Az országos katolikus nagygyűlések társadalomszervező és közművelődési tevékenysége Magyarországon az első világháború előtt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az országos katolikus nagygyűlések társadalomszervező és közművelődési tevékenysége Magyarországon az első világháború előtt"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program Csibi Norbert Az országos katolikus nagygyűlések társadalomszervező és közművelődési tevékenysége Magyarországon az első világháború előtt Doktori (Phd) Értekezés Tézisei Témavezető: Dr. habil. Gőzsy Zoltán egyetemi adjunktus Pécs, 2015

2

3 Tartalom 1. A doktori értekezés felépítése A témaválasztás indoklása és a dolgozat célkitűzése A téma kidolgozásának forrásbázisa és módszere A doktori értekezés főbb eredményei A szentszéki hatás Külföldi minták A nagygyűlések funkciói A sikeresség kérdése A magyar nagygyűlések működése A társadalomszervezés és a közművelődés kérdései Az egyházi hierarchia szerepe A katolikus különtársadalom, szubkultúra kérdése A nagygyűlési elképzelések megvalósulásának nehézségei A szerző fontosabb publikációi

4

5 1. A doktori értekezés felépítése 1. Bevezetés: a témaválasztás indoklása 2. Általános elméleti és módszertani kérdések, a felhasznált források ismertetése 2.1. Az egyháztörténet-írás nézőpontjai és tematikai bővülése 2.2. Az újkori katolikus egyház(történet)i források művelődéstörténeti jelentősége 2.3. Források a katolikus nagygyűlések művelődéstörténeti szempontú feldolgozásához 3. XIII. Leó és X. Pius pápák válaszai a kor ideológiai kihívásaira különös tekintettel a közművelődés kérdéseire 3.1. XIII. Leó, a civilizáció megkeresztelője 3.2. X. Pius pápa és a katolikus akció ügye 3.3. Összegzés 4. A katolikus nagygyűlések külföldi előzményei és mintái 4.1. A német területek 4.2. Ausztria 4.3. Olaszország 4.4. Belgium 4.5. Svájc 4.6. Franciaország 4.7. Spanyolország 4.8. Mexikó és Argentína 4.9. Európa egyéb országai és az angol nyelvű területek Összegzés 5. A magyarországi nagygyűlések szervezése az 1890-es évek és az első világháború közötti időszakban 5.1. XIII. Leó pápa és az egyház társadalomszervező szerepe 5.2. Az első magyarországi kísérlet katolikus nagygyűlés rendezésére 5.3. A nekilendülés második hulláma 5.4. Az első országos katolikus nagygyűlés megrendezése 5.5. Összegzés 6. Esettanulmány az 1907-es pécsi katolikus nagygyűlés rendezése és lefolyása 5

6 7. A katolikus társadalom megszervezése, a közművelődés kérdései és a katolikus nagygyűlések, A katolikusok feladatai és a társadalom megszervezése (az egyesületi háló) Az 1890-es évek gyűlései A rendszeres katolikus nagygyűlések időszaka Összegzés 7.2. A katolikus népiskola és középiskola kérdései, a katolikus nevelés A katolikus iskolaügy mozgástere és az állami iskolapolitika Az 1890-es évek gyűlései A rendszeres katolikus nagygyűlések időszaka Összegzés 7.3. Az 1907-es pécsi nagygyűlés és a szabadtanítás pécsi kongresszusa (az iskolán kívüli népművelés) 7.4. A katolikus egyetem kérdése XIII. Leó pápa a tudományok szerepéről Katolikus egyetemalapítások nemzetközi minták és modellek A katolikus egyetem kérdése Magyarországon Összegzés 7.5. A katolikus sajtóügy aktuális kérdései a nagygyűléseken Az 1890-es évek gyűlései A rendszeres katolikus nagygyűlések időszaka A korszak vége és kitekintés Összegzés 8. A katolikus nagygyűlések határozatainak végrehajtása 8.1. A Magyarországi Katolikus Egyesületek Országos Szövetsége (KEOSZ)/ Országos Katolikus Szövetség (OKSZ) 8.2. Példák a határozatokban foglaltak megvalósulására 9. Összegzés 10. Katolikus nagygyűlések Magyarországon az első világháború előtt 11. A katolikus nagygyűléseken résztvevő püspökök, A nagygyűlések közművelődési témájú beszédei, Dokumentumok 14. Életrajzi kislexikon 15. Képek 16. Bibliográfia 6

7 2. A témaválasztás indoklása és a dolgozat célkitűzése A doktori disszertációm témájául választott katolikus nagygyűlési mozgalom első világháború előtti hazai története több szempontból is érdekes és fontos, melynek részletes feldolgozásával még adós a hazai egyháztörténet-írás. A korábban született kisszámú munka nem törekedett mélyfúrások elvégzésére, mindössze az eseménytörténet fontosabb pontjait regisztrálta. Az utóbbi időszakban azonban ezen a területen is megélénkült az érdeklődés, így a dolgozatban nem célom a nagygyűlések politika- és eseménytörténetének átfogó ismertetése. E helyett az egyes nagygyűléseket olyan fókuszpontoknak fogom tekinteni, melyekben megtalálhatók a katolikus közéletet foglalkoztató legfontosabb kérdések. Azonban még ez is nagyon szerteágazó tematikai feldolgozást tenne szükségessé, melyre egy dolgozat keretei között szintén nem vállalkozhatom. Így célom elsősorban az, hogy megvizsgálva a nagygyűléseken elhangzott felszólalások anyagát, a társadalomszervezés és a közművelődés kérdéseit járjam körül. Reményeim szerint ezek segítségével kirajzolódik, hogy a katolikus értelmiség miért tartotta kiemelkedően fontosnak a (köz)művelődés kérdéseit, miért törekedtek arra, hogy ennek a társadalmi alrendszernek a lehetőségekhez képest minél nagyobb részét képesek legyenek uralni. A vizsgálat rávilágít arra: hogyan próbálta megszervezni magát a világiaknak és nem kis részben egyháziaknak az a csoportja, amely a katolikus megújulás levezénylését tekintette legfőbb feladatának. Ennek során milyen nehézségekkel találkoztak, illetve a kihívásokra milyen megoldási lehetőségeket vázoltak fel. Rendkívül izgalmas annak vizsgálata, hogy a megoldási lehetőségek mennyire voltak egyediek, a hazai viszonyokból következők, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire követtek más országokban már kipróbált gyakorlatokat. Az utóbbi esetben külön vizsgálható ami már részben túlmutat a dolgozat keretein hogy az átültetés során milyen változásokon mentek át a máshol bevált megoldások, a hazai realitások között ezeknek milyen mutációi ismerhetők fel. Esetleg: milyen sajátosan magyar megoldásokkal találkozhatunk, melyek a speciálisan magyar viszonyok között alakulhattak ki? Munkámmal azokhoz a kutatásokhoz szeretnék csatlakozni, melyek igyekeznek túllépni az egyháztörténet hagyományosan intézménytörténeti megközelítésén, és az egyház történetének a társadalom történetébe való beleszervesüléséből indulnak ki. Az egyház történetének kezdete óta a társadalmilag leginkább be- 7

