EGYÜTTDÖNTÉS ÉS EGYEZTETÉS. Útmutató a Parlament társjogalkotói tevékenységéhez a rendes jogalkotási eljárás keretében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYÜTTDÖNTÉS ÉS EGYEZTETÉS. Útmutató a Parlament társjogalkotói tevékenységéhez a rendes jogalkotási eljárás keretében"

Átírás

1 EGYÜTTDÖNTÉS ÉS EGYEZTETÉS Útmutató a Parlament társjogalkotói tevékenységéhez a rendes jogalkotási eljárás keretében december Uniós Belső Politikák Főigazgatósága Jogalkotási Koordinációs és Egyeztetési Igazgatóság Egyeztetési és Együttdöntési Osztály HU

2

3 ELŐSZÓ Örömteli esemény, hogy megjelent az Egyeztetési és Együttdöntési Osztály (CODE) által a 8. jogalkotási ciklusra készített, Együttdöntés és Egyeztetés című útmutató. A kiadvány célja, hogy bemutassa a Parlament munkarendjét az együttdöntés során (az egyeztetési szakaszban is), gyakorlati tájékoztatást nyújtva e kulcsfontosságú jogalkotási eljárásról, amelynek alkalmazásával a Parlament és a Tanács közösen és egyenrangú félként fogad el európai jogszabályokat, a Bizottság javaslata alapján és annak közreműködésével. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az együttdöntés új korszaka vette kezdetét. Nem csupán hivatalos nevében lett rendes jogalkotási eljárás, hanem az Európai Unió szintjén a jogszabályok elfogadásának általánosan alkalmazandó módjává vált. Ezzel párhuzamosan az utóbbi évek folyamán jelentősen megnőtt a nem hivatalos (informális) háromoldalú egyeztetések száma. A Parlament számára ezért elsődleges fontosságú, hogy képviselői behatóan ismerjék az együttdöntési eljárás és az intézményközi tárgyalások menetét, pontosan tudva, miként kapcsolódhatnak be a leghatékonyabban az uniós jogszabályok elfogadásának folyamatába. Az útmutató rendeltetésének megfelelően gyakorlati tájékoztatással és a szükséges háttéranyag rendelkezésre bocsátásával segíti a képviselők részvételét az együttdöntési eljárás valamennyi szakaszában, ismerteti és világosan elmagyarázza a háromoldalú egyeztetési tárgyalások szerepét a jogalkotási folyamatban mindvégig, valamint bemutatja az eljárás legfőbb intézményi szereplőit. Emellett áttekintést ad a Parlament bevonását igénylő más fontos eljárásokról, és mérvadó statisztikai kimutatásokat is tartalmaz az együttdöntésről. Ajánljuk tehát ezen útmutatót mindazok számára, akik részt vesznek a Parlament társjogalkotói munkájában, illetve figyelemmel kísérik azt. Antonio TAJANI Sylvie GUILLAUME Alexander Graf LAMBSDORFF Az egyeztetésért felelős alelnökök

4

5 TARTALOM 1. BEVEZETÉS: AZ EGYÜTTDÖNTÉSTŐL A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSIG A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS Jogalkotási javaslat előterjesztése Első olvasat Második olvasat Egyeztetés és harmadik olvasat Intézményközi tárgyalások A Parlament tárgyalásokra vonatkozó szabályai Az elfogadott szöveg aláírása és közzététele AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS FŐ RÉSZTVEVŐI ÉS SZEREPÜK A Bizottság A Tanács A Parlament Egyéb intézményi szereplők A PARLAMENT BEVONÁSÁVAL FOLYÓ EGYÉB ELJÁRÁSOK Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok Egyetértési eljárás Konzultációs eljárás AZ EGYÜTTDÖNTÉS A SZÁMOK TÜKRÉBEN HASZNOS DOKUMENTUMOK ÉS WEB-OLDALAK MELLÉKLETEK Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok Az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló június 13-i közös nyilatkozat (az EK-Szerződés 251. cikke) Az egyeztetésre vonatkozó cikkek Az eljárási szabályzat jogalkotási eljárások során folytatott intézményközi tárgyalásokról szóló 73. és 74. cikke: a tárgyalások megnyitásáról szóló határozat A Tanács elnökségének betöltése, időbeli sorrendben

6 1. BEVEZETÉS: AZ EGYÜTTDÖNTÉSTŐL A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSIG A Lisszaboni Szerződés az együttdöntést hivatalosan a rendes jogalkotási eljárássá (az EUMSZ 294. cikke1) és a jogszabályok uniós szintű elfogadásának általános szabályává tette, amelynek hatálya az Unió tevékenységi területeinek nagy részére kiterjed.2 Az együttdöntés alapját az Unió polgárait képviselő, közvetlenül megválasztott Európai Parlament, valamint a tagállamok kormányait képviselő Tanács közötti egyenlőség elve képezi. E két társjogalkotó jogai és kötelezettségei azonosak, és a jogszabályokat a Bizottság javaslata alapján, közösen fogadják el: egyikük sem fogadhat el jogszabályt a másik fél beleegyezése nélkül, és mindkét jogalkotónak egyazon szöveget kell jóváhagynia. Ezen útmutató célja, hogy gyakorlati áttekintést adjon az együttdöntési eljárásról, mint az uniós jogszabályok elfogadására irányuló legfőbb jogalkotási eljárásról.3 Az első részben a folyamat Lisszaboni Szerződés által meghatározott különböző szakaszai az első olvasat, a második olvasat és a harmadik olvasat (az egyeztetés) szerepelnek. A szerzők külön részt szenteltek az intézményközi tárgyalásoknak. A harmadik rész az együttdöntési eljárásban részt vevő különböző szereplőkkel foglalkozik. Végezetül az útmutatót azon érdemleges egyéb eljárások rövid áttekintése zárja, amelyek lefolytatásában a Parlament ugyancsak szerepet játszik. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egységes szerkezetbe foglalt változata.lásd a 7.1. mellékletet: az EUMSZ 294. cikke. 2 A rendes jogalkotási eljárást előíró 85 jogalap teljes felsorolása a 7.2. mellékletben található. 3 A hivatkozás megkönnyítése érdekében az útmutatóban a továbbiakban mindenütt az együttdöntés kifejezés szerepel. 1 1

7 A legfontosabb állomások az együttdöntés bevezetésétől a rendes jogalkotási eljárásig vezető úton Maastrichti Szerződés, november: Az együttdöntési eljárás bevezetése, korlátozott számú jogalkotási területre (főleg a belső piacra) kiterjedő hatállyal. Amszterdami Szerződés, május: Az együttdöntési eljárás egyszerűsítése, lehetővé téve a megállapodások első olvasatban történő megkötését. Az együttdöntési eljárás hatálya szélesedik, több mint 40 jogalapra (többek között a közlekedés, a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás és a belügyek, a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén). Nizzai Szerződés, február: Az együttdöntési eljárás hatályának kiterjesztése további területekre. Lisszaboni Szerződés, december: Az együttdöntés hivatalosan a rendes jogalkotási eljárássá válik, és hatálya immár 85 uniós fellépési területre (többek között a mezőgazdaságra, a halászatra és a közös kereskedelempolitikára is) kiterjed. Közös nyilatkozat, 1999/2007: 1999-ben fogadták el, és az együttdöntési eljárás működtetésére vonatkozó gyakorlati megállapodásokat határozza meg ben felülvizsgálták,4 kifejezetten elismerve a háromoldalú rendszer jelentőségét az egész együttdöntési eljárás folyamán. Az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló, június 13-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozat teljes szövege a 7.3. mellékletben található. 4 2

8 2. A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS A rendes jogalkotási eljárás (az EUMSZ 294. cikke) lépésről lépésre Első olvasat A Bizottság javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak A Parlament első olvasata: módosítás nélkül elfogadja a javaslatot A Parlament első olvasata: módosításokat fogad el a javaslathoz Az EP ELSŐ OLVASATA A Tanács első olvasata: módosítás nélkül elfogadja a Parlament álláspontját A jogi aktus elfogadottnak tekintendő A Tanács első olvasata: módosításokat fogad el a Parlament álláspontjához A Tanács első olvasata: elfogadja a Parlament álláspontját A jogi aktus elfogadottnak tekintendő A Tanács ELSŐ OLVASATA Második olvasat A Parlament második olvasata: módosítás nélkül elfogadja a Tanács álláspontját A jogi aktus elfogadottnak tekintendő A Parlament második olvasata: módosításokat fogad el a Tanács álláspontjához A Parlament elutasítja a Tanács álláspontját A jogi aktus elutasítottnak tekintendő Az EP MÁSODIK OLVASATA A Tanács második olvasata: elfogadja a Parlament módosításait A jogi aktus elfogadottnak tekintendő A Tanács második olvasata: nem fogadja el a Parlament valamennyi módosítását A Tanács MÁSODIK OLVASATA Harmadik olvasat Harmadik olvasat: a közös szöveget a Parlament és/vagy a Tanács nem fogadja el A megállapodás érdekében egyeztető bizottságot hívnak össze Az egyeztető bizottságban sikerül megállapodást elérni Harmadik olvasat: a közös szöveget a Parlament és a Tanács elfogadja Az egyeztető bizottságban nem sikerül megállapodást elérni A jogi aktus elutasítottnak tekintendő Az EP + a Tanács HARMADIK OLVASATA A jogi aktus elutasítottnak tekintendő A jogi aktus elfogadottnak tekintendő

9 A Parlament és a Tanács legfontosabb szereplői a jogalkotási eljárásban Előadó (a vélemény előadója) Árnyékelőadók A bizottság elnöke Az egyeztetésért felelős alelnök A munkacsoport elnöke COREPER I és II Tanács/ Miniszter Parlament Az illetékes bizottság jelentéstervezetének szerzője és ügyvezető az eljárás különböző szakaszaiban, többek között az intézményközi tárgyalások során. Az a képviselőcsoport nevezi ki, amelyhez az illetékes bizottság koordinátorainak döntését és annak bizottsági jóváhagyását követően az adott ügyet utalták. Feladatuk az előadó képviselőcsoportjától eltérő képviselőcsoportok nézeteit tükröző módosítások összehangolása. A többi képviselőcsoport mindegyike egy-egy árnyékelőadót jelöl ki. Elnököl az intézményközi tárgyalásokon, valamint az előadóval közösen vezeti azokat. A bizottság választja meg. Az előadóval közösen vezeti az intézményközi tárgyalásokat az egyeztetési szakaszban. A 14 alelnök közül három az egyeztetésért felelős, őket két és fél évre szóló, megújítható megbízással nevezik kitanács A Tanács elnöksége nevében végigkíséri a javaslatot az eljárás különböző szakaszaiban, az intézményközi tárgyalások folyamán is. A munkacsoportok a tagállamok adott szakterületért felelős képviselőiből állnak, elnökeik általában a Tanács elnökségét betöltő tagállamot képviselő személyek. Megvitatja a javaslat fontos vonatkozásait, és elfogadja az intézményközi tárgyalásokra vonatkozó megbízást. Elnöke a Tanács elnökségét ellátó tagállam állandó képviselője (vagy annak helyettese), aki a Tanácsot a tárgyalásokon is képviselheti. Az állandó képviselőkből (COREPER II) vagy helyetteseikből (COREPER I) áll, elnöke a Tanács elnökségét ellátó tagállam állandó képviselője (vagy annak helyettese). Kivételes esetekben a folyamatban levő jogalkotási eljárások fontos vonatkozásait vitatja meg. A Tanácsot miniszter képviseli az egyeztetés során, illetve kivételes jelleggel az első vagy második olvasatbeli tárgyalásokon. A Tanács üléseinek összetétele az adott ügy tárgyátől függ. Adott ülésen a tagállamok adott szakterületért felelős miniszterei vesznek részt, és az elnöki tisztséget a Tanács elnökségét betöltő tagállam minisztere tölti be. 4

