A Gazdasági és Szociális Tanács ( )

Átírás

1 Héthy Lajos Ónodi Irén A Gazdasági és Szociális Tanács ( ) FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL BUDAPEST, 2008

2 Héthy Lajos Ónodi Irén Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2008 ISBN Kiadja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal A kiadásért felel Pirisi Károly főigazgató Budapest, 2008

3 Tartalomjegyzék Bevezető 7 Köszönetnyilvánítás 9 I. Fejezet A Gazdasági és Szociális Tanács megalakulása, szervezete és működési szabályai 1. A Gazdasági és Szociális Tanács megalakulása A GSZT küldetése és függetlensége Az Országos Érdekegyeztető Tanács és a GSZT munkamegosztás és nem rivalizálás A GSZT négy csoporosulása és tagjai A GSZT tagjainak kiválasztása dilemmák és buktatók A GSZT létszáma és működőképessége A GSZT szervezete és működési szabályai Konszenzuson alapuló szervezet és működés 36 II. Fejezet A Gazdasági és Szociális Tanács és a demokratikus jogállam. A jogszabályi alapok kérdése A GSZT törvény viszontagságos útja Hol van a GSZT és az OÉT helye a jogállam intézményeinek rendszerében? A GSZT viszonya kormányhoz és a parlamenthez Mi a GSZT konzultatív fórum, köztestület, kormányzati tanácsadó testület vagy társadalmi egyesület? Politikai elkötelezettség és érvek a GSZT törvény mellett Alkotmányossági és testületi vitáktól kísért törvénytervezetek A GSZT által támogatott törvénytervezet és országgyűlési kudarca A törvényalkotási kísérlet újraindítása és dilemmái Mitől legitimek és hitelesek a társadalmi párbeszéd intézményei? A törvény megszületésének szüksége és esélyei 62 III. Fejezet A Gazdasági és Szociális Tanács és a társadalmi szerződés kezdeményezése A társadalmi szerződés kezdeményezése Kedvezőtlen és kedvező hazai előzmények A munkabizottság megkezdett és befejezetlenül maradt munkája A miniszterelnök váratlan 12 pontos javaslata Nyitott kérdések és dilemmák a társadalmi szerződés körül A kezdeményezés ujraélesztése és újrafogalmazása 79 A gazdasági és szociális tanács 3

4 7. A társadalmi szerződéssel kapcsolatos kormányzati magatartás A társadalmi szerződés létrejöttének esélyei 84 IV. Fejezet A Gazdasági és Szociális Tanács három éves tevékenységének áttekintése és értékelése Politikamentes vélemények igénye Három év plenáris ülései Hangsúlyok a kormánytól való függetlenség jegyein Alulteljesítés a társadalmi párbeszédben a kezdetek és a választási kampány időszaka Biztató jelek az Új Magyarország Fejlesztési Terv vitája A nagy társadalmi kérdések vitájának hiánya az előkészítés gyengeségei Személyes motivációk miért jó a gszt tagjának lenni? Individuális viselkedési normák és munkamódszerek sokszínűsége A kollektív megközelítések hiánya A gazdasági és szociális tanács mérlege összegzés 108 V. Fejezet Gazdasági és szociális tanácsok az európai unióban. Az intézmények nemzetközi áttekintése Az Európai Unió sokszínűség a társadalmi párbeszédben A gazdasági és szociális tanácsok létrejöttének történelmi folyamata Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az európai gazdasági és szociális tanácsok létrehozásának alapja jogszabály vagy megállapodás? A gazdasági és szociális tanácsok küldetése, feladatai és jogosítványai viszony a kormányokhoz A gazdasági és szociális tanácsok összetétele és tagsága A gazdasági és szociális tanácsok szervezete és működése A nemzetközi tapasztalatok összegzése és következtetések 128 Mellékletek I. Számú melléklet A Gazdasági és Szociális Tanács tagjai és tisztségviselői (2007 december) 135 II. Számú melléklet A Gazdasági és Szociális Tanács Alapszabálya 139 III. Számú melléklet A GSZT égisze alatt született társadalmi szerződés szövegtervezet A Gazdasági és Szociális Tanács

5 IV. Számú melléklet A miniszterelnök által javasolt társadalmi szerződés szövegtervezet 153 V. Számú melléklet A Gazdasági és Szociális Tanács 2006 május 25 i állásfoglalása a társadalmi szerződésről 159 VI. Számú melléklet A Gazdasági és Szociális Tanács 2006 novemberi felhívása a társadalmi szerződésről 161 VII. Számú melléklet Az európai gazdasági és szociális tanácsok 163 Képek 205 A Gazdasági és Szociális Tanács 5

6 6 A Gazdasági és Szociális Tanács

7 Bevezető A munka világával kapcsolatos országos társadalmi párbeszédben hazánk már az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően is úttörő szerepet játszott. A közép- és kelet európai térségben elsőként 1988-ban jött létre ennek intézménye, az Országos Érdekegyeztető Tanács, amely 1990-ben a taxisok és teherfuvarozók blokádjának példaszerűen gyors rendezésével tett szert hazai, sőt nemzetközi tekintélyre, majd játszott és játszik napjainkban is fontos szerepet bérmegállapodásai révén a bérek alakulásában, a munkaügyi törvényalkotásban és más ügyekben. Végső soron abban, hogy a munka világának szereplői között a konfliktusok elkerülhetők legyenek, az eredményes munkához szükséges együttműködés megvalósuljon. Ugyanakkor már európai uniós csatlakozásunkat követően 2004-ben nemzetstratégiai konzultációkra alakult meg a szélesebb összetételű a szakszervezeteken és munkaadókon túl a civil társadalom más képviselőit is magában foglaló Gazdasági és Szociális Tanács. Létrejötte az európai mintákon túl megfelel annak a hazánkban általános szinte politikai pártállástól független meggyőződésnek is, hogy az előttünk álló kihívásokkal való megbirkózás, így a költségvetés konszolidációja, az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás, vagy a nagy ellátórendszerek reformja csak akkor lehet sikeres, ha a kormányzati intézkedések mögött megfelelő társadalmi támogatottság van. A társadalmi párbeszéd természetesen többet jelent, mint az olyan intézmények léte és működése, mint az OÉT vagy a GSZT. Idetartoznak a munka világában a maguk helyén vitathatatlanul fontos ágazati és vállalati kollektív tárgyalások és megállapodások, a politikai országjárások, vagy más, a politikusok által a választókkal különféle rendezvényeken folytatott eszmecserék, vagy éppen a A Gazdasági és Szociális Tanács 7

