Gyógyszertár. Az erő velünk. A gyógyszerész szerepe a lázas betegek öngyógyításában 4 BEMUTATJUK. Interjú dr. Kovács Ritával, a MOSZ új alelnökével 14

Átírás

1 XIII. évf. 5. szám május Az erő velünk van! Pharma Praxis A gyógyszerész szerepe a lázas betegek öngyógyításában 4 BEMUTATJUK Interjú dr. Kovács Ritával, a MOSZ új alelnökével 14 AKTUÁLIS Beszámoló a Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XV. konferenciájáról Beszámoló a MOSZ -működtetés 2014 konferenciájáról - 2. rész Gondolatok a gyógyszerészi gondozásról Hírek Közös gondolkodással az egyéni boldogulásért 23 Továbbképzés i Menedzsment 30 MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991 XIII. évf. 5. szám május

2 Gyógyszerészetért életműdíjasok prof. dr. Nikolics Károly 1996 dr. Pap Endre 1996 dr. Lantosi István 1997 dr. Fodorné dr. Novák Alexandra 1997 prof. dr. Szász György 1998 dr. Mohr Tamás 1998 dr. Pávics László 1999 prof. dr. Erős István 2000 dr. Simon Kis Gábor 2000 dr. Mikola Bálint 2001 dr. Écsy Zoltán 2002 dr. Komáry Kázmér 2002 prof. dr. Vincze Zoltán 2003 dr. Szabó Sándor 2003 dr. Hankó Zoltán 2004 prof. dr. Stájer Géza 2004 prof. dr. Dick R. Gourley 2005 dr. Samu Antal 2005 dr. Csejtei Mariann 2006 dr. Orbán István 2006 dr. Várszegi László 2006 prof. dr. Zalai Károly 2007 Mátyásné dr. Simon Zsuzsa 2007 dr. Váczi Józsefné 2008 dr. Baranyi Judit 2008 dr. Horváth Dénes 2009 dr. Varga Imre 2010 dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla 2011 dr. Dudits István 2011 dr. Küttel Sándor 2012

3 tartalom Pharma praxis A gyógyszerész szerepe a lázas betegek öngyógyításában 4 a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Kiadványa Alapítva: január NEMZETI VESE PROGRAM Sóhajtó vízhajtók A diuretikumok szerepe a magasvérnyomás-betegség kezelésében 10 BEMUTATJUK A MOSZ-szal való jó kapcsolat nálunk családi hagyomány Interjú dr. Kovács Ritával, a MOSZ új alelnökével 14 Aktuális Beszámoló a Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XV. konferenciájáról 15 Beszámoló a MOSZ -működtetés 2014 konferenciájáról 2. rész 16 Gondolatok a gyógyszerészi gondozásról 20 HÍREK Kétéves a Kérdezze! magazin - Interjú Szakács Eszterrel, a lap médiamenedzserével 22 Közös gondolkodással az egyéni boldogulásért 23 Gördülő rendelő Egy népegészségügyi szűrőprogram négy évének eredményei 24 A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA Nagytakarítás 28 REJTVÉNY Művészet és gasztronómia Blaha Lujza konyhájában 29 TOVÁBBKÉPZÉS i Menedzsment 30 Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint Felelős szerkesztő: Tóth Tamás Szerkesztőbizottság: Balázs László Barabás Éva Dr. Lovas Imre Dr. Mikola Bálint Dr. Nagy Balázs Dr. Samu Antal Dr. Simon Kis Gábor Dr. Szrogh Vivien Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám Nyomdai kivitelezés: Innova Innovariant Nyomda Médiamenedzser: Schäfer Zsuzsanna tel.: Hirdetésfelvétel: gyogyszertar@magangyogyszereszek.hu A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: info@magangyogyszereszek.hu ISSN Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak vagy azok egy részének bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása szükséges. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal. XIII. XIII. évf. évf. 5. szám 5. szám május május 3

4 Pharma praxis A gyógyszerész szerepe a lázas betegek öngyógyításában Lázzal a páciensek viszonylag ritkán fordulnak orvoshoz. Az öngyógyítás eszközével élnek, amihez a gyógyszerész/expediáló segítségét veszik igénybe. A lázcsillapítás új szakmai irányelvei már megszülettek, hamarosan az erre vonatkozó gyógyszerészi gondozási protokoll is elkészül. hasznos bizonyos krónikus betegségek esetén és azoknál a gyerekeknél, akik hajlamosak a lázgörcsre. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a mikrobák jelentős része igen hőérzékeny, és a beteg szervezet láza is pusztítja őket. Általános ajánlások a láz mint tünet mérséklésére vonatkozóan Mit tekintünk láznak? A normális emberi testhőmérséklet az egyes egyének között, illetve ugyanazon embernél a különböző napszakok során is jelentős variabilitást mutat. Az átlagostól eltérő testhőmérséklet észlelését a mérés helye és módszere is nagyban befolyásolja. Mindezek figyelembevételével lázként definiálható a normális napi ingadozást meghaladó testhőmérséklet. Gyakorlati szempontból a tudományos vizsgálatok és köznapi vélekedés a 38 C feletti testhőmérsékletet tekinti láznak. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a láz a szervezetnek a különböző exogén és endogén noxákra (káros behatásokra) adott adaptív és kontrollált válaszreakciója, ami elkülönítendő a szabályozási mechanizmusok hibájából fakadó vagy az iatrogén eredetű (orvosi kezelés következményeként, szövődményként jelentkező) hyperthermiától. A lázcsillapítás dilemmája Lázat számos körülmény okozhat, így a különböző fertőzések, biológiai anyagok, szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, védőoltások, gyógyszerek, hormonális és anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok is. A láz a szervezet természetes védekező reakciója; nem betegség, csupán annak a tünete. A lázcsillapítás tehát tüneti kezelés, alkalmazása nem mindig egyértelmű. Nagyon fontos tudni, hogy a láz magassága nem feltétlenül arányos a betegség súlyosságával. A lázcsillapítás elengedhetetlen és Ha a gyógyszertárba belépő beteg/hozzátartozó a lázra mint tünetre vény nélküli gyógyszert szeretne kiváltani, a gyógyszerész a megfelelő kérdésekkel mérje fel a láz mérésének módját és megfelelőségét. A láz magassága (az értékelésre vonatkozó ajánlásokat ld. az 1. táblázatban) és az egyéb tünetek alapján döntse el, hogy otthoni lázcsillapítást vagy azonnali orvoshoz fordulást javasol. Tájékoztassa a beteget/hozzátartozót a fizikális lázcsillapítás módjairól. Adjon tájékoztatást a gyógyszeres lázcsillapítás lehetőségeiről, az OTC készítmények expediálására vonatkozó általános ajánlások figyelembevételével. A konkrét készítményekre vonatkozó ajánlások Elsődlegesen paracetamol vagy ibuprofen hatóanyag-tartalmú készítmény adása javasolt (az ibuprofen kifejezettebb és tartósabb hatással rendelkezik). Aminophenazon/metamizol tartalmú lázcsillapító is alkalmazható. Paracetamol-, ibuprofen- és aminophenazon/metamizolhatóanyagú szer egyidejű alkalmazása nem javasolt. A különböző hatóanyag-tartalmú gyógyszerek váltott alkalmazása rutinszerűen nem javasolt. A gyógyszerváltás akkor fontolandó meg, ha az elsőként választott gyógyszerre adott válasz nem kielégítő. Szaliciláttartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt. Felnőtteknél a szaliciláttartalmú gyógyszerek adása a mellékhatás profil figyelembevételével alkalmazható. Lázcsillapító adásával nem előzhető meg a lázas ecclampsia (lázgörcs). Semmiképpen ne adjunk antibiotikumot akkor, ha a láz oka nem ismert. A fizikális lázcsillapítás nem hatásosabb a paracetamolnál. (Cochrane Database Syst Rev. 2003;(2):CD ) 4

