Édes. Anyanyelvünk É A A NYELVEK VILÁGÁBÓL ÁRA: 200 FT FEBRUÁR XXX. ÉVF. 1. SZÁM IFJÚSÁGI MELLÉKLETTEL

Átírás

1 A NYELVEK VILÁGÁBÓL ÁRA: 200 FT Édes IFJÚSÁGI MELLÉKLETTEL Anyanyelvünk FEBRUÁR XXX. ÉVF. 1. SZÁM A TARTALOMBÓL: Bencédy József: Vége a Gutenberg-galaxisnak? Büky László: A Léthe özöne és a lét vize Balázs Géza: A pálinka folklórja Boksay Zoltán: Coniunctivus, igeidõ-egyeztetés és a magyar nyelv Bertalan Réka: Lovasterápia Dóra Zoltán: Szia! H. Varga Márta: Látszólagos képtelenség mint új szóalkotásmód? Ferenczy Károly: Muzeológia É A Kerekes Barnabás: Széthangsúlyozás Poén a polcon Skandináv keresztrejtvény És: új szavak, könyvek, nyelvi játékok, rendezvények

2 Kedves Olvasóink! októberi számunkban már jeleztük, hogy az idén, az Édes Anyanyelvünk fennállásának harmincadik esztendejében igyekszünk felfrissíteni, megújítani folyóiratunkat. Lássuk hát, eddig mire jutottunk! Mindenekelõtt átalakítjuk, meggyõzõdésünk szerint szebbé tesszük lapunk címoldalát. Egy Kanadában élõ magyar honfitársunk, Dévényi Dénes, aki mérnök, fotómûvész, pedagógus és filozófus egy személyben, egyúttal pedig a World Festival of Photography Society elnöke, éppen a múlt évben hirdette meg Tegyünk minden barlangba egy képet! mozgalmát, amelynek lényege az, hogy a mûvészeti alkotások népszerûsítésével, minden barlangba, mindenkihez való eljuttatásával egyensúlyban tarthatjuk a minden élõlényt vezérlõ két hormont, az adrenalint és az oxitocint, amelyek közül az elsõ a harc, a feszültség, a másik a béke, a nyugalom elõidézõje. Ha többet költenénk a mûvészetekre, több oxitocint kapnának az emberek, és így nyugalom és béke lenne a világon írja Levél a világnak címû felhívásában. Ezen felbuzdulva mi mostantól kezdve minden számunk címoldalán egy-egy jeles és már minden kétséget kizáróan klasszikus magyar mûvész egy-egy szép és értékes alkotását tesszük közzé, természetesen technikai lehetõségeink határain belül, ezáltal is jelezve, hogy a magyar képzõmûvészet megbecsülését ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint anyanyelvünkét. De olvasóink más változtatásokkal is találkozhatnak lapunkban. Korszerûsítettük rejtvényrovatunkat. Tömörítettük, egy nagy blokkba foglaltuk a hírek, beszámolók eddig szerteágazó anyagát. Az eddiginél összehangoltabban élünk a különféle betûfajtákkal. Megpróbáljuk szemléletesebbé, kifejezõbbé tenni fejlécszövegeinket. Lapunk új tipográfiáját, Kovács László nyelvész kollégánk ötlete nyomán, Kovács Gyula tördelõszerkesztõnk alakította ki. Mint korábban már jeleztük, nem egyszerre, hanem fokról fokra igyekszünk szépíteni, színesíteni szeretett lapunkat. Ha olvasóink is támogatnak bennünket e törekvésünkben (most pl. azzal, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-át az Anyanyelvápolók Szövetségének ajánlják fel; adószámunk: ), minden bizonnyal sikerrel járunk. Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõsége Levél a világnak TARTALOM Kedves Olvasóink!... 2 Bencédy József: Vége a Gutenberg-galaxisnak?. 3 Büky László: A Léthe özöne és a lét vize... 4 Balázs Géza: Miért érdekes? A pálinka folklórja 5 Boksay Zoltán: Coniunctivus, igeidõ-egyeztetés és a magyar nyelv... 6 Buvári Márta: Szálkák (képest, korábban)... 7 Kisgergely József: Egy korrektor legújabb bosszúságai... 8 Bertalan Réka: Lovasterápia: a lovak kommunikációja és a lovaglás gyógyító hatása 9 Graf Rezsõ: A mindennapok nyelvi hordalékából Dóra Zoltán: Szia! H. Varga Márta: Látszólagos képtelenség mint új szóalkotásmód? Holczer József: Lájtos esetem a lajt-tal...11 Kerekes Barnabás: Széthangsúlyozás Deme László, Grétsy László: Lõrincze-díj, Málnási Ferenc: Balázs Géza és Benkes Zsuzsa középiskolai nyelvtankönyvei H. Tóth István: Hagyomány és újítás a helyesírásban Büky László: Nyelvelemzõ segédkönyv Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kazinczy emlékezete 15 Szilágyi Ákos Kornél: Irodalmi emlékbélyegek. 15 Hírek, események Pontozó Keresztrejtvény Új szavak, kifejezések Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek Ifjúsági melléklet....i IV. ÉDES ANYANYELVÜNK AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA Megjelenik évente ötször februárban, áprilisban, júniusban, októberben és decemberben a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak a támogatásával. Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége Felelõs szerkesztõ és kiadó: Grétsy László A szerkesztõség tagjai: Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István A szerkesztõség címe: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F I. em. Telefon: /5353 Postacím: 1364 Budapest, Pf Honlap: (vagy: Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.). Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél. hirlapelofizetes@posta.hu, fax: Információ, reklamáció: További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt. és Könyvtárellátó Kht. Ára: 200 Ft. Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai a lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják. Belépési nyilatkozat kérhetõ: Anyanyelvápolók Szövetsége, 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16. Tel.: , /208 Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága: Balázs Géza, Bencédy József, Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke), Fábián Pál, Grétsy László, Kemény Gábor, Maróti István Lapunk kiadását az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Alap segíti. ISSN (nyomtatott) ISSN (online) Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt. Telefon: , Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.

3 BENCÉDY JÓZSEF Vége a Gutenberg-galaxisnak? Van kutató, aki úgy véli, a változás, az átalakulás feltarthatatlan. Sokan megfogalmazták, és mindnyájan valljuk, hogy hûséges társunk és kísérõnk a könyv. Gazdagítja ismereteinket, tudásunkat, tartalmas pihenést nyújt szabadidõnkben, segít öntudatra ébredésünkben; egyáltalán: gazdag forrást nyitának fel, honnan Kölcsey szép szavai szerint jó sorsban intést, balban vigasztalást, mindkettõben magasbra emelkedést, szív- és észnemesülést meríthetünk de nem folytatom, mert a Parainesist tekintélyes részében idézhetném. Alig három évtizede egy kanadai egyetemi tanár, Marshall McLuhan megjelentette A Gutenberg-galaxis címû könyvét, s azóta hullámzóan hol erõsödõ, hol csillapodó vita alakult ki a könyv világának leáldozásáról, a Gutenberg-galaxis végérõl. Írásomban nem magával McLuhan könyvével kívánok foglalkozni, hanem zavaró hatásával. Annál kevésbé magával a könyvvel, mert a szerzõ nem a könyv halálát vetítette elénk, hanem az információs eszközök változására s ezzel kapcsolatban gondolkodásunk alakulására kívánta felhívni a figyelmet. Az írás elterjedése, elsõsorban a könyv révén vált lehetségessé a tapasztalatok, az események rögzítése, a különféle tudásterületek kialakulása és fejlõdése, sõt éppen a nyelv vizsgálata, elemzése, mindezekben az érzéki tapasztalatoknak fogalmi általánosítással való rögzítése s a fogalmakkal való további operálás. Egy hátránnyal folyt, alakult a fejlõdés: az érzékelés egy formájának, a nyomtatott szöveg olvasásának a segítségével kialakult fogalmak révén. Ennek ellensúlyozására került elõtérbe, jutott egyre nagyobb szerephez a kép, a képiség s vele az érzékelés egyre több formája s ezek komplex egysége. A továbbiakban a fejlõdés révén egyre kifejezettebben, egyre teljesebben jutott szerephez az elektromosság meg az elektronika világa: a film, rádió, tévé, számítógép és vele az internet. A könyv kezdett háttérbe szorulni, tekintélye, presztízse megingott. A kommunikációs tényezõk, lehetõségek gyarapodásával együtt járnak a változásban belsõ tényezõk is. A könyv kétségtelenül leszûkítette az ismeretszerzést az olvasásra, a vizuális síkra. Nem véletlen, hogy a könyvekben, elsõsorban az ismeretterjesztõ, tudományos mûvekben s újabban, nagy örömünkre, a tankönyvekben megszaporodtak az ábrák, grafikonok, táblázatok, képek, melyek a vizualitás elmélyítésével képesek fokozni az ismeretszerzés hatásosságát. A vázolt elektronikus eszközök bõvítik az érzékszervek foglalkoztatását, a képek mellett mozgóképekkel, színekkel, hanggal, és keresik további érzékszervek bevonását is. Elõttünk van a kommunikáció teljesebb gazdagsága, a nyelvi jelek is kiegészülnek jelszerû (mint: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet) és jelszerûtlen eszközökkel (mint: gesztus, mimika, proxemika). Mindez együtt jár a gondolkodás változásával, fokozatos átalakulásával. A könyvek világában a sorok lineáris rendjében haladva megszoktuk a fogalmak lineáris kapcsolódását. Most érzékszerveink egyre sokoldalúbb foglalkoztatása révén képszerûen szét- vagy szerteágazóvá lesz gondolkodásunk. Gondoljunk csak rá, hogy filmnézés közben mi mindent figyelünk egyszerre, eltérõ intenzitással: a történést (a sztorit), a rendezõ szerkesztõ tevékenységét, a színészek játékát, beszédét, a kísérõ képeket, ezek milyenségét (mint: totál, premier plán), a színek választását. És egy mai posztmodern vers olvasásakor? Gondolat, szerkezet, nyelv, költõi formai elemek kavarognak bennünk egyszerre. Ha ezeket iskolásan szétválasztjuk, bizony egyben-másban zavarba jutunk, hiányérzetünk támad. Tanár olvasóimnak mondom: gondoljunk egyik-másik hallgatónk dolgozatára. Elõ-elõfordul, hogy ami elsõ benyomásra kapkodónak, összevissza hordottnak látszik, nem is az, csak a mi megszokott gondolkodásunk számára. Az internet a keresés, a rákattintás módszerével serkenteni tudja ezt a szerteágazó, szétszórt figyelést, csak tudjuk felismerni, csak ügyeljen a hallgató is erre az újszerû gondolkodásra, s ne a felületesség, a könnyû eljárást keresõ kapkodás jelentse számára a megoldást. Sokan úgy vélik, a modern kommunikációs, tájékoztatási eszközök a képek elõtérbe állításával, összetett technikájukkal, a gondolkodás, szerkesztés sokfelé ágazásával illuzórikus képet festenek a valóságról; ahelyett, hogy átfogó képet kínálnának és az álláspontok közötti szabad választás lehetõségét, akarva-akaratlanul kulturális elidegenedéshez és társadalmi uniformizálódáshoz vezethetnek. Bizonyos esetekben a mondanivaló egységesítése és szabványosítása a piaci törvények hatását tükrözi. Eszünkbe juthatnak szélsõséges példaként az agresszív reklámok és plakátok. Ez hát a sors, és nincs vég semmiben? kérdezhetjük Vörösmartyval, aki a Gondolatok a könyvtárban címû versében tépelõdött a könyvek sorsán, hatásán. Nem! és Igen! válaszolhatjuk ugyanúgy, mint a költõ. E fenyegetõ vész ellenszere az ember öntudatra ébredése, szellemi autonómiájának kialakulása az egyes embert illetõen; a társadalom egészének szellemi felemelkedése, gyarapodása, mellyel a közösség ráébred érdekeire, s képes fokozatosan megfelelni nekik. Itt vagyunk a másodlagos szóbeliség korában, a képek, az internet, a reklámok, a képregények világában. Vége a Gutenberg-galaxisnak? Van kutató, aki úgy véli, a változás, az átalakulás feltarthatatlan. Sokan mások arról a meggyõzõdésükrõl szólnak, hogy a könyv és az elektronikus eszközök egymás mellett fognak élni, legalábbis beláthatóan hosszú ideig magam is errõl vagyok meggyõzõdve. A könyv bárhol velünk lehet, életünk minden mozzanatában és helyén, az elektronika ma még nem. Gondolkodás, szerkesztés ma még elképzelhetetlen sokunk számára papírra vetett vázlat, témaszók, adatok, nevek nélkül. Az olvasás alapvetõ szükséglet az interneten való tájékozódáshoz. Ahogy a könyv világa mellett egyenrangú félként élt és él a szóbeliség: az iskolában, a vitákon, az elõadásokon, a hitéletben, a mindennapi társalgásban, ugyanúgy él sokunk gyakorlatában együtt a tévé, az internet és a könyv, a könyvtár. 3