8 választópolgároknak az információs demokrácia keretében a törvénytervezetekről az interneten történő véleménynyilvánítása. A társadalmi párbeszéd intézményei az OÉT vagy a GSZT annyival nyújthatnak többet, de legalábbis mást, hogy olyan széles és jelentős társadalmi csoportokra jellemző véleményeket közvetíthetnek, amelyek mögött nem egyszer komoly szakmai háttér is van, s amelyeket ezért a politika is kevéssé hagyhat figyelmen kívül. Itt tehát olyan intézményekre van szükség, amelyek összetételükben a társadalom meghatározott csoportjainak megjelenítésére alkalmasak és képesek, motivált és kompetens személyekből állnak, a megalapozott és hatékony munkát előmozdító szervezettel és eljárásokkal rendelkeznek, és megfelelő szellemi kapacitásokra és anyagi erőforrásokra épülnek. Bár jól működő és eredményes társadalmi párbeszéd intézményeket nem könynyű létrehozni ezt a folyamatot politikai és alkotmányossági viták is kísérik ma már elmondható, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács közel húsz éves fejlődés eredményeként többnyire ilyennek tekinthető, és a három éve működő Gazdasági és Szociális Tanácsban is meg van az ígéret, hogy biztató, de nehézségektől korántsem mentes kezdeti működés után ilyenné válhat. A hároméves Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló jelen, alapos és az intézménnyel és környezetével szemben is indokoltan kritikus elemzés mindezzel és a társadalmi párbeszéd számos más érdemi és tartalmi problémájával behatóan foglalkozik. A munka éppen ahhoz a résztvevőkkel közös gondolkodási folyamathoz kíván hozzájárulni, amely révén az országos társadalmi párbeszéd intézményeinek így az új Gazdasági és Szociális Tanácsnak a munkája még érdemibbé, eredményesebbé tehető. Ehhez a kormány mindig is partner volt és ma is az. Budapest, december 1. Kiss Péter 8 A Gazdasági és Szociális Tanács

9 Köszönetnyilvánítás A jelen kiadvány a Munkaerő-piaci Alap által finanszírozott Országos társadalmi párbeszéd a tripartizmus keretein belül és azon túl című, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által megvalósított projekt keretében készült. A tanulmányt, amely a jelen könyv alapja, a Gazdasági és Szociális Tanács Állandó Bizottsága szeptember 12.-i ülésén megvitatta. Ezt megelőzően a tanulmány tervezetéről, illetve a tanulmány által érintett ügyekről, személyes konzultációkra került sor Dr. v. Tóth Jánossal, a GSZT jelenlegi soros elnökével, Dr. Szabó Endrével és Demján Sándorral, a testület előző soros elnökeivel, Vizi E. Szilveszter akadémikus társelnökkel, Dr. Herczog Máriával, az Állandó Bizottság elnökével, Dr. Halm Tamás főtitkárral, a GSZT tagjai közül Berend T. Iván akadémikussal, Dr. Erdei Tamással, Dr. Vígh Lászlóval és Dr. Parragh Lászlóval, valamint külső szakértőkkel, így Dr. Gulyás Kálmánnal, Dr. Herczog Lászlóval és Sárközy Tamás professzorral. Észrevételeiket, amelyek nagy segítségünkre voltak a jelen munka megírásában, ezúton is nagyon köszönjük. A tanulmány alapján a kormány számára készült jelentést november 20-i ülésén ugyancsak megvitatta és elfogadta a kormány Társadalompolitikai Kabinetje. Budapest, december 1. A szerzők A Gazdasági és Szociális Tanács 9

10 10 A Gazdasági és Szociális Tanács

11 I. FEJEZET A gazdasági és szociális tanács megalakulása, szervezete és működési szabályai 1. A Gazdasági és Szociális Tanács megalakulása Az Európai Unióban a demokratikus jogállam fejlődésének új szakaszát jelzi a társadalmi párbeszéd fejlesztése a civil társadalom képviselőinek 1 fokozott intézményes bevonásával a kormányzásba. Ezt a gyakorlatot intézményesíti az Európai Unió szintjén egyebek közt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság léte és működése, és ennek adja programszerű indoklását az Európai Bizottságnak az európai kormányzásról 2001-ben született Fehér Könyve. 2 Ez a törekvés hazánkban is jelen van és előzményei még a rendszerváltás időszakára nyúlnak vissza. Az országos társadalmi párbeszéd olyan intézményekben ölt testet, mint a közel két évtizedes múltra visszatekintő Országos Érdekegyeztető Tanács, vagy a nemzetstratégiákról történő konzultációkra életre hívott Gazdasági és Szociális Tanács (a továbbiakban: GSZT). Az utóbbi közel kétéves alapos előkészítés után 3, augusztus 24-én tartotta alakuló ülését. A tanácskozáson, amelynek levezető elnöke Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, a testület alapító tagjain túl jelen volt Kiss Péter kancellária miniszter, aki a kormány részéről a GSZT előkészítését irányította és a kormány több tagja. Jelen volt Roger Briesch, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság akkori elnöke is. A tanácskozást nagy médiaérdeklődés övezte, amely talán nem is annyira az új intézmény születésének szólt, mint inkább a sajtó információéhségének, amely a küszöbönálló miniszterelnök váltást megelőzte, mivel az alakuló ülés időpontja egyetlen nappal előzte meg a Magyar Szocialista Pártnak azt a kongresszusát, amely az új miniszterelnököt jelölte. A Gazdasági és Szociális Tanács alakuló ülésére és több további plenáris ülésére is az Országház Delegációs Teremben került sor. Később volt a GSZT plenáris ülésének színhelye az Országház Felsőházi Terme is, így a választásokat követően május 25-én, amikor a testületben jelenlevő csoportosulásoknak a GSZT tagokon túl nagyszámú további képviselője kapott az ülésre meghívást. Már ezt megelőzően ugyanitt tartotta közös konferenciáját, március 9-10-én a 1 Európai megközelítésben a civil társadalom képviselői nem csupán a hazai értelemben vett civil szervezeteket foglalják magukban, hanem számos más nem-állami szervezetet is, így mindenekelőtt a szakszervezeteket, munkaadói szövetségeket stb. 2 European Goverrnance. A White Paper. Commission of the European Communities. Brussels, COM (2001) 428 final 3 Az előkészítést kezdetben, azaz ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), majd a Miniszterelnöki Hivatal végezte. A feladatot 2003 októberében miniszteri biztosként Héthy Lajos kapta meg. E munkát már az FMM közigazgatási államtitkáraként 2004/2005-ben is folytatta júniusában pedig a miniszterelnök a GSZT kormányzati koordinátorának kérte fel. A Gazdasági és Szociális Tanács 11

