Hegesztés, forrasztás, vágás

Átírás

1 Járműszerkezeti anyagok és megmunkálások 1 című tantárgy előadása április 10. Hegesztés, forrasztás, vágás Dr. Markovits Tamás (Kiss, Pálfi, Tóth: Szerkezeti anyagok és megmunkálások II. jegyzet alapján) BME -javítás tanszék

2 Tartalomjegyzék Hegesztés Hegesztés alapfogalmak Hegesztési eljárások Hegeszthetőség Hegesztett kötés vizsgálata Forrasztás Alapfogalmak Eljárások Vágás Alapfogalmak Eljárások 2

3 Hegesztés alapfogalmak Fémek hegesztése: egyesítő eljárás, amelynél az egyesítendő elemek közötti tartós kapcsolatot a fématomokat összetartó belső, kohéziós erők adják fématomok között fémes kötés jön létre, ha a távolság az adott fémekre jellemző rácsparaméterrel közel egyező Cél: a hegesztett kötés létrehozásához a szerkezeti elemek atomjait a hegesztés síkjában rácsparamétereinek megfelelő távolságra kell egymáshoz közelíteni. Megvalósítás: megömlesztéssel, koncentrált hőhatással (ömlesztő hegesztés), és/vagy képlékeny alakítással, erőhatással (sajtoló hegesztés). 3

4 Hegesztés alapfogalmak Ömlesztő hegesztésnél: A hőmérséklet eloszlás a mdb-ban: a hőforrás fajlagos energiatermelésétől, tárgy hőfizikai jellemzőitől (pl.: fajhő, hővezetési tényező) a hőforrás által a tárgyba bevezetett hőmennyiség hővezetés útján teljes egészében elnyelődik (kvázistacioner állapot) A hőmérséklet eloszlás változik: előmelegítéssel, a hőforrás intenzitásának növelésével, hegesztés sebességének csökkentésével és jobb hővezető alapanyag alkalmazásával 4 4

5 Hegesztés alapfogalmak Hegfürdő jellemzői: hegfürdő: a megolvadt és a hegesztés irányában folyamatosan haladó folyékony anyagmennyiség, (hozaganyaggal vagy nélkül) alakja: leginkább ellipszis alapterületű fordított csonka kúphoz hasonló, méretei: kézi ívhegesztésnél: a=20-30 mm, b=8-12 mm, h=2-3 mm, önműködő fedettívű hegesztésnél (nagyobb áramerősség): a= mm, b=20-30 mm, h=15-20 mm), hegesztés sebessége: a fürdő előrehaladása, v (m/s, cm/perc) fürdő létideje: az az idő, amely alatt a fürdő saját hosszának megfelelő utat tesz meg, kézi ívhegesztésnél 8-30 mp, fedettívű hegesztésnél 5-12 mp közötti 5 5

6 Hegesztés alapfogalmak Cseppátmenet: A fürdő a leolvadó elektród vagy huzal és az alapanyag keveréke. Pl. kézi ívhegesztésnél az elektródfém % alapanyag %. Az ív hőmérséklete az áramerősséggel arányosan emelkedik: kb K közötti. az elektróda fém jelentős része cseppek alakjában megy át az alapanyagba cseppek mérete: néhány századmilliméter és 6 mm közötti az áramerősség növekedésével a cseppek mérete csökken. cseppek nagysága kihat az összetételt befolyásoló reakciókra: oxidációra, kéntelenítésre, nitrogén felvételre stb. 6 6

7 Gázok abszorpciója: Hegesztés alapfogalmak A gázok bediffundálása a hegfürdőbe: a hegesztőív hőmérsékleten, két atomos gáz-molekulák (O 2, N 2, H 2 stb.) fémcsepp felületén atomokra bomlanak, reakcióba lépnek a fémmel a megkötött, oldott nitrid, oxid, hidrid a csepp belsejébe diffundál állandó a gáz koncentráció diffúzió az egész cseppben az egyenletes eloszlást elősegíti a cseppen belül a nagy hőmérséklet és az elektrosztatikus mező okozta folyadék mozgás Megállapítható: hogy a cseppben jelentős gázfelvétel cseppek nagyságától jelentősen függ 7 7

