Ingrid Henzen, Zöld Infrastruktúra Hálózat Projektmenedzser, Flevoland Tartományi Tanács Graham Bennett, a projekt külső tanácsadója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ingrid Henzen, Zöld Infrastruktúra Hálózat Projektmenedzser, Flevoland Tartományi Tanács Graham Bennett, a projekt külső tanácsadója"

Átírás

1 Új megközelítés: Ismerje meg a zöld infrastruktúra koncepció hátterét! Kapcsolatok kialakítása: A projektpartnerek beszámolnak reményeikről és elvárásaikról szeptember, 1. szám A Zöld Infrastruktúra Hálózat projekt hírlevele 2012 Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ A GAZDASÁG ÉS A TERMÉSZET ÖSSZEHANGOLÁSA: VÁLASZ A KIHÍVÁSRA A Zöld Infrastruktúra Hálózat (GreenInfraNet) Monitoring Bizottságának elnökeként örömmel köszöntöm a GreenSpace, ANNE BLIEK-DE JONG a projekt hírlevél első számának olvasóit. Meggyőződésem, hogy a Zöld Infrastruktúra Hálózat projekt témája nagyon időszerű és fontos. Az Európai Unió országaiban a helyi és regionális hatóságoknak két, látszólag egymásnak feszülő érdeket kell összhangba hozniuk: a gazdasági növekedés beindítását és a természeti környezet megőrzését a jövő nemzedékei számára. Az előttünk álló kihívás a gazdasági érdekek és a természetes környezet értékeinek összehangolása. Ezt a feladatot a zöld infrastruktúra révén valósíthatjuk meg, és ezt az elgondolást ismertetjük hírlevelünkben. A Zöld Infrastruktúra Hálózat projektben összegyűjtjük és kicseréljük a 12 résztvevő partnerország tapasztalatait, szakmai ismereteit és legjobb gyakorlatait májusában a hollandiai Lelystadban rendezett projektindító értekezleten már találkozhattam a lelkes projektcsapattal. Nagy várakozással tekintek a projektpartnerek és az érdekelt felek között az elkövetkező években kialakuló együttműködésre. Szívesen fogadjuk a projekttel kapcsolatos ötleteket és visszajelzéseket! Anne Bliek-de Jong, a Királynő Helyettes Megbízottja, Flevoland tartomány (Hollandia) Mi a zöld infrastruktúra? Európa nagy részében a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos fő kihívás a földhasznosítás módozatainak összeegyeztetése a természetes környezettel. A Natura 2000 kezdeményezés a védett területek olyan reprezentatív rendszerét alakította ki az Európai Unióban, amely megőrzi a legértékesebb fajokat és élőhelyeket. Ennek ellenére számos feladatot kell még megoldani: A Natura 2000-en kívüli területek nagy része kevésbé szigorú előírásokkal vagy egyáltalán nem védett. A biodiverzitás tartós megőrzéséhez az ökoszisztéma funkciók nagyobb területeken való fenntartása szükséges. A klímaváltozás miatt a fajok populációinak élőhelye is változik, ám a területek védettsége földrajzi helyhez kötött. A zöld infrastruktúra koncepció az ökoszisztémák koherenciájának és alkalmazkodóképességének növelésével képes választ adni ezekre a kihívásokra, és ezzel hozzájárul a klímaváltozással és a természeti katasztrófákkal szembeni sebezhetőség csökkentéséhez is. A zöld infrastruktúra koncepció elősegíti a fenntartható gazdasági fejlődést is az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásával és általában a gazdasági fejlődés káros hatásainak mérséklésével. A biodiverzitás fenntartását hagyományosan a természeti környezet védelmére tett lépésekkel valósították meg, a szélesebb körű földhasználati és gazdasági fejlesztéspolitikától elszigetelten. A zöld infrastruktúra felismeri e megközelítés korlátait, és ezért tágabb szakpolitikai keretrendszerbe helyezi a biodiverzitás fenntartását, melyben a természeti környezet megőrzésével kapcsolatos elsődleges célok az egyéb földhasználati módokkal és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással nagyobb összhangban valósulhatnak meg. A zöld infrastruktúra koncepciót 2009-ben az EU politika részéve tevő Európai Bizottság szerint a zöld infrastruktúra alapvető szerepet játszik a felaprózódás és a nem fenntartható földhasználat csökkentésében, mind a Natura 2000 területeken, mind azokon kívül, valamint hangsúlyozza az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásának és helyreállításának szükségességét és az ebből származó sokrétű előnyöket (Háttértanulmány, Konferencia a Zöld Infrastruktúra Megvalósításáról, november 19.). Ingrid Henzen, Zöld Infrastruktúra Hálózat Projektmenedzser, Flevoland Tartományi Tanács Graham Bennett, a projekt külső tanácsadója European Union European Regional Development Fund Társfinanszírozó: az Európai Regionális Fejlesztési Alap ÁTGONDOLTABB CSELEKVÉS: A természet megőrzésének jövőbeni céljait a gazdasági növekedéssel és a fenntartható területi tervezéssel összhangban kell kidolgozni. Létrejött az INTERREG IVC program támogatásával