4 BÜKY LÁSZLÓ A Léthe özöne és a lét vize Magyar nyelvtörténeti órán a Halotti beszéd nyelvezetét tanulmányoztuk a szegedi egyetemen (annak hajdani professzora, Mészöly Gedeon olvasata alapján). Az Engedé ürdüng intetüínek, és évék oz tilut gyimilcstûl, és oz gyimilcsben halálut évék olvasatú résznél meg szoktam említeni, hogy a halált evett szerkezetben a halál voltaképpen metonímia. Mégpedig olyan fajta, amelyben az okozat jelenik meg itt a halál annak elõzménye, az ok helyett, ugyanis a gyümölcsöt ették meg (nem magát a halált). S minthogy a hallgatókkal elõbb-utóbb stilisztikai elõadásokon és szemináriumokon is találkozom, mondtam elõlegként hasonló példát a magyar lírából. Nevezetesen Petõfi Sándor 1841-ben írott versébõl: [ ] tovaszállt lelkem Lethe özönébe merül, s megjegyeztem, hogy ebben a felejtés az okozat, s a Lethe özöne az ok. A hallgatóság értetlensége érzõdött a tanteremben, s valaki meg is kérdezte, hogy miért tartom a költõi lét özönét, vagyis vizét felejtés -nek, hiszen a kifejezés meglehetõsen nehezen értelmezhetõ. A kérdéstõl darab ideig rajtam látszhatott az értetlenség, míg rájöttem, nem ismerik az antik mitológia nevezetes folyóját, a Léthét. A Léthére mindenfelõl rálátni a magyar irodalom kincsesházából... Publius Vergilius Maro Aeneisében annak a gályának az irányítóját, amelyen Aeneas hajózik, arra akarja rávenni a súlytalan Álom a csillagos égbõl, hogy adja át a kormányzást. Palinurus kormányos erre nem hajlik, Csakhogy az isten egy ággal, mely még nedves a Léthé / Habjaitól, a halántékán meghinti, s e bûvös styxi varázs a konok révült szemeit leragasztja. Az eposz egy másik helyén Aeneas megpillant egy különálló / Dús, zizegõ-lombú ligetet, kanyarában a völgynek: / Itt, e szelíd tájon zúg át habjával a Léthé. Az ott látottakról kérdésére Aeneast apja, Anchises, maga is árnyalak, aki egyébként a viruló völgy mélyén a napvilágra felmenni készülõ lelkek hosszú sora felett tartott szemlét, tájékoztatja arról, ami eléje tárul, ugyanis köröttük a folyó partján sokan nyüzsögtek: Lelkek válaszol Anchísés atya, kiknek a végzet / Új testet rendelt felvenni, s az árban, a Léthén, / Éppen most isszák italát az örök feledésnek (Lakatos István fordításait idéztem). A Léthe (Léthé, Lethe) a görög mitológiában az a hely, ahol az emberek elveszítik emlékezetüket, voltaképpen az alvilág. Késõbb, a Kr. e. 4. századtól az a hit alakult ki, hogy a Léthé vizébõl isznak az alvilágba leszállt lelkek, s így elfelejtik korábbi életüket, amint Vergiliusnál is olvasható. (Maga a szó görög, s feledés -t jelent.) A felejtés mitologikus folyójával még gimnazista koromban találkoztam, amikor megismertem Karinthy Frigyes Babits-parafrázisát a Dana idák (így, két szóban) címût, amelyben ugyan nincs benne a mitikus folyónév, ám Babits Mihály versében amelyre kíváncsivá tett többször is, hiszen az a görög mitológia Danaosz királyának ötven leányáról van írva. E leányokat a király testvére, Aigüptosz saját ötven fiával házasította össze. A frigyeket ellenzõ leányoknak Danaosz tõröket adott, amelyekkel megölték újdonsült férjeiket. (Egyetlen kivétellel, s az életben maradt fiú késõbb bosszúból mind megölte a Danaiszokat.) Az alvilágban büntetésül a gyilkos nõknek egy lyukas hordót kell vízzel megtölteniök. (A történetet Aiszkhülosz trilógiában dolgozta föl.) Babits mûvében a Léthébõl merik a Danaiszok a vizet: ötven kárhozott bús asszony óriási alabástrom amphorákba mindhiába töltögeti drága nedvét, drága Léthébõl merített sohasem elég vizet ; Óriási karcsu gyászfák ágaikat sohse rázzák: [minden águk egy-egy lélek, öngyilkos bús régi lélek, mely most néma fán tenyész; / érzõn, mégis öntudatlan nyujtja lombát mozdulatlan, mozdulatlan és sötéten, át a réten, / át a réten, hol a Léthe (mert e rét a Léthe réte) száz belémosott bünöktõl szennyes vízzel, elfelejtett õs bünöktõl szennyes vízzel körbe folyva nem enyész, / nem enyész, nem ér tengerbe, hanem hétszer körbe-körbe, vissza önmagába]: ottan ötven asszony kárhozottan ötven órjás amphorába mindhiába, mindhiába tölti könnyét és vizét [ ] ébenfürtü, alabástrom testü ötven testvérasszony így dalolt a Léthe-réten, lélekfák közt, mákvirág közt, óriási amphorák közt, Léthe mellett, hol a szél / lenn a csöndes alvilágban, szellõtlen bús alvilágban alszik asphodelos-ágyban, mélyen alszik, nem beszél (A Danaidák). (A számos zárójel miatt Karinthy matematikai költemény -nek aposztrofálja a verset.) A Léthé környékét Publius Ovidius Naso ekként festi le az Átváltozások egyik helyén (Devecseri Gábor fordításában): Néma a mély nyugalom; mégis, sziklának alóla / csermelye csorran a Lethének, s csobogással aláfut / kis kavicsok tetején, csalogatja a habja az álmot. / Barlang szája elõtt buja mák száz szirma virágzik, / és sok fû, melynek szendert szedegetve tejébõl, / hinti a harmatos Éj szanaszerte az árnyteli földön (Ceyx és Alcyone. Az álom). A magyar irodalomban számos helyen fellelhetõ a Léthe név és mitologikus háttere. Kazinczy Ferenc az Erdélyi levelekben írja: de itt panaszomnak vége. Ittam a Léthe vizét, felejtve szenvedéseim Csokonai Vitéz Mihály az álomról így írt: Meg tört érzésinket simíttya kezével / Ujj életre hozván gyógyító mézével / s Szívünkbõl a Léthe partyaira ûzi (Az Álom). Ugyancsak a szerelmi bánat szimbolikus elmulasztója Komjáthy Jenõ versében az alvilági folyó: Csalódott szívek menedéke / Álomvizedbõl inni, Léthe! / Óh boldog az, ki mindent elfelejt! (Feledni). Juhász Gyula is többször kiaknázza a Léthe-motívumot: Oly gyönyörü e lét s Léthe partján / Elrévedezni égen és mezõn / És nem találni társat, aki balgán / Velünk ballagna boldog könnyezõn (Révület); bús cimboráim, / Tûnt esték mámorától / Szeliden ittasuljunk, / Mig a mély Léthe árja / Még messze az éjben (Anakreoni dal); Ez az én vérem és borom, / A kínom és a mámorom. / Édes kín, bús mámor bizony, / De majd a Léthébõl iszom (Dedikáció). Végül Dsida Jenõ lírájában szintén egy lelkiállapot megszûntét fejezi ki a Léthe-kép: rezegve fölérez a lélek / és imbolyog álmatagon // belefürdik a Léthe vizébe (Szerenád Ilonkának). A Léthére mindenfelõl rálátni a magyar irodalom kincsesházából, amint a görög és római mitológia egyéb rekvizitumaira is, sõt van hazánknak az aggteleki cseppkõbarlang-rendszerben Acheron (= Akherón) és Styx nevû föld alatti patakja is. Amikor Petõfi Sándor a bevezetõben említett versének megírása után vagy négy esztendõvel fáklyás kísérõvel a Baradlában járt (és bevéste nagy betûkkel nevét annak falába), azt írja, hogy a barlangot a mennybõl kiebrudalt pártos angyalok áshatták lakásuknak, de felhagytak vele, ám izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejérõl (Úti jegyzetek). A szépirodalomban nemritkán oly vonzó tájékként megjelenõ Léthe-vidék képe talán nem borítja feledésbe azt a mitológiai allúziót, amelyet a Léthe szó fölkelt. 4

5 Barátság és szeretet A Bordalokat ismerünk, pálinkadalokat alig. A borokkal kapcsolatban több száz szólást és közmondást gyûjtöttek már a nyelvészek és a folkloristák, a pálinka alig fordul elõ a szóláskincsben. Amikor a pálinkakutatáshoz kezdtem, úgy gondoltam, hogy pálinkafolklór, külön a pálinkára vonatkozó szájhagyomány nincs. Ahogy beleástam magam a kutatásba, böngésztem az etnológiai adattárakat, kéziratos gyûjtéseket, s végiglátogattam számos legális (és illegális) fõzdét, a pálinkafolklór egyre szélesebb körére derült fény. Ameddig össze nem gyûjtöttük, el sem tudtuk volna képzelni, hogy a pálinkára mennyiféle elnevezés vonatkozik. Kisüsti és fütyülõs A pálinkaféleséget tükröztetõ nevek közismertek: alma-, barack-, boróka-, cseresznye-, dió-, gabona-, körte-, vegyes- stb. pálinka. A legnépszerûbb magyar pálinkaelnevezés, a kisüsti sokféle pálinkára vonatkozhat. A lényege, hogy kisüstön fõtt, készült. A leghíresebb a kisüsti barack. Különleges táji megnevezése: kicsidüstös (kisüstös). A másik népszerû pálinkanév, a fütyülõs barack eredete sokféle találgatásra ad okot. Az egyik vélemény szerint azért fütyülõs, mert fütyülve kérték, de indokoltabbnak tûnik az a magyarázat, hogy a korábbi keskeny szájú pálinkásüvegek fütyülõs hangjára, illetve az azzal való fütyülésre vonatkozik a név. Ágyas, krampampuli, rozsólis, akovita Az ágyaspálinka természetes fûszerekkel (levél, virág), változatos gyümölcsökkel vagy magokkal ízesített, aromásított szeszes ital. Nevében az ágy szó rejlik. Rendszerint nagy fenekû üveg alján található az ágy, amely lehet téli vagy nyári ágyás, aszerint, hogy milyen összetevõket tartalmaz (dióágyás, meggyágyás, mazsolaágyás stb.). Valamilyen ágyaspálinka-féleség a rozsólis is. Az így elnevezett pálinkát fûszerekkel, gyümölcsökkel ízesítik. A szó a középlatin ros solis (napharmatfû) szóból ered, és Európa-szerte ismert. A krampampuli ugyancsak közismert a magyar parasztságnál. Ezt a pálinkát meggyújtva szolgálják fel. A latin crampus (ördög) szóra megy vissza az ördög italának nevezett italféleség. A magyarba német közvetítéssel (Krambambuli) került. A pálinka néhol még ismert akovita (ákovita) megnevezése a latin aqua vitae (élet vize) nevére, voltaképpen az elsõ magyarországi pálinkafeljegyzésekre utal vissza. Ritka, helyi pálinkanevek A pálinkafõzdéket járva mindig találhatunk ritka, helyi pálinkamegnevezéseket. Ízlelgethetjük jelentésüket, amely leginkább a pálinkához való viszonyra utal: bundagallér, bundapálinka, édespálinka, elõlé, ködmönlé, vakpálinka. Az elnevezések egy része a pálinkára vonatkozó mondatszó vagy összetett szó: A szerzõ pálinkás könyvei: A magyar pálinka. Aula, Budapest, Pálinka a közös nyelvünk. Állami Nyomda, Budapest, Pálinka, a hungarikum. Állami Nyomda, Budapest, Pálinka, Hungaricum. Állami Nyomda, Budapest, (angolul) BALÁZS GÉZA arrabuksz, becsorgató, boszorkányfing, bugyiszaggató, elfelejtemolaj, észkitoló, gatyaszaggató, görbevíz, gyomorkortyogató, gyomorrágó, házasságrontó, kerítésszaggató, koporsószagú, lacibetyárköpés, lélekmelegítõ, lerángass, nerángass, papramorgó, szíverõsítõ. (Sok név gyûjtéséért Bencze Imrének jár köszönet!) Pálinkás szólások, közmondások A pálinkás szavak mellett állandósult szókapcsolatok, szólások és közmondások is bõven akadnak: Amibõl befõttet lehet fõzni, abból pálinkát is, Inggombból is lehet pálinkát fõzni (vagyis sokféle alapanyaga lehet a pálinkának), Az ember csak reggel iszik pálinkát, a szegény ember hajnalban, a gazdag délben; délután és este már csak bort (a reggeli pálinkaivás megfogalmazása), Meggyullad benne a pálinka (nagyon sokat ivott), Megócsul a pálinka (ha egy szeszkazán meghal), Nem iszik sokat, csak mindig rátölt (az ismétlõ pálinkára utalnak vele), A pálinka folyékony nagykabát és a fogakat is tisztítja (a pálinkafogyasztás tréfás megokolása). A nagykörûi pálinkafõzdés pedig ezt mondta olasz vendégeinek: Pálinka a közös nyelvünk. Merthogy nem ismerték egymás nyelvét. Ez a mondás annyira tömören utalt a pálinka és nyelv kapcsolatára, hogy következõ könyvem címéül is választottam. Ünnepi pálinkák A pálinkafogyasztás szervesen kapcsolódik az ünnepnapokhoz. Néhány ünnepnapi pálinkafogyasztási alkalom a nevekben: örömpálinka (gyermek születésekor), boldogasszony pohara (keresztelõkor fogyasztott pálinka), potyapálinka (kis kóstoló), Szent János-áldás (búcsúpohár). Butellafolklór pálinka pálinka folklórja Pálinka a közös nyelvünk Valódi pálinkafolklórt alkotnak a butellafeliratok. A pálinkás butellák költészete akár egy könyvet is megtölthetne: Kovács Lajosnak készült ez a cserép, Ebbõl igya eztán a jó szilva levét, Szûcs Imre csinálta Füred városában 1987 március havában, Az én nevem butella, bennem van a pálinka, Igyál pajtás belõle, csak föl ne bukjál tõle, Aki ezt a butéllát ellopja, törje ki a nyavalya, A pálinka gonosz ital, ki azt issza, korán meghal, Nyáron fonnyaszt, télen fagyaszt, okos ember nem issza azt csak míg él, Barátság és szeretet egyik mint a másik pálinkával együtt egészségre válik, Bor és pálinka egyik mint a másik okosan használva egészségre válik, Sokszor az embernek legjobb orvossága, de csak annak, aki okosan használja. Természetesen a butellaverseken kívül vannak még pálinkás dalok, pálinkás anekdoták, tréfás mesék is. Kutatásaim arról gyõztek meg, hogy a pálinkának gazdag szókészlete, folklórja van, amelynek föltárását még csak most kezdtük el. Ismét egy olyan folklórterület, amely csak most került elõ, mert csak most figyeltünk föl rá. 5

6 BOKSAY ZOLTÁN Coniunctivus, igeidõ-egyeztetés és a magyar nyelv Idegen mintát tételeztem fel, amikor egy reformkorral foglalkozó könyvben a következõ mondattal találkoztam: Egy bétsi asszonyka azt írta vidéken élõ barátnéjának, hogy küldene neki savanyúkáposzta-magot. Aki ezt a megmosolyogtató történetet magyarul közreadta, vajon miért alkalmazott feltételes módot felszólító mód helyett? Az okot olyan nyelv hatásában vélem felfedezni, amely századokon keresztül fontos szerepet játszott hazánk mûvelõdésében. Ez a nyelv a latin, mely egykor nemcsak nálunk, hanem egész Európában az egyetemi oktatás, a diplomácia, a királyi kancelláriák és a vallási szertartások nyelve volt. Nyelvtana régóta változatlan, és más nyelvek grammatikáját is fõleg a latinnal rokon nyelvekét a latinéhoz szokták viszonyítani. Amit a latinról megállapíthatunk, az mutatis mutandis a többire (olaszra, franciára, németre, angolra stb.) is elég jól alkalmazható. A továbbiakban azt a keveset, amire a latin nyelvtanból az okok és összefüggések megértéséhez szükségünk lesz, táblázatok tartalmazzák, és egyszerû példák illusztrálják. Van egy rövidségében felülmúlhatatlan latin közmondás: Do, ut des. Magyarul: Adok, hogy adj. A fenti összetett latin mondatban do a fõmondat, ut des a célhatározó (felszólító) mellékmondat. A következõ mondat két igéje feltételes módban áll: Ha nekem adnád ezt a könyvet, boldog lennék. Latin fordítása: Si dares hunc librum mihi, beatus essem. Az 1. táblázat a dare (= adni; teljes szótári alakja: do, dare, dedi, datum) ige ragozásának egy kis részletét mutatja. Kiegészítésül a latin nyelvtani kifejezések magyar nevét is feltünteti, és megadja az igealakoknak a hagyományosan elfogadott magyar jelentését. A példákban szereplõ igealakok közül kettõt (des, dares) a coniunctivus oszlopában találunk meg. A coniunctivus mint igemód általában kívánságot, eshetõséget, kétkedést és feltételes cselekedeteket fejez ki. Többnyire alárendelt mellékmondatban fordul elõ, és akkor a coniunctivusban álló igealakoknak más jelentésük is lehet, mint amit a táblázat feltüntet. 1. táblázat Nyelvtani kategória Praesens imperfectum (folyamatos jelen) Praeteritum imperfectum (folyamatos múlt) Praesens perfectum (befejezett jelen) Praeteritum perfectum (befejezett múlt) Indicativus (kijelentõ mód) do = adok das = adsz dat=ad dabam = adtam dabas = adtál dabat = adott Nem foglalkozunk vele Nem foglalkozunk vele Coniunctivus (kötõmód) dem = adjak des = adj det = adjon darem = adnék dares = adnál daret = adna dederim = adtam légyen dederis = adtál légyen dederit = adott légyen dedissem = adtam volna dedisses = adtál volna dedisset = adott volna Az Adok, hogy adj múlt idõbe téve: Adtam, hogy adj.haezt a mondatot le akarjuk fordítani latinra, nem kerülhetjük meg az ún. igeidõ-egyeztetést, vagyis a consecutio temporumot, mely szerint igeidõ tekintetében a mellékmondat nem független a fõmondattól. Azt kell figyelembe vennünk, hogy 1) a fõmondat igéje praeteritum imperfectumban van (adtam); 2) a mellékmondat cselekményére (adj) vagy közvetlenül, vagy csak késõbb kerül sor (egyidejûség vagy utóidejûség). Ilyen esetben a mellékmondat igéje is praeteritum imperfectumba kerül. Az igemód azonban természetesen nem változik. A keresett második személyû igealak tehát a coniunctivus oszlopában és a praeteritum imperfectum sorában található: dares. A teljes mondat: Dabam, ut dares. Az, aki nem ismerve vagy figyelmen kívül hagyva az igeidõ-egyeztetést, ezt a mondatot a táblázat szerint, sablonosan fordítaná le most már latinból magyarra, a következõ eredményt kapná: Adtam, hogy adnál. Amint látható, a mellékmondat igéje feltételes módban van, és nem felszólítóban, ahogy logikus lenne. Ennek a hibás mondatnak ugyanolyan a szerkezete, mint annak, mely a bétsi asszonykáról szól. Ezúttal megfelelõ kiemeléssel: Egy bétsi asszonyka azt írta vidéken élõ barátnéjának, hogy küldene neki savanyúkáposzta-magot. Annak érdekében, hogy a coniunctivusos igeidõ-egyeztetést szélesebb összefüggéseiben áttekinthessük, kiindulásul válasszuk az alábbi magyar mondatot: Péter kérdezi, hogy mit adsz Pálnak. Ezt a mondatot úgy egészítjük ki három továbbival, hogy elõször az egyik, majd a másik igét, végül mind a kettõt múlt idõbe tesszük: Péter kérdezte, hogy mit adsz Pálnak. Péter kérdezi, hogy mit adtál Pálnak. Péter kérdezte, hogy mit adtál Pálnak. Amikor ezeket a mondatokat latinra fordítjuk, azt kell figyelembe vennünk, hogy a fõmondat igeidejéhez képest mely lehet jelen vagy múlt idõ a mellékmondat állítmánya egyidejû (ill. utóidejû) vagy elõidejû. A négy változatban a mellékmondat állítmánya azt a négyféle igeidõt veszi fel, amely a 2. táblázatból különösebb magyarázat nélkül is kiolvasható. 2. táblázat Milyen igeidõben álljon a mellékmondat állítmánya? Mellékmondat Fõmondat Péter kérdezi, Péter kérdezte, hogy mit adsz Pálnak praesens praesens imperfectum praeteritum imperfectum hogy mit adtál Pálnak perfectum praeteritum perfectum (Táblázatunk azt is jelzi burkoltan, hogy az igeidõk kéttagú elnevezésébõl melyik tag vonatkozik a fõmondatra és melyik a mellékmondatra.) A következõ, a 3. sz. táblázat elsõ oszlopába került az eredeti négy magyar mondat, a másodikba a latin fordításuk. (Az elsõ és a második oszlop tartalma a szabályos fordításnak köszönhetõen kölcsönösen megfelel egymásnak.) A harmadik oszlop viszont a latin mondatok egyfajta hibás, sablonos fordítását tartalmazza, éspedig egy általánosan elterjedt gyakorlatnak megfelelõen. Alapja az a hallgatólagos hiedelem, hogy a ragozási (1.) táblázat, a latin szavak magyar jelentésével együtt pontos, és mindenkor igaz. Amint megállapítható, a hibás fordítással kapott mondatok egyetlen esetben sem egyeznek meg az eredetiekkel. Az utolsó pedig éppen ellentéteset állít, hiszen amit valaki csak adott volna, azt nem adta oda a valóságban. 3. táblázat Az eredeti magyar mondat Péter kérdezi, hogy mit adsz Pálnak Péter kérdezte, hogy mit adsz Pálnak Péter kérdezi, hogy mit adtál Pálnak Péter kérdezte, hogy mit adtál Pálnak A magyar mondat latin fordítása és a dare nyelvtani alakja Peter quaeret, quid des Paulo. (Coni. praesens imperfectum) Peter quaerebat, quid dares Paulo. (Coni. praeteritum imperfectum) Peter quaeret, quid dederis Paulo. (Coni. praesens perfectum) Peter quaerebat, quid dedisses Paulo. (Coni. praeteritum perfectum) A latin mondat sablonos, hibás magyar fordítása Péter kérdezi, hogy mit adjál Pálnak. Péter kérdezte, hogy mit adnál Pálnak. Péter kérdezi, hogy mit adtál légyen Pálnak. Péter kérdezte, hogy mit adtál volna Pálnak. 6

