H A T Á R O Z A T. megtiltom. Az Infant and Babies Kft-t (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Tobak u , adószáma: ) kötelezem

Átírás

1 Iktatószám: Tárgy: FE/FO/ /2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T Az Infant and Babies Kft (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Tobak u , adószáma: ) által a fogyasztók jogairól nyújtott megtéveszt tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat további folytatását megtiltom. Az Infant and Babies Kft-t (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Tobak u , adószáma: ) kötelezem arra, hogy az általa forgalmazott, kötelez jótállási kötelezettség alá tartozó termékek értékesítésekor a jogszabálynak megfelel tartalmú jótállási jegyet adjon át a fogyasztóknak. A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse.

2 2 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezései szerint: 2. E törvény alkalmazásában: d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban, 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). 6. (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:

3 3 i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata. 9. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. 10. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. 19. A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ügy elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, mert a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas a cselekmény, mivel a megtéveszt tájékoztatás egy esetben valósult meg bizonyítottan. A Polgári Törvénykönyvrl szóló, március 15.-tl hatályos évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) szerint: 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés idpontjában nem felel meg a szerzdésben vagy jogszabályban megállapított minségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismerte, vagy a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismernie kellett. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el. 6:159. [Kellékszavatossági jogok]

4 4 (1) Olyan szerzdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzdésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerzdéstl elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fzd érdeke megsznt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelel határidn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. 6:160. [Áttérés más kellékszavatossági jogra] A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. 6:163. [A kellékszavatossági igény elévülése] (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés idpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerzdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési idben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határid ebben az esetben sem köthet ki érvényesen. 6:171. [Jótállás] (1) Aki a szerzdés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idtartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

5 5 (2) A jótállás a jogosultnak jogszabályból ered jogait nem érinti. 6:173. [A jótállási igény érvényesítése] (1) A jótállási igény a jótállási határidben érvényesíthet. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelel határidben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tzött határid elteltétl számított három hónapon belül akkor is érvényesíthet bíróság eltt, ha a jótállási id már eltelt. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelen alkalmazni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 72/2005. (IV. 21.) Korm. rendelettel módosított rendelkezései szerint: 1. (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerzdés a szerzdés tárgyát képez szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból ered jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minsül. (3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból ered jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelel üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. (5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 2. (1) A jótállás idtartama egy év. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A jótállási határid a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezddik.

6 6 3. (1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határid végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. (2) A jótállási jegyet közértheten és egyértelmen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a vállalkozás nevét, címét, b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint ha van gyártási számát, c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, d) a szerzdéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadásának vagy a vállalkozás vagy közremködje általi üzembe helyezés esetén a fogyasztási cikk üzembe helyezésének idpontját, e) a fogyasztó jótállásból ered jogait, azok érvényesíthetségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból ered jogait nem érinti. 4. (1) A jótállásból ered jogok a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a jótállási jeggyel érvényesíthetek. 7/B. (1) A 3. -ban, az 5. (2) (4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. -ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemrl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

7 7 A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. pontban szerepl termékekre jótállási kötelezettség terjed ki, melyek az alábbiak: gyermekgondozási cikkek Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhet etetszék, biztonsági gyermekülés. A tl hatályos, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) szerint: 1. (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján t megillet jótállási igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít. 4. (1) A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényérl jegyzkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerzdés vállalkozás általi teljesítésének idpontját, d) a hiba bejelentésének idpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. (2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltér módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzkönyvben meg kell adni.

8 8 (3) A jegyzkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jegyzkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetségérl annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltet testülethez fordulás lehetségérl is öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. (6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényérl felvett jegyzkönyvet az annak felvételétl számított három évig köteles megrizni, és azt az ellenrz hatóság kérésére bemutatni. 5. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. 6. (1) Kijavításra vagy a 4. (5) bekezdése szerinti esetben a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a) a fogyasztó nevét és címét, b) a dolog azonosításához szükséges adatokat, c) a dolog átvételének idpontját, továbbá d) azt az idpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. (2) Az (1) bekezdésben elírtak a szavatossági vagy jótállási igényrl felvett jegyzkönyvben is teljesíthetk. 8. (1) A ban, valamint a 7. (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemrl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

9 9 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A.) A próbavásárolt termék a kötelez jótállás alá es termékek körébe tartozott, arra a vállalkozás fogyasztói szerzdés esetén 1 év jótállást köteles vállalni, arról a jogszabálynak megfelel tartalmú jótállási jegyet kiállítani és átadni a fogyasztó részére. A próbavásárolt termékhez átadott jótállási jegyen a vállalkozás nem tüntette fel a vásárolt termék megnevezését, ezzel jogsértést valósított meg, megsértette a Korm. rendelet 2. (3) b) pontját, mely alapján a jótállási jegyen fel kell tüntetni a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint ha van gyártási számát. A jogsértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg. B) A vállalkozás írásban arról tájékoztatta a fogyasztókat a jótállási jegyen, hogy: A fogyasztót a Polgári Törvénykönyvrl szóló évi IV. törvény aiban, a 151/2003. (IX) illetve 72/2005 (IV.21.) Korm. rendeletben, valamint a 49/2003. (VII.30.) GKM rendeletben meghatározott jogok illetik meg: A termékhez átadott jótállási jegyen hivatkozott, a Polgári Törvénykönyvrl szóló évi IV. törvény hatályát vesztette én, azt követen március 15.-tl hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvrl szóló évi V. törvény, a fogyasztók jótállási és kellékszavatossági jogait ez tartalmazza. A termékhez átadott jótállási jegyen hivatkozott, a fogyasztói szerzdés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésérl szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet ig