8 Hegesztés alapfogalmak Oxidáció: Az oxidáció oka a levegő oxigénje, hegesztés közben a salakból, a gázokból felszabaduló oxigén Az oxidáció helye: leggyorsabban magában az ívben játszódik le. bizonyos oxidálódás a fürdőben, vagy lehűlés közben is bekövetkezhet; ebben különös szerepe a salakban jelenlevő olyan oxidoknak van, amelyek a levegő oxigénjével magasabb értékű oxidokat képeznek, ezáltal oxigént adnak át a heganyagnak. 8 8

9 Hegesztés alapfogalmak Dezoxiálás: A hegfürdő dezoxidálása: Mn, Si, Ti, Al Mn: Si: Ti: Al: viszonylag nagy mennyiségre van szükség a mangánoxid a vasoxidot jól oldja (fizikai oldódás) a hőmérséklet növekedésével a mangán dezoxidáló hatása csökken erős dezoxidens, kémiailag köti meg a vasoxidot különösen erős dezoxidáló. a visszamaradt vasoxid koncentrációk 1-2 nagyságrenddel kisebbek, mint mangánnal végzett dezoxidálás után. nitrideket képezve a nitrogént is megköti az egyik legintenzívebb dezoxidáló és denitráló elem. hátránya, hogy oxidja nagyon magas olvadáspontú és nehezen távozik a fürdőből a salakba. 9 9

10 Kéntelenítés, foszfortalanítás: Hegesztés alapfogalmak Kéntelenítés Mn dezoxidáló hatásán túl főleg kéntelenítés céljából használjuk csak nagyobb mangántartalom esetén lehetséges. a hőmérséklet növekedésével a Mn-nal való kéntelenítés lehetősége csökken kéntelenités lehetséges mangánoxid dús salakok alkalmazásával [Fe S] + (MnO) = (MnS) + (FeO) Foszfortalanítás nagy kalciumoxid tartalmú salak képződésével lehetséges

11 Hegesztés alapfogalmak Hegesztési salak: A hegesztési salak alkotói: fémes és nemfémes elemek oxidjaiból sókból (fluoridokból), és mechanikusan hozzákeveredett fémrészekből állnak Feladata: különböző szennyezők a fémből a salakba diffundálnak, (gázszennyezés csökkentése) mechanikusan védi a hegfürdőt beborítja az íven átvándorló, majd az ív alatt összegyűlő anyagot a varrat lehűlésekor jó hőszigetelő tulajdonsága következtében lassítja a hűlést. stabilizálja az ívet 11 11

12 Hegesztés alapfogalmak Hegesztett kötés szerkezete: A hegesztett kötés szövetszerkezete: Az erősen koncentrált hőforrás az alapanyag egyenlőtlen felhevülés és lehűlése a hegesztett kötés szövetszerkezete megváltozik 12 12

13 A hegesztett kötés szövetszerkezete Hegesztés alapfogalmak Varrat: likvidusznál nagyobb hőmérsékletre hevült része a hegvarrat széle gyorsan lehűl oszlopos krisztallitok (gyors hűlés, egyirányú hőelvezetés a hegvarrat közepén hűlési sebessége kisebb poligonális szövetszerkezet (hőmérséklet kiegyenlítődés) alacsonyabb olvadáspontú vegyület, melegrepedések (kén, réz) 1. Nem teljesen megolvadt övezet likvidusz és a szolidusz hőmérséklete közé hevült rész, szövetszerkezete durva szemcsés a GOS vonal fölé hevítve ausztenites szövetszerkezetűvé válnak. az ausztenit szemcseméretét maximális hőmérséklet és a hőntartás ideje határozza meg. szemcse méret az ausztenites tartományban a hőmérséklettel exponenciálisan nő másodperces tartományban szemcsedurvulás C-tól 13 13

