tette lehetővé. A két (esetleg három) lokom otívkazánnal elláto tt gőzüzem ű ro ta ri fúróberendezések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "tette lehetővé. A két (esetleg három) lokom otívkazánnal elláto tt gőzüzem ű ro ta ri fúróberendezések"

Átírás

1 DR. ALLIQUANDER ÖDÖN BU pa ERNŐ Űjabb adalékok a hazai kőolaj-és földgáztermelés 50. évfordulójának és az OMBKE kőolaj-, föídgázés vízbányászati szakosztálya alapításának csaknem félévszázados jubileumához A budaíapusztai brachiantiklinális újabb geofizikai méréseivel kimutatott, helyesbített tengellyel kijelölt gázsapkára telepítetett В 1 fúrás felfedező fúrásnak minősült. Az ennek alapján kijelölt В 2 első mezőfeltáró és első termelő fúrásának története. Az ily módon félévszázada megindult rendszeres kőolajtermelés nyomán kialakult a hazai kőolaj- és földgázbányászat. A szakmai tudományos egyesület keretében kialakult szakirodalom megindulásának és kiterebélyesedésének vázolása a tankönyv-, szakkönyv-, kézikönyv- és szakmai folyóiratirodalom tükrében. A közelm últban több híradás jelent meg a budafai kőolaj- és földgázterm elés 50 éves évfordulója alkalmából (1 3). Nem érdektelen az 1937-ben befejezett В 1 jelű fúrás szerepét a budaíapusztai m a inkább bázakerettyeinek nevezett kőolaj- és földgázmező felfedezése szem pontjából m egvilágítani. A gázsapkába te le p íte tt В 1 fúrás hozam vizsgálati adatai szerint az m -ben m egnyitott szakaszból 15 mm-es, illetőleg 8 mm-es fúvókán át m3/d földgázt és 24,5 m3/d, könnyű (32 API, azaz 865 kg/m3 sűrűségű) kőolajat term elt. Ennek a lényegében jelentős term elési eredm énynek alapján tűzték ki, a fúrástól 600 m -re К -re, а В 2 jelű fúrást, am elyben az m közötti alsó-pannóniai fo r mációkból több m agot fúrtak. Az 1033 m -ből nyert magot, a fúrás alkalm i geológusa, dr. Molnár Erik vegyész, szénhidrogént nem tartalm azó ü res hom okkőnek m inősítette. A fú rás üzem vezető m érnöke, D inda János bányam érnök azonban, aki kitűnően képzett geológus volt, hiszen a Selm ecbányáról Sopronba települt Bányászati és Erdészeti Főiskolán 6 éven át Vitális István geológus professzor ad ju n k tu sa volt, nem osztotta M olnár Erik m egállapítását, am ely a budafapusztai terület kutatásának befejezését jelentette volna, m ert az EUROGASCO New York-i vezetői a bizonytalanná vált dunántúli k u tatá sra nem k ív ántak volna több pénzt áldozni. Dinda János azon a vélem ényen volt, hogy а В 2-ből n y e rt m ag olajtároló, s a hom okkőréteg azonos а В 1 jelű fú rásb an m egta lá lt szénhidrogéntároló hom okkővel. E zt kőzettani és kőzetfizikai érvekkel bebizonyította az Eurogasco vezetőinek (4). A meggyőzés sikeres és igen hatásos, sőt hasznos volt, m ert azt eredm ényezte, hogy az EUROGASCO New York-i vezetősége а В 2 jelű fúrás további m élyítését 1802 m végm élységig m égis engedélyezte és ezzel kezdetét veh e tte a budaíapusztai kőolaj- és földgázmező feltárása. Ezt követően m egindulhatott a további oly sok eredm ényt nyújtó dunántúli kutatás folytatása: Lovászi, Hahót Pusztaszentlászló, Üjfalu, Hahót Ederics, Nagylengyel stb., az új olaj-, ill. gázmezők felfedezése és feltárása. A további gyors sikert, a Budafapuszta és Lovászi mezők tünem ényesen gyors feltárását, ill. az utóbbi felfedezését nagym értékben elősegítette az időközben Texasban, Oklahomában és Louisianában egyéves tanulm ányutat tett D inda János (5,6) tap asztalata alapján kidolgozott, s idehaza következetesen bevezetett fúróberendezés-egységesítési és -átszállítási ren d szer keresztülvitele, am ely a zalai nehéz, dom bos terep ellenére a fúróberendezések igen gyors (a term elési béléscsőoszlop becementezésétől a fú rásn ak az új fúróponton való m egindításáig óra alatti) átszerelésének elérését tette