10 2.1. Jogalkotási javaslat előterjesztése Az együttdöntési eljárás első lépéseként a Bizottság a biztosok testülete által írásbeli vagy szóbeli eljárás alapján elfogadott, jogalkotási aktusra irányuló javaslatot terjeszt elő. A kezdeményezési jog a Bizottságé, azaz uniós szintű jogszabályra egyedül a Bizottság tehet javaslatot (az EUSZ 17. cikke). Meg kell azonban jegyezni, hogy bizonyos különleges, a Szerződésekben meghatározott esetekben a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásával elfogadandó jogalkotási aktusra irányuló javaslat előterjesztésének alapja lehet a tagállamok egy csoportjának kezdeményezése, az Európai Központi Bank ajánlása vagy az Európai Bíróság kérelme (az EUMSZ 294. cikkének (15) bekezdése).5 Az EUMSZ 225. és 241. cikke alapján, a Szerződések céljainak elérése érdekében a Parlament vagy a Tanács is felkérheti a Bizottságot megfelelő javaslatok előterjesztésére. Az EUMSZ 11. és 24. cikke értelmében pedig ugyanerre polgári kezdeményezéssel is sor kerülhet.6 A Bizottság (rendeletre, irányelvre vagy határozatra irányuló) jogalkotási javaslatát egyidejűleg továbbítják a Parlamentnek és a Tanácsnak, és ha szükséges, megküldik azt a nemzeti parlamenteknek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.7 JOGALKOTÁSI AKTUSOK Jogalkotási Elfogadásuk jogalkotási eljárással (együttdöntéssel, egyetértéssel aktusok (az vagy konzultációval) történik (az EUMSZ 289. cikke). EUMSZ 288. cikke) Az irányelv olyan jogalkotási aktus, amely az EU valamennyi tagállama által elérendő célt tűz ki. Ugyanakkor azonban az egyes Irányelv tagállamok hatásköre meghatározni, miként ültetik át az irányelvet nemzeti jogrendjükbe. A rendelet általános hatályú, teljes egészében kötelező jogalkotási Rendelet aktus. Közvetlenül alkalmazandó az EU valamennyi tagállamában. A határozat a címzettjei (azaz egy, több vagy valamennyi tagállam, Határozat vagy egy meghatározott társaság) számára teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó. Például: a tagállamok egynegyede kezdeményezhet jogalkotási eljárást a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén (az EUMSZ 76. cikke); az Európai Központi Bank ajánlása alapján a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya, illetve az ezen alapokmánnyal kapcsolatos kiegészítő jogalkotási intézkedések rendes jogalkotási eljárással módosíthatók (a 4. jegyzőkönyv 40. cikke); az Európai Bíróság kérésére a Törvényszékhez kapcsolódó különös hatáskörű törvényszékek hozhatók létre rendes jogalkotási eljárással (az EUMSZ 257. cikkének (1) bekezdése).. 6 Polgári kezdeményezés esetében a Bizottság nem köteles jogalkotási javaslatot előterjeszteni. Közleményben kell azonban kifejtenie politikai és jogi következtetéseit és azt, hogy (adott esetben) milyen intézkedéseket szándékozik tenni, valamint az álláspontját meghatározó indokokat. 7 A nemzeti parlamentek, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága szerepének leírását lásd a 3.4. pontban. 5 5

11 2.2. Első olvasat Első olvasatban a Parlament és a Tanács egymással párhuzamosan megvizsgálja a Bizottság javaslatát. Az első lépést azonban a Parlamentnek kell megtennie, amely a Bizottság javaslatát (például első olvasatbeli megállapodás eredményeként) módosítások nélkül elfogadja, módosítja vagy elutasítja. Miután a Parlament elfogadta álláspontját, a Tanács dönthet úgy, hogy elfogadja (ebben az esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak tekintendő) vagy pedig módosítja azt, közölve a Parlamenttel első olvasatbeli álláspontját (amely második olvasatra a Parlament elé kerül). A Parlament és a Tanács bármely ponton informális megegyezésre juthat. Ennek eredménye lehet első olvasatbeli megállapodás (ha a kompromisszumos szövegről a Parlament első olvasatbeli szavazása előtt születik egyezség) vagy korai második olvasatbeli megállapodás (ha a kompromisszumos szövegről a Tanács első olvasatbeli szavazása előtt születik egyezség).8 Az első olvasat egésze során sem a Parlament, sem a Tanács számára nincs határidő meghatározva az első olvasat lezárására. A Parlament első olvasata Bizottsági szakasz A Parlamentben az elnök az illetékes (másképpen: felelős vagy vezető ) bizottsághoz utalja a javaslatot megfontolásra.9 A Bizottság javaslatának bizottsági szakaszban történő megvizsgálása több bizottság bevonásával történhet, véleményt nyilvánító bizottsági eljárás (a Parlament eljárási szabályzatának 53. cikke), társbizottsági eljárás (az eljárási szabályzat 54. cikke) vagy közös bizottsági ülések és szavazás (az eljárási szabályzat 55. cikke) keretében. Az első és második olvasatbeli megállapodásokról további részleteket a 2.5. pont tartalmaz. A javaslatokat az egyes bizottságok illetékességi köre alapján utalják ki, ezt pedig az eljárási szabályzat VI. melléklete rögzíti. Más parlamenti bizottságok vitathatják a javaslat illetékes bizottsághoz utalását: ilyen esetben hatásköri ütközés áll fenn, amelyet az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján határozattal old fel

12 Különböző bizottságok részvétele az együttdöntési eljárásban Illetékes (másképpen: felelős vagy vezető ) bizottság Feladata az ügy plenáris ülésre való előkészítése jogalkotási és saját kezdeményezésű jelentések, állásfoglalások vagy írásbeli kérdések. Véleményt nyilvánító bizottság (az eljárási szabályzat 53. cikke) Az illetékes bizottság bármely bizottságot felkérheti vélemény nyilvánítására, illetve bármely bizottság saját kezdeményezésére is véleményt nyilváníthat a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Társbizottság (az eljárási szabályzat 54. cikke) Vegyes bizottság (az eljárási szabályzat 55. cikke) Amennyiben az Elnökök Értekezlete úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, úgy e bizottságok egyedi szabályok szerint társbizottságokként együttműködnek egymással. Amennyiben az ügy kiemelkedő fontosságú és közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, úgy az Elnökök Értekezlete határozata alapján két vagy több bizottság vegyes bizottságként végezheti a munkát. Ebben az esetben közös bizottsági üléseket és egyetlen jelentéstervezetre vonatkozó, közös szavazást tartanak. Az illetékes bizottság előadót jelöl ki, aki mindenekelőtt végigkíséri a javaslatot az eljárás különböző szakaszain, és szükség esetén vezeti a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokat. Az előadó a bizottsági javaslat általános megközelítése tekintetében tanácsokkal látja el a bizottságot (a vizsgálat bizottsági szakaszában) és az egész Parlamentet (a plenáris szakaszban). Az előadó feladata a bizottság jelentéstervezetének elkészítése, ennélfogva ő az első képviselő, aki a bizottsági javaslat módosítására javaslatot tesz. A többi képviselőcsoport egy-egy árnyékelőadót nevez ki a javaslatra vonatkozó álláspontjának képviseletére, módosításokat azonban a Parlament bármely képviselője előterjeszthet. Az előadó és az árnyékelőadók munkáját az adott bizottság titkársága, a képviselőcsoportok személyi állományának tagjai, a képviselők asszisztensei, a Jogi Szolgálat, az Egyeztetési és Együttdöntési Osztály, az illetékes jogász-nyelvészek és más felelős szolgálatok segíthetik. A bizottsági szakaszban szokásos módon szakértői meghallgatásokat is szerveznek, illetve tanulmányokra vagy hatásvizsgálatokra adnak megbízást. Ezt követően a jelentéstervezetet által előterjesztett módosításokat a bizottságban (egy vagy több ülésen) megvitatják. Igen gyakran előfordul, hogy a bizottsági szavazást megelőzően informális megbeszélésekre kerül sor az előadó és az árnyékelőadók között, megkísérelve a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztetni 7

13 a különböző képviselőcsoportok álláspontjait. E megbeszéléseket gyakran úgynevezett árnyékülések formájában tartják. Eredményük lehet az úgynevezett kompromisszumos módosítások előterjesztése, amelyeket a későbbiek folyamán szavazásra bocsátanak, és céljuk bizonyos mennyiségű módosítás csomaggá tömörítése vagy alternatíva kínálása az egymással ütköző módosítások tekintetében. Az illetékes bizottság egyszerű többséggel elfogadja jelentését, amely a bizottsági javaslathoz fűzött módosításokban ölt testet. A Bizottság rendszerint jelen van a bizottsági vitákon és felkérhető, hogy a jelentés megvitatásával foglalkozó ülések egyikén vagy a szavazás előtt kifejtse a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontját. A Tanács szintén jelen van és ugyancsak felkérhető észrevételek megtételére. Ha a társjogalkotók közös szándéka, hogy valamely ügyet első olvasatban lezárjanak, akkor a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott informális tárgyalások már a jelentésről a bizottságban tartott szavazást követően megkezdődhetnek. Ilyen esetekben a leggyakrabban maga a jelentés alkotja a Parlament tárgyalási megbízását, és a társjogalkotók között létrejövő bármely megállapodást a kialakítását követően megfontolás és jóváhagyás céljából a bizottság elé kell terjeszteni.10 Szavazás a bizottságban: kézfelemeléssel (balra) és név szerinti szavazással (jobbra). Európai Unió 2014 Európai Parlament Plenáris szakasz Miután az illetékes bizottság a Bizottság javaslatához fűzött módosítások formájában elfogadta jelentését és a kapcsolódó jogalkotási állásfoglalást (beleértve azokat a módosító javaslatokat is, amelyek adott esetben már tükrözik a Tanáccsal folytatott tárgyalások alapján létrejött első olvasatbeli megállapodásokat), a jelentést plenáris ülésen lefolytatandó szavazásra bocsátják (ez eljárási szabályzat 169. cikke). A fontos jogalkotási ügyekre vonatkozó szavazást a legtöbb esetben ugyancsak plenáris ülésen tartott vita előzi meg. A vita során és a szavazás előtt a Parlament elnöke felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot a javasolt módosításokkal kapcsolatos 10 A Parlament tárgyalási megbízásainak elfogadására vonatkozó szabályokat illetően lásd a 2.6. pontot. 8

14 álláspontjuk ismertetésére.11 A plenáris szakaszban további módosítások is előterjeszthetők, ezt azonban csak az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 egyéni képviselő teheti meg. A Parlament ezután egyszerű többséggel (azaz a szavazásban részt vevő képviselők többségével) jogalkotási állásfoglalás formájában elfogadja első olvasatát a bizottsági javaslatról: a javaslatot egészében elutasíthatja12, módosítások nélkül elfogadhatja, vagy pedig ez történik a leggyakrabban módosításokat fogadhat el a javaslathoz. Miután a Parlament lezárta első olvasatát, a Bizottság módosított javaslatot tehet, amelybe beépíti a Parlament azon módosításait, amelyek megítélése szerint összhangban állnak a Parlament első olvasatbeli szavazását megelőzően kifejezésre juttatott bizottsági állásponttal. Ha a Parlament első olvasatbeli álláspontja az intézményközi tárgyalások során elért megállapodást tükrözi, akkor az első olvasatbeli álláspontot (és megállapodást) az elfogadásukat követően továbbítják a Tanácsnak, amely módosítás nélkül elfogadja azt, mint saját első olvasatbeli álláspontját. Ez esetben a jogalkotási folyamat ebben a szakaszban lezárul. Többségi szabályok: A Parlamentben Egyszerű többség: a leadott szavazatok többsége Abszolút többség: a Parlament tagjainak abszolút többsége (a plenáris ülésen tartott szavazáson, azaz jelenleg a lehetséges 751 szavazatból legalább 376 szavazat) A Tanácsban Egyszerű többség: Minősített többség: Egyhangúság: tizenöt tagállam mellette a tagállamoknak az EU népességének legalább 65 %-át képviselő 55 %-a (azaz jelenleg legalább 16 tagállam) mellette13 valamennyi tagállam mellette (a tartózkodás nem akadálya az egyhangúlag történő elfogadásnak) A módosítások elfogadását követően az illetékes bizottság előadója vagy elnöke kérheti a jogalkotási állásfoglalásra vonatkozó szavazás elhalasztását és azt, hogy az ügyet újólagos megfontolás céljából utalják vissza az illetékes bizottsághoz. 12 A Szerződés nem rögzíti kifejezetten azt a lehetőséget, hogy a Parlament az első olvasatbeli szakaszban elutasíthatja a javaslatot, ezt csupán a második olvasatra vonatkozóan tartalmazza (az EUMSZ 294. cikke (7) bekezdésének b) pontja). A Parlament értelmezése szerint mindazonáltal a Bizottság javaslatának elutasítása első olvasatban is lehetséges. A Parlament ezért már első olvasatban is elutasított javaslatokat (például a bűnözéssel szembeni biztonságra vonatkozó európai statisztikákról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot). A Bizottság javaslatának ilyen korai elutasítása azonban mindeddig csupán kivételes jelleggel fordult elő. 13 E kettős többségi szabály november 1-jétől alkalmazandó. Addig (2013. július 1-jétől) a minősített többség megfelelt 260 mellette szavazatnak (a lehetséges 352 szavazatból), amelyet legalább 15 tagállamnak kell képviselnie. 11 9