2 Kik a partnerek? A Zöld Infrastruktúra Hálózat Európa 12 régióját összekapcsoló partnerség. A partnerek a zöld infrastruktúra koncepció fejlesztésének és megvalósításának előmozdítása érdekében együttműködnek a szakmai tapasztalatok és ismeretek cseréje, valamint a zöld infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikák legjobb gyakorlatok azonosítása, elemzése és átadása útján. A projekttevékenységek célja a Zöld Infrastruktúra Eszköztár című, széles körben történő terjesztésre szánt dokumentum kidolgozása, valamint az Európai Zöld Infrastruktúra Tudáshálózat létrehozása. A hároméves projekt 2012 áprilisában indult az INTERREG IVC program társfinanszírozásával. FINGAL MEGYE TANÁCSA (ÍRORSZÁG) Fingal megye vezető szerepet tölt be Írországban a zöld infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitika helyi megvalósításában, és ezt a megközelítést építette be nemrég a földhasználati fejlesztési tervbe is. A tanács felismerte, hogy a multifunkcionális, jó összeköttetéseken alapuló zöld infrastruktúrának gazdasági, társadalmi és környezeti haszna is van. Felismerte továbbá, hogy a zöld infrastruktúra a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodni képes közösségek kialakításának létfontosságú építőeleme. AZ AZORI-SZIGETEK REGIONÁLIS KORMÁNYZATA (PORTUGÁLIA) Az Azori-szigeteken a zöld infrastruktúra koncepciót szigetenként egy, összesen kilenc természetvédelmi terület létrehozásánál vették figyelembe, és így a Natura 2000 hálózat részét képező, valamint a biodiverzitás megőrzésében és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásában fontos szerepet játszó más övezeteknek is védettséget biztosítanak. A projekt hátterét a Természetért és a Tengerért Felelős Regionális Hivatal biztosítja a tengerparti területek értékeinek, a vízkészlet és a természetes környezetükben élő őshonos állatés növényfajok megőrzése érdekében. VALENCIA AUTONÓM KÖZÖSSÉG KORMÁNYZATA (SPANYOLORSZÁG) Az Infrastruktúráért, Területért és Környezetért felelős Regionális Minisztérium részeként az Alkalmazott Erdészeti Kutatások Központja (CIEF) területrendezéssel, az erdőrendezéssel és az őshonos növények génforrásainak megőrzésével kapcsolatos közpolitika megvalósításával foglalkozik. A projektben a regionális kormányt képviselő, illetve a terület- és tájtervezési, vízgazdálkodási, valamint a biodiverzitást és a védett területeket felügyelő hivatalokkal szorosan együttműködő CIEF ideális helyzetben van a zöld infrastruktúra koncepció megvalósításához. BARCELONA TARTOMÁNY TANÁCSA (SPANYOLORSZÁG) A barcelonai városrégióban konfliktusba kerültek a különböző földhasználati érdekek. A fenntartható földhasznosítás tervezése érdekében erősíteni kell a szakpolitikát, és javítani kell a koordinációt a közigazgatásban. A tanács létrehozta a SIXTELL projektet, amely a nyílt területek és értékeik elemzésére szolgáló területi információs rendszer. A rendszer a zöld infrastruktúrára jellemző megközelítést használja, és már több mint hetven önkormányzat és hivatal használta Katalóniában. A tanács tehát értékes tanulságokat oszthat meg a Zöld Infrastruktúra Hálózatban szeptember, 1. szám