7 Latinból magyarra fordítani nem könnyû. Bizonyság erre a 4. táblázat, mely azt mutatja, hogy a dares szó a magyarra fordított mondatokban különbözõ jelentéseket vesz fel. 4. táblázat. A dares szó magyar jelentései Si dares hunc librum mihi, beatus essem. Dabam, ut dares. Peter quaerebat, quid dares Paulo. Ha nekem adnád ezt a könyvet, boldog lennék. Adtam, hogy adjál. Péter kérdezte, hogy mit adsz Pálnak. Amint látható, van úgy, hogy a dares-nek tényleg adnál a jelentése (lásd a ragozási táblázatot), és van úgy, hogy nem. Tulajdonképpen érthetõ, hogy a fordításnak a fentiekben bemutatott hibás, de egyszerû módja miért lett általános gyakorlattá évszázadokon keresztül. Egy példa a középkorból a sok közül: Kik mikor a szálláson volnának, megkérdé Urunk õket, mirõl disputáltanak volna Ebben az idézetben a megkérdé a fõige. Mellette a két mellékmondatban a korábbi történéseket a jámbor fordító híven az iskolás paradigmához feltételes móddal fejezte ki: szálláson volnának, disputáltanak volna (szálláson voltak és disputáltak helyett). A coniunctivus és a vele karöltve járó igeidõ-egyeztetés okozta problémák napjainkban is kimutathatók a magyar mondatokban. A változás csupán annyi, hogy nem a latin, hanem néhány világnyelv pontatlan ismerete okából. Egyes írók és megszólalók annyira az idegen nyelv hatása alá kerültek, hogy a fogalmazványaikban sem ritka nevezzük így a coniunctivusos szerkezet. A hibáztatott mondatszerkezet fõleg az írott és az elektronikus A felszólító helyett használt feltételes mód (küldene neki, oldaná meg) sokak fülének archaikusan hangzik. médiában, filmszövegekben fordul elõ, de a szép- és szakirodalomban, valamint beszélgetésekben is találkozhatunk vele. Az elsõ példa egy tankönyvbõl, a második egy matematikatörténeti mûbõl származik: Relációnak tekintjük azt, ami két vagy több dolog között fennáll, bármifélék legyenek is azok, a számolómestert kérte meg Da Coi, hogy oldaná meg az egyenleteket. Beszélgetés közben hangzott el: Mit jelentsen, hogy a találkozón nem jelentél meg? A nyomtatott és az elektronikus sajtóból valók a következõk: Európában párját ritkító, hogy egy cikluson belül 38-szor emeljenek adót, Õk minden körülmények között maradtak a pártban, lett légyen bárki a vezér, Tagadta, hogy bármi ilyesmit mondott volna, Anélkül hagyták el hazájukat, hogy megtagadták volna. Valamennyi mondatot igen egyszerûen lehet helyesbíteni, az utolsót azonban kissé átfogalmazni is érdemes: Úgy hagyták el hazájukat, hogy nem tagadták meg. A felszólító helyett használt feltételes mód (küldene neki, oldaná meg) sokak fülének archaikusan hangzik. Nem ok nélkül, mert elég régi az a félreértés, amely ennek az igemódtévesztésnek az alapja. Egyáltalán az egész problémakör annak köszönheti létrejöttét és fennmaradását, hogy az írástudók most és a múltban nem értették meg jól a coniunctivusos igeidõ-egyeztetés lényegét, és egy egyszerû, de torzító modellt követtek és követnek. Nem felesleges hangsúlyozni, hogy a magyar mondatokban a coniunctivusos szerkezet nem valamilyen belsõ fejlõdés folytán, hanem idegen hatásra jelent meg. Mivel a magyar grammatikával és szemlélettel összeegyeztethetetlen, szövegeinkbe ágyazva megértési zavarokat és vitát kiváltó értelmezési nehézségeket is okozhat. Szabályait a magyar nyelvvel foglalkozó tan- és szakkönyvek teljesen érthetõen nem tárgyalják. Egy átalakított diplomáciai kifejezéssel élve összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy a coniunctivusos szerkezet számunkra structura non grata. Szálkák (képest, korábban) Idõnként egy szó vagy kifejezés kilép szerény helyérõl, és kiszorít más szavakat, elfoglalja jelentésüket. Ilyen mostanában a képest és a korábbi/korábban. F A képest viszonylagosságot fejez ki. Pl. Korához képest nagyon komoly. Vagy: Nem nagy szoba, de az enyémhez képest valóságos táncterem. Mostanában nem így használják. X ország adósságállománya csupán harmada a mienkhez képest. Helyesen: csupán harmada a mienknek. Ha azt mondták volna: a mienkhez képest kicsi, abban persze nem volna semmi hiba. A Hármaskönyv nem tartalmazott olyan törvényt, amely valakinek az üdvösségét veszélyezteti. Ehhez képest a mai törvények pártalkuk következményei. Ehelyett ezt ajánljuk: A mai törvények viszont Az idén Taliándörögdhöz, Vigántpetendhez képest Nagyvázsonyban is lesznek programok. Ezzel ezt szerették volna kifejezni: Az idén Taliándörögdön és Vigántpetenden kívül Nagyvázsonyban is lesznek programok. A kormány szándéka szerint nem lesz reálbércsökkenés. Ehhez képest az ellenzék azt állítja, hogy reálbércsökkenés lesz. Helyesen: Az ellenzék viszont azt állítja Ahány mondat, annyiféle megoldást találtunk (sõt, még többet). Ennyivel teszi szegényebbé nyelvünket a divatszó. F A korábban, korábbi a korán, korai szó fokozása. Pl. A gyorsvonat korán reggel indul. A személy még korábban. Ezkorai cseresznye, az még korábbi. Újabban azonban a régebben, azelõtt, elõbb, valaha és még egy sereg idõhatározó szó helyett használják. A rendõrök sokkal határozottabban léptek föl, mint egy nappal korábban. Magyarán: mint elõzõ nap. Szép régi, kertes villa. Korábban óvodának használták, pár udvari játékszer látszik is még. Azelõtt/régen. A Városligetben újkenyér-kóstoló van, korábban szónoklatok hangzottak el. elõtte/elõzõleg szónoklatok hangzottak el. Ha germanizmusvadász lennék, bizonyára a früher hatására gondolnék. Németül azonban ma már nem olyan sokan tudnak. Mint sok más, ez is a sajtóban, a szószórókban kapott lábra, és futótûzként terjed, már családi beszélgetésben is fölbukkan. Meg kell állítani, amíg föl nem éget minden múltat kifejezõ szót. Buvári Márta 7

8 Egy korrektor legújabb bosszúságai Névelõtlen Combino Kicsit feszengve, de megszoktuk a közlekedést a ragyogó tiszta Combinókkal. Nem lehet azonban beletörõdni a megállókat jelzõ automata nyelvi vétségeibe, amelyek nemcsak az olykor megbotló tr hangzóknál (troli), hanem a névelõk idõnkénti elhagyásában is megmutatkoznak. Ezt hallják a Blaha Lujza teret elhagyó jármûveken utazók mindkét irányban: Villamos esetenként hirtelen fékezésre kényszerül. Kérjük, mindig szíveskedjenek fogódzkodni!. A Margit hídnál és a Nyugatinál erre figyelmezteti a leszállni készülõket: Ajtók a bal oldalon nyílnak!. Talán nem okozna nagy erõfeszítést, ha egy pótlólagos hangfelvétellel a fájdalmasan hiányzó névelõk a helyükre kerülnének: az ajtók, a villamos. Naggyal vagy kicsivel? Sokakat ejt zavarba, ha a mai fontoskodó politizálás során szembekerülnek bizonyos szavakkal, hogy akkor melyik formájában nagy a kezdõbetû, illetve kicsi. Pedig többnyire egyszerû a megoldás, ha egyébként is tudjuk az alapot: Magyarország (mi? kérdésre, de tulajdonnévként), illetve magyarországi, magyar (milyen? kérdésre, tehát melléknévként). Így aztán már nem is jelenthet problémát az efféle névsor helyessége: Fidesz fideszes; Európai Parlament európai parlamenti; Európai Unió unió; EU-konform, nyugat, kormány; Parlament (ha Országház), parlament (ha országgyûlés); országgyûlés (általában) az Országgyûlés elnöke (a hivatalos nevû szervezeté). Hasonlóképp okoskodva nem jelenthet gondot ez sem: szilveszterkor (az év utolsó napján), Szilveszterkor (ha névnap); Anyám (ha levélben neki, a neve helyett írjuk), anyám (ha másnak róla beszélünk); miniszter (ha csupán a foglalkozását jelöljük egy leírásban) Miniszter úr (ha levélben neki írjuk, a neve helyett); Szegedi Egyesült Kft. annak a kft.-nek. Nem kell túltisztelni ezeket a köznapi fogalmakat és személyeket sem: internet, euró, király, pápa, szentatya, õfelsége, õszentsége, dalai láma ugyanis az utóbbiaknak ez nem a nevük, hanem a beosztásuk! Az effélébõl viszont sok van, nem kell tehát tulajdonnévként tisztelni. Mint ahogy több van az ünnepeinkbõl is, ezért kisbetûsek: karácsony, húsvét, pünkösd, anyák napja. Nagybetûs viszont a Mekka, Kánaán (a motorosok Mekkája, eljutott hazánk is a Kánaánig), MiG típusú repülõgép, MiZo (tejtermelõ cég). Ha már a rövidítéseket taglaljuk, nem eléggé tisztázott a gulag szó, amelyet nyugodtan írhatunk kisbetûvel, hiszen manapság már nem intézményt, hanem egy büntetési formát jelöl. Jelentése egyébként: Gulag = Goszudarsztvennoje Upravlenyije Lagerej (Állami Táborfelügyelet). Mit is jelent magyarul? Számtalanszor látok célt tévesztett szóhasználatot, mert nincs tisztában használója a valódi jelentésével. Akkor most jöjjön egy magyarázó szótár a leggyakrabban elvétett szavakból! Mottó: Egyetlen betût le nem írnék vagy ki nem húznék, ha nem hinném szentül, hogy attól is jobb lesz a világ. Alkalmasint = valószínûleg; anno dazumal (latin és német pesties keveréke) = annak idején; fizimiska = arc, ábrázat; helység = város, falu; helyiség = terem, szoba; állhatatlan = nem kitartó; állhatatos = kitartó, hû; bonyolít = összebogoz, komplikálttá tesz; lebonyolít = megold, kibogoz, elintéz; relatív = viszonylagos; relatíve = viszonylag, direkt = közvetlen, egyenes; direkte = közvetlenül, egyenesen; objektív = tárgyilagos; objektíve = tárgyilagosan; abszolút = teljes, feltétlen, korlátlan; abszolúte = teljesen, tökéletesen; szag = illat (ha kellemes), bûz (ha kellemetlen); alamuszi = alattomos, sunyi; seriff = amerikai rendõrfõnök; serif = arab nemes; sarkal = cipõt; sarkall = biztat, ösztökél, loval; egyhangúlag = egyöntetûen, ellenszavazat nélkül; egyhangúan = unalmasan, monoton gépiességgel; elfogultság = részrehajlás, protekció; elfogódottság = lámpaláz, izgalom; megbecsülni (számukat) = megsaccolni, felbecsülni; miatt (okhatározó) = a cselekvés kiváltó oka; végett (célhatározó) = a cselekvés elérendõ célja; fáradtság, izzadtság = a munkával járó (utáni) tünet; fáradság, izzadság = a munka maga, a fáradozás; idea = eszme, ötlet, elképzelés; ideál = eszménykép, példakép; ökonómia = a gazdasági élet, gazdálkodás (v. célszerû beosztás); ökonomikus = gazdaságos, takarékos; ökológia = az élõlényeknek környezetükhöz való viszonyát kutató tudományág; ökumenikus = a keresztény egyházak egyesíté- sére törekvõ v. így létrejött; érthetetlen = amit nem ért valaki; értetlen = aki nem ért valamit; elérteni = megérteni (lásd Jókainál!); tanúság = az okiratban foglaltak; tanulság = az esetbõl leszûrhetõ okulnivaló; pólus = a mágnes és a földgolyó sarka; pórus = a bõr légzõnyílása; szível = szeret, kedvel; szívlel = tanácsot megfogad; média = tömegtájékoztatási eszközök (egyes számban: médium); Médea, Médeia = az ókori görög hõsmondák hírhedt varázslónõje és annak története. Egyenlõre = azonos méretre egyelõre = még. (Egyenlõ szeletekre vágjuk a tésztát, de egyelõre nem esszük meg.) Mi lenne a világból korrektorok nélkül? Fontos poszt a lapkészítésben a korrektoré. Nélküle a hasábok sorvégein a számítógép automatikus elválasztása így felezné el az összeszokni szót: összes-zokni. Ami ugye azért egy kicsit más. Sõt, éber szeme nélkül olyan blõdlik csúsznának át a nyomda elõtti ellenõrzésen, mint a következõ. Az egyik riportban külhoni utcai harcosok tervezett találkozójával kapcsolatban kérdezték az illetékeseket a rendezvény sérülésveszélyeirõl, nehogy vértõl ázzon a kijelölt városka fõtere. A fõszervezõ ember nyugtatólag mondta (ez még a korrektor elõtti változat!): Nem lesz kegyetlenkedés és vérfürdõ. Mindenesetre a mentõsökkel már egyeztettünk, hogy a sebesülteket ELÁSSÁK... Kisgergely József 8