15 Plenáris ülés Strasbourgban - Európai Unió 2014 Európai Parlament A Tanács első olvasata A Tanács a Parlamenthez hasonlóan a Bizottság javaslatának kézhez vételét követően megkezdi előkészítő munkáját. A javaslatot megvitatás céljából az illetékes munkacsoporthoz utalják.14 A javaslatnak az illetékes munkacsoportban történő megvizsgálásához szükséges időtartam egybeeshet az ugyanezen javaslat Parlamentben történő vizsgálatához szükséges időtartammal. Amikor a viták megfelelően elmélyültek a munkacsoportban, a kezelendő ügy érzékenységétől vagy jelentőségétől függően megkezdődhetnek a tárgyalások a COREPER-ben, illetve ritkább esetekben a Tanács szintjén. A COREPER ugyancsak tárgyalási megbízást fogad el a küszöbön álló intézményközi tárgyalásokra vonatkozóan.15 Ha a Tanács a Parlament valamennyi módosítását minősített többséggel jóváhagyja (például első olvasatbeli megállapodás esetében16), vagy ha a Parlament módosítások nélkül jóváhagyja a javaslatot, akkor a jogalkotási aktust a Tanács az első olvasatban elfogadhatja. Ha a Tanács nem tudja teljes mértékben elfogadni a Parlament első olvasatának eredményét, akkor elfogadja első olvasatbeli álláspontját (ezt a korábbiakban közös tanácsi álláspontnak nevezték), és továbbítja azt a Parlamentnek a második olvasatra. A Tanács teljes körűen tájékoztatja a Parlamentet A munkacsoportra az angol nyelvben két kifejezést használnak: working party vagy working group : mindkét kifejezés a Tanács ugyanazon testületét jelöli. 15 Az intézményközi tárgyalásokról részletesebben lásd a 2.5. pontot. 16 Lásd a 2.5. pontot

16 az álláspontja elfogadásához vezető okokról. A Bizottság ugyancsak teljes körűen tájékoztatja a Parlamentet a saját álláspontjáról. A Tanács az első és a második olvasat során elvileg csak egyhangú döntéssel módosíthatja a Bizottság javaslatát. A gyakorlatban azonban a Bizottság annak érdekében, hogy elősegítse a Tanácson belüli minősített többség kialakulását, gyakran közvetlenül a tanácsi álláspont elfogadása előtt módosítja javaslatát.17 Ülés a Tanácsban. Európai Unió, az Európai Tanácsa 2.3. Második olvasat Mihelyt a Parlament kézhez kapja a Tanács első olvasatbeli hivatalos álláspontját, megkezdődik az eljárás második olvasatbeli szakasza. A Parlament a második olvasatban jóváhagyhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a Tanács első olvasatbeli álláspontját, és erre általában a plenáris ülésen történő bejelentéstől számított négy hónap áll rendelkezésére. Ha e határidőn belül a Parlament nem foglal állást, a jogi aktust az első olvasatbeli tanácsi álláspontnak megfelelő szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni. Bár a Szerződés erről konkrétan nem rendelkezik, széles körben elfogadott, hogy minősített többséggel történő szavazással a Tanács teljes egészében elutasíthatja a Bizottság javaslatát. A gyakorlatban azonban a Tanács általában hivatalosan nem utasítja el a Bizottság javaslatait. Ehelyett a Parlamenttel ellentétben nem kezdi meg, illetve nem folytatja a munkát a Bizottság szóban forgó javaslataival kapcsolatban, így az ügymenet ténylegesen megakad. Másrészről a Bizottság az első olvasat során bármikor úgy határozhat, hogy visszavonja vagy módosítja javaslatát (az EUMSZ 293. cikkének (2) bekezdése)

17 Ha a Parlament az első olvasatbeli álláspontját a Tanáccsal kialakított megegyezés nélkül fogadta el, akkor is van lehetőség arra, hogy még a Parlament második olvasata előtt megállapodás szülessen: ez az úgynevezett korai második olvasatbeli megállapodás. Ilyen esetben az intézményközi tárgyalásokra a plenáris ülésen tartott első olvasatbeli szavazást követően kerül sor. A Tanács ezután a tárgyalások eredményét első olvasatbeli álláspontjaként hivatalosan elfogadja, és továbbítja azt a Parlamentnek. A folyamatot végül a Parlament zárja le, amely második olvasatbeli álláspontjaként módosítás nélkül elfogadja a Tanács első olvasatbeli álláspontját. Ezzel a jogalkotási folyamat lezárul. A két társjogalkotót a második olvasatban a Szerződésben rögzített szigorú időhatárok kötik: mindkét társjogalkotó számára három hónapos egy hónappal meghosszabbítható határidő áll rendelkezésre. A Parlament második olvasata Bizottsági szakasz Az előadó (általában az első olvasatbeli jelentés szerzője), ajánlástervezetet készít az illetékes bizottság számára (amely megegyezik az első olvasat során illetékes bizottsággal). Az ajánlástervezet tartalmazza az előadó által javasolt módosításokat. Az illetékes bizottság bármely teljes jogú tagja vagy póttagja kiegészítő módosításokat terjeszthet elő. A második olvasatban azonban bizonyos megszorítások érvényesek a módosítások elfogadhatósága tekintetében. Az eljárási szabályzat 69. cikke értelmében módosítások kizárólag akkor fogadhatók el, ha céljuk: a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása, vagy kompromisszum teremtése a Tanács és a Parlament álláspontja között, vagy olyan rész módosítása az első olvasatbeli tanácsi álláspont szövegében, amely az első olvasatbeli javaslatban még nem szerepelt,illetve amelynek tartalma más volt, vagy az első olvasat óta keletkezett tényezők vagy új jogi helyzet figyelembevétele (ilyen lehet például egy politikai irányváltás az Európai Parlament megválasztását követően). A bizottsági szakaszban az illetékes bizottság elnöke, a plenáris szakaszban pedig a Parlament elnöke dönt a módosítások elfogadhatóságáról, és a döntés végleges (az eljárási szabályzat 69. cikke). Második olvasatban a véleményt nyilvánító bizottságoknak, illetve a társbizottságoknak nincsen szerepük. A közös bizottsági ülésekkel kapcsolatos eljárás azonban továbbra is alkalmazandó. 12

18 Miként az első olvasat során is, az álláspontok lehető legnagyobb mértékű közelítése érdekében az ajánlástervezet és az előadótól eltérő képviselők által benyújtott módosítások informális megbeszélések tárgyát képezhetik az előadó és az árnyékelőadók között, így később szavazásra bocsátható kompromisszumos módosítások születhetnek. Az illetékes bizottság a képviselők egyszerű többségével (azaz a leadott szavazatok többségével) hozza meg határozatát. Az illetékes bizottságban tartott szavazást követően az ajánlást plenáris ülésen is szavazásra bocsátják (itt a módosítások elutasításához vagy elfogadásához már abszolút többségre van szükség lásd az alábbiakat). Ha a társjogalkotók közös szándéka, hogy valamely ügyet második olvasatban lezárjanak, akkor a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott informális tárgyalások már az ajánlástervezetre vonatkozó második olvasatbeli bizottsági szavazást követően megkezdődhetnek. A második olvasatbeli határidőkre tekintettel az informális kapcsolatok felvétele általában már a szavazás előtt megtörténik. Plenáris szakasz A bizottságban elfogadott második olvasatbeli ajánlást, illetve második olvasatbeli megállapodás esetében a megállapodás módosítások formájában testet öltő szövegét plenáris ülésen szavazásra bocsátják. A plenáris szakaszban további módosítások is előterjeszthetők, ezt azonban csak az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 egyéni képviselő teheti meg. A plenáris ülésen tartott szavazás előtt a Parlament elnöke felkérheti a Bizottságot álláspontjának kifejtésére, illetve a Tanácsot észrevételek megtételére. A Parlament módosítások nélkül jóváhagyhatja a Tanács első olvasatbeli álláspontját (vagy korai második olvasatbeli megállapodás eredményeként, vagy pedig azért, mert a javasolt módosításokat a plenáris ülés nem fogadta el). Ehhez a képviselők egyszerű többségének támogatása (azaz a leadott szavazatok többsége) szükséges. A Parlament módosításokat is elfogadhat a Tanács első olvasatbeli álláspontjához, ehhez azonban minden esetben a képviselők abszolút többsége szükséges. Végezetül, a Parlament a képviselők abszolút többségével (azaz a lehetséges maximális 751 szavazatból legalább 376 szavazattal) elutasíthatja a Tanács első olvasatbeli álláspontját. Ha a Parlament jóváhagyja vagy elutasítja a Tanács első olvasatbeli álláspontját, akkor a jogalkotási eljárás lezárul. Elutasítás esetén az eljárást csak új bizottsági javaslat indíthatja újra. 13

19 A Tanács második olvasata Miután a Parlament befejezte második olvasatát és a Tanácshoz utalta álláspontját, a Tanácsnak további három (meghosszabbítás kérelmezése esetén négy) hónap áll rendelkezésére a második olvasat lezárására. A Tanács második olvasatban minősített többséggel jóváhagyhatja a Parlament módosításait (egyhangú szavazat szükséges azonban, ha a Bizottság a Parlament módosításával szemben foglalt állást). Ebben az esetben a jogalkotási eljárás lezárul. Ha a Tanács nem fogadja el a Parlament valamennyi módosítását, akkor a Szerződéssel összhangban összehívják az egyeztetőbizottságot Egyeztetés és harmadik olvasat Az egyeztetés abból áll, hogy a Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban tárgyalásokat folytat, amelyek célja megállapodás létrehozása egy közös szöveg formájában. Az egyeztetőbizottság két küldöttségből áll: a Tanács küldöttségében az egyes tagállamokat egy-egy küldött (miniszter vagy megbízottja) képviseli, és a Parlament küldöttségében a tanácsi küldöttség létszámával megegyező számú európai parlamenti képviselő kap helyet. Jelenleg tehát az egyeztetőbizottság 56 (28+28) tagot számlál. A Bizottság képviseletét az adott ügyben illetékes biztos látja el, aki minden szükséges kezdeményezést megtesz az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. Az egyeztetőbizottságot hat (vagy meghosszabbítás esetén nyolc) héten belül kell összehívni azt követően, hogy a Tanács lezárta második olvasatát, és hivatalosan értesítette a Parlamentet arról, hogy nem tudja elfogadni a Parlament második olvasatban tett valamennyi módosítását. Az egyeztetőbizottságot az egyeztetés szakaszáig eljutó valamennyi jogalkotási javaslat esetén felállítják, és hat (vagy meghosszabbítás esetén nyolc) hét áll a rendelkezésére ahhoz, hogy közös szöveg formájában átfogó megállapodást érjen el. Tekintettel e viszonylag szűk időkeretre, a gyakorlatban az informális tárgyalások általában már az egyeztetőbizottság hivatalos felállítása előtt megkezdődnek.18 Ha az egyeztetőbizottság nem jut megállapodásra, illetve ha a harmadik olvasatban a Parlament vagy a Tanács hat (vagy meghosszabbítás esetén nyolc) héten belül nem hagyja jóvá a közös szöveget, akkor a jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni. 18 Az informális tárgyalásokról részletesebben lásd a 2.5. pontot. 14

20 Az olvasatok közötti legfőbb különbségek az EP szemszögéből Nincsenek határidők. A felelősséget elsődlegesen a parlamenti illetékes bizottság(ok) viseli(k), társbizottságok és véleményt nyilvánító bizottságok bevonása lehetséges. Első olvasat A Bizottság javaslatára vonatkozó módosításokat a bizottsági és a plenáris szakaszban lehet előterjeszteni. A módosítások elfogadhatósági kritériumai tágak. A Parlament egyszerű többséggel (azaz a szavazásban ténylegesen részt vevő képviselők többségével) határoz (elfogadja, elutasítja vagy módosítja a Bizottság javaslatát). Határidő: legfeljebb 3+1 hónap a Parlament, és ugyancsak legfeljebb 3+1 hónap a Tanács számára. A felelősséget kizárólag az illetékes bizottság(ok) viseli(k). Második olvasat A Tanács álláspontjára vonatkozó módosítások bizottsági és plenáris szakaszban előterjeszthetők. A módosítások elfogadhatósági kritériumai szigorúak. A Parlament egyszerű többséggel hagyhatja jóvá, de abszolút többséggel utasíthatja el vagy módosíthatja a Tanács első olvasatbeli álláspontját. Határidő: legfeljebb 24 (3 x 8) hét, amelyből legfeljebb 8 hetet fordítanak magára az egyeztetésre. Egyeztetés és harmadik olvasat Az elsődleges felelősséget az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség viseli. Harmadik olvasatban módosításokra nincsen mód: a Parlament a közös szöveget teljes egészében, egyetlen szavazással, egyszerű többséggel jóváhagyhatja vagy elutasíthatja. Egyeztetés Az előzetes szakasz Mihelyt egyértelművé válik, hogy a Tanácsnak nem áll módjában elfogadni a Parlament módosításait, erről tájékoztatja a Parlamentet, és sor kerül a három intézmény közötti informális kapcsolatok felvételére. A Parlament egyebek mellett az 15