5 pharma praxis CONTINUA REMITTÁLÓ Különböző lázgörbék A beteg lázgörbéje a hőmérséklet napi ingadozásának jellege szerint lehet continua (folyamatosan magas láz); remittáló (a beteg mindennap lázas és az alapszint is magasabb); intermittáló (a beteg mindennap lázas, de az alapszint normális); vagy hektikus (unduláló, szabálytalan és ugráló). 40 C 39 C 38 C 37 C 36 C 40 C 39 C 38 C 37 C 36 C INTERMITTÁLÓ C 39 C 38 C 37 C 36 C 40 C 39 C 38 C 37 C 36 C napok > napok > HEKTIKUS napok > napok > Lázcsillapítás gyermekeknél A gyermek lázának csillapítása szülői feladat, egészen addig, amíg orvos nem látja a kis beteget. A láz okát viszont mindenképpen az orvosnak kell tisztáznia. Súlyosabb betegségre utaló jel, ha 3 hónapos kor alatt a 38 fok feletti, 3 6 hónapos kor között 39 foknál magasabb testhőmérsékletet mérnek. Csecsemőknél, 1 évesnél fiatalabb gyermekeknél a rektális (végbélben történő) lázmérés részesítendő előnyben. 1 3 éves életkorban a rektális és az axilláris (hónaljban történő) lázmérés egyaránt, míg 3 éves kor felett az axilláris hőmérséklet mérése javasolt. A gyakorlat azt mutatja, hogy a digitális lázmérő végbélben és hónaljban egyaránt megbízhatóan alkalmazható. A homlokhőmérő nem ad olyan pontos eredményt, mint az infravörös hőmérő, amivel viszont fülben érdemes végezni a mérést. Ajánlások a gyermekek lázának csillapítására vonatkozóan Gyógyszeres lázcsillapítás jó közérzetű gyermekek esetén rutinszerűen nem indokolt, különösen akkor nem, ha a láz csillapításának egyedüli javallata a testhőmérséklet csökkentése. Mindezt rossz közérzetű lázas gyermek esetén kell mérlegelni. A megfelelő módszer, illetve készítmény kiválasztása során ajánlott a szülő/gondviselő/beteg nézeteit, elvárásait is figyelembe venni. A gyógyszerész adjon tanácsot a szülő/gondviselő/beteg számára az otthoni ápolásra vonatkozóan, valamint hívja fel a figyelmet az úgynevezett vésztünetekre, amikor azonnal orvoshoz kell fordulni (üvegpohár teszttel nem halványodó bőrvérzés, görcs, aluszékonyság, itatás ellenére is kiszáradás, újabb szokatlan tünetek, rosszabbodó általános állapot, 3 napnál hosszabb ideje tartó láz). Tájékoztatni kell a szülőt/gondviselőt a lázgörcs előfordulásának lehetőségéről, különösen, ha a gyermek életkora 6 hónap és 6 év közé esik. Tanácsok fizikális lázcsillapításhoz Hűtőfürdő esetén a lázas beteg számára kellemes hőmérsékletű (37 fokos) fürdővizet készítsünk, és ebbe ültessük bele úgy, hogy a mellkasa ne kerüljön víz alá. A vizet fokozatosan hűtsük le 29 31fokosra (langyosra). A hideg vizet a lábhoz, lassan csorgassuk, miközben a kádban lévő vizet folyamatosan keverjük. A szabadon maradó testfelületet az összekeveredett vízzel locsolhatjuk. A vizet addig hűtsük, amíg a beteg bőre sápadt és márványrajzolatú lesz. A már lehűlt vízben 5-10 perc tartózkodás szükséges ahhoz, hogy a beteg teste is lehűljön. Törzsborogatás esetén egy lepedőt vizezzünk be, majd csavarjuk ki annyira, hogy csak nedves maradjon. Várjunk egy kis időt, hogy a lepedő szobahőmérsékletűre melegedjen fel. A fej kivételével az egész testet göngyöljük be az állott vizes borogatással, amit 5-10 percenként cserélgessünk, amíg a testhőmérséklet 38 fok alá nem csökken. Célszerű, ha a lepedő alá vízhatlan anyagot (nejlont) teszünk, a vizes borogatás fölé pedig száraz ruhát borítunk, hogy az ágynemű ne legyen nedves. Kerüljük a didergést! Csak ép bőrre szabad a borogatást felhelyezni. XIII. évf. 5. szám május 5

6 Pharma Praxis A leggyakrabban alkalmazott hatóanyag(csoport)ok hatóanyag készítmény dózis mellékhatás megjegyzés Paracetamol Supp. paracetamoli pro parv. 60/120 mg Supp. Mexalen 125 mg/250 mg Rubophen tabletta 100/500 mg Paracetamol pezsgőtabletta Panadol szirup mg/kg, naponta maximum négyszer májkárosodás (ritka) Supp. aminophenazoni 0,1/0,2 g Supp. Germicid C (phenobarbital!) Pirazolon/ Supp. antipyreticum pro parvulo (phenobarbital!) aminophenazonszármazékok Aminophenazon tabletta 0,3g Algopyrin injekció/tabletta Demalgonil (allobarbital, urethan!) 10 mg/ttkg/dosi, naponta maximum háromszor agranulocytosis (ritka) Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) Acetil-szalicilsav (ASA) Nurofen szirup/drazsé (ibuprofen) 5-8 mg/ttkg/dosi, naponta háromszor-négyszer 6 hónapos kor felett adható. Lázcsillapító hatása hosszabb, mint a pira- Naprosyn (naproxen) 7,5 mg/kg naponta egyszer, illetve 10 mg/kg 2 részletben zolonoké (6-8 óra). Aspyrin hányás, gasztrointesztinális vérzés, Reye Gyermekgyógyászatban ritkán alkalmazzák. Varicellában ne mg/kg 4 óránként Kalmopyrin szindróma (kóma, májelégtelenség) adjuk! Priznic A száraz ruhával fedett hideg vizes törzsborogatás nevét feltalálójáról, Vinzenz Priessnitzről kapta. Az Osztrák-Sziléziából, egész pontosan Gräfenbergből (mai nevén Jeseníkből) származó Priessnitz ( ) egyszerű földművesként figyelte meg a hideg víz gyógyító hatását. Gyermekek otthoni ápolására vonatkozó tanácsok (A szülő/gondviselő) ügyeljen a rendszeres itatásra/folyadékfogyasztásra, hogy a folyadékvesztést, kiszáradást elkerüljék (szoptatott csecsemőnél az anyatej a legjobb megoldás). Figyeljen a kiszáradás jeleire (száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs, kevesebb vizelet). Ha ezeket észleli, biztassa a gyermeket a további ivásra. Probléma esetén kérjen újra tanácsot szakembertől. Ne öltöztesse alul/túl a gyermeket. Ne alkalmazzon hideg/jeges fürdőt, lepedőbe csavarást. Ne engedje közösségbe a lázas beteget. Lázcsillapítás felnőttkorban A lázcsillapítás felnőttkorban öngyógyítás jelleggel, rutinszerűen zajlik. Vannak azonban esetek, amikor a láz mint tünet súlyosabb betegségekre utal. Ilyen például a tüdőgyulladás, a vérmérgezés, a húgyúti fertőzés, a meningitisz, a szeptikus arthritisz, az oszteomielitisz, az enkefalitisz, a Kawasaki-betegség, valamint egyéb vírusos/bakteriális infekciók. A láz hátterében álló betegség súlyosságának kockázatára utaló jelek felnőttkorban: súlyos fejfájás; súlyos torokduzzanat; szokatlan, esetleg gyorsan terjedő bőrkiütés; tarkómerevség; zavart tudatállapot; tartós hányás; légzési nehézség, mellkasi fájdalom; extrém nyugtalanság, ingerlékenység; hasi vagy vizeléskor érzett fájdalom. A láz prevalenciája gyermekkorban 5 éves korig < 6 hónap 6-17 hónap hónap hónap hónap Lázas megbetegedés Orvoshoz fordulók 6

7 pharma praxis A mért testhőmérséklet értékelése Hónaljban mért értékek Testhőmérséklet C Értékelése normális testhőmérséklet hőemelkedés mérsékelt láz 39-40,5 magas láz 40,5 felett igen magas láz Végbélben mért értékek Testhőmérséklet C Értékelése 36,5-37,5 normális testhőmérséklet 37,5-38,5 hőemelkedés 38,5-39,5 mérsékelt láz 39,5-41 magas láz 41 felett igen magas láz végzett, lázra mint tünetre adott OTC gyógyszer(ek) expediálásakor: Felnőttek és idősek esetén különös figyelemmel kell lenni a lázra, ha az már több mint 3 hete tart, és/vagy naponta több alkalommal is meghaladja a 38,3 fokot; ha egyhetes kórházi kivizsgálás során sem lehetett a láz okát kideríteni; illetve súlyos betegség gyanúja esetén. A lázcsillapítás gyógyszerészi gondozási szakmai irányelveinek hangsúlyai Összefoglalóan, a lázcsillapítás kapcsán is a gyógyszerész első és legfontosabb feladata, hogy eldöntse, a beteget szükséges-e orvoshoz irányítania. Ha nem, az alábbi szempontokat ajánlott figyelembe vennie a betegtanácsadás keretében a beteg-együttműködés felmérése; a helyes, biztonságos gyógyszeralkalmazás ismertetése; a gyógyszer hatásának monitorozása (Hogyan tudja a beteg ellenőrizni a várt gyógyszerhatást? Hogyan támogathatja a gyógyszerész a beteget ebben a folyamatban?); a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében, a gyógyszeres terápiára vonatkozóan a beteg tájékoztatása a gyógyszeralkalmazáshoz kapcsolódó releváns mellékhatásokról; a gyógyszeres interakciók felmérése, mind a gyógyszer-gyógyszer, mind a gyógyszer-étel, mind pedig a gyógyszer-gyógynövény kölcsönhatásokra vonatkozóan; iránymutatás a gyógyszeralkalmazás időtartamáról; felvilágosítás a gyógyszerek helyes tárolásáról; életmódtanácsok megfogalmazása. Dr. Bácskay Ildikó egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem GYTK, Gyógyszer-technológiai Tanszék Dr. Juhász Éva Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Osztály (A cikk a szerzők siófoki -működtetés Konferencián elhangzott előadásai alapján készült.) XIII. évf. 5. szám május 7

