Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pulmonalis embolia. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pulmonalis embolia. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium"

Átírás

1 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pulmonalis embolia Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások Definíció A pulmonalis embolia (PE) a vénás thromboemboliás betegség (VTE) változatos klinikai képpel megjelenő életveszélyes, kezelés nélkül magas mortalitású formája, gyakran okoz hirtelen halált, és az embóliás események ismétlődésével, ill. krónikussá válásával potenciálisan nagy kockázatú állapotot jelent. A széles körű konszenzusra törekvést és a gyakorlatban jól használható ajánlás kidolgozásának igényét legfőképpen az magyarázza, hogy minden profilaktikus törekvés, diagnosztikus és terápiás fejlődés ellenére a PE jelenleg is gyakran aluldiagnosztizált és halálos betegség, a kórházon belüli mortalitása pedig továbbra is magas. Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők A PE hatását a pulmonalis keringés lezárásának nagysága, az érelzáródás bekövetkeztének időviszonyai és a beteg korábbi klinikai (elsősorban cardiopulmonalis) állapota határozza meg. A nem embolizált tüdőerekre a thrombocytákból felszabaduló biogén aminmediátorok is hatnak (szerotonin, tromboxán stb.) és vaso-, illetve bronhospasmust okoznak. Ennek következtében az elzárt terület nagyságához képest aránytalan mértékű kis vérköri hipertónia léphet fel. Számos nagy tanulmány azt mutatta, hogy PE-ben a tünetek gyakorisága 80%-tól 10%-ig csökkenő sorrendben: dyspnoe, tachypnoe, mellkasi fájdalom, tachycardia, köhögés, vérköpés, lábfájdalom és a klinikailag nyilvánvaló MVT tünetei. Miután bármelyik önálló klinikai tünet kizáró vagy támogató értéke PE-t illetően kevesebb, mint 80%, ezek kombinálásával is megpróbálkoztak. A vérköpés és a pleuralis fájdalom a nem masszív PE csoportjába tartozó tüdőinfarktus jele lehet (7, 13). A tünetek alapján a PE valószínűsége becsülhető Magas (85%): mással nem magyarázható, hirtelen fellépő dyspnoe, tachypnoe vagy mellkasi fájdalom, és legalább két tünet megléte az alábbiak közül: jelentős kockázati tényező (immobilizáció, lábtörés, nagy sebészi beavatkozás), syncope akut jobb kamrai terhelés jeleivel az EKG-n, alsó végtagi MVT jelei, illetve tüdőinfarktusra utaló röntgenjelek. Közepes (15 85%): sem magas, sem alacsony valószínűség. Alacsony (15%): a hirtelen fellépő dyspnoe, tachypnoe és mellkasi fájdalom hiánya, nincs kockázati faktor, más elváltozással magyarázható a röntgeneltérés (12). 1

2 A betegség leírása A PE felosztása részint az anatómiai kiterjedés mértéke szerint, részint a hemodinamikai következmények alapján történik. Az elzáródás kiterjedése alapján a PE lehet enyhe (<25%), középsúlyos (25 50%) és masszív (>50%) (6). Amennyiben a PE hemodinamikai instabilitást okoz (hipotónia vagy sokk) masszív PEről beszélünk (a sokk egyéb oka kizárandó), minden más esetben nem masszív PE-ről van szó. Hipotóniáról akkor beszélünk, ha a szisztolés vérnyomás <90 Hgmm vagy a vérnyomásesés 40 Hgmm-nél legalább 15 percig, ha ezt nem aritmia, hypovolaemia vagy szepszis okozza. A PE következtében fellépő jobb kamrai terhelés megítélésében kitüntetett szerepe van az echokardiográfiának. Ha nincs hipotenzió, de jobbkamratágulat és hipokinézis látható, akkor a masszív és a nem masszív PE közötti csoportba sorolandó a beteg (7, 8). Stabil keringés nem zárja ki a kiterjedt embolisatiót (3). Incidencia / Prevalencia / Morbiditás / Mortalitás Magyarországon Az MVT és a PE ugyanannak a betegségnek különböző klinikai megnyilvánulása. Az alsó végtag distalis trombózisai 46%-ában, a proximalis MVT 67%-ában, a medencevénák trombózisának 77%-ában találtak PE-t, összességében MVT-ben 38 51%-ban fordul elő PE (szimptomatikus és aszimptomatikus) (1). A PE az akut ischaemiás szindróma és a stroke után a harmadik leggyakoribb cardiovascularis betegség. A PE incidenciája a populációban / lakos/év (2). A kórházban meghaltak boncolásánál 12 15%-os a PE prevalenciája. A kezeletlen PE 25 30%-ban fatális, a halálozási arány adekvát kezeléssel 2 8%-ra csökkenthető. A heveny, centrális PE mortalitása 41%, a masszív PE-ben 18%, a nem masszív PE esetén átlagosan 12 14% (3, 4, 5). Kiváltó tényezők Leggyakrabban vénás thromboemboliás betegség, ritkán infektív endocarditis, tumor, zsír-, légembólia, idegen test. Kockázati tényezők A legtöbb tanulmány szerint az esetek 80 90%-ában találhatók hajlamosító tényezők (9, 10, 11, 7). II. Diagnózis A diagnosztikus lépésekre rendelkezésre álló idő (az elvégezhető vizsgálatok száma) és a beteg hemodinamikai állapota között szoros összefüggés áll fenn, minél instabilabb a beteg keringése, annál sürgetőbb az adekvát diagnózis felállítása (7, 14). PE gyanúja már önmagában parenteralis azonnali antikoagulálás megkezdését indokolja, a további teendők attól függenek, hogy a PE masszív vagy nem. Masszív PE A hemodinamikai instabilitás tüneteivel jelentkező betegnél a feltételezhető masszív PE igazolására 2

3 a TTE az első és perdöntő vizsgálat (15). Ez önmagában elegendő lehet a thrombolysis indikálásához. A TEE a centrális embolust közvetlenül mutathatja, ami egyben a legközvetlenebb ágy melletti képalkotó bizonyító módszer. Nem masszív PE Klinikai gyanú esetén a D-dimer, a vérgáz, az EKG és a mellkasröntgen elvégzése szükséges. Ha a D-dimer pozitív, vénás duplex scan a választandó lépés. Thrombus igazolása azonnali kezelést, a már megkezdett antikoagulálás folytatását indikálja. Negatív duplex scan után perfúziós tüdőszcintigráfia következik. A nagy valószínűségű lelet alapján az antikoaguláns kezelés szintén indokolt. A negatív tüdőscan a PE-t kizárja. Nem diagnosztikus vizsgálat vagy bizonytalanság esetén a döntéshez a klinikai valószínűségtől függően pulmonális angiográfia válhat szükségessé. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) Laboratóriumi vizsgálatok A PE akut fázisában két laborvizsgálat segítheti a diagnózis megerősítését vagy kizárását: 1. Vérgázanalízis: artériás hypoxia hypocapniával. 2. A negatív D-dimer-meghatározás nagy valószínűséggel kizárja a pulmonalis emboliát, míg a pozitív eredmény csak gyanújelként értékelhető (7, 16). Képalkotó vizsgálatok A tüdőembólia radiológiai tünetei A natív mellkas-röntgenvizsgálat elsősorban az egyéb tüdőbetegségek vizsgálatára szolgál, valamint a perfúziós tüdőszcintigráfia mellett a diagnosztikus mis-match alátámasztására. Masszív PE akut fázisában a vizsgálat még közel 100%-ban negatív eredményű, indirekt jelként kb. 40%-ban fordul elő magasabb rekeszállás. Az idő előrehaladásával jelennek meg a különböző radiológiai elváltozások, amelyek közül direkt röntgenmorfológiai jelek a következők: körülírtan világos tüdőterületek, a tágult centrális tüdőartéria perifériás amputációval és a tágabb érárnyék telődési hiánnyal. Az indirekt jelek között említendő a pleuralis folyadék, az említett rekeszállási anomália és a jobb szívfél megterhelésére utaló jelek. Atelectasia, infiltráció, pleuralis folyadék 46 49%-ban fordul elő, csökkent a pulmonalis érrajzolat, az éramputáció 36%-ban, a tüdőinfarktusra utaló fedettség kb. 23%-ban (7, 16). Diagnosztikus értékű képalkotó vizsgálat a pulmonalis CT-angiográfia (digitális mellkasképpel, topogrammal együtt), a spirál CT szenzitivitása 86 96% között van, specificitása 92 98%. A vizsgálat szegment-szubszegment szintig képes a PE diagnosztizálására, ugyanakkor jó effektussal helyettesíthető korszerű, gyors MRI-berendezéssel végzett MRI-angiográfiával is (7, 19 29). Echokardiográfia 3