21 egyeztetésért is felelős igazgatási szerve, az Egyeztetési és Együttdöntési Osztály (CODE) titkársága megkezdi az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség kijelölésével kapcsolatos előkészületi munkálatokat annak érdekében, hogy az egyeztetőbizottságot a lehető legrövidebb időn belül de a Szerződésben előírt határidőket mindenképpen betartva fel lehessen állítani. A CODE titkársága segíti az EP küldöttségét az egyeztető eljárás során mindvégig, szoros együttműködésben az illetékes parlamenti bizottság titkárságával, valamint a Parlament jogi szolgálatával, jogász-nyelvészeivel, sajtószolgálatával és a Parlament más érintett szolgálataival. A parlamenti küldöttség összetétele és tagjainak kijelölése Egyeztetőbizottságba delegált minden európai parlamenti küldöttség esetében az elnöki tisztséget a Parlament egyeztetésért felelős három alelnökének egyike látja el: e három alelnök egymás között dönti el, melyik egyeztetési eljárásban melyikük viseli majd a felelősséget. Az illetékes parlamenti bizottság(ok) elnöke és előadója ex officio tagja a küldöttségnek. A küldöttség többi tagját (rendes körülmények között 25 képviselőt)19 az egyes képviselőcsoportok jelölik ki, minden egyeztető eljárás esetében külön eljárással.20 A küldöttek zömmel az illetékes bizottság, illetve a véleményt nyilvánító bizottság(ok) és a társbizottság(ok) tagjai közül kerülnek ki. A képviselőcsoportoknak azonos számú póttagot is ki kell jelölniük, akik a küldöttség és az egyeztetőbizottság valamennyi ülésén jelen lehetnek. Miként a parlamenti bizottságok esetében is, a póttagok részt vehetnek a vitákban, szavazásra azonban csak akkor jogosultak, ha valamely teljes jogú tagot helyettesítenek. A parlamenti küldöttség alakuló ülése Az EP-küldöttség alakuló ülését rendszerint Strasbourgban tartja a plenáris üléshéten. Kivételes esetekben mód van arra, hogy alakuló ülés helyett a küldöttség elnöke levelet intézzen a küldöttség tagjaihoz ( megalakulás írásbeli eljárással ). Az EP-küldöttség alakuló ülésének fő célja, hogy megbízást adjon a küldöttség elnöki tisztségét betöltő alelnökből, az illetékes bizottság elnökéből és az előadó(k)ból álló tárgyalócsoport számára a Tanáccsal folytatandó háromoldalú egyeztetések megkezdésére. Az alakuló üléseken gyakran a megvitatandó kérdések tartalmáról is sor kerül rövid eszmecserére. A Bizottság a parlamenti küldöttség valamennyi ülésén képviselteti magát, hogy véleményt nyilvánítson a Parlament és a Tanács álláspontjának közelítésével kapcsolatos lehetőségek tekintetében, illetve hogy válaszoljon a részletesebb vagy technikai információkat igénylő kérdésekre. A küldöttség többi tagjának száma alacsonyabb lehet, például akkor, ha az egyeztetés tárgyát több ügyből álló csomag képezi. 20 A bizottsági előadók kijelöléséhez hasonlóan az egyeztetőbizottság tagjait is a képviselőcsoportok jelölik ki a D'Hondt képlet alapján, miután az Elnökök Értekezlete meghatározta az egyes képviselőcsoportok által az egyeztetőbizottságba delegálható küldöttek pontos számát

22 Tárgyalások az egyeztetési szakaszban Adott egyeztetési ügy kezdetén a Parlament és a Tanács megegyezik egymással a háromoldalú egyeztetések időbeosztásáról. Az ütemezésnek megfelelően az egyeztető eljárás során számos háromoldalú megbeszélésre kerül sor, amelyek célja átfogó megállapodás elérése az egyeztetőbizottságban. Az egyeztető eljárás során tartott háromoldalú egyeztetések a 2.5. pontban ismertetett háromoldalú tárgyalások szokásos rendjét követik. A háromoldalú egyeztetések minden ülését követően mindhárom tárgyalócsoport jelentést tesz saját küldöttségének. A küldöttségi ülések fő célja visszajelzés a tárgyalásokról, a tárgyalócsoport megbízásának frissítése és adott esetben bármely kompromisszumos szöveg megvitatása. A küldöttség utasításokkal látja el a tárgyalócsoportot arra vonatkozóan, hogyan folytassa le a tárgyalásokat. Az eljárás végén a küldöttség hivatalosan jóváhagyja vagy elutasítja az egyeztetés során elért megállapodást. Egy megállapodás jóváhagyásához a küldöttségi tagok abszolút többségének támogatása szükséges (a lehetséges 28-ből legalább 15 igen szavazat). Az egyeztetőbizottság Az egyeztetőbizottságot, amely a 28 tagállamot képviselő egy-egy küldöttből és az Európai Parlament 28 képviselőjéből áll, a Parlament elnöke a Tanáccsal közösen hívja össze. A bizottságot gyakran akkor hívják össze, amikor a Parlament és a Tanács álláspontja már elég közel áll egymáshoz, így a még vitás kérdések feltételezhetően rendezhetők. A bizottságot mindenesetre a Tanács második olvasatának lezárása után legkésőbb hat (vagy, ha hosszabbításról született megállapodás, nyolc) héttel össze kell hívni az egyeztető eljárás hivatalos megnyitása céljából. A bizottságnak további hat (illetve, ha hosszabbításról született megállapodás, nyolc) hét áll rendelkezésére, hogy közös szöveg formájában átfogó megállapodásra jusson. Az egyeztetőbizottság üléseit általában Brüsszelben tartják. A Parlament és a Tanács felváltva tölti be a vendéglátó szerepét. Az egyeztetőbizottság ülései általában késő délután vagy kora este kezdődnek, és éjfélig vagy akár tovább is tarthatnak. Az egyeztetőbizottság ülésének elnöki teendőit két társelnök az EP-küldöttség elnöki tisztjét betöltő parlamenti alelnök és a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam minisztere látja el. A Bizottságot az illetékes biztos képviseli. A fő munkaeszköz a Parlament és a Tanács egyeztető titkárságai által készített közös négyhasábos munkadokumentum. Az egyeztető estek rendes körülmények között az egyeztetőbizottság ülései előtt tartott háromoldalú egyeztetésekből és az egyes küldöttségek üléseiből állnak. Olykor előfordul, hogy magát az egyeztetőbizottság ülését is felfüggesztik háromoldalú egyeztetések miatt, amelyek célja a szóban forgó kérdések állásának tisztázása vagy kompromisszum kialakítása még vitatott kérdésekkel kapcsolatban. A háromoldalú egyeztetések és az egyeztetőbizottság hivatalos ülései között a Parlament és a Tanács küldöttségének külön üléseire is sor kerül. Ilyen ülésekre azért van szükség, hogy 17

23 minden küldöttség a tárgyalások minden szakaszában tájékoztatást kaphasson az elért eredményekről, és hogy frissíteni lehessen a tárgyalásokra vonatkozó megbízatást. A Bizottság felkérést kaphat, hogy a megállapodás létrejöttének megkönnyítése érdekében kompromisszumos szövegeket javasoljon. A megállapodás eszköztárában olykor egy vagy több intézmény által tett nyilatkozatok, illetve a Bizottság által készítendő jelentések és tanulmányok is szerepelnek. Ha nem valószínű, hogy az első ülésen megállapodás születik, további ülések közöttük háromoldalú egyeztetések tarthatók annak érdekében, hogy a Szerződésben megszabott hat (nyolc) hetes határidőn belül megállapodás szülessen. Az egyeztetés adott esetben írásbeli eljárás útján is lezárható. Ha a két intézménynek az egyeztetőbizottságban nem sikerül megállapodásra jutnia, akkor a javaslatot teljes egészében el nem fogadottnak kell tekinteni.21 Egyeztetőbizottsági ülés - Európai Unió Európai Parlament Harmadik olvasat (az egyeztetőbizottsági szakasz után) Az egyeztetőbizottságban elért megállapodást a közös szöveg jóváhagyásától számított hat (vagy meghosszabbítás kérelmezése esetén nyolc) héten belül mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak meg kell erősítenie. A két intézmény külön-külön szavaz a közös szövegről, további módosításokra nincsen lehetőségük. A Parlament és a Tanács küldöttségeinek azonban 1999-től a mai napig mindössze két alkalommal (a munkaidőről szóló irányelv és az új élelmiszerekről szóló rendelet tárgyában) nem sikerült közös szöveg tekintetében megállapodásra jutniuk az egyeztetőbizottságban

24 A közös szövegre vonatkozó, plenáris ülésen tartandó szavazást vita előzi meg. A plenáris ülés a vita után szavaz a közös szövegről. A jóváhagyáshoz a leadott szavazatok egyszerű többsége szükséges: ennek hiányában a közös szöveg elutasítottnak tekintendő. A közös szöveget a Tanácsnak ugyancsak jóvá kell hagynia (minősített többséggel). A Tanács általában a Parlament harmadik olvasatát követően szavaz.22 A közös szövegből jogszabály tehát csak a Parlament és a Tanács külön jóváhagyásával válhat. Ha e két intézmény bármelyike nem hagyja jóvá a közös szöveget, a jogalkotási eljárás lezárul, és csak új bizottsági javaslat indíthatja újra Intézményközi tárgyalások Az Amszterdami Szerződés vezette be a lehetőséget a társjogalkotók számára, hogy első olvasatban megállapodást érhessenek el. Azóta az együttdöntési eljárás lezárására bármely olvasati szakaszban mód van.23 Ezt a gyakorlatot foglalta egységes keretbe az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló közös nyilatkozat, amelynek értelmében az intézményeknek álláspontjaik lehető legnagyobb mértékű közelítése érdekében az eljárás során mindvégig együtt kell működniük egymással, ezáltal adott esetben lehetőséget biztosítva a szóban forgó jogi aktusnak az eljárás korai szakaszában történő elfogadására. Az álláspontok közelítése a háromoldalú egyeztetéseknek nevezett informális intézményközi tárgyalások révén valósul meg. Háromoldalú ülés - Európai Unió Európai Parlament A Tanács még nem utasított el egyeztetéssel elért megállapodást. A Parlament esetében ez nagyon ritkán, de előfordult; például 2001-ben a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelvre irányuló javaslatra, illetve 2003-ban a kikötői szolgáltatások piacára való bejutást biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó megállapodás esetében. 23 A történeti háttér tekintetében lásd Az együttdöntési eljárás 20 esztendeje címmel november 5-én tartott konferenciáról készült jelentést:

25 A háromoldalú egyeztetésekről röviden A háromoldalú egyeztetések jogalkotási javaslatokkal foglalkozó informális ülések, amelyeken három fél a Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői vesznek részt. E találkozók célja megállapodás elérése a Tanács és a Parlament számára egyaránt elfogadható módosításcsomagról. Ilyen ülések a jogalkotási eljárás bármely szakaszában szervezhetők, és eredményük lehet az úgynevezett első olvasatbeli, korai második olvasatbeli vagy második olvasatbeli megállapodás, illetve egy közös szöveg az egyeztető eljárás során. A háromoldalú egyeztetések politikai tárgyalásokból állnak, ezeket azonban megelőzhetnek előkészítő technikai ülések (amelyeken a három intézmény szakértői vesznek részt). Az egyeztetések tárgyát képezhetik tervezési és ütemezési kérdések, de egyes ügyek tartalmi részletei is, gyakran kompromisszumos szövegek alapján. A legfőbb munkaeszköz az úgynevezett négyhasábos dokumentum : az első három hasáb a három intézmény külön álláspontját tartalmazza, az utolsó hasábot pedig a kompromisszumos javaslatok számára tartják fenn. A háromoldalú egyeztetések folyamán amelyeken az elnöki tisztséget az adott ülés házigazdájaként fellépő társjogalkotó (tehát a Parlament vagy a Tanács) tölti be mindkét intézmény kifejti álláspontját, és vita alakul ki. A Bizottság a társjogalkotók közötti megállapodásra törekvő közvetítőként jár el. A háromoldalú egyeztetések résztvevői a számukra saját intézményük által adott tárgyalási megbízás szerint lépnek fel: e megbízást a Parlament esetében az illetékes bizottság vagy a plenáris ülés, a Tanács esetében rendszerint a COREPER, a Bizottság esetében pedig a biztosok testülete (GRI24) adja. A három küldöttség nem hivatalos módon keresi a kompromisszum lehetőségeit, gondoskodik a visszajelzésekről, illetve az adott intézmény belső szabályaival összhangban rendszeresen frissíti a tárgyalási megbízást, a Parlament esetében a tárgyalócsoport és/vagy az illetékes bizottság, a Tanács esetében pedig a COREPER vagy az illetékes munkacsoport közreműködésével (lásd az alábbi folyamatábrát). A háromoldalú egyeztetések munkájában a Tanács részéről részt vesznek az elnökség képviselői, különösen a COREPER I és II elnökei, de a munkacsoportok elnökei és olykor bizonyos miniszterek is, a Parlament részéről pedig egy tárgyalócsoport, amely az illetékes bizottság elnökéből és előadójából, valamint az árnyékelőadókból áll (az eljárási szabályzat 73. cikkével összhangban25). A Bizottságot általában az illetékes osztályvezető vagy igazgató képviseli, ritkábban az illetékes főigazgató vagy biztos. A Parlament képviseleti szintje a politikai tárgyalások során viszonylag egységes, a Tanácsé és a Bizottságé azonban gyakran az eljárás adott szakaszától és a megbeszélések tárgyát képező ügy jelentőségétől függ. Az egyeztetés során a Parlament tárgyalócsoportja az egyeztető küldöttség elnökéből (az EP egyeztetésért felelős három alelnöke egyikéből), az illetékes parlamenti bizottság elnökéből és előadójából áll, a Tanácsot a COREPER I vagy II elnöke vagy az illetékes miniszter képviseli, a Bizottságot pedig az illetékes főigazgató vagy biztos. A háromoldalú egyeztetéseken elért minden megállapodás informális és ad referendum, ezért mindhárom intézményben az alkalmazandó hivatalos eljárások lefolytatásával jóvá kell hagyni. A Parlamentben a megállapodást a tárgyalások eredményét jóváhagyó bizottsági szavazásnak kell megerősítenie (lásd az eljárási szabályzat 73. cikkét). A háromoldalú egyeztetések gyakorisága és száma a szóban forgó ügy természetétől és sajátos politikai körülményektől (például az európai parlamenti választások közeledtétől) függ. A Tanács soros elnökségének betöltésére vonatkozó rotációs rendszerből fakadóan a Tanács részéről általában fennáll az igény, hogy minden elnökség alatt bizonyos számú ügy lezárásra kerüljön Lásd a 3,1. pontot. Lásd a 2.6. pontot és a 7.5. mellékletet. 20

