ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
|
|
- Diána Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK A szakot gondozó intézet: Angol-Amerikai Intézet A DIPLOMAMUNKÁVAL ÉS A SZAKZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Diplomamunka angol alkalmazott nyelvészetből Formai követelmények: a diplomamunka a hallgató önálló kutatáson alapuló, a jegyzeteket, tartalomjegyzéket, illusztrációkat stb. nem számítva n, azaz kb. 40 oldal terjedelmű tudományos munkája.. Az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken a diplomamunka ennél lehet hosszabb, a bevezető oldalakat, a bibliográfiát és a függeléket leszámítva legfeljebb 60 oldal, de rövidebb nem a diplomamunkának a bevezető, tárgyalási és összefoglaló részen kívül rendelkeznie kell belső címlappal, amelyen a hallgató nevén és a dolgozat angol és magyar nyelvű címén kívül fel kell tüntetni a témavezető nevét, tanszékét, az intézmény nevét (ELTE), és a benyújtás évét (pl. 2011) valamint ezt: MA Diplomamunka és MA Thesis. Ezen kívül a diplomamunkának rendelkeznie kell tartalomjegyzékkel, és hivatkozásokkal, a felhasznált művek legkevesebb 15 tételes bibliográfiájával, kb szó terjedelmű tartalmi kivonattal (absztrakttal), és nyilatkozattal arról, hogy a munka mentes mindenfajta plágiumtól; az utóbbi kettőnek szintén bekötve mindenképpen a dolgozat elején kell szerepelnie a diplomamunkát be kell köttetni, a kemény (külső) címlapra rá kell nyomtatni: MA diplomamunka, ill. MA Thesis, valamint a hallgató nevét, az intézmény nevét (ELTE) és a benyújtás évét. A diplomamunkából még egy példányt kell nyomtatni, ezt elegendő fűzve beadni a diplomamunkát kétoldalasan nyomtatott formában is be lehet adni (a fűzött és a kötött példányt egyaránt) a könnyebb tárolás és keresés érdekében a következő szöveget kérjük ráírni a dolgozat gerincére (amennyiben ezt a dolgozat terjedelme megengedi): DIPL.M. a szerző vezetékneve (és keresztneve, ha elfér) ANGD a benyújtás éve (pl. DIPL.M. PENOVÁC JOLÁN ANGD 2011) a hallgatónak a második félév végén (határidők az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint) témát és témavezetőt kell találnia, a témát diplomamunka-bejelentő lap kitöltésével jóvá kell hagyatni a témavezetővel, illetve a téma szerinti szaktanszék vezetőjével, akik a jóváhagyásról aláírásukkal nyilatkoznak. Ekkor kell jóváhagyatni azt a témakört is, amelyből a hallgató a szakzáróvizsgán tételt húz; a témakörök összeállítása és jóváhagyása az illetékes szaktanszék feladata a hallgató egy alkalommal (határidők az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint) témát/és vagy témavezetőt változtathat, ezt jóvá kell hagyatni a téma szerinti szaktanszék vezetőjével a diplomamunkát a hallgatónak az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint kell benyújtania abban a félévben, amelyikben szakzáróvizsgázni szándékozik Tartalmi követelmények: diplomamunka minden olyan témában írható, amiből az anglisztika MA program kurzust hirdet meg
2 a diplomamunka témavezetővel készül, a hallgató természetesen a tanári kapacitás arányában témáját és témavezetőjét szabadon választja témavezető lehet minden olyan, az Angol-Amerikai Intézetben dolgozó fő- vagy részmunkaidejű oktató, aki PhD fokozattal rendelkezik a diplomamunka az anglisztika MA szakon angol nyelven készül a hallgató az ETR-ben is felvett tutoriális szemináriumok (ANGD-C2 és C3) keretében köteles témavezetőjével rendszeresen konzultálni; a hallgató a tutoriális szemináriumra 1- től 5-ig gyakorlati jegyet kap a témavezető köteles a hallgatóval a fent említett tutoriális foglalkozások keretében rendszeresen konzultálni, szakirodalmat ajánlani, segíteni annak feldolgozását, a megírás menetét, figyelmeztetni a hallgatót a formai és határidős követelményekre. Minderről részletesen itt olvashat: Értékelés: A diplomamunka értékelésére a téma szerinti szaktanszék vezetője szakértő bírálót jelöl ki. A témavezető a dolgozatot csak kivételes esetben, külön tanszékvezetői engedéllyel bírálhatja. A bíráló köteles a dolgozatot 1-től 5-ig terjedő osztályzattal és legalább egy oldalas angol vagy magyar nyelvű szöveges bírálattal értékelni és ebben jelezni, milyen témákat kíván megbeszélni a hallgatóval a védés alkalmával. Amennyiben a témavezető a bírálattal, illetve az érdemjeggyel nem ért egyet, és ezt megfelelőképpen indokolja, kezdeményezheti, hogy a dolgozat másik bírálóhoz kerüljön. Az új bíráló kijelöléséről illetve személyéről a tanszékvezető dönt. Amennyiben a diplomamunka elégtelen osztályzatot kapott, új, illetve átírt diplomamunka beadására csak a következő szakzáróvizsga időszak előtt van mód, az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint. Jobb érdemjegyért új diplomamunkát beadni nem lehet. MA szakzárás követelményei A szakzáróvizsgára bocsátás feltétele az elfogadott diplomamunka, az előírt tanegységek elvégzése és a kötelező kreditmennyiség megszerzése. A szakzáróvizsga menete: A szakzáróvizsga legalább háromtagú bizottság előtt zajlik, melynek szükséges tagjai: a szakzáróvizsga bizottság elnöke a diplomamunka bírálója egy bizottsági tag Az elnök és/vagy a bizottsági tag (a bírálóhoz hasonlóan) annak a területnek a szakértője kell legyen, amelyről a dolgozat készült. A szakzáróvizsga bizottság természetesen az intézeti vezetés döntése értelmében bővíthető. A hallgató diplomamunkájának témavezetője a vizsgán részt vehet, de az érdemjegyek odaítélését nem befolyásolhatja. A szakzáróvizsga két részből áll: a hallgató a bírálatra való tekintettel megvédi diplomamunkáját a hallgató egy húzott tétel alapján, készülés nélkül, szabad előadásban kifejt egy témát: a téma abból a témakörből való, amelyet az illetékes szaktanszék jóváhagyott, és amelynek szerepelnie kell a tanszékvezető jóváhagyásával a diplomamunka-bejelentő lapon. Tételhúzás előtt a bizottság saját belátása szerint eltávolíthatja azt a tételt, amely átfedésben van a diplomamunka témájával (a hallgatónak azonban minden esetben minden tételből fel kell 2
3 készülnie, amely az adott témakörhöz tartozik). A szakzáróvizsga értékelése: A hallgató a két részre külön-külön osztályzatot kap. Amennyiben valamelyik, vagy mindkét rész végeredménye elégtelen, a hallgató legkorábban a következő vizsgaidőszakban kísérelheti meg a záróvizsgát. A záróvizsga végeredménye a diplomamunka védésére és a tételre szerzett érdemjegyek matematikai átlaga egész számra kerekítve. További információk a szakzáráshoz: tételsorok, szakirodalom a felkészüléshez A) Angol alkalmazott nyelvészet (a tételsorok előtti számok a szakterületen belüli specializációt jelölik) 61 - Linguistic Analyses (Discourse Analysis, Translation Studies) 1. The study of discourse van Dijk, T. A. (2007). The study of discourse: An introduction. In T. A. van Dijk (Ed.), Discourse Studies (pp. xix-xlii). London: Sage. Brown, G., & Yule, G. (1983). Discourse analysis. Cambridge: Cambridge University Press.(pp. 1-25) 2. Genre Hoey, M. (2001). Textual interaction: An introduction to written discourse analysis. London: Routledge. (pp ) Corbett, J. B.(2006). Genre and genre analysis. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language and linguistics (pp ). Boston: Elsevier. Bhatia, V. K. (1993). Analysing genre: Language use in professional settings. Harlow: Pearson. (pp. 1-10, 13-39) 3. Reference in discourse Brown, G., & Yule, G. (1983). Discourse analysis. Cambridge: Cambridge University Press.(pp ) Martin, J. R. (2001). Cohesion and texture. In D. Schuffrin, D. Tannen & H. E. Hamilton (Eds.), The handbook of discourse analysis (pp ). Oxford: Blackwell. 4. Coherence in discourse Brown, G., & Yule, G. (1983). Discourse analysis. Cambridge: Cambridge University Press.(pp ) Sanford, A. (2006). Coherence: Psycholinguistic approach. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language andlinguistics (pp ). Boston: Elsevier. 3
4 5. Macrostructure Louwerse, M. M., & Graesser, A. C. (2006). Macrostructure. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language andlinguistics (pp ). Boston: Elsevier. van Dijk, T. A. (1980). Macrostructures: An interdisciplinary study of global structures in discourse, interaction, and cognition. Hillsdale, N.J.: Erlbaum. (pp.1-25) 6. Superstructure Sanders, T., & Sanders, J. (2006). Text and text analysis. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language andlinguistics (pp ). Boston: Elsevier. van Dijk, T. A. (1980). Macrostructures: An interdisciplinary study of global structures in discourse, interaction, and cognition. Hillsdale, N.J.: Erlbaum. (pp ) 7. The study of translation Holmes, J. S. (2000). The name and nature of translation studies. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp ). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Translated! Papers on literary translation and translation studies, 2nd ed., pp , 1994, Amsterdam, The Netherlands: Editions Rodopi) Jakobson, R. (2000). On linguistic aspects of translation. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp ). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from On translation, pp , by R. Brower, Ed., 1959, Cambridge, MA: Harvard University Press) 8. Translation universals Mauranen, A. (2006). Translation universals. In E. K. Brown (Ed.), Encyclopedia of language andlinguistics (2nd ed., Vol. 13, pp ). Boston, MA: Elsevier. Pápai, V. (2004). A universal of translated text? In A. Mauranen & P. Kujamäki (Eds.), Translation universals: Do they exist? (pp ). Amsterdam, The Netherlands: John Benjamins. 9. Translation shifts Catford, J. C. (2000). Translation shifts. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp ). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from A linguistic theory of translation: An essay in applied linguistics, pp , 1965, Oxford, United Kingdom: Oxford University Press) Halverson, S. L. (2006). Translational equivalence. In E. K. Brown (Ed.), Encyclopedia of language andlinguistics (2nd ed., Vol. 13, pp ). Boston, MA: Elsevier. Nida, E. (2000). Principles of correspondence. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp ). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Toward a science of translating, pp , 1964, Leiden, The Netherlands: E. J. Brill) 10. Text, genre, and discourse in translation Bruce, D. (1994). Translating the Commune: Cultural politics and the historical specificity of the anarchist text. Traduction, Terminologie, Rédaction, 7, James, C. (2004). Genre analysis and the translator. In B. Hatim & J. Munday (Eds.), Translation: An 4
5 advanced resource book (pp ). Abingdon, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Target, 1(1), 21-41, 1989) 11. Cohesion and coherence in translation Blum-Kulka, S. (2000). Shifts of cohesion and coherence in translation. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp ). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Interlingual and intercultural communication: Discourse and cognition in translation and second language acquisition studies, pp , by J. House & S. Blum-Kulka, Eds., 1986, Tübingen, Germany: Narr) Klaudy, K., & Károly, K. (2000). The text-organizing function of lexical repetition in translation. In M. Olohan (Ed.), Intercultural faultlines: Research models in translation studies (pp ). Manchester, United Kingdom: St. Jerome. 12. Translation in the information technology era Arnold, D. J., Balkan, L., Meijer, S., Humphreys, R. L., & Sadler, L. (2004). Why MT matters. In B. Hatim & J. Munday (Eds.), Translation: An advanced resource book (pp ). Abingdon, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Machine translation: An introductory guide, pp. 4-12, 1994, London, United Kingdom: Blackwells-NCC) Bowker, L., & Barlow, M. (2008). A comparative evaluation of bilingual concordancers and translation memory systems. In E. Y. Rodrigo (Ed.), Topics in language resources for translation and localisation (pp. 1-22). Amsterdam, The Netherlands: John Benjamins. Macklovitch, E. (2006). Machine-aided translation: Methods. In E. K. Brown (Ed.), Encyclopedia of language andlinguistics (2nd ed., Vol. 13, pp ). Boston, MA: Elsevier The Language Learner (Psycholinguistics, ID, Motivation) 1. Foreign language aptitude Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. (Chapter 3) Skehan, P. (2002). Theorising and updating aptitude. In P. Robinson (Ed.), Individual differences and instructed language learning (pp ). Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 2. Foreign language anxiety Horwitz, E. K. (1995). Student affective reactions and the teaching and learning of foreign languages. International Journal of Educational Research, 23, MacIntyre, P. D. (1999). Language anxiety: A review of the research for language teachers. In D. J. Young (Ed.), Affect in foreign language and second language learning: A practical guide to creating a low anxiety classroom atmosphere (pp ). Boston, MA: McGraw-Hill College. 3. Learning styles Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. 5
6 Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. (Chapter 5) Reid, J. (1987). The learning style preferences of ESL students. TESOL Quarterly 21(1), Learning strategies Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. (Chapter 6) Tseng, W., Dörnyei, Z., & Schmitt, N. (2006). A new approach to assessing strategic learning: The case of self-regulation in vocabulary acquisition. Applied Linguistics, 27, The brief history of L2 motivation research Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. Chapter 4. Dörnyei, Z. (2009). The psychology of second language acquisition. Oxford: Oxford University Press. Chapter L2 motivation research in multicultural contexts Masgoret, A-M., & Gardner, R. C. (2003). Attitudes, motivation and second language learning: A meta-analysis of studies conducted by Gardner and associates. Language Learning, 53, Gardner, R. C. (2006). The socio-educational model of second language acquisition: A research paradigm. EUROSLA Yearbook, 6, pp The Hungarian scene of L2 motivation research Csizér, K. & Kormos, J. (2009). Modelling the role of inter-cultural contact in the motivation of learning English as a foreign language. Applied Linguistics, 30, Kormos, J. & Csizér, K. (2008). Age-related differences in the motivation of learning English as a foreign language: attitudes, selves and motivated learning behaviour. Language Learning, 58, pp Nikolov, M. (2001). A study of unsuccessful language learners. In Z. Dörnyei & R. Schmidt (Eds.), Motivation and second language acquisition (Technical Report #23, pp ). Honolulu, HI: The University of Hawai i, Second Language & Curriculum Center. 