14 A hegesztett kötés szövetszerkezete Hegesztés alapfogalmak 2. túlhevítésí övezet szövetszerkezete a ferrit-tűs, widmanstatten struktúra, kisebb szívósság és képlékenység 3. hőkezelési (normalizálási) övezet nagyobb szén és ötvöző tartalom, gyors hőelvonás kritikus lehűlés (edződés, ridegedés) általánosan: 0,2 % C tartalom alatt általában jól hegeszthetők az acélok 4. nem teljesen átkristályosodott övezet Az A c1 -A c3 hőmérséklet tartomány előbb a perlit teljesen, a ferrit csupán részben alakul át ausztenitté 14 14

15 A hegesztett kötés szövetszerkezete Hegesztés alapfogalmak 5. újrakristályosodási övezet 500 C-tól az A c1-ig, szövetszerkezeti és mechanikai tulajdonság változás nem tapasztalható az övezet durvaszemcsés, ha hegesztés előtt 6-10%-os hidegalakítás 6. kéktörékenység övezet C között szubmikroszkopikus méretű, szemcsehatármenti kiválások, ill. azok ridegítő hatása (törésfelülete kék futtatási színű), hidegrepedés C hőközbe hevült övezetben sem szövetszerkezeti, sem egyéb tulajdonság változás nem következik be

16 Feszültségek és alakváltozások Okok: egyenlőtlen hevítés és hűlés, a varratfém zsugorodás és a hőhatásövezet szövetszerkezeti változásai Következmények: maradó belső feszültségek méret és alakváltozás repedés Hegesztés alapfogalmak Az alakváltozások és feszültségek is 3 irányúak: vastagságirányú zsugorodás (ill. feszültség) keresztirányú zsugorodás (ill. feszültség) - Szögzsugorodás hosszirányú zsugorodás, ill. feszültség, - Hosszirányú feszültség - Keresztirányú feszültség 16 16

17 Feszültségek és alakváltozások: Hegesztés alapfogalmak Vastagságirányú zsugorodás, ill. feszültség: A varrat hűlése közben a méretét csökkenteni igyekszik, de a hidegebb lemezanyag ellenáll. A varrat a lemezt vastagságirányában összenyomni akarja, a varratot húzó igénybevétel terheli 25 mm-nél vékonyabb anyagvastagság feszültségek elhanyagolhatók. 30 mm-nél nagyobb anyagvastagság előmelegítést kell alkalmazni, Keresztirányú zsugorodás, ill. keresztirányú feszültség: mértéke függ a lemez vastagságától, a hegesztési eljárástól, az elektród típusától, stb szögzsugorodás a keresztirányú zsugorodások egyik formája A szögzsugorodás csökkentése: ellentétes hajlásszög mindkét oldalról hegesztés minél kevesebb rétegben (egy rétegben) hegesztés után végzett feszültségcsökkentő hőkezelés merev befogással (a zsugorodás maradó alakváltozást és nagy feszültségeket okoz) 17 17

18 Feszültségek és alakváltozások: Hosszirányú zsugorodás, ill. feszültségek Hosszirányú feszültség csökkentésének egyetlen módszere a feszültségcsökkentő hőkezelés Keresztirányú feszültség Csökkentésének módjai: Hegesztés alapfogalmak minél kevesebb hőt bevinni a hegesztendőanyagba nagy hegesztési sebességre és hő koncentrációra kell törekedni (a gyors hegesztés alig hoz létre elhúzódást) a varratokat a lehető legkevesebb rétegben kell elkészíteni a lemez közepén mindkét feszültségből húzó igénybevétel! 18 18

19 Jellegzetes kötés típusok: Hegesztés alapfogalmak tompa (a), átlapolt (b) és hevederes (c) külső (a, c), belső (b) és küső-belső (d) 19 19