lehetővé. A két (esetleg három) lokom otívkazánnal elláto tt gőzüzem ű ro ta ri fúróberendezések ilyen rendkívül gyors átszerelésével és végrehajtásával teljesített feltárófúrási tevékenység akkoriban teljesen szokatlan volt Európában, s m egfelelt, sőt, túlszárnyalta az am erikai átlagos, fúróberendezésenként elért teljesítm ényeket. Erről még a ném et szaksajtó is elismeréssel em lékezett meg (9), de ugyancsak m int élenjáró teljesítm ényekre hivatkozik a The Petroleum Times hasábjain A. E. G unther a ném et háborús olaj politikáról m egjelent ta nulm ányában (10): Ezekben a m űveletekben a m agyaroknak két nagy előnyük volt, először is az am erikaiaktól öröklött (ill. Dinda János közvetítésével eltanult!) szervezetük és m ásodszor a m agyarok kellő technikai készsége. A Standard Oil fúrásait a leghatékonyabbnak ta r tották Európában. A fúróberendezéseknek órák alatti átszállítása egyik pontról a másikra, nem volt szokásos gyakorlat a Balkánon (sic!)*. Az a tény, hogy 1937 és 1944 között a MAORT két nagyobb és két kisebb olaj mezőt tá rt fel és 250 term elő kúttal évi tonnát m eghaladó olajterm elést ért el, a ném eteket is annak elism erésére kényszerítette, hogy a m agyar tehcnikusok velük egyenértékűek. Dinda Jánosnak ezzel a texasi oklahomai tréningj én eltanult, de akkor Európában ism e retlen, egyedülálló csörlős gépkocsis és csörlős lánctalpas vontatós szállítási rendszerrel sikerült a fúróberendezések átköltöztetési, átszerelési holt-, te h á t nem fúrási idejét igen jelentősen lerövidíteni. E szervezési intézkedésektől függetlenül időközben a fúrási sebességeket is sikerült an n y ira m egnövelni, s a nehéz fúróberendezéseket a rendszeresített motoros vitlákkal könnyű lyukbefejező berendezésekkel végzett, kútkiképzési m űveletektől annyira m entesíteni, hogy az 1940-ben elért m /fúróberendezés/év teljesítm ény akkoriban nemcsak E urópában volt egyedülálló, de jelentősen n a gyobb volt az USA akkori fúróberendezésen- *A szerző m egjegyzése. FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam, (1988. év), 1. szám 33

2 kénti évi átlagos m éterteljesítm ényeinél is ben az Egyesült Á llam okban ugyanis kereken m -t fúrtak 2366 rotari- és 1588 kötél-fúróberendezéssel (8). Ez azt jelenti, hogy a kötél-fúróberendezésekkel lefúrt összm éterszámot 5 millió m -nek becsülve, egy rotari fúróberendezésre az USA-ban éppen m teljesített fúrás esett, am i kereken 44% -kal volt kevesebb a m agyarországinál, azaz a dunántúlinál, méghozzá lényegesen kisebb átlagos m élységű fúrásokból. Ä fúróberendezések te l jesítm énynövelésére kidolgozott rendszer 1945 után, nem csak fennm aradt, de tovább is fejlődött (7, 11), am int azt az egyik gőzüzem ű rotari berendezés (R 4) 1951-ben elért m-es évi teljesítm énye bizonyít, am it 36 fú rá son végzett. Dinda János, úgyis m int az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vízbányászati szakosztály elődjének, a dunántúli olajvidéki osztály szervezésének legfőbb mozgatója, egyik alapító alenöke, az alapító elnökével dr. Papp Simonnal és másik társelnökével, Gyulay Zoltánnal együttesen jó példával já rt elő, az alapításkor Gaál A ntal által oly előrelátóan m egfogalm azott egyik egyesületi célkitűzésnek, a szakm ai továbbképzésnek m egindításában és m egvalósításában is. M indhárm an összefogva m ár egy-egy előadással szerepeltek az 1941-ben Sopronban tartott, országosan első bányam érnöki továbbképző előadássorozaton (12 14). Az ezekről m egjelentetett kiadványokkal, valam int a Bányászati és K ohászati Lapokban közzétett további cikkekkel am elyek m indegyike m ár az olaj vidéki osztálynak egy-egy, a havonként, kéthavonként ta rto tt előadóülések valam elyikén elm ondott előadásának szövege volt m egindították a sikeres szakmai