3 FLEVOLAND TARTOMÁNY TANÁCSA (HOLLANDIA) (VEZETŐ PARTNER) Flevoland Tartománynak komoly tervei vannak a zöld energiával kapcsolatban, különös tekintettel a szélenergiára. Flevoland jelenleg is sok szélerőművel büszkélkedhet, sőt terveket készít további szélfarmok létesítésére. A tartomány területén számos gyorsan fejlődő város található; éppen ezért Flevoland részvétele a Zöld Infrastruktúra Hálózat projektben azon a felismerésen alapul, hogy a gazdaság megerősítéséhez és az ökoszisztémák védelméhez integrált tervezésre és területfejlesztésre van szükség. EMILIA-ROMAGNA RÉGIÓ (OLASZORSZÁG) Emilia-Romagna nagymértékben városiasodott régió, de ezzel együtt fontos természeti örökséggel rendelkezik, amelynek természetvédelmi körzetek és Natura 2000 területek is részei. A fajok és az élőhelyek tekintetében az egyik leggazdagabb olaszországi régió, ideértve a tengerparti, a lápi-mocsári és az Appenin-hegyvidéki élőhelyeket is. A régió úgy próbál gondoskodni erről az értékes természeti örökségről, hogy egyesíti a természet védelmét az emberi populáció fenntartható fejlődésével. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM (LETTORSZÁG) A minisztérium feladata a környezetvédelemmel, a biodiverzitás fenntartásával és a regionális területfejlesztéssel kapcsolatos szakpolitika kidolgozása és megvalósítása. A minisztérium reméli, hogy az a tapasztalat, amit a biodiverzitás fenntartását a helyi fejlesztési tervbe beépítő koncepció kidolgozásában szerzett, hasznos lesz a partnereknek. KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONT (MAGYARORSZÁG) A régióban irodák hálózatát fenntartó központ (REC) a környezetvédelmi problémák megoldásának, a szakmai tudás átadásának húsz évnyi tapasztalatával járul hozzá a projekthez. A központ a zöld infrastruktúrához kapcsolódó következő területeken teljesíti küldetését: a biodiverzitás fenntartása, az éghajlatváltozás és a tiszta energia, a környezetvédelmi igazgatás és a zöld közlekedés. SZTARA ZAGORAI REGIONÁLIS GAZDASÁGI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG (BULGÁRIA) Az ügynökség (SZREDA) több mint tizenöt éves tapasztalattal rendelkezik városfejlesztési stratégiák készítésében és megvalósításában, helyi önkormányzatokkal és regionális hatóságokkal együttműködésben. A partnerségek eddigi szakmai eredménye a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással, az élelmiszerbiztonsággal és a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos számos regionális szintű kampány révén valósultak meg. GHAJNSIELEM HELYI ÖNKORMÁNYZATA (MÁLTA) Ghajnsielem helyi önkormányzata a máltai Gozo-sziget délkeleti partján fekszik, és magában foglalja a Cominoszigetet is. A helyi önkormányzat a Gozoért Felelős Minisztérium által kidolgozott ECO GOZO stratégia és szakpolitika megvalósításával foglalkozik. A cél Gozo környezetileg, szociálisan és gazdaságilag fenntartható társadalommá való átalakítása. A Zöld Infrastruktúra Hálózat projektben való részvétel segíti az önkormányzat nyilvános parkok, kertek és zöldövezetek fenntartására, helyreállítására, illetve fejlesztésére irányuló munkáját. PLOVDIVI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG (BULGÁRIA) E nonprofit szervezet tagjai többek között Plovdiv megye helyi önkormányzatai, a Plovdiv Ipari Társulás, a Plovdivi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Élelmiszeripari Egyetem. Fő célkitűzése a területfejlesztés és a civil társadalom, a tudomány és a technológia megerősítése, a szociális integráció és a személyes fejlődés támogatása, valamint a regionális infrastruktúra projektek fejlesztésén és kivitelezésén keresztül megvalósított, a régió fenntartható fejlődésébe ágyazott környezetvédelem. NICOSIAI KÖRZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG (CIPRUS) Az ügynökség fő célja a nicosiai önkormányzatok támogatása a más EU tagállamok szervezeteivel folytatott tapasztalatcserében, a jó gyakorlatok átvétele, valamint fejlesztési tevékenységek megvalósítása. A projekthez a természeti erőforrások, a geológiai örökség és a védett területek igazgatása és védelme terén a regionális tájtervezésben, valamint a regionális környezetvédelmi szakpolitika megvalósításában szerzett tapasztalataival fog hozzájárulni Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ 1. szám, szeptember