8 Felhívás A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége meghirdeti a 2014-es Év Patikája pályázatot A cím elnyerésére valamennyi közforgalmú gyógyszertár pályázhat. A pályázati anyag beadásának határideje: szeptember 1. A pályázat levélben, ben és elektronikus adathordozón is benyújtható. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V/6. info@magangyogyszereszek.hu Konzultációra a postmaster@irsagyogyszertar.t-online.hu címen, vagy a telefonszámon van lehetőség. A pályázatokat a MOSZ vezetősége által felkért Kuratórium bírálja el. A pályázat kiírásának célja olyan szolgáltatások, módszertani ajánlások bemutatása, amelyekkel a betegek biztonságos ellátása érdekében sikerül megfelelő megoldásokat találni a megváltozott egészséggazdasági folyamatok között. A Szövetség missziós nyilatkozatának szellemében a betegcentrikus gyógyszerészet érvényesítésére és a gyógyszertári szolgáltatások magas szinten tartására törekszünk, a betegek életminőségének javításában növelve a gyógyszerész tanácsadó szerepét. Mindezekre figyelemmel az idei Év Patikája pályázatot az alábbi témakörökben hirdetjük meg: A gyógyszerészi gondozás megvalósítása a mindennapokban, ami egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyi ellátás irányvonalában. Részvétel a felderítetlen anyagcsere-betegségek (elhízás, cukorbeteg ség, magas vérnyomás) kiszűrésében. Életmód- és gyógyszerelési ta nácsadás a mindennapi gyakorlatban. Felvilágosítás az étrend-kiegészítők helyes alkalmazásával kapcsolat ban, különös figyelemmel a gyermek korosztály érintettségére. Milyen alternatívákat lát a modern számítástechnika alkalmazására a gyógyszertár gazdaságosságának növelése érdekében? Az eredményhirdetésre a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán, Siófokon kerül sor. Dr. Tóth Edit, 8

9 A Debreceni Egyetem OEC Gyógyszerésztudományi Kar akkreditált, kötelező szinten tartó gyógyszerész-továbbképzése (50 pont) Gyógyszeres Terápia Menedzsment VIII. Geriátria, hypertonia május , Debrecen PROGRAM május 23. (péntek) Regisztráció Elsősegélynyújtás a gyakorlatban, újraélesztés (Dr. Juhász Éva) Kardiovaszkuláris megbetegedések kezelése gyógynövényekkel I. (Dr. Juhász Béla) Szünet Kardiovaszkuláris megbetegedések kezelése gyógynövényekkel II. (Dr. Juhász Béla) Érelmeszesedés, lipid- és anyagcserezavarok I. (Prof. Dr. Paragh György) Ebédszünet Érelmeszesedés, lipid- és anyagcserezavarok II. (Prof. Dr. Paragh György) Új típusú antikoagulánsok (Prof. Dr. Blaskó György) Szünet Központi idegrendszeri gyógyszerek időskorban I. (Dr. doc. Vecsernyés Miklós) május 24. (szombat) Polypharmacia, polypragmázia időskorban kiútkeresés (Prof. Dr. Székács Béla) Az inkontinencia aktuális kérdései és a folyadékháztartás egyensúlya időskorban (Prof. Dr. Székács Béla) Szünet Pszichiátriai betegségek és kezelésük időskorban (Dr. Ferencz Csaba) Ebédszünet A fájdalomcsillapítás aktuális kérdései időskorban (Dr. habil. Telekes András) Daganatos betegségek időskorban (Dr. habil. Telekes András) Szünet A hypertonia kezelése időskorban (Prof. Dr. Kiss István) Krónikus vesebetegség és kezelése időskorban (Prof. Dr. Kiss István) május 25. (vasárnap) Antibiotikumok alkalmazása, hatásai, mechanizmusai (Prof. Dr. Tósaki Árpád) Szünet Központi idegrendszeri gyógyszerek időskorban II. (Dr. doc. Vecsernyés Miklós) Új, korszerű terápiák a rosszindulatú daganatos megbetegedések kezelésében I. (Prof. Dr. Halmos Gábor) Ebédszünet Új, korszerű terápiák a rosszindulatú daganatos megbetegedések kezelésében II. (Prof. Dr. Halmos Gábor) Alternatív terápiás lehetőségek az időskori terápiában (Dr. Bácskay Ildikó) Szünet Gyógyszerészi szerepvállalás a geriátriában (Dr. Samu Antal) Tesztírás

10 NEMZETI VESE PROGRAM Sóhajtó vízhajtók A diuretikumok szerepe a magasvérnyomás-betegség kezelésében A vízhajtás mint gyógyítói tevékenység célja a nagyobb vizeletmennyiség elérése. A gyakorló orvos és a beteg számára legalábbis ez az eredményesség fokmérője. Tudnunk kell azonban, hogy a vízhajtók nem közvetlenül a vizelet képződését fokozzák. A felszaporodott vizeletmennyiség másodlagos hatás, ami a sókiválasztás fokozódásának a következménye (Utóbbi alatt azt a konyhasómennyiséget értjük, amit a vese a szervezet testnedveiből a vizeletbe kiürít.) A vízhajtók közvetlenül a sókiválasztást fokozzák, s csupán másodlagos hatásuk a vízürítés növelése. Ezért a vízhajtók (diuretikumok) valójában szaluretikumok (könyvek fejezetcímeiben is gyakran így szerepelnek), még ha a szó magyarra fordított, régies változatát, a sóhajtó kifejezést az orvosi közbeszédben nem is használjuk. A vízhajtás lényegének a megismerése a klinikai orvoslásban is fontos. Mivel a nagyobb vizeletmennyiség a fokozott sókiválasztás következménye, a diuretikumok hatásosságát nagymértékben csökkenti az ételek túlzott sózása, illetve az elveszett hatékonyság olykor csupán az étrendi sómegszorítással is visszaállítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vízhajtó alkalmazása nem feleslegessé, hanem indokoltabbá teszi a sóbevitel korlátozását. (Itt mindjárt meg is jegyezzük, hogy a kívánatos sóbevitel napi 2 gramm nátrium, azaz 5 gramm konyhasó alatt van.) A víz és a só elméleti szétválasztásának egy további komoly gyakorlati jelentősége is van. A vízhajtók nagyon áldásos hatásúak a magas vérnyomásos betegek kezelésében, akik tájékozatlanságuk miatt gyakran tiltakoznak e gyógyszerek alkalmazása ellen, mondván, hogy nekik nincs vizenyőjük. (Amiben egyébként igazuk van.) E betegeknek röviden azt is mondhatjuk, hogy e készítményeket vérnyomáscsökkentőként kapják. De talán részletesebb a felvilágosítás, ha közöljük velük, hogy a vízhajtót olyan kis dózisban kapják, hogy az a vizelet mennyiségét nem is (vagy legalábbis nem észrevehetően) befolyásolja, miközben a szervezetből apránként eltávolítja azt a sómennyiséget, aminek a magas vérnyomás fenntartásában szerepe van. A vízhajtók hatásmechanizmusa Az emberi vese 1-2 millió egységből (nephron) áll, amelyek szűrőkből (glomerulus) és a hozzájuk csatlakozó csatornákból (tubulus) tevődnek össze. A vérfolyadék a szűrőn át kerül a csatornákba, ahol nagyrészt visszaszívódik és módosul. A vízhajtók ezt a visszaszívódást gátolják, és a folyadék elektrolit-összetételét (nátrium, kálium, klór stb.) befolyásolják. Hatásukat elsődlegesen az elektrolitszállító (úgynevezett transzport-) mechanizmusokat gátolva fejtik ki. Adott egységen (nephronon) belül a vizelethajtók több helyen is kifejtik hatásukat. E funkcionális szempontból jelentősebb helyek a nephron felső (proximális) szakasza, egy megközelítőleg középső szakasz, az úgynevezett Henle-kacs és az alsó (disztális), illetve a végső (gyűjtő) tubulus. A vízhajtók fajtái A vízhajtókat aszerint különböztetjük meg, hogy a fent említett helyek közül hol fejtik ki hatásukat. A felső szakaszra ható vízhajtókat ma már kevésszer adjuk. A kacs leszálló szárára az úgynevezett ozmotikus vízhajtók hatnak. Nagy menynyiségű oldott anyagként a tubuláris vízvisszaszívódást akadályozzák. Ezen, egyébként ritkán adott vízhajtók jelentőségét az is aláhúzza, hogy két gyakori és sokszor súlyos klinikai állapotban a természet maga is működtet hasonló mechanizmust. A vesebetegség végstádiumában a hugyany (urea) felszaporodása, cukorbetegségben pedig a magas vércukor által okozott cukorvizelés működik ozmotikus vízhajtóként. A kacs felszálló szárára ható, úgynevezett kacs-vízhajtók (furosemid és etakrisav) hatása gyorsan kialakul, illetve lezajlik. E szerek a szűrlet több mint 25 százalékának a kiürítésére képesek. A vese koncentráló és hígító mechanizmusát egyaránt felfüggesztik, a nátrium-kálium-klór együttes transzportját gátolják. 10