8 ágyazott rendszerek közé tartozott, a legfontosabb társadalmi alrendszerek működtetésében meghatározó szerepet alakított ki (oktatási rendszer, betegápolás, szociális ellátás, stb.), így a politikai hatalom fontos segítője, illetve az egyház világi hatalmánál fogva olykor riválisa lett. Így az egyház története nem csak úgy értelmezhető, mint a hit tételeit közvetítő és védelmező hierarchia (és a benne működő személyek) története, hanem mint a társadalom megszervezésében kulcsszereplőként fellépő aktoré. Az egyház minden korszakban a normakommunikáció alapvető szereplője volt, legyen szó szűken vett vallási normákról, vagy tágabb értelemben a világi hatalom az előbbiekkel nem ellenkező normáiról. A normakommunikációt hosszú időn keresztül elsősorban a hierarchia végezte, kiépített és a plébániák segítségével az egyénekig eljutó hálózatával. A 19. század második felében azonban egyre nagyobb lett az igény arra, hogy a világi híveket is beemeljék az egyház feladatainak ellátásába. Ez az igény egyaránt jelentkezett a világiak és az egyháziak oldalán, de nem azonos időszakokban és nem azonos intenzitással. Az utóbbi volt a tartózkodóbb és a kevésbé rugalmas ezen a téren. Pedig a tömegek vallásosságának a modernitás hatására történő megváltozása, és az ebből kibontakozó válságérzet hatására fokozottan szükségessé vált a keresztény normák hatékony kommunikálása. Ehhez ekkor már új kommunikációs csatornák is rendelkezésre álltak. Kettős versenyhelyzet alakult tehát ki. Egyrészt egyes egyháziak és a világi katolikusok versenyeztették egymással a kihívások kezelése érdekében felmerült javaslataikat (belső konkurencia). Másrészt ezen a koordináta-rendszeren kívül, azzal párhuzamosan, olyan aktorokkal kellett versenyezni (külső konkurencia), amelyek a korábbi korszakokhoz képest jelentősen megerősödtek (nemzet-állam), vagy újként léptek be a pályára (új és újraértelmezett politikai ideológiák). A verseny ráadásul egy jelentősen megváltozott környezetben, új jelenségek (pl. polgári nyilvánosság, tudományos-technikai modernizáció) sorának megjelenése mellett zajlott. A katolikus nagygyűlések több szempontból is ennek az új viszonyrendszernek a termékei. Ezért vizsgálatuk túlmutat tényleges korabeli jelentőségükön is. Mintegy mikroszkópon keresztül, segítségükkel betekintés nyerhető a katolikus eszmetörténet, társadalompolitika, művelődéstörténet, és természetesen a politikatörténet területére is. Célom, hogy ebben a dolgozatban a társadalomszervezés és a művelődéstörténet szempontjából fontos területeket tegyem alaposabb vizsgálat tárgyává, nem tévesztve szem elől, hogy ezeknek a területeknek szoros kapcsolódási pontjai vannak az említett többi szférával. A katolikus társadalomszervezésnek a század fordulóján új korszaka kezdődik, mely új célokat tűz maga elé, illetve új eszközök igénybevételéhez folyamodik (sajtószervezés, egyesületi hálózat kiépítése). E mellett pedig törekszik a korábban kialakított rendszerek megőrzésére (pl. iskolarendszer) is. Mindkét 8

9 esetben egyre fontosabbá válik a hatékony kommunikációs stratégiák és csatornák megtalálása és kihasználása. Ezek működtetése és kiépítése jelentős részben a közművelődési szerep megőrzésével és az ezt garantáló hálózat kontrollálásával függ össze. Az ismeretközlés és értékközvetítés különböző csatornái alapvető fontosságúakká váltak a katolikus szellemiség kialakítása, illetve megőrzése szempontjából. A célok eléréséhez tehát komoly erőfeszítéseket kellett tenni, és nagy rendszereket befolyásolni. Mindezt a fent említett konkurenciákkal szemben. A katolikus egyháznak (és a katolikus világiak csoportjának, értelmiségieknek) mindezek mellett meg kellett újítania saját magát is. Új identitást kellett találnia, és a katolikus közösségek felé ezt közvetítenie is kellett. Ennek eszközei ugyanazok voltak, mint a fenti esetben. A szilárd csoporttudat kialakítsa, az erődemonstráció, a szekularizált, illetve más felekezetekhez kötődő rendszerekkel párhuzamos, saját szubkultúra kialakítása létkérdésként merült fel. A jövő katolikus társadalmának kinevelése alapvető feltételnek tűnt a vallásosság fellendítéséhez és a társadalmi problémák kezeléséhez. Ezért a közművelődés terén végzett tevékenységek célcsoportja elsősorban az ifjúság és az értelmiség volt. Másrészt az egyház nyitni próbált a munkásság és a vidék társadalma felé is, mintegy beelőzve (vagy inkább utána futva ) a liberális és szociáldemokrata mozgalmaknak (tömeghatás, népfelvilágosítás, mozgósítás). A két világháború közötti időszak katolikus fellendülésének magvai már az 1890-es évek és az első világháború közötti időszakban elvetésre kerültek, de szárba szökkenésükhöz az első világháború mellett a tanácsköztársaság és a trianoni döntés traumájára is szükség volt. A dolgozatban az 1890-es évek szórványos és regionális gyűléseinek rövid áttekintése mellett elsősorban az 1900-tól évente, rendszeresen megrendezett országos katolikus nagygyűlések azon felszólalásait mutatom be, melyek társadalomszervezési és közművelődési kérdésekkel foglalkoztak. A nagygyűléseknek már korán kialakult a rendszeres struktúrája, melyben minden esetben külön szakosztály foglalkozott a közművelődési témákkal. Ebbe több résztéma is belefért, de elsősorban az oktatás és nevelés kérdése, a katolikus sajtó ügye és az egyesületi élet fejlesztése jelentették az állandóan visszatérő területeket. Ezért a dolgozatban én is ezekre, illetve ezek részproblémáira fókuszálok. E három főcsapás mellett érintőlegesen szóba kerülnek a katolikus irodalom és tudomány, illetve a könyvtár- és múzeumügy témáit érintő hozzászólások is, de ezeket csak a szükséges mértékben fogom tárgyalni. A szakosztályi beszédek és hozzászólások mellett a nagygyűlések nyilvános ülésein is hangzottak el témánkat érintő beszédek. Ezek szerepe más volt, mint a szakosztályi beszédeké, de tartalmukat tekintve mindenképpen említésre érdemesek. Így ezeket is bevonom a vizsgálatba, bár esetükben legtöbbször általános érvényű megállapítások és igények fogalmazódtak meg. Harmadikként pedig a katolikus nagygyűlések idejére időzített társulati és egye- 9

10 sületi éves közgyűlések kiadott anyagai alapján ahol volt ilyen igyekeztem a tematikailag ide kapcsolódókra is figyelemmel lenni. Közművelődési kérdések kapcsán tehát a dolgozat keretei között azt a tevékenységet illetve törekvést vizsgálom, melynek célja a társadalom minél szélesebb köreinek minél alaposabb kiművelése, információkhoz juttatása. A téma sajátosságaiból következően ez a beszédek jelentős részénél a katolikus szellemiségű műveltetés szándékát jelenti, melynek legfontosabb eszközei, illetve csatornái az iskolarendszer (óvodától az egyetemig), a sajtó és az önszerveződő (vagy önszervezett ) civil társadalom, azaz az egyesületi hálózat. Az elhangzott beszédek és a felvetett témák esetében nincs lehetőségem minden részlet alapos körbejárására, mivel ezek a területek önmagukban is külön-külön dolgozatok tárgyai lehetnek, és már a korszakban széleskörű diskurzus alakult ki velük kapcsolatban, nem csak a felekezeti társadalomban, hanem a társadalom egészében is. Ezért elsősorban a nagygyűlések során haladok végig és azt vizsgálom, hogy az egyes témák miként változnak vagy rögzülnek, milyen új megoldási javaslatok merülnek fel a még megoldatlan problémákra. Ahol ez szükséges, természetesen kitérek a felvetett kérdések gyökereire és bemutatom az idő előrehaladtával született fejleményeket, eredményeket is. A hazai katolikus nagygyűlések természetesen nem légüres térben alakultak ki, nem motivációk nélkül lettek olyanok amilyenek, és ez igaz az ott felvetett kérdések jó részére is. Ezért fontosnak tartom, hogy dolgozatomat hármas tagolásban építsem fel, három egymásba illeszkedő körben vázoljam a problémát. Elsőként a katolikus világegyház (XIII. Leo és X. Piusz pápák időszaka) és a 19. század politikai ideológiáinak találkozása, illetve a kihívásokra adott egyházi válaszok lesznek a vizsgálat tárgyai. Ez alapján lesz érthető, hogy mely impulzusok forrása volt Róma, és melyek azok, amelyek helyi kezdeményezések. A második körben röviden áttekintem azokat az európai országokat, ahol volt hasonló nagygyűlési mozgalom, megteremtve ezzel a párhuzamok és eltérések felismerésének lehetőségét. Mivel célom elsősorban nem egy nemzetközi összehasonlító munka készítése, hanem a hazai viszonyok bemutatása, így ez inkább háttérként szolgál az összkép kialakításához. A harmadik körben kerül bemutatásra a hazai nagygyűlési mozgalom. Ezen a ponton bevonom a vizsgálatba a magyar püspöki kar megnyilatkozásait is, ezáltal kijelölve annak a térnek a határait, melyen belül a felmerült elképzelések megvalósulhattak vagy elkallódhattak. Reményeim szerint a nagygyűlések vizsgálatán keresztül össze lehet fogni egy művelődéstörténeti folyamatnak a szálait. A katolikus művelődés meghatározó szereplői és témái ugyanis rendszeresen szerepeltek az országos nagygyűlések alkalmával. Ha csak villanásszerűen is, évente egyszer együtt láthatjuk őket egy csoportképen. Egy olyan tablón, mely felmutatja az elért eredményeket, de jelzi a hiányjeleket is. Ezen a képzeletbeli fotón sokan mosolyognak, de sokan bosszús 10