4 Projektindítás Flevolandban AZ ELSŐ TAPASZTALATCSERE FINGAL MEGYE, ÍRORSZÁG ÚTMUTATÁS: A projekt indító rendezvénye a hollandiai Flevoland tartományban lehetőséget nyújtott a partnereknek egy új európai természetpolitika felé vezető útvonalterv felvázolására. A Zöld Infrastruktúra Hálózat projekt a hollandiai Lelystadban indult május 25-én. A projekt fő célkitűzése a zöld infrastruktúra fejlesztésének és kialakításának támogatása az EU régióiban, ami új megközelítést jelent a természeti környezetnek a jövő nemzedékek számára történő megőrzésében jelentette ki Anne Bliek-de Jong, a Királynő Flevoland tartományi Helyettes Megbízottja. Az új megközelítés célja a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása a nagyobb tájegységekben, körültekintően összehangolva az előbbieket a mezőgazdaság, a városfejlesztés, a közlekedés, a rekreációs tevékenységek, valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás területén foganatosított más szakpolitikai intézkedésekkel. A partnerrégiók együtt dolgozzák ki a Zöld Infrastruktúra Eszköztár című dokumentumot, amely Európa szerte széles körben terjesztheti a projekt eredményeit. Minden partner megvalósítási tervet dolgoz ki a zöld infrastruktúra fejlesztésére és/vagy kialakítására, továbbá műhelymunkákat, tanulmányi kirándulásokat és a koncepció népszerűsítését szolgáló eseményeket szervez. Ezeket a tevékenységeket a partnerek az eszköztár részeként fogják bemutatni. A projekt lényege a szakmai tudás, a tapasztalat és a legjobb gyakorlatok partnerek közötti cseréje és terjesztése: A fő kihívás az, hogy miként tanulhatnak a régiók egymástól. Minden régió más tapasztalattal rendelkezik a zöld infrastruktúra fejlesztése és/vagy kialakítása terén. Némelyek éppen a zöld infrastruktúra iránti igényt mérik fel, mások a koncepció kidolgozását tervezik, megint másoknak pedig szakmai tudásra és tapasztalatra van szükségük ahhoz, hogy a zöld infrastruktúra megtervezésétől eljussanak a megvalósításig. Egymástól tanulva új európai természetpolitikát dolgozhatunk ki, mutatott rá Anne Bliek-de Jong, a Zöld Infrastruktúra Hálózat Monitoring Bizottságának elnöke. A projekt legfontosabb része az, hogy a partnerek tanuljanak egymástól. De nagyon fontos az is, hogy megmutassuk a többi európai régiónak: a zöld infrastruktúra eredményes módja a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnak. A projekt lezárása után állandó Európai Zöld Infrastruktúra Tudáshálózat jön létre, amelynek feladata más országok részvételének biztosítása lesz. Ha sikerrel járunk, a projekt az Európai Unió 27 országának mindegyikére és sok európai régióra hatással lesz, hangsúlyozta Graham Bennett, a projekt külső szakértője. Ingrid Henzen, Zöld Infrastruktúra Hálózat Projektmenedzser, Flevoland Tartomány Önkormányzata Szerkesztők: Dora Almassy, Graham Benett, Anne Bliek-de Jong, Ingrid Henzen, Venelina Varbova Közreműködők: A 12 partnerrégió Grafikai szerkesztő: Sylvia Magyar, Juan Torneros Olvasószerkesztő és korrektor: Contigo Fotók: Barbara Fucci, istock és a projektpartnerek Kiadó: Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Az első műhelymunkát az írországi Fingal megyében rendezték meg a partnerek július án. A rendezvény célja a tapasztalatcsere volt és a partnerrégiókra jellemző zöld infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztési stratégiákra és folyamatok irányításának gyakorlati kérdéseire összpontosított. Olyan módszereket és szakpolitikai stratégiákat is megvizsgáltak a résztvevők, amelyek hatékonyak lehetnek a zöld infrastruktúra fejlesztésében, de ehhez azonban meg kell érteni a zöld infrastruktúra kialakításának és hatékony irányításának hosszú távú folyamatát. A műhelymunka eredményei a projekt egyik kiemelkedő célkitűzésének megvalósulásában, az Zöld Infrastruktúra Eszköztárban öltenek majd testet. HOSSZÚTÁVÚ PERSPEKTÍVA: Fingal megyében a stratégia és a szakpolitikák kidolgozása áll a középpontban. HA TÖBBET SZERETNE TUDNI A PROJEKTRŐL, LÁTOGASSA MEG HONLAPUNKAT: Kapcsolattartás: INGRID HENZEN Zöld Infrastruktúra Hálózat Projektmenedzser Flevoland Tartományi Tanács ALMÁSSY DÓRA Zöld Infrastruktúra Hálózat 2. Komponens Koordinátor Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Célunk az Európai Zöld Infrastruktúra Tudáshálózat létrehozása. Szívesen megismernénk hasonló kezdeményezéseket, egyes régiók jó gyakorlatait, valamint társaságok és/vagy szervezetek kutatásait a témában. Ha szívesen megosztaná tapasztalatait, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!

ÚTBAN DÉLKELET-EURÓPA KORSZERŰ FOLYÓI FELÉ

ÚTBAN DÉLKELET-EURÓPA KORSZERŰ FOLYÓI FELÉ ÚTBAN DÉLKELET-EURÓPA KORSZERŰ FOLYÓI FELÉ Záró kiadvány Tartalom ELŐSZÓ AZ OSZTRÁK DRÁVA MINTATERÜLET A SOČA MINTA FOLYÓKORRIDOR 02 20 36 ÚTBAN A KORSZERŰ FOLYÓ FELÉ A SZLOVÉN DRÁVA MINTATERÜLET A VJOSA

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei 1. Az egészségfejlesztés alapelvei (Az egészségfejlesztés

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Részletesebben

Pályázatírás Közbeszerzési alapismeretek

Pályázatírás Közbeszerzési alapismeretek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében megvalósult INTERREG III/A Az egyetemi innovációs transzfer potenciál elősegítése a határmenti régiók KKV-i felé Baranya Megyei

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Részletesebben

Terület-és településfejlesztési ismeretek

Terület-és településfejlesztési ismeretek Terület-és településfejlesztési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: Dr. Szigeti Ernő Budapest 006. szeptember A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL Fiatalok Lendületben Program 2 ÖSSZEFOGLALÓ A FIATALOKKAL ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL A SPANYOL

Részletesebben

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON Készítette: Meliorisz Katalin

Részletesebben

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. Tel.: (36 1) 204-2951 (36 1) 204-2970 Fax: (36 1) 204-2953 E-mail:ipargazd@t-online.h Internet:http://www.ikt.hu Az innovációs

Részletesebben

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés)

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése: Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek Több munkahelyet teremteni Európában! (Jobs, jobs,

Részletesebben

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban Szlávik János A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 17. szám Budapest, 2002. december ISBN 963 503 294 3 ISSN 1587-6586 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe

Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe A fejlődés és a felelősségteljes kormányzás elősegítése az EU régióiban és városaiban Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról Regionális

Részletesebben

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ Σειτε 1 EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Befektetés az emberekbe immár 50 éve πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ

Részletesebben

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Európai Bizottság Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság D2

Részletesebben

É lelmeze si ce lu no ve nyi genetikai ero forra sok mego rze se nek strate gia ja 2020-ig

É lelmeze si ce lu no ve nyi genetikai ero forra sok mego rze se nek strate gia ja 2020-ig É lelmeze si ce lu no ve nyi genetikai ero forra sok mego rze se nek strate gia ja 2020-ig Jóváhagyva: 2013. április 1 TARTALOM 1. Bevezetés... 3 1.1 Az agrobiodiverzitás jelentősége... 3 1.2 A stratégia

Részletesebben

A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség Hírlevele The Newsletter of the Carpathian Euroregion

A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség Hírlevele The Newsletter of the Carpathian Euroregion 1 2013/december A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség Hírlevele The Newsletter of the Carpathian Euroregion 20 éves a Kárpátok Eurorégió A Külügyminisztérium szakmai és anyagi támogatásával a

Részletesebben

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 1. A NEMZETPOLITIKAI STRATÉGIA FOGALMA 5 1.1. A nemzetpolitikai stratégia műfaja 5 1.1.1. A nemzetpolitikai stratégia sajátosságai 5 1.1.2. A nemzetpolitikai stratégia helye

Részletesebben

EURONEWS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁRÓL 20. SZÁM

EURONEWS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁRÓL 20. SZÁM EURONEWS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁRÓL 20. SZÁM E SZÁM TARTALMÁBÓL ÜZENET AZ IGAZGATÓTÓL... 2 BÚCSÚ AZ ÜGYNÖKSÉG FŐÉPÍTÉSZÉTŐL... 3 ÚJ ELNÖKE VAN AZ ÜGYNÖKSÉGNEK... 3 AZ EURÓPAI ÜGYNÖKSÉG

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója 1. melléklet a /2012. (..) OGY határozathoz A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztését

Részletesebben

Együtt kezelendő a H/6195. számú országgyűlési határozati javaslattal!

Együtt kezelendő a H/6195. számú országgyűlési határozati javaslattal! Együtt kezelendő a H/6195. számú országgyűlési határozati javaslattal! II ELŐSZÓ Az emelkedő életszínvonal a mobilitás és az áruszállítási igények növekedését eredményezi. A közlekedés a gazdasági fejlődésnek

Részletesebben

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 Foglalkoztatás és növekedés Az Európai Bizottság döntésének dátuma: 2007. május

Részletesebben

JAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA

JAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA JAVASLAT a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2012. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési

Részletesebben

Vállalati Társadalmi Felelőségvállalás: Jó Gyakorlatok és Ajánlások

Vállalati Társadalmi Felelőségvállalás: Jó Gyakorlatok és Ajánlások Vállalati Társadalmi Felelőségvállalás: Jó Gyakorlatok és Ajánlások A DESUR projekt az INTERREG IVC program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg. ÍNDICE

Részletesebben

Malaga, Spanyolország, 2003. máj. 7-8.

Malaga, Spanyolország, 2003. máj. 7-8. A fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos politikákért felelős miniszterek második európai konferenciája Malaga, Spanyolország, 2003. máj. 7-8. A fogyatékos emberek életminőségének javítása:

Részletesebben

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalom 1 Köszöntő... 4 2 Bevezetés... 6 3 Tervezési és végrehajtási alapelvek... 8 3.1 A tématerület pontos definiálása a tervezés során...

Részletesebben

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D A B C D Európa minden nyelve kincs A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley Munkatársak: Peter Broeder, Laura Mijares, Sirkku Latomaa és Waldemar Martyniuk VALEUR Európa minden nyelve kincs

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 1 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 2 3 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. BEVEZETÉS... 6 2.1. A KERETSTRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE... 6

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 1 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 2 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. BEVEZETÉS... 5 2.1. A KERETSTRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE... 5 2.2.

Részletesebben

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014.

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 1 Forrai Szilvia Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. A LIFELONG LEARNING, MINT SZAKPOLITIKAI

Részletesebben