20 Hegesztési eljárások csoportosítása: Hegesztési eljárások 20 20

21 Hegesztési eljárások Gázláng hegesztés: Hőforrás: éghető gáz (acetilén (C 2 H 2 ), hidrogén, földgáz) és oxigén exoterm reakciója palackok nyomása reduktorokkal csökkenthető, beállítható keveredés a hegesztőpisztolyban (keverőszár, égő) láng hőmérséklete C oxidáló (sárgarezek) semleges (normál acélok) acetilén dús (nagy C tart. kiégett C pótlására) láng erőssége időegység alatt elégetett acetilén mennyiségével arányos beolvadás mértékét befolyásolja kevésbé koncentrált hőforrás, mint a villamos ív nagyobb hőhatás övezet nagyobb vetemedés lassabb lehűlés kétkezes eljárás (hegesztő anyaggal) 21 21

22 Hegesztési eljárások Gázláng hegesztés: 22 22

23 Ívhegesztés folyamatai: Hőforrás: villamos ív Ívkeltés: rövidzár (elektróda és tárgy között) érintkezési felületen nagy ellenállás átfolyó áram hőt fejleszt Q=f(R, I 2 ) elektródot eltávolítása néhány mm-re hőionizáció (kilépnek a felületből) feszültség hatására felgyorsulnak ütközési ionizáció (közte lévő gázt ionizálják) ionizált gáz vezeti az áramot feszültségesés 3 részre bontható, katód (Uk), ívoszlop (Uo), anód (Ua) a katódból kilépő elektronok felgyorsulva az anódba (mdb) ütköznek, az ionok a katód felé haladva becsapódnak mozgási energia hőenergiává alakul az ívet hőionizáció hozza létre és ütközési ionizáció tartja fenn Hegesztési eljárások 23 23

24 Ívhegesztés folyamatai: Hegesztési eljárások katód (elektróda) elektron emisszióját az ionok ütközési energiája tartja fenn az anódot pedig a kisebb tömegű, de gyorsabb elektronok ütközési energiája hevíti fel a munkadarabban mélyebb megömlesztés (egyenes polaritás) fordított polaritásnál stabilabb az ív az ív hőeloszlása (pl.): 15 % elektródahuzal, 15 % bevonat, 10 % alapanyag megömlesztés, 20 % környezet, 40 % tárgy ívstabilitás (statikus, dinamikus jelleggörbe) I: nem stabil az ív (javul az ív vezetőképessége) II: stabil ív: (A/m 2 állandó) III: nagyobb áramerősségnél (katódfolt nem tud növekedni) 24 24

25 Ívhegesztés folyamatai: Anyagátmenet elektródról az alapanyag felé irányul cseppek formájában Hatások: nehézségi erő (segíti vagy ellene hat) Hegesztési eljárások felületi feszültség (legkisebb felületi energia, gömb alakú cseppek, varratdudor kialakulása) Pinch effekus (mágneses erőhatás, amely csökkenteni igyekszik a huzal keresztmetszetét) gáznyomás: (forrás, térfogat növekedés, cseppek leválása) ívelhajlás (az ív áram a mdb-ban mágneses teret hoz létre, amely nem koncentrikus) 25 25

26 Hegesztési eljárások Bevont elektródás ívhegesztés (BKI): Elektródák fém huzal és bevonat (350 mm) bevonat feladatai: ívstabilitás növelése védőatmoszféra létesítése (alkotók elbomlása) hegvarrat dezoxidálása, denitridálása, kén és foszfor csökkentése, ötvözés hűlési sebesség csökkentése (salak képződés) Elektródák bevonatai: bázikus rutilos cellulóz savas vegyes Elektródák különböző fémekhez: acélokhoz (ötvözetlen, gyengén-, erősen ötvözött) öntöttvasakhoz alumíniumhoz 26 26

