A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS ÁGAZATAI ANDM- 134

Átírás

1 A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS ÁGAZATAI ANDM- 134 A felnőttképzés regionális aspektusai A FELNŐTTKÉPZÉSNEK REGIONÁLIS SZINTEN MEGHATÁROZÓ INTÉZMÉNYEI Mi az a regionális szint? Mit takar? Az EU területfejlesztési politikája: regionális szinten alapul, a területistatisztikai besorolási rendszer (NUTS -2 - Nomenclature of Territorial Statistical Units) tartalmnazza a régiók listáját Régiótudat / regionális egység /regionális központ/1-1,5 millió lakos Mióta létezik hazánkban? 1996: területfejlesztési törvény / évi módosítás Tervezési-statisztika régiók, azonban nincs politikai önállóság, önkormányzat A hatalom decentralizációjának továbbra is a település/ megye a fő színhelye Magyarországon A felnőttképzésnek regionális szinten meghatározó intézményei: MFKB / RFKB Regionális Képző Központok Térségi Integrált Szakképző Központok /Szakképzési Centrumok 1

2 MAGYARORSZÁG RÉGIÓI ÉS MEGYÉI A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK Az RFKB feladatai: Dönt a képzési alaprész decentralizált fejlesztési támogatásairól (~1-1,5 milliárd forint) Dönt a szakképzés regionális szükségleteiről Meghatározza a Szakképzési Centrumok / Térségi Integrált Szakképző Központok által folytatandó szakképzés irányait és a beiskolázás arányait Együttműködik a Regionális Fejlesztési Tanáccsal Ellátja a képzési alaprész regionális pályázati kiírásaival és értékelésével kapcsolatos feladatokat Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás regionális felhasználását Javaslatot tesz az adott régióban az egyes szakképesítések hiányszakképesítések közé sorolására 2

3 A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK Az RFKB feladatai: Dönt a képzési alaprész decentralizált fejlesztési támogatásairól (~1-1,5 milliárd forint) Dönt a szakképzés regionális szükségleteiről Döntéshozó Vélményező Javaslattevő Meghatározza a térségi integrált szakképző központok által folytatandó szakképzés irányait és a beiskolázás arányait Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal Ellátja a képzési alaprész regionális pályázati kiírásaival és értékelésével kapcsolatos feladatokat Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás regionális felhasználását Javaslatot tesz az adott régióban az egyes szakképesítések hiányszakképesítések közé sorolására A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK TAGJAI A RFKB tagjai a következő szervezetek képviselői közül kerülnek ki: az országos munkaadói, munkavállalói szövetségek; gazdasági kamarák; az oktatásért felelős minisztérium a szakképzésért felelős minisztérium; az állami foglalkoztatási szerv; a regionális fejlesztési tanács; a közoktatási ügyekért felelős oktatási hivatal; a szakképzést folytató intézmények fenntartói (régionként 3 fő) A Bizottság elnökét: a szakképzésért felelős államtitkár kéri fel 3 évre. A bizottság társelnöki szerepére a kamara tesz javaslatot. 3

4 A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK Problémák és kritikai hangok: az egyes megyék régionként aránytalanul képviseltetik magukat a bizottságokban A bizottság tagjai helyenként túl sokan vannak (például a dél-dunántúli régióban 2008-ban 40 fő alkotta) Az elnök politikai delegált Lobbi kérdése Ez egy olyan 26 tagú bizottság, aminek a tagjai közül jó, ha három látott valaha diákot. Elméleti síkon hoznak döntéseket, nem veszik figyelembe a gyakorlatot és a józan észt (Vámosi, 2011, 136.) Bizonytalanság, ami együtt jár a szakképzés alacsony presztízsével együtt Probléma, ha a bizottság kijelöl egy profilt, akkor az iskola gondja, hogy honnan veszi a tanulót a beiskolázáshoz. ( )Ami az RFKB-nak és sok más szervezetnek is feladata lenne a, hogy a szakma felé fordítsa a közvéleményt ( ) ugyanis nagyon nehéz meggyőzni a gyerekeket, hogy bent maradjanak a szakképzésben és nem menjenek tovább főiskolára, egyetemre. Már a szakközépiskolába való bekerülés is szerencsésnek mondható, mert mindenki gimnazista akar lenni, és utána irány a felsőoktatás. (Vámosi, 2011, 137.) A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK 4