8. Language learners with special needs Sparks, R. & Ganschow, L. (1991). The impact of native language learning problems on foreign language learning: Case study illustrations of the Linguistic Coding Deficit Hypothesis. Modern Language Journal 77(1), Lexical storage and lexical access in the bilingual lexicon Dóczi, B. (2006). Mapping the mental lexicon of pre-intermediate learners: Word associations in a depth of word knowledge elicitation task. In M. Nikolov & J. Horváth (Eds.), UPRT 2006: Empirical studies in English applied linguistics (pp ). Pécs: Lingua Franca Csoport. 6
7 Forster, K. I. (2003). Lexical processing. In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp ). New York: Routledge. (Reprinted from An invitation to cognitive science, Vol. 1, pp , by D. N. Oscherson & H. Lasnik, Eds., 1990, Cambridge, MA: Massachusetts Institute of Technology) Pavlenko, A. (2009). Conceptual representation in the bilingual lexicon and second language vocabulary learning. In A. Pavlenko (Ed.), The bilingual mental lexicon (pp ). Bristol, United Kingdom: Multilingual Matters. 10. Memory and language Kormos, J., & Sáfár, A. (2008). Phonological short-term memory, working memory and foreign language performance in intensive language learning. Bilingualism: Language and Cognition, 11, Logie, R. H. (2003). Working memory. In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp ). New York: Routledge. (Reprinted from The Psychologist, 12(4), , 1999) 11. Listening comprehension Aitchison, J. (2008). The case of the missing fingerprint. In The articulate mammal (5th ed., pp ). New York: Routledge. Cutler, A., & Butterfield, S. (2003). Rhythmic cues to speech segmentation: Evidence from juncture misperceptions. In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp ). New York: Routledge. (Reprinted from Journal of Memory and Language, 31, , 1992) 12. Speech production in bilingual speakers Kormos, J. (2006). An overview of theories of first language production. In Speech production and second language acquisition (pp. 3-11). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. Kormos, J. (2006). Introduction: Issues in L2 speech production research. In Speech production and second language acquisition (pp. xvii-xxvii). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. Levelt, W. (2003). What do speakers monitor for? In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp ). New York: Routledge. (Reprinted from Speaking, pp , 1997, Cambridge, MA: Massachusetts Institute of Technology) 63 - Language and Society (Sociolinguistics, Pragmatics) 1. Standard and vernacular English Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 2: pp Regional varieties of English Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 6: pp
8 3. Social varieties of English Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 6: pp ; Chapter 7: pp Multilingualism Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 4: pp English-based pidgins and creoles Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 3: pp Language and power Van Dijk, T. A. (2003). Critical discourse analysis. In D.Schiffrin, D. Tannen, & H. E. Hamilton (Eds.), The handbook of discourse analysis. Oxford: Blackwell Publishing. Blackwell Reference Online. 26 May 2008 < 7. Language change Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 8: pp Concern with meaning: Semantics and pragmatics Leech, G. (1983). The principles of pragmatics London: Longman. pp Yule, G. (1996). Pragmatics. Oxford: Oxford University Press. Chapter 1: pp Speech Act Theory Huang, Y. (2007). Pragmatics. Oxford: Oxford University Press. Chapter 4: pp Grice s Cooperative Principle Grice, H. P. (1975). Logic and conversation. In P. Cole & J. L. Morgan (Eds.), Syntax and semantics 3: speech acts (pp ). New York: Academic Press. 11. Politeness Paltridge, B. (2006). Discourse analysis. London: Continuum. pp Widdowson, H. G. (1983). Learning purpose and language use. Oxford: Oxford University Press. 8