4 Az echokardiográfia alapvető diagnosztikai módszer (30, 31, 32, 33, 34, 35). A csúcsi 4 üregmetszetből megítélhető a jobb kamra tágassága, falmozgása, meghatározhatók bizonyos hemodinamikai paraméterek: PAPsy, pulmonalis regurgitatio esetén a PAPm és PAPd is, valamint a verővolumen, perctérfogat is. A vizsgálat előnye, hogy ágy melletti, ismételhető, ezért a diagnosztikán túl a terápia követésére is alkalmas. A TEE módszerrel elsősorban a pulmonális jobb ág és a főtörzsthrombus, ritkábban a balfőágthrombus is ábrázolható. Az echokardiográfia nem masszív PE kimutatására nem alkalmas. Intracardialis embóliaforrást, PFO-t igazolhat (36, 37). Az echokardiográfia jelentőségére utal akut masszív PE-ben a tünetek előfordulási gyakorisága: % között látható jobbszívfél-tágulat; 38%-ban fordul elő bal kamrai kompresszió; 42%-ban paradox septummozgás; az esetek 72%-ában jobb a. pulmonalis tágulat. Echokardiográfiás eltérések PE-ben: jobbkamra-tágulat; jobb kamrai falmozgászavar (kivéve a csúcsi régiót) + interventricularis septum paradox mozgása; tricuspidalis insufficientia; jobb kamrai szisztolés nyomás nő (>40 Hgmm); szisztolés D jel a balkamra-kompresszió jeleként; jobbpitvar-dilatáció; a v. cava inferior átmérője növekszik; a v. cava inferior inspirációs kollapszusa csökken (40%), vagy megszűnik, ami jobb pitvari nyomásemelkedést jelez (10 Hgmm); a pulmonalis kiáramlás akcelerációs ideje rövidül (90 ms); centrális pulm. thrombus ábrázolása (csak TEE-vel); intracardialis thrombus; jobb szívfelet érintő endocarditis; VCI-ben thrombus- v. tumormetasztázis ábrázolása; PFO (csak TEE-vel); ASD paradox embolisatio veszélyének felmérésére. Az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint az ágy mellett végezhető TEE-vizsgálat az elsődlegesen választandó módszer a PE diagnosztikájában különösen sokk és/vagy reanimáció esetében (7). A PE diagnosztikájában az echokardiográfia szenzitivitása alacsony (56 79%), ezért feltételezett megbetegedés szűrővizsgálatára nem alkalmas, specificitása azonban 90%. Segítségével el lehet különíteni a kardiális és nem kardiális eredetű dyspnoét, ha a klinikai és laboratóriumi kép nem egyértelmű. Masszív PE-ben a centrális thromboembolus előfordulása mintegy 70%, ennek kimutatásában a TEE szenzitivitása azonos a spirál CT-ével (7, 36 38). Ígéretes vizsgálati módszernek látszik az IVUS, amely a pulmonalis angiográfia szenzitivitásával és specificitásával vetekszik. 4

5 Egyéb EKG-elváltozások PE-ben Az EKG-eltérések számos esetben hívhatják fel a figyelmet a PE fennállására, ill. más betegség igazolásával adnak útbaigazítást további vizsgálatok tervezéséhez. Az EKG-eltérések a PE okozta jobbkamra-dilatáció, ill. falfeszülés következményei, és nem korrelálnak a hypoxaemia mértékével. PE-ben az EKG-eltérések megjelenése és formája függ az embolisatio kiterjedésétől és a hemodinamikai következményeitől. Masszív PE esetében az EKG csak 6%-ban negatív, főtörzs-embolisatióban 0 1%, és az eltérések sem specifikusak. Lényeges az EKG-készítés időpontja és gyakorisága, ugyanis 24 órán belül jelentős változások rögzíthetők. Az EKGeltérések nagy része 2 hetes effektív kezelés után eltűnik (75 100%), kivéve az ST-elevációt és a T-negativitást, mely ezen időszak alatt csak 31 49% közötti gyakorisággal szűnik meg (7, 16 18). Leggyakoribb EKG-eltérések PE-ben (az esetek 70 94%-ában észlelhetők) Inkomplett (komplett) JTSZB: 6 47% Horális rotáció (S 1 Q 3 komplexus): 13 24% Átmeneti zóna áthelyeződése, R-tengely-deviáció: 7 12% P-pulmonale: 5 10% ST-eleváció (majd -depresszió) a III-aVF, ill., V 2-3 elv.-ben: 13 18% V 2-3 (V 1-4 ) T-negativitás: 32 49% S 1 Q 3 T 3 -minta: 12 18% Tachycardia: 80% Ritmus- és vezetési zavarok: 1 20% A fentieket együttesen értékelve is relatíve alacsony az EKG-vizsgálat szenzitivitása (23%) PEben, de súlyos pulmonalis hipertenzióban a specificitása jó (97%). Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) A PE izotópdiagnosztikája A perfúziós tüdőszcintigráfia: a tüdő vérellátásnak és véreloszlásának megítélésére alkalmas, a PE differenciáldiagnosztikájának egyik alapmódszere (13, 28, 39 41). A statikus felvételek hat irányból készülnek, így mindkét tüdő összes szegmentuma megítélhető, legalább kétféle projekcióból (7). A tüdőszcintigram értékeléséhez elengedhetetlen a mellkas-röntgenfelvétel ismerete. Nem utal PE-re egy krónikus radiomorfológiai eltérés területén kimutatott perfúziós defektus, míg az atelectasia azonos izotóplokalizációval megerősíti a diagnózist. A perfúziós tüdőszcintigramon csak a perfúziócsökkenés látható, azt, hogy régi vagy friss embolisatióról van szó, a kép alapján nem lehet megítélni. A perfúziós tüdőszcintigráfia alkalmas a gyógyulás folyamatának nyomon követésére is, a terápia sikerét lemérendő szükség szerint ismételhető, ill. a recidív embolisatio kimutatására is alkalmas. A ventilációs és/vagy inhalációs tüdőszcintigráfia: a PE-diagnózis felállításához a perfúziós vizsgálatot az álpozitivitás csökkentésére hagyományosan inhalációs tüdőszcintigráfiával 5

6 egészítették ki. A perfúziós tüdőszcintigráfia szenzitivitása 80 90%, ventilációs/inhalációs módszerrel kiegészítve specificitása 25%-ról 50 52%-ra növelhető (7). Újabb adatok szerint a mellkasröntgennel való gondos összevetés is hasonló mértékűre javítja a specificitást, ezért ma már az inhalációs módszert rutinszerűen nem alkalmazzuk (42). A PE diagnózisának különböző valószínűségi szintje állapítható meg (7). Nagy valószínűség: a mellkasröntgen és a ventilációs vizsgálat negatív, de két vagy több, legalább szegmentális méretű perfúziós defektus látható; a mellkasröntgen és a ventilációs vizsgálat nem negatív, de a perfúziós defektus nagysága lényegesen meghaladja a ventilációs defektusét vagy az atelectasiáét; mis-match. Kis valószínűség: inhomogén perfúzió vagy 1 szubszegmentális perfúziós defektus; a perfúziós defektus nem követi a szegmenthatárokat; a perfúziós defektus kisebb, mint a röntgenen látható elváltozás; a perfúziós defektus kisebb, mint a ventilációs defektus; match és/vagy kis mis-match. Arteria pulmonalis angiográfia Valamennyi vizsgálat közül a legmagasabb szenzitivitású és specificitású vizsgálat, a PEdiagnosztika aranystandardja. Direkt jelek: komplett artériaobstrukció, telődési defektus. Indirekt jelek: a kontrasztanyag lassú áramlása, regionális hipoperfúzió, megkésett vagy csökkent vénás áramlás (43, 44, 7). A szívkatéterezés során a magas praecapillaris pulmonalis nyomás a diagnózist megerősíti, a magas PC wedge nyomás gyengíti. Diagnosztikai algoritmusok A képalkotó vizsgálatok sorrendje Echokardiográfia (7, 36): negatív TTE a masszív PE-t kizárja, de a PE-t nem. Jobbkamraterhelés esetén TEE javasolt a centrális thromboembolia igazolására. Negatív TEE nem zárja ki a PE-t. A mellkasi röntgen: jelentősége elsősorban differenciáldiagnosztikai. További vizsgálatok a beteg stabilitásának, a helyi diagnosztikus adottságoknak a függvénye. Mentős szállítás esetén annak fokozott kockázatával is számolni kell. Pulmonalis spirál CT-angiográfia, MRI vagy perfúziós izotópvizsgálat jöhet szóba. Szelektív pulmonalis angiográfia akut PE-ben csak terápiás céllal, krónikus esetben operabilitás eldöntésére szükséges. 6

7 Katéteres thrombolysis szándéka esetén a vizsgálatok sorrendje: echokardiográfia tüdőangiográfia. Klinikai halált okozó PE diagnózisa 1. a PE kialakulását valószínűsítő anamnézis (korábbi és közvetlen előzményi adatok); 2. klinikai kép, MVT-re utaló jelek; 3. a sikeres reanimációt követően készített EKG-felvétel; 4. ágy mellett készített TTE és/vagy TEE. III. Kezelés A terápia agresszivitását a beteg hemodinamikai állapota határozza meg, ennek függvénye a döntés: sürgős rekanalizáció vagy konzervatív kezelés (7, 8, 14, 45 48). Ha hemodinamikailag instabil a beteg, vagy ha a PE extenziója instabilitással fenyeget, ill. egy esetleges reembolisatio a beteg vitális funkcióit fenyegeti, minden körülmények között intenzív osztályon kezelendő. A PE komplex kezelése 1. hemodinamikai stabilizáció, sokktalanítás, sz. e. reanimáció; 2. rekanalizáció (gyógyszeres, radiológiai vagy sebészi); 3. antikoagulálás (iv. heparin); 4. oxigéninhaláció; 5. bronchospasmus oldása; 6. erélyes szedálás; 7. stressz-ulcus prevenció; 8. aritmiák kezelése; 9. az embolusforrás kezelése; 10. kísérő betegségek, szövődmények kezelése (49). A) NEM GYÓGYSZERES KEZELÉS (FELHASZNÁLT BIZONYÍTÉKOK, AZOK SZINTJEI) B) GYÓGYSZERES KEZELÉS (FELHASZNÁLT BIZONYÍTÉKOK, AZOK SZINTJEI) Ajánlott gyógyszeres kezelés Alacsony CI esetén, normál vérnyomásnál dopamin vagy dobutamin az elsőként választandó gyógyszer, sokk, hipotenzió esetén a noradrenalin adása is abszolút indikált lehet, gondosan ellenőrzött (kis volumenű) folyadékbevitel mellett (7). Rekanalizáció thrombolysissel Thrombolysist kell végezni minden masszív PE esetén (extenziótól függetlenül) (7, 10, 45, 50), még terhességben, illetve a szülés körüli időszakban is. Ilyenkor különösen fokozott a vérzéses 7

