A felépítés elvi alapjait az ÁSF és Reissner-Mindlin-féle lemezhajlítási elmélet alkotja. pontjának elmozdulás koordinátái,
|
|
- Ödön Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lm- és héjlmk modllés éknség: Olassa l a bkdést! Gűjts k/tanulja mg a oparamtrkus lmlm flépítésénk jllmőt! 63 Ioparamtrkus lmlm A flépítés l alapjat a ÁSF és Rssnr-Mndln-fél lmhajlítás lmélt alkotja + függtln skalár mőr kll kölítő függénkt flnn: Öt ( 3) N w N ( ξη ) = h( ξη ) w u ( ξη ) = h( ξη ) u = = N ÁSF ϕ N ξη = h ξηϕ hajlítás ( ξη ) = h( ξη ) = N = ϕ ( ξη ) = h ( ξηϕ ) = u w - a köépsík P pontjának lmodulás koordnátá u - a síkba ső lmodulások w - a köépsíkra mrőlgs lmodulás (lhajlás) ϕ ϕ - a köépsík normálsának a köépsíkra ső és tngl körül söglfordulása u A általánosított csomópont lmodulásktor: q = w ϕ ϕ w u A lm jllmőnk flépítés a korábbakban smrtttt sokásos módon történk éknség: Jg mg a oparamtrkus lmlm llstés problémájának típusat jllmőt! Illstés probléma: - skrén srkt - bordás mrítés ϕ ϕ
2 Ek a lm lmk a élk mntén nm llsthtők öss Hánk a csomópontokban g ϕ söglfordulás a köépsík normálsának saját tngl körül lfordulása Eért a csomópont lmodulásktort bőítn kll ϕ -l A ϕ a lm blsjébn u mő kölítését k kll bőítn -ből a lm blsjébn síkbl lmodulások sármanak ϕ -től függő tagokkal A ϕ u P ϕ Fontos kötlmén: a élk mntén a kapcsolódó héjlmkn a lmodulásmőnk aonosnak kll lnn A Krchoff-Lo lmélt srnt flépíttt héjaknál/lmknél nmcsak a lmodulásmő hanm a lmodulásmő lső dráltjanak foltonosságát (aonosságát) s btosítan kll éknség: Olassa l a bkdést! Jg mg a cntrkus kapcsolódás modllésénk jllmő típusat! Rajolja l a mérnök mgalósítást és a mchanka modllt! 64 Ecntrkus kapcsolódás modllés - A héj/lm ugrássrű astagságáltoása: köépsík köépsík - Mrítés ékon slénű rúddal köéponal - Rudak térbl kapcsolódása
3 köéponal A köéponal F éknség: Jg mg a cntrctás ktort csomópontpár lmt és jllmőkt! Ecntrctás ktor: = a + b + c Ecntrkus kapcsolat: a csomópontok köött mr kapcsolatot létsítünk Csomópontpár: A- alcsomópont F- főcsomópont c b q = E Ωq A q = c a q F A F b a a= A F b= A F c= A mátr bal oldal ( 3 3) -as blokkja mr tstsrű lmodulást a jobb oldal ( 3 3) blokkja pdg g mr tstsrű lforgatást ho létr A F -as A alakáltoás során a A és F csomópontok úg moognak mntha g mr tst pontja lnnénk (a kööttük lő táolság állandó marad) éknség: Olassa l a bkdést! Jg mg a oparamtrkus héjlm jllmőt és a alkalmaott koordnáta rndsrk típusát! 65 Ioparamtrkus héjlm A flépítés l alapjául a héjak mmbrán lmélt és a Rssnr-Mndln-fél hajlítás lmélt solgál ζ ξ 7 η 4 6 5
4 A ddg sokásostól ltérő módon építjük fl a héjlmt Eg oparamtrkus térbl lmből ndulunk k amlnél a astagság mntén a gomtrát lnárs függénnl írjuk l Flépítés: - Nm tjük l a héjlmélt össfüggéskt - A Rssnr-Mndln-fél fltétlést a térbl lmb építjük b A lmn értlmünk köépflültt A astagság mnt gnsk kölítőlg a köépflült normálsanak tknthtők Koordnáta rndsrk: - onatkotatás KR (DDKR): tt értlmük a uw lmodulás koordnátákat ξηζ - lmh kötött hl KR: görbonalú nm dréksögű KR bbn értlmük a lm gomtráját ξ ηζ - a héj köép flültéh kötött KR: dréksögű görbonalú KR bbn értlmük a köépflült normálsának ϕ ϕ söglfordulását éknség: anulmánoa a oparamtrkus héjlm gomtra lírását! Rajolja fl oparamtrkus héjlm ábráját! A lm gomtrájának lírása: +ζ f ζ a ( ξηζ ) = h( ξη ) + = +ζ f ζ a ( ξηζ ) = h( ξη ) + = +ζ f ζ a ( ξηζ ) = h( ξη ) + = a nd: a ζ= alsó flültn léő csomópont f nd: a ζ= flső flültn léő csomópont A össfüggéskbn h ( ξη ) a síkbl kadratkus oparamtrkus lm alakfüggén h = ( +ξξ )( +ηη)( ξξ +ηη ) ( = 357 ) η h = ( +ξξ)( η )( +ηη )( ξ ) ( = 46 ) ξ 4 A héjlm alakfüggén: h h h + ζ ξηζ = ξη +ζ ( ξηζ ) = h( ξη ) 3 ( = )