11 NEMZETI VESE PROGRAM A végső (distalis) tubulusszakaszon ható tiazidvegyületek a világ leggyakrabban alkalmazott vízhajtói. Nevüket a legelsőként felfedezett chlorothiazidról kapták. E körben rendkívül sok hasonló és kémiailag alig hasonló molekulát állítottak elő, amelyek mind mérsékelt és időben nem túl gyors hatásúak. A hydrochlorothiazid hatástartama 8 16 óra, a chlorthalidoné óra, az indapamid hatása pedig közepes hoszszúságú. A gyűjtőcsatornában a káliummegtakarítók (spironolacton, triamteren és amilorid) gátolják a nátrium káliumra történő kicserélését (innen a nevük). A spironolacton antialdoszteronként funkcionál, vagyis az aldoszteron (mellékvesekéreg-hormon) által stimulált nátrium-kálium cserét függeszti fel, míg a másik kettő (a triamteren és az amilorid) az aldoszterontól függetlenül hat. Megjegyzendő, hogy e vegyületek nemcsak a kálium-, hanem a hidrogénkiválasztást, azaz azt a mechanizmust is gátolják, amivel a szervezet a savfeleslegétől szabadul meg. Vízhajtó-történelem Már évszázadokkal korábban is mutatkozott igény olyan gyógyszerekre, amelyek segítségével a beteg testéből a felhalmozódott fölös víz (vizenyő, ödéma) eltávolítható. Paracelsus 1500 táján már használt vízhajtót (diuretikumot), mégpedig a higanytartalmú kalomel (egyébként hashajtó hatású vegyület) formájában ban Jendrassik Ernő magyar belorvos használta elsőként a higanyos vízhajtás kifejezést, hivatalosan azonban csak 1920-ban fedezték fel a vízhajtókat (Saxl és Heilig). Issekutz Béla gyógyszertanprofesszor higanyvegyülete, a Novurit a maga idejében kiváló, világszerte (el) ismert vízhajtó volt. Azóta számos diuretikumot fedeztek fel, amelyekkel a különböző rendellenességek folyományaként keletkező vizenyőben szenvedő páciensek, köztük a magas vérnyomásos és vesebetegek millióinak életét mentették meg és/vagy tették jobb minőségűvé. A vízhajtók mellékhatásai A vízhajtók számos mellékhatása közül itt csupán a legfontosabbakat említjük. A szervezet víztereinek csökkentésével megkevesbedik a vérmennyiség és esik a vérnyomás. Csökken a vér kálium-, esetleg a nátriumszintje is (utóbbi a furosemid, illetve a tiazid hatásaként). A tiazidok emelhetik a vér kalcium-, vércukor-, vérzsír- és húgysavszintjét. Emelkedik a vér káliumszintje és savanyodás lép fel. A vízhajtókat néhány évtizeddel ezelőtt még gyakrabban alkalmazták, mint manapság. Akkoriban a vízhajtókkal (tiazidokkal) kezelt pácienseknél többször észlelték a cukorbetegség (diabetes) kialakulását vagy súlyosbodását. Régebben a hydrochlorothiazidból gyakran napi mg-ot is rendeltek. Ma ugyanebből a gyógyszerből az úgynevezett primer (esszenciális) hypertoniában, azaz az egyszerű, komplikációval és szervkárosodásokkal (még) nem járó magasvérnyomás-betegségben legfeljebb 25 mg-ot, de ha lehet, még kevesebbet adunk. A vízhajtóból és valamilyen más vérnyomáscsökkentőből (például ARB-ből) álló fix kombinációkban legtöbbször 12,5 mg hydrochlorothiazid található. Egy másik nagyon népszerű tiazidvegyület, amit régebben a legtöbb összehasonlító tanulmányban használtak, a chlorthalidon. Másfélszer erősebb, mint a hydrochlorothiazid, és sokkal hosszabb, akár 72 órás hatástartammal rendelkezik. Mindez lehetővé teszi, hogy az esetek egy részében már napi 6,25 mg is kielégítő vérnyomáscsökkenést eredményezzen. A legtöbb esetben viszont napi 12,5 mg-ra van szükség. Ugyanakkor hosszú hatása miatt olykor kétnaponta vagy heti 2 alkalommal adott 12,5 mg-mal is jó eredményeket érünk el. A legkisebb napi adagolásban (1,5 mg) az indapamidot alkalmazzuk. E hatóanyag legnagyobb előnyének mondják, hogy esetében a legritkábbak az anyagcsere vonatkozású mellékhatások. Megfontolások a vízhajtók magasvérnyomás-betegségben történő alkalmazása kapcsán Régóta ismert, hogy a vízhajtók csökkentik a magas vérnyomást, ezért évtizedek óta vezető szerepet töltenek be e kórkép kezelésében. Szerepüket ugyan vitatták, jelentőségüket hullámzóan értékelték, felhasználásuk nőtt és csökkent, a szenvedélyes viták ma is zajlanak, ám e készítmények változatlanul a kezelés egyik oszlopát képezik. A mai megítélés szerint bizonyos megbetegedésekben, például diabéteszben az ACE-gátlók (illetve az ARB-k) az elsődleges választandó vérnyomáscsökkentő szerek, szükség esetén a kezelés diuretikumokkal is kiegészíthető. Persze olyan, magasvérnyomás-betegséggel társuló rendellenességek is léteznek (szívbetegség, öregkor stb.), ahol a vízhajtók változatlanul az elsődlegesen választandó szerek. A legfontosabb azonban az, hogy a vízhajtók szinte valamennyi ismert vérnyomáscsökkentő hatását erősítik (potenciálják). A diuretikumok ezért a vérnyomáscsökkentő fegyvertár legmegbízhatóbb elemei. Prof. Radó János Dr. Barna István Nemzeti Vese Program Kérésükre hozzájárulunk ahhoz, hogy a Nemzeti Vese Program rovatában megjelentessék a Hypertonia betegtájékoztató újság 2009/3 számában prof. dr. Radó János A sóhajtó vízhajtó avagy a vízhajtók szerepe a magasvérnyomás-betegségben című cikkét. XIII. évf. 5. szám május 11

12 FELHÍVÁS Ifjúsági Fórum felhívás 2014 Kedves Fiatal Kollégám! Szeretettel meghívlak Siófokra, a MOSZ által rendezett Gyógyszerészek Országos Kongresszusa Ifjúsági Fórumára, amelyre ebben az évben október 10-én (pénteken) kerül sor. Az idei IF Napja terveink szerint egészen rendkívüli lesz, hiszen a HUPSA hallgatóinak részvételével megújítjuk programunkat, nemcsak az előadói versenyre, hanem más interaktív programokra is koncentrálva. De ez hadd legyen meglepetés! Továbbra is érdekel bennünket, hogy mi foglalkoztatja a mai 35 év alatti, közforgalomban dolgozó kollégáinkat, vagy az éppen frissen diplomázókat, akik szintén megoszthatják velünk szakdolgozatuk témáját, ötleteiket, elsősorban a betegellátás mindennapi, gyakorlati vonatkozásában. Ezúton szeretnénk megismerkedni a jövő generáció gyógyszerészeivel is, és bemutatni nekik a MOSZ szakmapolitikai tevékenységét. Úgy gondolom, a mostani eszmecsere során is találunk majd közös gondolkodási pontokat! Addig is, amíg gondolkozol a részvételen, hadd nyújtsak egy rövid történelmi visszatekintést! Az Ifjúsági Fórumot a MOSZ 2002-ben alapította, azzal a céllal, hogy az akkori időkben már tekintélyes múlttal rendelkező Clauder Ottó és Rozsnyay Mátyás Emlékverseny mellett minél több fiatal gyógyszerésznek adjunk pódiumot, szerepvállalási lehetőséget. A számításaink beváltak, hiszen évről évre nagy érdeklődés fogadja az IF felhívását erre az októberi konferenciára. Eddig több mint 80 előadást hallgattunk meg és szereztünk belőlük új információkat, ismertünk meg továbbgondolkodásra érdemes témaköröket, kutatási eredményeket. Nem egy ilyen prezentáció nyújtott a tára mellett hosszabb ideje dolgozó gyógyszerészek számára is segítséget, gondolok itt például a gyógyteák ismertetésére vagy a szemészeti műkönnyek megfelelő alkalmazása kapcsán nyújtott hasznos tanácsokra. Az IF ad helyet azon magyar hallgatók beszámolójának is, akik a MOSZ által kiírt pályázat nyerteseiként jutottak ki az egyesült államokbeli Tennessee Egyetemre, de ugyanitt számolnak be a hazánkba érkező amerikai fiatalok is az egyetemi munkásságuk, illetve tanulmányaik tapasztalatairól. Az IF-et az évek során sikerült akkreditáltatni is, a rajta való részvétel tehát értékes pontokat ér! Fiataljainknak arra is lehetőséget adunk, hogy kutatási anyagaikat tágabb szakmai körökkel is megismertessék, hiszen az arra érdemesnek ítélteket című szaklapunkban is publikáljuk, illetve a fiatal kollégák más szakmai rendezvényeken is megtarthatják előadásukat. Amennyiben azonosulni tudtok a MOSZ szakmapolitikai tevékenységével, várunk Benneteket, váljatok a MOSZ aktív tagjaivá, hiszen ezeken az IF-találkozókon keressük azokat, akikben bízhatunk, akikkel úgy gondoljuk, tudunk együtt dolgozni, és közösen gondolkozni a szakmánk jövőjéről. Mindenkire, akit eddig az Ifjúsági Fórumon megismertünk, büszkék vagyunk. Büszkék vagyunk, mert határozott véleménnyel, nagy tudásanyaggal és jól felépített, szépen prezentált, sok munkát igénylő, színvonalas ismeretanyaggal érkeztek hozzánk. Büszkén mondhatom, hogy elértük a célunkat, hiszen az IF fedezte fel azt a nagyszerű fiatalembert, akiből tisztifőgyógyszerész lett; egy másik fiatalember elnyerte az Év Patikája pályázat első helyezését; három fiatal kolléga pedig az idei évben aktuális tisztújítás során került be a MOSZ-elnökség soraiba. Öröm és büszkeség velük a közös munka! Annak érdekében, hogy segítsek az IF céljainak még teljesebb megismerésében, bemutatom Missziós Nyilatkozatunkat: A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2002-ben azzal a céllal alapította meg Ifjúsági Fórumát, hogy felkarolja a pályakezdő fiatal gyógyszerészeket, és segítse őket jövőjük alakításában. Az Ifjúsági Fórum: minden tudásával, fiatalos lendületével támogatja a MOSZ törekvéseit a gyógyszerészet stratégiai érdekeinek szem előtt tartásával; kiegyensúlyozott, jó kapcsolatot alakít ki és tart fent az egyetemek vezetésével, a gyógyszerészeti és hallgatói szervezetekkel az utánpótlás biztosítása érdekében; megismerteti a fiatalokkal célkitűzéseit, lehetőséget biztosít számukra a szakmai továbbképzésekre a magyar és külföldi egyetemeken egyaránt; biztosítja a fiatal gyógyszerészek számára, hogy tanulmányaikról, tapasztalataikról a MOSZ rendezvényein beszámoljanak, illetve aktívan részt vehessenek az októberi gyógyszerészkongresszus Ifjúsági Fórumán; 12

13 FELHÍVÁS A jól felkészített fiatal gyógyszerészek méltán növelik a gyógyszerészet társadalmi tekintélyét és a szakmai szolgáltatás színvonalát, miközben a MOSZ szakmapolitikai tevékenységét is segítik. Mi, gyógyszerészek a gyógyszerészi gondozás keretein belül is fontosnak tartjuk a betegek életminőségének javítását. Ennek érdekében segítjük a fiatal kollégák ilyen jellegű tudásának megszerzését, tanácsadó szerepének növelését a betegorientált szolgáltatás területén. Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, kérlek, jelentkezz az októberi Ifjúsági Fórumra valamilyen érdekes előadással. Ha pedig kérdésed van, fordulj hozzám bizalommal! (rixer33@gmail.com) fontosnak tartja, hogy megismertesse a fiatalokkal a gyógyszerpiac működését, hangsúlyozva a gyógyszerpiaci szereplők érdekazonosságát; törekszik arra, hogy a fiatalokat felkészítse a szakmai, gazdasági, jogi érdekérvényesítésre, támogassa őket az ilyen típusú szakmai továbbképzéseken való részvételeken is. Jelentkezési határidő: augusztus 1. Anyagleadási határidő: szeptember 15. Az érdeklődők a MOSZ Iroda titkárságának címén is jelentkezhetnek, illetve feltehetik kérdéseiket. (info@magangyogyszereszek.hu) Szeretettel várok minden kedves érdeklődő kollégát! Dr. Rixer Mária MOSZ IF elnök? kérdezze! orvosát, gyógyszerészét... A fontos hírek mindig hiteles forrásból jönnek! Kérdezze orvosát, gyógyszerészét! Az ön betegei már olvassák? XIII. évf. 5. szám május 13

14 BEMUTATJUK A MOSZ-szal való jó kapcsolat nálunk családi hagyomány Dr. Kovács Ritát, a mosonmagyaróvári Faber személyi jogos gyógyszerészét ebben az évben választották meg a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Győr-Moson-Sopron megyei elnökének és a MOSZ országos alelnökének. Mint mondja, a szakmapolitizálás náluk családi hagyomány. A fiatal szakember fő feladata a szervezeten belül a kapcsolatépítés lesz. több mint húszéves odaadó munkájával felépített családi vállalkozást sikerrel vigyem tovább a jövőben. Gy: Hogyan került a látóterébe a szakmapolitika, illetve a gyógyszerészi érdekképviselet? K. R.: Édesanyám a kezdetektől, vagyis a MOSZ 1991-es megalakulása óta részt vett a Szövetség tevékenységében, nyomon követte a szakmapolitika alakulását. Én ennek a mezsgyéjén nőttem fel, családi körben folyamatosan hallhattam, magamba szívhattam a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége nézeteit. Végzett gyógyszerészként magam is minden MOSZ-rendezvényen és gyakorlati újításban részt veszek. Gondolok itt a gyógyszerészi gondozásra, amelynek kapcsán részt vehettem az amerikai Tennessee Egyetem többhetes képzésén, vagy a Medistance program új magasvérnyomás-projektjére, amelyben mint szakember és mint Faber is részt vállalok, vállalunk. Gy: Milyen kihívásokat lát a MOSZ előtt az elkövetkező időszakban? K. R.: Az elmúlt több mint két évtizedben a Szövetség elsősorban szakmai téren, a gyógyszerészi hivatás fejlesztésében ért el nagyon komoly eredményeket. Gondolok itt például a már említett gyógyszerészi gondozásra. Úgy vélem, a jövőben a magas szintű szakmaiságot gazdasági oldalról is szükséges lesz még jobban megerősíteni. : Kérem, mutatkozzon be röviden az olvasóknak! Dr. Kovács Rita: 2003-ban, a budapesti Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, majd ezt követően gyógyszerellátási szakképesítést. A szakmai képzés befejeztével a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Egészségügyi Menedzsment szakán folytattam tanulmányaimat, ahol rengeteg hasznos ismeretre tettem szert kedvenc és nagyra becsült oktatómnak, konzulensemnek, dr. Simon Kis Gábornak köszönhetően. Az egyetem elvégzése után a mosonmagyaróvári Karolina Kórház intézeti és zárt forgalmú gyógyszertárában szereztem gyakorlati tapasztalatokat, majd pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézet mindennapi munkájába nyertem betekintést óta vagyok a mosonmagyaróvári Faber személyi jogos vezetője. Patikánk egy nagyobb egészségügyi komplexum része, amelynek fő mottója a Salus aegroti, azaz a beteg java mindenekelőtt. Gyógyszerészi munkámon túl ahhoz a feladathoz is igyekszem felnőni, hogy az édesanyám Gy: Önnek személy szerint milyen feladatai lesznek az országos elnökségen belül? K. R.: Egyik fő feladatköröm az asszisztens kollégák jövőbeli útjának, szakmai szerepvállalásának egyengetése. Minél több rendezvényt szeretnénk nekik szervezni, mivel a gyógyszerészi hivatást az ő bevonásukkal kívánjuk fejleszteni. Emellett a fiatal gyógyszerész kollégákkal is szeretnénk felvenni a kapcsolatot, és elérni, hogy minél több szakmai információ jusson el hozzájuk. Nem mintha jelenleg nem lenne megfelelő a kommunikáció; csupán intenzívebbé, hatékonyabbá szeretnénk tenni az információáramlást. A szakmai és gazdasági alapon történő kapcsolatépítés, valamint a regionális építkezés koordinálása is az én feladatom lesz, amiben tevőlegesen, mint Győr-Moson-Sopron megyei elnök, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon tudok részt venni. Gy: Mennyire érte meglepetésként az országos alelnökké választás? K. R.: Mint említettem, a MOSZ-szal való hosszú távú, jó kapcsolat nálunk családi hagyomány, ezzel együtt meglepetésként ért. Természetesen nagyon örültem neki, és szívesen fogadtam a megbízatást. Nagy megtiszteltetés számomra, 14

15 Aktuális hogy a Győr-Moson-Sopron megyei elnökség élén, valamint országos alelnökként képviselhetem mindazt, amit mindannyian helyesnek gondolunk, és tenni kívánunk a magyar gyógyszerellátás biztonságáért, szakmai tevékenységünk színvonalának emeléséért, valamint üzleti eredményességünk érdekében. Gy: A gyógyszerészet egyik aktuális problémája a generációváltás amiben legutóbbi tisztújításával a MOSZ mutatott jó példát. Hogyan értékeli ezt a lépést? Beszámoló a Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XV. konferenciáról A Budapest Kongresszusi Központban április között rendezték meg a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság konferenciáját, a Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XV.-et. A három párhuzamos szekcióban zajló program rendkívül széles területet érintett. A rendezvény első napján kapott helyet az Elméletileg lehetséges gazdaságilag megengedhető címet viselő blokk, amelyben többek között a finanszírozás, az innovatív terápiák kérdése, a lakossági gyógyszerellátás, az egészségügyi technológiák, a gyógyszerek és fitofarmakonok kölcsönhatása, valamint a terápiás költségek csökkentésének lehetőségei kerültek terítékre. Az előadások közül kettőt ismertetünk részletesen. K. R.: Jónak tartom, hogy a tapasztaltabb, idősebb generáció fokozatosan adja át nekünk, fiatalabbaknak a stafétabotot. Ezt a mindennapi gyógyszertári munkában is megtapasztalom, ahol édesanyám lépésről lépésre adja át nekem a hosszú évek során szerzett ismereteit, tapasztalatait. Az idősebbek irányítanak, miközben a fiatalabbaknak is teret hagynak, hogy az ötleteikkel előállhassanak. Így hasznosulhatnak eredményesen a múltban szerzett tapasztalatok és az újító gondolatok. Hiszem, hogy ez az, ami sikeres és hosszú távon fenntartható működést eredményez. Tóth Tamás Dr. Hankó Balázs elsőként a gyógyszertámogatások rendszerében jelenleg alkalmazott megoldásokat ismertette. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének vezetője elmondta: a gyógyszer-finanszírozásról szólva elmondta: míg a nagy betegpopulációt, sokszor több millió embert érintő egészségügyi problémák kapcsán nyújtott OEP-támogatás éves szinten (fejenként) tízezer forintos nagyságrendű, a viszonylag ritkább betegségekben páciensenként akár több milliárd forintos is lehet az állami hozzájárulás. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének vezetője ennek kapcsán felsorolta a különböző támogatási szisztémákat (belső és a külső referenciaár-képzés, támogatási szint meghatározása, egyedi méltányosság), illetve ezek hátrányait. A szakember természetesen ezt követően a további lehetséges megoldásokról a különböző kockázatmegosztási technikákról, a betegségregiszterekről, a klinikai vizsgálatok hatásossága és a valós életben mért eredmények közötti különbségek minimalizálásáról, a speciális befogadásról, az uniós szintű kockázatvállalásról, illetve az egyéb területeken realizált megtakarítások finanszírozásban történő felhasználásáról is szót ejtett. Dr. Hankó Balázs angolszász példákat hozott arra, miként lehetséges támogatási összegre lefordítani az adott terápiával elért minőségi életévnyereséget (QALY). Azaz, az egy főre jutó GDP arányában mennyi pénzre van szükség egy QALY megvásárlására. A racionális gyógyszerfelhasználás kapcsán a Gyógyszerügyi Szervezési Intézet vezetője az orvos, a gyógyszerész és a beteg felelősségét is hangsúlyozta. Elgondolkodtató, mondta, hogy 2012-ben volt olyan páciens, aki 377 (!) doboz támogatott gyógyszert váltott ki. Hankó docens úr úgy véli, a problémát csak komplex módon lehet megközelíteni. Ennek oka egyrészt az egyes piaci szereplők eltérő nézőpontjában, másrészt a potenciális megoldások viszonylag széles tárházában rejlik. Az előadó a megoldások kidolgozása során az etikai szempontok figyelembevételének fontosságát is hangsúlyozta. Dr. Mikola Bálint szakgyógyszerész, népegészségügyi szakértő a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól tartott előadást. A MOSZ elnöke felvezetésként elmondta: bár a hazai lakosság születéskor várható élettartama folyamatosan emelkedik, mindezt nem követi az egészségben eltöltött életévek számának növekedése. A 65 éves korban várhatóan egészséges populáció arányát tekintve Magyarország messze az OECD-országok átlaga mögött található. Külön aggodalomra ad okot, hogy a kórházi ellátást időskorban 40 százalékban a gyógyszeres terápia mellékhatásai miatt veszik igénybe. XIII. évf. 5. szám május 15

16 AKTUÁLIS És itt kerül előtérbe a gyógyszerészi szerepvállalás, amire a naponta 670 ezer páciens-gyógyszerész találkozás teremt kiváló lehetőséget. A gyógyszeres terápiával elérhető egészségnyereség maximálása, a kölcsönhatások kiküszöbölése és a gazdasági szempontok egyaránt indokolttá teszik a gyógyszerészek terápiát menedzselő, nemzetközi tapasztalatokkal is alátámasztott feladatvállalását. Utóbbi fő iránya a prevenció, illetve az a gyógyszerészi gondozás lehet, ami mindenekelőtt a metabolikus szindróma és a dohányzás rizikócsökkentésében játszik kiemelt szerepet. Melyek azok a fő törekvések a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén, amelyek egyidejűleg szolgálják a hivatás fejlesztését és a gyógyszerbiztonságot, miközben minimális ráfordítás-bővítéssel érnek el jelentős terápiás hatékonyságnövekedést? tette fel a kérdést a népegészségügyi szakértő, aki természetesen a válasszal sem maradt adós: az egységes hivatáskép kialakítása; felkészülés a népegészségügyi feladatokra; feladatmegosztás az ellátórendszerben; az egészségfenntartó szerep felépítése; a hiteles társadalmi elfogadtatás megteremtése; a gyógyszeres terápia menedzsmentjének megvalósítása; a generációváltás aktív támogatása; gazdasági stabilizációs program kidolgozása; a gyógyszertár-működtetés szaklétszám- és technikai feltételrendszerének optimalizálása; valamint a gyógyszerészi etika és a patikai szolgáltatás- és termékmarketing harmonizációja. MOSZinfó Beszámoló a MOSZ működtetés 2014 konferenciájáról 2. rész A tavaszi -működtetés Konferenciának hagyományosan a szombat a legerősebb napja: a legégetőbb problémák és az aktuális szakmapolitikai feladatok is ekkor kerülnek terítékre. Ez az idén sem történt másként: az online pénztárgépekre való átállás nehézségei, a gyógyszerészi tulajdonosi program ismertetése, a vaklicit eredményeinek értékelése és a nagykereskedői fórum is telt házat vonzottak. A siófoki gyógyszerészkonferencia szombati napja a hölgyekről való megemlékezéssel kezdődött: a délelőtti programot megnyitó üléselnök, dr. Nagy Balázs jelképesen valamennyi kolléganőt felköszöntötte március 8. alkalmából, amikor is virággal kedveskedett két előadónak, illetve két, a hallgatóság soraiban helyet foglaló kolléganőnek. Ezt követően valamivel szárazabb, ám ugyanilyen aktuális témák kerültek terítékre. Szmicsek Sándor adótanácsadó, dr. Szávó Anita és dr. Borsy János ügyvédek a közelmúltban hatályba lépett és a közeljövőben esedékes adó- és munkaügyi változásokról tartottak tájékoztatót. (Előadásaik összefoglalója múlt havi számunk oldalán olvasható.) A délelőtti második blokk felvezetéseként Dedinszky Csabáné dr., a Novodata gyógyszerész igazgatója adott helyzetjelentést az adóhatósággal online kapcsolatra képes pénztárgépek patikai telepítéséről. Mint elmondta, az Adóügyi Ellenőrző Egység minden olyan adatot elküld a NAV-nak, amit a pénztárgépbe tételként beütöttünk még azt is, amit végül nem nyomtattuk ki. Megtudtuk, melyek azok a speciális elvárások, amelyeket egy patikába telepített online pénztárgépnek teljesítenie kell; hogy mire kell odafigyelni a kassza indításakor; illetve, hogy a 16

17 AKTUÁLIS telepítés során milyen feladatokat kell elvégeznie a rendszergazdának és/vagy a gyógyszertárnak. Dr. Hankó Zoltán előadásának témája a gyógyszerészi tulajdonosi program volt. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a rendszerváltással kezdődően vázolta fel a patikatulajdonlással és a gyógyszerészi kompetenciákkal kapcsolatos legfontosabb jogszabályi változásokat. A köztestület vezetője kijelentette, a jelenlegi kormány és a kamarai testületek is elkötelezték magukat a tulajdonosi program végigvitele és a fiatal gyógyszerészek helyzetbe hozása mellett. Lapunk kérdésére Hankó Zoltán elmondta, egyelőre sem az OTH-nak, sem a kamarának nincs adata arról, hány patika nem felelt meg az ez év január 1-jétől hatályos előírásoknak. Amit tudni lehet, hogy jóval kevesebb gyógyszerész élt a Patika Hitelprogram és a Patika Tőkeprogram kínálta kedvezményes kölcsön lehetőségével, mint amennyire a kamara előzetesen számított. Hankó elnök úr ezt elsősorban a külső körülmények kedvezőtlen alakulásának (kevés pénzintézetnél, későn vált hozzáférhetővé a hitelkonstrukció) tudja be. A köztestület első embere úgy érzékeli, a piac szereplői egyelőre kivárnak, és a problémát az esetek jó részében belső szerződésekkel hidalták át. Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója lakossági szemszögből világított rá a patikákban végzett gyógyszerészi gondozási tevékenységre. Cégének felmérése is megerősítette, hogy a betegek döntéseire az orvos ajánlása és a tévéreklámok után a gyógyszerész tájékoztatása, ajánlása van a legnagyobb hatással. Kiss Katalin úgy látja, a tágabb értelemben vett gyógyszerészi gondozás is olyan hozzáadott térték, amely a patika részéről nem igényel extra beruházást. (Az ezzel kapcsolatos kutatásról lapunk oldalán olvashat részletesen.) Ezt követően dr. György Péter és dr. Gyetvai László tartott előadást a gyógyszertárak és az egészségpénztárak közötti kapcsolat fejlesztésének lehetőségeiről. György Pétertől megtudhattuk, hogy a 35 hazai pénztárnak együttesen 800 ezer tagja van, ami a családtagokkal együtt körülbelül 2 millió főt jelent; azaz a lakosság egyötöde fizet e kasszákon keresztül kisebb-nagyobb rendszerességgel, többek között egészségügyi szolgáltatásokért. A Stabilitás Pénztárszövetség jelentéséből tudható, az egészségpénztárak 2013 második negyedévében átlagosan 5442 forint értékben finanszíroztak valamilyen szolgáltatást. Minthogy ez az összeg évről évre nő, mindez azt is jelzi, hogy a tagok fontosnak tartják a pénztárakon keresztüli öngondoskodást. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy a tagok jellemzően gyógyszert és gyógyászati segédeszközt vásárolnak, amelyek együttesen a felhasznált összeg 77 százalékát, a vásárlások 93 százalékát teszik ki. Dr. Gyetvai László a nehézségekről is szót ejtett. Például az egészségpénztári kártyára történő fizetés költségei magasabbak, mint ami a bankkártyás tranzakciók esetében megszokott; ahány pénztár, annyi kifizetési rend és szolgáltatási költség; ráadásul az elszámolható termékkör is folyamatos változik jellemzően csökken. A szakember ezzel szemben az elszámolható termékek körét a gyógyszertárban kapható készítmények teljes tárházára kiterjesztené. Az egészségpénztárakkal való kapcsolatunk átgondolása költségeink racionalizálását, bevételeink növekedését jelentheti vonta le az előadás konklúzióját dr. Gyetvai László. A gyógyszer különleges áru halljuk nap mint nap, és valljuk mi magunk is. És mégis, dr. Simon Kis Gábor minden alkalommal tud újat mondani e fényesre koptatott témáról. A délutáni blokk nyitóelőadásában elhangzott: e termék különlegességét többek között az adja, hogy a vásárlásáról nem a fogyasztó dönt, hanem az ő egészségi állapotát figyelembe véve az orvos vagy a gyógyszerész. Az előadó a gazdasági körülmények kedvezőtlen irányú változására is kitért. Ha elfogadjuk a gyógyszert a gyógyszertárból szlogen jogosságát, akkor ebből meg is kellene tudni élni, mondta dr. Simon Kis Gábor, aki saját gyógyszertára üzleti eredményeit hozta példaként arra, hogyan romlott az elmúlt időszakban egy átlagos patika jövedelmezősége között az ő gyógyszertárának a receptforgalma például 8 százalékkal, a gyógyszerforgalma 66 százalékkal, a tb-támogatás pedig 51 százalékkal esett vissza. Márpedig a tb-támogatás rohamos csökkenése a betegeket sújtja leginkább. Az egészség szerepének felértékelődése a XXI. században jó alapot teremt a gyógyszertárak szakmai profilbővítésére, summázta előadásának megállapításait dr. Simon Kis Gábor. XIII. évf. 5. szám május 17

18 AKTUÁLIS A gyógyszerész szakember az egyik lehetséges irányként a vevőkör szélesítését jelölte meg: 3,5 millió ember egészséges vagy annak vallja magát. Őket kell becsábítani a patikába. Ilku Lívia előadásában a magyar gyógyszer értékeinek hangsúlyozása mellett a gazdasági szabályozás és a vaklicit káros hatásait ismertette. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója elmondta, tagvállalataik belföldi értékesítése 2012-ben 148 milliárdról 130 milliárd forintra csökkent, ami 15 százalékos visszaesést jelent. Ugyanilyen figyelmeztető jel, hogy beruházásaik volumene stagnál: 2011-ben és ben is milliárd forint értékben építettek vagy bővítettek valamilyen kutató- vagy gyártólétesítményt. Értéket teremtünk, termelünk, és ezt mások is kell, hogy tudják jelentette ki az igazgatónő, amivel a télen indult Magyar Gyógyszer kampány létjogosultságát húzta alá. A gyógyszer érték voltát kérdőjelezi meg a vaklicit folyamata, amelynek eredményeként mára 350 készítmény havi terápiás költsége csökkent 200 forint alá; illetve 1147 gyógyszer került ki a támogatott ( az állam által támogatásra méltónak tartott ) készítmények köréből. Dr. Szabó László Hatékony betegellátás nehéz gyógyszeripari környezetben című előadásában elsősorban a vaklicit hatásait elemezte. A Teva Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója több szempontból is kedvezőtlen fejleménynek tartja, hogy egyes cégek akár százalékkal is csökkentették áraikat. Aránytalanságnak tartja, hogy bár a hazai betegek 42 százalékát magyar gyártók készítményeivel kezelik, a gyógyszertámogatásoknak csupán a 25 százalékából részesülnek, az adóterheknek viszont az 50 százaléka nyomja az ő vállukat. Ugyanakkor örvendetes fejleménynek tekinthető, hogy 2012-höz képest 2013-ban változatlan maradt a gyógyszerkassza; hogy ez év április 1-jétől csupán 2 termék ára csökkent 50 százaléknál nagyobb mértékben (összehasonlításul: az előző vaklicitben 22 készítményé); illetve, hogy a legutóbbi vaklicit eredményeként a nagy magyarországi gyártók 325 terméke került be a preferált sávba. Dr. Szabó László úgy látja, az árcsökkenést csupán az eladott gyógyszerek mennyiségének növelésével lehet kompenzálni. Az esetleges tiltakozóknak pedig annyit üzent: mindig az a legolcsóbb egészségügyi beavatkozás, amivel távol lehet tartani a beteget a kórháztól. Ez pedig nem más, mint az alapellátás szintjén megvalósított gyógyszeres terápia. Dr. Feller Antal a gyógyszer-kereskedelem jelenlegi helyzetéről, főbb trendjeiről, valamint a szereplők előtt álló feladatokról beszélt. Van-e összefüggés a gyógyszerforgalom csökkenése, a térítési díjak alacsony szintje, az elégtelen beteg-együttműködés, valamint az évi 237 tonna gyógyszerhulladék mennyisége között? tette fel többek között a költői kérdést a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója. Az említett probléma megoldása nyilvánvalóan a compliance (azon belül is a perzisztencia, vagyis a betegek kitartása) erősítése, amelyben kiemelt szerepet játszhat a gyógyszerészi gondozás. Dr. Feller Antal a lipidszintcsökkentő gyógyszereket hozta példaként: ha minden hónapban 10 százalékkal több beteg szedné rendszeresen a gyógyszerét, az 23,5 százalékos dobozforgalom-növekedést okozna (természetesen az egészségnyereség mellett). A gyógyszer-nagykereskedő cég vezetője a patikai forgalom növelésének lehetőségeiről is beszélt. Ebben kulcsszerepet játszhat a vény nélkül kapható készítmények gyógyszerészi gondozás keretében történő ajánlása. Krónikus megbetegedések rizikófaktorát csökkenthetjük például dohányzásról leszoktató programok (a leszokás fázisában szedendő nikotinpótló készítmények), multivitaminok és egyéb vitaminkészítmények, fogyasztószerek, napozás során használt termékek; a női intim higiéniához köthető készítmények vagy éppen a stresszt csökkentő termékek expediálásával. Nemet cserélne dr. Küttel Sándor! egy bulvárlap ezzel a címmel harangozhatta volna be a Phoenix Pharma Zrt. kereskedelmi igazgatójának siófoki előadását. És valóban: Nemet cserélnék igenre jelezte dr. Küttel Sándor, utalva arra, hogy a közelmúlt szakmapolitikai, jogszabályi történései helyett milyen irányokat tartana kívánatosnak. 18

19 AKTUÁLIS Például: a patikai tulajdonviszonyok visszamenőleg, kötelező jelleggel történő átalakítása helyett az újonnan nyíló gyógyszertárak tulajdonosi szerkezetére vonatkozó előírást; a gyógyszertári csoportosulások ( kis-nagykerek ) és a nagykereskedők azonos feltételek között zajló nagykereskedői tevékenységét; beszerzési szövetkezetek esetében a tagok közös felelősségvállalását; a partnerek terhére történő árrés-átcsoportosítás helyett a mindenki előnyére váló közös fellépést; a gyógyszertáraknak más üzletekkel szemben versenyhátrányt jelentő marketingszabályozás helyett a patikai marketing értelmezését, a valódi versenytársak kilétének tisztázását és a marketing megvalósítható/elfogadható formáinak kidolgozását; a generikus program és a vaklicit jelenlegi formában történő folytatása helyett az ágazatból kivont forrásoknak a rendszerbe kompenzációként, ösztönzőként történő viszszaforgatását; a kritikát megfogalmazók ellenséggé nyilvánítása helyett a vélemények meghallgatását, figyelembevételét. A Phoenix Pharma Zrt. kereskedelmi igazgatója félelmeinek adott hangot az egységes gyógyszerár esetleges bevezetése kapcsán. Az ötödik legnagyobb lakossági kiadás a gyógyszer. Miért is ne lehetne éppen a gyógyszerár-fixesítés bevezetése az újabb rezsicsökkentés? tette fel a kérdést. Dr. Küttel Sándor úgy látja, aki ma (akció révén) kedvezményesen jut gyógyszerhez, annak egységes gyógyszerárak esetén többet kell majd fizetnie, azaz a lakosság számára ez többletkiadást eredményezne. A betegek egy része igenis elmegy a szomszéd gyógyszertárba az esetlegesen olcsóbb gyógyszerért állította a nagykereskedőcég igazgatója. Másrészt a fixesítés a patikák önálló gazdálkodását is sértené, hiszen áraikat a helyi igényekhez, szükségletekhez igazítják. Régiónként eltérő a fizetőképes kereslet, a munkaerő ára, a helyiségek bérleti díja. Továbbá az ilyen jellegű szabályozás újabb termékcsoportoknál okozhat készlet-átértékelési mizériát. Ráadásul, tette hozzá a Phoenix Pharma Zrt. kereskedelmi vezetője, az egységes gyógyszerár az ágazat szereplői között is komoly feszültséget okozhat. Amire semmi szükség, hiszen az ágazati érdekek és érdekképviseletek között már most is minden eddiginél több és nagyobb törésvonal húzódik zárta e kissé pesszimista felhanggal előadását és a konferencia plenáris részét dr. Küttel Sándor. A rendezvény harmadik napján került sor a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyűlésére, ahol a leköszönő elnökség adott számot az elmúlt időszakban végzett munkáról, majd ezt követően a tisztújítás is lezajlott. Tóth Tamás XIII. évf. 5. szám május 19

20 AKtuÁLIS Gondolatok a gyógyszerészi gondozásról A márciusi -működtetés 2014 konferencia egyik előadása a gyógyszerészi gondozással kapcsolatban osztott meg néhány érdekes és egészen újszerű gondolatot a hallgatósággal. A döntően piackutatási eredmények alapján levont következtetések egyben tükröt is tartottak a gyógyszerészeknek. Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója írásában a legfontosabb konklúziókat összegzi. Felértékelődőben a gyógyszerészek szaktudása A kutatási tapasztalatok alapján elmondható: a gyógyszertárak nagyon jó kiindulási helyzetben vannak, már ami a betegeknek a gondozás helyszínéhez való kötődését illeti. 10-ből 4 patikai látogató a saját bevallása szerint mindig ugyanott igyekszik vásárolni, vagyis a gyógyszertárak kapcsán is megfigyelhető egyfajta ragaszkodás, márkahűség. A korábbi évekhez képest azonban megváltozott az az elsődleges ok, amiért a fogyasztók egyik vagy másik patikát választják. Míg néhány évvel ezelőtt elsődlegesen a praktikus okok domináltak (például útba esik vagy közel van a patika), addig mostanra megfigyelhető, hogy a páciensek szemében felértékelődött a gyógyszerészek, az expediálók szakmai felkészültsége. Egyre többen térnek vissza ugyanabba a patikába azért, mert az ott dolgozó szakembertől szívesen fogadják a betegségükkel vagy a vásárolni kívánt termékkel kapcsolatos tájékoztatást. illetve a gyógyszervásárlás során érvényesíthető meggyőző képességükről. A vény nélkül kapható készítmények expediálása kapcsán megfigyelhető, hogy még maguk a gyógyszerészek is úgy gondolják, elsődlegesen a tévéreklámok győzik meg a fogyasztót egy termék vásárlásáról, a patikusok csak ezután következnek a rangsorban! Kétségtelen, hogy a sugárzott média marketingpszichológiai hatásai a gyógyszerek esetében is érvényesülnek, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az egészségüggyel kapcsolatos témák szenzitív jellegét. A korábbiakban említettek miatt a gyógyszerészeknek a televíziót is megelőzve (!) komoly befolyásoló szerepük lehet(ne) egy-egy készítmény ajánlásában vagy szakmai véleményezésében. Fontos, hogy ezt ne csak a felmérések igazolják, hanem maguk az érintettek is el merjék hinni magukról. Elvárások és előítéletek Értelmezésem szerint a gyógyszerészi gondozás fogalma szűkebb értelemben véve a szakmai protokollok alapján meghatározott tevékenységeket foglalja magában. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben végzett kutatások alapján fontosnak tartom hangsúlyozni a definíció tágabb jellegű megközelítését, ami egyaránt magában foglalja a betegségekkel kapcsolatos részletes tájékoztatást, a személyre szabott készítményajánlást vagy éppen a tájékoztató anyagok átadását. Egy másik megfigyelhető trend, hogy bár az internet kétségtelenül az egészségügyi információszerzés könnyen elérhető és egyre gyakrabban használt csatornája, hitelesség tekintetében a fogyasztóknál még mindig a szakma vezet. Nevezetesen a szakorvosok, a háziorvosok és a gyógyszerészek miközben a tévécsatornák és a világháló lényegesen hátrébb szorul ebben a rangsorban. A gyógyszerészi gondozás kapcsán tehát mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy a betegek részéről erős a szakmaisághoz kötött bizalom. Kedves gyógyszerészek, merjenek hinni magukban, a szakmájukban! A fentiek tükrében igen érdekes képet kapunk akkor, ha megvizsgáljuk, mit gondolnak a gyógyszerészek saját magukról, Nagymintás vizsgálatok alapján elmondható, hogy a patikai vásárlók kétharmada szerint a gyógyszerészeknek nagyobb szerepet kellene vállalniuk a betegségek prevenciójában, 44 százalékuk pedig a betegek szűrésében is kiemelt jelentőséget tulajdonít nekik. A fogyasztók döntő többsége (58%) véli úgy, hogy a gyógyszertári szakemberek, mivel többféle készítménnyel találkoznak, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a különböző gyógyszerekkel kapcsolatban, mint az orvosok! Tapasztalatok szerint a patikai tájékoztatás minősége bizonyos témákban elmarad a fogyasztói elvárásoktól. A gyakorlatban a kiszolgáló szakszemélyzet jellemzően a gyógyszer alkalmazásának mikéntjéről beszél, esetleg a hasonló vagy alacsonyabb áron elérhető tabletták említésével könnyíti meg a vásárlói döntést. Ezzel szemben a fogyasztók az esetleges mellékhatások és gyógyszer-interakciók kapcsán igényelnének felvilágosítást, amelyekről az expediálás során csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem esik szó. 20