8 szövődmények veszélye, ezért thrombolysis csak hemodinamikai instabilitás, illetve vitális fenyegetettség esetén jön szóba (13). Hemodinamikailag stabil betegnél jobbkamra-tágulat és -diszfunkció mellett ( szubmasszív PE ) is alkalmazható a thrombolysis (3). A thrombolysis perifériás vénán keresztül szisztémásan végzendő (51, 52, 53), lokális thrombolysis szándéka (és lehetősége) esetén, pulmonalis angiográfiát követően, katéteren keresztül alacsony dózisú thrombolysis végezhető (54, 55, 56, 57). A thrombusoldó kezelés megkezdése az első tünetektől számított 14 napon belül javasolt. A sztreptokinázzal végzett thrombolysis a kontrollvizsgálatok (TTE és TEE, esetleg izotópvizsgálat) eredményének függvényében, folyamatos infúzió formájában akár 72 órán át is folytatható. A PE-forrásként szereplő vénás thrombus állapotáról a duplex scan követéses vizsgálat ad felvilágosítást, ami a beteg mobilizációjának megkezdése szempontjából fontos. Hatáserősség szempontjából nincs lényeges különbség az egyes thrombolyticumok között. Az altepláz lízisaktivitása bizonyítottan a leggyorsabb, de ez az előny csak az első órára vonatkozik (7). Helyi, intézeti adottságok és szokások döntenek a választandó szerekről és protokollokról, de akut masszív PE esetén a mielőbbi rekanalizáció életmentő cél. A felsoroltak közül az alteplázkezelés heparinizációval szinkron adása, valamint az urokináz 3 millió E-vel és az ultra-high dózisú sztreptokinázkezelés javasolt. Masszív PE esetében a thrombolysis akut életmentő beavatkozás, a kontraindikációs ajánlások ennek megfelelőek (7). Abszolút kontraindikáció: aktív gastrointestinalis vérzés; friss intracranialis vérzés. Relatív kontraindikáció: major műtét, szülés, szervbiopszia, nem komprimálható ér punkciója 10 napon belül; ischaemiás stroke 2 hónapon belül; gastrointestinalis vérzés 10 napon belül; súlyos trauma 15 napon belül; idegsebészeti, szemészeti műtét 1 hónapon belül; kezeletlen hipertónia (szisztolés érték >180, diasztolés >110 Hgmm); cardiopulmonalis reanimáció*; vérlemezkék száma < /mm 3, terápiás szintű antikoagulálás; terhesség; infektív endocarditis; diabéteszes haemorrhagiás retinopathia. * Ha PE a klinikai halál oka, nem létezik kontraindikáció! A PE antikoaguláns kezelése Amennyiben akut rekanalizáció nem indikált, antikoaguláns kezelést kell mielőbb elkezdeni, már PE gyanúja esetén is (7, 58 61). A kezelés célja, hogy megakadályozzuk az ismételt embolisatiót és a thrombus helyi növekedését. A Na-heparint (nem frakcionált heparin, UFH) intravénásan alkalmazzuk. A Na-heparin-adagot 8

9 a kezelés során szoros laborkontroll mellett lehet alkalmazni. A kezelést boluszban adott IU heparinnal kezdjük, majd folyamatosan infúzióval folytatjuk: 1250 IU/óra dózissal (min , max IU/24 óra). A heparinhatást az APTI-vel, az aktív X-es faktor (axa) vagy a trombin gátlásával (aiia) ellenőrizzük. A mindennapi gyakorlatban az APTI meghatározása használatos. A javasolt terápiás tartomány a kiindulási érték 1,5 2,5-szeres megnyúlása. Az első meghatározást a kezelés megkezdése után 4 6 órával kell elvégezni. PE-ben a heparinigény nagyobb, mint az MVT-ben. Az inadekvát heparinkezelés vagy a heparinkezelés nélkül elkezdett kumarinkezelés növelheti a trombózis kiújulásának veszélyét. Heparinnal kezdve a kezelést a recidíva valószínűsége 7%, kumarinnal kezdve 20%. A biztosabb heparinhatás érdekében a dózist testsúly szerint ajánlott adagolni és az APTI-hez kell illeszteni. Így az első bolusz 80 IU/kg, majd 18 IU/kg/óra adaggal folytatódik a folyamatos infúzió (6. táblázat). Az APTI-t az első nap 6 óránként kell meghatározni, majd ha az érték beállt a terápiás tartományba, akkor elég naponta egy ellenőrzés. Ha az APTI-érték IU heparin/24 óra hatására sem éri el a kívánt megnyúlás alsó határát, heparinrezisztenciáról beszélünk. Ilyenkor nem szabad a heparinadagot tovább emelni, hanem a specifikusabb axa-aktivitást kell meghatározni annak eldöntésére, hogy valóban milyen a plazmaheparinszint, és indokolt-e a dózis emelése. Ha erre nincs mód, a Naheparin féléletidejét figyelembe véve kell áttérni a kis molekulatömegű heparinra (LMWH). A kis molekulatömegű heparin (LMWH) tüneteket okozó, nem masszív PE-ben ajánlott. PEben is azonos hatású az iv. UFH-nál (63, 64, 65, 66). Javasolt adagja 200 NE/kg/nap sc. (napi kétszer, 100E/kg 12 óránként). A kezelést iv NE UFH bolusszal kell indítani a sc. LMWH-val egy időben. A kumarinkezelés megkezdése PE-ben az LMWH-kezelés 1 3. napján javasolt. Úgy tűnik, hogy az LMWH a profilaxis után a terápiában is fokozatosan kiszorítja az UFH-t (67, 68). Előnyei: biológiai hozzáférhetősége közel 100%-os, kevésbé kötődik plazmefehérjékhez, így hatása kiszámítható, ellenőrzést nem igényel, csak kivételes esetekben, és sokkal kisebb arányban okoz thrombocytopeniát, osteoporosist és egyes vizsgálatok szerint vérzékenységet is. Több metaanalízis szerint az LMWH mellett kevesebb a rekurrencia, nagyobb arányú a thrombus oldódása (69). A 100 kg feletti betegek és a terhes nők esetében megváltozik az LMWH kinetikája, ezért érdemes laboratóriumi ellenőrzést bevezetni annak megállapítására, hogy a dózis elegendő-e, ami akkor optimális, ha az axa-aktivitás 0,3 0,6 IU/ml között van-e. A LMWH terápiás dózisa minden készítménynél adott, melyet be kell tartani. A terápiás dózist testtömegkilogrammra adaptálják napi egyszeri vagy kétszeri sc. injekció formájában. A heparin javasolt minimális kezelési ideje 4 5 nap, és csak akkor hagyhatjuk el, ha a Syncumar hatására az INR egymás utáni 2 napon elérte a 2 3 közötti, kívánt értéket. Kontrollált vizsgálatok igazolták ugyanis, hogy a recidívák kivédésében a 4 5 napos heparinkezelés ugyanolyan hatékony, mint a 7 10 napos (70). Ha a trombózis beterjed a kismedencébe, vagy súlyos PE alakul ki, a heparinizálást hosszabb ideig, 7 10 napig ajánlják. A heparint ebben az esetben is csak akkor lehet elhagyni, ha az INR egymást követő 3 napon 2 3 közötti értéken volt. Kumarinkezelés Hazánkban a Syncumar (acenocumarol) van forgalomban, 1 és 2 mg-os kiszerelésben, féléletideje 9 óra. Európában (és Amerikában) a phenprocumon (Warfarin, féléletidő 42 óra) és az indandion (Dindevane, féléletidő 31óra) használatos, ezt figyelembe kell venni akkor, amikor más országból való beteg jelentkezik INR-ellenőrzésre. 9

10 A kumarinkezelést a heparinizáció 1 3. napján javasolt elkezdeni, a hatás kialakulásához minimum 3 4 nap kell (60). A kumarinkezelés ellenőrzése az INR-rel történik, a kívánt antikoaguláns hatást jelzi, ha az INR-érték 2 3 közötti, a célérték 2,5, antifoszfolipoid antitesttel rendelkező betegeknél magasabb szint, 2,5 3,5 közötti INR-érték javasolt. A Syncumar kezdő dózisa heparinizálás mellett 2 4 mg/nap, a kezelés megkezdésekor hetente 3 alkalommal ajánlatos az INR-t meghatározni. Az INR-érték 2 alá csökkenése, ill. 3 fölé emelkedése thromboemboliás, ill. vérzéses szövődményekkel jár. A jól beállított betegeket négyhetente elég ellenőrizni. Az antikoaguláns kezelés időtartama mindig egyéni megítélést igényel (7, 10, 71 78). Legalább 3 hónap: átmeneti rizikó esetén proximalis MVT-ben. Legalább 6 vagy ennél több hónap: idiopátiás MVT-ben, heterozigóta (HZ) Leidenmutációban, FII 20210A-ban. 12 hónap vagy életen át tartó antikoagulálás: permanens rizikó esetén proximalis MVT-ben, recidív idiopátiás MVT-ben, AT-III-hiány, homozigóta Leiden-mutáció, antikardiolipin antitest, többes inhibitordefektus, továbbá PC-, PS-defektus, fiatalkori, szokatlan helyen kialakult kiterjedt MVT (agyi, hasi erek), súlyos postthromboticus szindrómában egyéni megítélés alapján. C) SEBÉSZETI KEZELÉS Akut PE Sebészi szempontból csak a jelentős klinikai tünetekkel járó, inkább centrális elzáródást okozó embóliák kezelése jöhet szóba, ha a thrombolysis kontraindikált, vagy paradox embóliás stroke után, illetve ha PFO-n lovagló thrombus észlelhető (7, 79, 80). Jelentősen különbözik a műtéti indikáció, a beavatkozás módja és eredményessége attól függően, hogy a műtét akut vagy krónikus állapotban történik-e. Cava inferior plicatiót (vagy filter felhelyezését) csak kiterjedt, aránylag friss MVT esetében ajánlanak. A perioperatív halálozás 30 40% közötti, de ezen belül a reszuszcitáltak mortalitása 60 70%. A krónikus thromboemboliás pulmonalis hipertónia Súlyos állapot, igen rossz prognózissal. Azon betegeknél, akiknél a pulmonalis középnyomás 30 Hgmm-nél nagyobb, az 5 éves túlélés 30%, 50 Hgmm-t meghaladó nyomás esetén ez az érték mindössze 10%. A belgyógyászati kezelés (antikoaguláció, vasodilatatorok stb.) ritkán és csak átmenetileg hatásos. Amennyiben beigazolódik, hogy a krónikus pulmonalis hipertónia hátterében a tüdőérpálya PE eredetű részleges elzáródása áll, akkor pulmonalis thromboendarteriectomia indikált (81 85). 10