10 10 volt hatályban, ezt követen tl a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet volt hatályban, ez szabályozza a fogyasztók kellékszavatossági és jótállási jogait és azok intézésének szabályait. A vállalkozás a jótállási jegyen már nem hatályos jogszabályokra hivatkozott, ugyanakkor a fogyasztók kötelez jótállással kapcsolatos jogait tartalmazó jelenleg hatályos jogszabályok közül nem tájékoztatta a fogyasztókat a hatályos Ptk. és a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet számáról, illetve nevérl. A vállalkozás nem tájékoztatta a fogyasztókat maradéktalanul a jótállásból ered jogaikról, mivel a jótállási jegyen már nem hatályos jogszabályokra hivatkozott, azok száma és elnevezése eltért a hatályos, vonatkozó jogszabályoktól. A jogsértésért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg. A fogyasztóknak a jótállási jegyen a már nem hatályos jogszabályok nevérl, számáról adott tájékoztatás akadályozza, megnehezíti a fogyasztók részére azt, hogy tájékozódhassanak a jótállási igényérvényesítési lehetségeikrl, jogaikról. C) A vállalkozás írásban arról tájékoztatta a fogyasztókat a jótállási jegyen, hogy A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel és az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (termék egyedi azonosítására alkalmas adatokkal, dátummal és bélyegzvel ellátott számla, eladási jegyzék) érvényesítheti, ezért azokat rizze meg. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések a kötelez jótállás keretében történ igény érvényesítése esetében nem határoznak meg a fogyasztói igényérvényesítés feltételeként olyan feltételt, amely a jótállási jegy bemutatása mellett az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat bemutatását írja el. A fogyasztókban ez a tájékoztatás azt a téves benyomást keltheti, hogy az a kötelez jótállásból ered jogaikat érinti, hogy a jótállási igényüket csak blokk, számla bemutatásával érvényesíthetik. A vonatkozó jogszabályok azonban a jótállási jogok érvényesítéséhez nem írják el a nyugta, számla bemutatását. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján a jótállás a jótállási jeggyel érvényesíthet, további dokumentum bemutatását nem írja el a jogszabályi rendelkezés az igényérvényesítés feltételéül, ha a jótállási jegy rendelkezésre áll. Ha a fogyasztó a terméket értékesít vállalkozástól olyan téves tájékoztatást kap, amely a jogszabály rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el, az alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja a fogyasztó azon ügyleti döntését, hogy éljen-e, és mikor, milyen módon a kötelez jótállással kapcsolatos jogaival.

11 11 A vállalkozás a kötelez jótállás olyan igényérvényesítési feltételérl tájékoztatta a fogyasztókat, melyet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem írnak el. A vállalkozás ezzel megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak a kötelez jótállás körében való igényérvényesítési lehetségükrl, a fogyasztók jogairól, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A jogsértésért a vállalkozás felelsségét állapítottam meg. D) A vállalkozás írásban arról tájékoztatta a fogyasztókat a jótállási jegyen, hogy: Ha a hiba ténye, jellege, illetve a hiba keletkezésének idpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a kijelölt minségvizsgáló szervezetektl szakvéleményt kérhet. A Ptk. 6:171. (1) rendelkezése alapján, aki a szerzdés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idtartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A fentiek alapján a vállalkozás vitás esetben akkor mentesül a jótállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, azaz vitás esetben a vállalkozásnak kell bizonyítania ezt, és amennyiben ennek a bizonyításhoz, a hiba ténye, jellege, illetve a hiba keletkezésének idpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a szakérti véleményt a vállalkozásnak szükséges beszereznie álláspontja bizonyítására. A vállalkozás a kötelez jótállás olyan igényérvényesítési feltételérl tájékoztatta a fogyasztókat, melyet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem írnak el, a vonatkozó jogszabályok a bizonyítási kötelezettséget vitás esetben a jótállásra kötelezettre hárítják, ellentétben a vállalkozás által a jótállási jegyen adott tájékoztatással. A fogyasztókban ez a tájékoztatás azt a téves benyomást keltheti, hogy az a kötelez jótállásból ered jogaik érvényesítéséhez nekik kell szakérti véleményt beszerezni. A vállalkozás ezzel megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztóknak a kötelez jótállás körében való igényérvényesítési lehetségükrl, a fogyasztók jogairól, amivel tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot valósított meg. A jogsértésért a vállalkozás felelsségét

12 12 állapítottam meg. 4. A vállalkozás által megsértett jogszabályhelyek: A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a vállalkozás megsértette a Korm. rendelet 2. (3) b) és e) pontját és az Fttv. 6. (1) bekezdésének i) pontját. Kelt: Székesfehérvár, Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,