12 Gazdasági és Szociális Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a lisszaboni stratégiáról. A későbbi ülések a Westend Hilton tanácstermében, illetve a Magyar Tudományos Akadémia termeiben elsősorban az Elnöki Tanácsteremben zajlottak. A megalakulás előzményei a következők voltak: a) A kormány programjában célul tűzte ki az érdemi társadalmi párbeszédet, a folyamatos érdekegyeztetést a szakszervezetekkel, a munkaadói érdekképviseletekkel és a civil szervezetekkel. 4 Ennek jegyében, négyéves szünet után, újraélesztette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, majd hozzálátott a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozásának előkészítéséhez. b) Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) érdekegyeztetés megújításával kapcsolatos július 26.-i megállapodása az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetése és a társadalmi párbeszéd konzultatív fórumaként a Gazdasági és Szociális Tanácsot nevesíti. Az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének konzultatív fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelynek munkájában részt vesznek, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek mellett, a gazdasági, társadalmi élet meghatározó szervezetei, képviselői. 5 c) A megelőző konzervatív Orbán kormány idején már működött egy hasonló funkciójú testület, nevezetesen a Gazdasági Tanács. Ez az Országos Érdekegyeztető Tanácsnál, pontosabban a csökkentett jogosítványokkal rendelkező akkori elnevezése szerinti Országos Munkaügyi Tanácsnál, szélesebb összetételű testület volt, amelyet gazdaságpolitikai konzultációkra hívtak életre. d) A kormány a Gazdasági és Szociális Tanács életre hívásával közeledni kívánt az Európai Unióban szélesen elterjedt gyakorlathoz. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban novemberében a Gazdasági és Szociális Tanácsról készült előterjesztés tervezet is azzal érvelt, hogy a kormány 2002-ben jelezte az Európai Unió felé, hogy a Gazdasági Tanács helyett szándékában áll egy gazdasági-szociális egyeztető fórum létrehozása. A magyar kormány érdekelt az Európai Unióban bevált modellek alkalmazásában, így abban, hogy a megalakuló intézmény megfeleljen az Európai Unióban elfogadott normáknak. 4 Cselekedni, most és mindenkiért. A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország I.-II. rész. 5 Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról. Tájékoztató az OÉT július 26-i alakuló üléséről. Magyar Közlöny. 2002/108. szám. A GSZT létrehozása egyébként már az MSZP as választási programjában is szerepelt. 12 A Gazdasági és Szociális Tanács

13 A Gazdasági és Szociális Tanács létrehozása megfelel az Európai Unió szellemének és számos európai uniós tagország és csatlakozó ország gyakorlatának. Tény ugyanakkor, hogy az Európai Unió részéről egy ilyen testület létrehozása iránt explicit elvárás nem volt, illetve nincs. Az Európai Unió társadalmi párbeszéddel kapcsolatos elvárásainak lényegében a háromoldalú Országos Érdekegyeztető Tanács működése is megfelel. Európa néhány országában, így olyan jelentősekben, mint Nagy Britannia és Németország, nincs gazdasági és szociális tanács 6, a többiekben működik ilyen intézmény, általában konzultatív illetve tanácsadási funkciókat lát el, de ahány ország annyiféle módon, tehát egységes követendő európai modell nem létezik. Eltérő történelmi kialakulásuk folyamata, jogi szabályozottságuk, résztvevői körük stb. Megosztott az európai gyakorlat olyan, hazánkban szintén vitatott ügyekben is, hogy kívánatos-e a kormány részvétele a testületben. Számos jelentős példa van a kormányok távolmaradására így például Olaszországban vagy Spanyolországban. Ugyanakkor a hazánk számára sok szempontból irányadó néhány kisebb európai uniós országban Finnország, Írország és Portugália a kormány jelen van a gazdasági és szociális tanácsokban. Az Európai Unió mellett működő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hazai leképezése tartalmi politikai és technikai okokból sem valósítható meg. A brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a hazai Gazdasági és Szociális Tanácsnak a küldetése és funkciói, abból is adódóan, hogy az előző európai uniós, az utóbbi pedig nemzeti intézmény, jelentősen különböznek. Az előbbinek meghatározott, nemzeti szemszögből nézve ugyanakkor talán némileg szűk, funkciói vannak az európai ügyekben, illetve az európai jogszabály előkészítési- és alkotási folyamatban, míg a GSZT a nemzeti stratégiák kimunkálásában tevékenykedik. Némi leegyszerűsítéssel úgy is fogalmazhatunk: a brüsszeli testület és egy nemzeti gazdasági és szociális tanács között körülbelül akkora a különbség, mint az Európai Bizottság, az Európai Unió kormánya, és egy nemzeti kormány között. Viszonyukban sokkal inkább a kapcsolódások, mint a hasonlóság hangsúlyozható, illetve hangsúlyozandó. Ez némileg az összetételre is igaz. Az EGSZB harmadik civil oldala olyan szerveződéseket foglal magában, amelyek egy része, a kialakult hazai történelmi gyakorlatnak megfelelően, a hazai Országos Érdekegyeztető Tanácsban, illetve a Gazdasági és Szociális Tanácsban a munkaadók soraiban, illetve a gazdaság csoportosulásában foglal helyet. (Az európai uniós gyakorlat részletes leírását az V. Fejezet tartalmazza.) Miután európai elvárás és egységes európai modell nincs, a hazai GSZT létrehozását célszerű volt, az európai mintákat is szem előtt tartva, a hazai igényekhez és realitásokhoz igazítani. 6 Európán kívül az Egyesült Államok ilyen figyelemreméltó kivétel. A Gazdasági és Szociális Tanács 13

14 2. A GSZT küldetése és függetlensége A GSZT alapvető funkciója, amit már az Alapszabály is így rögzít, a gazdaságot és a társadalmat érintő átfogó, makrogazdasági és társadalmi, problémák rendszeres vizsgálata, és az ezek kezelésére javasolt nemzeti stratégiák megvitatása. Ideértve a gazdaság- és szociálpolitikát, a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikát, a társadalombiztosítást és egészségügyet, az európai integráció vonatkozó stratégiai kérdéseit, illetve minden egyéb olyan stratégiai kérdést, amellyel a GSZT foglalkozni kíván. (Az Alapszabály a II. számú Mellékletben található.) A GSZT az előzetes elgondolások szerint pozitív hozzájárulást adhat a nemzeti stratégiák szakmai megalapozottságának és társadalmi támogatottságának a megerősítéséhez, a megvalósításukhoz szükséges nemzeti konszenzus előmozdításához. Fentieknek megfelelően ágazati ügyek, amelyek csak a gazdaság egy részét és csupán egy-egy társadalmi csoportot vagy réteget érintenek, nem kerülnek a GSZT napirendjére. A GSZT, hasonlóan az EU tagállamaiban és más fejlett országokban létező ilyen testületekhez, a kormány mellett működő konzultatív intézmény, azaz véleményeket, javaslatokat, állásfoglalásokat fogad el. Ez nem zárja ki, amennyiben erre a testületben valamennyi résztvevő, vagy egyes résztvevők részéről meg van a készség és az igény, hogy a testület keretein belül, vagy a kormánnyal, illetve más társadalmi szereplőkkel, esetleg megállapodások is szülessenek. Kétségtelen, hogy a társadalmi párbeszéd, az európai uniós szakzsargonban a szociális dialógus, hazai intézményrendszeréből az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002-es helyreállítását követően, de azt megelőzően az Orbán és a Horn kormányok idején is, hiányzott egy olyan intézmény, amely lehetőséget biztosított a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiákról az érdekeltek széles körével való magas szintű konzultációkra. Ilyenek elvétve bekerültek az Országos Érdekegyeztető Tanács elé is, mint pl. az egészségügyi reform korábbi elgondolásai, de a testület, mint küldetésétől és résztvevőinek hátterétől jórészt idegen témával, keveset tudott velük kezdeni. Ezt a hiányosságot is pótolta a GSZT létrehozása. A Gazdasági és Szociális Tanács, létrehozóinak szándéka szerint, a mindenkori kormányoktól független és pártpolitizálástól mentes intézmény. Ez az igény logikusan fakad küldetéséből. 14 A Gazdasági és Szociális Tanács