9 LOVASTERÁPIA: a lovak kommunikációja és a lovaglás gyógyító hatása Lovasterápia A lovasterápia (hippoterápia) éves múltra tekint vissza. Németországban, Svájcban, Luxemburgban az orvostudomány felõl fejlõdött, az angolszász országokban a sport felõl, az USA-ban és Kanadában pedig a pedagógia, gyógypedagógia felõl. A lovasterápiát neurológiai betegségek, ortopédiai problémák, pszichés zavarok, érzelmi és mentális zavarok, érzékszervi fogyatékosságok esetén alkalmazzák. A lovak az élet számos területén hasznos segítséget jelentenek az embernek, így a gyógyításban is. A lovasterápiának több ágát különböztetjük meg a kezelendõ probléma eredetétõl függõen. Még kevesek számára ismert tény a lovaglásnak, a lóval való foglalkozásnak az emberre gyakorolt sokrétû pozitív hatása. Sokéves tapasztalat és tudományos kutatások sora bizonyítja a ló segítõtársként való felhasználásának kedvezõ hatásait mind a gyógyászat, mind a pedagógia, pszichológia, mind pedig a sport területén, ami által fogyatékos és sérült embertársaink életminõségét jelentõsen javíthatjuk. Az állat képes segíteni a gyereken, ha a felnõtt már nem. Az állatok ösztönösen jól, megkülönböztetett figyelemmel bánnak a gyermekekkel. Érzékenyen reagálnak mozdulataikra, hanghordozásukra, de még a bõrük illatának változására is. Ez a kapcsolat sok esetben többet jelent puszta barátságnál... Tudományosan bizonyított tény, hogy a lovak, a kutyák, a bárányok, a macskák és kacsák segítik a gyermekek testi-lelki fejlõdését, ezért az állatokkal való gyógyító terápiát mind szélesebb körben alkalmazzák a világon. Segítenek testileg: több mozgásra ösztönzik a gyereket. A lovaglás az egyensúlyérzéket és a testkontrollt fejleszti. Lelkileg: ha a gyerek bánatos, megsimogathatja, megszeretgetheti a macskáját. Ez a legegyszerûbb gesztus, amely jót tesz mindkettejüknek. Intellektuálisan: egy állatot ápolni és etetni kell. A gyermeknek át kell gondolnia, mikor kell a lovat lecsutakolnia és megetetnie. Szociálisan: egy olyan kisgyerek, aki a hasonló korúakkal nehezen barátkozik, esetleg sokkal könnyebben összebarátkozik egy kutyával. Ezáltal magabiztosabb lesz, ami pozitívan hat majd a más gyerekekkel való érintkezésére is. Gyógylovaglás autistákkal Az autizmussal élõ gyermekek a hagyományos gyógypedagógiai eljárásokkal gyakran nem vagy csak igen nehezen fejleszthetõk, azonban a lovasterápiás foglalkozásokon az autista gyermekek nagy része szívesen és aktívan vesz részt, és olyan feladatokat is megold a lovaglás kedvéért, amelyeket egy szárazabb tanítási helyzetben nem tenne meg. Ismerek egy autista gyermeket, akivel a lovasterápia megkezdése elõtt egyáltalán nem lehetett szemkontaktust teremteni, beszélni, és a szociális ingerek legtöbbjét elutasította. Aztán mindenki örömére két év után, a lovasterápiának köszönhetõen a gyermek már nem az autistákra jellemzõ egyes szám harmadik személyben kezdte a beszédét, hanem elkezdett ragozni, mostanában pedig már kérdéseket tesz fel, s képes a metakommunikációra. A vizsgálatok bizonyítják, hogy az állatok puszta jelenléte csökkenti a vérnyomást, illetve a pulzus szaporaságát, oldja a szorongást, megnyugtatja az idegeket. Ez az oka annak, hogy négylábú kedvenceink leginkább a kutyák és a lovak kitûnõen alkalmazhatók terápiás célokra. A lovasterápia nem csodaszer, azonban nagyon sokat hozzátehet az értelmileg akadályozott és mozgássérült gyerekek fejlesztéséhez. De ajánlott a szorongó, zárkózott óvodásoknak, kisiskolásoknak is. A lovak kommunikációja... két év után, a lovasterápiának köszönhetõen a gyermek már nem az autistákra jellemzõ egyes szám harmadik személyben kezdte a beszédét A madarakhoz, a kutyákhoz, a mosómedvékhez vagy a majmokhoz képest a lovak hangrepertoárja meglehetõsen szerény. A legtöbb kutató a lóhangok négy altípusát különbözteti meg: morgás, fújtatás, rikoltás és nyerítés. Ezeket a hangokat azonban csak akkor hallatja, amikor izgatott, pl. ha társaitól különválasztják. A nyerítéshez hasonló, de attól mégis jól megkülönböztethetõ hangjelzés a nyihogás, amely támadó szándékot jelezhet, ilyenkor kiegészül fújtatással is. A kancák nyihogása lágyabb, amikor csikójukat nyugtatgatják. Ha egy ló a maga számára érdekeset vagy veszélyeset szimatol, azt prüszköléssel hozza nyilvánosságra, ha viszont valami finomat, arra is van egy mindkét nem által használatos jelzés. A ló kommunikációja alapvetõen testtartásból, illetve bizonyos egyszerû mozgásokból áll. A ló füle is rendkívül fontos információforrás. Ha lesunyja a fülét, akkor támadásra készül. Ha fülei tartósan elõre állnak, akkor valószínûleg nem figyel a lovasára, esetleg készül valamire ilyenkor a lovas jobban teszi, ha különösen odafigyel. Elmondhatjuk tehát, hogy az ember a háziasított állatok legtöbbjével kialakított egy olyan közös nyelvet, amelyet valamennyire mindketten beszélnek. A hozzá legközelebb álló két lénnyel, a kutyával és a lóval különösen gazdag szókincsû nyelven kommunikál. Megfigyelhetjük azonban azt is, hogy az állatok általában jobban beszélik az adott nyelvet, mint az emberek még akkor is, ha az utóbbiaknak gyakran van dolguk ezzel az állatcsoporttal. Ahhoz képest, hogy egy embernek mennyi idõre van szüksége ahhoz, hogy többé-kevésbé képes legyen beszélni vagy legalább megérteni a lovak nyelvét, a ló sokkal gyorsabban elsajátítja az ember által rákényszerített nyelvet. Ilyen értelemben véve tehát úgy tûnik, az állatok értelmesebbek nálunk. Ez a gondolat talán eretneknek tûnik, de érdemes lenne eltûnõdni rajta, valóban így van-e, s valóban ezt akarjuk-e. A lovaktól lehet a legtöbbet megtanulni, és minél többféle lovon ül az ember, annál nagyobb lesz a szókincse a lovak nyelvén. Bertalan Réka 9

10 A mindennapok nyelvi hordalékából Az embert nem anyagi környezete, hanem szellemi alkata határozza meg vallja Borsos Miklós. Ha igaznak fogadjuk el az idézett megállapítást, akkor ez a szellemi alkat irányítja nyelvi megnyilatkozásainkat is. Tehát az egyén megszólalása, írása minõsíti a megszólalót, az írót: következtethetünk belõle mûveltségére, neveltetésére, gondolkodására, lelkiállapotára. Érzi-e a nyilvános megszólalással járó felelõsséget? Napjainkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy ez a felelõsségérzet mintha feledésbe merült volna. Következõ példáink legalábbis ezt látszanak igazolni. Egytõl egyig közéleti emberek nyilvános megszólalásaiban hangzottak el. Szia! Ez a köszönési forma köztudomásúan általánossá vált, és az ifjúság nyelvébõl szivárgott fel a köznyelvbe. Noha a szervusz választékosabb, a bizalmas nyelvhasználatban nincs ellene kifogásunk. Nyelvmûvelõ kéziszótárunk minõsítése szerint a szia a szevasz és a szió(ka) köszönési formával együtt bizalmas, olykor tréfás. A címbeli szót azért említem meg, mert a húsvéti ünnepek elõtt néhány képeslapot kaptam az interneten. Barátaim, ismerõseim küldték, akik üdvözletüket villámpostán juttatták el hozzám. Az internetes szolgáltató a képeslap érkezésérõl így értesített: Szia Zoli! Szia Dóra Zoltán! Szia Dóra Zoltán tanár úr! X. Y. képeslapot küldött Neked. Nocsak kapom fel a fejem. Mióta vagyunk ilyen bizalmas viszonyban azzal az ismeretlen személlyel, aki a képeslapot kézbesítette? Azt se tudom, férfi-e, nõ-e, de hogy nálam jóval fiatalabb, az bizonyos, hiszen még aktív dolgozó, én meg évek óta nyugdíjban vagyok. Már a tegezõ forma is bosszantott, hiszen, mint tudjuk, már a középmagyar korban kialakult a magázás, s így árnyaltabbá, választékosabbá, távolságtartóbbá, udvariasabbá vált a nyelvhasználat. Joggal tekintettem tehát ezt a tegezést tolakodásnak. A szia meg egyenesen felháborított. A bizalmas, tréfás szóhasználatra csak annak van joga, akivel szorosabb, netán baráti kapcsolatban vagyok. Ma már általánossá vált, hogy a gyermek a szülõnek, az unoka pedig a nagyszülõnek sziával köszön. Ez a család magánügye. A hivatalos érintkezésben azonban nincs helye sem a bizalmaskodásnak, sem a tréfálkozásnak. Újabban divattá vált, hogy mindenki mindenkit tegez, nemtõl és kortól függetlenül. A fiatalok közötti érintkezésben ennek semmi akadálya, de a hivatalos nyelvben mindenképpen kerülendõ. Képzeljük el, milyen visszatetszõ lenne, ha a postás így csengetne be valamelyik nyugdíjashoz: Szia fater (öreganyám), hoztam a nyugdíjad! Ezek után talán egy kis kárörömöt is éreznék, ha a kutya, amely köztudomásúan nincs valami jó barátságban a postásokkal, megharapná a bizalmaskodó, udvariatlan személyt, egy kis jó modorra tanítva õkelmét. Dóra Zoltán GRAF REZSÕ A bizalom megrepedt, pedig csak az üveg vagy a szív szokott megrepedni, a bizalom megrendül, meginog. Elhangzott, hogy létezik verbális horog. Szuggesztív megjegyzést teszek, pedig nem lenyûgözõ volt a megjegyzés, hanem szubjektív, vagyis személyes. Brutális nagy számról szólt valaki, pedig ez a melléknév aligha illik bármilyen nagy számra is. A kórházi ágyakat bezárták, holott csak megszüntették. A döntés kérdõjelbe teszi az ügyet; helyesen: megkérdõjelezi. Két írásjelünk szerepel szólásban: idézõjelbe tesz, vagyis éppen az ellenkezõjét gondolja annak, amit mond; zárójelbe tesz vagy zárójelben mond, vagyis közbevetõleg, figyelmen kívül hagyhatóan. A pozíciókat újra kell gombolni? Szólásunk szerint a mellényt gomboljuk újra. Ezt a bûncselekményt nem tudjuk teljesen leredukálni; helyesen: csökkenteni, megszüntetni. További példák: lokalizálva nincs, hol állt a cukrászda; szokatlan igehasználat, ugyanis csak esemény helyét szokás lokalizálni, épületet nem; a tanulók képességeit domborítjuk ki, talán inkább fejlesztjük vagy kibontakoztatjuk; ugyanazt a félelmet használják; feltûnõen szokatlan igehasználat, a félelemmel kapcsolatos ismert szerkezetek: félelmet kelt, gerjeszt, okoz; ugyancsak szokatlan szerkezet a permanens pénzínségben szenved; életét egy különös esemény fenekestül felbolygatta; a szólás ismert változata: felforgatta vagy másképpen fogalmazva nagyon megzavarta; az intézkedés a teljes ország területére kiterjed, helyesen az ország teljes (vagy egész) területére; ide fókuszáljuk a figyelmet; ez divatszó, kerülendõ, van helyette jó magyar szavunk: fordítjuk, összpontosítjuk; minden remény összedõl; épületre szokás mondani, a remény elszáll, szertefoszlik vagy éppenséggel kihal; az egészségügyi intézményeket összeolvasztják: ez már büntetendõ cselekmény, még ha üres is, hát még ha betegek is vannak benne, ugyanis az összeolvasztás hevítéssel cseppfolyóssá tételt jelent. Egy zseniális megállapítás: a tánc nem verbális mûfaj. Ezt eddig senki sem tudta? Megtoldjuk egy hasonlóval: a ló nem szamár. Pontatlan fogalmazás: kalandos utazásra indultunk, mely során felelevenítjük élményeinket; helyesen: melynek során, ilyenkor mindig ki kell tenni a megfelelõ ragot. Igényes köznyelvi megnyilatkozásban ilyen stílustörést is ajánlatos elkerülni: Találmányai sok galibát okoznak; mondjuk inkább, hogy bonyodalmat; a színésztrupp megérkezett a városba; e helyett a csoport, csapat a köznyelvi megfelelõ. További pontatlanságok: az Ernst Múzeum helyt adott a XX. századi mûvészek alkotásainak; helyesen helyet adott, vagyis befogadta, nem pedig elfogadta; Párizs alatt 2200 kilométer összhosszúságú alagútrendszer van; elég annyi, hogy hosszú; az ötszáz éves archív anyagok értékes leletek; ebben a sorrendben az archív (vagyis régi) szó felesleges, de fogalmazhatunk így is: az archív leletek, amelyek ötszáz évesek A szóhasználat humora: a behajtási díjakból lehetne kigazdálkodni a garázsépítésekhez szükséges költségeket; csökken a reálbérek kisebbedése. Befejezésül Eötvös József megállapítása jut eszünkbe: Teljes meggyõzõdésem, hogy amire nézve gondolatban egészen tisztában vagyunk magunkkal, arra a helyes kifejezés sohasem hiányzik. Napjainkban ennek az ellenkezõje az, hogy nem vagyunk tisztában magunkkal okozza a megnyilatkozás zavarait. 10