5 ( ) ( ) f a ξηζ +ζ A gomtra lírása mátr alakban: h( ) ζ ξηζ = ξη = + ξηζ f a + ζ f a Átalakítás: ( ξηζ ) = h( ξη ) + h( ξη ) ( ) = = af k f a + ζ f a ( ξηζ ) = h( ξη ) + h( ξη ) ( ) = = af k f a + ζ f a ( ξηζ ) = h( ξη ) + h( ξη ) ( ) = = af k ζ r ξηζ = h ξη rk + raf = Össfoglala: ζ r af t ξ η f r af a r k r af csak kölítőlg adja mg a jlű csomópontban a köépflült normálsának ránát éknség: anulja mg a lmodulásmő kölítésénk fltétlt! Írja fl/jg mg a lmodulásmőt jllmő össfüggést! A lmodulásmő kölítés A lmodulásmőt a köépflülth kötött mnnségkkl (általánosított csomópont lmodulásokkal) akarjuk lírn A 3D fladatot D fladatra rdukáljuk A héjat a köépflültél hlttsítjük és a mchanka állapotokat mghatároó mnnségkt a köépflülth kötjük
6 3 köépflült P t a köépflült érntősíkja 3 pdg a köépflült normáls gségktora a P pontban t u = ξηζ = h ξη q + h ξη ζ ϕ ϕ = k = A lmodulásmő: ( ) ( ) ( ) t - a héj astagsága a jlű csomópontban ϕ - a normáls tngl körül söglfordulása a KR-bn ϕ - a normáls tngl körül söglfordulása a KR-bn ( ξηζ ) ( ξηζ) ( ξηζ ) u uk u ( ξηζ ) = q = k k w w k uw - a héj ttsőlgs P pontjának lmodulása a KR-bn uk k w k - a köépflült jlű csomópontjának lmodulása a KR-bn éknség: anulja mg a söglfordulások lőjl sabálát! Rajolja l a söglfordulások lőjlét smlélttő ábrákat! Jg mg a héjlm tulajdonságat a lm sabadságfokát! A söglfordulások lőjl: ϕ > ϕ t t = ϕ u P ϕ > t t = ϕ ϕ u q k Csomópont általánosított lmodulásktor: q = ϕ w = ϕ ϕ ϕ A lm sabadságfoka: 5 = 4
7 A lmodulásmő: ( ) ( ) u ξηζ u t h( ) ϕ ξηζ = ξη h( ξηζ ) = = ϕ w w ξηζ u ξηζ = A ξηζ q ( 3 4) 3 4 A appromácós mátr jlű csomópontho tartoó blokkja: t t h h ζ h ζ t t A ( ξηζ ) = h h ζ h ζ t t h h ζ h ζ Mgjgés: - A gomtra lírása a astagság mntén lnárs - A w lhajlás (köépflültr lmodulás) a astagság mntén állandó - A héjlm sgorúan né nm s oparamtrkus - A élk mnt llstésh tt s fl kll nn ϕ söglfordulást a u és mők kölítés bőül éknség: Jg mg a alakáltoás jllmők a fsültségk és a anagjllmők mátrának alakját! Alakáltoás jllmők: u ε ε u ε ξηζ = γ = + γ u w γ + w + σ σ σ ξηζ = τ = C ε ξηζ τ τ Fsültségk:
8 ν ν ν E A anagjllmők mátra otróp anagra: C = ν ν ν Probléma: ( ) ( ) w ξηζ A héj köépflültéh kötött KR: u ξηζ ξηζ Ek a mők nm állnak rndlkésr köépflült ζ a 3 η a ξ P r k A köépflültn léő ttsőlgs P pont hlktora: r = ξη + ξη + ξη k A ξη koordnáta-onalak érntőktora: rk a = = + + = a + a + a ξ ξ ξ ξ rk a = = + + = a + a + a η η η η A érntőktorok ksámítása: h( ξη ) h( ξη ) h( ξη ) a = + + = ξ = ξ = ξ h( ξη ) h( ξη ) h( ξη ) a = + + = η = η = η a a A köépflült normáls gségktora: 3 = a tngl ránát adja mg a a A köépflült érntősíkjába ső gségktorok: = 3 = 3 ha 3 a tnglll ha 3 a tnglll = 3 = 3 Mgjgés: - A KR a lmtől függtln - A KR flétlér a ϕ ϕ és ϕ söglfordulások össllstéséh és alakáltoás jllmők lőállításáho an sükség
9 A és koordnáta-rndsr köött transformácó: ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) cos cos cos 3 = cos cos cos = A transformácós függénk tulajdonsága: = - a hl függén: - ortogonáls: = A lmodulásmő drált tnora: 3 cos cos cos 3 u u u D= a KR-bn u u u D = a KRbn ˆ u u u D= ξ + η + ζ - a ξηζ KR-bn ξ η ζ ˆ ˆ ˆ D JD D J = = D D= D J Kapcsolat a drált tnorok köött: A - ξηζ lképés J Jacob mátra: ˆ = = = D D D D D D J σ τ τ σ τ τ A fsültségk transformácója: τ σ τ = τ σ τ τ τ σ τ τ σ A fsültségk transformácójára alójában nncs s sükség mrt a köépflült KR-ébn tt fsültségk többt mondanak mnt a onatkotatás KR-blk éknség: Olassa l a bkdést! Jg mg a rétglt héjlm jllmőt! 66 Rétglt kompot héjlm A klasskus rétgés lmélt kölítő fltétlés: - Mndn rétg ékon ( t t) - A rétgk anaga lnársan rugalmas homogén anotróp - A rétgk ÁSF/mmbrán állapotban annak - A rétgk tökéltsn tapadnak gmásho kötük tökélts kétoldalú kapcsolat an (nm álhatnak l nm csúshatnak l gmáson) - ljsül g gomtra/knmatka hpotés: pl: a Krchoff-Lo ag a Rssnr- Mndln E a lmélt kölítő és nm llntmondásmnts éknség: Rajolja l a ortotróp rétg mchanka modlljét! Jg mg a függtln anagjllmőkt!