15 Egyfelől, a nemzeti stratégiák természetüknél fogva hosszú távúak, azaz kormányzati ciklusokon keresztül átívelők, megszületésük ideális esetben a pártpolitizálástól, azaz pártérdekektől független módon történik, és megvalósításukhoz is egyfajta, a politikai pártok szempontjain túlmutató, azokon felülemelkedő -, társadalmi egyetértés, konszenzus kívántatik meg. Ennek az ideális helyzetnek a megközelítéséhez a nemzeti stratégiák megvitatására hivatott Gazdasági és Szociális Tanács csakis abban az esetben nyújthat érdemi segítséget, amennyiben maga is a pártpolitikától mentesen és a mindenkori hivatalban lévő kormánytól is lehetőség szerint független módon tevékenykedik. Másfelől, az elmúlt évtizedben immár kétszer fordult elő, hogy az éppen hivatalba lépett kormány, így 1998-ban a konzervatív Orbán kormány, majd 2002-ben a szocialista-liberális kormány, alapvetően újraszabta az érdekegyeztetés országos intézményeit. Az nyilván vitatható, hogy ezek a változtatások, mint eltérő kormányzati filozófiák leképeződései, mennyiben voltak károsak vagy hasznosak az érdekegyeztetés, illetve a társadalmi párbeszéd megvalósulására. Az azonban aligha kétséges, hogy az intézmények stabilitásának hiánya nehezítő tényező a társadalmi párbeszéd folyamatában. Ezért úgy gondoltuk, hogy a politikamentesség deklarálása, és lehetőség szerinti gyakorlati megvalósítása, önmagában is egyfajta biztosítéka lehet az intézmény kormányváltozásoknak is ellenálló stabilitásának. Ebben a tekintetben persze nem lehetnek illúzióink. Nem csupán politikai toleranciára van ugyanis szükség a kormányok részéről ahhoz, hogy az országos társadalmi párbeszéd színpadának ciklikus újrarendezése elkerülhető legyen, s az intézmények egyfajta stabilitást mutassanak, hanem megfelelő bölcsességre annak belátásához, hogy az intézmények stabilitása híján érdemi társadalmi párbeszéd nem vagy nehezen alakítható ki, illetve remélhető. A testület függetlensége, mint látni fogjuk, kifejeződött tagjai kiválasztásában, szervezetének és működési szabályainak autonóm, illetve közös egyetértésen alapuló alakításában, illetve abban is, ahogyan a kormány testületben elfoglalt helye meghatározásra került, valamint a függetlenség több külső jegyében. Ennek nem mondott ellent, s kezdetben erről egyetértés is alakult ki, hogy a GSZT számára a kormány adhasson feladatokat, ami ugyancsak megjelent az Alapszabályban. Ezt a kitételt, jóllehet az Alapszabály módosítására nem került sor, a későbbi fejlemények felülírták. A Gazdasági és Szociális Tanács 15

16 A testület december 1-i plenáris ülésén ugyanis, a róla szóló törvénytervezettel kapcsolatos vitában, dr. Borsik János, a munkavállalók egyik képviselője, állást foglalt az ellen, hogy a testület számára kötelező legyen a kormány által elé terjesztett témák megvitatása. S miután ezzel a résztvevők is egyetértettek, s a kormány sem forszírozta az ellenkezőjét, a törvényjavaslatból kikerült az a kitétel, hogy a kormány feladatokat adhat a testületnek. Ez természetesen nemcsak a kormány lehetőségeit korlátozta, hogy a testületet dolgoztassa, hanem azt a kötelezettségét is, hogy elgondolásait, nemzetstratégiai ügyekben, a GSZT elé vigye. E megközelítés egyébként ellentmond az európai uniós gazdasági és szociális tanácsok működési gyakorlatának, hiszen feladatuk és létalapjuk minden országban az, hogy tanácsaikkal, véleményükkel a hivatalban lévő kormányok munkáját segítsék. A függetlenséget illetően ugyanakkor mind a mai napig nem tisztázódott az alapkérdés, hogy ezen mi értendő? A véleményalkotás és véleménynyilvánítás függetlensége, ami minden gazdasági és szociális tanács olyan alapvető sajátossága kell, hogy legyen, amelynek hiánya a létét tenné, egyébként a mindenkori kormányok számára is, értelmetlenné. Avagy a szervezet, és a működés függetlensége a mindenkori kormánytól, amely nehezen valósítható meg, és ha meg is valósítható, a testület eredeti küldetésének, tudni illik a nemzeti stratégiák alakításában való folyamatos és érdemi részvételnek, az útjába állíthat akadályokat. Továbbá a függetlenség, a kormányon túl, mennyiben kívánja meg a saját csoportosulásaitól és tagjaitól való függetlenséget is? A Gazdasági és Szociális Tanács függetlenségére, így véleményalkotásának és véleménynyilvánításának függetlenségére, is káros lehet, ha a testületet egy-két nagy tekintélyű és befolyásos tagja vagy csoportosulása uralja el. Érzelmi és politikai okokból érthető a GSZT vezető személyiségeinek tiltakozása az ellen, hogy a testület kormányzati tanácsadó testületként, vagy kormányzati konzultatív fórumként definiálják, mint ahogy talán ténylegesen többnek is lett szánva ennél, de akkor mi, és hol van a helye az alkotmányos jogállam intézményrendszerében? 3. Az Országos Érdekegyeztető Tanács és a GSZT munkamegosztás és nem rivalizálás Az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) elveit követő, háromoldalú, azaz a munkavállalók, a munkaadók és a kormány részvételével működő, országos érdekegyeztető fórum. 7 7 A nemzetközi szakzsargonban a háromoldalú elnevezése tripartit, míg a háromoldalú érdekegyeztetés elnevezése tripartizmus. 16 A Gazdasági és Szociális Tanács

17 A Gazdasági és Szociális Tanács ettől eltérően a társadalmi párbeszédnek, a nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének, európai uniós mintákat követő, konzultatív fóruma. A társadalmi párbeszéd és az érdekegyeztetés megkülönböztetése elvi-elméleti kérdés, amely nemzetközi és hazai szinten, némiképpen eltérő módon, egyaránt jelentkezik, és korántsem mondható kellően tisztázottnak. Valószínűleg a társadalmi párbeszéd a szélesebb vagy átfogóbb fogalom, amely egyaránt magában foglalja a kormányok, a szakszervezetek és a munkaadók közötti országos egyeztetéseket, azaz a háromoldalú érdekegyeztetést, de az ennél szélesebb résztvevői körrel lefolytatott olyan politikai konzultációkat is, amelyek szinterei az Európai Unióban elterjedt gazdasági és szociális tanácsok. A háromoldalú országos érdekegyeztetés bizonyos értelemben a közép-, illetve kelet európai rendszerváltás sajátos terméke. Az itt történetileg kialakult formái alig fordulnak elő a mai Európai Unióban, viszont arra több példa is van, hogy közép-, illetve kelet európai háromoldalú érdekegyeztető intézményt is gazdasági és szociális tanácsnak hívnak. Az érdekegyeztetés fogalmában a konfliktus megelőzés, megoldás, és az ezt célzó tárgyalások, a meghatározó mozzanatok, míg a gazdasági és szociális tanácsokban a vélhetően közös érdekek alapján folyó konzultációk a konszenzus kimunkálása és biztosítása céljából. Az országos érdekegyeztetés működése alapvetően a munka világához kötődik, az intézmény a munkaügyi kapcsolatok rendszerének része, míg a társadalmi párbeszéd ennél szélesebb területet fed le és a politikai intézmény rendszer része. Ebből adódóan is az előbbi résztvevői a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók, míg az utóbbiba más tényezők is bekapcsolódnak (egyéb érdekképviseletek, a civilek, a tudomány képviselői stb.) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a maga területén, tudni illik az országos háromoldalú érdekegyeztetésben, vitathatatlanul fontos, meghatározó intézmény. Működése a munka világára összpontosul, és ezzel összefüggésben csak érintőlegesen tér ki átfogóbb gazdaság- és társadalompolitikai ügyekre. Résztvevőinek köre, a kormányon túl, a munkavállalókra és a munkaadókra korlátozódik. A Gazdasági és Szociális Tanács funkciója a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiákról való magas szintű konzultáció az Országos Érdekegyeztető Tanácsénál értelemszerűen szélesebb, a nemzeti stratégiák által érintett és azok kidolgozásához hozzájárulni képes, résztvevői kör bevonásával. A GSZT ugyanakkor új lehetőségeket nyit az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek számára (is) véleményük kinyilvánítására. A GSZT és az OÉT jogosítványai, tartalmukat és jellegüket tekintve is, határozottan elkülönülnek, bár munkájukban bizonyos csekély átfedések jelentkezhetnek. Ezek, megfelelő előkészítéssel és a résztvevőkkel egyetértésben, kiküszöbölhetők. A Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról c. dokumentum a Gazdasági és Szociális Tanácshoz képest a következőket tartalmazza az OÉT jogosítványairól: A háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma az Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelynek hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó, járulék és költségvetési témakörök, jogszabály-tervezetek megvitatása[át] is. Ez azt A Gazdasági és Szociális Tanács 17

18 jelenti, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács, az országos munkaügyi érdekegyeztetésen túl, megőrizte korábbi gazdaságpolitikai konzultációs szerepét is. Ez utóbbi keretei között a 90-es években számos olyan jövedelempolitikai megállapodás is született, amelyek kihatottak a törvényalkotásra. 8 Az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, funkcióiból és küldetéséből adódóan, döntési, illetve megállapodási jogosítványai is vannak (pl. a minimálbér és a versenyszféra éves bruttó bérnövekedésére vonatkozó ajánlások meghatározása területén), s ezek, illetve a keretében a költségvetési és adótörvényekkel összefüggésben született jövedelempolitikai megállapodások, révén közvetlen hatással van a kormányzati döntéshozatalra, és közvetett hatása van az országgyűlés törvényalkotására, továbbá törvényben rögzített más közhatalmi jogosítványokat is gyakorol. (Így pl. az OÉT szakszervezeti és munkaadói oldalai delegálták a múltban a társadalombiztosítási önkormányzatok tagjainak túlnyomó többségét, illetve delegálják a Munkaerő-piaci Alap Irányító testületének, illetve a munkaügyi tanácsoknak a munkavállalói, illetve munkaadói képviselőit.) A Munka Törvénykönyve az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak egyetértési jogot ad a minimálbér, illetve garantált bérminimum meghatározása, a tömeges elbocsátásokra vonatkozó e törvénytől eltérő szabályok, a munkaügyi ellenőrzés rendeleti szabályozása, a munkaidő leghosszabb mértékének, illetve a munkaszüneti napok meghatározása, végül a munkaminősítés rendszere tekintetében. Ezzel szemben a Gazdasági és Szociális Tanács konzultációs fórum, amelynek döntési, illetve megállapodási funkciói, és általában az Országos Érdekegyeztető Tanácséhoz hasonló közhatalmi típusú jogosítványai nincsenek, csupán konzultációkat folytathat és ajánlásokat, véleményeket és állásfoglalásokat tehet közzé. A GSZT nincs az OÉT fölé rendelve vagy fordítva, és nem riválisai hanem kiegészítői egymásnak. Fentiek ellenére, s annak dacára, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozásáról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás, várható volt, hogy a GSZT létrehozása ellenérzéseket vált ki az OÉT résztvevőinek egy részében. Azokban, akik maguk személyesen nem résztvevői a Gazdasági és Szociális Tanácsnak és a testületet kiszolgáló szakértői, illetve adminisztratív apparátusban dolgoznak, OÉT titkárság, s akik némileg jogosan aggódtak, illetve aggódnak amiatt, hogy az új intézmény létrehozása és működése gyengítheti az OÉT státuszát, és elvonhatja tőle a nyilvánosság figyelmét. 8 Héthy Lajos: Országos jövedelempolitikai megállapodások. Közgazdasági Szemle, szám. 18 A Gazdasági és Szociális Tanács

19 Ehhez az is hozzájárult, hogy a GSZT előkészítése kapcsán a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban, illetve a Miniszterelnöki Hivatalban is felmerültek olyan, szerintem téves, vélekedések, miszerint a GSZT az Országos Érdekegyeztető Tanácstól vonna el jogköröket, illetve létrehozása az OÉT rovására történne. A Miniszterelnöki Hivatal egyik államtitkára a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárához intézett 2003 decemberi feljegyzésében egyenesen politikai állásfoglalást sürgetett annak eldöntésére is, hogy a GSZT létrehozását követően meg kell-e őrizni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban a Gazdasági és Szociális Tanácsról novemberében született előterjesztés tervezet, amely nem került a kormány elé 9, úgy fogalmaz, hogy az érdekegyeztetés megújításával kapcsolatos július 26-i OÉT megállapodás az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetése és a társadalmi párbeszéd konzultatív fórumaként a GSZT-t nevesíti, amely a gazdasági, a munka világával kapcsolatos kérdések vizsgálata mellett (kiemelés tőlünk, a szerzők) terepe lehet a civil társadalmi párbeszédnek is. [akár kulcsintézménye is mint az Európai Unió konzultatív intézménye, a Gazdasági és Szociális Bizottság.] Az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak a Gazdasági és Szociális Tanáccsal történő helyettesítésére, amiről a fenti szövegek szólnak, tudomásom szerint politikai szándék a szocialista-liberális kormányon belül sohasem volt. Nyitott kérdés, hogy a fenti megfogalmazások a hivatkozott OÉT megállapodás félreértelmezéséből származnak, vagy vezető köztisztviselők saját ügybuzgalmából. Tény ugyanakkor, hogy a GSZT konszenzussal elfogadott Alapszabálya az általa lefedendő témák között a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai stratégiai kérdéseket is említi. (I.fejezet 1.pont.) Ezért is a Gazdasági és Szociális Tanács előkészítésének fontos fázisa volt a két testület viszonyának tisztázása az Országos Érdekegyeztető Tanács kulcsszereplőivel. 10 Ezek a megbeszélések a Gazdasági és Szociális Tanácsot illetően pozitívak és konstruktívak voltak, és nem erősítették meg azokat az aggodalmakat, amelyek szerint az intézmény létrehozásával szemben az Országos Érdekegyeztető Tanács részéről ellenszenv vagy ellenállás lenne várható. Éppen ellenkezőleg a partnerek felismerték és üdvözölték, hogy egy olyan rangos új intézmény jön létre, amely módot ad számukra a nemzeti stratégiák kimunkálásában való részvételre is. 9 Előterjesztés a Kormány részére a Gazdasági és Szociális Tanács megalakításának lehetőségeiről. Tervezet. FMM november. 10 Erre több lépcsőben került sor január/februárban számos informális találkozót és konzultációt bonyolítottunk le az OÉT szakszervezeti és a munkaadói kulcsembereivel márciusban a kancellária miniszter részt vett az OÉT informális ülésén és beszélt a létrehozandó Gazdasági és Szociális Tanácsról júniusban az FMM politikai államtitkárával, - aki a kormányt a testületben képviselte -, közösen találkoztunk az OÉT teljes munkavállalói oldalával, illetve munkaadói oldalával, és részletes tájékoztatást adtunk a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozásával kapcsolatos kormányzati elgondolásokról júniusban a kancellária miniszter, - és magunk is -, további konzultációkat folytattunk a munkaadók és a szakszervezetek vezető képviselőivel. A Gazdasági és Szociális Tanács 19

20 Ebben a szellemben nyilatkoztak a Gazdasági és Szociális Tanács augusztus 24.-én megtartott alakuló ülésén, és a sajtóban is, az Országos Érdekegyeztető Tanács vezető szakszervezeti és munkaadói képviselői, Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, Széles Gábor, az MMSZ-MGYOSZ elnöke, valamint Demján Sándor, a VOSZ elnöke is. Ezzel együtt fontos követelményként fogalmazták meg, hogy a kormány valóban vegye komolyan az új Gazdasági és Szociális Tanácsot, és azt, meghirdetett küldetésének megfelelően, a nemzeti stratégiákról való érdemi és pártpolitizálástól mentes konzultációkra használja fel. Fontos igényként fogalmazódott meg azoknak a garanciáknak a megteremtése, amelyek a testület hosszabbtávú stabilitását (jogszabályi alapok) és kormánytól való függetlenségét biztosíthatják. 4. A GSZT négy csoporosulása és tagjai A Gazdasági és Szociális Tanács résztvevőinek köre küldetésének felel meg. A testületben négy csoportosulás, a gazdaság, a munkavállalók, a civilek és a tudomány, képviseletében ismert, tapasztalt és tekintélyes személyiségek jutottak tagsághoz. Túlzás nélkül állítható, hogy hazánkban nincs olyan grémium, amely a Gazdasági és Szociális Tanácsnál elismertebb és nagyobb tekintélyű, és a nemzeti stratégiák vitájára alkalmasabb, szellemi kapacitást tudna felvonultatni. Az ő megnyerésük a GSZT számára, illetve a testületet létrehozó kormány számára, egyaránt fontos volt. Ennek eredményeként a testület a kormány számára is páratlan lehetőséget kínál a nemzeti stratégiákról való társadalmi párbeszédre. A teljesség igénye vagy rangsorolás, minősítés, bármiféle szándéka nélkül tagjává lett Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kosáry Domokos, Berend T. Iván és Glatz Ferenc, az MTA kiváló társadalomtudósként ismert három volt elnöke, Demján Sándor és Széles Gábor, ismert nagyvállalkozók, Parragh László, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, Dr. Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke, Dr. Szabó Endre és Dr. Borsik János, ismert szakszervezeti vezetők, akik a hazai érdekegyeztetésnek is a kezdetektől fogva a kulcsemberei voltak, Dr. Herczog Mária, Dr. v. Tóth János, Barabás Miklós, az EGSZB magyar civil képviselői, és még sokan mások, mint ez a tagság névsorán nyomon követhető. (A GSZT tagságának és tisztségviselőinek a teljes listája az I. számú Mellékletben találhaító.) A testületben tehát, a gazdaság, a munkavállalók, a civil szféra és a tudomány képviseletében, négy csoportosulás kapott helyet, s erről már a GSZT megalakulását megelőzően egyetértés született a kormány és az érintettek között. Mégpedig: a) A gazdaság csoportosulása, amely az országos munkaadói szövetségeknek, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadóinak, a két gazdasá- 20 A Gazdasági és Szociális Tanács