11 Látszólagos képtelenség mint új szóalkotásmód? A leíró nyelvtanok a szóösszetételen és a szóképzésen kívül számos egyéb szóalkotásmódot is számon tartanak. A Magyar grammatika az ikerítést, a szórövidülést, az elvonást, a mozaikszó-alkotást, a szóhasadást, a népetimológiát, a köznevesülést és az elemszilárdulást sorolja a ritkább szóalkotásmódok közé. Ezek közül egyikbe sem tartoznak egyértelmûen azok a tulajdonnevek, amelyek szemantikájukat tekintve látszólagos képtelenséget (némelykor nyilvánvaló ostobaságot) tartalmaznak (pl. a fiú Barbie, szõke kóla, madaras Tesco), ugyanakkor mintha kapcsolatban lennének a köznevesülésnek, illetve népetimológiának nevezett szóalkotásmóddal, ahogyan a paradoxonnak (vagy oxymoronnak) nevezett stíluseszközzel is. Az Amerikából érkezett Barbie-baba a Mattel játékcég karcsú derekú, hosszú lábú, tökéletes szépségû, mindig divatos (nõnemû) játékszere. Nagy vitákat váltott ki, és alaposan megosztotta a közvéleményt, de a XX. század egyik meghatározó személyisége lett. Névadója a játékbirodalom alapítójának Barbara nevû lánya volt. Piacra kerülése óta sokféle szerepben (ûrhajósként, állatorvosként, baby-sitterként, várandós anyaként stb.) láthatták már rajongói, néhány éve pedig vélhetõen a diszkrimináció elkerülése végett hímnemû változatban is gyártani kezdték. A hivatalosan Ken nevet viselõ babát a mindennapokban azonban csak fiú Barbieként emlegetik a gyerekek A Fantával, a The Coca-Cola Company narancsízû üdítõjével jóval a Coca-Cola piacra kerülése után ismerkedtek meg a fogyasztók. Magyarországon csak a 80-as években jelent meg a boltokban, s a honi vásárlók elõször csak szõke kólának hívták Mára már se szeri, se száma a sikermarket -ként emlegetett hipermarketeknek, amelyek tartósan alacsony árakkal dicsekszenek (és olykor meglehetõsen kétes minõségû termékeket reklámoznak). Lassacskán tíz éve, hogy Budaõrsön megnyílt az elsõ Auchan áruház. Akinek még mindig nem jut az eszébe a Tescohoz hasonló másik szupermarket szép francia neve (vagy nem tudja a betûsor helyes kiejtését), az inkább a madaras Tesco elnevezést használja, amely mára közismert kifejezés lett. Ha nyelvileg vizsgáljuk meg a fiú Barbie, szõke Cola, madaras Tesco szerkezeteket, azt tapasztaljuk, hogy a bennük levõ tulajdonnevek (Barbie, Cola, Tesco) köznévvé, gyûjtõnévvé váltak játékbaba, buborékos üdítõital, illetve szupermarket jelentésben. Esetükben igazi köznevesülés azonban még nem történt, ugyanis ezek a szavak a jelzõs szerkezetekbõl kiszakítva a beszélõk többsége számára még mindig tulajdonneveknek, márkaneveknek minõsülnek. A vizsgált szókapcsolatok annyiban mutatnak rokon vonásokat a népetimológiának nevezett szóértelmesítéssel, amenynyiben az effajta szóalkotásmódban is érvényesül a beszélõknek az a szándéka, hogy az idegen elnevezéseket vagy ismeretlen hangzású szavakat (pl. Ken, Fanta, Auchan) érthetõvé kívánják tenni a maguk számára, mégpedig oly módon, hogy korábbról már ismert elemekhez kapcsolják õket. A szõke kóla, madaras Tesco, fiú Barbie megnevezések közös tulajdonsága még, hogy mindhárom kifejezés minõsítõ jelzõs szerkezet: a jelzõ egy ismertetõjegy hozzáadásával gazdagítja a jelzett szó jelentéstartalmát, egyszersmind leszûkíti a jelzett szó jelentéskörét. A minõsítést kifejezõ jelzõk melléknevek (szõke kóla, madaras Tesco), de egy nemet jelölõ köznév is van köztük: fiú Barbie. Lehet, hogy az eredetileg narancsízû üdítõital jelentésû Fanta márkanév is köznevesülés áldozata lesz, hiszen a klasszikus narancsízesítés mellett újabban más gyümölcsökbõl is kifejlesztettek Fanta-termékeket: manapság pl. citrom-, vadmálna, bodza-, kékszõlõ (kéxõlõ) ízû változatokban is létezik már fanta (= üdítõital ). H. Varga Márta Lájtos esetem a lajt-tal Élvezettel olvastam a októberi szám 8. oldalán Minya Károly Gajra ment j-k címû cikkét, kiváltképp a legproblémásabbnak tûnõ pontos j-s szó elénk tárását. Nos, én tudok egy ennél is furcsábbat, azazhogy abszurdabbat. És nem is mai keletût! Bizony, anno (még aktív magyartanár koromban) sikerült átvernem egy egész osztálynyi csoportomat. Milyen j-vel tehát j-vel-e vagy ly-nal írnátok ezt a szót? És a kipontozott betûegyüttes ekképp festett: fagyla t. Csak az eredményt, a statisztikát írom ide: fele-fele arányban oszlottak meg a válaszok! Száz százalékig valamelyik j hangot jelölõ betû mellett foglaltak állást. Egyikük meg is indokolta (vélt) igazát: azért pontos j, mert afféle lajtos kocsin hozza a fagyot. Mármint a fagylajtos! Holott ebbe a szóba se nem j, senemly, hanem l kell! Csupán egy kis adalékot kívántam hozzátenni az említett cikk példájához. Közlésem, sztorim súlyát tekintve divatos szóval: light. Ma még így írjuk. Kiejtésen alapuló átírása pontos j-vel történik. E formában találjuk épp Minya Károlynál az Új szavak I. kötetének 96., valamint a Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztette Idegen szavak szótára 623. oldalán. Tehát: lájt. Mindkét munka a könnyû/könnyed -ben jelöli meg a fõ jelentését. Szomorúan látjuk, de még inkább halljuk a lájt terjedését hasonló jelentésû magyar szavaink rovására. Én mégsem aggódom: címemmel máris illusztráltam, hogy terjed a kompromisszumos forma. Az idegenül hangzó négybetûnyi szót legalábbis toldalékában egy igen termékeny képzõnk által mégiscsak magyarabbá tesszük. Hadd birkózzanak hát: szorítsa ki a lájt-ot a lájtos. De csakis pontos j-vel! Holczer József Széthangsúlyozás A Beszélni nehéz! címû rádiómûsorban a blokkokba gyûjtött, megfejtendõ mondatoknak általában volt valamilyen közös vonásuk. Az egyik alkalommal széthangsúlyozott összetett szavak jelentették a példákban a hibaforrást, s mivel szakköröseimnek is feltûnt, hogy a mindennapi életben egyre gyakrabban hallunk efféle mondatokat, úgy döntöttünk, hogy összegyûjtünk néhány olyan összetételt, amelyik egészen mókás hangzású, ha nemcsak az elsõ szótagot ejti nyomatékkal valaki, hanem mindkét tagot (elõ- és utótag) hangsúlyozza. Kb. egy óra alatt összeszedtünk vagy százat. Ezeket most csoportosíthatnánk, kialakulásuk, jelentésük szerint vizsgálhatnánk, de nem tesszük, mert ezzel az írással más a célunk. Az alább felsoroltak két ok miatt kerültek ide: egyrészt hogy mulatságos perceket szerezzünk olvasóinknak; másrészt tanulságul, okulásul szánjuk, hogy felhívjuk a figyelmüket: kinek-kinek érdemes ügyelnie a beszédére, hogy értsék, ne pedig félreértsék egymást. Néhány példa: sírógörcs széthangsúlyozva síró görcs, azaz a görcs sír; álmoskönyv álmos könyv; a könyv álmos? S ezeknek mintájára a továbbiak: halottkém, rokkantegylet, vaktérkép, fekvõrendõr, kötõhártya, evõkanál, birkapásztor, szállóvendég, játszóház, folyószámla, fürdõsó, hallójárat, kötõfék, disznósajt, festõállvány, köpõcsésze, járógipsz, dohányzóasztal, futóárok, szúrópróba... és még hosszan sorolhatnánk. Érdemes folytatni, mulatozni, okulni. Kerekes Barnabás (és a Baár Madas Református Gimnázium Beszélni nehéz! szakkörösei) 11

12 2007 LÕRINCZE-DÍJ, A Lõrincze-díj létrehozása óta a mostani immár a 15. díjátadás volt. Eddig 29-en részesültek a díjban, s ezt leírva szomorú szívvel emlékezünk arra, hogy közülük hárman, Szende Aladár, Kovalovszky Miklós és Pásztor Emil már nincsenek közöttünk. Öröm viszont, hogy idén kettõvel ismét nõ a díjasok száma. Mielõtt közreadnánk a díj elnyerõit méltató két rövid laudációt, emlékeztetõül idézünk pár sort a díjalapító okiratból. A díjban olyan személyek részesíthetõk, akik az anyanyelvi kultúra ügyét hosszú idõn át szolgálták kutatói, ismeretterjesztõi, illetõleg mozgósító erejû szervezõi tevékenységükkel (a díj ez esetben életmû jellegû); a díj elnyerését megelõzõ év(ek)ben olyan jelentõs alkotást tettek közkinccsé, illetve olyan nagy fontosságú rendezvény megvalósításában töltöttek be vezetõ szerepet, amely nagymértékben használt anyanyelvünknek, jelentõsen hozzájárult megismertetéséhez és megszerettetéséhez. Ezek közé tartozik az a két jeles kutató és oktató is, akit a következõkben méltatunk. Fábiánné Dr. Szenczi Ibolya Fábiánné Dr. Szenczi Ibolya tanárnõ alapító tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének; de immár három évtized óta tevékenyen részt vesz a Kazinczy nevét viselõ versenymozgalomban, amelybõl a Szövetség kinõtt. Több mint negyed évszázada szervezi és vezeti a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola hol egy, hol két csoportban mûködõ szakkörének munkáját. Szakköre ez idõ alatt nyolc alkalommal részesült Kazinczy-jutalomban, õ maga húsz éve Kazinczy-díjban. Második ciklusban tagja a Szövetség országos elnökségének; szervezõje és vezetõje a tevékeny csongrádi csoportnak. Mindemellett tizennégy nyáron át biztosított egy-egy hetes szakmai-mozgalmi diáktábort az ifjúsági tagozat vezetõi és helyi csoportjainak küldöttei számára. Egy millenniumi pályázat keretében a évben országos versenyt hirdetett játékos anyanyelvi feladatok megoldására, és sikeresen vezette le. Növendékei állandó és eredményes szereplõi szövetségünk versenyes találkozóinak; a felmenõ rendszerûeknek (Kazinczy-verseny, Édes anyanyelvünk verseny) éppúgy, mint a meghívásosaknak (Anyanyelvi nap a Práter utcai iskolában; Péchy Blanka emléknap a Gundel Károly Szakközépiskolában). Sikeresen szerepelnek egyéb mások által rendezett hasonló alkalmakkor is (mint: Verseghy-, Simonyi-, Implom-, Kresznerics- stb. versenyek). Versenyfelkészítõi tevékenységének elismeréseként a tanárok számára adható szinte minden érmet és díjat elnyert. A csongrádi helyi csoport vezetõjeként, a szakkörvezetõk X. öntovábbképzõ táborához kapcsolva 1990-ben megszervezte Bárczi Géza bronz dombormûvének és emléktáblájának elkészíttetését. Lantos Györgyi szobrászmûvésznek ezt az alkotását a tudós szülõhelyére, Zomborba szánta. A kedvezõtlen körülmények miatt, egy évtizednyi sikertelen próbálkozás után, a reliefet végül a békásmegyeri Bárczi Géza Általános Iskola vette át, és helyezte el méltóan épülete bejáratánál; az emléktábla sorsa talán megoldódik még. Az arcmás kicsinyített formájából bronzplakettek készültek, s Bárczi-emlékéremként szolgálnak mozgalmunk kiemelkedõ segítõinek jutalmazására. A nyelv-, beszéd- és embernevelés területén végzett munkája kiadványokban, segédletekben, tanulmányokban is manifesztálódott. Figyelemre méltók irodalomtudományi és -oktatási tárgyú publikációi is. Tanári pályája 2007 nyarán iskola-összevonási intézkedések sodrában megszakadt. Azóta Csongrád város általa alapított Beszélni nehéz! körét vezeti; a Szövetség munkájában az országos elnökség tagjaként és a helyi csoport vezetõjeként vesz továbbra is részt. Deme László Vargáné Dr. Raisz Rózsa V. Raisz Rózsa tanárnõ az Egri Pedagógiai Fõiskolán végezte tanulmányait, s szerzett magyar történelem szakon diplomát, de ezt megtoldotta még egy, immár az ELTE BTK-n szerzett magyar, majd néhány évvel késõbb egy ugyancsak az ELTE-n szerzett könyvtár szakos diplomával. Tudományos és oktatói tevékenységének színhelye mindvégig Eger. A fõiskola neve idõközben változott, de õ maradt. Tanársegédként kezdte, adjunktusként, majd docensként folytatta, 1989-tõl pedig a fõiskola tanára, illetve jó egy évtizeden át tanszékvezetõ professzora. Mint oktató lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint nevelte és neveli a jövõ, illetve már a jelen tanárait. V. Raisz Rózsa elsõsorban a mai magyar nyelv mondattanának elsõrangú szakembere, valamint jeles stíluskutató, fõleg a századi magyar prózastílusnak alapos ismerõje, Mikszáth és Márai stílusának avatott elemzõje. Két könyv, több mint 150 tanulmány és cikk fûzõdik a nevéhez, egyébként pedig több rangos kitüntetés birtokosa (Péchy Blanka-díj, Apáczai Csere János-díj, Kosztolányi-díj stb.). Amikor az imént oktatói tevékenységét említettem, nem szóltam arról, amit tevékenységében rendkívül fontosnak tartok s különösen nagyra becsülök. Éppen 35 éve annak, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaság kezdeményezése nyomán, 1972-ben egy vándorgyûlés formájában útjára indult egy rendezvénysorozat ilyen címmel: Anyanyelv-oktatási Napok. Az elsõ Nyíregyházán volt, aztán általában kétévenként ott is folytatódott, a nyolcvanas évek végétõl azonban Eger, pontosabban az Eszterházy Károly Fõiskola vette át a rendezõnek a szerepét, s ettõl kezdve bõ egy évtizeden át Raisz Rózsa volt ennek a sorozatnak a gazdája, szervezõje. Én ezeket a két-három évenkénti rendezvényeket, amelyeken nemegyszer kétszáznál is több magyartanár vett részt, óriási jelentõségûeknek tartom, azt pedig különösen, hogy bõ egy évtizeden át Raisz Rózsa volt az, aki általában egy-egy szerkesztõtárssal fáradságos munkával összegyûjtötte és közkinccsé is tette azokat az elõadásokat, amelyek az Anyanyelv-oktatási Napokon elhangzottak. A Magyar Nyelvtudományi Társaságnak ezek a Raisz Rózsa által kiharcolt s szerkesztett kiadványai 1990-ben, 1993-ban, 1996-ban, 1999-ben és 2002-ben, köztük van olyan is, amelyik két vaskos kötetben, több mint 700 oldal terjedelemben jelent meg óriási szolgálatot tettek és tesznek még most, utólag is a magyartanároknak s egészében az anyanyelvi oktatásnak. Nem túlzok, pusztán ez is bõven elegendõ ok erre a kitüntetésre. Mindehhez pedig még hozzávéve már említett igen eredményes tudományos és oktatói, tanszékvezetõi tevékenységét messzemenõen érdemesnek tartom tartjuk V. Raisz Rózsa professzor asszonyt a Lõrincze Lajos-díj elnyerésére. Grétsy László 12

13 Balázs Géza és Benkes Zsuzsa középiskolai nyelvtankönyvei Már Hangay Zoltán Magyar nyelv a gimnáziumok osztálya számára címû tankönyvének ismertetésekor örömömet fejeztem ki, hogy diákjaink a nyelvészeti, szövegtani kutatások újabb eredményeit is fölhasználó tankönyvbõl készülhetnek. Most újra megelégedéssel nyugtázom, hogy Balázs Géza és Benkes Zsuzsa négykötetes munkája is hadrendbe áll, és a gimnazisták mellett a szakközépiskolásoknak is a korszerû nyelvtan a grammatika, a szövegtan, valamint a tömegkommunikációs kultúra új eredményeit közvetíti. Idõközben a sorozat hatkötetesre bõvült: Anyanyelvi beszédkultúra a nyelvi elõkészítõ évfolyam számára (2005); Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák érettségire készülõinek. Az önálló felkészülés útjai (2006). A most ismertetendõ négy kötet a kulturált nyelvi magatartásnak, a kommunikációs helyzetnek megfelelõ nyelvhasználatot s egy olyan szövegszemlélet kialakítását segíti elõ, amely lehetõvé teszi, hogy diákjaink szóban és írásban egyaránt bonyolultabb irodalmi és más szövegek megértésére és alkotására legyenek képesek. Ezt gyakorló magyartanárként is nagyon fontosnak tartom, mert el-elborzadok, amikor a kolozsvári diákok egy részének nyelvhasználatát (gyönyörû anyanyelvünk megcsúfolását, sárba taposását) hallom, kénytelen vagyok hallani, és próbálom figyelmeztetni õket, hogy ne a mai, a globalizáció megteremtette nyelvet használják, hanem próbáljanak neves költõink, íróink szavainak, kifejezéseinek nyomán elindulni és egy mai, az ifjúságra jellemzõen kreatív, képszerû, egyben választékos, szép anyanyelvet, kommunikációs eszközt megtalálni és használni. Mert mit is ajánl a kötetenként a 200 oldalt el sem érõ (176, 168, 187 és 192 oldalnyi), karcsú, mégis rengeteg anyanyelvi tudnivalót tartalmazó négy tankönyv? A 9. osztályosok rövid bevezetõ anyanyelv, nyelv, nyelvtudomány, nyelvtan és a könyvtári ismeretek után már az egész életüket átfogó, irányító, sok kérdésben befolyásoló tömegkommunikációról olvashatnak: a médiamûfajokról (hír, tudósítás, riport, interjú, cikk, kritika, esszé), a sajtó, a rádió és a televízió nyelvérõl. Majd a nyelvi szintek grammatikája, a fonémák, a szótagok, a szóelemek, a szavak és szókapcsolatok, valamint a mondatok szintje várja õket ismereteik felidézésére, rögzítésére, rendszerezésére, aztán a szöveg fogalma, szintjei, szerkezete és megszólaltatása kerül sorra, feladatokkal, kérdésekkel, kreatív gyakorlatok megoldásával. Egy kis helyesírási kitérõ után összefoglaló táblázatok segítenek az eligazodásban. A 10. osztályban rövid ismétlés után a tankönyv a nyelvváltozatok bemutatásával bõvíti a tanulók nyelvi ismereteit, aztán a szövegfajták, szövegtípusok megismertetésével folytatja a szövegtani ismeretek tárgyalását, különös súlyt helyezve az alapvetõ retorikai ismeretek elsajátítására. A 11. évfolyamnak szóló tankönyvben a magyar nyelv nyelvészete keretében a szó- és mondatjelentés nézõpontjaival, a szövegjelentés alapkérdéseivel, a szövegtani társtudományok keretében a stilisztika tárgyával és feladataival ismerkedhetnek meg a tanulók, fõleg a szépirodalmi stílusban jelentkezõ nyelvi képekkel és alakzatokkal. A 12. évfolyam tankönyve elõbb általános nyelvi ismereteket kínál, majd a magyar nyelv nyelvészete keretében egyrészt a magyar nyelv történetének fõbb szakaszaival, a mai magyar nyelvben fellelhetõ nyelvváltozatokkal rendszerbe foglalja az elsõ három évben a kommunikációról, a magyar nyelv mondatnyelvészetérõl és a szövegnyelvészetrõl tanultakat elõsegítve az érettségire való felkészülést. A magyar nyelvû szövegek tipológiai keretében tárgyalja a különbözõ szövegfajták tartalmi és formai jellemzõinek kapcsolatát a kommunikációs folyamattal. Az érettségire való felkészítést segíti elõ, hogy a tankönyv a nyelvekkel mint jelrendszerekkel, a nyelv és a gondolkodás általános kérdéseivel, az európai nyelvcsaládok típusaival és a magyar nyelv eredetével is foglalkozik. A tankönyv felépítése nagymértékben segíti a diákok tanulni akarását, a fejezeteket bevezetõ szövegek rendszerint olvasmányok, amelyek felkelthetik az érdeklõdésüket egy-egy téma iránt. A kreatív gyakorlatok, feladatok megoldása közben jobban megismerhetik a nyelv mûködését, míg a kérdések egy-egy fejezet legfontosabb tudnivalóinak az ellenõrzésére szolgálnak. Néhány példa: Utazzunk a jövõbe! Milyen lesz az életed, életünk tíz év múlva? Mire jók a nyelvi jelek? Miért fontosak? Szervezzetek sajtófigyelõ szolgálatot! Fogalmazz meg egy társosztály-keresõ-hirdetést! Légy néhány percig hírolvasó a tévében! Hol találkozhatsz piktogramokkal, grafikus jelképekkel? Gyûjts hagyományos írásmódú helyneveket, személyneveket! Gyûjts különbözõ használati utasításokat! Üzenetrögzítõrõl gyûjtött szövegrõl mondj véleményt! Készíts szöveget diáknyelvi szavakból! Kezdeményezz vitát Lefordíthatók-e a közmondások? címmel! Ismersz-e köznyelvi szóképeket? Sms-híreket mutatunk be. Milyen nyelvi hibákat találsz bennük? Nevezd meg, milyen nyelvjárásterülethez tartozik lakóhelyed! És a sort még folytathatnánk a Vizsgáld meg...!, Állíts össze...!, Illeszd be...!, Képzeld el...! Pótold...! stb. munkára biztató, a tanulók tevékenységét elindító, fantáziájukat megmozgató feladatokkal. A tankönyvek tanítását Tanári útmutató, valamint mindkét iskolatípus óraszámát figyelembe vevõ tananyag-beosztási javaslat segíti. Befejezésül a négy kötet illusztrációs anyagát kell megemlítenem, megdicsérnem. A kötetek borítólapján Németh János alkotásai láthatók, amelyek a szépre éhes diákok képzeletét megragadva, bátorítják õket: Nyiss ki, olvass el, tanuld, ismerd meg anyanyelvedet! De a szöveg belsejében is gondosan megválogatott, a tankönyv használói számára figyelemfölkeltõ, eligazító, segítõ illusztrációk sorakoznak. Csupán néhány példa: régi és új kiadású nyelvtankönyvek, folyóiratok, szótárak, a Pannon enciklopédia képe, a Magyar Rádió és a Duna Televízió emblémái, a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjának elsõ oldala, az MTA székházának képe, a hangképzõ szervek rajza, a szövegek szövegalkotó tényezõinek Petõfi S. János megalkotta képecskéi, latin betûs és rovásírással írt szövegek, nyelvjárásaink térképe, képversek és több eligazító táblázat, ábra mind szervesen beleillesztve a négy kötetnyi tankönyvsorozatnak a kerettantervben is rögzített tartalmába. Egy kis hiányérzetet kelt, hogy az illusztrációk között csupán egy határon túli, erdélyi kiadvány, a nemrég eltávozott Szabó Zoltán Kis magyar stilisztika címû könyvének képét találtam, de remélem, hogy a www. konyvkereso.hu honlapon minél több diák talál majd magának anyanyelvi ismereteit bõvítõ, hasznos, elolvasni érdemes könyvet. Nagyon szeretnék tanítani ebbõl a tankönyvbõl, s amikor a tantervünk megengedi, egy-egy leckét, gyakorlatot, feladatot magam is átveszek és beépítem óratervembe. A kollégák és diákok nevében is köszönöm Balázs Gézának és Benkes Zsuzsának ezt a hasznos, tartalmas, valóban munkára serkentõ tankönyvsorozatot. Remélem, hogy könyveik hatására jelentõs fordulat áll be anyanyelvi oktatásunkban, fõleg diákjaink nyelvhasználatában, nyelvszemléletében. (Balázs Géza Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9., 10., 11. és 12. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, ) Málnási Ferenc 13

14 Hagyomány és újítás a helyesírásban 2007-ben jelent meg az Eszterházy Károly Fõiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének ez az új kiadványa. A 340 oldalas tanulmánygyûjtemény rangos eseményhez kötõdik ben adott otthont az egri fõiskola a pedagógusképzõ intézmények elsõ országos helyesírási versenyének. A Nagy J. Béla nevét viselõ helyesírási vetélkedéshez elméleti, gyakorlati kérdéseket taglaló szakmai elõadások is kapcsolódtak, ezekbõl válogattak a szerkesztõk: Bozsik Gabriella, Eõry Vilma, V. Raisz Rózsa, valamint a könyv lektora és felelõs szerkesztõje: Zimányi Árpád. A tanulmányokat két fejezetbe sorolták a szerkesztõk: Folytonosság és változékonyság a helyesírásban, illetõleg Helyesírás-tanítás, helyesírási versenyek. A továbbiakban szemezgetek a kötet írásaiból. Helyesírás-politikai aspektusból készített körképet Fábián Pál A magyar helyesírás sorsfordulói címmel, megállapítva: a magyarság egész történelmére hatással volt, van, lesz, hogy a latin nyelvû írásbeliséggel a nyugati kereszténységhez csatlakoztunk. Helyzetkép a magyarországi helyesírás ügyérõl címmel Fábián Pál mindenekelõtt azt szögezi le, semmilyen komoly és kényszerítõ okát nem látja, hogy a magyar helyesírás tudatos helyesírás-politikai szándékkal megõrzõvé tett jellegén változtassunk. A Károli-biblia és a helyesírás kapcsolatára így világít rá Szathmári István: a magyar helyesírás kialakulásában fontos állomás volt az ún. protestáns helyesírásnak a létrejötte, amelynek viszont igen lényeges részlegét jelentette a Károli-biblia képviselte változat. Meghatározóan segítette a magyar irodalmi nyelv kialakulását, ugyanis hatott az egyszerû emberek gondolkodás-, beszéd- és kifejezésmódjára. A gondolatok tagolásában, elkülönítésében, szerkezeti részeik egymáshoz kapcsolásában és más funkciókban is álló grafikai jelölésekkel foglalkozik Keszler Borbála dolgozata Amagyar írásjelhasználat jellemzõ sajátosságai címmel. Azért is szükséges reflektorfénybe állítani az írásjelek történetét, mert rendkívül gazdag körük bizonyíthatóan mind szegényesebben érvényesül a mai magyar írásgyakorlatban. Elmélyülten búvárkodhatunk Pásztor Emil Helyesírási szabályosságok a j hangnak j betûvel való jelölésében címû dolgozatában, amelynek kulcsmondata így szól: a hagyományos ly betûnknek nemcsak múltja és jelene, hanem jövõje is van. Figyelmeztetés ez a tanulmány mindannyiunknak: azoknak is, akik helyettesíteni szeretnék az ly betût a j-vel, ugyanakkor nekünk is, akik azt állítjuk, hogy ez az egyszerûsítõ változtatás nem egykönnyen végrehajtható reform. Valóban súlyos probléma-e a magyar helyesírásban a j hangú szóállománynak a két betûje? címû dolgozatában Hangay Zoltán igazi magyar fejleménynek tekinti az ly írásjegykombinációt. Az írásjel-történeti bevezetõ után a figyelmünket A magyar helyesírás szabályai -ra irányítja a szerzõ. Meghökkenéssel vehetjük tudomásul, hogy az ly betû írásával egyetlenegy szabály foglalkozik az alapelveket bemutató 78 szabályból, vagyis a problémákat elsõsorban nem a j hang kétféle jelölése jelenti a magyar helyesírásban. Fercsik Erzsébet Az akadémiai helyesírási szabályzatok és a személynevek írása címmel azt mutatja be, hogyan foglalkoztak e kiadványok 1832-tõl napjainkig a személynevek rögzítésével. Bozsik Gabriella logikusan igazolja Az intézménynévírás alakulása 1832-tõl napjainkig az akadémiai helyesírási szabályzatok alapján címû dolgozatában, hogy az új keletû tulajdonnévfajták, az intézménynevek helyesírása 1832-tõl 1994-ig sok változáson ment keresztül. Nagybetûsítések mai írásgyakorlatunkban címmel Zimányi Árpád azt fejtegeti, hogy a nagybetûsítésnek nevezett jelenség a legkülönbözõbb helyesírási helyzetekben tûnik fel. Mi húzódhat meg e mögött a jelenség mögött? Talán egy ellentétezõ folyamat? A nagybetûsítés feltûnõ jelenség az utóbbi idõk írásgyakorlatában. A szinte egész életünket behálózó mozaikszókkal, a tulajdonnevek egyik típusával foglalkozik Vörös Ferenc Széljegyzetek a mozaikszók helyesírásához címmel. A mozaikszók két fajtájának: a betûszóknak és a szóösszevonásoknak a sokoldalú elemzése után a szerzõ rámutat a rövidítések és a köznévi betûszók között kialakult átmeneti csoportra (kft., bt., zrt. stb.). Helyesírásunk logikáját bizonyítja Bencédy József a Megtanulható, megtanítható-e a helyesírás? címû elemzésében. A logikus gondolkodás segíti megérteni a kiejtés és a szóelemzés elvének az összefüggését. Kétségtelen, hogy az egybe- és a különírás helyesírási rendszerünk legnehezebb kérdésköre. Itt is segít a logikus gondolkodás, az értelemtükrözés, a nyelvtanismeret, együttesen: a jelentésváltozás megértése, annak írásbeli megoldása. A fõiskolák és az egyetemek legjobb helyesíróinak évenként megrendezett országos versenyére évekig T. Urbán Ilona szerkesztette a tollbamondásszövegeket és az élõnyelvbõl merítõ versenyfeladatokat. Az országos helyesírási versenyek döntõinek feladatai címmel olyan válogatást állított össze, amely kiaknázható a versenybe szálló hallgatók felkészítése mellett a különbözõ iskolafokokon tanulók helyesírástudásának erõsítésekor is. A tanulmánykötet ismeretében kijelenthetjük, hogy a benne foglalt írások szemlélete és igazolt megállapításai segíthetik a következõ akadémiai helyesírási szabályzat munkálatait is. H. Tóth István Nyelvelemzõ segédkönyv Kecskés Judit összeállítását a magyar nyelvtörténetet egyetemen tanulók segítésére készítette. A könyvben a magyar nyelvtörténet korszakolási rendjétõl a bibliafordítások összehasonlító elemzéséig terjed az az ismeretanyag, amely voltaképpen nem csupán a leendõ magyartanároknak ad eligazítást, hanem mindenkinek, akit nemzeti nyelvünk múltja érdekel. A közelmúlt szakirodalma némileg átalakította a magyar nyelvtörténet korszakolási módját, s a két állapotot párhuzamos bemutatásban közli a szerzõ. Külön fejezet van szentelve a magyar hangjelölés történeti áttekintésének. A hangjelölési szokások ismerete nélkül a régi magyar szövegek olvasata és (közvetve) értelmezése egyaránt problematikus lehet, tehát mindenképpen hasznos, hogy például Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár és mások, illetõleg a huszita és más bibliafordítások betûfajtáiról tömör eligazítás található a könyvben. A régi magyar nyelvemlékekbõl az évi, I. András-féle királyi oklevél, az ún. Tihanyi Alapítólevél magyar anyaga kerül sorra. A latin nyelvû szövegbe ágyazott magyar birtokhatár-megnevezések köztudomás szerint becses emlékei a korabeli magyar nyelvnek. Az oklevélben szerepel is, hogy a nép nyelvén közli ezeket: qui vulgo dicitur tichon super balatin (Tihany, Balaton). Az olvasati kérdések mellett a grammatika különféle kérdéseire is kitér a szerzõ (a szószerkezetekre, a ma nyelvjárásinak mutatkozó jelenségekre és egyebekre). Hasonlóképpen van feldolgozva az Ómagyar Mária-siralom, amely az alapítólevél magyarjának (némi túlzással mondhatni) hivatali nyelvezetével szemben voltaképpen lírai vers, a kor Európájában honos planctus, siralomének. Tartalmaz még a kötet elemzést a Szabács viadaláról, a Bécsi Kódex és a Vizsolyi Biblia egy-egy részletérõl (Ruth könyve), s ennek tárgyalásakor modern, évi magyar bibliafordítást is fölhasznál. (Nyelvelemzõ segédkönyv. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai, 2. sz. Miskolc, lap.) Büky László 14

15 Kazinczy emlékezete Az Édes anyanyelvünk vetélkedõ döntõje Petõfi Sándor vándorlegény korában eljutott Széphalomra is. Ennek a csúnyácska helynek, eredeti nevén Bányácskának egykor Kazinczy Ferenc adta ezt a hangzatos nevet. A 18. században megfordult itt az ország szinte valamennyi jeles személyisége. Pezsgõ szellemi életet teremtett a sátoraljaújhelyi levéltáros, az egykori kufsteini rab ezen a birtokon. A magyar nyelv megújítása állt munkásságának középpontjában. Petõfi döbbenettel állapította meg Széphalom címû versében, hogy ottjártakor, 1845 és 1847 között Kazinczy nyughelye elhanyagolt, elfelejtették az önzetlen hazafit, aki egész életét a nemzetnek szentelte. Síremlékét is özvegye, hat gyermekének anyja állította, nem a nemzet. Széphalom a nemzeti hálátlanság jelképe állapította meg a költõ. Õszinte örömmel láttam, hogy nagyot változott a helyzet azóta. Október án Sátoraljaújhelyen rendezték meg a Kazinczy-verseny döntõjét. Két versenyforduló gyõztesei felkészítõ tanárukkal együtt ünnepi izgalomban jelentek meg a szép eseményen. Öröm volt látni a sok lelkes középiskolást, amint elmélyülten tárgyalta a magyar nyelvtan szabályait. A rendezésben az egész város apraja-nagyja részt vett. A helybéliek mesterkéletlen kedvességgel éreztették a vendégekkel a látogatásuk miatt érzett örömüket. Mindenkinek megvolt a saját feladata, amit komoly felelõsségtudattal látott el a zsûri tagjait virágokkal köszöntõ gyerekektõl a kirándulásra beállított autóbusz kis középiskolás idegenvezetõiig, akik még az utolsó pillanatokban is munkájuk fontosságának tudatában kérték tanáruk véleményét az ismertetõ szöveg helyes fogalmazásáról. A verseny szabályait is ilyen gondossággal dolgozták ki az igazságosságra és eredményességre törekvés szellemében. Megindultan koszorúzták meg nemzeti himnuszunk eléneklése után Kazinczy szobrát a városi önkormányzat udvarán a hivatalos szervek, majd a diákok és tanárok képviselõi. Meglepõdtem, hogy milyen mindennapos tárgyakról kellett elõadást tartaniuk a versenyzõknek. Egyszerûségük okozhatott fejtörést számukra. Nép, mely dicsõt, magasztost így magasztal, / Van élni abban hit, jog és erõ! A versenyzõk és tanáraik komolyságát mutatta, hogy a bírálóbizottság véleményét feszült érdeklõdéssel hallgatták végig annak ellenére, hogy a gyõzteseket ebben még nem nevezték meg. Ezek a legkiválóbb nyelvészeinktõl elhangzott értékelések nemcsak a versenyzõk számára voltak hasznosak. A bírálóbizottság tagjai általában igen elégedettek voltak a versenyzõk teljesítményével. Egyszersmind azonban felhívták a figyelmet az újabban elharapózott hadarásra, a finomkodó elõadásmódra, modorosságra. Mesterkélt hatást kelt a minden esetben elmondott köszönet a megtisztelõ figyelemért. Az elõadónak meg kell gondolnia, hogy milyen hallgatóság elõtt mondja el ezeket a befejezõ szavakat. A vázlat nem arra való, hogy azt szó szerint felolvassák. A háromperces felkészülés nem is ad erre megfelelõ lehetõséget. A felolvasás sohasem tud olyan természetesnek hatni, mint a szabad elõadás. Még akkor is tanácsos ezért szabadon megszólítani a hallgatóságot, ha ennek következtében a megfogalmazásba esetenként pongyola kifejezések is kerülnek. Különben elõbb-utóbb még három perc alatt is fárasztó lesz a felolvasás. A vázlat szerepe csakis az lehet, hogy egy-két vezérszóval emlékeztesse a szónokot a gondolatmenetére. Ezeket a gondolatokat olyan áttekinthetõen, olvashatóan kell papírra vetni, hogy a szónoklat elmondását ne gátolják, hanem segítsék. Nagy veszteség az, hogy a versenyzõk elszoktak az eredetileg biztosan élõ nyelvjárásuktól. A háromnapos rendezvény legemelkedettebb pillanataira Széphalmon, Kazinczy gyönyörûen gondozott kertjében, a sírjánál és mauzóleumánál, a rövidesen megnyíló Magyar Nyelv Múzeuma tõszomszédságában került sor. A Himnusz eléneklése után a hivatalos szervek, majd a diákok és tanáraik helyezték el a tiszteletadás koszorúit Kazinczy Ferenc sírjánál. Utána a mauzóleum elõtt a díjkiosztásra került sor. Boldog, kipirult arccal, szinte röpültek a diákok nevük hallatán a díj átvételére. Elsõ szavuk kísérõ, felkészítõ tanárukhoz szólt: megköszönték a sok fáradozást, segítséget. Ezt a szemléletet tükrözte, hogy a legeredményesebb felkészítõ tanárok is jutalomban részesültek. Ezzel a megemlékezéssel Petõfi Sándor is elégedett lett volna! Arany Jánosnak a Széchenyi emlékezete címû, 1860-ban írt költeményében olvasható szavaival élve: Nép, mely dicsõt, magasztost így magasztal, / Van élni abban hit, jog és erõ! Berényi Zsuzsanna Ágnes F Irodalmi emlékbélyegek Hírek Események Évfordulók, események alkalmából a Magyar Posta emlékbélyegeket, egyes esetekben bélyegsorozatokat bocsátott ki. Ezen sorozatok, illetve emlékbélyegek közül felsorolunk néhányat. Petõfi Sándor arcképével a következõ években jelentek meg bélyegek: 1919, 1923, 1947, 1948, 1949, 1950, 1952, 1972, További emlékbélyegek íróinkról, költõinkrõl: Jókai Mór, Költõk sorozata: Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, József Attila, Arany János, Gárdonyi Géza, Madách Imre, Janus Pannonius, Madách Imre, Gyulai Pál, Ady Endre, Krúdy Gyula, József Attila, Kaffka Margit, Kisfaludy Károly, Juhász Gyula, Babits Mihály, Kazinczy Ferenc ( A magyar nyelv megújítója felirattal), Mikes Kelemen, Kölcsey Ferenc, Irodalmunk nagyjai sorozat I.: Németh László, Szabó Dezsõ, Szerb Antal, Irodalmunk nagyjai sorozat II.: Balassi Bálint, Jósika Miklós, Irodalmunk nagyjai sorozat III.: Mikszáth Kálmán, Tamási Áron. Ha valaki az irodalommal kapcsolatos bélyegeket összegyûjti, a tematikus bélyeggyûjtõk táborába lép. Emlékbélyegek, illetve bélyegsorozatok kaphatók esztétikus csomagolásban, kartonlapokra rendezve néhány múzeum ajándékboltjában, illetve könyvesboltokban: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Petõfi Irodalmi Múzeum, Mûcsarnok, Huszár Gál könyvesbolt (1052 Budapest, Deák tér 4.), Líra és Lant Iskolacentrum (1052 Budapest, Október 6. utca 9.), Líra könyvesbolt (1056 Budapest, Váci utca 63.), Rózsavölgyi és Társa Zenemûbolt (1052 Budapest, Szervita tér 5.). Szilágyi Ákos Kornél 15

16 (Káros médiatartalmak) A káros médiatartalmak témakör (a média káros hatásai) egyre inkább az érdeklõdés középpontjába kerül. A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete médiapedagógiai konferenciát rendezett errõl Egerben november 17-én az Eszterházy Károly Fõiskolán. Balázs Géza a média nyelvi hatásairól, Kõhalmi Ferenc volt filmfõigazgató a mozgókép csalfa és varázslatos világáról, Dede Éva a szappanoperák magatartásmintákat sugárzó szerepérõl, Szayly József a közszolgálati rádiózás jövõjérõl, H. Varga Gyula a negyedik médium negatív mintáiról tartott elõadást. Pócsik Ilona és Almási Gizella bemutatták a Médiatudor oktatási programot. A Majláth Orsolya és Balázs László vezette kerekasztal-beszélgetésen a fõiskola oktatói, hallgatói, a DUE és a nagyobb médiumok képviseletében jelen lévõk, valamint a nagyszámú érdeklõdõk fejtették ki hol monologikus, hol polemikus formában véleményüket. Az elõadások és hozzászólások anyaga 2008-ban megjelenik. (DUE) F (Az én cégérem, 2007.) Az én cégérem cégnév- és feliratverseny évi díjátadása ismét Luca napján volt a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Szekeres Ágnes, a verseny kitalálója elmondta, hogy idén csaknem 1000 nevezés érkezett, ezekbõl újságírózsûri választott ki 20-at, s ezekbõl a nyelvészek a díjazottakat. A díjazottakat Kiss Imre igazgató köszöntötte, és fölhívta a figyelmet a Kultea (kulturális teaház) rendezvénysorozatra különös tekintettel arra, hogy ennek a neve is érdekes. Majd dr. Gonda Imre, a Magyar Szabadalmi Hivatal fõosztályvezetõ-helyettese ismertette a nevek jogtisztasági vizsgálatának eredményét, valamint fölhívta a figyelmet a védjegyoltalomra. Balázs Géza a évi díjazott nevekrõl beszélt. A díjazott nevek: Boy-Go (futárszolgálat), Ebéd Elek (önkiszolgáló étterem), Iszkiri (futárszolgálat). További négy díjazásra javasolt üzletnév tulajdonosát nem sikerült fölkutatni: Ampervadász (villanyszerelés), Voltos Bolt (villanyszerelés), Fogtogon (fogászat), Szemõr (szemorvosi rendelõ). A díjazottak Az én cégérem feliratú oklevelet és ajándékcsomagokat kaptak, de megajándékozták a díjnyertes nevek beküldõit is. Kiss Imre javaslatára idén másodszor díjazták a legszebb cégéreket is. A cégnév- és cégérversenyt 2008-ban is meghirdeti az EU-33 Vállalkozás- és Közösségfejlesztõ Egyesület, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda. A javaslatok (név, cím) szeptember 30-ig küldhetõk be a d.szekeres@hu. inter.net vagy a manyszi@ manyszi.hu címre. A díjátadásról képeket láthatnak a www. manyszi.hu galériában. (ASZ Manyszi) F (Kodály Zoltán és a magyar nyelvkultúra) Virágh László énekével kezdõdött november 28-án az ELTE Nyelvészeti Könyvtárában a Kodály Zoltán és a magyar nyelvkultúra címû ünnepség Kodály születésének 125., halálának 40. évfordulója alkalmából. Balázs Géza és Buvári Márta köszöntötte az érdeklõdõket, majd Adamikné Jászó Anna elõadása következett Kodály és a szép magyar beszéd címmel. Gósy Mária a beszédprodukciós tervezés és kiejtés problematikáját mutatta be. Balázs Géza a média és a szépkiejtés kapcsolatáról szólt. Kerekes Barnabás pedig napjaink jellegzetes hangsúlyozási hibáiból adott ízelítõt. Az ünnepség második részében Keppel Gyula a Bárczi Alapítvány készülõ kiejtési ajánlásait, Mészáros András pedig egy készülõ beszédoktató programot mutatott be. A hivatalos programot követõen a résztvevõk még órákon át beszélgettek a magyar zene és kiejtés kapcsolatáról, a zenei és nyelvi értékek õrzésérõl. A programot a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszéke, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, a Magyar Szemiotikai Társaság szervezte, a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány támogatta. (MSZT) F (Szarvas Gábor Nyelvészeti Asztaltársaság) Szarvas Gábor kezdeményezte 1875-tõl az Akadémia épületében az ún. nyelvjavító tanácskozásokat nyelvészek, tanárok, írók, szerkesztõk részvételével ben Fábián Pál, Grétsy László és Balázs Géza fölelevenítette a régi hagyományt idõszerû nyelvi kérdések megbeszélése, könyvbemutató és könyvajándékozás, konferenciabeszámolók, eszmecsere, kötetlen társasági élet, baráti beszélgetések stb. céljából. A társaság június 19-én csütörtökön 16 órakor az Akadémián tartja a Szarvas Gábor napot, amelyen Jelentés a magyar nyelvrõl címmel idõszerû elõadások, bemutatók hangoznak el órakor megkoszorúzzák az Akadémia elõtt Szarvas Gábor mellszobrát. Vacsorával egybekötött jó hangulatú beszélgetéseikre, találkozóikra minden érdeklõdõt szeretettel várnak 2008-ban is, februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben és novemberben mindig a harmadik csütörtökön és kor! február 21., április 17., június 19., szeptember 18., november 20. Helyszín: MTA székház, 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Akadémiai Klub Étterem. Érdeklõdés, visszajelzés (tájékoztatás, helyfoglalás): Kiss Gábor, az asztaltársaság titkára: kissgabo@tintakiado.hu, illetve Balázs Géza: balazsge@due.hu. F (Anyanyelvi táborok) 2008 júliusában Balatonfenyvesen egyhetes anyanyelvi, angol nyelvi, kommunikációs táborok gyermekeknek és fiataloknak. Érdeklõdés: Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, iroda@e-nyelv.hu, Szerzõinkhez Szerzõink segítségét is kérjük lapunk formai átalakulásakor. Egy írás terjedelme leütés, nagyobb (megrendelt) cikk esetében maximum 6000 leütés. Az írásokat kérjük lehetõleg elektronikus formában is elküldeni a balazsge@due.hu vagy a gretsy@ nytud.hu címre. Hírek Események 16

17 Az Anyanyelvápolók Szövetségének közhasznúsági jelentése Az Anyanyelvápolók Szövetsége (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16., adószám: ) ezúton ismerteti évi közhasznú tevékenységének fõbb adatait és szolgáltatásai igénybevételének módját (adatok ezer forintban): A) Befektetett eszközök (219): I. Immateriális javak, II. Tárgyi eszközök (219), III. Befektetett pénzügyi eszközök ( ). B) Forgóeszközök (1646): I. Készletek ( ), II. Követelések (33), III. Értékpapírok ( ), Pénzeszközök (1613). Eszközök összesen (1865) C) Saját tõke (1521): I. Induló tõke (1700), II. Tõkeváltozás (1668), III. Tárgyévi eredmény ( 1847). D) Tartalék E) Céltartalék F) Kötelezettségek (344): I. Hosszú lejáratú kötelezettségek ( ), II. Rövid lejáratú kötelezettségek (344). Források összesen (1865) A szövetség 2006-ban az állami költségvetésbõl, illetve annak alrendszereitõl, más szervezetektõl kapott támogatásokat az Édes Anyanyelvünk c. folyóirat megjelentetésére, anyanyelvi táborok, versenyek és más anyanyelvi események támogatására, megrendezésére fordította. A szövetség 2006-ban vezetõ tisztségviselõinek sem pénzbeli, sem természetbeni juttatást nem nyújtott. A évrõl készült közhasznúsági jelentés a szövetség székhelyén megtekinthetõ. A évben az szja 1%-ából a szövetség , Ft összeget kapott, ezt az Édes Anyanyelvünk c. folyóirat életben tartására, szerzõi honoráriumokra és a terjesztés költségeire, valamint a szövetség és a folyóirat honlapjának mûködtetésére fordította. Az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöksége A Kazinczy-díj Alapítvány közhasznúsági jelentése a évrõl A Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére (1022 Budapest, Lórántffy Zsuzsanna u. 3., adószáma: ) ezúton ismerteti évi közhasznú tevékenységének fõbb adatait és szolgáltatásai igénybevételének módját (adatok ezer forintban): A) Befektetett eszközök: I. Immateriális javak, II. Tárgyi eszközök, III. Befektetett pénzügyi eszközök, IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése. B) Forgóeszközök (4560): I. Készletek ( ), II. Követelések ( ), III. Értékpapírok ( ), IV. Pénzeszközök (4560). C) Aktív idõbeli elhatárolások ( ). Eszközök összesen (4560). D) Saját tõke (4448): I. Induló tõke (150), II. Tõkeváltozás (4000), III. Eredménytartalék ( 42), IV. Tárgyévi eredmény alaptevékenységbõl (340), V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbõl ( ). E) Céltartalékok F) Kötelezettségek (112): I. Hátrasorolt kötelezettségek, II. Hosszú lejáratú kötelezettségek, III. Rövid lejáratú kötelezettségek (112). G) Passzív idõbeli elhatárolások Források összesen (4560) Az alapítvány 2006-ban az állami költségvetésbõl, illetve annak alrendszereitõl kapott összeget az országos és regionális anyanyelvi versenyek támogatására, továbbá a Kazinczy-jutalomban részesített beszédmûvelõ körök elismerési formáira és a Kazinczy-díjban, valamint a Péchy Blanka-díjban részesített személyek jutalmazására használta fel. Az alapítvány 2006-ban vezetõ tisztségviselõinek sem pénzbeli, sem természetbeni juttatást nem nyújtott. A beszámoló az alapítvány honlapján (kazinczyalapitvany.hu) megtekinthetõ. Rendezvények február Implom József helyesírási verseny, Gyula március 28. Szabó Miklós szövegértési verseny, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas április 3 5. Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, Budapest április 17. Nyelv kultúra fórum (Budapest, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport) április 23. A magyar nyelv hete (A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom, országos megnyitó) április A szép magyar nyelv versenye, 36. országos döntõ (Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely) április Nagy J. Béla országos helyesírási verseny (EKF, Eger) május 31. Simonyi Zsigmond helyesírási verseny (Budapest, ELTE) június 19. Szarvas Gábor nap, Jelentés a magyar nyelvrõl (Budapest, Szarvas Gábor Asztaltársaság, MTA) június Anyanyelvi-szaknyelvi konferencia (Magyar Professzorok Világtanácsa, Selmecbánya) november Kossuth retorikai és szónokverseny (Budapest, ELTE) Új nyelvészeti kiadványok Ágoston Mihály: A Korpa-hegyeken innen Földünk mai államnevei anyanyelvünkben. Sepsiszentgyörgy, (AESZ-füzetek, 10.) Balázs Géza és H. Varga Gyula szerk.: Szemiotika és tipológia. A komplex jelek kutatása. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, Líceum Kiadó, Eger, Balázs Géza Minya Károly: Hej, hej, helyesírás! Jedlik Kiadó, Nyíregyháza, Domonkosi Ágnes Lanstyák István Posgay Ildikó szerk.: Mûhelytanulmányok a nyelvmûvelésrõl. Gramma Nyelvi Iroda, Dunaszerdahely Tinta Könyvkiadó, Budapest, Hírek Események Gados László Szabadi Tibor J.: Az angol mint európai lingua franca? Nagykanizsa, (Nyelvészeti tájékoztató füzetek, 2.) Pusztay János szerk.: A magyar mint veszélyeztetett nyelv? Savariae, (Az Uralisztikai Tanszék kiadványai, 12.) Református nyelvhelyességi útmutató. Összeállította Kozma Zsolt, Pap Gézáné Gegus Márta, Tonk Istvánné Tóth Mária. Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, Silling István: A kupuszinai nyelvjárás és szótára. Loisir Kiadó, Budapest, Széphalom 17. kötet. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél tiszteletére. Szerk.: Érszegi Géza. Tihany, Terminology and Lexicology in Middle-Europe. Szombathely, (Terminologia et Corpora, III.) Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Hírek Országh László születésének 100. évfordulóján, november 8-án emléktáblát avattak szombathelyi szülõházánál és konferenciát tartottak a Berzsenyi Dániel Fõiskolán. Az ELTE-n megrendezett 9. Kossuth retorikai és szónokverseny (2007. november 9 10.) gyõztesei: 1. Balázsfalvi Balázs (Pápai Ref. Koll. Tatai Gimn.), 2. Kupó Péter (Batthyány Lajos Gimn., Nagykanizsa), 3. és egyben közönségdíjas: Erdei József (egyéni, Debrecen). Fonetika és pszicholingvisztika címmel november án rendezték meg a soron következõ Beszédkutatás konferenciát az MTA Nyelvtudományi Intézetében. A nyelv mint az emberi kommunikáció eszköze változó szerepe a XXI. században címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Országos Idegennyelvû Könyvtár november 21-én a magyar tudomány ünnepe alkalmából. Az orosz nyelv éve alkalmából november 29-én jubileumi konferenciát rendezett a Berzsenyi Dániel Fõiskola Szláv Filológiai Intézete. Vers és lélek címmel emlékülést rendeztek az Akadémián december 3-án Dsida Jenõ születésének századik évfordulóján. Elõadók voltak: Hámori József, Mózes Huba, Pomogáts Béla, Láng Gusztáv, Kabán Annamária, Amedeo Di Francesco. Anyanyelv-pedagógiai tudományos diákkör alakult az ELTE Nyelvtudományi és Finnugor Intézetében. A diákkör elnöke Gonda Zsuzsa, titkára Parapatics Andrea lett. A patronáló tanár: Antalné Szabó Ágnes. Fiatal nyelvészeknek, Beszélni nehéz-, nyelvápoló körök tagjainak a jelentkezését is várják a 4. Nyelv kultúra fórumon, amelyet április 17-én rendeznek meg Budapesten. Részletek a www. manyszi.hu honlapról tudhatók meg. 17

18 Grétsy László rovata Mindenekelõtt a évi 4. számunkban közölt rejtvények megfejtését adjuk meg. I. Csupa irodalom! 1. Gertrud. 2. Szkülla. 3. Czuczor. 4. Erasmus. 5. Különös. 6. Élektra. 7. Gusztáv. 8. Benedek. 9. Ivanhoe. 10. Anyegin. A versciklus címe: Tücsökzene, a költõ pedig az 50 éve, október 3-án elhunyt Szabó Lõrinc. II. Kancsalító. Mint az ezt megelõzõ, 3. lapszámunkban közölt hasonló rejtvényünkben is, ebben is születtek a szerzõ szándékától eltérõ, de szintén elfogadható tehát tulajdonnevet vagy szótári alaknak nem tekinthetõ toldalékos alakot nem tartalmazó egyéb megfejtések is. Ezek közül egy-két példát zárójelben be is mutatunk. 1. Éger, agár, egér, ígér, ugar, ugor. (De kifogástalan ez is: kõris, karos, káros, keres, kérés, koros.) 2. Hanti, hanta, hinta, hintó, hintõ, hunta. (Elfogadható megoldás: mari, maró, merõ, mérõ, mora verstani mûszó, more cigányzenészek népi elnevezése, muri.) 3. Lopós, lapos, lápos, lépes, lépés, lopás. (Bár a meghatározásnak a vezérszó nem felel meg teljes mértékben, elfogadtuk ezt is: betör, batár, bátor, betér, betûr, botor, bútor.) 4. Rigó, rágó, ragu, rege, régi, rugó. 5. Káró, kari, karó, kérõ, kiró, kóró, kúra. III. Hétszer hét lóugrásban! 1. Beljebb. 2. Igavonó. 3. Karaván. 4. Befonat. 5. Arzenál. 6. Koravén. 7. Keramit. Az ötszáz éve született zenész kiváló lantmûvészünk, Bakfark Bálint. IV. Elbújtatott állatok. 1. Fecske. 2. Csíz. 3. Denevér. 4. Nyest. 5. Daru. 6. Vidra. 7. Õszapó. 8. Gõte. V. Egy gyémántdiplomás tanár a nyelvrõl. Ha nyelvünkre nem fordítunk gondot, maga a nemzet semmisül meg. Azok közül a megfejtõink közül, akik megszerezték a sorsolásban való részvételhez szükséges 80 pontot, a következõk részesülnek könyvjutalomban: Almássy Lászlóné, Nyíregyháza, Rákóczi út , II. 11. (4400); Balog Lajos, Kiskunhalas, Liget u. 3. (6400); Baraksó Andrea, Kemecse, Árpád u. 23. (4501); Csabai László, Sümeg, Szabó Dezsõ u. 18/1. (8330); Halmos Erzsébet, Kazincbarcika, Tavasz u. 5. 1/4. (3700); Horváth Bettina, Szentlõrinc, Bocskai u. 26. (7940); Dr. Sárkány Ernõné, Kecskemét, Lunkányi u. 2. (6000); Stéhli Ferenc, Budapest, Nyitra u. 5. (1183); Szabóné Darvai Éva, Miskolc, Irinyi u. 25. IV/3. (3531); Varga Andrásné, Pécs, Bocskai u. 54. (7629). Nyereményük Bárdosi Vilmos és Kiss Gábor Szólások címû könyve, amelyet a Tinta Könyvkiadó jelentetett meg. Gratulálunk a nyerteseknek! A Pontozó új feladatai I. Autókázzunk! Közzéteszünk tíz rövid mondatot, de néhány betûjegynyi részt csupán pontokkal jelöltünk. Ahhoz, hogy a mondatok értelmessé váljanak, megfejtõinknek meg kell találniuk s a pontok helyére be kell illeszteniük az oda illõ, nagyrészt közismert autómárkaneveket. Megfejtésül csupán ezeket kell beküldeni. Minden megtalált márkanév 2 pontot ér, a hibátlan megoldásért tehát 20 pont jár. 1. Petõ...iszáról gyönyörû verset írt. 2. Kati ott...lol legszívesebben. 3. Edének furc...eszédstílusa. 4. A kar...yitól származik. 5. A kisvár...hanc kukákat borogatott fel az utcán. 6. A kamrában tár...rom megromlott. 7. Messze tá...lambok repülnek. 8. Unal...hanyi programja. 9.Aké...ival együtt szabadul. 10. Pál az ötszá...kációra tartogatja. II. Egy híres regény. Az itt következõ meghatározásoknak megfelelõen tessék kitölteni az ábra függõleges sorait! Ha megfejtésük helyes, akkor a 3. és 5. vízszintes sorban egy száz éve született erdélyi író híres regényének címét fedezhetik fel. Mi a cím, és ki a regény alkotója? A jó megfejtésért , azaz összesen 15 pontot szerezhetnek. 1. Törzsfizetés. 2. Elsõ harcvonal. 3. Lila virágú gyomnövény. 4. Törpe díszfa. 5. Szabolcs-Szatmár megyei település (4523). 6. A görög ábécé 15. betûje. 7. Arc vagy alak megjelenítési formája. 8. Szárazföldi ormányos. 9. Növényültetvény. 10. Férfinév III. Kancsalító szókapcsolatok. Legutóbbi számunk hasonló rejtvényének mintegy folytatásaként ismét tíz meghatározást adunk. A feladat itt is az, hogy megfejtõink mindegyik meghatározást egy olyan három szóból álló szókapcsolattal fejezzék ki, amelyben a szavak mássalhangzói ugyanazok, sõt helyükön is maradnak, a magánhangzók azonban tetszés szerint kicserélhetõk más magánhangzókra. Az említett számban egy szemléltetõ példát is adtunk, itt erre már nincs szükség. Mindegyik helyes megfejtés értéke 3 pont, a telitalálatos megoldás tehát 30 pontot ér. 1. Fullánkos nyelvû, álmos képû kocsmáros: 2. Mohács környéki község gyászhuszárjának panaszkodása: 3. Rosszmájú nõbolond elõtûnik: 4. Kármán József fõ mûvének hõsnõje guzsalyozna, köszörülne: 5. Erõfeszítéseket tevõ, júdáskodó nagyfejedelem: 6. Lihegõ, viperaként hangoskodó köpönyegforgató: 7. Lassan csillapodó, világhálón ügyködõ harci mén: 8. Némajátékkal foglalkozó, anyás természetû kísértet: 9. Unatkozó régész ügye: 10. Mogorva csatlós bevásárlóalkalmatossága: IV. Szójátékos csattanó. Pontozó rovatunkban a lap elsõ számától kezdve mindig volt egy-egy keresztrejtvény is, s mindegyikben egy-egy jeles írótól, költõtõl, mûvésztõl származó értékes gondolat anyanyelvünkrõl vagy általában a nyelvrõl. Most, csaknem három évtizeddel az Édes Anyanyelvünk folyóirat megszületése után változtatunk az eddigi formán. Mivel a klasszikus keresztrejtvények szélárnyékában egyre nagyobb népszerûségre tettek szert az ún. skandináv típusú keresztrejtvények, azaz skandik, e számunktól kezdve az eddig megszokott keresztrejtvények helyett minden számban egy-egy színes, érdekes skandival kedveskedünk olvasóinknak. S mivelhogy azt szeretnénk, hogy ezeknek a skandiknak, csakúgy, mint az eddigi keresztrejtvényeknek, a megfejtés nyelvi élményén túl is legyen valami nyelvi többletük, mostantól kezdve mindegyik skandi típusú rejtvényünkben egy-egy viccnek szójátékon alapuló csattanójára kell majd rátalálni a rejtvény fõ soraiban. Már ebben az elsõben is ezt a csattanót kell beküldeni! Megfejtése 25 pont. Az e számunkban közzétett fejtörõk együttes értéke kilencven pont, de már hetven pont is elég ahhoz, hogy valaki részt vehessen a sorsolásban, és egy értékes könyv nyertese lehessen. Könyvjutalomban tízen részesülnek. A Pontozó rejtvényeinek megoldását április 1-jéig kell beküldeni címünkre: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, 1364 Budapest, Pf Minden rejtvényszeretõ olvasónak sikeres megfejtést és hozzá jó szórakozást kívánnak a rovat gazdájával, Grétsy Lászlóval együtt a feladványok készítõi: Bencze Imre (III.), Harmati Gizella (II.), Schmidt János (IV.), Varga István (I.). 18

19 Szójátékos csattanó Poén a polcon Légy szíves, vedd ki a Bölcsességek Könyvét a lexikonok mögül, és tedd az elsõ sorba kéri párját a férj. Miért, drágám? kérdezi az asszony. (A választ a rejtvény számozott soraiban rejtettük el.) Új szavak, kifejezések (48.) Az új értelmezõ kéziszótárban nem található szavakból és kifejezésekbõl nem okvetlenül az elsõ elõfordulásokat szemlézzük. Várjuk olvasóink észrevételeit is! benzinárgyûjtõ oldal az egyes benzinkutak árainak internetes gyûjtõhelye, más néven: benzinvadász-oldal (pl. benzinar.info.hu, holtankoljak.hu) boldogságindex az egyes országok teljesítményének (a GDP-nél finomabb) új mértékegysége (békés országban, tiszta környezetben, tisztességes viszonyok között az emberek szerényebb jövedelem mellett is boldogabbak, mint rossz társadalmi légkörben magasabb GDP mellett) dolgozó munkahely. Pl. Holnap megyek dolgozóba. ( Dolgozni megyek. ) Megj. Érdekes, hogy névelõ nélkül használják. fapados mobil diszkont-, azaz virtuális telefonszolgáltató által kínált (olcsó) mobiltelefon-szolgáltatás (Népszabadság, okt. 8.) forgatókönyv stratégia, terv, lefolyás, ügymenet. Pl. A frakcióban az a forgatókönyv fogalmazódott meg, hogy csak a módosító javaslatokat szavazzák meg, a végszavazást pedig eltolják tavaszra. guglizó internetes adatbányászó (Népszabadság, szept. 18.) hibrid (autó) megújuló energiával (növényi olaj, alkohol) és villannyal egyaránt mûködõ (autó) hipa helyi iparûzési adó. Pl. a helyi iparûzési adó (hipa) kiváltásáról csak hosszú távon lehet szó (Magyar Nemzet, okt. 13.) médiaátverés a média tudatos megtévesztése, félrevezetése partiturizmus a hagyományos leány- és legénybúcsúk új, idegenforgalmi változata. Pl. Tallinnban, a brit partiturizmus aktuális fõvárosában le lehet részegedni azért az összegért, amibe a szigetországban egy-két rundó sör kerül. (Népszabadság, okt. 12.) spa gyógyvizes szolgáltatást nyújtó hely. Az angol spa gyógyfürdõ(hely) szó átvétele, pl. a következõ társításokban: spa&wellness, spa hotel. szóbeszéd alapú marketing az angol Word-Of-Mouth Marketing sikeres fordítása zsáknadrág derék alá csúszó nadrág (Heves Megyei Hírlap, okt. 19.) A rovat között megjelent anyagát teljes egészében tartalmazza a következõ kötet: Jelentés a magyar nyelvrõl ( ). Szerk.: Balázs Géza. Akadémiai Kiadó, Budapest, További gyûjtés: Minya Károly: Új szavak I. Tinta Könyvkiadó, Budapest, B. G. balazsge@due.hu 19

20 Citromízesítõ? De a citromot minek még ízesíteni is? S ha ez a készítmény, mint írják, 100%-os citromlé, akkor még kevésbé értem: miért citromízesítõ a neve? Miért nem egyszerûen citromlé? Beküldte dr. Bogárdi Mihály elõfizetõnk. Nincs ebben a jégkorcsolyában valami tautológia? A korcsolya ugyanis az értelmezõ kéziszótár szerint olyan (sport)eszköz, amellyel a jégen siklanak. (B. G.) Ezt írja a reklámújság, amelyben olvasnivaló, valódi olvasnivaló aligha akad. Íme az olvas új jelentése: átnéz, belenéz, szemétbe dob. (B. G.) Hogy is van ez? (A Magyar Hírlap novemberi számából vágta ki és küldte el nekünk Wagner Alfréd budapesti olvasónk.) De jó nekik! Annyi szabadidejük vagy inkább: szabad idejük van, hogy még el is tudnak adni belõle? (Ezt a kecsegtetõ ajánlatot a Komáromi Hirdetõ címû újságban találták a Jókai Mór Gimnázium Parlando szakkörének tagjai.) Mint a mellékelt termékismertetõ mutatja, a kis fogkefegyerek megszületett, szépen fejlõdik, csak egy kicsit haccsol! (Beküldte Miklós Józsefné komáromi olvasónk.) Sok mindennek lába kel, a hír azonban szárnyra kel! (B. G.) Sokan kikérnék maguknak ezt a rövidítést. De ha mégis használni akarja valaki, tegye helyesen: B.-A.-Z. megye. Érdekes, hogy a többi többnevû megye neve nem rövidül, így nincs J.-N.-Sz., Gy.-S.-M., Sz.-Sz.-B. vagy K.-E. megye. (B. G.) Ha valaki felébred a családból, kijavíthatja ezt a mondatot... (Láng Miklós, Balatonalmádi) 20