27 Bevont elektródás ívhegesztés (BKI): Előnyei (lánghegesztéshez képest) Hegesztési eljárások az ív nagyobb hőkoncentrációja, lokális hevítés, kisebb zsugorodás, vetemedés kötés jobb mechanikai tulajdonságai egyszerűbb használat Hátrányai (lánghegesztéshez képest) vastagabb anyagok hegeszthetők szakképzettség szükséges teljesítménye korlátozott (bevonat lepattogzása) szakaszos folyamat (elektródacsere), újrakezdések hibaforrást jelenetnek 27 27

28 Hegesztési eljárások Argon védőgázas wolfram elektródás ívhegesztés (AWI): ív a mdb és a wolfram elektróda között Argon hatása: nem kell bevonat semleges gáz, nincs reakció oxigén elleni védelem utókezelésre nincs szükség könnyen gyújtható ív stabil ív ívoszlop kis hővesztesége (kis hővezetés) koncentráltabb hőhatás jó varrat szilárdsági jellemzők legtöbb fémnél használható (hozaganyaggal vagy) anélkül Berendezés: áramforrás védőgázas egység hegesztő pisztoly AWI alkalmazása: Al, Mg, Ni, Cu, Ti és egyéb színesfémeknél korrózióálló acélok ritkán szénacélok és gyengén ötvözött acéloknál (drága) 28 28

29 Argon védőgázas wolfram elektródás ívhegesztés (AWI): Hőeloszlás az ívben Hegesztési eljárások hő 70 %-a az elektronok becsapódási helyén (kis tömeg, nagy sebesség) mély beolvadás hő 30 %-a az ionok becsapódásánál (nagy tömeg, kis sebesség) oxidfeltörő képesség Áramviszonyok egyenáram egyenes polaritás (mdb +) fordított polaritás (mdb -) váltóáram (oxidfeltörés, de ívgyújtás nehezebb) 29 29

30 Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (AFI): Hegesztési eljárások ív a mdb és a fogyó elektróda huzal között bevonat nélküli, tekercselt elektród huzal (hegesztőanyag is) gázvédelemről gondoskodni kell (Argon) áramsűrűség növelhető a közeli áram bevezetés miatt (5-10x bevont elektródás) nagyobb beolvadás és termelékenység más áramforrások szükségesek nagyobb teljesítmény folyamatos üzem vízszintes vagy emelkedő ív jelleggörbe szakasz 30 30

31 Hegesztési eljárások Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (AFI): Hegesztő berendezés: áramforrás hegesztő pisztoly gázellátás huzalelőtoló egység vezérlő egység (hűtőrendszer) Huzalelőtoló: huzal folyamatos, egyenletes előtolása beállítható mérethez és sebességhez Részei: huzaldob (huzallal) huzalelőtoló motor hajtómű előtoló és szorító görgők Szabályozási lehetőségek: leolvadás és huzal előtolás összehangolása belső szabályozással (kis ívtávolság változás nagy áramerősség változást okoz) külső szabályozással (kis ívtávolság változás nagy feszültség változást okoz) 31 31

32 Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (AFI): Hegesztési eljárások Belső szabályozás Külső szabályozás 32 32

33 Hegesztési eljárások Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (AFI): Cseppátmenet formája: (áramsűrűségtől függően) (impulzus hegesztés) zárlatos zárlatos-permetes permetes (impulzus) Zárlatos cseppátmenet Permetes cseppátmenet 33 33

34 Hegesztési eljárások Argon védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (AFI): AFI alkalmazása: a legtöbb fém és ötvözet hegesztésére alkalmas Argon miatt drága eljárás nehezen hegeszthető könnyű és színesfémek, erősen ötvözött ferrites, ausztenites acéloknál CO 2 védőgáz (disszociál) (CO+O) jó ívstabiltás 2-szeres beolvadási mélység (AFI-hoz képest) ötvöző kiégés oxidáció fém fröcskölés (ötvözetlen vagy gyengén ötvözött acélok) porbeles huzalok Argon helyet: CO 2 védőgáz Kevert védőgáz (Ar+He, Ar+oxidáló gáz) Keverék védőgázok: Ar + 25 % CO 2 (ötvözetlen acélok) Ar + 0,2 % N 2 (Mangánmentes Al) Ar + 6 % H 2 (Nikkel és ötvözetei) Ar + O 2 oxigén könnyen ionizálható permetszerű cseppátmenet Háromkomponensű keverék Ar+15 % CO % O

35 Hegesztési eljárások Fedettívű hegesztés: ív a leolvadó huzal és a mdb között nincs védőgáz varratvédelem: fedőpor adagolással vízszintesen alkalmazható, egyenes vonalon egyen- vagy váltóárammal végezhető automatizált ömlesztő hegesztés termelékenysége szorosa a bevont elektródás elj.-nak nagyobb áramerősség jobb hőkihasználás hosszú, vastag lemezek hegeszthetők vele leélezés nélkül is szép varrat felület (lassabb hűlés) hegesztés folyamata nem megfigyelhető 35 35

36 Villamos ellenállás hegesztés: áramkörbe iktatott mdb-ok érintkezési felületeken villamos ellenállás hőképződés (Joule-hő) nyomóerő nincs hozaganyag Hegesztési eljárások Eljárások: ponthegesztés dudorhegesztés vonalhegesztés tompa hegesztés Tr Transzformátor F Nyomóerő Ra-átmeneti ellenállás Re-érintkezési ellenállás 36 36

37 Hegesztési eljárások Ponthegesztés: mdb-ok átlapolt kötésben nyomóerő lokális szorítás rövid áramlökés villamos ellenállás a lemezek között nagyobb lemezek érintkezése között megolvadt lencse alakú anyagrész Joule hő Q=0,24 I 2 R t megszilárdulás után közös varrat Munkarendek: kemény munkarend rövid idő alatt nagy hőmennyiség jó hővezetésű fémeknél lágy munkarend áram kis értékű hegesztési idő hosszabb felhevült térfogat nagyobb edződésre hajlamos daraboknál Elektródák: nyomóerő biztosítása áramkoncentráció 37 37

38 Hegesztési eljárások Ponthegesztés: 38 38

39 Hegesztési eljárások Dudorhegesztés: ponthegesztéshez hasonló a nyomóerőt az elektróda biztosítja az áramkoncentrációt a mdb kialakítása (dudor) hőfejlődés a legnagyobb ellenállásnál alkalmazása (dudor és mdb között) csavarok, csavaranyák lemezre hegesztése huzalok keresztirányú kötése 39 39

40 Hegesztési eljárások Vonalhegesztés: ponthegesztés egyik változata pontok összefüggő vonalat alkotnak az elektródok: görgők, tárcsák, hengerek általában impulzus üzemben hegesztenek előzőleg lerakott varrat sönt hatása görgők anyaga az elektródákkal azonos Alkalmazása: vékony lemezek: radiátor, üzemanyag tartály 40 40

41 Hegesztési eljárások Tompahegesztés: zömítő (sajtoló) leolvasztó (ömlesztve sajtoló) Zömítő: hozaganyag nélkül nyomás alatt a mdb-on átfolyó áram Joule hője hevíti fel érintkeztetés, hevítés, sajtolás keresztmetszet megnő Leolvasztó: kis erejű szorítás, árammal hevítés (olvadáspont fölé), nagy erejű szorítás, lehűlés lehet folyamatos, szakaszos 41 41

42 Különleges eljárások: Hegesztési eljárások Termit hegesztés Ultrahangos hegesztés Termit hegesztés (vas oxid + Al reakciója) Hideg sajtoló hegesztés Frikciós (dörzs) hegesztés Ultrahangos Indukcós Salakhegesztés Plazamasugaras Elektronsugaras Lézersugaras Plazmasugaras hegesztés 42 Elektronsugaras hegesztés 42