9 pp Pragmatics of English as an international language Seidlhofer, B. (2009). Accommodation and the idiom principle in English as a Lingua Franca. Intercultural Pragmatics 6(2), Learner language: analysis and assessment (Interlanguage & Error analysis; Testing) 1. Interlanguage studies: origins and background. Selinker, L. (1972). Interlanguage. IRAL, 10, Gass, S. M., & Selinker, L. (1994). The role of the native language: An historical overview. In S. M. Gass & L. Selinker (Eds.), Second language acquisition. An introductory course (pp ). Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum. 2. Behaviourism and cognitivism in the field of interlanguage. Odlin, T. (1989). Some fundamental problems in the study of transfer. In T. Odlin,Language transfer (pp ). Cross-linguistic influence in language learning. Cambridge: Cambridge University Press. Selinker, L. (1972). Interlanguage. IRAL, 10, Interlanaguage in the English lesson. Doughty, S., & Thompson, G. (1983). Problem English. A practical guide for Hungarian learners of English. Budapest: Tankönyvkiadó. Lightbown, P., & Spada, N. (1993). How languages are learned. Oxford: Oxford University Press. 4. Contrastive analysis and error analysis: concept and background. Odlin, T. (1989). Some fundamental problems in the study of transfer. In T. Odlin,Language transfer. Cross-linguistic influence in language learning (pp ). Cambridge: Cambridge University Press. Lightbown, P., & Spada, N. (1993). How languages are learned. Oxford: Oxford University Press. 5. The Hungarian variant of interlanguage: Hunglish. Doughty, S., & Thompson, G. (1983). Problem English. A practical guide for Hungarian learners of English. Budapest: Tankönyvkiadó. Ellis, R. (1992). Variability and second language acquisition. In R. Ellis, Language acquisition and language pedagogy(pp ). Clevedon: Multilingual Matters. 6. Common processes in interlanguage development and Second Language Acquisition. Gass, S. M., & Selinker, L. (1994). The role of the native language: An historical overview. In S. M. Gass & L. Selinker, Second language acquisition. An introductory course (pp ). Hillsdale, NJ: 9
10 Lawrence Erlbaum. Lightbown, P., & Spada, N. (1993.) How languages are learned. Oxford: Oxford University Press. 7. Test validation and its relationship to reliability Bachman, L. F.(1990). Fundamental considerations in language testing. Oxford: Oxford University Press. Messick, S. (1995). Validity of psychological assessment. American Psychologist, 50(9), Kinds of tests and communicative language testing Hughes, A. (2003). Testing for language teachers. (2nd ed.). Cambridge: Cambridge University Press. McNamara, T. (2000). Language testing. Oxford: Oxford University Press. 9. Reliability and statistical analyses. Bachman, L. F.(1990). Fundamental considerations in language testing. Oxford: Oxford University Press. Alderson, J. C., Clapham, C., & Wall, D. (1995). Language test construction and evaluation. Cambridge: Cambridge University Press. 10. The testing of language skills Hughes, A. (2003). Testing for language teachers (2nd ed.). Cambridge: Cambridge University Press. Kaftandijeva, F. (2004). Standard setting. In Council of Europe, Reference supplement to the preliminary pilot version of the manual for relating language examinations to the Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment (pp. 1-43). Strasbourg: Language Policy Division. 11. The testing of underlying competence or overall ability McNamara, T. (2000). Language testing. Oxford: Oxford University Press. Messick, S. (1995). Validity of psychological assessment. American Psychologist, 50(9), The stages of test development and standard setting Alderson, J. C, Clapham, C., & Wall, D. (1995). Language test construction and evaluation. Cambridge: Cambridge University Press. Kaftandijeva, F. (2004). Standard setting. In Council of Europe, Reference supplement to the preliminary pilot version of the manual for relating language examinations to the Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment (pp. 1-43). Strasbourg: Language Policy Division. Az oklevél minősítése: Az oklevél minősítését a záróvizsgára szerzett (A) és a szakdolgozatra (B) kapott érdemjegyek súlyozott átlaga adja a következők szerint: (A*0,45) + (B*0,55). 10
Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁR KÉPZÉS:
RészletesebbenOSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1)
OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRKÉPZÉS:
RészletesebbenANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK A szakot gondozó intézet: Angol-Amerikai Intézet A DIPLOMAMUNKÁVAL ÉS A SZAKZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Diplomamunka angol irodalom szakirányon Formai követelmények:
RészletesebbenOsztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOLTANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév és
Részletesebbennév a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás
név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program határidő Idegennyelvi-szorongás Language anxiety Érzelmeink szerepe a nyelvtanulásban The role of emotions in language learning Heltai
Részletesebben2016-tól felvett hallgatók számára. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenThékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test.