21 gi kamarának, és a befektetői szféra szervezeteinek első számú vezetőit, a Szövetkezeti Tanács elnökét, és a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának képviselőjét 11 foglalja magában. Szám szerint 18 fő. A befektetői szférából, a korábbi Gazdasági Tanács résztvevőihez hasonlóan, a következő szervezetek vezetői kaptak meghívást: a Bankszövetség, a Befektetői Tanács, a Budapesti Érték Tőzsde (BÉT) Tanácsa, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (Hungarian Association of International Companies, HAIC), és a Joint Venture Szövetség. Az összetétellel kapcsolatban később kritikaként merült fel, hogy ezek között egyaránt van egyesület formájában működő társadalmi szervezet (Bankszövetség), köztestület (MKIK), állami tulajdonban lévő részvénytársaság (az MNB, illetve Monetáris Tanácsa), részvénytársaság (BÉT) stb. Ez az észrevétel megalapozott, de kérdéses, hogy mennyiben kívánatos a GSZT tagságát hazai, vagy európai értelemben vett civil szerveződésekre leszűkíteni. b) A munkavállalók csoportosulása, amelynek tagjai az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is képviselettel rendelkező országos szakszervezeti konföderációk első számú vezetői. Összesen 6 fő. c) A gazdaságban és a szociális szférában működő civil szervezetek képviselői. Szám szerint 11 fő. A civil szféra képviseletét ideiglenesen, amíg a civil szervezetek demokratikus úton maguk választják ki képviselőiket, a civileknek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságba delegált képviselői látják el. Kiegészülve az Idősügyi Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács, a Nőképviseleti Tanács, a Család-, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége), a GTTSZ (a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége) és a környezetvédelmi szervezetek képviselőivel. d) A gazdaság és a társadalom kérdéseivel foglalkozó hazailag és nemzetközileg elismert tudományos szakemberek. Összesen 8 fő. A tudományt a Magyar Tudományos Akadémia jelen és korábbi elnökei valamint az MTA, az időközben összevonásra került Magyar Rektori Konferencia 11 A Monetáris Tanácsot elvileg az MNB akkori elnöke, Járai Zsigmond, is képviselhette volna a Gazdasági és Szociális Tanácsban, de ezt a megbízást Szapáry György akkori alelnök kapta. A Gazdasági és Szociális Tanács 21

22 és a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált egy-egy elismert tudós szakember képviselik. A Gazdasági és Szociális Tanácsnak a gazdasági szférát és a munkavállalókat képviselő tagjai szervezeteik vezetői minőségében kaptak felkérést a testület munkájában való részvételre, ahol azonban már személyes minőségükben vannak jelen. Amennyiben e szervezetek vezetésében változás következik be az új vezető lép elődje helyére. 12 A delegált GSZT tagok mandátuma, így a civil szervezetek és a tudományos-szakmai szervezetek esetében, a delegáló szervezetek döntésén alapul. Ez azt jelenti, hogy a delegáló szervezet időközben visszahívhatja, és mással helyettesítheti őket. 13 A GSZT tagok többségének kettős minőségben, tehát személyes minőségükben, és egy-egy szervezet első számú vezetőjének vagy delegáltjának a minőségében, való jelenléte egyszerre hívatott elismerni az illető személyes jelentőségét, illetve a mögötte álló szervezet, illetve az általuk képviseltek társadalmi fontosságát. Ugyanakkor ez, legalábbis elvi síkon, számos problémát vetett fel, így például azt, hogy előfordulhatnak esetek, amikor az illető személy és az általa megjelenített szervezet véleménye nem esik egybe. A probléma nyilván további megfontolást igényel, s ennek eredményétől függően az Alapszabály megváltoztatható. (A testületben, tisztán személyes minőségükben, egyedül az MTA volt elnökei vannak jelen.) A GSZT sikeres működésének fontos előfeltétele, az Európai Unió egyes országaihoz hasonló módon, a kormánynak az aktív és magas szintű részvétele. A GSZT munkájában állandó képviselőként a kormány alábbi tagjai vesznek részt: a) a miniszterelnök, b) a kancellária miniszter, aki a kormány állandó képviselője is a testületben, c) a pénzügyminiszter, d) a gazdasági- és közlekedési miniszter, e) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, f) az oktatási miniszter, g) az egészségügyi-, szociális- és családügyi miniszter. h) az esélyegyenlőségi miniszter, és i) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Így például, amikor Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke nyarán távozott posztjáról, helyét a Gazdasági és Szociális Tanácsban az MSZOSZ új elnöke, Pataky Péter vette át. 13 A civilek csoportosulásában 2006 nyaráig a környezetvédők képviselője Márkus Eszter volt, akinek a helyét - a delegáló szervezetek döntése alapján - Lukács András (Levegő Munkacsoport) vette át. 14 Ez a 2004-ben összeállított lista, amely a kormányzati szerkezet 2004-ben, majd 2006-ban történt változásával értelemszerűen módosult. Így, - egyebek közt -, 2004 nyarán még Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter volt, ezt 2004 őszén külön Egészségügyi Minisztérium és Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium követte, majd ban az utóbbi helyére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium lépett. 22 A Gazdasági és Szociális Tanács

23 Napirendtől függően, a kormány további tagjai is meghívást kapnak az ülésekre. A GSZT tagjainak száma összesen a kormány képviselőitől eltekintve 43 fő. Fentiekből adódóan a Gazdasági és Szociális Tanács résztvevői köre részben azonos az Országos Érdekegyeztető Tanácséval, de ugyanakkor szükségképpen túl is mutat azon. A GSZT résztvevői köre részben szintén azonos az Orbán kormány által életre hívott és működtetett Gazdasági Tanácséval, ami a szakszervezeteket és a gazdasági érdekképviseleteket illeti. Ez a kör a civil szervezetekkel és a tudomány képviselőivel egészült ki. Az előzetes elgondolások során felmerült egyéb szervezetek, így az egyházak, a kisebbségi önkormányzatok, a települési önkormányzati szövetségek stb., bekapcsolása mellett szólnak bizonyos érvek. Ugyanakkor állandó részvételük a GSZT funkciói által nem látszott indokoltnak, az Európai Unió és más országok gyakorlatában sem szokásos. Ezért, anélkül hogy állandó tagságot nyernének, szükség szerinti esetenkénti meghívásukhoz a lehetőség biztosított. 15 Az egyházak bevonása a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvénytervezet országgyűlési vitájában is felmerült. Sárközy Tamás is egy szélesebb összetételű Gazdaság és Társadalompolitikai Testületet javasol, s a mostani Gazdasági és Szociális Tanácsot e testület előképének tekinti. A teljes társadalompolitikára kiterjedő civil- kormány párbeszéd elengedhetetlen eleme szerintem a) a Magyarországon működő meghatározó egyházaknak, b) a jelentősebb nemzeti-etnikai kisebbségek érdekképviseleteinek, d) az alapvető társadalmi csoportképviseleteknek (fiatalok, idősek, nők, fogyatékkal élők stb.), végül e) a jelentős szabadfoglalkozások egyszerre szakmai és munkavállalói érdekképviseleteinek (pl. újságíró-szövetség) bevonása a civil-kormány együttműködésbe. 16 Kérdés, hogy az egyházak esetleges bevonása mennyiben összeegyeztethető az állam és az egyház különválasztásának klasszikus európai megközelítésével, s ebben maguk az érintettek mennyiben lennének érdekeltek. Már a GSZT megalakulásakor nyilvánvaló volt, hogy résztvevői köre nem rögzíthető, illetve rögzítendő egyszer s mindenkorra. Várható volt, hogy a GSZT megalakulását követően, ahogy már azt megelőzően is történt, újabb és újabb szervezetek jelentik be részvételi igényüket, amelyeket kezelni kell. 15 Ilyen meghívásra ugyanakkor a GSZT közel hároméves fennállása soron soha nem került sor. 16 Sárközy Tamás: Kormányzás együttműködve az érdekképviseletekkel? Népszava, Melléklet, március oldal.) A Gazdasági és Szociális Tanács 23

24 5. A GSZT tagjainak kiválasztása dilemmák és buktatók A résztvevők kiválasztását illetően két lehetséges mechanizmus kínálkozott. Egyrészt, amennyiben a kormány kívánta volna meghatározni a résztvevői kört, a direkt kormányzati kiválasztás és felkérés. Másrészt, amennyiben a kormány nem kívánta meghatározni a résztvevői kört, azaz beavatkozni a kiválasztásba, demokratikus önkiválasztásra volt szükség, amelyet a kormányzati felkérés csupán megerősít. 17 Ez utóbbi megközelítésben látszott teljesülni az a követelmény is, hogy GSZT lehetőség szerint legyen a mindenkori kormánytól független intézmény. A kormányt, ha kellő önmegtartóztatással nem szól bele a szervezetek és a személyek kiválasztásába, ahogy ez alapvetően történt, nem érheti az a vád az érintettek, illetve a politikai ellenzék részéről,, hogy neki tetsző, vagy politikailag hozzá közelálló személyeket és szervezeteket részesít előnyben, míg neki nem tetszőeket figyelmen kívül hagy, vagy mellőz. A résztvevők önkiválasztódása a kormánynak ugyanakkor egyfajta védelmet nyújthat olyan szervezetek és személyek bekerülési aspirációival szemben is, amelyek mögött az egyetlen hivatkozási alap, kimondva vagy kimondatlanul, éppen a kormányhoz, vagy a koalíciós pártokhoz való kötődés. A partnerek önkiválasztásának a tiszteletben tartása a következőképpen volt biztosítható. Olyan társadalmi csoportosulások esetében, amelyek képviseletét a demokratikus játékszabályok betartásával létrejött legitim szervezetek meghatározott köre látja el, a kormány ezek teljes körét, pontosabban ezek első számú vezetőinek teljes körét, kéri fel a testületben való részvételre. Ilyenek voltak például az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló országos szakszervezeti konföderációk és országos munkaadói szövetségek, továbbá a gazdasági kamarák. A tudomány területén a kormány olyan személyeket kér fel, akiknek a személyes tekintélye és hozzáértése megkérdőjelezhetetlen, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi és korábbi elnökei 18, vagy akiket tekintélyes tudományosszakmai szerveződések, például a Magyar Rektori Konferencia, vagy a Magyar Közgazdasági Társaság, delegálnak, azaz felkérésre javasolnak. 17 A GSZT tagságára való felkérést az eredeti elgondolások szerint Medgyessy Péter miniszterelnöknek kellett volna aláírnia, de ezt végül is, - a miniszterelnök nevében -, kabinetfőnöke, Dr. Katona Tamás tette meg. 18 A civil szférából ugyancsak felmerült egy megkérdőjelezhetetlen tekintélyű személy, - Kertész Imre Nobel-díjas író -, felkérése. Ő sajnos, - más hasonló felkérésekhez hasonlóan -, ettől is elzárkózott. 24 A Gazdasági és Szociális Tanács

25 A civil szervezetek képviselőinek a kiválasztása esetén ideális helyzet lett volna, ha létezik egy olyan személytelen kiválasztási mechanizmus, amely biztosítja, hogy olyan civilek kerüljenek be, akik a GSZT témakörei által közvetlenül érintetteket, illetve érdekelteket képviselnek, azokban kompetenseknek tekinthetők, és saját területükön a legtöbb civil szervezet támogatását élvezik. Ilyen személytelen kiválasztási mechanizmus erre a célra sajnos nem létezett, miután egy vadonatúj kezdeményezésről volt szó nem is létezhetett, és rövidtávon, azaz néhány hónap leforgása alatt, nem is volt megteremthető. Ezért a civil képviselők Gazdasági és Szociális Tanácsba történő kiválasztására három lehetséges út nyílt. a) A kormány, a kancellária miniszternek, a MEH Civil Kapcsolatok Államtitkárságának és esetleg másoknak a javaslatai alapján, maga dönt a képviselők személyéről. Ez a megoldás, bár lehet, hogy a legalkalmasabb szervezeteket és személyeket hozta volna be a testületbe, megkérdőjelezte volna a kiválasztás politikai függetlenségét, és maguknak a civil szervezeteknek a sorában is súlyos kritikáknak és támadásoknak tette volna ki a kormányt. b) A kormány a Nemzeti Civil Alapprogram kiválasztási mechanizmusára épít. Mint ismeretes a évi L. törvény alapján egy összetett választási eljárás eredményeként felálltak a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és Kollégiumai, amelyek alapvető funkciója a civil szervezetek számára rendelkezésre álló költségvetési pénzkeret elosztása volt. E megoldás kétségtelen előnye volt, hogy egy létező, demokratikusnak tekinthető, személytelen kiválasztási mechanizmusra épít. Ugyanakkor ezt a mechanizmust a törvény nem a GSZT civil képviselőinek a kiválasztására hozta létre, s így félő volt, hogy szakterületüket és felkészültségüket tekintve nem a legalkalmasabb emberek kerülnek kiválasztásra. Másfelől persze, ahogyan egy politikussal, szakszervezeti vezetővel vagy üzletemberrel, nagyvállalkozóval szemben sem feltétlen elvárás a szakmai felkészültség, úgy miért kellene ilyen követelményt szabni a civilekkel szemben? c) A kormány az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) magyar civil képviselőit hívja meg a Gazdasági és Szociális Tanácsba. A brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottságba alapos és összetett, pályáztatást és személyi meghallgatásokat is magában foglaló, eljárással választották ki a civil és az egyéb szakmai szervezetek négy magyar képviselőjét. Az eljárásban a Miniszterelnöki Hivatal, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium vett részt. A Gazdasági és Szociális Tanács 25