cikkeknek a sorát (15 18). Ez a tevékenység ham arosan odavezetett, hogy az időközben önállósult Bányászati Lapok külön rovatot indított az olajbányászat tárgykörében. Ez a rovat az ötvenes években olyan sikeres volt, hogy a cikkek, tanulm ányok m ár különnyom atfüzetekben is m egjelentek (19 70) átm enetet képezve az 1967-ben m ár önállósult Kőolaj és Földgáz c. folyóirathoz, am ely m eigndulásának 10. évfordulója alkalmából m ár megemlékezés (21) jelenhetett meg Binder Béla alapító főszerkesztőnek osztatlan elismerést kivívott tevékenységéről, a lapnak jelentőségéről. A lapot töretlenül vitte és viszi tovább egy további sikeres évtizeden át M unkácsi Zoltán, m ajd Kassai Lajos, a jelenlegi 20. évfolyam ig (22), továbbra is betöltve fontos szerepét a szakm ai képzés, továbbképzés terén. A Kőolaj és Földgázban m egjelent tan u lm á nyok, cikkek m integy előiskoláját képezték az ötvenes évek elején a M űszaki és Gazdasági A kadém ia tananyagául szánt N ehézipar könyvei sorozat keretében m egjelent könyveknek (23 28). E sorozat annál is inkább jelentős volt, m ert szinte m egalapozta a hazai olajbányászati szak- és tankönyvkiadást (29 40, 92 99), sőt, a kézikönyvkiadást is, hiszen az olajbányászat szakágai m ár helyet kaptak a négykötetes, több m int 5600 oldalas Bányászati kézikönyv (41) fejezetei között is (42 47). A tankönyvek (29 40, 55 56) ham arosan n a gyobb publicitásra is szert tettek, am ennyiben egy-két év után a m agyaron kívül m egjelentek német, orosz, angol, lengyel, cseh és szerbh o rv át nyelven is, sőt, volt, am i m ár eredetileg is ném etül, angolul jelent meg (48 53), így széles körben hathattak az európai, a világ bányászati, fluidum bányászati szakm á jára, m érnökképzésére (Freiberg, Clausthal, Moszkva, Leoben), hiszen felölelték m ind a m élyfúrási, m ind pedig a szénhidrogénterm e lési és rezervoárm érnöki stúdium ok tárgyköreit is. Ham arosan elvezettek ezek a kiadványok egyrészt a fluidum bányászat m űszaki értelmező szótárainak egy egyelőre szűkebb, m ajd egy bővebb értelm ező szótárának elkészítéséhez, (57, 58), m ásrészt a m agyar nyelvű m űszaki és term észettudom ányi lexikonirodalom ban (59, 6.0) a fluidum bányászat cím szavainak m egjelenéséhez. M indezen publikációs eredm ények m ellett a kőolajipar, illetve az OMBKE kőolaj-, földgázés vízbányászati szakosztályába töm örült fluidum bányászok az elm últ fél évszázad alatt m egterem tették a szakma m unkás-, technikusképzését is, s kialak íto tták az ezekhez szükséges tananyagot. A szakemberképzés értékét szám szerűen talá n az eddig több m in t 600 kiadott olaj-, ill. gázipari m érnöki diplom ával leh et legszem léletesebben jellem ezni. Leszögezhető továbbá az is, hogy a m érnökképzésen és az időközben m egerősödött m érnöktovábbképzésen keresztül sikerült olyan fúróm érnöki, term előm érnöki és rezervoárm érnöki iskolát te rem teni és ezen belül olyan szakem bergárdát kialakítani, am elynek tagjai m ind az oktatás, m ind a gyakorlati m űveletek terén világszerte is (így A usztriában, Franciaországban, H ollandiában, Görögországban, Indiában, Irakban, K anadában, Líbiában, a Ném et Dem okratikus Köztársaságban stb.) m egállták és m egállják helyüket, sőt, hírnevet szereztek a világban, am it a hazai és külföldi szakirodalom ban sokasodó cikkek, tanulm ányok, esetleírások nagy száma is igazol. A hazai kőolaj- és földgázbányászat, sőt, szélesebben értelm ezve a fluidum bányászat, hiszen a víz- ill. geoterm ikus energiaterm elésre is vonatkozik mindez, kutatási, term elési és oktatási, képzési eredm ényei is gyorsan realizálódtak. Nem k e lle tt sokáig várni, m á r egy fél évtizeddel a kezdet után m egindult a szakképzés, sőt, 1951-ben az egyetem i szintű m érnökképzés is. Az im m ár félévszázados