Thékes István Publikációs lista Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test. (submitted to Journal of Linguistics and Language Teaching). Vígh Tibor, Sominé
RészletesebbenA DIPLOMAMUNKÁVAL ÉS A SZAKZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
Részletesebben1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is.
III. Az SZTE ANGLISZTIKA mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban öefoglaló, eket
RészletesebbenNem tanári mesterképzést követően ugyanazon szakmából a középiskolai tanári szakképzettség megszerzése 2 félév, 60 kredit
Nem tanári mesterképzést követően ugyanazon szakmából a középiskolai tanári szakképzettség megszerzése 2 félév, 60 kredit Tantárgykód Tantárgynév Tanári felkészítés Gyakorlat Számonkérés 1. félév 2. félév
RészletesebbenÉletkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin
Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában Fenyvesi Katalin 1 Áttekintés Az átfogó projekt A motivációról és érzelmi tényezőkről szóló alprojekt Informánsok Adatgyűjtés
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = záróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenTeljesítendő kreditek a tárgycsoportban. Tárgyfelvétel típusa. Tárgy kredit
Anglisztika BA - Szakfelelős: Dr. Hegedűs Irén egyetemi docens Tárgykód Tárgycím Félév szám Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban Tárgy kredit Tárgyfelvétel típusa Tárgykövetel mény Heti óraszám1 Heti
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenMAGYAR PEDAGÓGIA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA SZÁZTIZEKETTEDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM
MAGYAR PEDAGÓGIA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA SZÁZTIZEKETTEDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2012 MAGYAR PEDAGÓGIA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (SZLÁV ÉS BALTI NYELVEK) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 1.ASZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenKommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1
Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenA tanulmányaikat 2015-ben megkezdett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) A tanulmányaikat 2015-ben megkezdett hallgatóknak Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció
RészletesebbenSZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA 2004-2008 Nyilvántartási szám: F 047017
SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA 2004-2008 Nyilvántartási szám: F 047017 Témavezető: Bártfainé Dr. Károly Krisztina Projekt címe. A szövegalkotási kompetencia korpusz alapú vizsgálata és számítógépes elemzése
RészletesebbenRUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = záróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenRUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) 2017-TŐL FELVETT HALLGATÓK SZÁMÁRA
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenRUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenMESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenOlvasástanulás egy életen át
Kópisné Gerencsér Krisztina Olvasástanulás egy életen át A XXI. század már eddig is több oktatáspolitikai reformelképzelésnek adott utat. Ezek közül az egyik az egész életen át tartó tanulás (azaz a lifelong
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION:
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION: A LONGITUDINAL STUDY OF A GROUP OF SECONDARY-SCHOOL LEARNERS OF ENGLISH A MOTIVÁCIÓ VÁLTOZÁSÁNAK HOSSZÚ TÁVÚ
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenPedagógus szakvizsga Angoltanári szakirány képzési programja
Pedagógus szakvizsga Angoltanári szakirány képzési programja A 0/06-os OKM-rendelet 2. számú Mellékletében szereplő c.) pont szerinti választható ismeretkörök (55 kredit) A pedagógus szakvizsga angoltanári
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenNYELVI MÓDOK EGY LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSA A közvetítői (fordítói és tolmács) és az egyszerűsített regiszterű nyelvi módok
1 KOVÁCS LÁSZLÓ NYELVI MÓDOK EGY LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSA A közvetítői (fordítói és tolmács) és az egyszerűsített regiszterű nyelvi módok 0. Bevezetés Jelen problémafelvető tanulmány tárgya a Grosjean-féle
Részletesebben2018-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) 2018-tól felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) 2016-tól felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenAngol Amerikai Intézet
Angol Amerikai Intézet OSZTATLAN TANÁRSZAK 017/18. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM BTAN1001OMA Skills Development (Speaking & Listening) BTAN1100OMA Vocabulary Building BTAN1005OMA BTAN110OMA- K Writing and Composition
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: TÖRTÉNETI INTÉZET ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítek: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = záróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenFOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK
Szakkönyvtár FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK 2013. szeptember Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Élet és Irodalom Figyelő Gazdaság és Jog Határozatok Tára HVG Közgazdasági Szemle Külgazdaság Magyar Hírlap
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK angoltanár, franciatanár, hon- és népismeret
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
Részletesebben2.4 A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció TANEGYSÉGLISTA k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenÖNÉLETRAJZ Kővári Edit
ÖNÉLETRAJZ Kővári Edit SZAKMAI TAPASZTALAT 2015 február- One Téma alapítása (kerekasztal mediátor) 2013 szeptember-december Vendégoktató, University of Derby, Üzleti Iskola és Buxton, Turizmus és Spa Menedzsment,
RészletesebbenSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK től felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA Jelek, rövidítések: EF=egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenTANEGYSÉGL ISTA (MA) SPANYOL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA. A tanulmányaikat 2015-ben megkezdő hallgatóknak A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:
TANEGYSÉGL ISTA (MA) A tanulmányaikat 2015-ben megkezdő hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ SPECIALIZÁCIÓKRÓL: 1) BUSINESS ENGLISH 2) FORDÍTÁS ÉS TOLMÁCSOLÁS ALAPJAI. 2016. március 10.
TÁJÉKOZTATÓ SPECIALIZÁCIÓKRÓL: 1) BUSINESS ENGLISH 2) FORDÍTÁS ÉS TOLMÁCSOLÁS ALAPJAI 2016. március 10. Jelentkezés mindkét specializációra Az elsős faliújságra kitett jelentkezési lapon lehet a felvételi
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele.. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenA tanulmányaikat 2017-ben megkezdett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) A tanulmányaikat 2017-ben megkezdett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139.
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Jürgen Esser Introduction to English Text Linguistics (Bevezetés az angol szövegnyelvészetbe) Frankfurt am Main:
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenKÖVETELMÉNYRENDSZER ANGOL KÖZÉP-, FELSŐFOKÚ PROFEX II. KURZUS
KÖVETELMÉNYRENDSZER ANGOL KÖZÉP-, FELSŐFOKÚ PROFEX II. KURZUS Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Nyelvi Kommunikációs Központ Tantárgy neve: Angol PROFEX II nyelvizsga-előkészítő kódja: kreditértéke:
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenA tanulmányaikat 2017-ben megkezdő hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) A tanulmányaikat 2017-ben megkezdő hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenSZAKFORDÍTÓ ÉS AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak 2017-től felvett hallgatóknak
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenMESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGL ISTA (MA) A tanulmányaikat 2015-ben megkezdő hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció
RészletesebbenII. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK
II. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő angol nyelv és kultúra tanára,
RészletesebbenDr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet
Dr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (2011. augusztus 9-ig) EDDIGI BEOSZTÁSOK 1996 - Egyetemi adjunktus (Angol Nyelvoktatási Tanszék /2011-
Részletesebbena 2011-ben felvett hallgatóknak A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) TURKOLÓGIA MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenDr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet
Dr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (2014. szept. 9-ig) EDDIGI BEOSZTÁSOK 1996 - Egyetemi adjunktus (Angol Nyelvoktatási Tanszék /2011-
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvételét javasoljuk. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) 2015-t l felvett őallőatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 015-t l felvett őallőatóknak k = kötelező
RészletesebbenÉrtékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok az indítani tervezett pedagógia alapképzési szakon
Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok az indítani tervezett pedagógia alapképzési szakon ME BTK Neveléstudományi Tanszék 2007 Az ismeretek ellenőrzése Az ismeretek ellenőrzése a kurzusok
RészletesebbenMESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhet végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szerepl megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2015-től felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenIGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata
Bándli Judit * IGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata Abstract Following the rule of agreement, one of the guiding principles of cooperative conversation is to avoid disagreement and
RészletesebbenIDŐTERV. ANKO01 English Language Development
IDŐTERV ANGKONO01 - Osztatlan Angol nyelv és kultúra tanára közös képzési rész Ösvények: Osztatlan Angol nyelv és kultúra tanára közös képzési rész MK-1 Közös képzési szakasz 1 2 3 4 5 6 - A mérföldkőben
Részletesebben2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenSzükséges kredit: 120 Félévek száma: 4 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %.
Anglisztika (MA) ANGTALM1 képzési terv Bölcsészettudományi Kar Kód: ANGTALM1 Szükséges kredit: 120 Félévek száma: 4 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %. Az írásos tanterv utolsó frissítésének ideje:
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium SZD = szakdolgozat Z = szakzáróvizsga k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység
Részletesebben2016-ban fölvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-ban fölvett hallgatóknak k = kötelező tanegység
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
Részletesebben2014-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenSzabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről
Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet Szociális Tanulmányok Tanszék Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről Utolsó módosítás dátuma: 2014.09.30.
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenA tanulmányaikat ben megkezdett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) A tanulmányaikat 2017 -ben megkezdett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon =
RészletesebbenSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK. Gazdasági és jogi szakfordító és terminológus (A/anyanyelv/ és B/idegen nyelv/ megnevezése)
TANEGYSÉGLISTA Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenA Debreceni Egyetem képzési programja 2019/2020. ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: angol alkalmazott nyelvészet angol elméleti nyelvészet angol irodalom angol kultúra és társadalom Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány
RészletesebbenKurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:
Részletesebbentolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenAzt csinálni, amit a Szelf akar
Azt csinálni, amit a Szelf akar Motiváció az autonómia-szükséglet perspektívájából Takács Hilda 15 16 17 Jegyzetek 1. Niemiec, Cristopher P. Ryan, Richard M.: Autonomy, competence and relatedness in the
Részletesebben2018-tól felvetteknek
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenZáróvizsga Szabályzat
Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar Záróvizsga Szabályzat Elfogadva a Kari Tanács 2018. május 24-i ülésén 7/2018 (05.24.) Érvényes a 2018/19. tanév őszi félévétől 1 Értelmező rendelkezések
RészletesebbenANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: angol alkalmazott nyelvészet angol elméleti nyelvészet angol irodalom angol kultúra és társadalom Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány
RészletesebbenDiszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete
Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés
RészletesebbenAngol olvasásértést mérő nyelvvizsgaszövegek komparatív vizsgálata. Lajtai Ádám ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola február 3.
Angol olvasásértést mérő nyelvvizsgaszövegek komparatív vizsgálata Lajtai Ádám ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola 2017. február 3. Áttekintés Bevezetés Elméleti háttér Kutatási módszerek Eredmények
RészletesebbenAnglisztika alapképzés órarendje, 2018/19. I. félév
III. évfolyam AMERIKANISZTIKA SZAKIRÁNY Kötelező tantárgyak XIV BTAN2000BA-K Literary and Cultural Kalmár Bényei 2 koll. Sz 10-12 Theory Séllei-Moise- Győri BTAN001BA-K Introduction to Studies 2 koll.
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenAdiszlexia és a nyelvtanulás kapcsolatáról sok fellelhető szakirodalom áll rendelkezésre
Diszkalkulia és nyelvtanulás Szemle A szöveges feladatok elolvasása, megértése, adatok lejegyzése, műveletté alakítása, műveletvégzés, szöveges válasz leírása mind-mind gondot okoz egy diszlexiás, diszkalkuliás
RészletesebbenDombi Judit. PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, tudományos segédmunkatárs
Dombi Judit Születési hely, idő: Pécs, 1985. 01. 06. 7624 Pécs, Alkotmány u. 3. E-mail: judit_dombi@yahoo.co.uk Tel: +36-70-778-93-78 Állampolgárság: magyar Munkahely PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola,
RészletesebbenELTE A tanári szak zárása OTAK, RTAK június Budapest
ELTE A tanári szak zárása OTAK, RTAK 2019. június 18 28. Budapest A szakzárás részei A szakdolgozat benyújtása, elégtelennél jobb minősítés szerzése (OTAKban) A portfólió benyújtása, elégtelennél jobb
RészletesebbenELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis
Kutatóhely neve (intézet, tanszék, kutatócsoport, doktori iskola, doktori program): ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvpedagógia Tanszék, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Kutatási téma címe:
RészletesebbenCohesion and Writing Quality: Exploring the Construct of Cohesion in Euro Examinations. Kohézió és Írásminőség:
Doktori (PhD) értekezés tézisei Cohesion and Writing Quality: Exploring the Construct of Cohesion in Euro Examinations Kohézió és Írásminőség: A Kohézió Konstruktumának Feltáró Elemzése az Euro Nyelvvizsgán
RészletesebbenMESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
Részletesebben