11 arckifejezésükkel jelzik, hogy sok még a teendő. De ami mindenképpen fontos, hogy együtt vannak, és egy közös cél érdekében igyekeznek tenni valamit vagy legalább beszélni a problémákról. Ennek fontos szerepe van a csoportidentitás kialakításában és erősítésében, és a mozgósításban is. De fontosak a nagygyűlések abból a szempontból is, hogy az egyre gyorsuló információáramlás és a hírek dömpingjének korában ezek is segítettek abban, hogy a törekvéseket és véleményeket mediatizálni lehessen. Ahhoz, hogy tematizálni tudják legalább a katolikus közvéleményt, kiváló alkalmat jelentettek ezek a találkozók. Mindezek a megfontolások indokolják, hogy a nagygyűlések történetének vizsgálata több szempontból is érdekes és fontos. A közművelődési tematika kiemelésével ehhez szeretne hozzájárulni ez a dolgozat is. 11

12

13 3. A téma kidolgozásának forrásbázisa és módszere A katolikus nagygyűlések hazai történetének bemutatása előtt szükséges annak a világegyház történetébe való integrálása, illetve a külföldi párhuzamok rövid felvázolása. Ezek kapcsán is elsősorban a művelődéstörténeti vonatkozások képezik érdeklődésem tárgyát. A feldolgozáshoz elsősorban a világegyház történetét bemutató nagy összefoglaló munkák, illetve a pápai iránymutatások (enciklikák, motu proprio-k, levelek) lesznek segítségemre. A nemzetközi példák vizsgálata kapcsán pedig a már elkészült feldolgozások mellet a nagygyűlések kiadott anyagai, évkönyvei használhatók. A témaválasztás indoklása kapcsán kifejtettek alapján a nagygyűlések művelődéstörténeti szempontú feldolgozásakor elsősorban a követező területek vizsgálata szükséges: katolikus oktatás és nevelés, katolikus sajtó, katolikus egyesületek. E területek kutatása nagyon szerteágazó forrásbázis alapján történhet, azonban alaposabb vizsgálat alkalmával kiderülnek ennek korlátai is. E vonatkozásban a hazai kutatásnak kettős kihívással kell szembenézni: egyrészt a primer levéltári források ezekre a területekre vonatkozóan jelentős részben nem állnak rendelkezésre. Ennek okai a 20. század politikai viharaihoz köthetők, melyek nem kímélték a nagy közgyűjteményeket sem. Ezek során megsemmisült a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) iratanyagainak nagy része, a katolikus sajtómozgalom főbb tényezőinek (Országos Pázmány Egyesület OPE, Katolikus Sajtóegyesület KSE, Központi Sajtóvállalalt KSV) iratanyaga és a katolikus társadalomszervezés ernyőszervezeteinek irattermése is (Országos Katolikus Szövetség OKSZ, Katolikus Népszövetség). Mindezek ellenére a fennmaradó egyéb a kérdésben érintett szervek által termelt iratanyagok fontos segítséget nyújthatnak egyes részkérdések megválaszolásában. Így az Esztergomi Prímási Levéltár anyagai, mint a hierarchia csúcsán keletkező iratok gyűjtőhelye, fontos lecsapódási pont, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a nagygyűlési mozgalom a korszakban mindvégig az egyházi hierarchia, a püspökök irányítása alatt állt. Ezért fontosak lehetnek a püspöki karnak a felmerülő kérdésekben hozott döntései. Ezek vizsgálatához a püspökkari konferenciák jegyzőkönyveit használom fel. Munkám során, mivel országos összefoglalások, egységes szempontok szerinti kutatások nem állnak rendelkezésre, a kiterjedtebb vizsgálat pedig szétfeszítené a dolgozat kereteit, több esetben a Pécsi Egyházmegye példáján próbálom bemutatni a felmerülő kérdéseket. E módszer 13

14 segítségével látható lesz az országos eredmények lokális lecsapódása is. Ehhez a Pécsi Püspöki Levéltár anyagait és a pécsi püspök körleveleit használom fel. Fontos, hogy a vizsgált témák kapcsán elhangzó nagygyűlési beszédeket öszszevessük a realitásokkal, illetve figyelemmel kísérjük, hogy mi az, ami az elképzelésekből megvalósult. Ehhez fontos a korabeli jogalkotás eredményeinek (törvények, rendeletek), illetve az érintett szervezetek kiadott közgyűlési anyagainak felhasználása is. Másrészt a nyomtatásban megjelent korabeli (sajtó) anyagok mennyisége nagy terjedelmű, szinte áttekinthetetlen. A nagygyűlések alkalmával elhangzott beszédek rekonstruálásában az Országos Katolikus Szövetség 1907-től megjelenő kiadványa a Szövetségi Értesítő a legnagyobb segítség. Az ezt megelőző időszakra vonatkozóan az egyházi sajtó, elsősorban a napilapok közöltek több beszédet, melyek összegyűjtése elsősorban a Magyar Állam, az Alkotmány, az Új Lap és az Egyházi Közlöny segítségével lehetséges. Fontosak továbbá a téma szempontjából azok a katolikus időszaki lapok is, melyek a vizsgált művelődési kérdésekkel foglalkoztak, így többek között a Religio, a Katolikus Szemle, a Magyar Szemle, a Magyar Kultúra. Az egyes részterületek kapcsán szakközlönyök áttekintése egészítheti ki az ismereteket (pl. Magyar Középiskola). A feldolgozás során részben kitekintésképpen, de a témához kapcsolódva kitérek a nagygyűlési események és az 1907-es pécsi szabadtanítási kongresszus kapcsolatára is. Ehhez a kongresszus kiadott jegyzőkönyve szolgáltatja az alapdokumentumot. Ezt azért is célszerűnek látom, mert a résztvevők és a tárgyalt témák jelentős átfedést mutatnak a katolikus nagygyűlésekével. Nem mellesleg az évi országos katolikus nagygyűlés szintén Pécsen került megrendezésre, alig néhány hónappal korábban. A sajtó mellett az egyes nagygyűlési szervezőkről és fontosabb szereplőkről készült életrajzok is a segítségemre voltak a feldolgozásnál. Ezek elsősorban a két világháború között különösen aktív személyekről állnak rendelkezésre, de több esetben igaz ez a vizsgált korszakra is (Prohászka Ottokár, Giesswein Sándor, Bangha Béla, Zichy Nándor, Glattfelder Gyula stb). Mindezek mellett több fontos szereplő munkásságának feldolgozása a mai napig nem történt meg. A vizsgált három részterület közül a leginkább feldolgozott a katolikus oktatás és nevelés története, itt rendelkezésre állnak összefoglaló munkák és résztanulmányok egyaránt. A századforduló katolikus sajtómozgalmának történetét az utóbbi években Klestenitz Tibor kutatta alaposabban. Munkájában épített a csekély számú előzményre is (pl. Dezsényi Béla, Dersi Tamás), jórészt viszont saját kutatásainak köszönhető, hogy ma már részletes ismeretekkel rendelkezünk az 1896 és 1932 közötti folyamatokról. A katolikus egyesületszervezés, illetve egyesülettörténet nagy adóssága a kutatásnak. Ennek kapcsán a nagygyűlési anyagok elsősorban a sajtóban megjelenő diskurzus elemeivel egészíthetők ki. Az egyes 14