11 Ilyenkor a krónikus antikoaguláns kezelés élethosszig indokolt. Ha a beteg diffúz és csak perifériás embóliás lokalizáció miatt a thrombendarteriectomiára nem alkalmas, szóba jöhet tüdőtranszplantáció végzése is. Intervenciós radiológiai beavatkozások Seldinger-módszerrel transfemoralisan (esetleg transjugularisan vagy a v. subclavián keresztül) közvetlenül a thrombus által elzárt a. pulm. ágba felvezetett hagyományos angiográfiás katéterrel és speciális céleszközök segítségével, számos thrombus-embolus roncsoló mechanikus beavatkozásra van lehetőség (54, 57, 86 91): az angiográfiás vezetődróttal és/vagy a katéterrel a thrombus átfúrása, többszörös perforálása; ballonkatéteres rekanalizáció a thrombusba vezetett ballonkatéter segítségével; thrombus kiszívása vastag angiográfiás (8F) vagy speciális trombitakatéter segítségével; thrombus felrobbantása, feldarabolása, nagy nyomású sztreptokináz (30 ml/s) direkt a thrombusba történő injektálásával (főként főtörzsi thrombusok esetén): a technika továbbfejlesztett új eszközei, a pulse spray katéterek kisebb lebenyi artériák szintjén is jól használhatók; sűrített levegővel működő speciális thrombusdaraboló céleszközök használatával végzett thrombectomia és thrombusfragmentáció (55, 92); új, ígéretes technika az olyan katéterek alkalmazása, melyek nagy nyomású folyadékáramlással képesek a thrombusokat kimosni, eltávolítani az érrendszerből (93). Ezek az eszközök életmentő jelentőségűek masszív PE-ben a thrombolysis kontraindikációja esetén. A mechanikus embolusroncsolás után lokális thrombolysis jöhet szóba, minek során az embolusba helyezett katéteren keresztül történik az alacsony dózisú thrombolyticus kezelés. Vena cava filter behelyezésének indikációi (1, 14, 29, 94 96) Abszolút indikáció: antikoaguláns terápia ellenjavallata (pl. subarachnoidealis vérzés); eredménytelen antikoaguláns terápia, ismételt szórás; elégtelen, (vérzés miatt) megszakított antikoaguláns terápia; szubtotális PE nagy rizikójú betegeknél szabadon lebegő vénás thrombusszal, antikoagulációval vagy a nélkül; profilaktikusan sikeres műtéti embolectomia után. Relatív indikáció: kis cardiopulmonalis tartalékkal rendelkező betegek, akiknél kisebb PE is halálos lehet; nem rögzült, lebegő iliofemoralis thrombus esetén; profilaktikusan: csípőműtét, nagy trauma esetén, idős, nagy kockázatú betegek nagy műtétei előtt (szívbetegség, cor pulmonale); antikoagulációra szoruló, MVT-ben szenvedő daganatos betegek vérző hajlamú tumora esetén; profilaktikusan nagy alsó végtagi, medencei AV-malformációk embolisatiója előtt; az előzőleg beültetett filter hibája, rossz funkciója miatt. Vena cava filter beültetésének kontraindikációja: 11

12 3 cm-nél tágabb vena cava inferior; súlyos hiperkoagulabilitás; szeptikus vena cava inferior thrombosis; 2,8 cm-nél tágabb v. cava inferior esetén speciális filter jön csak szóba. Filterbeültetés nem javasolt: egyszeri embolisatiós esemény vagy kisfokú, jelentéktelen embólia esetén. IV. Rehabilitáció V. Gondozás A PE kimenetele lehet a teljes gyógyulás, lehet bizonyos tüdőterületek tartós érelzáródása és krónikus rekurráló PE. Amennyiben restitutio ad integrum következik be, úgy a klinikai ellátás után a beteg teljes felépülése várható, és rehabilitációja a szokásos cardiovascularis rehabilitációval azonos. A gázcseréből kieső tüdőterületek nagyságától függően a ventiláció/perfúzió egyenlőtlenség alapján a betegnél tartós légzési elégtelenség alakulhat ki. Ez esetben a krónikus légzési elégtelenségre vonatkozó rehabilitációs eljárások alkalmazása javasolt, a tartós oxigénlélegeztetést is beleértve. A rehabilitáció fontos része a tartós antikoagulálás is (a beteg felvilágosítása a gyógyszeres kezelés lényegéről, a szükséges előírások, diétás utasítások betartása). VI. Irodalomjegyzék 1. Huisman M. V., Buller H. R., ten Cate J. W., et al.: Unexpected high prevalence of silent pulmonary embolism in patients with deep venous thrombosis, Chest, 1989; 95: Goldhaber SZ, Visani L, De Rosa M.: Acute pulmonary embolism: clinical outcomes in the International Cooperative Pulmonary Embolism Registry (ICOPER). Lancet 1999; 353: Konstantinides S., Geibel A. et al.: Association between thrombolytic treatment and the prognosis of hemodynamic stable patients with major pulmonary embolism, Circ., 1997; 96: Stein P. D., Henry J. W.: Prevalence of acute pulmonary embolism among patients in a general hospital and at autopsy, Chest, 1995;108: Stein P. D., Kalpesh C. P., Neeraj K. K., et al.: Estimated incidence of acute pulmonary embolism in a community/teaching general hospital, Chest, 2002; 121: Miller RF, O Doherty MJ.: Pulmonary nuclear medicine, Eur J Nucl Med. 1992;19: Review. 7. Task Force Report, Guidelines on diagnosis and management of acute pulmonary embolism (European Society of Cardiology), Eur. Heart J. 2000;21: Wood K. E.: Major pulmonary embolism, Review of a pathophysiologic approach to the golden hour of hemodynamically significant pulmonary embolism, Chest, 2002; 121:

13 9. Douketis JD, Kearon C, Bates S, et al.: Risk of fatal pulmonary embolism in patients with treated venous thromboembolism. JAMA 1998; 279: Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság: A thromboemboliák megelőzése és kezelése. Magyar konszenzus nyilatkozat Gyógyszereink 1995/5 Supplementum. 11. Rosendaal FR.: Risk factors for venous thrombotic disease. Thromb. Haemost. 1999; 82: Riedel M., Venous thromboembolic disease. Acute pulmonary embolism: pathophysiology, clinical presentation and diagnosis, Heart, 2001; 85: PIOPED Investigators. Value of the ventilation/perfusion scan in acute PE: results of the Prospective Investigation of PE Diagnosis (PIOPED). JAMA 1990; 263: Tai N. R. M., Atwal A. S. et al.: Modern management of pulmonary embolism, British. J. of Surgery, 1999; 86: Lengyel M. Should transesophageal echocardiography become a routine test in patients with suspected pulmonary thromboembolism? Echocardiography 1998;15: Stein, P.D., Terrin, M. L., Hales, C. A. et al.: Clinical, laboratory, roentgenograpic and electrocardiographic findings in patients with acute pulmonary embolism and no preexisting cardiac or pulmonary disease Chest, 1991; 100: Koitabashi N., Toyama, T., Hoshizaki H., et al.: Electrocardiographic finding in pulmonary thrombo embolism comparison with lung perfusion scan and echocardiographic findings Kaku-Igaku 2000; 37: Petrov, D. B.: Appearance of right bundle branch block in electrocardiograms of patients with pulmonary embolism as a marker for obstruction of the main pulmonary trunk. J. Electrocardiol. 2001; 34: Beigelman C, Chartrand-Lefebvre C, Howarth N, et al.: Pitfalls in Diagnosis of Embolism with Helical CT Angiography. AJR 1998; 171: Bergin CJ, Hauschildt J, Rios G, et al. Accuracy of MR Angiography Compared with Radionuclide Scanning in Identifying the Cause of Pulmonary Arterial Hypertension. AJR 1997; 168: Gefter WB, Hatabu H, Holland GA, et al. Pulmonary thromboembolism: recent developments in diagnosis with CT and MR imaging. Radiology 1995; 197: Hansell DM. Review Spiral Computed Tomography and Pulmonary Embolism: Current State. Clin Radiol 1997; 52: Hatabu H, Gaa J, Kim D, et al. Pulmonary perfusion and angiography: evaluation with breath-hold enhanced three-dimensional fast imaging steady-state precession MR imaging with short TR and TE. AJR 1996; 167: Holbert JM, Costello P, Federle MP., Role of spiral computed tomography in the diagnosis of pulmonary embolism in the emergency department, Ann Emerg Med. 1999; 33: Review. 25. Reid JH, Murchison JT. Acute right ventricular dilatation: a new helical CT sign of massive pulmonary embolism. Clinical Radiology 1998; 53: Remy-Jardin M, Remy J. Spiral CT Angiography of the Pulmonary Circulation. Radiology 1999; 212: Rossum AB, Pattynama PMT, Tjin A, et al.: Pulmonary embolism: validation of spiral CT angiography in 149 patiens. Radiology 1996; 201: van Beek EJ, Brouwers EM, Song B, et al., Lung scintigraphy and helical computed tomography for the diagnosis of pulmonary embolism: a meta-analysis, Clin Appl Thromb Hemost. 2001;7:

14 29. Vos LD, Tielbeek AV, Bom EP. The Günther temporary inferior vena cava filter for shortterm protection against pulmonary embolism. Cardiovasc Intervent Radiol 1997; 20: Cheitlin, E.T.: Echocardiographic guidelines: Pulmonary disease, Chest, 2001; 120: Miniati, M., Monit, S.: Transthoracic echocardiography in the diagnosis of pulmonary embolism, Recenti Prog. Med. 2002; 93: Pavan D., Nicolosi G. L., Antonini C.F. et al.: Echocardiography in pulmonary embolism disease, Int. J. Cardiol. 1998; 65 Suppl s 90s. 33. Perrier A., Tamm C., Unger P. F. et al.: Diagnostic accuracy of Doppler echocardiography in unselected patients with suspected pulmonary embolism, Int. J. Cardiol. 1998; 65: Pistolesi M, Miniati M.: Imaging techniques in treatment algorithms of pulmonary embolism, Eur. Respir. J. Suppl. 2002; 35:28s 39s. 35. Schmailzl K. J. G., Ormerod O.: Ultrasound in Cardiology, Blockwell Science, 1994; Lengyel M. The role of transesophageal echocardiography in the management of patients with acute and chronic pulmonary thromboembolism. Echocardiography 1995;12: Pruszczyk P, Torbiczki A, Pacho R et al. Noninvasive diagnosis of suspected severe pulmonary embolism: transesophageal echocardiography vs spiral CT. Chest 1997;112: Steiner P, Lund G, Debatin JF, et al.: Acute pulmonary embolism: value of transthoracic and transesophageal echocardiography in comparison with helical CT. AJR 1996; 167: Giordano A, Angiolillo DJ.: Current role of lung scintigraphy in pulmonary embolism, Q J Nucl Med Dec;45(4): Review. 40. Salvatori M., Advances in pulmonary nuclear medicine, Rays. 1997;22: Simkin PH, Licho R, Brill AB: Pulmonary nuclear medicine, Curr Opin Radiol. 1991;3: Braunwald E. The Heart. VI. Ed. 2001; p Beek EJR, Reekers JA.: The Value of Pulmonary Angiography for the Differential Diagnosis of Pulmonary Embolism. European Radiology 1999; 9: Nilsson T, Carlsson A, Mare K.: Pulmonary angiography: a safe procedure with modern contrast media and technique. European Radiology 1998; 8: Goldhaber SZ. Thrombolysis for pulmonary embolism. N Engl J Med 2002;347: Gossage J. R.: Early intervention in massive pulmonary embolism, Postgraduate Medicine, Vol 111, No Hirsh J, Hoak J: Management of deep vein thrombosis and pulmonary embolism. A statement for healthcare professionals from the Council on Thrombosis, American Heart Association. Circulation 1996, 93: Kasper W., Konstantinides S., Geibel A. et al.: Management strategies and determinants of outcome in acute major pulmonary embolism: results of a multicenter registry, J. Am. Coll. Cardiol 1997; 30: Sárosi I, Mühl D, Bogár L és mtsai: Nagy kiterjedésű tüdőembóliák kezelési lehetőségei, mint a Trendelenburg-műtét alternatívái. Orvosi Hetilap 1995; 136: Agnelli G, Goldhaber SZ: Thrombolysis for treatment of venous thromboembolism. In.: Oudkerk, M., Van Beek, E. J. R, Ten Cate, J. W. Eds. Pulmonary embolism. Blackwell Science, Berlin Vienna Oxford Edinburgh Boston London Melbourne Tokyo 1999;

15 51. Goldhaber SZ: Pulmonary embolism thrombolysis, Circ., 1997;96: Goldhaber SZ, Kessler CM, Heit J, et al.: Randomised controlled trial of recombinant tissue plasminogen activator versus urokinase in the treatment of acute pulmonary embolism. Lancet 1988; 2: Goldhaber SZ, Kessler CM, Heit JA, et al.: Recombinant tissue-type plasminogen activator versus a novel dosing regimen of urokinase in acute pulmonary embolism: A randomized controlled multicenter trial. J Am Coll Cardiol 1992; 20: Essop MR, Middlemost S, Skoularigis J, et al.: Simultaneous mechanical clot fragmentation and pharmacologic thrombolysis in acute massive pulmonary embolism. Am J Cardiol. 1992; 70: Schmitz-Rode T, Adam G, Kilbinger M, et al.: Fragmentation of pulmonary emboli: in vivo experimental evaluation of two high-speed rotating catheters. Cardiovasc Intervent Radiol 1996; 19: Schwarz F, Stehr H, Zimmermann R. et al.: Langzeitergebnisse nach Lokaler Thrombolyse bei Massiver Lungenembolie. Dtsch Med Wschr 1985; 110: Stock KW, Jacob AJ, Schnabel KJ, et al.: Massive pulmonary embolism: treatment with thrombus fragmentation and local fibrinolysis with recombinant human tissue plasminogen activator. Cardiovasc Intervent Radiol 1997; 20: Antithrombotic therapy The Evolvoing Consensus, Chest, 1998;114:439 S 440S. 59. Dalen J. E.: Introduction: antithrombotic therapy the evolving consensus, Chest, 1998;114: S. 60. Ginsberg J. A, Crowther M. A, White R. H, Ortel T. L. Anticoagulation Therapy. Hematology 2001; 1: Weitz JI: Treatment of venous thromboembolism. Hematology 1999, ASH Education Book: Raschke R. A., Reilly B. M., Guidry J. R. et al.: The weight-based heparin dosing nomogram compared with a standard care nomogram. Ann. Int. Med., 1983;119: Gould, Dembitzer AD, Doyle RL, et al.: Low molecular weight heparins compared with unfractionated heparin for the treatment of acute deep venous thrombosis: a metaanalysis of randomized controlled trials. Ann Intern Med 1999, 13: Meyer G, Brenot F, Pacouret G, et al.: Subcutaneous low-molecular-weight heparin Fragmin versus intravenous unfractionated heparin in the treatment of acute non massive pulmonary embolism an open randomized pilot study. Thromb Haemost 1995, 74: Simonneau G, Sors H, Charbonnier B, et al for the THESEE Study Group. A comparison of low-molecular-weight heparin with unfractionated heparin for acute pulmonary embolism. N Engl J Med 1997;337: The COLUMBUS Investigators. Low-molecular-weight heparin in the treatment of patients with venous thromboembolism. N Engl J Med 1997;337: Rák K: Kis molekulatömegű heparin (LMWH): Az ezredvég heparinja. Medicus Universalis 1999;32: Sas G: Kis molekulatömegű heparinokkal a thromboemboliás epidemia ellen. LAM 1999; 9: Siragusa S, Cosmi B, Piovella F, et al.: Low-molecular-weight heparins and unfractionated heparin in the treatment of patients with acute venous thromboembolism: results of a metaanalysis. Am J Med 1996;100:

16 70. Hull RD, Raskob GE, Rosenbloom D, et al.: Heparin for 5 days as compared with 10 days in the initial treatment of proximal venous thrombosis. N Engl J Med 1990;322: Agnelli G, Prandoni P, Santamaria MG, et al.: The WARFARIN Optimal Duration Italian Trial Investigators: Three months versus one year of oral anticoagulant therapy for idiopathic deep venous thrombosis. N Engl J Med, 2001, 345: Ansell J, Hirsh J, Dalen J, et al.: Managing Oral Anticoagulant Therapy. Chest 2001;119: 22S 38S. 73. Hirch J, Warkentin TE, Sheughnessy SG, Anand SS, Halperin JL, Raschke R, Granger C, Ohman EM, Dalen JE: Heparin and low-molecular-weight heparin. Mechnism of action, Pharmacokinetics, Dosing, Monitoring, Efficacy, and Safety. Chest 2001; 119: 64S 94S. 74. Hirsch J, Raschke R, Waekentis TE, et al.: Heparin: mechanism of action, pharmacokinetics, dosing, consideration, monitoring, efficacy and safety. Chest 1995; 108: Kearon C, Gent M, Hirsh J, et al.: A comparison of three months of anticoagulation with extended anticoagulation for a first episode of idiopathic venous thromboembolism. N Engl J Med 1999; 340: Poller L, Shiach CR, MacCallum PK, et al. Multicentre randomised study of computerised anticoagulant dosage. European Concerted Action on Anticoagulation. Lancet 1998;352: Schulman S, Granquist S, Holmström M et al.: The duartion of oral anticoagulant therapy after a second episode of venous thromboembolism. N Engl J Med 1997; 336: Schulman S, Rhedin AS, Lindmarker P et al.: A comparison of six weeks with six months of oral anticoagulant therapy after a first episode of venous thromboembolism. N Engl J Med 1995; 332: Patrick Ching-Ho Hsieh, Shoei-Shen Wang, Wen-Je Ko et al.: Successful Resuscitation of Acute Massive Pulmonary Embolism With Extracorporeal Oxygenation and Open Embolectomy. Ann. Thorac. Surg. 2001; 72: The COLUMBUS Investigators. Low-molecular-weight heparin in the treatment of patients with venous thromboembolism. N Engl J Med 997; 337: Armini A. M., Cattadory B., Monterosso C., et al.: Pulmonary Thromboendarteriectomy in Patients With Chronic Thromboembolic Pulmonary Hypertension: Haemodynamic Characteristic and Changes. Eur. J. Cardiothor. Surg. 2000; Dunning J., McNeil K. Pulmonary Thromboendarteriectomy for Chronic Thromboembolic Pulmonary Hypertension. Thorax. 1999; 54: Moser KM, Spragg RG, Utley J et al. Chronic thrombotic obstruction of major pulmonary arteries: result of thromboendarterectomy in 15 patients. Ann Intern Med 1983;99: McKane CL. Pulmonary Thromboendarteriectomy: An Advance in the Treatment of Chronic Thromboembolis Pulmonary Hypertension. Heart & Lung. 1998;27: S.W. Jamieson: Pulmonary thromboendarteriectomy. (Editorial) Heart. 1998;79: Brady AJ, Crake T, Oakley CM: Percutaneous Catheter Fragmentation and Distal Dispersion of Proximal Pulmonary Embolus. Lancet 1991; 338: Erbel R, Meyer J.: Percutane Recanalizationen der Pulmonale Arteries. In: Günther W, Thelen M. Eds. Interventionelle Radiologie. Georg Thieme Verlag Stuttgart 1988; pp