10 Eg ortotróp rétg mchanka modllj: 3 n ϑ ϑ 3 - anag domnáns sálránho kötött KR - a héj köépflültéh kötött KR t k Eg rétg anagtörén a anag KR-bn: E νe νe E σ = ε + ε σ = ε + ε ν ν ν ν ν ν ν ν τ 3 = G3γ3 τ 3 = G3γ3 Csak a Rssnr - Mndln lméltnél τ = G γ Függtln anagjllmők: E E ν G G3 G3 Rssnr - Mndln ν ν A anagállandók mátra smmtrkus: = E E éknség: Jg mg a rétglt héjlm slárdságtan jllmőt! Mgjgésk: t - Nm btos hog a héj = ± flültén ébrdnk a mamáls fsültségk Mndn rétgbn a határflültkn kll mghatáron a fsültségkt - A slárdságtan llnőrést s rétgnként kll légn A otróp anagok tönkrmntlét jlő krtérumok (Mohr HMH) tt nm hasnálhatók köépflült ξ σ éknség: Írja fl/tanulja mg a sa-wu-fél tönkrmntl krtérumot mgadó össfüggést!
11 sa-wu-fél tönkrmntl krtérum: A rétg g pontjában akkor lép fl tönkrmntl ha a alább össfüggés fnnáll: σ σ τ + + σ + σ + + σhσ N σhσn σh σn σh σn τs τ τ σσ τ3s τ3s σhσ N σhσn σh σ H - húóslárdság a és ránban σn σ N - nomóslárdság a és ránban τ τ τ - níróslárdságok S 3S 3S Rétglt héjlm ϕ w ϕ u ϕ éknség: anulja mg a rétglt héjlm mchanka modlljénk a dfnícóját ábráját! Írja fl/jg mg a lm mrség mátrát! Mchanka modll: a héj köépflültén fltt lm A lm mrség mátrának lőállítása: n K = B ( ) C B ( ) da d k k = ( t ) k ( A ) n - a rétgk sáma C - a lm k jlű rétgénk anagállandó mátra k A - a lm köépflülténk trült
8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltán g adjunktus; Bojtár Grgl g Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 8 Fsültségi állapot smlélttés Adott: Ismrt g silárd tst pontjában a fsültségi állapot
Részletesebben8. MEREVÍTETT LEMEZ - ÉS HÉJSZERKEZETEK
MEREVÍTETT LEMEZ - ÉS HÉJSZERKEZETEK Héj: Lm: - Olan s amlnk gk mér a másk ké méréh képs kcs A lgksbb mér lnvés: vasagság - Érlmhő köépflül aml nm sík hanm görbül flül A köépflül a vasagság mér flésponja
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
.5.. _. tés Végslm-mósr Végslm-mósr. A gomtra tartomán (srkt) flostása (égs)lmkr.. okáls koornáta-rnsr flétl kacsolat a lokáls és globáls koornátarnsrk köött.. A bás függénk flétl fnálása lmnként.. A mrség
Részletesebben4. A VÉGESELEM MÓDSZER ELMOZDULÁS MODELLJE
4 VÉGESEEM MÓDSZER EMOZDUÁS MODEJE végslm módsr numrus lárás mérnö fa fladato ölítő mgoldására módsr a sámítástchna flődésévl párhuamosan alault Jlnlg unvráls nagon sofél fladat mgoldására alalmas végslm
Részletesebben5. modul: Szilárdságtani Állapotok. 5.3. lecke: A feszültségi állapot
5 modul: Silárdságtai Állapotok 53 lck: A fsültségi állapot A lck célja: A taaag flhasálója mgismrj a fsültségi állapot fogalmait valamit mg tudja határoi g lmi pot körték fsültségi állapotát Kövtlmék:
RészletesebbenRobotok irányítása. főiskolai jegyzet javított változat. írta: Tukora Balázs
Robotok ránítása főskola jgt javított váltoat írta: Tukora Balás Pécs, 4 . Bvtés Jln jgt a Pécs Tudomángtm Pollack Mhál Műsak Főskola Karán foló Műsak Informatka képés Robotránítás rndsrk I-II. tantárgaho
Részletesebben10. TERMOMECHANIKAI FELADATOK VÉGESELEM MEGOLDÁSA
1 ERMOMECHNIKI FELDOK VÉGESELEM MEGOLDÁS V, m dv rr dm dv d n hr trmodnama I főtétlén ntgrál alaa a V térfogatú (m tömgű) és flültű tstr: d dt u dm F dv r dm h d, m V m n d a tst blső a blső rő a hőforráso
Részletesebben5. A SZILÁRDSÁGTAN 2D FELADATAI
5 A SZILÁDSÁGAN D FELADAAI A slárdságta (rugalasságta) kétdós vag kétértű (D) fladata köréb háro fladatcsoportot sokás sorol: - a sík alakváltoás fladatokat (SA) - a általáosított síkfsültség állapot fladatat
RészletesebbenA szilárdságtani rúdelmélethez
A slárságtan rúlmélth Már mgnt találtn a ntrntn g anagot [ ], ml lnított valamt. Most rről ls só. A történt, hog [ ] - b blolvasva fltűnt a [ 2 ] Sgr Fal - fél, valamnt a [ 3 ] Lana ~ Lfsc - fél tárgalásmóho
Részletesebben6. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK
6 SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAOTOK 6 Alapfogalmak Silárdságta: a trhlés lőtt és utá is tartós ugalomba lvő alakváltoásra képs tstk kimatikája diamikája és aagsrkti vislkdés Trhlés: ismrt külső rőrdsr Tartós ugalom:
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
RészletesebbenHéj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok
Héj / leme hajlítási elméletek felületi fesültségek / élerők és élnomatékok Tevékenség: Olvassa el a bekedést! Jegee meg a héj és a leme definícióját! Tanulja meg a superpoíció elvét és a membrán állapot
Részletesebben5. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK
5 SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAOTOK 5 Alapfogalmak Silárdságta: a trhlés lőtt és utá is tartós ugalomba lvő alakváltoásra képs tstk kimatikája diamikája és aagsrkti vislkdés Trhlés: ismrt külső rőrdsr Tartós ugalom:
RészletesebbenSzerkezetek numerikus modellezése az építőmérnöki gyakorlatban
Szrkztk numrikus modllzés az éítőmérnöki gakorlatban intéztigazgató hltts, tanszékvztő, őiskolai docns a Magar Éítész Kamara tagja, a Magar Mérnöki Kamara tagja a ib Nmztközi Btonszövtség Magar Tagozatának
Részletesebbenu u IR n n = 2 3 t 0 <t T
IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A 0 0 0 < T F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A 0 0 0 A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε
Részletesebben5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Trisz Pétr, g. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Síkbli rőrndszr rdő vktorkttős, vonal mntén mgoszló rőrndszrk..
Részletesebben6. A végeselem közelítés pontosságának javítása Fokszám növelés (p-verziós elemek)
6 A végslm közlítés pontosságánk jvítás Fokszám növlés (p-vrzós lmk) A végslm közlítés pontosság jvíthtó: - végslm hálózt sűrűségénk növlésévl több lm, több csomópont, szbdságfok növlés (hvrzó, h-konvrgnc)
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék
Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn (MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára 0. októbr
Részletesebben1. RUGALMASSÁGTANI ALAPFOGALMAK
RUGALMASSÁGTANI ALAFOGALMAK Silárdságta: a trhlés lőtt és utá is tartós ugalomba lévő alakváltoásra képs tstk kimatikája diamikája és aagsrkti vislkdés A értlmésb lőforduló kifjésk magaráata: Trhlés: a
RészletesebbenTerhelés: Minden erőt egy terhelési esetben veszünk figyelembe.
71 Síkbeli rácsos tartó Adott: A serkeet geometriai méretei A rudak átmérője: d = 4 mm A anag acél: 5 N E =,1 1, ν =,3 mm A terhelés: F1 = F = kn, F 3 = 4 kn F 1 A 6 5m F F 3 1 m B Feladat: a) A serkeet
Részletesebben4. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZTT ECHANIKA TANSZÉK 4. ECHANIKA STATIKA GYAKRLAT (kdolgozta: Trsz Pétr, g. ts.; Tarna Gábor, mérnök tanár) Erő, nomaték, rőrndszr rdő, rőrndszrk gnértékűség 4.. Példa: z
RészletesebbenDiszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
RészletesebbenFORGÓRÉSZ DINAMIKUS KIEGYENSÚLYOZÁSA I. Laboratóriumi gyakorlat elméleti útmutató
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MŐZKI TUDOMÁNYI KR LKLMZOTT MECHNIK TNZÉK 1. tög-kgnsúlozatlanság FORGÓRÉZ DINMIKU KIEGYENÚLYOZÁ I. Laoratóru gakorlat lélt útutató gépk rzgésénk okozóa sok stn a rndzés forgórészénk
RészletesebbenA kötéstávolság éppen R, tehát:
Forgás és rzgés spktroszkópa:. Határozzuk mg a kövtkző részcskék rdukált tömgét: H H, H 35 Cl, H 37 Cl, H 35 Cl, H 7 I Egy m és m tömgű atomból álló kétatomos molkula rdukált tömg () dfnícó szrnt: mm vagy
RészletesebbenA szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése
A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai
RészletesebbenIII. Differenciálszámítás
III Dinciálszámítás A inciálszámítás számnka lsősoban aa aló hog mgállapítsk hogan áltoznak a kémiában nag számban lőoló többáltozós üggénk A inciálszámítás mgaja a áltozás sbsségét báml kiszmlt pontban
RészletesebbenD r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.
D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A
Részletesebben7. Térbeli feladatok megoldása izoparametrikus elemekkel
7 ébl fladatok mgoldása zoaamtkus lmkkl ébl fladat: A tst (alkatész) alakjáa (gomtájáa) és thlésé nézv nncs smmln kolátozó fltétlzés 7 Összfoglaló smétlés Elmozdulásmző: u ux v wz Elmozdulás koodnáták:
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV
Lap: 1/145 AZ INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI E AZ MSZ EN ISO 9001 SZABVÁNY ALAPJÁN, ILLETVE MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A KÖZOK-TATÁSI TÖR- VÉNY (1993. ÉVI LXXIX.)