26 Az együttdöntési eljárás csupán három lehetséges olvasatból áll, a háromoldalú egyeztetéseknek köszönhetően azonban mégis négy szakasz áll a társjogalkotók rendelkezésére a jogalkotási eljárás kielégítő lezárásához (lásd az alábbi folyamatábrát): 1. Első olvasatbeli megállapodás A társjogalkotók a Parlament első olvasatbeli szavazását megelőzően megegyeznek egy kompromisszumos szöveg tekintetében. Az elért megállapodást elfogadja a plenáris ülés (a Parlament első olvasatbeli álláspontjaként), majd a Tanács (a Tanács első olvasatbeli álláspontjaként). 2. Korai második olvasatbeli megállapodás A társjogalkotók a Parlament első olvasatbeli álláspontját követően, de a Tanács első olvasatbeli álláspontja előtt megegyeznek egy kompromisszumos szöveg tekintetében. Az elért megállapodást elfogadja a Tanács (a Tanács első olvasatbeli álláspontjaként), majd a plenáris ülés (a Parlament második olvasatbeli álláspontjaként). 3. Második olvasatbeli megállapodás A társjogalkotók a Parlament második olvasatbeli szavazását megelőzően megegyeznek egy kompromisszumos szöveg tekintetében. Az elért megállapodást elfogadja a plenáris ülés (a Parlament második olvasatbeli álláspontjaként), majd a Tanács (a Tanács második olvasatbeli álláspontjaként). 4. Egyeztetés Ha a Tanács nem fogadja el maradéktalanul a Parlament második olvasatbeli módosításait, akkor a társjogalkotók az egyeztetőbizottságban megegyezhetnek egy közös szöveg tekintetében. A közös szöveget harmadik olvasatban mind a Parlamentnek, mind pedig a Tanácsnak jóvá kell hagynia. 21

27 Lehetséges intézményközi tárgyalások az együttdöntés során Első olvasat A Bizottság javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak Háromoldalú egyeztetések A Parlament első olvasatbeli álláspontja Háromoldalú egyeztetések A Tanács első olvasata: elfogadja a Parlament álláspontját Első olvasatbeli megállapodás A Tanács első olvasatbeli álláspontja Második olvasat Háromoldalú egyeztetések A Parlament második olvasata: elfogadja a Tanács álláspontját Korai második olvasatbeli megállapodás A Parlament második olvasatbeli álláspontja A Tanács második olvasata: elfogadja a Parlament álláspontját Második olvasatbeli megállapodás A Tanács második olvasatbeli álláspontja Harmadik olvasat A megállapodás érdekében egyeztető bizottságot hívnak össze Háromoldalú egyeztetések Az egyeztető bizottságban sikerül megállapodást elérni A Parlament harmadik olvasata: A közös szöveg elfogadottnak tekintendő A Tanács harmadik olvasata: A közös szöveg elfogadottnak tekintendő Harmadik olvasatbeli megállapodás

28 Tárgyalási folyamat az együttdöntési eljárás keretében A bizottság tárgyalási megbízása A COREPER megbízása Első háromoldalú egyeztetés Tárgyalócsoport / tárgyaló bizottság Visszajelzés és (esetleg) a megbízás frissítése Második háromoldalú egyeztetés COREPER/munkacsoport Tárgyalócsoport / tárgyaló bizottság Visszajelzés és (esetleg) a megbízás frissítése COREPER/munkacsoport Harmadik háromoldalú egyeztetés Ideiglenes megállapodás Bizottság COREPER A Parlament megerősíti a megállapodást A Tanács megerősíti a megállapodást A jogi aktus elfogadottnak tekintendő

29 2.6. A Parlament tárgyalásokra vonatkozó szabályai A Parlament belső munkamódszereinek összehangolása és a jogalkotási folyamat átláthatóságának fokozása érdekében módosította az intézményközi tárgyalásokra vonatkozó meglévő eljárási szabályait, egységes keretbe foglalva a bizottságokban a gyakorlatban már alkalmazott számos eljárást. Informális tárgyalások megnyitásához december 10-e óta hivatalos bizottsági határozat szükséges. Létezik egy rendes eljárás (73. cikk), amely szerint a tárgyalások a bizottságban elfogadott jelentés alapján azonnal megkezdődhetnek, valamint egy rendkívüli eljárás (73. és 74. cikk), amely azokra a tárgyalásokra alkalmazandó, amelyek a bizottsági jelentés elfogadása előtt megkezdődnek és a plenáris ülés bevonásával járnak. Mindkét eljárás amely a tárgyalásokra kerülő valamennyi jogalkotási eljárásra alkalmazandó fontos elemeket foglal magába: a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozat meghozatalához a bizottsági tagok abszolút többsége szükséges, továbbá e határozatban rögzíteni kell a tárgyalócsoport megbízatását és összetételét; az érintett intézmények vonatkozó álláspontjait és a lehetséges kompromisszumos megoldásokat (négyhasábos dokumentum formájában) tartalmazó dokumentációt a tárgyalócsoport részére előzetesen rendelkezésre kell bocsátani; a tárgyalócsoport valamennyi háromoldalú egyeztetést követően köteles a bizottságnak jelentést tenni; a bizottságot tájékoztatni kell a végleges megegyezésről, az elfogadott szövegről a bizottságnak hivatalosan szavaznia kell, továbbá a szöveget a bizottságban történő elfogadása esetén a plenáris ülés elé kell terjeszteni. A felülvizsgált szabályok hozzájárultak a jogalkotási ügyekre vonatkozó belső munkamódszerek egységesebb alkalmazásához a bizottságokban, és növelték a tárgyalási megbízás láthatóságát, valamint a bizottsági eljárások és a háromoldalú egyeztetések átláthatóságát. E szabályok hatálybalépése óta az együttdöntési dossziékkal kapcsolatos tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatok túlnyomó többségét a rendes eljárás (az eljárási szabályzat 73. cikke) szerint fogadták el Az elfogadott szöveg aláírása és közzététele Miután az együttdöntési eljárás során (első, második vagy harmadik olvasatbeli) megállapodás született és azt jogász-nyelvészek ellenőrizték, a Parlament és a Tanács elnöke aláírja a jóváhagyott közös szöveget, amelynek közismert neve LEX. A LEX-szövegeket a Parlament elnöke és a Tanács soros elnöksége egyidejűleg, általában a strasbourgi plenáris ülések alkalmával írja alá. 24

30 Fénykép: Vytautas Leškevičius, európai ügyekért felelős litván miniszterhelyettes és Martin Schulz, a Parlament elnöke új jogszabályt ír alá A LEX-szövegeket aláírásukat követően, minden közösen jóváhagyott nyilatkozattal együtt közzéteszik a Hivatalos Lapban. 25

31 3. AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS FŐ RÉSZTVEVŐI ÉS SZEREPÜK 3.1. A Bizottság A Bizottság egész Európa általános (tehát nem tagállamok vagy polgárok egyedi) érdekeit képviseli. Feladata többek között, hogy jogszabályokra tegyen javaslatot, határozatokat hajtson végre, figyelemmel kísérje az uniós jogszabályok alkalmazását és biztosítsa az Unió Szerződéseinek tiszteletben tartását. A Bizottságot a biztosok testülete alkotja, amely egy elnökből és 27 biztosból áll (minden tagállam egy-egy biztost állít).26 A testületi felelősség elve, amely szerint a Bizottság valamennyi tagja közös felelősséget visel a meghozott döntésekért és a foganatosított intézkedésekért, a Bizottságon belüli valamennyi döntéshozatali eljárás alapjául szolgáló vezérelv, akár jogalkotási javaslatok előkészítéséről (például szolgálatközi konzultációkról vagy a biztosi kabinetek üléseiről), akár intézményközi tárgyalásokról (például az intézményközi kapcsolatokért felelős csoport (GRI) üléseiről) van szó. A Bizottság döntéshozatali eljárásaira vonatkozó keretet és elveket a Bizottság eljárási szabályzata rögzíti.27 A Szerződés rendelkezései szerint a Bizottság a jogalkotási kezdeményezés tekintetében csaknem monopolhelyzetben van (az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése).28 A Bizottság feladata ezért szinte minden kiváltképpen az együttdöntési eljárás alá eső leendő jogszabály jogalkotási javaslat formájában történő előkészítése. Ennek keretében a Bizottság kiterjedt konzultációt folytat az érintett szereplőkkel és a nyilvánossággal, szakértők által készített jelentéseket vesz figyelembe, zöld és fehér könyveket fogad el. Ezen kívül, minden jogalkotási javaslat (és bizonyos nem jogalkotási javaslatok) esetében hatásértékelést is végez, elemezve a javasolt intézkedés közvetlen és közvetett következményeit. A Bizottság javaslatát a biztosi testület fogadja el írásbeli eljárás keretében (a biztosok közötti vita nélkül) vagy szóbeli eljárás keretében (a dokumentumot megvitatja a biztosi testület), majd azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a C sorozatban) közzéteszik. A javaslatot egyidejűleg megküldik a Parlamentnek és a Tanácsnak, és ezzel megkezdődik az együttdöntési eljárás. A Bizottság a Tanács határozata (azaz első A Szerződések szerint november 1-jétől a Bizottságnak a tagállamok számának 2/3-ával megegyező számú tagból kellene állnia, kivéve, ha az Európai Tanács egyhangú döntéssel úgy határoz, hogy megváltoztatja ezt a számot (az EUSZ 17. cikkének (5) bekezdése) májusában az Európai Tanács úgy határozott, hogy a Bizottság tagjai számának továbbra is a tagállamok számával kell megegyeznie. Az Európai Tanács ezt a határozatát felül fogja vizsgálni, éspedig vagy a harmincadik tagállam csatlakozását követően felálló első Bizottság kijelölése előtt, vagy pedig a hivatalát november 1-jén megkezdő Bizottságot követő új Bizottság kijelölése előtt e két időpont közül azt kell majd alkalmazni, amelyik korábban következik be. 27 A Bizottság február 24-i, a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló határozata, 2010/138/EU, Euratom, HL L 55., , o.). 28 Az EUMSZ 225., illetve 241. cikke alapján a Parlament, illetve a Tanács a Szerződések végrehajtásának céljából felkérheti a Bizottságot megfelelő javaslatok előterjesztésére

32 olvasatbeli álláspontjának elfogadása) előtt bármikor megváltoztathatja vagy visszavonhatja javaslatát.29 A Bizottság a jogalkotási eljárás során technikai magyarázatok rendelkezésre bocsátásával, javaslatának módosításával és az intézményközi tárgyalásokon betöltött, az álláspontok közelítésének megkönnyítésére irányuló szerepével segíti a társjogalkotók munkáját. A Bizottság jogalkotási javaslatának védelmében vagy tárgyalásakor tisztességes közvetítőként lép fel a jogalkotási folyamat valamennyi szakaszában, kezdeményezési jogával élve és összhangban a Parlamenttel és a Tanáccsal szembeni azonos magatartás elvével.30 A Bizottságnak az intézményközi tárgyalásokon képviselendő álláspontját a jogalkotási eljárás valamennyi szakaszában testületileg az intézményközi kapcsolatokért felelős csoport (GRI) közreműködésével jóvá kell hagyni.31 A GRI csaknem heti rendszerességgel ül össze, és többek között minden tárgyalandó ügy esetében külön megvitatja és jóváhagyja azt az irányvonalat, amelyet a Bizottságnak elkövetkező háromoldalú egyeztetéseken követnie kell. A fentiekből következően a Bizottság háromoldalú egyeztetéseken részt vevő küldöttei elvileg csupán ad referendum hagyhatják jóvá a Bizottság jogalkotási javaslataira vonatkozó, a társjogalkotók megegyezésének tárgyát képező lényegi változtatásokat, hacsak és amíg a biztosok testülete jóvá nem hagyja a Bizottság felülvizsgált álláspontját. Az első és második olvasatbeli háromoldalú egyeztetések során a Bizottságot az illetékes főigazgatóság rendszerint osztályvezető vagy igazgató személyében képviseli, illetve a politikailag fontos ügyekben az illetékes főigazgató vagy biztos, akiknek munkáját a Bizottság főtitkársága és ritkábban jogi szolgálata segíti A Tanács Az EU Tanácsa a tagállamok kormányait képviseli. Felállása aszerint változó, hogy az Unió tagállamainak az adott ügy tárgyától függően illetékes minisztereit tömöríti azzal a céllal, hogy jogszabályokat fogadjanak el és összehangolják szakpolitikáikat. A Tanács jogalkotási jogköreit a Parlamenttel közösen gyakorolja (az EUSZ 16. cikkének (1) bekezdése). Tevékenysége három, egymással kölcsönösen összekapcsolódó szinten folyik: a munkacsoportok készítik elő az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) munkáját, ez pedig a különböző felállásban ülésező Tanácsét. Az ülések A Bizottság a Lisszaboni Szerződés 2. jegyzőkönyvében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a jogalkotási aktus tervezetét a társjogalkotóknak történő megküldésével egyidejűleg köteles megküldeni a nemzeti parlamenteknek is. A nemzeti parlamentek jogában áll, hogy nyolc hetes határidőn belül indokolással alátámasztott véleményt adjanak ki arról, hogy a jogalkotási aktus tervezete megfelel-e a szubszidiaritás elvének. Erről további információk olvashatók a 3.4. pontban. 30 Lásd a Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodást, amelynek értelmében a Bizottság kellően figyelembe veszi a Szerződések által a Parlamentre és a Tanácsra ruházott szerepeket, különösen az egyenlő bánásmód alapelvére vonatkozóan. 31 A GRI az egyes biztosi kabinetek intézményközi kapcsolatokért felelős tisztviselőit tömöríti. Elnökét a Bizottság elnöki kabinetje adja, munkáját a Bizottság főtitkársága és jogi szolgálata segíti

33 elnökeit mindhárom szinten az a tagállam adja, amely a rotációs rendszer szerint éppen betölti a Tanács hat hónapos időszakra szóló elnökségét.32 A Tanács üléseinek napirendjei tükrözik a COREPER, valamint az illetékes munkacsoportok és bizottságok keretében elért előrehaladást. Vannak A napirendi pontok, amelyeket a COREPER-ben kialakított megállapodást követően vita nélkül kell elfogadni, és B napirendi pontok, amelyeket vitára bocsátanak. A COREPER két szerkezeti rendszerben végzi munkáját: az állandó képviselők helyetteseiből álló COREPER I jobbára technikai természetű ügyekkel foglalkozik, az állandó képviselőkből álló COREPER II pedig politikai, kereskedelmi, gazdasági vagy intézményi kérdésekkel.33 Mindkét COREPER munkáját számos munkacsoport és bizottság segíti, amelyeket a Tanács előkészítő testületeinek is neveznek. Ezek szerepe a parlamenti bizottságokéhoz hasonló: rendszeres üléseiken jogalkotási javaslatokat vizsgálnak meg, valamint a Tanács határozatait megalapozó egyéb előkészítő munkákat végeznek. A munkacsoportok és bizottságok zömét a COREPER állítja fel az adott szakterületnek megfelelően az egyes tagállamok szakértőiből, azon tanácsi felállás tárgykörétől függően, amelynek munkáját segítik.34 Jóllehet nem létezik hivatalos rendelkezés arra vonatkozóan, milyen szinten (a munkacsoport, a COREPER vagy a Tanács szintjén) kell a tárgyalási megbízásokat megadni, ezeket általában a COREPER fogadja el (elvileg minősített többséggel, a gyakorlatban azonban nem szoktak szavazást tartani), legalább a kezdeti megbízás tekintetében. Végezetül, a Tanácsot az intézményközi tárgyalásokon az Elnökség képviseli. Az Elnökség dönt arról, miként kezeljék a megbízások felülvizsgálatát (szükség esetén erre munkacsoportban is sor kerülhet) és a háromoldalú egyeztetéseket (amelyek mindig szóban folynak). A Tanács elnökségét az EU tagállamai rotációs rendszerben, minden hat hónapban egymást követve töltik be. E hat hónapos időszakban (amely január 1-jétől június 30-áig, illetve július 1-től december 30-ig tart) mindig más-más tagállam tölti be a Tanács soros elnökségét, és ebből fakadóan a Tanács üléseinek elnökségét és a Tanács előkészítő testületeinek elnökségét is, és képviseli a Tanácsot a többi uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatok során. A rotációs elnökség sorrendjét a Tanács állapítja meg, és rendszeresen frissíti: a legfrissebb, január 1-én hozott tanácsi határozat (HL L 1., , 11.o.), a Tanács soros elnökségeinek sorrendjét 2020 első feléig határozza meg (lásd a 2.6. mellékletet). 33 A COREPER II készíti elő a következő ügyekkel foglalkozó tanácsi formációk munkáját: gazdasági és pénzügyek, külügyek, általános ügyek, bel- és igazságügy. A COREPER I készíti elő a következő ügyekkel foglalkozó tanácsi formációk munkáját: versenyképesség, oktatás, ifjúság, kulturális és sportügyek, foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy és fogyasztóvédelem, környezetvédelem, közlekedés, távközlés és energiaügyek, valamint mezőgazdaság és halászat (kizárólag állat-egészségügyi, növényvédelmi vagy az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat érintő pénzügyi kérdések vagy technikai intézkedések). 34 Egyes bizottságok, például a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Kereskedelempolitikai Bizottság, valamint a Politikai és Biztonsági Bizottság felállítása közvetlenül a Szerződések, kormányközi határozatok vagy tanácsi határozatok alapján történik. Ezek a legtöbb esetben állandó bizottságok, és gyakran kijelölt vagy választott elnökük van. Ezen kívül eseti ( ad hoc ) bizottságok is felállíthatók, ezek rendeltetése egyedi, és feladatuk teljesítését követően feloszlanak

34 A jogalkotási ügyek tárgyalási szakasza folyamán a társjogalkotók általában kapcsolatban állnak egymással. A háromoldalú egyeztetések során a Tanácsot az adott ügytől függően szokásosan a COREPER II elnök-nagykövete vagy a COREPER II helyettes elnök-nagykövete képviseli, kivételes esetekben politikailag jelentős ügyekben pedig az illetékes miniszter. Tekintettel azonban a háromoldalú egyeztetések magas számára, valamint az adott ügy természetétől és a Tanács soros elnökségét az adott időpontban betöltő tagállamtól függően, a háromoldalú egyeztetéseket gyakran a munkacsoportok illetékes elnökei vezetik. A Parlament számára a tárgyalási szakaszban hasznos kapcsolatot jelentenek az egyes elnökségek Mertens- és Antici-csoportjai.35 Az egyeztetés során a Tanács küldöttsége az adott ügy tárgyától függően a tagállamok képviselőiből, azaz az állandó képviselőkből (COREPER II) vagy helyetteseikből (COREPER I) áll. Az egyeztetőbizottság ülésein egy miniszter képviseli a soros elnökséget betöltő tagállamot. A bizottság egyik társelnöke ez a miniszter, a másik pedig a Parlament azon alelnöke, aki az adott ügyben betölti a parlamenti küldöttség elnöki tisztségét. A Tanács hétköznapi munkáját a Tanács eljárási szabályzata szabályozza.36 A Parlament titkárságához hasonlóképpen a Tanács főtitkársága biztosítja a Tanács döntéshozatali eljárásainak összehangolását. A főtitkárság ugyancsak fontos szerepet tölt be mint jogi tanácsadó (jogi szolgálata közreműködésével), logisztikai szolgáltató, dokumentumok megőrzője (intézményi tudásállomány-kezelő) és közvetítő. Kulcsfontosságú szerepe az elnökségek munkájának támogatása, különösen újonnan csatlakozott, így az elnökségi szerep tekintetében tapasztalatokkal nem rendelkező tagállamok esetében A Parlament A Parlamentben a jogalkotási munkát az illetékes (másképpen: felelős vagy vezető ) parlamenti bizottság(ok) végzi(k).37 A valamely bizottság elő kerülő minden jogalkotási javaslatot egy képviselőcsoporthoz utalnak (rendszerint a bizottsági koordinátorok határozatát követően), amely előadót jelöl ki azzal a megbízással, hogy készítsen jelentést a bizottság nevében. A többi képviselőcsoport az üggyel kapcsolatos álláspontjuk képviseletére egy-egy árnyékelőadót nevez ki. Az elnök elnököl a bizottsági üléseken és a koordinátorok ülésein. Az elnök irányítja a szavazásokat és dönt a módosítások elfogadhatóságáról. Az elnök tölti be továbbá a parlamenti küldöttség elnöki tisztjét az intézményközi tárgyalásokon, és képviseli a bizottságot a Parlamenten belüli és kívüli kapcsolatok során. A Mertens-csoport a COREPER I, az Antici-csoport pedig a COREPER II munkáját készíti elő. A Tanács módosított határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., , 35. o.). 37 Az Európai Parlament eljárási szabályzatának VI. melléklete tartalmazza a Parlament állandó bizottságainak hatáskörét és felelősségét (a nyolcadik ciklus elején 20 állandó bizottság működik)

35 A jogalkotási ciklus elején valamennyi képviselőcsoport kijelöl egy-egy képviselőt, aki koordinátorként dolgozik az adott bizottság mellett. A koordinátorok a bizottsági ülésekhez kapcsolódóan zárt üléseket tartanak. A bizottság felruházhatja a koordinátorokat azzal a hatáskörrel, hogy dönthessenek a jelentések és vélemények képviselőcsoportok közötti kiosztása, a bizottsági meghallgatások, a tanulmányokra vonatkozó megrendelések, a bizottsági küldöttségek és a bizottság munkájával kapcsolatos más tartalmi vagy szervezeti kérdések tekintetében. Az első és második olvasat során az intézményközi tárgyalásokon a Parlamentet egy tárgyalócsoport képviseli, amelyet az adott ügyért felelős előadó vezet, elnöke gyakran az illetékes bizottság elnöke (vagy az általa kijelölt alelnök), és amelynek tagjai az összes képviselőcsoportból küldött egy-egy árnyékelőadó (lásd az eljárási szabályzat 73. cikkét).38 A parlamenti bizottságok és tagjaik jogalkotási munkáját segítik a bizottsági titkárságok (megszervezik a bizottsági üléseket, elkészítik az időbeosztást, támogatást nyújtanak és tanácsot adnak bizottsági ügyekben, valamint jelentések és vélemények összeállításában), a képviselőcsoportok tanácsadói (támogatást nyújtanak és tanácsot adnak képviselőcsoportjuk koordinátora és egyénileg a tagjai számára), a képviselők asszisztensei, valamint egyéb parlamenti szolgálatok, közöttük az Egyeztetési és Együttdöntési Osztály, a Jogi Szolgálat, a Jogalkotási Igazgatóság, a Fordítási Főigazgatóság, a Tolmácsolási Főigazgatóság és a Sajtóosztály. A harmadik olvasat során mindvégig az egyeztetési eljárás alatt is az Egyeztetési és Együttdöntési Osztály titkársága segíti az EP küldöttségének munkáját. A Parlament hétköznapi munkáját, ideértve a belső szervezést és a döntéshozatali eljárásokat is, az EP részletes eljárási szabályzata szabályozza.39 A Parlament politikai testületei Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. Feladata a Parlament általános politikai irányítása és a parlamenti tevékenységek politikai vonatkozásainak kezelése, ideértve a Parlament munkájának megszervezését, az Európai Unió többi intézményével és testületeivel való kapcsolattartást és a nem uniós országokkal való kapcsolattartást is. Az Elnökség a Parlament elnökéből, 14 alelnökéből (közülük három az egyeztetésért felelős) és a tanácsadói minőséggel felruházott 5 quaestorból áll. Feladata az intézmény működésével kapcsolatos igazgatási és pénzügyi kérdések ügyvitele. A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó bizottság és különbizottság elnökeiből áll. Feladata a bizottságokban folyó munka felügyelete, valamint a bizottságok közötti együttműködés és összhang biztosítása. Ezen kívül ajánlásokat terjeszt az Elnökök Értekezlete elé, többek között a soron következő plenáris ülések napirendtervezetét illetően Az együttdöntési eljárás részletes leírása a 2.1. és 2.2. pontban található. 30