17 88. Goldhaber SZ: Integration of catheter thrombectomy into our armamentarium to treat acute pulmonary embolism, Chest, 1998;114; Hietala SO, Greenfield LJ: Percutaneous pulmonary embolectomy on the transvenous route. Ann Radiol 1980; 23: Rocek M, Peregrin J, Velimsky: Mechanical thrombectomy of massive pulmonary embolism using an Arrow-Trerotola percutaneous trombolytic device. European Radiology 1998; 8: Schmitz-Rode T, Kilbinger M, Günther: Simulated flow pattern in massive pulmonary embolism: significance for selective intrapulmonary thrombolysis. Cardiovasc Intervent Radiol 1998; 21: Yasui K, Qian Z, Nazarian GK, et al.: Recirculation-type Amplatz clot macerator: determination of particle size and distribution. JVIR 1993; 4: Michalis LK, Tsetis DK, Rees MR. Case report: percutaneous removal of pulmonary artery thrombus in a patient with massive pulmonary embolism using the hydrolyser catheter: the first human experience. Clinical Radiology 1997; 52: Linsenmaier U, Rieger J, Schenk F, et al.: Indication, management, and complications of temporary inferior vena cava filters. Cardiovasc Intervent Radiol 1998; 21: Millward SF. Temporary and retrievable inferior vena cava filters: current status. JVIR 1998; 9: Reekers JA, Harmsen H, Hoogeveen ZL, et al.: Vena cava filter devices type, effectiveness, indications, complications. In.: Oudkerk, M., Van Beek, E. J. R, Ten Cate, J. W. Eds. Pulmonary embolism. Blackwell Science, Berlin Vienna Oxford Edinburgh Boston London Melbourne Tokyo 1999; A szakmai protokoll érvényessége: december

Pulmonalis embolia AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAI PROTOKOLLJA

Pulmonalis embolia AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAI PROTOKOLLJA Pulmonalis embolia AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAI PROTOKOLLJA KÉSZÍTETTE: A KARDIOLÓGIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM I. ALAPVETÕ MEGFONTOLÁSOK DEFINÍCIÓ A pulmonalis embolia (PE) a vénás tromboembóliás betegség

Részletesebben

A képalkotó diagnosztika és a radiológiai intervenciók szerepe a pulmonalis embolia kórismézésében és gyógyításában

A képalkotó diagnosztika és a radiológiai intervenciók szerepe a pulmonalis embolia kórismézésében és gyógyításában A képalkotó diagnosztika és a radiológiai intervenciók szerepe a pulmonalis embolia kórismézésében és gyógyításában A Radiológiai Szakmai Kollégium ajánlása 2005. Készítette: dr. Battyány István PhD, tanszékvezető

Részletesebben

Pulmonalis embolisatio. Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika

Pulmonalis embolisatio. Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika Pulmonalis embolisatio Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika Definíció Mélyvénás thrombózis (MVT-DVT): a végtagok mélyvénás rendszerének (izomfacia alatt) véralvadék

Részletesebben

A Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja.

A Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja. A Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja. Kiszerelés Dózis Térítési díj 90% kiemelt támogatás esetén (HUF) Fraxiparine 0,2 ml 1 900 NE

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Új orális véralvadásgátlók

Új orális véralvadásgátlók Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív

Részletesebben

RADIOLÓGIA. Mellkas spirál CT-vizsgálata és katéter terápia. Bevezetés

RADIOLÓGIA. Mellkas spirál CT-vizsgálata és katéter terápia. Bevezetés RADIOLÓGIA Mellkas spirál CT-vizsgálata és katéter terápia Írta: DR. WENINGER CSABA, DR. CSEKE LÁSZLÓ,DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER, DR. ZÁMBÓ KATALIN Bevezetés A pulmonális embólia az egyik leggyakoribb, változó

Részletesebben

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Csósza Györgyi Karlócai Kristóf Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinika Nógrádgárdony, 2012.02.10-11. Pulmonalis hypertonia CTEPH CTEPH - Incidencia

Részletesebben

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08 Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08 1 Miről lesz szó? AKUT KERINGÉSI ELÉGTELENSÉG THROMBOSISOK.

Részletesebben

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16 Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16 1 THROMBOSISOK. ANTI-THROMBOTIKUS KEZELÉS ÉS ENNEK FOGÁSZATI

Részletesebben

AKTUÁLIS. Tartós alvadásgátlás tromboembólia után: Miért? Meddig? Mivel?

AKTUÁLIS. Tartós alvadásgátlás tromboembólia után: Miért? Meddig? Mivel? 1 AKTUÁLIS Tartós alvadásgátlás tromboembólia után: Miért? Meddig? Mivel? Írta: DR. SAS GÉZA "Ha ismerjük a kezdeti állapotot, a jövő egyértelműen meghatározható - mondatban nem a következtetés hamis,

Részletesebben

VÉNÁK BETEGSÉGEI. Új lehetısségek a vénás thromboembóliák profilaxisában: kis molekulasúlyú heparinok

VÉNÁK BETEGSÉGEI. Új lehetısségek a vénás thromboembóliák profilaxisában: kis molekulasúlyú heparinok 1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Új lehetısségek a vénás thromboembóliák profilaxisában: kis molekulasúlyú heparinok Írta: DR. SÁNDOR TAMÁS Korszerő izotóp vizsgálómódszerek kimutatták, hogy nagy múőtétek után a 40

Részletesebben

AZ INTERVENCIÓS NEURORADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STROKE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN

AZ INTERVENCIÓS NEURORADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STROKE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN AZ INTERVENCIÓS NEURORADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STROKE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Vajda Zsolt egységvezető főorvos Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház, Neurovaszkuláris Intervenciós Egység

Részletesebben

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika - 44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke - sürgősségi ellátás okai - kazuisztika - Somlai Judit, Szilágyi Géza, Szegedi Norbert MH Egészségügyi központ, Neurológia- Stroke, Neuroophthalmológia Stroke

Részletesebben

Akut mélyvéna thrombosis és pulmonális embólia: diagnosztika, terápia

Akut mélyvéna thrombosis és pulmonális embólia: diagnosztika, terápia Akut mélyvéna thrombosis és pulmonális embólia: diagnosztika, terápia A thrombosisok főbb típusai Vénás (MVT, PE = VTE) Artériás (AMI, stroke, TIA, akut PAD) Diffúz (DIC, HITT) Az akut MVT diagnosztikája

Részletesebben

Thromboembolia antithromboticus kezelés terhességben

Thromboembolia antithromboticus kezelés terhességben A SZÜLÉSZET AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Thromboembolia antithromboticus kezelés terhességben Pajor Attila dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A

Részletesebben

A HEVENY MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIS DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS BELGYÓGYÁSZATI AJÁNLÁSA

A HEVENY MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIS DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS BELGYÓGYÁSZATI AJÁNLÁSA A HEVENY MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIS DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS BELGYÓGYÁSZATI AJÁNLÁSA Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Definíció Phlebothrombosis = mélyvénás trombózis (MVT) = a mély elvezetõ és izomvénák

Részletesebben

HEVENY VÉNÁS KÓRKÉPEK SEBÉSZETE

HEVENY VÉNÁS KÓRKÉPEK SEBÉSZETE HEVENY VÉNÁS KÓRKÉPEK HEVENY VÉNÁS KÓRKÉPEK SEBÉSZETE Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Definíció, beosztás A vénák trombózisából, sérülésébõl, rupturájából származó olyan elváltozások, amelyek

Részletesebben

Sürgősségi ellátás vénás thromboemboliákban. Oláh Zsolt DEOEC, II. Belklinika, Haemostaseológia Tanszék

Sürgősségi ellátás vénás thromboemboliákban. Oláh Zsolt DEOEC, II. Belklinika, Haemostaseológia Tanszék Sürgősségi ellátás vénás thromboemboliákban Oláh Zsolt DEOEC, II. Belklinika, Haemostaseológia Tanszék Thrombophilia Öröklött AT defektus protein S defektus protein C defektus APC rezisztencia FII G20210A

Részletesebben

A mellkasi spirál-ct-vizsgálat és tüdôszcintigráfia eredményeinek összehasonlítása pulmonalis emboliában

A mellkasi spirál-ct-vizsgálat és tüdôszcintigráfia eredményeinek összehasonlítása pulmonalis emboliában MELLKASI DIAGNOSZTIKA Klinikai tanulmány A mellkasi spirál-ct-vizsgálat és tüdôszcintigráfia eredményeinek összehasonlítása pulmonalis emboliában Weninger Csaba, Bodrogi Gabriella, Boros Szilvia, Schmidt

Részletesebben

A neurosonológia alkalmazási lehetőségei az acut stroke diagnosztikájában és therapiájában a teljesség igénye nélkül

A neurosonológia alkalmazási lehetőségei az acut stroke diagnosztikájában és therapiájában a teljesség igénye nélkül A neurosonológia alkalmazási lehetőségei az acut stroke diagnosztikájában és therapiájában a teljesség igénye nélkül Dr. Molnár Sándor A thrombolysis időablakán belül lévő, potenciálisan revascularisatiora

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió

Részletesebben

A thrombosis profilaxis aktuális kérdései Traumatológiai és nagyízületi protézisműtéten átesett betegek együttműködése

A thrombosis profilaxis aktuális kérdései Traumatológiai és nagyízületi protézisműtéten átesett betegek együttműködése Az Önkormányzati Kórház Sárvár, közleménye A thrombosis profilaxis aktuális kérdései Traumatológiai és nagyízületi protézisműtéten átesett betegek együttműködése DR. KORCSMÁR JÓZSEF Érkezett: 2009. március

Részletesebben

Te mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt?

Te mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt? Te mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt? Iványi Zsolt, Valkó Luca Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Semmelweis Egyetem SZINT 2013. november 15. Mikor? Ideálisan Akut vesesérülés

Részletesebben

Orális antikoaguláns kezelés biztonságos monitorozása kórházi környezetben, elsıdleges betegellátásban és beteg önellenırzés során

Orális antikoaguláns kezelés biztonságos monitorozása kórházi környezetben, elsıdleges betegellátásban és beteg önellenırzés során Orális antikoaguláns kezelés biztonságos monitorozása kórházi környezetben, elsıdleges betegellátásban és beteg önellenırzés során Ajzner Éva Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jósa András Oktató Kórház, Központi

Részletesebben

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /

Részletesebben

A műbillentyű thrombosis megelőzése és kezelése

A műbillentyű thrombosis megelőzése és kezelése A műbillentyű thrombosis megelőzése és kezelése Dr.Szabolcs Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest, Városmajor Szívsebészeti Klinika 2012. május 25. A szívbillentyű beültetések szívsebészeti rutin feladatnak

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

Sinus thrombosis http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina

Sinus thrombosis http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina Jelen esetbemutatás kizárólag oktatási célokat szolgál, a diák, videók bármilyen felhasználása kizárólag a Debreceni Egyetem OEC írásos engedélyével történhet. Epidemiológia:

Részletesebben

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Dr. Frimmerné Dr. Gulyás Szilvia Dr. Guti Elek, Dr. Bényei Eszter Dr. Ungvári Tamás, Gégény Szilvia SBO, Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza Mottónk A szomorú

Részletesebben

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Dr.Szabolcs Zoltán Ph.D. Semmelweis Egyetem, Szívsebészeti Klinika Budapest Székelyudvarhely, 2011. június 9-10. Az akut transmuralis szívinfarktus

Részletesebben

BARANYA MEGYEI SZAKDOLGOZÓK VI. TUDOMÁNYOS NAPJA 2011. NOVEMBER 24. PÉCS

BARANYA MEGYEI SZAKDOLGOZÓK VI. TUDOMÁNYOS NAPJA 2011. NOVEMBER 24. PÉCS BARANYA MEGYEI SZAKDOLGOZÓK VI. TUDOMÁNYOS NAPJA Az ápoló szerepe a vénás tromboembóliás szövődmények megelőzésében és kezelésében 2011. NOVEMBER 24. PÉCS 1 Szervezőbizottság elnöke: Dr. Kriszbacher Ildikó

Részletesebben

Prenatalis MR vizsgálatok

Prenatalis MR vizsgálatok Prenatalis MR vizsgálatok Prof. Dr. Lombay Béla Borsod A.Z. Megyei Kórház és s Egyetemi Oktatókórház Miskolci Egyetem, Egészségtudományi gtudományi Kar, Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Miskolc Múlt - jelen

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

Echocardiographia szerepe a strukturális szívbetegségek felismerésében

Echocardiographia szerepe a strukturális szívbetegségek felismerésében Echocardiographia szerepe a strukturális szívbetegségek felismerésében Varga Albert Szegedi Tudományegyetem Kardiológus múlt század Kardiológus XXI. század Kardiológiai diagnosztika 1970 XXI.szd. Anamnézis

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai

Részletesebben

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia. Kockázati tényezők, trombofíliák, trombózismegelőzés

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia. Kockázati tényezők, trombofíliák, trombózismegelőzés Mélyvénás trombózis és tüdőembólia. Kockázati tényezők, trombofíliák, trombózismegelőzés Véralvadás 30 s 3-7 perc 5-10 perc 48-72 óra Érszűkület Vérlemezkeaktiváció Véralvadék kialakulása Alvadékbontás

Részletesebben

Az iszkémiás szívbetegség, szegmentális falmozgászavarok, infarktus szövődményei

Az iszkémiás szívbetegség, szegmentális falmozgászavarok, infarktus szövődményei Az iszkémiás szívbetegség, szegmentális falmozgászavarok, infarktus szövődményei Dr. Gaszner Balázs Ph.D., med.habil. Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Szívgyógyászati Klinika 2016 WHO előrejelzése a vezető

Részletesebben

KRITIKUS VÉGTAGISCHAEMIA, BELGYÓGYÁSZATI SZEMPONTOK

KRITIKUS VÉGTAGISCHAEMIA, BELGYÓGYÁSZATI SZEMPONTOK KRITIKUS VÉGTAGISCHAEMIA, BELGYÓGYÁSZATI SZEMPONTOK Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Definíció A végtagok vérellátási zavara az ischaemia klinikai állapota. A kritikus végtagischaemia megjelölés

Részletesebben

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Miért probléma a lázas gyermek a rendelőben? nem beteg - súlyos beteg otthon ellátható

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

Én adok HES-t - PRO. Nardai Gábor Péterfy Kórház és Baleseti Központ SZINT 2013

Én adok HES-t - PRO. Nardai Gábor Péterfy Kórház és Baleseti Központ SZINT 2013 Én adok HES-t - PRO Nardai Gábor Péterfy Kórház és Baleseti Központ SZINT 2013 Én adok HES-t Miért? HATÁSOS-E Kinek?? Mikor? VESZÉLYES-E? Mikor nem? Mennyit? MEGÉRI-E? Milyet? Hogyan? Miért adok HES-t?

Részletesebben

RADIOLÓGIA. A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata

RADIOLÓGIA. A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata 1 RADIOLÓGIA A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata Írta: PALKÓ ANDRÁS Bevezetés A vese térfoglaló folyamatok kimutatása, elkülönítı kórismézése, stádiumba

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉS. Az acenocumarol és a warfarin hatásossága és biztonságossága a mélyvénás trombózis kezelésében.

TOVÁBBKÉPZÉS. Az acenocumarol és a warfarin hatásossága és biztonságossága a mélyvénás trombózis kezelésében. 1 TOVÁBBKÉPZÉS Az acenocumarol és a warfarin hatásossága és biztonságossága a mélyvénás trombózis kezelésében. Írta: DR. BERNÁT SÁNDOR IVÁN, DR. RÓKUSZ LÁSZLÓ Rövidítések: A = acenocoumarol INR = International

Részletesebben

VÉNÁK BETEGSÉGEI. Azonnali járatás és lábszár kompresszió a mobilis, mélyvéna thrombózisos beteg kezelésében

VÉNÁK BETEGSÉGEI. Azonnali járatás és lábszár kompresszió a mobilis, mélyvéna thrombózisos beteg kezelésében 1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Azonnali járatás és lábszár kompresszió a mobilis, mélyvéna thrombózisos beteg kezelésében Írta: HUGO PARTSCH Életrajz: Professzor Emeritus, a Bécsi Orvosegyetem bôrgyógyász egyetemi

Részletesebben

A TÜDŐEMBÓLIA KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKÁJA KISS ZSUZSANNA 1, DR. FORNET BÉLA 2, DR. LOMBAY BÉLA 2. Klinikai, módszertani összefoglalás

A TÜDŐEMBÓLIA KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKÁJA KISS ZSUZSANNA 1, DR. FORNET BÉLA 2, DR. LOMBAY BÉLA 2. Klinikai, módszertani összefoglalás Egészségtudományi Közlemények, 3. kötet, 1. szám (2013), pp. 99 112. A TÜDŐEMBÓLIA KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKÁJA KISS ZSUZSANNA 1, DR. FORNET BÉLA 2, DR. LOMBAY BÉLA 2 Összefoglalás: A tüdőembólia akut, életveszélyes

Részletesebben

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs)

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) A kardiovaszkuláris betegségek a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

FAST Kit? Mikor? Hogyan? Miért? Ki? Stefán Ágnes, Palotás Anikó, Forrai Gábor MH Honvédkórház Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály Budapest

FAST Kit? Mikor? Hogyan? Miért? Ki? Stefán Ágnes, Palotás Anikó, Forrai Gábor MH Honvédkórház Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály Budapest FAST Kit? Mikor? Hogyan? Miért? Ki? Stefán Ágnes, Palotás Anikó, Forrai Gábor MH Honvédkórház Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály Budapest POLYTRAUMA Több anatómiai régió vagy szerv egyidejű sérülése,

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

NEM NEUTROPENIÁS FELNÕTT BETEGEK INVAZÍV CANDIDA-INFEKCIÓJA

NEM NEUTROPENIÁS FELNÕTT BETEGEK INVAZÍV CANDIDA-INFEKCIÓJA NEM NEUTROPENIÁS FELNÕTT BETEGEK INVAZÍV CANDIDA-INFEKCIÓJA Infektológiai Szakmai Kollégium Az invazív (akut hematogén) candidiasis bizonyos kockázati csoportba sorolható betegek körében elõforduló súlyos

Részletesebben

Első eset: Egy 79 éves nőbeteg idiopathiás,

Első eset: Egy 79 éves nőbeteg idiopathiás, 06-Circulation_1:Circulation 7/13/11 4:11 PM Page 44 ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS Az antikoaguláns terápia alkalmazásának optimális időtartama vénás thromboemboliát követően Samuel Z. Goldhaber, MD; Gregory Piazza,

Részletesebben

Sepsis management state-of-art

Sepsis management state-of-art Gondos Tibor Sepsis management state-of-art Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Budapest A Surviving Sepsis Campaign A kezdet Barcelona Declaration (2002. 10. 02.) European Society of Intensive Care

Részletesebben

Betegtájékoztató STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ

Betegtájékoztató STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ Streptase 1 500 000 NE liofilizátum oldatos injekcióhoz/infúzióhoz streptokinase HATÓANYAG: Stabilizált tiszta sztreptokináz. A Streptase

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

Orális antikoaguláció és vérzéses szövődményei. Dr. Fogas János, Kaposvár

Orális antikoaguláció és vérzéses szövődményei. Dr. Fogas János, Kaposvár Orális antikoaguláció és vérzéses szövődményei Dr. Fogas János, Kaposvár Az új orális antikoagulánsok (NOAC) 1. Direkt thrombin antagonisták dabigatran 2. Direkt Xa antagonisták rivaroxaban apixaban Xa

Részletesebben

A prokalcitonin prognosztikai értéke

A prokalcitonin prognosztikai értéke A prokalcitonin prognosztikai értéke az első 24 órában Dr. Tánczos Krisztián SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Carlet et al. Antimicrobial Resistance and Infection Control 2012, 1:11 Carlet

Részletesebben

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

RADIOLÓGIA. A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata

RADIOLÓGIA. A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata 1 RADIOLÓGIA A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata Írta: PALKÓ ANDRÁS Bevezetés A vese térfoglaló folyamatok kimutatása, elkülönítı kórismézése, stádiumba

Részletesebben

Szívelégtelenség terhességben. Rudas László 2012 november 10

Szívelégtelenség terhességben. Rudas László 2012 november 10 Szívelégtelenség terhességben Rudas László 2012 november 10 -A bal kamra tömege és a végdiasztolés volumen növekszik -A vvt tömeg 20-40%-al, a plazma volumen 50%-al nő, (anaemia!) -A szérum Na-, és a plazma

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

Az enoxaparin és a Na-heparin terápia hatékonyságának összehasonlítása medence és trochantertáji töréseknél *

Az enoxaparin és a Na-heparin terápia hatékonyságának összehasonlítása medence és trochantertáji töréseknél * A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika közleménye Az enoxaparin és a Na-heparin terápia hatékonyságának összehasonlítása medence és trochantertáji

Részletesebben

Lehetıségek a thrombosis prophylaxis és kezelés hatékonyságának monitorozásában

Lehetıségek a thrombosis prophylaxis és kezelés hatékonyságának monitorozásában Lehetıségek a thrombosis prophylaxis és kezelés hatékonyságának monitorozásában Tıkés-Füzesi Margit PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézete, Pécs Aspirin(ASA) non responder betegek 30-40%a További kezelési

Részletesebben

"Surviving Sepsis Campaign" irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek

Surviving Sepsis Campaign irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek "Surviving Sepsis Campaign" irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Az ellenfél: Prof. Rudas László, Szeged A vizsgálat célja:

Részletesebben

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő.

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő. A congenitalis vitiumok Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő. Kialakulásukban örökletes tulajdonságok és környezeti tényezők játszhatnak szerepet. terhesség alatti fertőzések,

Részletesebben

Koraszülött és újszülött szállítás. Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika

Koraszülött és újszülött szállítás. Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika Koraszülött és újszülött szállítás Dr. Nagy Andrea DEOEC Gyermekklinika Mozgó Intenzív Osztály mnicu Összetétele: Nagy gyakorlatú intenzíves szakasszisztens Neonatológiában jártas orvos Mentőgépkocsivezető

Részletesebben

Az EZ-IO intraosszeális rendszer használata. Gorove László

Az EZ-IO intraosszeális rendszer használata. Gorove László Az EZ-IO intraosszeális rendszer használata Gorove László Copyright Vidacare 2007 Néha sehol nem találok vénát, pedig az életem múlik rajta 11/10/08 Copyright Vidacare 2007 2 Klinikai eredmények Perifériás

Részletesebben

Bifázisos klinikai összegzés

Bifázisos klinikai összegzés Bifázisos klinikai összegzés Kamrafibrilláció és kamrai tachycardia defibrillálása Háttér A Physio-Control több helyszínű, prospektív, véletlenszerű és vak klinikai vizsgálatnak vetette alá a bifázisú

Részletesebben

Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből. Zacher Gábor

Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből. Zacher Gábor Antikoagulánsok a toxikológus szemszögéből Zacher Gábor A mázli faktor Az ellátott mérgezett betegek kb. 5%-nál szerepel olyan ágens, mely a véralvadási kaszkádra hatással lehet Szerencsére azonban az

Részletesebben

Érsebészet Vénák sebészete

Érsebészet Vénák sebészete Érsebészet Vénák sebészete Szeberin Zoltán Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti Tanszék 2015.10.09. Érsebészet Artériás betegségek Életet veszélyeztető betegségek Vénás betegségek Magas

Részletesebben

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban

Részletesebben

Ultrasound biomicroscopy as a diagnostic method of corneal degeneration and inflammation

Ultrasound biomicroscopy as a diagnostic method of corneal degeneration and inflammation Ultrasound biomicroscopy as a diagnostic method of corneal degeneration and inflammation Ph.D. Thesis Ákos Skribek M.D. Department of Ophthalmology Faculty of Medicine University of Szeged Szeged, Hungary

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

AKUT VERÕÉRKÓRKÉPEK, SEBÉSZETI SZEMPONTOK

AKUT VERÕÉRKÓRKÉPEK, SEBÉSZETI SZEMPONTOK ANGIOLÓGIA AKUT VERÕÉRKÓRKÉPEK, SEBÉSZETI SZEMPONTOK Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Definíció Etiológia Hirtelen (órákon belül) kialakult artériaelzáródás, amely az ellátási területen heveny

Részletesebben

Beutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó.

Beutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó. Az emlôpanaszos nôk beutalásának irányelve (Guidelines for the referral of patients with breast problems) NHS Breast Screening Programme & The Cancer Research Campaign Elôszó Az emlôrák a nôket érintô

Részletesebben

SZÍVELÉGTELENSÉG HOSPITÁLIS SÜRGŐSSÉGI GYAKORLAT

SZÍVELÉGTELENSÉG HOSPITÁLIS SÜRGŐSSÉGI GYAKORLAT SZÍVELÉGTELENSÉG HOSPITÁLIS SÜRGŐSSÉGI GYAKORLAT Dr. Botos Péter Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztály MSOTKE XIII. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus 2014.

Részletesebben

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén A Procoralan kizárólagos szívfrekvencia csökkentő hatásának legfontosabb jellemzői Hatékonyan csökkenti a szívfrekvenciát Javítja az összehúzódás

Részletesebben

ISCHEMIÁS STROKE AZ INTERVENCIÓS RADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STRO KE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZ ELÉSÉBEN. Vajda Zsolt STRO KE - TÜNETEK

ISCHEMIÁS STROKE AZ INTERVENCIÓS RADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STRO KE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZ ELÉSÉBEN. Vajda Zsolt STRO KE - TÜNETEK AZ INTERVENCIÓS RADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STRO KE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZ ELÉSÉBEN Vajda Zsolt Neurovasz kuláris Intervenciós Egys ég Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház ISCHEMIÁS STROKE Magy arorsz

Részletesebben

Fiatal férfi beteg sikeres kombinált neurointervenciós idegsebészeti-sugársebészet

Fiatal férfi beteg sikeres kombinált neurointervenciós idegsebészeti-sugársebészet A carotisarteria szűkületének javasolt ellátási módját alapvetően befolyásolja, ha a szűkület mindkét oldalon szignifikáns mértékű, ha a szűkület oka előzetes nyaki besugárzás, illetve ha a betegnek intracranialis

Részletesebben

Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ

Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ A szívultrahang helye és szerepe a kardiológiai kivizsgálásban Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Echocardiographia

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Sebészeti Klinika A perioperatív-, posztoperatív időszak problémái, műtéti szövődmények

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Sebészeti Klinika A perioperatív-, posztoperatív időszak problémái, műtéti szövődmények A perioperatív-, posztoperatív időszak problémái, műtéti szövődmények Dr. Szűcs Ákos Mi a sebészet? A sebész olyan belgyógyász, aki operál is! Sebészeti alapfogalmak Műtéti indikáció és kontraindikáció:

Részletesebben

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka, Stroke Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek nincs más bizonyítható oka, mint az agy vérkeringésében kialakult kóros eltérés (WHO) Stroke

Részletesebben

RF CONTACTR 8 MM. Irányítható elektródkatéter intrakardiális ablációhoz. Műszaki leírás

RF CONTACTR 8 MM. Irányítható elektródkatéter intrakardiális ablációhoz. Műszaki leírás RF CONTACTR 8 MM Irányítható elektródkatéter intrakardiális ablációhoz Műszaki leírás 0123 A következő felsorolásban a Medtronic védjegyei vagy bejegyzett védjegyei szerepelnek, az Egyesült Államokra és

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

Tudományos következtetések és következtetések indoklása

Tudományos következtetések és következtetések indoklása Melléklet IV. Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedélyek feltételei módosításának indoklása, valamint a PRAC ajánlástól való eltérések részletes magyarázata Tudományos következtetések

Részletesebben

RF MARINR UNIPOLÁRIS ESZKÖZ

RF MARINR UNIPOLÁRIS ESZKÖZ RF MARINR UNIPOLÁRIS ESZKÖZ Irányítható elektródkatéter intrakardiális térképezéshez és ablációhoz Műszaki leírás Caution: Federal Law (USA) restricts this device to sale by or on the order of a physician.

Részletesebben

KETOACIDOTICUS COMA KEZELÉSE

KETOACIDOTICUS COMA KEZELÉSE Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: KETOACIDOTICUS COMA KEZELÉSE (MP 057.B1) Készítette: Dr. Balogh Zoltán egyetemi adjunktus Átvizsgálta: Dr. Várvölgyi

Részletesebben

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A mentőegység által 45 éves keringési rendszer megbetegedésében szenvedő, kritikus állapotú férfi beteg érkezik az intenzív osztályra. Tanítsa meg a pályakezdő ápolótársának milyen eszköz nélküli

Részletesebben

A mélyvénás thrombosis invazív radiológiai kezelésének lehetôségei és a terápiában szerepet játszó tényezôk in vitro kísérletes vizsgálata

A mélyvénás thrombosis invazív radiológiai kezelésének lehetôségei és a terápiában szerepet játszó tényezôk in vitro kísérletes vizsgálata VASCULARIS INTERVENCIÓ Kísérletes radiológia A mélyvénás thrombosis invazív radiológiai kezelésének lehetôségei és a terápiában szerepet játszó tényezôk in vitro kísérletes vizsgálata Harmat Zoltán, Járay

Részletesebben

ANTICOAGULANS KEZELÉS (MP 062.B1)

ANTICOAGULANS KEZELÉS (MP 062.B1) Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: ANTICOAGULANS KEZELÉS (MP 062.B1) Készítette: Dr. Gazdag Annamária rezidens Átvizsgálta: Dr. Várvölgyi Csaba MICS vezető

Részletesebben

Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az általános (nem szívsebészeti) műtétek cardiovascularis kockázatának felmérése és a perioperatív kezelés kardiológiai szempontjai Készítette: A Kardiológiai

Részletesebben

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika Fizikálsi status inspectio, palpatio, percussio, auscultatio Funkcionális vizsgálatok

Részletesebben

VÉNÁK BETEGSÉGEI. A vénás thrombosis prophylaxisa traumatológiai betegeken

VÉNÁK BETEGSÉGEI. A vénás thrombosis prophylaxisa traumatológiai betegeken 1 VÉNÁK BETEGSÉGEI A vénás thrombosis prophylaxisa traumatológiai betegeken Írta: DR. DETRE ZOLTÁN A vénás trombózisok és szövıdményeik nincsenek kellı súlyuk szerint a köztudatban, nagyfokú elterjedésük

Részletesebben

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013.

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013. Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Esetismertetés a múlt hétről 73 éves férfi, pénteken este kocsmából kisétálva autó ütötte el. Felvételkor GCS 13 ( aztán

Részletesebben