RészletesebbenBojtár-Gáspár: A végeselemmódszer matematikai alapjai
Bojtár Imr Gáspár Zsolt A végslmmódszr matmatka alapja Elktronkusan ltölthtő lőadásvázlat építőmérnök hallgatók számára. http://www.pto.bm.hu/m/htdocs/oktatas/oktatas.php Kadó: BME Tartószrkztk Mchankája
Részletesebben13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális!
. gyakorlat Visszacsatolt művltirősítők.) Példa b (s) 6 ; r/s, Mr/s kω, 9 kω, kω, ( s )( s ) Kérdésk: /b?, ha a ME ális! Mkkora lgyn érték ahhoz, hogy az /b rősítés maximális lapos lgyn ( ξ ). Mkkora a
RészletesebbenM3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE
M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE. A mérés élja A mérés fladat égyzt krsztmtsztű satorába bépíttt, az áramlás ráyára mrőlgs szmmtratglyű, külöböző átmérőjű hgrkr ható ( x, y ) rő
RészletesebbenFIZIKA BSc, III. évfolyam / 1. félév Optika előadásjegyzet POLARIZÁCIÓ. Dr. Barócsi Attila, Dr. Erdei Gábor,
FIZIK BSc III. évfolm /. félév Opk lődásjg POLRIZÁCIÓ D. Bócs l D. d Gáo 7-9-8 jánlo skodlom: Kln-Fuk: Rch P.: Slh-Tch: Polácó: Opcs Bvés modn opká Fundmnls of Phooncs Oln M hullámo nvünk polálnk mln éősségvko
RészletesebbenAz F er A pontra számított nyomatéka: M A = r AP F, ahol
Sécheni István Egetem M saki Tudománi Kar lkalmaott Mechanika Tansék LKLMZTT MECHNIK () Mi a mechanika tárga? Elméleti kérdések és válasok MSc képésben réstvev mérnök hallgatók sámára nagi rendserek (testek)
Részletesebben1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK
Gak 01 Mechanka. Szlárdságtan 016 01 Segédlet MECHNK. TNNYG SMÉTLÉSE Tartalom 1. MÁSODRENDŰ NYOMTÉK... 1. RÁCSOS TRTÓ.... GÉNYEVÉTEL ÁRÁK... 5. TÉREL TRTÓK GÉNYEVÉTEL ÁRÁ... 8 Ez a Segédlet a 015, 016
Részletesebben1. Testmodellezés. 1.1. Drótvázmodell. Testmodellezés 1
Tstmodllzés 1 1. Tstmodllzés Egy objktum modlljén az objktumot rprzntáló adatrndszrt értjük. Egy tstmodll gy digitális rprzntációja gy létz vagy lképzlt objktumnak. trvzés, a modllzés során mgadjuk a objktum
Részletesebben12. Kétváltozós függvények
. Kétváltoós üggvénk Értlmés: a = képlt g kétváltoós üggvént ad mg ha a sík bárml pontjáho és üggtln váltoók a üggő váltoó lgljbb g érték tartoik. Ha g sm akkor a üggvén nm értlmtt abban a pontban ha g
RészletesebbenAz összetett hajlítás képleteiről
A össetett hajlítás képleteiről Beveetés A elemi silárdságtan ismereteit a tankönvek serői általában igekenek úg kifejteni, hog a kedő sámára se okoanak komolabb matematikai nehéségeket. A húásra / nomásra
Részletesebben5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (idolgozt: Trisz Pétr, g. ts.; Trni Gábor, mérnötnár) Erőrndszr rdő vtorttős, vonl mntén mgoszló rőrndszr.. Péld Adott: z
RészletesebbenMágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata
Mágnss anyagok lktronmikroszkópos vizsgálata 1. Transzmissziós lktronmikroszkóp 1.1. A mágnss kontraszt rdt a TEM-bn Az lktronmikroszkópban 100-200 kv-os (stlg 1 MV-os) gyorsítófszültséggl gyorsított lktronok
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok
Gakorló feladatok a. zárthelihez Kidolgozott feladatok. a) Határozzuk meg a függesztőrúd négzetkeresztmetszetének a oldalhosszát cm-re kerekítve úg, hog a függesztőrúdban ébredő normálfeszültség ne érje
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.
9 modul: A rugalmasságtan D feladatai 9 lecke: A D feladatok definíciója és egenletei A lecke célja: A tananag felhasnálója megismerje a rugalmasságtan D feladatainak elméleti alapjait Követelmének: Ön
Részletesebben3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM AAMAZOTT MECHANIA TANSZÉ 5. MECHANIA-VÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szül Vronika g. ts.) V. lőadás. okális aroimáció lv végslm diszkrtizáció gdimnziós fladatra Amint azt
RészletesebbenNéhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343
Házi ladatok mgoldása 0. nov.. HF. Elmzz az ( ) = üggvényt (értlmzési tartomány, olytonosság, határérték az értlmzési tartomány véginél és a szakadási pontokban, zérushly, y-tnglymtszt, monotonitás, lokális
RészletesebbenHibrid végeselem módszer vastag lemezek elemzéséhez
Hbrd égslm módsr astag lmk lméséh Cc L, Dr. Gobs Zsongor, rda Dan, Popa nca, Dr. Marţan Ironm Kolosár Műsak Egtm, Romána bstract In th ar t has bn startd th dlopmnt of a FEM basd comptng softar packag,
Részletesebben9. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI
9 A UGALMASSÁGTAN D FELADATAI A D ( két dimeniós ) feladatok köös jellemői: - két skalár elmodulásmeő különöik nullától - minden mechanikai menniség két helkoordinátától függ 9 Sík alakváltoás (SA) a)
RészletesebbenMintavételes rendszerek szabályozása Irányítástechnika II. PE MIK VI BSc 1
Mintvétls rndsrk sbályoás 23..2. Irányítástchnik II. PE MIK VI BSc Bvtés Mintvétls sbályoás sáítógéps folytirányítás gyéb rndsrk kritéri: folyt időállndói és intvétlési idő össérhtőség Pillntsrű, lináris
RészletesebbenTERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor. 3. Lineáris háromszög elem
TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Előadás jgyzt Dr. Goda Tibor 3. Lináris háromszög lm - A végslms mgoldás olyan approximációs függvénykn alapul, amlyk az gys lmk vislkdését írják l (lmozdulás függvény
RészletesebbenSIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL
SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL ADOTT: Az ábrán látható db végslmből álló tartószrkzt gomtriája, mgfogása és trhlés. A négyzt alakú síkalakváltozási végslmk mért 0 X 0 mm. p Anyagjllmzők:
RészletesebbenA projekt keretében elkészült tananyagok:
VÉGESEEM-MÓDSZER A pojt tébn lésült tananago: Anagtchnológá Matals tchnolog Anagtdomán Áamlástchna gép CAD tanönv CAD Boo CAD/CAM/CAE ltons példatá CAM tanönv Mééstchna Ménö optmalácó Engnng Optmaton Végslm-analís
RészletesebbenVégeselem analízis (óravázlat)
Végslm analízis óravázlat Készíttt: Dr Pr Balázs Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék 3 fbruár 7 Copyright Dr Pr Balázs Mindn jog fnntartva Ez a dokumntum szabadon másolható és trjsztht Módosítása
RészletesebbenSzilárdtestek elektronszerkezete feladatok
Szilárdtestek elektronszerkezete feladatok Csősz Gábor 8. január.. feladat A feladatban az alábbi mátriot kell diagonizálni. ε B,F,G (k) V V H = V ε B,F,G (k) V V V ε B,F,G (k) Kihasználva a rács szimmetriáját
RészletesebbenVégeselem analízis (óravázlat)
Végslm analízis óravázlat Készíttt: Dr Pr Balázs Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék dcmbr 8 Copyright Dr Pr Balázs Mindn jog fnntartva Ez a dokumntum szabadon másolható és trjsztht Módosítása
RészletesebbenSZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)
SILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) Szilárdságtan Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
RészletesebbenA szelepre ható érintkezési erő meghatározása
A szlpr ható érintkzési rő mghatározása Az [ 1 ] műbn az alábbi fladatot találtuk. A fladat: Adott az ábra szrinti szlpmlő szrkzt. Az a xcntricitással szrlt R sugarú bütyök / körtárcsa ω 1 állandó szögsbsséggl
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenMŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010)
MŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010) Műszaki Mechanika II Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A másodrendű tenzor transzponáltjának
RészletesebbenBevezetés a fúziós plazmafizikába 7.
Bvztés fúzós plzmfzkáb 7. Részcskék ütközés plzmákbn, trnszport r. Grgő Pokol BME NTI Bvztés fúzós plzmfzkáb 018. októbr 16. Progrm átum Elődó Cím Szptmbr 4Pokol Szptmbr 11Pokol Szptmbr 18Pokol Szptmbr
RészletesebbenA csoport. Statika ZH feladat. Határozza meg az erőrendszer nyomatékát a F pontra! a = 3 m b = 4 m c = 4 m
Stata ZH-1. 215. 1. 14. A csoport 1. feladat Határozza meg az erőrendszer nyomatéát a F pontra! a = 3 m b = 4 m c = 4 m F 1 = 5 N F 2 = 1 N M = 5 Nm M = + 4 + 3 4 F 1 = 2 = + 12 16 + 9 + 16 3 + 4 F 2 =
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérséklt sugárzás (Dr. Parpás Béla lőadása alapján ljgyzték a Mskolc gytm harmadévs nformatkus hallgató) Alapjlnségk Mndnnap tapasztalat, hogy a mlgíttt tstk hősugárzást (nfravörös sugárzást) bocsátanak
RészletesebbenEgzakt következtetés (poli-)fa Bayes-hálókban
gakt követketetés pol-fa Baes-hálókban Outlne Tpes of nference B method: exact, stochastc B purpose: dagnostc sngle-step, sequental DSS, explanaton generaton Hardness of exact nference xact nference n
RészletesebbenA cikloisív alakú felületi egyenetlenség adatai közötti összefüggésekről
Bvés A cikloisív alakú lüli gynlnség adaai kööi össüggéskről A aipari orgácsoláslméli képlk lvés során öbb okból is kölíéskkl élünk Flvődh a kérdés, hogy a kölíéskől mns, a gyakorlaban sin sosm lőálló
Részletesebben(2) A d(x) = 2x + 2 függvénynek van véges határértéke az x0 = 1 helyen, így a differenciálhányados: lim2x
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS MINTAPÉLDÁK.. Példa. Határozzuk mg az f = függvénnk az = hlhz tartozó diffrnciahánados függvénét, majd vizsgáljuk mg, hog f diffrnciálható- az -ban adjuk mg az = hlhz tartozó diffrnciálhánadost.
Részletesebben12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA
. Laoratórum gakorlat MÉRÉSK FLDOLGOZÁSA. A gakorlat célja Lgks égztk LS) módszré alapuló polom-llsztés proléma mutatása és a módszr alkalmazása mérés rdmék fldolgozására, lltv érzéklő karaktrsztkák aaltkus
Részletesebbenr tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r
r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r r ás③ r s r r r á s r ② s ss rt t s s tt r t r t r P s ② Pá③ á ② Pét r t rs t② t② r t ② s s ás t r s ② st s t t r t t r s t s t t t t s s s str t r r t r t ① r t r
RészletesebbenMezőszimuláció végeselem-módszerrel házi feladat HANGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HATÓ ERŐ SZÁMÍTÁSA
Mősimuláció végslm-módsl hái fladat HNGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HTÓ ERŐ SZÁMÍTÁS Késíttt: Gaamvölgyi Zsolt, 2007 visgált nds ábán látható fogássimmtikus nds komponnsi a kövtkők: állandómágns gyűű fémlmk tkcs
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék
Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára. Mit
RészletesebbenAktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése.
Aktív lgécillapítá. Máodfokú lgrdzr tztlé.. A gyakorlat célja Jármvk aktív lgé cillapítááak modllzé máodfokú lgrdzrkét. Szoftvrfjlzté a rdzr való idj tztléér, a tztrdméyk kiértéklé.. Elmélti bvzt. A máodfokú
RészletesebbenA művészeti galéria probléma
A műészti galéria probléma A műészti galéria probléma (art galry problm): A műészti galéria mgfigylés kamrákkal / őrökkl. Hálózattrzés Alapjai 2007 8: Műészti Galéria Probléma Őrzési / Mgilágítási problémák
Részletesebben2011. évi intézmény-felújítás,intézményi javaslatok
agasépítési csoport PRIORITÁSOK: BRH=biztonságos és rndlttésszrű használat, =állagmgóvás, = műszak iés funkcionális szükség, =gyéb 13 Holdfény Utcai Óvoda Kincskrső Tagóvodája Prioritás gjgyzés 13.1 Krt
RészletesebbenTypotex Kiadó. Jelölések
Jelölések a = dolgozók fogyasztása (12. fejezet és A. függelék) a i = egyéni tőkeállomány i éves korban A = társadalmi (aggregált) tőkeállomány b j = egyéni nyugdíj j éves korban b k = k-adik nyugdíjosztály
RészletesebbenRugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015
Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 05 Példák (folyt.) 5. feladat Fajlagos térfogatváltozás DDKR-ben és HKR-ben. dv = [ e x e y e z]dxdydz dv = [( a x
RészletesebbenMŰSZAKI MECHANIKAII SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2007/2008)
MŰSZAKI MECHANIKAII SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegzéke a fogalmak felsorolása (2007/2008) Műszaki Mechanika II Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A másodrendű tenzor transzponáltjának
RészletesebbenA végeselemes modellezés kontinuummechanikai alapjai
Foglalkoztatásoltka és Munkaügy Mnsztérum Humánrőforrás-fjlsztés Oratív Program Dr. Páczlt István Dr. Nándor Frgys - Dr. Sárköz László - Dr. Szabó Tamás - Dr. Baksa Attla - Dluh Kornél A végslms modllzés
RészletesebbenMűszaki mechanika gyakorlati példák 1. hét: Közös ponton támadó erőrendszer síkban, kötélerők számítása
Műsaki mechanika gakorlati példák. hét: Köös ponton támadó erőrendser síkban, kötélerők sámítása. ábrán látható G = 22 N súlerejű lámpát fújja a sél. Ennek hatására a kötél a függőlegestől β = 2 -ban tér
RészletesebbenVégeselem analízis 5. gyakorlat (kidolgozta: Bojtár Gergely egyetemi tanársegéd)
p 0 v =0 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK Végeselem analízis. gakorlat (kidolgozta: Bojtár Gergel egetemi tanársegéd) Feladat: Tengelszimmetrikus héj (hengeres tartál) Adott: A hengeres
Részletesebben6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI
RUK ÖZETETT GÉNYBEVÉTELE Tönkremeneteli elméletek a) peiális eset: a fesültségi tenornak sak eg eleme nem nulla (pl rudak egserű igénbevételeinél), ϕ tt nins probléma, mert a anagjellemők eekre a egserű
RészletesebbenMODELLEZÉS KONTINUUMMECHANIKAI ALAPJAI. Páczelt István, Nándori Frigyes, Sárközi László, Szabó Tamás, Dluhi Kornél, Baksa Attila
A VÉGESELEMES MODELLEZÉS KONTINUUMMECHANIKAI ALAPJAI Páczlt István, Nándori Frigys, Sárközi László, Szabó Tamás, Dluhi Kornél, Baksa Attila Miskolci Egytm, Mchanikai Tanszék HEFOP-3.3.-P-004-06-00 ELŐSZÓ
RészletesebbenTételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, es tanév, őszi félév, gépészmérnöki szak, nappali tagozat
Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, 006 007-es tané, őszi félé, géészmérnöki szak, naali tagozat. A folyaékok és gázok jellemzése: nyomás, sűrűség, fajtérfogat. Az ieális folyaék.. A hirosztatikai nyomás.
RészletesebbenLineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok 2019-09-10 MGFEA Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenEUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei
Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők
RészletesebbenS x, SZELEPEMEL MECHANIZMUS Témakör: Kinematika, merev test, síkmozgás, relatív
ZELEPEMEL MECHNIZMU Témkör: Kinmtik, mr tst, síkmozgás, rltí ázolt szlpml mchnizmus sugrú, cntricitású cntrtárcsáj állndó szögsbsséggl forog. 1. jzoljuk mg szlp foronomii görbéit. Vgis z t, t és t függénkt..
RészletesebbenMECHANIKA SZILÁRDSÁGTAN ÚTMUTATÓ a nyúlásmérési laboratóriumi gyakorlathoz
MEHNIK SZILÁRDSÁGTN ÚTMUTTÓ a núlásmérési laboratóriumi gakorlathoz. lapismeretek a núlásméréshez Szilárdságtani tanulmánaink során a különbözı igénbevételnek kitett szerkezeti elemek valamel keresztmetszetében
RészletesebbenT obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.
Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor
RészletesebbenKülpontosan nyomott keresztmetszet számítása
Külpontosan nyomott keresztmetszet számítása A TELJES TEHERBÍRÁSI VONAL SZÁMÍTÁSA Az alábbi példa egy asszimmetrikus vasalású keresztmetszet teherbírási görbéjének 9 pontját mutatja be. Az első részben
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
Részletesebben53. sz. mérés. Hurokszabályozás vizsgálata
53. sz. mérés Hurokszaályozás vizsgálata nagyszültségű alap- illtv losztóhálózat (4,, kv a hálózatok unkcióáól kövtkzőn hurkolt (töszörösn hurkolt kialakítású. sok csomóponttal, tö táplálási illtv ogyasztási
Részletesebben) (11.17) 11.2 Rácsos tartók párhuzamos övekkel
Rácsos arók párhuzamos övekkel Azér, hog a sabiliási eléelek haásá megvizsgáljuk, eg egszerű síkbeli, saikailag haározo, K- rácsozású aró vizsgálunk párhuzamos övekkel és hézagos csomóponokkal A rúdelemek
RészletesebbenKiegészítés a felületi hullámossághoz és a forgácsképződéshez. 1. ábra. ( 2 ) A szögváltozó kifejezése:
Kegészítés a felület hullámossághoz és a forgácsképződéshez Két korább dolgozatunkban [ KD1 ], [ KD2 ] s foglalkoztunk már a fapar forgácsoláselméletben központ szerepet játszó felület hullámosság kalakulásával,
RészletesebbenKülső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./
Péc Tudoángt Pollack Mhál Műzak é Inoratka Kar Műzak Inoratka é llao Intézt Tudoáno Dákkör Dolgozat Középzültégű zabadvztékk lktroo trénk záítáa a gakorlatban / Practcal calculaton o th lctrc ld trngth
RészletesebbenDugattyús szivattyú általános beépítési körülményei (szívó- és nyomóoldali légüsttel) Vegyipari- és áramlástechnikai gépek. 2.
gypar és áramlástchnka gépk.. lőaás Készíttt: r. ára Sánor Buapst Műszak és Gazaságtuomány Egytm Gépészmérnök Kar Hronamka nszrk Tanszék 1111, Buapst, Műgytm rkp. 3. D ép. 334. Tl: 463-16-80 Fax: 463-30-91
Részletesebben5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc., Triesz Péter egy. ts.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTAN ÉS ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás g. doc., Trisz Pétr g. ts. Erőrndszr rdő vtorttős, párhuzamos rőrndszr, vonal mntén mgoszló
RészletesebbenFizika A2E, 5. feladatsor
Fiika A2E, 5. feladatsor Vida György Jósef vidagyorgy@gmail.com. feladat: Mi a homogén E térer sség potenciálja? A potenciál deníciója: E(x,y, = U(x,y,, amely kifejtve a három komponensre: Utolsó módosítás:
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
1_5. Bevezetés Végeselem-módszer Végeselem-módszer 1. A geometriai tartomány (szerkezet) felosztása (véges)elemekre.. Lokális koordináta-rendszer felvétele, kapcsolat a lokális és globális koordinátarendszerek
RészletesebbenSzilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki
RészletesebbenValószínűségszámítás összefoglaló
Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenModern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn
Modrn piaclmélt ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Sli Adrinn A tananyag a Gazdasági Vrsnyhiatal Vrsnykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítány támogatásáal készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi
RészletesebbenSTATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK
MKOLC EGYETEM Gzáguoá K Üzl oácógzáloá é Móz éz Üzl z é Előlzé éz Tzé VZONYZÁMOK, KÖZÉPÉRTÉKEK-ZÓRÓDÁ Vzozáo. V, V, V. l, b 3. l l... l l b Π 4. - b b 5. V : V : TTZTK KÉPLETGYŰJTEMÉNY É TÁLÁZTOK Nöélboá
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEET silárdságtan alapkísérletei III. Tista hajlítás 5.1. Egenes primatikus rúd tista egenes hajlítása 5.1.1. Beveető megjegések.tista hajlításról besélünk, ha a rúd eg adott sakasa csak hajlításra
Részletesebben