36 3.4. Egyéb intézményi szereplők Nemzeti parlamentek A Lisszaboni Szerződés az Unió Szerződései között elsőként foglalkozik külön cikkben a nemzeti parlamentekkel, amelyek tevékenyen hozzájárulnak az Unió jó működéséhez (az EUMSZ 12. cikke). Számos rendelkezést tartalmaz a nemzeti parlamentekkel kapcsolatban, és kiegészítő jogokat is biztosít számukra (többek között kifogással élhetnek azokkal a jogalkotási tervezetekkel szemben, amelyek véleményük szerint nem felelnek meg a szubszidiaritás elvének). A nemzeti parlamentek szerepét a Lisszaboni Szerződés 1. és 2. melléklete tovább részletezi. A nemzeti parlamentek szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvéről szóló 2. jegyzőkönyv értelmében az egyes nemzeti parlamentek nyolc héten belül indokolással ellátott véleményt adhatnak ki, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek alapján az adott tervezetet40 nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. Minden nemzeti parlament két szavazattal rendelkezik. Kétkamarás parlamentáris rendszerek esetében a két háznak egy-egy szavazata van. Amennyiben a nemzeti parlamentek legalább egyharmada úgy véli, hogy a tervezet nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet a Bizottságnak (illetve bármely más intézménynek, amelytől a javaslat származik) felül kell vizsgálnia ( sárga lap ). Ez a küszöb ¼-re csökken az EUMSZ 76. cikke alapján benyújtott (a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködést érintő) jogalkotási javaslattervezetek esetében. A felülvizsgálatot követően az engedélyező intézmény dönthet arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja-e a javaslatot. Ezen kívül, amennyiben a nemzeti parlamentek egyszerű többsége úgy véli, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében előterjesztett jogalkotási javaslattervezet nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet a Bizottságnak felül kell vizsgálnia ( narancssárga lap ). A felülvizsgálatot követően a Bizottság dönthet arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja-e a javaslatot. Amennyiben a Bizottság a javaslat fenntartása mellett dönt, mindkét jogalkotónak az első olvasat lezárása előtt meg kell vizsgálnia, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a szubszidiaritás elvével. Ha a Parlament (képviselőinek egyszerű többségével) és a Tanács (tagjainak 55%-os többségével) úgy határoz, hogy a javaslat nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével, a javaslatot nem bocsátják további mérlegelésre. Európai Tanács Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács az EUSZ 15. cikkének megfelelően jogalkotási szerepkört nem gyakorol. A A 2. jegyzőkönyv 3. cikke szerint egy jogalkotási aktus tervezete a Bizottság azon javaslata, a tagállamok egy csoportja vagy az Európai Parlament azon kezdeményezése, a Bíróság azon kérelme, az Európai Központi Bank azon ajánlása, illetve az Európai Beruházási Bank azon kérelme, amely jogalkotási aktus elfogadására irányul

37 valamely szakterületen az Európai Tanács által kiadott következtetések azonban meghatározzák az adott területen érvényes általános politikai prioritásokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Az Európai Tanács rendes körülmények között hathavonta ülésezik, de ha a helyzet azt kívánja, rendkívüli ülésre is összehívható. Az Európai Központi Bank (EKB, székhelye Frankfurt, Németország) az EU közös valutája, az euró gondnoka és az árstabilitás megőrzője az EU-ban. Az EKB feladata továbbá az EU monetáris és gazdaságpolitikájának kialakítása és végrehajtása. A Szerződés által megjelölt különleges esetekben az EKB jogalkotási aktusra irányuló javaslatot tehet a rendes jogalkotási eljárás keretében (az EUMSZ 294. cikkének (15) bekezdése). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Unió tanácsadó testülete, amely a munkavállalók és a munkaadók szervezeteinek, valamint a civil társadalom egyéb (többek között társadalmi-gazdasági, polgárjogi, szakmai és kulturális területeken működő) képviseleti szerveinek küldötteiből áll (az EUMSZ 300. és cikkei). A Régiók Bizottsága az Unió tanácsadó testülete, amely a regionális és helyi szintű szereplők képviselőiből áll (az EUMSZ 300. és cikkei). A Bizottság, a Parlament és a Tanács köteles konzultációt folytatni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával azokban az esetekben, amelyekben a Szerződés ezt előírja (általában az illetékességi körükbe tartozó szakpolitikai területeken), vagy amelyekben e három intézmény valamelyike úgy ítéli meg, hogy erre például aktuális politikai kérdésekben szükség van. Amennyiben a két tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultáció a rendes jogalkotási eljárás keretében kötelező, úgy a Parlament e bizottságok véleményének kézhez vétele előtt nem fogadhatja el első olvasatbeli álláspontját. A Parlament, a Tanács vagy a Bizottság gyakran határidőt szab meg a tanácsadó bizottság számára véleményének benyújtására (az EUMSZ 304. és 307. cikke). A határidő lejártát követően a vélemény hiánya már nem képezi akadályát a további eljárásnak. Ezen kívül, mindkét bizottság saját kezdeményezésére is fogadhat el véleményt. Az Európai Bíróság (székhelye Luxembourg) az uniós jogszabályokat értelmezi annak biztosítása érdekében, hogy azok alkalmazása valamennyi uniós országban egységes módon történjék. A Bíróság gondoskodik az uniós jognak a Szerződések értelmezése és alkalmazása szerinti betartásáról. Ennek során rendezi az uniós tagállamok kormányai és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Magánszemélyek, társaságok vagy szervezetek is keresetet nyújthatnak be a bírósághoz abban az esetben, ha jogaikat valamely uniós intézmény megsértette. A Parlament részt vesz a Bíróság előtt folyó eljárásokban, hogy megvédje az intézmény érdekeit, jogait és előjogait, különösen olyan esetekben, amelyekben a kereset tárgyát a Parlament által önállóan vagy a Tanáccsal közösen elfogadott jogi aktus érvényessége képezi. 32

38 A Szerződés által megjelölt különleges esetekben a Bíróság jogalkotási aktusra irányuló javaslatot tehet a rendes jogalkotási eljárás keretében (az EUMSZ 294. cikkének (15) bekezdése). 33

39 4. A PARLAMENT BEVONÁSÁVAL FOLYÓ EGYÉB ELJÁRÁSOK 4.1. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok A legtöbb főleg az együttdöntési eljárással elfogadott uniós jogszabály olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a Bizottságot felruházzák felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok elfogadására. Jóllehet az ezen eljárások keretében hozott határozatok gyakran részletező és technikai jellegűek, azonban politikai jelentőségük is lehet, és komoly hatásokkal járhatnak. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a Lisszaboni Szerződés vezette be (az EUMSZ 290. cikke). Általános hatályú aktusokról van szó, amelyek az alap-jogiaktus nem lényegi rendelkezéseit módosítják vagy kiegészítik. Ezzel a Parlament előjogai megerősödtek: vétójogának korlátozása megszűnt, hiszen bármikor visszavonhatja a Bizottságnak adott felhatalmazást, amelynek alapján adott alap-jogiaktus rendelkezései szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. A végrehajtási aktusok tekintetében (az EUMSZ 291. cikke) viszont a Parlament hatásköre korlátozott, és vétóra nincsen lehetősége. Ha a jogalkotó fel kívánja ruházni a Bizottságot felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok elfogadásának hatáskörével, akkor ezt (és a két lehetőség közötti választását) az együttdöntési eljárás során az alapjogi-aktusban rögzítenie kell Egyetértési eljárás Az egyetértési eljárás kötelezővé teszi a Tanács számára, hogy valamely jogszabálytervezethez megszerezze a Parlament egyetértését. A Parlament a tervezetet jóváhagyhatja vagy elutasíthatja, de nem módosíthatja. Az eljárás az alábbiak szerint alkalmazandó: a) különleges jogalkotási eljárásként, például az Európai Ügyészség felállításához (az EUMSZ 86. cikkének (1) bekezdése), a saját források rendszere és a többéves pénzügyi keret elfogadásához (az EUMSZ 311. és 312. cikke) vagy a szubszidiaritás jogalapján elfogadandó jogszabályok esetében (az EUMSZ 352. cikke), illetve b) nem jogalkotási eljárásként rendkívül különleges esetekben, például az alapvető értékek súlyos megsértésének megállapításához (az EUSZ 7. cikke) vagy társulási megállapodások és nemzetközi szerződések megerősítéséhez azokon a területeken, amelyeken az együttdöntési eljárás alkalmazandó (az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) v) pontjai) Konzultációs eljárás A konzultációs eljárás lehetővé teszi a Parlament számára, hogy a Bizottság által javasolt jogalkotási aktusról véleményt nyilvánítson. A Tanács jogilag nem köteles helyt adni a Parlament véleményének, de a Bíróság joggyakorlatának megfelelően, amennyiben a Szerződés a Parlamenttel folytatandó konzultációt kötelezővé teszi, 34

40 úgy annak hiányában a Tanács nem hozhat határozatot. A konzultáció különleges jogalkotási eljárásként alkalmazandó bizonyos intézkedések meghozatalához korlátozott számú szakpolitikai területeken (például a versenyjog, a monetáris politika, a foglalkoztatási és a szociális politika, valamint bizonyos fiskális természetű intézkedések a környezetvédelem és az energiaügy terén). A Parlamenttel folytatandó konzultáció nem jogalkotási eljárásként is kötelező, amikor a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretein belül nemzetközi megállapodások kerülnek elfogadásra.41 A konzultációs eljárás jogalapjának áttekintése tekintetében lásd az Egyeztetési és Együttdöntési Osztály honlapját

41 5. AZ EGYÜTTDÖNTÉS A SZÁMOK TÜKRÉBEN Az együttdöntési eljárás konzultációs eljáráshoz viszonyított jelentősége 1994 (a Maastrichti Szerződésben történt bevezetése) óta minden jogalkotási ciklus alatt nőtt. Ez nagyrészt az új rendes jogalkotási eljárás alkalmazásának hosszú évek során lezajlott, egyre erőteljesebb kiterjesztését tükrözi: az Amszterdami Szerződés és később a Nizzai Szerződés hatálybalépése egy-egy lépés volt ezen az úton, a 2009 decemberében hatályba lépő Lisszaboni Szerződés azonban az uniós jogalkotási keretet érdemben változtatta meg, és ezzel új korszak vette kezdetét. A 7. jogalkotási ciklus alatt a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Bizottság által elfogadott jogalkotási javaslatok csaknem 90%-a a rendes jogalkotási eljárás tárgyát képezte. Amint azt az 1. ábra szemlélteti, ez jelentős növekedés volt a 4. (21%), 5. (42%) és 6. (49%) jogalkotási ciklushoz képest. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a 7. parlamenti ciklus során jelentős mértékű csökkenés következett be a Bizottság által elfogadott jogalkotási javaslatok számában: a három korábbi jogalkotási ciklussal összehasonlítva mintegy 40%-os volt a csökkenés (658 avaslat). 1. ábra: Az együttműködési, konzultációs és együttdöntési eljárás szerinti jogalkotási javaslatok megoszlása jogalkotási ciklusonként42 A megelőző jogalkotási ciklusok során is már megfigyelhető tendencia folytatódásaként az eljárás korai szakaszában elért megállapodások (az ún. A statisztikák a jogalkotási javaslatok Bizottság általi elfogadásának dátumán alapulnak. Lásd: Az ábrák az alábbi jogalkotási ciklusokra vonatkoznak: május április 30., május április 30., május július 13. és július június

42 korai megállapodások, azaz első olvasatbeli vagy korai második olvasatbeli megállapodások) száma és aránya 2009 és 2014 között tovább nőtt, miközben az egyeztetéssel kialakított megállapodások (általában csupán a legnehezebb ügyekben) rendkívül kivételessé váltak (lásd a 2. ábrát). A 7. jogalkotási ciklusban az elfogadott együttdöntési dossziék 93%-a korai megállapodás volt. A korábbi időszakokkal összehasonlítva, arányuk az 5. jogalkotási ciklusban 54%, a 6. jogalkotási ciklusban pedig 82% volt. Ennek megfelelően a harmadik olvasatban elfogadott dossziék száma jelentősen csökkent: már az 5. jogalkotási ciklusról a 6. jogalkotási ciklusra 88-ról 23-ra csökkent, a 7. jogalkotási ciklus során pedig mindössze 9 dosszié került egyeztetésre, és ezek közül 8-at a harmadik olvasatban el is fogadtak. 2. ábra: Az első, korai második, második és harmadik olvasatban elfogadott együttdöntési dossziék aránya jogalkotási ciklusonként, az es időszaktól kezdve Az alábbi 3. ábra az egyes jogalkotási évek során elfogadott dossziék számát mutatja, ciklikus tendenciára irányítva a figyelmet: a számok a jogalkotási ciklus első három évében csaknem egyenletes ütemben nőnek, az utolsóban azonban mindig kiugró növekedés figyelhető meg. 37

43 3. ábra: Az 1999 és 2014 közötti időszakban jogalkotási évenként elfogadott együttdöntési dossziék száma43 Az együttdöntési eljárás átlagos hosszának változása (lásd az 1. táblázatot) természetesen összefügg az első olvasatban elért megállapodások felé való eltolódással. Az 1999 és 2004 közötti 5. parlamenti ciklusban az összes együttdöntési dosszié elfogadásához szükséges átlagos időtartam még 22 hónap volt, azóta fokozatosan csökkent. E dossziék lezárásához 2004 és 2009 között átlagosan 21 hónapra, a 7. jogalkotási ciklusban pedig már csak 19 hónapra volt szükség. Az összesített átlagos időtartam-csökkenést az magyarázza, hogy jóval kevesebb dosszié jut el a második és a harmadik olvasatig. Ugyanakkor azonban az es és a es jogalkotási ciklus között hat hónappal nőtt az első, illetve nyolccal a második olvasatbeli megállapodások átlagos időtartama. Első olvasat Második olvasat Harmadik olvasat Összesített átlagos időtartam 1. táblázat: Az első, második és tárgyalásának átlagos időtartama, átlagos időtartama hónap hónap hónap 24 hónap 29 hónap 32 hónap 31 hónap 43 hónap 29 hónap 22 hónap 21 hónap 19 hónap harmadik olvasatban elfogadott együttdöntési dossziék valamint az összes együttdöntési dosszié tárgyalásának Az 1999 és 2009 közötti időszakot illetően: az első év május 1-je és a második év április 30-a között elfogadott dossziék; a 2009 és 2014 közötti időszakot illetően: az első év július 14-e és a második év július 13-a között elfogadott dossziék, a 2013 és 2014 közötti időszakot kivéve, amely csak június 30-ig tartott

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2. EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri

Részletesebben

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK

BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK L 82/56 204.6.2. BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETE, tekintettel az Európai

Részletesebben

KÉZIKÖNYV A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSRÓL

KÉZIKÖNYV A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSRÓL KÉZIKÖNYV A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSRÓL Európai Parlament, [207] Útmutató a Parlament társjogalkotói tevékenységéhez 207. november Uniós Belső Politikák Főigazgatósága Jogalkotási Koordinációs és Egyeztetési

Részletesebben

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben

JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A TANÁCS HATÁROZATA a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alapszabályának felülvizsgálatáról

JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A TANÁCS HATÁROZATA a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alapszabályának felülvizsgálatáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. március 20. (OR. en) 6898/12 ECOFIN 196 UEM 42 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alapszabályának

Részletesebben

A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS KÉZIKÖNYVE

A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS KÉZIKÖNYVE A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS KÉZIKÖNYVE Tartalom I. fejezet AZ ELJÁRÁS MENETE... 1 Első olvasat (nincs határidő)... 1 Az Európai Parlament második olvasata [határidő: 3 (+1) hónap]... 4 Az Európai Parlament

Részletesebben

9389/1/16 REV 1 ADD 1 ac/ia 1 DRI

9389/1/16 REV 1 ADD 1 ac/ia 1 DRI Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0340 (COD) 9389/1/16 REV 1 ADD 1 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: TELECOM 89 CONSOM 117 MI 374 CODEC 728 PARLNAT

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet

Részletesebben

A rendes jogalkotási eljárás kézikönyve

A rendes jogalkotási eljárás kézikönyve HU A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA A rendes jogalkotási eljárás kézikönyve GYAKORLATI ÚTMUTATÓK 2011. NOVEMBER A rendes jogalkotási eljárás kézikönyve 2011. NOVEMBER Megjegyzés Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.26. COM(2014) 295 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között létrejött

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 15. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 15. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 15. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0313 (COD) 10813/16 CODEC 999 FRONT 277 MAR 185 COMIX 494 PE 81 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE)

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 26.10.2012 2012/0298(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a pénzügyi tranzakciós adó létrehozása területén folytatott megerősített együttműködésre való

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT 2011.8.4. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 229/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK EURÓPAI PARLAMENT Az Európai Unió parlamentjei

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Az EU intézményrendszere

Az EU intézményrendszere Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg

Részletesebben

XT 21023/17 hk/ms 1 TFUK

XT 21023/17 hk/ms 1 TFUK Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 22. (OR. en) XT 21023/17 BXT 31 INF 100 API 73 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk Az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások

Részletesebben

5915/1/13 REV 1 pu/it/et 1 DQPG

5915/1/13 REV 1 pu/it/et 1 DQPG AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. február 7. (07.02) (OR. en) 5915/1/13 REV 1 COMPET 65 POLGEN 13 MI 69 SOC 63 ENT 31 CONSOM 16 FIN 55 ENER 23 TRANS 34 TELECOM 16 IND 29 MÓDOSÍTOTT FELJEGYZÉS Küldi:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.1. COM(2011) 167 végleges 2009/0059 (COD) A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján az iparosodott

Részletesebben

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA. A főbb változások rövid áttekintése Január 2017

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA. A főbb változások rövid áttekintése Január 2017 AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA A főbb változások rövid áttekintése Január 2017 1 HU Európai Parlament Elnökségi Főigazgatóság Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága AZ ELJÁRÁSI

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2006/0196(COD) 24.10.2007 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontja a 97/67/EK irányelv közösségi postai szolgáltatások

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. október 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0134 (NLE) 11667/12 PECHE 237 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

A GÉPJÁRMŰVEKKEL FOGLALKOZÓ MŰSZAKI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

A GÉPJÁRMŰVEKKEL FOGLALKOZÓ MŰSZAKI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG Egységes piac, fogyasztási cikkekre vonatkozó jogszabályok és azok végrehajtása Gépjárműipar MŰSZAKI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK ENTR/1722/02-EN Brüsszel,

Részletesebben

10451/16 ADD 1 hs/af/ms 1 GIP 1B

10451/16 ADD 1 hs/af/ms 1 GIP 1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 7. (OR. en) 10451/16 ADD 1 PV/CONS 35 ECOFIN 633 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. június 17-én Luxembourgban tartott 3475. ülése

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE Ref. Ares(2018)2964154-06/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.31. COM(2018) 371 final 2018/0219 (APP) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0350 (COD) 16012/17 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

10729/16 ADD 1 ktr/pu/ia 1 DGB 2C

10729/16 ADD 1 ktr/pu/ia 1 DGB 2C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 22. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0267 (COD) 10729/16 ADD 1 TERVEZET A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: PHARM 44 SAN 285 MI 479 COMPET 403 CODEC 978

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0258 (NLE) 12042/16 TRANS 335 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0346 (NLE) 14116/16 COEST 289 WTO 316 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 31. Címzett: Biz.

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Működési Szabályzat ajánlás a regionális koordinációk részére. Egyesületi Elnökség által jóváhagyva: 2011.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.16. COM(2012) 172 final 2012/0085 (COD) C7-00102/12 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Bangladesből származó rizs behozataláról HU HU INDOKOLÁS 1.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)

Részletesebben

A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének

A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROKKAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROKKAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Fogyasztási cikkek Gépjárműipar A MŰSZAKI FEJLŐDÉSHEZ VALÓ HOZZÁIGAZÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI TRAKTOROK (CATP-AT) ENTR/04-EN

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0160 (NLE) 11431/17 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 19. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az

Részletesebben

Az Európai Unió egyéb intézményeiről

Az Európai Unió egyéb intézményeiről Az Európai Unió egyéb intézményeiről 2018. 11. 22. Az Európai Unió Bírósága történet 1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 21.6.2012 2012/0049(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programról

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2017)0014 Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2012/0165(COD) 7.9.2012 ***I JELENTÉSTERVEZET a 2003/17/EK tanácsi határozatnak az alkalmazási időszak meghosszabbítása, az egyik

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26) L 179/72 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)

Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Tanács Minden tagállamot egy, állama nevében kötelezettségvállalásra jogosult miniszter képvisel, akik a küldő tagállam érdekeit képviselik a szavazás során. Az aktuális

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

EU jogrendszere október 11.

EU jogrendszere október 11. EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.14. COM(2016) 798 final 2016/0399 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró,

Részletesebben

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 106 final 2014/0054 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az EU Kína vám-együttműködési vegyes bizottságban az Európai Unió engedélyezett gazdálkodói programja

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi

Részletesebben

5130/3/15 REV 3 ADD 1 mlh/ju 1 DPG

5130/3/15 REV 3 ADD 1 mlh/ju 1 DPG Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0165 (COD) 5130/3/15 REV 3 ADD 1 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: ENT 8 MI 12 CODEC 23 PARLNAT 13 A Tanács első

Részletesebben

8636/18 rp/hk/eo 1 DPG

8636/18 rp/hk/eo 1 DPG Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 8. (OR. en) 8636/18 OJ CRP2 18 IDEIGLENES NREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2018. május 15. (9.30) 1. A napirend elfogadása

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

* JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0091/

* JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0091/ Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0091/2017 28.3.2017 * JELENTÉS a DNS-adatokra vonatkozó, Szlovákiával, Portugáliával, Lettországgal, Litvániával, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal,

Részletesebben

2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13

2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13 2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 182/2011/EU RENDELETE (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE)

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE) EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 18.9.2014 2014/0047(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodásnak

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0064/

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0064/ Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0064/2016 21.3.2016 ***I JELENTÉS az árutőzsdei kereskedők számára biztosított mentességek tekintetében az 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Gazdasági és Monetáris Bizottság 2016/0355(COD) 16.11.2016 ***I JELENTÉSTERVEZET a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel

Részletesebben

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13939/17 OJ CRP1 37 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2017. november 8. és 10. (10.00, 11.30)

Részletesebben

7051/16 ac/tk/kk 1 DGB 1 A

7051/16 ac/tk/kk 1 DGB 1 A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 23. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 7051/16 AGRI 125 AGRIORG 15 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,

Részletesebben

TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel november 8. (10.00)

TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel november 8. (10.00) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13975/17 OJ CRP2 37 COMIX 740 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2017. november 8. (10.00) 1. A napirend

Részletesebben

6187/17 mlh/tk/kk 1 DG G 3 A

6187/17 mlh/tk/kk 1 DG G 3 A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0148 (COD) 6187/17 CONSOM 40 MI 119 COMPET 89 TELECOM 35 JUSTCIV 24 DIGIT 19 IND 34 CODEC 197 FELJEGYZÉS

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 17.02.2006 COM(2006) 63 végleges 2006/0019 (ACC) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és Kanada közötti, a borok és szeszes italok kereskedelméről

Részletesebben

6512/19 ac/af/kk 1 GIP.1

6512/19 ac/af/kk 1 GIP.1 Brüsszel, 2019. február 18. (OR. en) 6512/19 OJ CRP2 7 COMIX 107 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. február 20. (10.30) 1. A napirend elfogadása

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 6.7.2016 EP-PE_TC1-COD(2016)0064 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2016. július 6-án került elfogadásra

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.17. COM(2016) 508 final 2016/0248 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) mellékleteinek

Részletesebben

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

EURÓPAI KÖZPONTI BANK C 213/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.7.20. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI KÖZPONTI BANK EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2011. március 11.) a Saint-Barthélemy francia

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Megvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok

Megvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. február 19. 6288/18 OJ CRP2 7 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2018. február 21. (10.00) 1. A napirend elfogadása

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.6. COM(2015) 325 final 2015/0142 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Moldovai Köztársaságnak a Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozása tekintetében

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.12.2006 COM(2006) 910 végleges 2006/0305 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvnek

Részletesebben

5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B

5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 3. (OR. en) 5524/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 2 AGRI 29 PECHE 26 Az Európai Unió Tanácsának 2017. január 23-án Brüsszelben tartott 3514.

Részletesebben

PUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402

PUBLIC. 8974/16 pu/pn/kb 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PV/CONS 23 RELEX 402 Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 26. (OR. en) 8974/16 LIMITE PUBLIC PV/CONS 23 RELEX 402 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. május 13-án Brüsszelben tartott

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0094 (NLE) 8554/17 AGRI 226 AGRIORG 45 OIV 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: Biz.

Részletesebben

9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU

9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 9227/19 ADD 1 LIMITE PV CONS 25 ECOFIN 488 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. május 17. 9227/19 ADD

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 13. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0156 (NLE) 11275/17 NT 4 AGRI 404 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 11. Címzett: Biz. dok. sz.:

Részletesebben

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara által állandó választottbíróságként. működtetett Kereskedelmi Választottbíróság ügyrendje

A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara által állandó választottbíróságként. működtetett Kereskedelmi Választottbíróság ügyrendje A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara által állandó választottbíróságként működtetett Kereskedelmi Választottbíróság ügyrendje A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 13. (OR. en) az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 13. (OR. en) az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 13. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0091 (COD) 7810/16 ENFOPOL 100 CODEC 417 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. április 8. Címzett: Biz.

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(2016)0056 A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Az Európai Parlament 2016. február 25-én elfogadott módosításai

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 8. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0313 (COD) 7645/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Dátum: 2016. április 6. Tárgy: FRONT 160 MAR 109 CODEC 383

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.10.27. COM(2015) 610 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

8977/15 eh/as/kk 1 DG E 2B

8977/15 eh/as/kk 1 DG E 2B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0340 (COD) 8977/15 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a delegációk TELECOM 121 CONSOM 83 MI 321 CODEC 733

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.30. COM(2017) 150 final 2017/0068 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2017-es

Részletesebben

5126/15 hk/tk/ms 1 DGB 3A LIMITE HU

5126/15 hk/tk/ms 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5126/15 LIMITE SOC 7 EMPL 5 ECOFIN 16 SAN 3 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben