozóval kapcsolatos változások (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása) f.) a kisvállalkozói adókedvezményhez kapcsolódó korlát eltörlése, Szja törvény 13. számú melléklet A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40%-a, december 31-ét követően, de január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60%-a. A ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető. Az igénybe vett adókedvezmény összege a ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió Ft-ot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerinti - az Szja törvényben meghatározott - támogatásnak minősül. A változás következtében a ét követően megkötött hitelszerződéseknél eltörlésre került az adókedvezményhez kapcsolódó 6 millió Ft-os felső korlát, valamint a hitelkamat adókedvezményként való érvényesítéséhez kapcsolódó 40, illetve 60%-os korlát. Már nincsen kizárva az adókedvezmény érvényesíthetőségéből a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó. A kedvezmény kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján vehető igénybe. Korábban nem szerepelt itt a kizárólag üzemi célt szolgáló meghatározás. Ehhez az adókedvezményhez továbbra is kapcsolódnak az egyéb törvényi korlátok, ezek az alábbiak: - az adókedvezmény csökkentés mértéke nem lehet több a megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál, valamint - az európai uniós támogatási rendeletekben meghatározott értékhatárok.

36 14.) Tételes átalányadó összege,szja törvény 57/A től a tételes átalányadó összege az Szja törvényben Ft/év szobánként (korábban Ft/év volt). A változás oka, hogy a 20%-os mértékű EHO kötelezettség megszünt a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély részére. A tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül kell megfizetni a tételes átalányadó összegét. Korábban a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül kellett megfizetni a tételes átalányadó összegét.

37 15.) Ingatlanértékesítéssel kapcsolatos változás (pl.egységes 5 éves időmúlás szabály), Szja törvény től az Szja törvényben az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó adóköteles jövedelemrész meghatározásához kapcsolódó időmúlás szabály egységesítésre került minden ingatlanra és ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogra vonatkozóan. Az új rendelkezés szerint a szerzés évét követő 5. évtől kezdődően adómentessé válik az említett jövedelem. Korábban kétféle időmúlás szabály volt az Szja törvényben - az egyik a lakás, a lakóház és a hozzátartozó földrészlet értékesítéséből származó adóköteles jövedelemrész meghatározásához kapcsolódó 5 éves időmúlás szabály volt, valamint - az ilyennek nem minösülő ingatlanok értékesítéséből származó adóköteles jövedelemrész meghatározásához kapcsolódó 15 éves időmúlás szabály volt érvényben. Ez azt jelentette, hogy például egy garázs értékesítésekor a bevételből megállapított jövedelem adóköteles jövedelemrészét a 15 éves időmúlás szabály szerint kellett megállapítani.

38 15.) Ingatlanértékesítéssel kapcsolatos változás (pl.egységes 5 éves időmúlás szabály), Szja törvény 62. Példa az ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítására Magánszemély 2017-ben vásárol egy üdülőt. Az üdülőt 2021-ben szeretné majd értékesíteni. Addig az üdülőt saját céljaira használja. Hogyan kell majd megállapítania az üdülő értékesítéséből származó bevételéből az adókötelezettségét? - Első lépésben meg kell határoznia az üdülő értékesítéséből származó bevételét, - Második lépésben meg kell határoznia a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, - Harmadik lépésben meg kell határoznia az értéknövelő beruházásokat, - Negyedik lépésben meg kell határoznia a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is - Ötödik lépésben az ingatlan átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő (2. lépéstől a 4. lépésig megállapított) igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, ez lesz a számított összeg - Hatodik lépésben a számított összegből meg kell állapítania az adóköteles jövedelemrészt az 5 éves időmúlás szabálya alapján A példa szerinti esetben a 2017-es szerzéshez képest az értékesítés 2021-ben (4 évvel később) történik, vagyis az adóköteles jövedelemrész a számított összeg 30%-a lesz, ha az értékesítés a megszerzés évét követő 4. évben történik.

39 16.) Osztalékkal kapcsolatás módosítás, Szja törvény től az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama új elemként szerepel az Szja törvényben a külön adózó osztalékok felsorolása között. Korábban a kockázatitőkealap-jegy hozama is szerepelt itt a felsorolásban, de 2017-től már helyette az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama található. Ennek oka, hogy a kollektív befektetési formákat szabályozó rendelkezések már nem tartalmazzák a kockázatitőke-alap-jegyre vonatkozó rendelkezéseket.