15 katolikus egyesületek feldolgozása nem lehet a dolgozat tárgya, de a katolikus egyesületi hálózat kiépítésének történetéhez talán hozzá tud járulni a nagygyűlési beszédek vizsgálatán keresztül. A források sokfélesége, illetve részben parttalan jellege szükségessé teszi, hogy a téma kifejtése kapcsán önmérsékletet tanúsítsak, illetve, hogy a kifejtés terjedelmét behatároljam. Ehhez a következő módszert választottam. Az első lépés minden esetben az, hogy a nagygyűlések alkalmával elhangzó beszédek alapján felvázolom a fontosabb témaköröket és az ezekkel kapcsolatban felmerülő javaslatokat. Ehhez illesztem a megvalósulás bemutatását (amennyiben volt ilyen), illetve a katolikus sajtóban zajló diskurzus néhány további elemét. A nem katolikus sajtó feldolgozása szétfeszítené a dolgozat kereteit, így azok véleményének ismertetése semmiképpen nem lehet teljes körű, mindössze ott kerül rá sor, ahol ez elkerülhetetlen a katolikus álláspont értelmezéséhez. A három fő témának tehát elsősorban a katolikus körökön belüli diskurzusa a dolgozat tárgya, ezért a feldolgozás vezérfonalát a nagygyűlések szónokainak beszédei adják. 15

16

17 4. A doktori értekezés főbb eredményei Dolgozatomban az első világháború előtti magyar katolikus nagygyűlések vizsgálata kapcsán a figyelmet nem a politikatörténeti események és folyamatok, hanem a társadalomszervezés és a közművelődés kérdései kapták. A cél az volt, hogy képet alkothassak a századforduló katolikus közéletének belső diskurzusáról. A nagygyűlési beszédek áttekintése alapján kialakítható egy összkép a katolikus önértelmezés, az ellenségkép(ek), a megoldandó problémák és a lehetséges fejlődési utak, kitörési pontok, illetve az ezekről való gondolkodásmód tekintetében. Az, hogy ez a kép mennyire volt reális, mennyire felelt meg a társadalmi valóságnak, szintén sokat elmond a katolikus társadalom korabeli helyzetéről. A szövegbe illesztett idézetek is azt a célt szolgálják, hogy ezekből visszatükröződjenek a gondolatmenetek, fogalomhasználatok és a gyakran nagyon képszerűen megfogalmazott helyzetértékelések. A következőkben a doktori értekezés főbb eredményeit foglalom össze, részben követve a dolgozat szerkezeti felépítését, részben néhány fontosabb, tematikus kérdés köré rendezve azokat. A szentszéki hatás Elsőként a szentszéki iránymutatásokat vizsgáltam, kiemelve a pápáknak a katolikusok társadalmi aktivitására és a közművelődés kérdéseire vonatkozó megnyilatkozásait. Az egyházat a 19. század második felében ért politikai és ideológiai kihívásokra adott válaszok, megfogalmazott ellenségképek és a legfontosabb teendők sora vált így láthatóvá. Ennek megismerése alapvető jelentőségű a magyar viszonyok értelmezése szempontjából is. A nagygyűlések intézményesítését XIII. Leó és X. Pius pápa is támogatta. Általában igaz volt, hogy a Vatikán ekkor zajló adminisztrációs és ideológiai centralizációja nem törekedett a helyi kezdeményezések felszámolására, meghagyta a részegyházak mozgásterét. Ennek ellenére a pápai iránymutatások fontos orientáló szerepet játszottak az egyes országok egyházi vezetőinek és világi katolikusainak vonatkozásában. A magyar egyház problémái nem voltak egyediek, és nem légüres térben lebegtek. Ezért volt fontos ezeknek az iránymutatásoknak a választott tematikára koncentráló áttekintése. Az egyes részkérdések (egyesüle- 17

18 tek, iskolaügy, sajtó) bemutatása után látható, hogy a nagygyűlési szónokok sok esetben szó szerint hivatkoztak a vatikáni iránymutatásokra, elsősorban XIII. Leó megnyilatkozásaira. A magyarországi katolikusok fontos zsinórmértéknek tekintették a Szentszék álláspontját. A pápák több esetben közvetlenül is fordultak a magyar katolikusokhoz. A nagygyűlések alkalmával a szervezőbizottság mindig táviratban üdvözölte a Szentatyát és áldását kérte a nagygyűlési munkára, melyre a pápai válaszok minden esetben támogatóak voltak. A szentszéki iránymutatások elsősorban arra irányultak, hogy a jövő katolikus ifjúsága szempontjából fontos társadalmi pozíciókat őrizzék meg. Ehhez XIII. Leó és X. Pius pápa egyaránt a társadalmi akció szorgalmazásával igyekezett hozzájárulni. Elmondható, hogy a Szentszék folyamatosan vészjelzéseket adott a katolikusok számára, és az egyház jogainak védelme, a társadalmi problémák kezelése érdekében igyekezett őket aktívabb cselekvésre buzdítani. Ez egyrészt az egyházi hierarchia és intézményrendszer hatékonyabb működtetését jelentette. Másrészt vonatkozott a katolikus világiak közéleti szerepvállalására. Ez a törekvés egyaránt vonatkozott a vertikális (a hitélet elmélyítése) és a horizontális (pl. egyesületi szervezkedés) dimenziók esetében. A vatikáni iránymutatások az 1890-es évektől határozottan az aktív politikai és társadalmi működést javasolták, és ösztönöztek a modern kommunikációs- és művelődési csatornák hatékonyabb kiaknázására. Elsősorban a polgári (társadalmi) nyilvánosság előnyeinek felhasználására és károsnak ítélt mellékhatásainak csökkentésére gondoltak. A nagygyűléseket is ebben a szellemben támogatták. Számomra az volt érdekes kérdés, hogy ezekből az iránymutatásokból mi szivárgott le a nagygyűlések szintjére? Megállapítható, hogy a fontosabb elvi megállapítások mellett egy-egy rövid jelszó, jelmondat rendszeresen visszaköszönt az előadók beszédeiben. Utóbbiak liberalizmusról alkotott, alapvetően strukturálatlan ellenségképe is a pápai dokumentumok leegyszerűsített szemléletét tükrözi vissza. XIII. Leó pápától hallhatták, hogy az iskola olyan harctér, melyen filozófiai nézetek csatája zajlik, és a katolikusoknak kötelességük ebben a harcban mindent elkövetniük az egyház pozícióinak megőrzéséért. Az egyház tanítási- és nevelési joga, a közös iskolák bojkottálása, a megfelelő tudományos-, ismeretterjesztő- és tankönyvek írása, a valós történeti egyházkép kialakítása, mind olyan teendő volt, melyekre a Szentszék folyamatosan figyelmeztetett. A pápa által megfogalmazott, ész ellen ész, és filozófiával szemben filozófia jelmondatok sokszor hangzottak el a nagygyűléseken, de a neotomista utalások ugyanígy gyakoriak voltak. A pápának a katolikus sajtó védelme és fejlesztése érdekében tett megnyilatkozásai hasonló logikával (és retorikával) járultak hozzá a nagygyűlési szónokok érvkészletéhez. Ezek szerint az újságíró katona, aki a tollával küzd az egyházat ért támadások ellen ( toll ellen toll, betű ellen betű ). A pápák szeme előtt mindvégig a kato- 18

19 likus megújulás reménye, és az egyház pozícióinak visszaszerezhetőségébe vetett hit lebegett. Ezért a jelen problémáinak kezelése mellett figyelmeztettek a következő, helyes szellemiségű generációk kinevelésére is. A társadalom megszervezését, a közművelődési fórumok uralását a világi katolikusok bevonásával javasolták megoldani. A versenyképesség elérése érdekében ezeken a területeken fokozott aktivitást, összezárást és tömörülést szorgalmaztak. Ez a beszédmód szintén leszivárgott a nagygyűlési szintre. A Szentatyák mindenféle világi aktivitást csak az egyházi tekintély és a hierarchia ellenőrzése alatt láttak megoldhatónak. Ez pedig alapvetően megszabta a helyi egyházi- és világi kezdeményezések mozgásterét. XIII. Leó pápa hozzászólt az egyház- és hazaszeretet (lojalitás) közti választás kérdéshez is. Úgy nyilatkozott, hogy mindkettő ápolása, megőrzése fontos a társadalmi rend és béke érdekében (de ha választani kell, akkor a jó katolikus tudja, hogy melyiket válassza). Ez a dilemma a nemzeti egyházakban (így a magyarban) is felmerült, és hasonló válaszokat eredményezett. Az egyház és az állam érdekeinek egybeeséséből vezették le, hogy miért kell az utóbbi nagyobb mozgásteret biztosítson az előbbi számára. XIII. Leó a diplomácia terén a párbeszéd, az egyház és a modern világ viszonyában a beillesztés stratégiájának híve volt. Ezzel egyidejűleg javaslatai alapján az egyes országokban elkezdett kialakulni egy alternatív, párhuzamos katolikus világ. Az, hogy ez milyen mélységig jutott, már a helyi viszonyok függvénye volt. X. Pius pápa idején a célok nem, csak a módszer változott meg. A prioritás a hitélet mélyítése lett. Minden fórumon ez vált elsődleges szemponttá (papképzés, hitvallásos iskola, katekizmus reform, stb.). A szigorúbb, bírálatokat megfogalmazó pápa jelmondata szintén a nagygyűlési szónokok hivatkozási alapja lett ( Mindent megújítani Krisztusban ). Az első helyre tehát a vallási akció került, melynek sikerétől függött a társadalmi akció sikere. Ez a gondolat hatással volt az egyháziak és a világiak szerepfelfogására, és a teendők fontossági sorrendjének megállapítására. A vezetés az előbbiek kezében volt ( a klérus akciója ), az utóbbiak pedig ehhez asszisztáltak, végrehajtottak ( a világiak akciója ). A magyar nagygyűlések szempontjából az 1903-as pápaváltás, és az irányvonal itt leírt korrekciója nem jelentett lényegi változást. A pápa továbbra is buzdított a modern kommunikációs eszközök felhasználására, illetve hangsúlyozta a plébániák és iskolák jelentőségét a társadalom mozgósítása, megszervezése szempontjából. Fontos, hogy a szentszéki iránymutatások a nagygyűlési, és általában a társadalomszervezési kérdésekre direkt és indirekt formában is hatással lehettek. Ennek garanciája klérus deklarált kontrollszerepe volt. A nagygyűlési mozgalmak esetében országonként eltérő volt a püspöki (egyházi) felügyelet mértéke, illetve eltérő mértékben jutott szerephez egy-egy katolikus politikai párt. Mozgástér azonban mindig maradt, mert a Szentszék csak az irányelveket jelölte ki (melyek a kortünetek, és melyek az elérendő célok). A pápai megállapítások viszont nem 19

20 csak elméletiek voltak, hanem az egyes országok tapasztalataiból származtak, és igyekeztek az egyház küldetéséhez igazított válaszokat adni. Külföldi minták Az egyes országok katolikus mozgalmai (nagygyűlései) nem csak általában sikereikkel, hanem konkrét megoldásaikkal is hatottak a magyar nagygyűlések működésére. Ezért volt fontos a külföldi párhuzamok áttekintése. Mivel a témára vonatkozó, nemzetközi összehasonlító munka nem állt rendelkezésre, az egyes országokat külön-külön vizsgáltam meg. Az így szerzett tapasztalatokat tematikusan vetettem össze egymással, hogy általános érvényű megállapításokat tehessek, hasonlóságokat és eltéréseket fedezzek fel, illetve ezekre magyarázatot adjak. Itt csak a fontosabb momentumokat emelem ki az eredmények közül. Az olaszországi nagygyűlések jelentőségét az adja, hogy azok voltak a pápák tapasztalatszerzésének közvetlen színterei. Elsősorban X. Pius pápa egyházi szocializációját kísérték a Lombardiára és Venetora támaszkodó olasz katolikus mozgalom eseményei. A nagygyűlések szerepével és a világi katolikusok társadalmi-politikai szerepvállalásának fontosságával kapcsolatos nézetei ezek hatására is formálódtak. A katolikusok belső politikai egységének jelentősége kifejezetten olasz tapasztalat lehetett. A német nagygyűlések hatása ennél kézzelfoghatóbb. Az elsőség és a sikeresség mindenképpen vonzó lehetett, és talán ennek is köszönhető, hogy a magyar katolikus sajtóban ezek keltették a legnagyobb visszhangot, illetve a nagygyűlési előadók pozitív példaként is ezekre hivatkoztak legtöbbször. A szervezést szinte mindenütt alulról kezdeményezték, de egyúttal igényt tartottak az egyházi tekintély legitimáló erejére és a hierarchia kontrolljára is. Ez alól talán a spanyol és az amerikai eset volt a kivétel, melyeket püspökök kezdeményeztek. A szervezőmunkát általában egy nagy, országos ernyőszervezet végezte, amely a katolikus társadalmi akciót, a nagygyűlések lebonyolítást is koordinálta és kommunikálta. A nagygyűlések megszervezésére ebből váltak ki állandó-központi és ideiglenes-helyi bizottságok. A katolikus társadalmi-politikai szerepvállalás növekedésével és a (keresztényszocialista) politikai pártok megszerveződésével függött össze, hogy egy ponton túl ezek a szervezetek megújultak, igyekeztek tevékenységüket még jobban kiterjeszteni (Volksverein, Népszövetség, AC). Ennek célja a hatékonyabb társadalomszervezés és a politikai tömegbázis kiépítése volt. A nagygyűlések Európa-szerte hasonló tematikával és nagyjából egyező szakosztályi beosztással működtek. Ez annak volt köszönhető, hogy a társadalmi akció célterületei adottak voltak, és ezekre a pápai iránymutatások is igyekeztek ráirányítani a figyelmet (iskola, sajtó, egyesületek, szociális kérdések, hitbuzgalmi kérdések, művészetek, stb.). Mindenütt megfigyelhető a központi rendezvények- 20

21 hez (liturgiák, nyilvános- és zárt ülések, szakosztályok) kapcsolódó szatellit-rendezvények sora is, mely a társadalomszervező munka eredményességének köszönhetően egyre jobban bővült. Több szervezet alakítását is a nagygyűléseken kezdeményezték, melyek ezt követően kötődtek is azokhoz. Az általános nemzetközi katolikus nagygyűlés megteremtésének terve nem volt sikeres, de a nemzetközi eucharisztikus és tudományos kongresszusok igyekeztek ezt a hiányt pótolni. A katolikus nagygyűlési mozgalom olyan szempontból országokon, nemzeteken átívelő volt, hogy az egyes országok rendezvényein gyakran szerepeltek külföldi előadók és vendégek. A németországi alkalmakon (de Ausztriában is) szinte mindig volt magyar résztvevő. A magyarok így első kézből értesülhettek a külföldi eredményekről. A magyar nagygyűlések programjában ezzel szemben csak kevés külföldi fordult elő. A konkrét külföldi mintákra történő hivatkozásokat a résztémák tárgyalásakor igyekeztem feltűntetni. A nagygyűlések funkciói De melyek is voltak a katolikus nagygyűlések funkciói? Miért tartotta fontosnak a hazai katolikus elit ezek megrendezését, és mire voltak jók egyáltalán? Láttuk, a nagygyűlések nem a magyar katolikusok találmányai voltak, a tervezéskor a többi európai ország tapasztalataira támaszkodhattak. A katolikus világiaknak a modern tömegtársadalom keretei között való megszervezése világtendencia volt, legfeljebb a megvalósításban tartottak máshol az egyes országok. A folyamat ösztönzéséhez, egyúttal kereteinek kijelöléséhez a Vatikán is igyekezett hozzájárulni. A nagygyűlések funkcióit a nemzetközi és a magyar esetek vizsgálata után figyelve a hazai specialitásokra határoztam meg. A korai nagygyűlésekről megállapítható, hogy védekező, demonstrációs funkcióval jöttek létre. Ez elsősorban az 1848 után megalakult liberális kormányok egyházpolitikájával szembeni tiltakozás volt. Az állam és az egyház szeparációjára, az egyháznak a közéletből való kiszorítására tett kísérletek váltották ki az első ilyen reakciókat. Az 1848-as német nagygyűlést sokfelé modellértékűnek tekintették. A következő években pedig bebizonyosodott, hogy tartósan és sikeresen lehet működtetni a nagygyűlési mozgalmat, így máshol is követni kezdték a példát. Ezeken az alkalmakon az adott ország katolikussága elsősorban sérelmeit, a helyi egyház helyzetét próbálta megjeleníteni, egyfajta panaszfórumként is használva azokat. A magyar eset is hasonlóan indult ben, miután az Andrássy-kormány több olyan törvényt készített elő, melyek érintették a felekezetek iskola-fenntartási jogait, a vallásszabadság és a házassági jog kérdését, a magyar katolikusok is nagygyűlés szervezésébe kezdtek. A tiltakozásnak ez a formája végül nem valósult meg, melynek okai között lehetett, hogy az elfogadott törvények még nem 21

22 voltak annyira negatív hatással a katolikus egyház érdekeire, hogy a monarchiához és a politikai kurzushoz alapvetően lojális püspökök támogatását meg tudták volna szerezni. Ehhez pedig a tervezet kidolgozói is ragaszkodtak. A magyar egyházpolitikai helyzet az 1890-es évek elején kezdte feszegetni az ingerküszöböt, ekkor az addig lanyha próbálkozások felerősödtek. Az ös évek vitáinak hátterében már megszerveződtek az első hazai tiltakozó népgyűlések, melyek közül a legsikeresebb az 1894-es budapesti volt. Ezeken az egyházpolitikai törvények (állami anyakönyvezés, kötelező polgári házasság, vallásszabadság, stb.) elhárítására, illetve revíziójára törekedtek. Az ekkor szervezett gyűlésekhez szorosan kötődött a magyar Katolikus Néppárt megszervezése is, mely ezt követően is szoros kapcsolatban maradt a nagygyűlési mozgalommal. A nagygyűléseket mindenütt látványos liturgikus cselekmények, körmenetek kísérték, és a szónokok gyakran szólították fel az egybegyűlteket hitük nyílt megvallására. A katolikus identitásnak a közéletben történő felvállalására is igyekeztek ösztönözni a közönséget, így a gyűlések egyfajta lelkesítő-funkciójával is számolhatunk. A személyes hit megvallása a magyar nagygyűléseken is rendszeresen elhangzó igény volt, akár általánosságban beszéltek róla, akár egy-egy konkrét ügy kapcsán. A modernitás viszonyai között tapasztalt elvallástalanodás miatt a hitnek ilyen keretek között történő nyílt kifejezése erősíthette a résztvevők öszszetartozás-érzéstét is. A nagygyűléseknek volt csoportkohéziót erősítő, csoportképző funkciója is. Az itt elhangzó beszédek nem csak a saját tábor teendőit vették számba, illetve bíztattak ezek meglépésére, hanem a problémákat okozó ellenség(ek) meghatározása is megtörtént. Az ellenségkép közvetítése fontos eleme volt a nyilvános népgyűlési szónoklatoknak, de a szakosztályi beszédekben is megtalálhatók. Itt elsősorban a liberális és a szocialista eszmék kártékony hatása, a modernitás okozta társadalmi devianciák, illetve azok gerjesztői kerültek a középpontba. A beszédekben nem találunk utalást konkrét személyekre (legfeljebb áttételesen ismerhetők fel ilyenek), e helyett nagyobb folyamatok és jelenségek baljós eredményeire figyelmeztettek (pl. felekezetnélküli iskolák terjedése, a rossz sajtó hatásai, ellenséges szervezetek szaporodása, stb.). A negatív pólusokkal szemben történt a saját tábor meghatározása. Az ellenség meghatározása mellett a nagygyűlések szerepe a mozgósítás-funkcióban érhető tetten. A felismert(etett) problémákkal kapcsolatban ugyanis a beszédek igyekeztek megoldási javaslatokat tenni. Minden cselekvés előfeltételeként jelent meg azonban a katolikus tábor összezárásának, a védekező állás felvételének igénye. Egy ilyen zárt táborban látták ugyanis a hatékony, együttes cselekvés lehetőségét. A mozgósítás elsősorban a világi katolikusokat célozta meg, az ő figyelmüket igyekezett felhívni a legégetőbb problémákra és teendőkre. A világiak aktivizálása ugyanis az államnak az egyház mögül való kihátrálása 22

23 miatt az egyház önvédelmi mechanizmusának egyik kulcskérdése lett. Ennek az aktivizálásnak a sikerén állt vagy bukott a katolikus megújulás kibontakozása. El kellett mozdulni arról az álláspontról, hogy az egyházzal kapcsolatos kérdések elsősorban a klerikusokra tartoznak, és be kellett vonni a világiakat is az ügyek intézésébe. Ezt a célt szolgálta volna a katolikus autonómia megvalósítása is, mely azonban többszöri nekifutás után sem járt sikerrel. Ennek elsősorban az lehetett az oka, hogy a magyar katolikus hierarchia felső szintje nem volt érdekelt egy, a világiak által dominált, demokratikusabb és közjogilag jogosított grémium felállításában. A világiak teljes kizárása sem lehetett azonban többé megoldás. Kellett tehát egy olyan fórum, ahol transzparens módon, de kontrollálható keretek között tudták a beemelést megvalósítani. Ebből a helyzetből vezethető le a nagygyűlések autonómia-pótlék funkciója (világiak és egyháziak párbeszéde). Ebben a megoldásban keveredtek egymással a demokratikus (képviseleti) és a hierarchikus elven nyugvó elemek. Ez az utóbbi funkció volt talán az, mely a magyar viszonyokból következett, a többi érvényes más országok nagygyűléseire is. A nagygyűlésekkel kapcsolatban egy további fontos szempont, hogy ezeken történt a szükséges teendők kibeszélése, illetve a konkrét lépések elhatározása. A nagygyűléseknek és a mögötte álló apparátusnak tehát volt egyfajta célkijelölő és szervező funkciója is. Az összegyűlt egyházi és világi résztvevők ( képviselők ) minden különösebb hatáskör nélkül tárgyalták a napirenden szereplő témákat, és hoztak deklaratív érvényű határozatokat. Ez az általunk vizsgált esetben például azt jelentette, hogy célként jelölték meg a felekezeti iskolák megtartását, azt, hogy a liberális sajtóval fel kell venni a versenyt, és ellen kell állni mindenféle külső kritikának, stb. A cél egyes területeken a fejlesztés (katolikus sajtó, egyesületek), másokon a pozíció-megőrzés (iskolaügy) volt. A határozatok megvalósítása érdekében a nagygyűlést szervező országos katolikus szervezet (KEOSZ, OKSZ) igyekezett lépéseket tenni. A nagygyűlések hátterében zajló katolikusok közötti politikai és szakmai viták kitárgyalásnak fórumai nem a nagygyűlési alkalmak voltak. Az ilyen nézeteltéréseket lehetett érzékelni a résztvevők magatartásából és kiszólásaiból, de törekedtek a katolikusok egységének látszatát fenntartani. Ezért a nagygyűlések (szűk értelemben) nem váltak vitafórumokká. Végül, de semmiképpen nem utolsó sorban, a nagygyűléseknek volt kommunikációs funkciója is. Ez többféleképpen értendő. Egyrészt a felszólalók a jelenlévő hallgatóság, illetve az eseményt a sajtó útján követők irányába értékkommunikációt végeztek. Ez tágabb értelemben vett (erkölcsi) normakommunikáció volt, és legtöbb esetben nem állt ezek mögött konkrét jogi érvénnyel bíró norma. A fontos kérdésekben elfoglalt egyházi álláspontok ismertetése azonban ebbe a körbe tartozik. A nagygyűlési határozatok sorsa elfogadásuk után bizonytalan volt, de a fontosabb kérdések eljutottak a püspöki kar tanácskozásaira is (nem úgy, mint határozati javaslatok, hanem mint témafelvetések). Másrészt a püspöki kar egyes 23