5 AZ RFKB DÖNTÉSE A BEISKOLÁZÁS ARÁNYAIRÓL Az RFKB döntése -a gazdaság igényeit és a munkaerőpiaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányairól és beiskolázási arányairól, meghatározza a szakmánként indítható maximális osztályok számát a körzetébe tartozó szakképzésszervezési társulások számára. AZ RFKB DÖNTÉSE A BEISKOLÁZÁS ARÁNYAIRÓL AZ ALFÖLDI TISZKBEN(2011. ÉVI HATÁROZAT / RÉSZLET) Szakképesítés megnevezése A 2012/2013-as tanévben indítható osztályok Kizárólag iskolarendszerben oktatható Csecsemő- és gyermekápoló 1 Nem Orvosdiagnosztikailaboratóriumi technológus Gyógymasszőr Sportmasszőr 1 Igen ½ ½ Nem Géplakatos Kötelező Nem Újságíró I. 0 Nem Elektromos szerelő 2 Nem 5

6 A DÖNTÉS HATÓKÖRE VISSZAKERÜL REGIONÁLIS SZINTRŐL MEGYEI SZINTRE (MKIK KOORDINÁCIÓ MELLETT) 81 (5) A bizottság a szakképzést javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a 82. a) pontjában meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján, a fenntartók által részére megküldött javaslatok figyelembevételével. 82 a) kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció). (Szakképzési tv ) Javaslat a évi felnőttképzési tanfolyamokra Pest Nyomdaipari gépmester Támogatásra javasolt Pest Nyomdaipari technikus Támogatásra javasolt Pest Okleveles adóellenőrzési szakértő Támogatásra nem javasolt 6

7 A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK (TISZK) Léthozásuk indoka: szétaprózódott regionális szakképzési intézményrendszer Célja: az iskolai és fenntartói együttműködés révén a felesleges kapacitások és párhuzamosságok folyamatos korrigálása, együttműködés a képzés és a gazdaság intézményei között, intézményi koncentárció(1991: 978 / 2001: 1348 / 2008: 1391) között 16 intézmény jött létre 2009-ben 78 TISZK működött az országban (661 tagintézmény) Gyűjti a szakképzési hozzájárulást és visszaosztja a tagiskoláknak Állami támogatásra és szakképzési hozzájárulásra csak a RFKB által támogatott képzések köréből lehet pályázni A nagy eszköz- és költségigényű gyakorlati képzések központosítása (gépek, korszerű, kompetenciaalapú módszertan), csúcstechnológia gyakorlati eszközök beszerzése Regionális uniós pályázatokon történő részvétel A TISZK INTÉZMÉNYÉNEK VEGYES ARCULATA A szakképzési funkció erősen az iskolarendszerű képzésre fókuszál Nem alakultak ki igazi felnőttképzési funkciók, tervezett kutatási feladatokban kevéssé vesznek részt Sok párhuzamos fejlesztés a TISZK rendszer kialakítása során Válozó tanulói létszámok: 13 % : fő; 11 %: 8000 fő felett; 30 %: 3000 fő körül; 25%: fő Regionális eloszlásuk egyenletes A vendéglátás-idegenforgalom és a kereskedelmi szakmacsoportok a legnépszerűbbek 2009: legnépszerűbb szakképzések a szakács(6000 tanuló), az élelmiszer és vegyi áru eladó (több mint 5000 fő) és a pincér(4100 tanuló) Nem váltak a tervezett, autonóm térségi vizsgaközpontoknak bázisintézményévé Intézmény az intézmények között és felett 7

8 ALFÖLDI SZAKKÉPZŐ GUNDEL TISZK 8

9 TISZK-EK A FŐVÁROSBAN SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK - DEFINÍCIÓ A szakképzési centrum önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, többcélú köznevelési intézmény, amely egy központi egységből és tagegységekből áll. Létrehozásuk: időpontja: július szakképzési centrum, 334 szakképző iskola új, önálló OM azonosítóval rendelkező intézmények a munkatársak jogutódlással kerültek a szakképzési centrumokhoz szakmai működésének garanciája a vezetői kompetencia meghatározása és kötelező gyakorlati oktatásvezető alkalmazása fenntartó a Nemzetgazdasági Minisztérium a nemzetgazdasági miniszter bizonyos operatív feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalon vagy annak vezetőjén keresztül lát el 9