40 17.) Ellenőrzött tőkepiaci ügylethez kapcsolódó módosítás, Szja törvény 67/A. Az Szja törvény és az Art szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatósághoz - a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről, - az ügyletek összesített eredménye (nyereség, veszteség) összegéről - és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekkel kapcsolatos adóhatóság felé teljesítendő kifizetői adatszolgáltatás határideje az adóévet követő ről re módosult. A változás oka, hogy az adóhatóság a számára előírt határidőre el tudja készíteni az adóbevallási tervezetet.

41 18.) Tartós befektetési szerződésekhez tartozó módosítások, Szja törvény 67/B. A tartós befektetésből származó jövedelem szabályai jogértelmezést segítő rendelkezésekkel és egyéb pontosításokkal egészült ki, legtöbb esetben a betéti típusú TBSZ-re vonatkozó szabályokat érintették a módosítások. - a külföldi pénznemben vezetett betéti típusú TBSZ számláknál a befektetés hozamának megállapításakor a külföldi fizetési eszköz szokásos piaci értékét a bevétel részeként kell figyelembe venni - a betéti típusú TBSZ megszűnésekor, megszakításakor a hozam részeként kell figyelembe venni a megszűnés, megszakítás időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is, függetlenül attól, hogy annak kifizetése ténylegesen megtörtént-e vagy sem, ugyanakkor ez után a kamatkövetelés után kamatadó fizetési kötelezettség már nem keletkezik, hiszen már a hozam részeként figyelembe kellett venni az összegét - a betéti típusú TBSZ újrakötésekor befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni az 5 éves lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is - az Szja törvény szerint a magánszemély egy évben egy hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval csak 1-1 betéti, illetve protfólió típusú TBSZ-t köthet, azonban ez nem vonatkozik a TBSZ újrakötésére, amelyre az 5 éves lekötési időszak végén kerülhet sor

42 18.) Tartós befektetési szerződésekhez tartozó módosítások, Szja törvény 67/B. A tartós befektetésből származó jövedelem szabályai jogértelmezést segítő rendelkezésekkel és egyéb pontosításokkal egészült ki, legtöbb esetben a betéti típusú TBSZ-re vonatkozó szabályokat érintették a módosítások. - az Szja törvény alapján a magánszemély külföldi hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval is köthet TBSZ-t, de a külföldi hitelintézet, befektetési szolgáltató nem minősül kifizetőnek, ezért a szerződés megkötésének tényét a magánszemélynek be kell jelentenie az adóhatóságnak jétől ez a bejelentési kötelezettség vonatkozik a lekötési átutalásra (a TBSZ lekötési nyilvántartásában szereplő befektetés más hitelintézethez, befektetési szolgáltatóhoz a lekötés megszakítása nélkül történő áthelyezésére, transzferálására) is - a magánszemély a TBSZ-t az 5 éves lekötési időszak végén újrakötheti akár a lekötési nyilvántartásban szereplő befektetés teljes állományára vonatkozóan, ekkor a 3 és 5 éves lekötési időszak újraindul, de korábban az 5 éves lekötési időszak végén részkivétre nem volt lehetőség től a magánszemély az 5 éves lekötési időszak végén a befektetésből pénzt vonhat ki (első alkalommal olyan TBSZ-nél lehet, ahol az 5 éves lekötési időszak év végén jár le), de a TBSZ-en maradó összegnek minimum Ft-nak kell lennie

43 19.) Vállalkozásból kivont jövedelem változása, Szja törvény tól pontosításra került a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezésben a bevétel és a kötelezettség magánszemélyre jutó értékének megállapításahoz - vagyonfelosztási javaslat hiányában - a záró számviteli beszámoló mérlege is figyelembe vehető. Korábban csak a vagyonfelosztási javaslat volt megemlítve az Szja törvény vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapított értékének adóhatóság általi ellenőrzéséhez. Azonban vagyonfelosztási javaslat nem minden esetben állt rendelkezésre, így az adóhatóság nem tudta megállapítani ezen adó összegét. A módosítás következtében a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege is figyelembe vehető.

44 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény től béren kívüli juttatásnak minősül ha a juttató a munkáltató a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része Éves keretösszeg: - évi Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; - a Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; - évi Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Munkáltatónak minősül: a társas vállalkozás is Munkavállalónak minősül: az MT előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végzőmunkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

45 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény Éves keretösszeget meghaladóan juttatott pénzösszeg: Ha a juttatott pénzösszeg az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, e meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell a kifizetés hónapjára az adókötelezettséget megállapítani. Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani azzal, hogy e meghaladó rész a béren kívüli juttatások közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható vagy az e (meghaladó) közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

46 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény Béren kívüli juttatásnak minősül ha a juttató a munkáltató a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya - szálláshely alszámlájára utalt több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb Ft támogatás; - vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb Ft támogatás; - szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb Ft támogatás. A Széchenyi Pihenő Kártya meghatározása: az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál szolgáltatások vásárolhatók.

47 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény Valamint béren kívüli juttatásnak minősül: - a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; Üdülőnek meghatározása: a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely - a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50%-át meg nem haladó rész.

48 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény Egyes meghatározott juttatásnak minősül: - a SZÉP-kártya egyedi értékhatárt meghaladó része; - a pénzösszeg adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a SZÉP-kártya egyedi értékhatárokat meg nem haladó része, de a juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. Az éves rekreációs keretösszeg, ha a munkáltató költségvetési szerv - évi Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; - a Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; - évi Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg; Az éves rekreációs keretösszeg más munkáltató esetében - évi Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; - a Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; - évi Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

49 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. SZJA tv. 1. számú melléklet pontja alapján adómentes bevétel az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.

50 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény Általános szabályok az egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatásokhoz: Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. Az adó mértéke 2016-ban korrigált adóalap (1,19-szeres szorzóval): - béren kívüli juttatásnál 15% SZJA és 14 % EHO (34,51% közteher) - egyes meghatározott juttatásnál 15% SZJA és 27% EHO (49,98% közteher) Az adó mértéke 2017-ben korrigált adóalap (1,18-szoros szorzóval): - béren kívüli juttatásnál 15% SZJA és 14% EHO (34,22% közteher) - egyes meghatározott juttatásnál 15% SZJA és 22% EHO (43,66% közteher)

51 20.) Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások szabályainak változása, Szja törvény Átmeneti rendelkezés alapján hatályát vesztette az Erzsébet-utalványra vonatkozó meghatározás. A je előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébet-utalvány ét követően a én hatályos Szja törvény pontjában meghatározott termék- és szolgáltatáskörben váltható be. A én hatályos béren kívüli juttatásnak minősülő, de jén hatályos béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) ét követően az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával, de a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelve egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. Ezek az alábbiak: - üdülési szolgáltatás, - munkahelyi étkeztetés, - iskolakezdési támogatás, - helyi utazási bérlet, - iskolarendszerű képzés, - önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, - önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg től nincsen korlátozva a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványok juttatása ( hideg utalvány). Ezeket az utalványokat a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként től egyes meghatározott juttatásként akár Erzsébet utalvány akár más utalványforgalmazó által kibocsátott hideg utalvány is adható a munkavállalók részére.

52 21.) Adómentes bevételek, Szja törvény 1. számú melléklet változása a.) től a munkáltató által nyújtott mobilitási célú adómentes lakhatási támogatás Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-át, b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25%-át, c) a foglakoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15%-át meg nem haladó összeg. Ha a munkavállaló foglalkoztatása ét megelőzően kezdődött, akkor a foglalkoztatás első napjának jét kell tekinteni.

53 21.) Adómentes bevételek, Szja törvény 1. számú melléklet változása A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok A lakhatási támogatás havi értékeként a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja (nyilatkozni kell a munkáltató felé erről) a) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

54 21.) Adómentes bevételek, Szja törvény 1. számú melléklet változása Ha a munkaviszony létrejöttének időpontja (a foglalkoztatás kezdete) jét megelőzi, a meghatározott feltételeknek a jét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában kell fennállnia. Ha a munkaviszony létrejöttének időpontja (a foglalkoztatás kezdete) jét követő időszakra esik, akkor a munkaviszony létrejöttének tényleges időpontját megelőző 12 hónapban kell az említett feltételeknek megfelelni. Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak a döntésük szerinti egyikük veheti igénybe (nyilatkozni kell a munkáltató felé erről). A munkavállaló meghatározott feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

55 21.) Adómentes bevételek, Szja törvény 1. számú melléklet változása A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a Tao törvény szerinti kapcsolt vállalkozása, b) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a Tao törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll. A munkáltató az adóévet követő év ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek - nevéről, - adóazonosító jeléről, - a munkavállaló által bérelt lakás címéről.