24 tagjai szerepeltek felszólalóként az üléseken, vagy vezettek szakosztályokat. Ekkor nekik is módjuk nyílt ezen a fórumon kifejteni a hivatalos egyházi álláspontot. De ugyanezt megtehették a más (egyházi) tisztséget betöltő előadók is. Ezek a rendezvények komoly sajtóvisszhangot váltottak ki, és nem csak a katolikus lapokban. Erről az országos szövetség rendszeres sajtószemlét vezetett. A nagygyűlések tehát médiaesemények is voltak, melyek láttatni igyekeztek a katolikus tábort és annak véleményét, erejét. A médiába való bekerülés érdekében általában a záró napon igyekeztek látványos ünnepségeket rendezni. A sikeresség kérdése Az, hogy ezeket a funkciókat mennyire tudta ellátni egy nagygyűlés, országonként különböző volt, és több tényező befolyásolhatta. Érdekes kérdés, hogy mitől függött, hogy egy nagygyűlési mozgalom sikeresnek nevezhető-e, illetve a magyar eset hol helyezkedik el ezen a képzeletbeli skálán? Az egyes országok nagygyűléseinek elsősorban mozgósító erejük volt különböző. Az európai nagygyűlések történetében való alaposabb elmélyedés nélkül is megállapítható, hogy ez az erő függött az adott ország katolikus társadalmának állapotától is. A katolikusok társadalmon belüli számaránya és helyzete, a rájuk nehezedő politikai (és más felekezetek felől érkező) nyomás erőssége, illetve a katolikus tábor belső megosztottsága vagy éppen egysége, mind befolyásoló tényező lehetett. A német katolikusok akik az összlakosság nagyjából harmadát alkották esetében a sikerhez valószínűleg hozzájárult, hogy a bismarcki egyházpolitika és a kultúrharc erős nyomás alatt tartotta őket az 1870-es években. A svájci szintén kisebbségben lévő katolikusok esetében pedig a belső politikai megosztottság és a szórt térbeli elhelyezkedés lehetett a késői szerveződés oka. A katolikus többségű Spanyolország esetében szintén a politikai megosztottság okozta azt, hogy nem sikerült hosszabb távon életben tartani a nagygyűléseket, így ezek eredményei is elenyészők voltak. Franciaországban a nagyobb belpolitikai nyomás miatt az országos rendezvények nem terjedtek el, viszont regionális és egyházmegyei szinten sikerült többet is megrendezni. Ez a decentralizált megoldás egyébként Magyarországon is felkeltette az érdeklődést. Az olasz példában az Opera dei Congressi politikai megosztottsága jelentett fékező erőt, az mellett, hogy Olaszországot a Szentszék külön kategóriaként kezelte, és a katolikusoknak a politikai közéletben való aktivizálódását csak az 1890-es évektől kezdte lassan engedélyezni. Ausztria katolikusai összbirodalmi keretben gondolkodtak, ami nem nyerte el az itt élő nemzetiségek szimpátiáját, így sok esetben szerveztek saját nagygyűléseket. A magyar példa ebből a szempontból is érdekes, ugyanis 1867 után (amikor az osztrák és a német nagygyűlések elkülönültek) igyekeztek saját 24

25 nagygyűlésben gondolkodni. Az 1890-es évek magyar népgyűlései abból a szempontból sikeresnek nevezhetők, hogy elvezettek az önálló katolikus párt megalakításához, és kisebb szünet után a rendszeres és országos nagygyűlések megrendezéséhez. Az 1900 utáni rendezvények, a látogatottságot tekintve, szintén sikeresek voltak (különösen 1907-től), viszont az előadók még a vizsgált korszak végén is hangsúlyozták, hogy a katolikusok megmozdulása igazából csak erre a néhány ünnepi napra szólt, az év közbeni munkáról ez már nem volt elmondható. Ez mindenképpen hozzátartozik a mozgósító-erő értékeléséhez. A hazai nagygyűlések viszonylag késői elindulása annak köszönhető, hogy a belpolitikai nyomás ekkor érte el azt a szintet, amikor a tömegmozgalmakkal szemben amúgy óvatos magyar püspöki kar engedett korábbi álláspontjából. A siker szempontjából fontos volt, hogy a katolikus tábor egységét sikerüljön fenntartani. Ez több országban nem sikerült, és a magyar katolikusok sem voltak egységesek. A közjogi kérdések mentén kialakult törésvonalat ( 67-es, 48-as) még keresztbe metszette a keresztényszocialista elképzelésekkel szembeni konzervatív alapállás is. Kifelé az egység közvetítése volt a szervezők célja, és ezt folyamatosan hangsúlyozták is a beszédek. A nagygyűlések egységteremtő funkciója azonban itt is csak a felszínen tudott érvényesülni. A sikerességi skálán a magyar eset valahol a két szélső érték közötti átmenetnek tekinthető. A magyar nagygyűlések működése A hazai nagygyűlések tevékenységének részletesebb feldolgozása az utóbbi években kezdődött el. Művelődéstörténeti szempontú vizsgálatukra először ez a dolgozat vállalkozik. A magyar esetben az 1900 utáni évek rendezvényein a népgyűlési és a szakosztályi jelleg egyaránt megjelent, előbbi pedig a Katolikus Népszövetség 1907-es létrehozása után fel is erősödött. A püspöki kar felügyelete mindvégig megmaradt, a programok és a felszólalók egyeztetésére volt példa, az OKSZ a legtöbb esetben püspökkari jóváhagyást kért a szervezés elkezdésekor, illetve az elfogadott nagygyűlési határozatok végrehajtására sem volt önálló mozgástere. A nagygyűlések alapvetően a Katolikus Néppárt vállalkozásai voltak, és bár sokáig a néppárti és a keresztényszocialista vonal igyekezett az egység látszatát fenntartani, végül szakításra került sor. Ennek ellenére a nagygyűlések továbbra is fontos eseményei maradtak a katolikus közéletnek. Ez azért is így volt, mert a világi katolikus elit a társadalmi szerepvállalást és az egyházi ügyekbe való bekapcsolódást ezeknél fontosabbnak tartotta. Az elsődleges szempont a vallási és társadalmi megújulás levezénylésének tudata volt. A szónokok jelentős része hivatkozott arra, hogy mindenféle társadalmi akció csak az 25

26 értelmiség (adott esetben a kinevelt munkásértelmiség) köréből indulhat ki, ezekre támaszkodhat. Ehhez azonban nem látták adottnak a társadalmi feltételeket. Ennek a problémának a megoldása, a vezető elit kinevelésének az igénye lehetett az oka annak, hogy a közművelődés kérdései a szociális kérdés megoldásánál is hangsúlyosabban jelentek meg a hozzászólásokban. Erre az aránytalanságra ban Csernoch János érsek fel is hívta a figyelmet. A konzervatívok az elit kinevelésére fókuszáltak inkább, a keresztényszocialisták pedig a szociális kérdés mielőbbi felkarolását sürgették. A társadalomszervezésnek ez a két különböző iránya (ami azért sok ponton összeért) oda vezetett, hogy a munkásság megszólítása is sikertelennek volt nevezhető, a szociáldemokraták ezen a téren jóval előrébb jártak. A kinevelés érdekében minden fórumon igyekeztek megteremteni a katolikus intézményhálózatot, és az ifjúságot megóvni a károsnak ítélt hatásoktól (az óvodától az egyetemig). Ebben a püspökök is partnerek voltak, de tőkehiány miatt az intézmények fenntartása újabb gondokat eredményezett. Az aktívnak nevezhető katolikusok nehezen tudták előteremteni a szükséges forrásokat. Szinte minden cél eléréséhez gyűjtéseket rendeztek és abból próbáltak beindítani egyegy kezdeményezést (pl. napilapot, internátust, könyvtárat, stb.). Nem csak az aktivisták, de a különféle célokra adakozók köre is sok esetben azonos lehetett, így terhelhetőségük véges volt. Rendszeresített források például a püspöki kar által megszavazott járadék nem álltak rendelkezésre, minden esetben az egyes püspökök, plébánosok és a világi hívek áldozatvállalására voltak utalva. A beindított vállalkozások önfinanszírozóvá tétele sem ment könnyen. Például a katolikus lapok előfizetői köre nagyon szűk volt a versenytársakéhoz képest. Az ellenség termékeire vonatkozó pápai és nagygyűlési bojkottálási felhívások nem sok hatással jártak. A legtöbb eredmény a különféle társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek (Katolikus Sajtóegyesület, Katolikus Tanítók Egyesülete, olvasókörök, stb.) alapítása terén volt. Ezek is küzdöttek azonban a személyi feltételek hiányosságaival. A vezető tisztségviselők (de gyakran a tagok is) sok helyen ugyanazok a személyek voltak. Egy vidéki plébános sok esetben egy személyben szervezte a helyi népszövetségi csoportot, a fiók-sajtóegyesületet, vezette az iskolaszéket, és volt elnöke más katolikus egyesületeknek, köröknek, szövetkezeteknek. Mindezt alapvető liturgikus és pasztorációs kötelességeinek teljesítése mellett kellett ellátnia. Alapvető feltételek hiányoztak tehát ahhoz, hogy a társadalomszervezés és a közművelődési fórumok ideális körülmények között fejlődhessenek. Ezeket a hiányosságokat a nagygyűlések előadói felismerték, és önreflektív módon ki is mondták, annak reményében, hogy a helyzet megváltoztatható. Amire viszont építeni tudtak, az elég kevés volt. Ilyen körülmények között a társadalomszervezési célokat akár illúziónak is lehetne nevezni, azonban a változások magjainak elvetése mindenképpen a vizsgált korszak katolikus elitjének köszönhető. 26

Az országos katolikus nagygyűlések társadalomszervező és közművelődési tevékenysége Magyarországon az első világháború előtt 1

Az országos katolikus nagygyűlések társadalomszervező és közművelődési tevékenysége Magyarországon az első világháború előtt 1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a 18-20. században Doktori Program Csibi Norbert Az országos katolikus nagygyűlések társadalomszervező

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum 2010. április 16-18. között rendezte meg a III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórumot a CESCI, a zentai Ci-Fi Civil Központ segítségével. A találkozónak

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

A második nap előadásai az emlékezetépítés konkrét példáit elemezték egy-egy esettanulmányon keresztül. Csorba Dávid (PhD, főiskolai docens, SRTA,

A második nap előadásai az emlékezetépítés konkrét példáit elemezték egy-egy esettanulmányon keresztül. Csorba Dávid (PhD, főiskolai docens, SRTA, Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 204108/01367 A református emlékezet helyei címmel rendezett interdiszciplináris konferenciát Sárospatakon, 2017. április 21-22-én a Sárospataki Református Kollégium

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( )

A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( ) A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum (1900-1945) Változó életformák régi és új tanulási környezetek ONK, 2013. nov. 7-9., Eger Biró Zsuzsanna Hanna, PhD ELTE PPK Előadás menete Kutatási

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Pécsi Helyi Akciócsoport

Pécsi Helyi Akciócsoport TOP-6.9.2-16-PC1-2017-00001 Útmutató helyi cselekvési tervben szereplő programjavaslatok elkészítéséhez Jelen útmutató célja a TOP-6.9.2-16-PC1-2017-00001 azonosítószámú A helyi identitás és kohézió erősítése

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik PhD értekezés Készítette: Veres Laura okleveles matematikus-informatikus Hatvany József Informatikai

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: Visegrádi Önkormányzat 11/2001. (IX. 27.) ör. rendelete a város közművelődési feladatairól és ellátásának feltételeiről [Egységes szerkezetben a 4/2014. (III.21.) Ökt. rendelettel] Visegrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár Az előttünk álló évek egyik kiemelt feladata a kulturális területen dolgozók társadalmi megbecsültségének és elismertségének növelése Szakmai beszámoló A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest,

Részletesebben

ELNÖKI BESZÁMOLÓ A ÉVI, 14. KÖZGYŰLÉSEN Alapítva: 2002

ELNÖKI BESZÁMOLÓ A ÉVI, 14. KÖZGYŰLÉSEN Alapítva: 2002 MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG ELNÖKI BESZÁMOLÓ A 2016. ÉVI, 14. KÖZGYŰLÉSEN Alapítva: 2002 Rechnitzer János elnök 2015. évi közgyűlés Eger Részletes értékelés a 2012 2015 közötti időszak eredményeiről.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL 1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

NTP-HHTDK Tudományos Diákkörben folyó multidiszciplináris egészségtudományi kutatások támogatása és fejlesztés Szakmai beszámoló

NTP-HHTDK Tudományos Diákkörben folyó multidiszciplináris egészségtudományi kutatások támogatása és fejlesztés Szakmai beszámoló NTP-HHTDK-17-0049 Tudományos Diákkörben folyó multidiszciplináris egészségtudományi kutatások támogatása és fejlesztés Szakmai beszámoló Ebben a periódusban folytatódott a tehetséggondozás tudományos diákköri

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia A konzultáció alapja: nyilvános környezeti adatok» Az OKIR rendszert a nyilvánosság számára is használhatóvá

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA A MAGYAR FILMMŰVÉSZET ÉS FILMIPAR 2004-2014. KÖZÖTTI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MOZGÓKÉPÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉRE

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2018. november 27.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai Kisújszállás Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának Szervezeti és Működési Szabályzata Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta a 113/2016. (IV. 28.) számú önkormányzati határozatával

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

A kerettantervi adaptáció korlátai eltérő kerettantervek akkreditációja

A kerettantervi adaptáció korlátai eltérő kerettantervek akkreditációja A kerettantervi adaptáció korlátai eltérő kerettantervek akkreditációja Dr. Dobszay Ambrus igazgató Tartalomfejlesztési és Módszertani központ Hajdúszoboszló, 2013. október 10. www.ofi.hu Az előadás témái

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Beszámoló. CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17

Beszámoló. CEIPES-LEONARDO PROJECT People with learning disabilities in the labour market Yozgat workshop 2015.05.14-17 Beszámoló CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17 Résztvevők: Balla Gyula önkéntes, HR tanácsadó, tréner, pszichológus Erdei Gábor

Részletesebben

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában

Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár Virágzó Vidékünk Európa Nap Kecskemét 2014. Május 16. Az MNVH feladata Uniós jogszabály alapján minden tagállam létrehozza

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Uniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában

Uniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában Uniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában Batta Zsófia Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály Budapest, 2017. március Fiatalokat érintő, közösségfejlesztést szolgáló

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/86-12/2010. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV.

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. Mucsi Georgina - Boros Julianna B. Erdős Márta SZAKMAI MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. - a tananyagfejlesztés gyakorlatba való átültetésének eredményei - 2012 A Szakmai módszertani készségfejlesztés

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

EMLÉKEZTETŐ. a mentálhigiénés előadások, foglalkozások

EMLÉKEZTETŐ. a mentálhigiénés előadások, foglalkozások RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 4516 DEMECSER, HUNYADI UTCA 2. PANKOTAI JÓZSEF PLÉBÁNOS ÜGYFÉL-AZONOSÍTÓ: 1005408160 TÁMOGATÓ HATÁROZAT AZONOSÍTÓJA: 1695617793 PÁLYÁZAT CÍME: EGYÜTT A JÖVŐÉRT MENTÁLHIGIÉNÉS

Részletesebben

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév. egyoktatós kurzusok

Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév. egyoktatós kurzusok Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév Tisztelt Hallgatónk! egyoktatós kurzusok Az ELTE igen fontosnak tartja, hogy megismerje, hogyan vélekednek a hallgatók az oktatók munkájáról.

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben