V.modul: Tanösvény A természet és a kulturális örökség iránti felelősség fejlesztése a tanításban

Átírás

1 V.modul: Tanösvény A természet és a kulturális örökség iránti felelősség fejlesztése a tanításban Gyakorlati példa a tantárgyakon átívelő oktatás számára 1. Bevezető Európát sokszínűség és nagy különbségek jellemzik. Az iskola egyik legsürgetőbb feladata, hogy felismerje és tiszteletben tartsa ezt a különbözőséget. Különösen érvényes ez a fenntartható fejlődésre irányuló képzésben, ahol a természet és a kulturális örökség a legelső értékek között szerepel. Minden fontos európai dokumentumban megtalálhatjuk ezt a témát. Ebből a szempontból az iskola még mindig nagyon passzív szerepet tölt be, és még mindig alig veszi ki a részét a reális aktuális problémák megoldásában. Ennek az a következménye, hogy a fiatalok nagyon keveset tudnak a környezet alakításának jelentőségéről, mert még mindig nagyon sajátos tartalmakat tanulnak, amelyeknek alig van közvetlen közük a saját életvilágukhoz. Alig jut el hozzájuk felszólítás, hogy vállaljanak tevékeny szerepet a környezetük fenntartható alakításában. A megkérdezett tanulók megerősítették ezt a helyzetet (lásd az EUBIS kérdőíveket és olyan mozgósító, életközeli iskolára vágynak, amelyben átvehetik a tanulásukért a felelősséget. Ezért kell az iskolának és a tanításnak nyitnia. A tanítás nem maradhat az osztályterem falai közt, hanem össze kell kapcsolódnia a környezettel. Olyan változtatásokat kell véghezvinni, hogy a természeti és környezeti kérdéseket lokális szinteken is figyelembe vegyék. A tanulókat aktívan be kell vonni a környezeti kérdésekbe, hogy megismerjék és tiszteljék ezt az örökséget. E munkához olyan innovatív módszerek kellenek, amelyekkel képessé tesszük a fiatalokat arra, hogy aktív szerepet játsszanak a környezetükben, és kialakíthassák ez irányú saját kompetenciáikat. Itt jönnek segítségünkre a tanösvények. A tanösvény a definíció szerint egy olyan, jelzéssel ellátott ösvény, amely vagy a természetben vagy egy településen halad, és amelyet irányjelző és információs táblák követnek. 1-től 3 km hosszú lehet, és a pihenés, kikapcsolódás és informálás célját tölti be. A tanösvények szólnak fiatal és idősebb embereknek egyaránt, vagyis mindenkinek. A kikapcsolódás mellett a látogatók megismerik a természet és a természeti folyamatok, valamint a kultúrtörténeti 82

2 események közti összefüggéseket, és ezeket az információkat összehasonlíthatják az aktuális helyzettel. Ezen a tanulási terepen olyan szemináriumokat is lehet kínálni, amelyek a turizmus számára is értéket képviselnek, ráadásul a helynek, a falunak elismerést hoznak. Egy tanösvény kialakítása sok munkát igényel, és számot tart minden lehetséges partner (intézmény) összefogására. A helyi lakosoknak, a községek képviselőinek, főiskoláknak és iskoláknak együtt kell működniük, közösen kell az ismereteket összegyűjteniük, és még a finanszírozási lehetőségekről is együtt kell gondolkodniuk. A felelős részvétel kérdése például itt komoly kifejezésre juthat. Az iskola ebben az összefogásban a tudásközpontot képviseli, és aktívan közreműködhet az ösvények felszerelésében, az információk összegyűjtésében és ábrázolásában. A tanulók nagyon sokat tanulnak, miközben projektmunkában tájékoztató táblákat készítenek, feladatokat, praktikus tartalmakat dolgoznak ki. De fordítva is elmondhatjuk: a tanösvényen szerzett tapasztalatokat hasznosítani lehet az iskolai tanításban is. A tanösvény kialakítása során minden intézménynek/résztvevőnek megvan a maga specifikus feladata. A falu gondoskodik a(z anyagi) támogatásról, felállítja a tájékoztató táblákat, és rendben tartja a tanösvényt, a főiskola a szakmai alapvetésért felelős, az iskola felhasználja a tanításában a tanösvényt, és ösztönzi a célközönség részvételét. 2. Célok és metodikai-didaktikai útmutatók A tanösvények jó példái a természet és a kultúra interpretációjára, és jó lehetőséget jelentenek az EUBIS-célok megvalósítására: megismerhetünk és kipróbálhatunk metodikai eszközöket bátoríthatjuk a fiatalokat az aktív, cselekvő részvételre a tanításban, iskolai életben és a nagyobb közösségben fokozhatjuk az iskola, a közösség és Európa iránti érdeklődést kipróbálhatjuk a részvételt ösztönző módszereket és stratégiákat, amelyek a tanítási és tanulási kultúrát továbbfejlesztik A workshop során a következő célokat érjük el: kialakítunk és használunk iskolán kívüli tanulási helyszíneket a tanítás számára tudatosítjuk a saját régió természeti és kulturális örökségét megismerjük a fejlődés tervét iskolán kívüli partnereket vonunk be a tanítási és tanulási folyamatba részvételre mozgósító tanítási és tanulási módszereket alkalmazunk Miközben a tanösvény témájával foglalkoznak, a tanulók megtanulják felismerni a kultúra és a természet jellemzőit, megismerik a múlt és a jelen közötti kapcsolatot, információkat kapnak a természeti és kulturális örökségről, és értékelik azokat, aktív szerepet játszanak a tanösvény létesítésénél, gyarapítják a környezet és az ember iránti felelősségtudatukat, tanulnak a környezetüktől, és a felismeréseiket megvalósítják a gyakorlatban, 83

3 tapasztalatszerzés útján tanulnak, és hasznos ismeretekre tesznek szert, aktiváló tanulási módszereket alkalmaznak, kutatási szellemet alakítanak ki magukban, gyakorolják a csapatmunkát, komoly motivációt alakítanak ki magukban, fejlesztik környezettudatosságukat, olyan tudásra tesznek szert, amely mélyen beléjük ágyazódik, megtanulják összekötni az elméletet és a gyakorlatot. 3. Tartalmak és megvalósításuk A workshop több fázisból áll: 1. fázis: Hogyan alakítunk ki egy tanösvényt? A résztvevőket elsőként megismertetjük a tanösvény filozófiájával. Ezután fontos információk következnek a tanösvény tervezéséről és kivitelezéséről, amelyeket ajánlatos figyelembe venni. a) A tanösvény előkészítése gondolati modell alapján (1. feladatlap) b) Brainstorming: a tanösvény tervezése és felépítése c) Egy saját tanösvény kifejlesztése (2. feladatlap) 2. fázis: Az iskolán kívüli partnerek bevonása (falu, szervezetek, iskolák, főiskolák) a) Partnerkeresés és kapcsolatfelvétel b) Az együttműködés koordinálása c) A munka felosztása az egyes partnerek között d) Információcsere és döntéshozatal 3. fázis: Finanszírozás a) Finanszírozási terv kidolgozása b) Szponzorok keresése 4. fázis: a) A tanösvény területének meghatározása b) Előzetes tervek a tanösvény lehetséges helyét illetően 5. fázis: a) Az első látogatás és a terep szemrevételezése 84

4 b) A terület jellemző tulajdonságainak gyűjtése és meghatározása (pl. jellemző növények és állatok, az objektumok ismertetőjegyei, vízmennyiség, különböző tevékenységekre lehetőségek ) c) A tanösvény jellegének meghatározása (pl. vízi tanösvény, történelmi tanösvény, erdei tanösvény ). A tanösvénynek csak egy központi témája van. 6. fázis: a) Azoknak a pontoknak a meghatározása és felvázolása, ahol a tájékoztató táblák lesznek b) Információgyűjtés (könyvek, brosúrák, újságok, folyóiratok, interjúk, a helyi lakosság élményei, internet ) c) A tájékoztató táblák szövegeinek összeállítása (3-4. feladatlap) 7. fázis: a) A tanösvény vonalának és a tájékoztató táblák helyének ellenőrzése 8. fázis: a) A tájékoztató táblák megfelelő formájának és nagyságának kijelölése b) A tanösvényről szóló brosúra/szórólapok tervezése c) Esteleges kiegészítő anyagok tervezése (reklám, plakát, képeslap, póló, stb.) 9. fázis: a) A tájékoztató táblák felállítása (együttműködve a faluval, önkéntesekkel) b) A tanösvény ápolása és karbantartása 10. fázis: a) A tanösvény hivatalos megnyitója (6. feladatlap) Tanulók gyakorlati munka közben 4. Ötletek a további munkához Azok a tanárok, akik részt vettek a workshopon, továbbadják ismereteiket a tanulóknak. Munka a tanulókkal/a tanösvény felkeresése: a) A tanár versenyt rendezhet a tanösvényen/a tanösvényről, amelynek során a gyerekek kiscso- 85

5 portban (4-5 tanuló) különböző feladatokat oldanak meg (tájékozódás a természetben, víz- és talaj-meghatározások, kulturális emlékek felfedezése, történelmi tartalmak megismerése, interjúk, természet-megfigyelések, stb.) b) A tanár úgy alakítja ki a tanulási folyamatot, hogy a tanulók előállhassanak olyan ötletekkel, amelyek további foglalatosságokat követelnek. Itt akár új tanösvények kialakítása is felmerülhet, de szóba kerülhetnek változtatások is a már meglévő tanösvénnyel kapcsolatban. A kulcskérdések: Milyen mértékben fejlődtek a tanulók kompetenciái? Mennyiben erősödött az egyes tanulók öntudata? 5. Áttekintés: feladatlapok 1. feladatlap: A tanösvény bemutatása gondolati modell segítségével 2. feladatlap: Az én tanösvényem 3. feladatlap: Az én tájékoztató táblám 4. feladatlap: Kritériumok a tájékoztató táblák szövegeihez 5. feladatlap: Brosúrakészítés 6. feladatlap: A tanösvény megnyitója 6. Források és hivatkozások Brameier, U. (2003). Wasser - das "blaue Gold", Praxis Geographie, 33 (7.8), podrocja/narava/interpretacija_narave/knjiznica/knjiznica_clankov.htm Kokalj, I. (2005). Vodna učna pot ob reki Temenici. Maribor: Pedagoška fakulteta Maribor. Kosi, B. (2005). Vodno gozdna učna pot "Mrtvice reke Mure". V A. Vovk Korže in K. Prah (Ur.), Vodne učne poti izobraževanje javnosti za varovanje okolja (str.57-59). Maribor: Pedagoška fakulteta Maribor. Limnos, Ekoremediacije v celostnem upravljanju z vodami, Ogorelec, B. (2002). Naravni parki: informiranje/interpretiranje/izobraževanje sigov.si/mop/podrocja/uradzaokolje_sektorvarstvonarave/uvn_za_mop/slo/podrocja/ narava/interpretacija_narave/knjiznica/knjiznica_clankov.htm ( ) Ogorelec, B. (2004). Zakaj zavarovana območja potrebujejo interpretativne poti? Radovanovič, S., Varl, V. in Žiberna, I. (1999). Koroška A-Ž, priročnik za poslovnega človeka. Murska Sobota: Pomurska založba. Regionalni razvojni program statistične regije Koroška. (2001). Pridobljeno , iz ( ). Slovenija vodna učna pot Evrope. (2005). Ljubljana: Filozofska fakulteta, Oddelke za geografijo. 86

6 7. Kapcsolattartó Prof. Dr. Ana Vovk Korže / Prof. Dr. Bojan Borstner / Vesna Jurač Univerza v Mariboru Filozofska Fakulteta International Centre for Ecoremediations Koroška cesta Maribor, Slowenien Ana.vovk@uni-mb.si Vesna.jurac@uni-mb.si 8. Függelék (feladatlapok) 1. feladatlap: A tanösvény bemutatása gondolati modell segítségével HELYSZÍN erdő, falu FAJTÁK vízi tanösvény, történelmi tanösvény. CÉL pihenés, kikapcsolódás DEFINÍCIÓ TANÖSVÉNYEK MEGALKOTÓK tanárok, hallgatók PARTNEREK falu, főiskolák, iskolák TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK, BROSÚRÁK, PLAKÁTOK 87

7 1. feladatlap: Az én tanösvénye Név (minél eredetibb, annál jobb, mert fel kell keltenie a figyelmet): A tanösvény fajtája: Helyszín: Hosszúság: Nehézségi szint: Szükséges idő: Minek vagy kinek szenteljük? A tervezésnél és a végrehajtásnál közreműködnek: Finanszírozás: A tanösvénynél a legfontosabbnak tartom (tájékoztató táblák tartalma): 88

8 Vázold fel a saját tanösvényedet, és jelöld be, hová helyeznéd el a tájékoztató táblákat! Jelölések 3. feladatlap: Az én tájékoztató táblám Az én tájékoztató táblám Cím: Szöveg (maximum 7 mondat legfeljebb 100 szó): Fotó/vázlat/rajz 89

9 4. feladatlap: Kritériumok a tájékoztató táblák szövegeihez a) Minden tábla csak egy témáról szólhat. b) A témáknak rövidnek és tömörnek kell lenniük (maximum 100 szó), és érdekesen (mondjuk, mint egy mese) legyenek bemutatva. c) Kerüljük a komplikált magyarázatokat, de ne is banalizáljuk el a témát. Mondjunk le a szakkifejezések használatáról, ha nem lehetséges, akkor magyarázzuk meg őket! d) A téma címe legyen rövid és érdekes! e) A szöveg akkor érdekes az olvasónak, és akkor ösztönzi a végigolvasásra, ha a környékről szóló meséket, legendákat, szójátékokat, ellentéteket és hasonlatokat tartalmaz. f) Ügyeljünk a nyelvhelyességre és az adatok pontosságára! g) A képanyag tükrözze vissza a szöveg tartalmát! Ügyeljünk rá, hogy a mennyiségét ne vigyük túlzásba! h) Ha elkészült a szöveg és a képanyag, a tervező kialakítja a tábla végső formáját. 5. feladatlap: Brosúrakészítés CÍM? A KÖZREMŰKÖDŐK FELADATAI? TARTALOM? BROSÚRÁT KÉSZÍTÜNK A TANÖSVÉNYRŐL FINANSZÍROZÁS? MILYEN INFORMÁCIÓKRA VAN SZÜKSÉGÜNK? SZÍNVÁLASZTÁS 90

10 6. feladatlap: A tanösvény megnyitója a) A megnyitó előkészítése: meghívók, lehetséges érdeklődők, a megnyitóünnepség célja, felelősök, segítők b) Kapcsolatfelvétel a sajtóval/ regionális televízióval c) Az ünnepélyes megnyitó programjának összeállítása (a tanösvény bejárása, beszédek, kulturális program, fogadás; azt is tisztázni kell, ki segít a megnyitó előkészületeiben, stb.). d) Brosúrák/szórólapok/ információs füzetek terjesztése e) Ötletek és javaslatok gyűjtése, hogyan lehet a tanösvényt a jövőben a legjobban hasznosítani (értékelő űrlapok/kérdőívek szerkesztése) 91