43 Hegesztési eljárások Salakhegesztés: leolvadáshoz szükséges hő: árammal hevített folyékony salak Joule hője adja Q=0,24 U I t (J) illesztési rés mm mdb-ok közé elektróda lóg be mm magas folyékony salakréteg oldalirányú kifolyástól vízzel hűtött, réz csúszó pofák védik a folyadék fázisokat ötvözés az elektródahuzalon keresztül (kis mennyiségű por miatt) lassú dermedés miatt porozitás, zárvány mentes varrat (1-2 nagyságrenddel lassabb, mint ívhegesztésnél) hegesztőpor: villamosan vezető olvadt állapotban magas forráspont, minimális gázképződés függőleges irányú alkalmazhatóság hajóépítésben, tartályoknál 43 43

44 Lézersugaras hegesztés: Hegesztési eljárások 44 44

45 Hegeszthetőség Alapfogalmak: adott anyag hegeszthetősége: bizonyos fokú alkalmassága adott alkalmazásra, hegesztő eljárással, hegesztő anyagokkal, hegesztési munkarenddel a követelmények kielégítésére Követelmények: hegesztett kötés tulajdonságai anyag szerkezete repedésmentesség zárványmentesség szilárdság alakíthatóság szívósság egész szerkezetre való hatása Adott alapanyag alkalmassága a hegesztésre: rideg töréssel szembeni biztonság korrózióállóság gyártási eljárás és módszertől vegyi összetételtől hő és mechanikai kezeléstől függ

46 Különböző anyagoknál: Hegeszthetőség Acél: Vegyi összetétel a döntő (0,2 % C felett edződés) Ötvözetlen acélnál C< 0,2 % (S235JR) jól hegeszthetők 20 mm vastagság felett elridegednek, C-os előmelegítés, C-os feszültségmenetesítés Gyengén ötvözött finomszemcsés acélok (S355N) C< 0,2 %, nitrid- és karbidképző ötvözők, mikroötvözés szén egyenérték, CE (IIW): CE > 0,45 % előmelegítés szükséges ( C) 46 46

47 Különböző anyagoknál: Acél: Hegeszthetőség Hidegszívós acélok (alacsony hőmérséklet, ridegtörési szívósság, 15NiMn6) Ni ötvözés hozaganyag: Ni tartalmú, Ni bázisú előmelegítés: 100 C Melegszilárd acélok (kúszásállóság, 13CrMo4-5) Mo, Cr ötvözés hozaganyag: alapanyaggal azonos összetétel előmelegítés ( C) utólagos hőkezelés ( C, 1..5 óra) Szövetszerkezettől függően (F+P, B+F, M, A) Erősen ötvözött acélok (korrózióálló és hőálló acélok, X5CrNi18-10): Cr, CrNi, CrNiMo ötvözés hozaganyag: kialakuló szövetszerkezet alapján (króm- és nikkel egyenérték) előmelegítés ( C) utólagos hőkezelés ( C, 0,5..2 óra) melegrepedés érzékenység 47 Szövetszerkezettől függően (F, M, A, F+A) 47

48 Hegeszthetőség Különböző anyagoknál: Öntöttvas rideg, csekély nyúlás (cementit tovább rontja) szürkevasak hegeszthetők megfelelően gyors megolvadás könnyebb szétfolyás gyökmegtámasztás, vízszintes helyzet előmelegítés a cementit elkerülése érdekében eljárások: meleg hegesztés ( C), szürkevas hozaganyag (plusz C és Si), lassú lehűtés félmeleg hegesztés ( C), szürkevas hozaganyag, kevésbé homogén a szerkezete hideg hegesztés (nincs előmelegítés) ledeburit és martenzit is kialakul, nikkel elektróda szükséges 48 48

49 Hegeszthetőség Különböző anyagoknál: Alumínium nincs elszíneződés, kis olvadási hőmérséklet tartomány, dermedéskor 5-7 % térfogatváltozás, nagy hőkapacitás és hővezetés nagy affinitás az oxigénhez (2050 C-on olvadó oxidréteg) Al 2 O 3 fajsúlya nagyobb mint a tiszta fémé (zárványok) porózus oxidréteg (gáz és nedvesség elnyelés zárványok) nemesített Al ötvözetek hegesztéskor kilágyulnak kis melegszilárdság, nagy zsugorodás melegrepedés Hegeszthetőségi sorrend: színalumínium AlMn AlMgMn AlMg AlMgSi AlCuMg AlCuNi Eljárások: AWI, AFI (oxideltávolítás a legkedvezőbb) gázláng és bevont elektródás kézi ívhegesztés 49 49

50 Hegesztett kötések vizsgálata Vizsgálatok: Mechanikai szakítóvizsgálat hajlítóvizsgálat ütőmunka vizsgálat keménység vizsgálat fárasztóvizsgálat törésmechnaikai vizsgálat Metallográfiai Roncsolásmentes 50 50

51 Hegesztett kötések vizsgálata Vizsgálatok: Metallográfiai makroszkópos (varrat méret, alak) mikroszkópos (szövetszerkezet, hibák) Roncsolásmentes szemrevételezés folyadékpenetrációs vizsgálat mágneses repedésvizsgálat röntgen vizsgálat izotópos vizsgálat ultrahang vizsgálat 51 51

52 Forrasztás 52 52

53 Forrasztás: termikus eljárás, alkatrészek összekötésére és rétegzésére Forrasztás a forraszanyag megolvasztásával vagy a határfelületnél bekövetkező diffúzióval egy folyékony fázis jön létre. a forrasztási hőmérséklet az alapanyag szolidusz hőmérsékletét nem éri el kohéziós kötés! Forraszanyag: olvadáspontja (T F ) kisebb min az alapanyagoké (T A, T B ) Folyasztószer: a felületi feszültség csökkentésével javítja az ömledék terülését (nedvesítés) oxidfeltörés 53 53

54 Forrasztás Típusai (hőmérséklet alapján): lágy forrasztás (450 C alatt) kemény forrasztás (450 C felett) technológiák: láng kemencés indukciós ellenállás bemártó borító lézersugaras 54 54

55 Forrasztás Lézersugaras forrasztás: Lézeres acél hegesztés: hegesztés: 3 időegység utómunkálás: 8 időegység Lézeres acél forrasztás Lézeres forrasztás az AUDI TTnél (AUDI) 55 55

56 Vágás 56 56

57 Vágás Eljárások: lángvágás plazavágás vízsugaras vágás lézersugaras vágás Plazmavágás plazmaívvel (külső ívű) vagy plazmasugárral (belső ívű) végzett darabolás nincs exoterm folyamat fémet a plazma megolvasztja és a gáz kifújja a megolvadt fémet Lángvágás gázláng segítségével felhevítjük darabot (felületen, fizikai folyamat) oxigén segítségével elégetjük (kémiai folyamat) a keletkezett égésterméket az oxigénsugárral a vágási hézagból kifúvatjuk (fizikai folyamat; 2,5-3 bar) vágófejen plusz vágógáz hozzávezetés van 57 57

58 Vágás Vízsugaras vágás nagynyomású vízsugár (4000 bar) mechanikus erőhatása csak víz vagy abrazív porral segítve Lézersugaras vágás lézersugár elnyelődve az alapanyagban felhevíti, megolvasztja, elgőzölögteti azt vágógázzal kifújják a felesleges anyagot a vágási résből vágási eljárások inert gázos (N 2 ), oxidációs (O 2 ), szublimációs

59 Vágás Eljárások összehasonlítása: 20 Vízsugaras vágás Anyagvastagság [mm] Huzalos szikraforgácsolás CO lézeres vágás 2 Vágás sajtolással Finom plazma vágás Lángvágás Levegős plazma vágás 0,1 0,5 Pontosság [mm] 1,