10 SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK - ELŐKÉSZÍTÉS Szakképzés a gazdaság szolgálatában (2015) koncepció Célkitűzések: A gazdasági igények kiszolgálása Korhatár kitolása, megszűntetése Esti munkarend kiterjesztése Híd programok újragondolása Hiányszakmák - ösztöndíjrendszer A duális képzés erősítése Kamarai garanciavállalás A szakképzés vonzerejének (presztízsének) növelése A szakképzési rendszer fejlesztése Minőség, hatékonyság, eredményesség SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK ORSZÁGOS LEFEDETTSÉG 10

11 REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONTOK Az intézménytípus létrejötte: / 1996: BMIK A Világbanki program keretében Az első intézmény: ERÁK (sikeres kísérlet a legdrepresszívabb térségben) regionális munkaerő-fejlesztő és átképző központok Az intézményrendszer célja: rövid ciklusú átképzésekkel biztosítania a tömeges munkanélküliség elleni küzdelmet Létrejöttének további indoka: a vállalati gyakorlóhelyek megszűnéséből adódó hiányt a szakképzési rendszernek orvosolni kellett. A KÉPZŐ KÖZPONTOK HÁLÓZATA Miskolc Nyíregyháza Budapest Debrecen Szombathely Székesfehérvár Kecskemét Békéscsaba Pécs 11

12 AZ RKK FŐBB FELADATAIK, JELLEMZŐIK Tárgyi felszereltségük: a szakmai profilnak megfelelő A profitorientált képzőkkel szemben a tőke és anyagigényes képzések lefolytatását végzik (=állami közfeladat jelleggel) A versenypiaci szabályoknak megfelelően 2006-ig pályázniuk kellett a munkaügyi központok képzéseinek ellátására ISO minősítésű intézmények Működésüket szigorúbb szabályok mellett, szolgáltatásokkal folytatták képzési tanácsadás; felzárkóztató programok; álláskeresési technikák; előzetes tudásszint mérés; képzési szükségletek felmérése Lemorzsolódási arányuk alacsony (4-5 %) szemben az iskolarendszerű szakképzéssel (20-22 %) AZ RKK RENDSZER MŰKÖDÉSE, EREDMÉNYESSÉGE 2006 évtől (23/2005. FMM rendelet alapján) szorosabb együttműködés a regionális munkaügyi központokkal Monitoring rendszerrel követik a megrendelőik (munkaügyi központ vagy résztvevők) elégedettségét Elhelyezkedési mutatói megfelelőek, bár a képzettek kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű Kihelyezett tanfolyamok / partneri hálózat A regionális képző központok tehát formális felnőttképzési, szakképzési hálózatot működtetnek, a hálózatiság minden elvének megfelelve. (Szép Zsófia, 2010.) 12

13 A DRKK RÉSZVÉTELI STATISZTIKÁJA ( ) Kecskeméti Regionális Átképző Központ (2009) 1. Képzésben résztvevők nemenkénti megoszlása 58% férfi 4077 fő 42% nő 2963 fő 2. Képzésben résztvevők koronkénti megoszlása 40 év fölött 2548 fő (36,2%) év között 3219 fő (45,7%) év között 1267 fő (18%) 18 év alatt 6 fő (0,1%) 13

14 AZ RKK INTEGRÁLÁSA: TKKI TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET (TKKI) Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felnőttképzési és módszertani háttérintézete Komplex társadalomfejlesztéssel foglalkozik. Küldetése az etnikai csoportok, valamint a területi és társadalmi különbségek csökkentése A társadalmi felzárkózás, a mélyszegénység megszüntetése és az esélyegyenlőség Az álláskeresőket, alacsony végzettségűeket, megváltozott munkaképességűeket segíti a felzárkózásban. Évi 1500 akkreditált képzés és a közel 3000 külsős szakemberrel / több, mint ötvenezer embert érnek el. Projekt-alapú tevékenység A TKKI AKTUÁLIS PROJEKTJEIBŐL Téli közfoglalkoztatás 2013/2014 A téli közfoglalkoztatás keretében megvalósítandó alapkompetencia-fejlesztő képzések lebonyolítására. A 2013 decemberében induló téli közfoglalkoztatási program képzéseibe az Intézet összesen mintegy fő bevonását tervezi. "Nő az esély" -TÁMOP Roma felzárkózás támogatása - ÁROP Komplex telep-program - TÁMOP Ibrány (Szabolcs-Szatmár):