kutatási, term elési, oktatási tevékenység sikerét az im m ár egy évtizede állandósultnak tekinthető évi kereken 2 millió tonnás kőolajterm elés, évi 6 7 m illiárd m"-es földgázterm elés, továbbá a közel félm illió to n nás nyersgazolinterm elés és negyedm illió tonnás cseppfolyós földgázterm elés jelzi, am elyhez m integy 900 km -es kőolaj-, 3500 km -es hosszúságú földgáz- és 1100 km -es kőolajterm ék csőtávvezeték-hálózat létesítése és folyamatos üzeme is járul (61 71). A m érnökképzésen kívül a kőolajbányászat, azaz szélesebb körben értelm ezve a fluidum bányászat vezetői szinte kezdettől fogva alapvető 34 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1988. év), 1. szám

3 feladatnak tekintették a m érnöktovábbképzést. Ezt igazolja, hogy az úttörő (dr. Papp S., dr. G yulay Z., D inda J.) vezetők m ár 1941-ben kezdem ényezőek voltak e téren, s jó példával jártak elöl (12-14). Hogy ez a fontos feladatkör m i lyen gyorsan és hatalm assá terebélyesedett, azt jól igazolja a bőségesen m egjelent m érnöktovábbképzési tananyag, Ш. ezt a célt is szolgáló és kiegészítő irodalom (72 88), 89 91). Külön em lítésre méltó, hogy a fent idézett tananyag a m érnöktovábbképzés szem pontjából a fluidum bányászat egészét, vagyis a kőolaj- és földgázbányászaton kívül, illetve ezek m ellett a vízbányászatot, a geoterm ikus energiakutatás és -term elés tárgyköreit is m agában foglalta. Ezen postgraduális képzés bázisa a NME olajterm elési tanszékének és a freibergi Bergakademie akkori vezetőinek dr. Gyulay Z. és W. Arnold professzoroknak, továbbá Bese V.- nak, az OKGT alapító vezérigazgatójának kezdeményezésére és segítségével, s az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vízszakosztálya keretében, ill. az OMBKE e szakosztályának im m ár több m int 20 esztendeje m egvalósuló az a folyam a tos továbbképzést célzó értékelő bibliográfiai (újabban elemző) tanulm ány, am elyet a vezetés m inden m érnökének, geológusának és geofizikusának, vagyis m űszaki dolgozójának, egyesületi tagjának évenként, kétévenként rendszeresen, kéretlenül is, kezébe ad. A szakágnak a világ irodalm ában publikált, sőt, előnyom atként közreadott irodalm ában tükröződő fejlődését nem csak összefoglaló, hanem é rté kelő tanulm ányát (101, 102), a Kőolaj és Földgáz különszám aként m agyarul (103 11), s párhuzamosan ugyan kis késéssel Freibergben ném et nyelven is ( ) kiadták. így ki-ki szinte naprakészen, pontosabban legalább évrekészen tájékozódhatott ill. tájékozódhat a szakm ai ága m űszaki haladásának m indenkori legfrissebb állásáról. Ez a világviszonylatban is talá n egyedülálló vállalkozás, ill. ren d szer messzemenően m egvalósítja az egyesület, ill. szakosztály alapításakor 1941-ben Gaál Antal által oly előrelátóan megfogalmazott, s m ár többször idézett feladat. Megjegyzendő azonban, hogy az közötti években ezek az értékelő összefoglalások m ég az olajbányászat teljes egészére, vagyis m indegyik szakma körére, tehát a m élyfúrásra, m élyfúrási geofizikára, kőolaj- és földgázterm elésre és -szállítására, a rezervoárm érnöki tudom ányra, sőt, 1975-ben m ár az egész kőolaj bányászatot érintő általános ism eretekre is kiterjedtek; 1980-tól kezdve azonban most m ár m int ún. elemző tanulm ányok ( ) csak a m élyfúrás és m élyfúrási geofizika tárg y k ö reit ölelik fel. A m érnök- és a m érnöktovábbképzés eredményein, történetén, idézett bőséges irodalmán kívül érdemes és szükséges legalább röviden a nem kevésbé fontos szakmunkás, a fúró- és term előm ester-képzés alakulásáról röviden beszámolni. A M agyarországon 1934/35-ben még gyakorlatban ism eretlen rotarifúrási gyakorlat meghonosítása érdekében az EUROGASCO-val kötött szerződés szerint a koncessziós szerződés FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1888,. é V), 1. szám előírta a m agyar fél részére a rotarifúrás gyakorlatának m eghonosítása érdekében fú ró m esterek, főfúróm esterek rendelkezésre bocsátását. Ennek megfelelően között 4 5 am erikai fúróm ester (tool-pusher) tartózkodott fúróberendezéseknél a Dunántúlon. A fúrási gyakorlat ily módon való átültetési lehetőségétől függetlenül, ill. em ellett az időközben m egalakult MAORT m ár 1939-ben indított egy fú róm esteri tanfolyam ot, s ezt a következő években többször m egism ételte. Ezeknek a tanfolyam oknak írásos tananyaga is volt, eleinte litografált (125), m ajd nyom tatott form ában (126), s a tanfolyam okat a bányahatóság képviselőinek (elsősorban a budapesti bányakapitánynak) jelenlétében állam ilag hivatalosan elism ert vizsga zárta le. A fúróm esterképzés eredm ényeképpen 1951-től kezdődően m ár kizárólag saját képzésű m agyar fúróm esterek látták el az igen gyorsan növekvő k u tató- és feltárófúrási tevékenység irányítását. A képzés olyannyira sikeresen folyt, hogy 1940-ben a MAORT vezetősége m ár főfúróm estereket nevezett ki, elsőként Széli K álm ánt, aki korábban a kincstári ütőfúróberendezések fúróm estere volt ban a MANA.T utódja, a MASZOVOL is szervezett fúróm esteri iskolát az alföldi kutatási és feltárái tevékenység irányításának ellátására, sőt, e tanfolyam okban kitűnteket mérnöki m unkára, továbbképzésre irányította. A D unántúlon m egszervezett fúróm esteri tanfolyam ok adatai: Év Hely Tanfolyamvezető Hallgató Kerettye Benedek F. 15 fő Lovászi Dr. Alliquander Ö. 36 fő Nk. Lovászi Buda Ernő 60 fő Kerettye Csigó József 60 fő 1954 Nagykanizsa Szinetár László 30 fő 1960-tól kezdve a szakm unkások vizsgáztatása a várpalotai szakmunkásképző intézetben folyt. U gyanakkor az 1959 előtt vállalati tanfolyamokon szerzett olajipari képzettség alapján a fizikai dolgozók a 115. sz. olajbányász szakm ában szakképzettséget is szerezhettek előtt a kazánfűtők, m ajd a m otorkezelők részére m integy 20 éven át fúrási és te r m elési dolgozóknak szakm unkásképző tanfolyam okat a kőolaj- és földgázbányászati vállalatok szervezték. Oktatóik, előadóik az üzemi m érnökök, geológusok, vegyészek voltak. A MAORT állami kezelésbe vételét követően a felfokozódott fúrási, term elési tevékenység alsó, közép és felső szintű vezetőképzése is szükségképpen felgyorsult. Az átm eneti és felfejlődési időszak szakm ai kézésének intézm é nyei és/vagy tanfolyam ai az alábbiak voltak: 1949-ben Nagykanizsán az állami kezelésbe vett MAORT részére_ munkásigazgatói tanfolyam atot szerveztek. A résztvevők száma kb. 15 fő volt. A tanfolyam előadói között dr. Töm ör János, Scheffer Viktor, Rosta Ferenc, dr. K ántás Károly, dr. Fáik Richárd, Kiss Gyula, dr. Szilas A. Pál és Buda Ernő tevékenykedett ben a G azdasági-m űszaki Akadém ián 35

4 (Vörös Akadém ián) kőolajbányász szak oktatása indult meg. Az oktatás részben Budapesten, részben B ázakerettyén, Lovásziban folyt és az közötti években összesen 36 hallgató szerzett oklevelet (Tanszékvezető: dr. Gyulay Zoltán, Buda Ernő, M ihályi György voltak) között a B ánya-e nergiaügyi Minisztérium rendelkezésére Nagykanizsán olaj m érnök-átképző tanfolyam indult, 18, más m érnöki vagy főiskolai képesítésű hallgató szerzett bizonyítványt, és ezt követően Sopronban olajm érnöki oklevelet ben és 1952-ben m űszaki középkáderképzés céljából a BEM B udapesten 7 hónapos m űszaki iskolát szervezett és tarto tt fenn, kőolajtagozattal. A szakm ai tárg y ak at a budapesti központi, és a vidékről feljáró fúrási, term elési m érnökök, geológusok ta nították ben indult meg a középfokú képzés az azóta Zsigm ondy Vilmos nevét viselő Kőolaj bányászati és M élyfúróipari Technikum ban (szakközépiskolában) Nagykanizsán. Ez az iskola az elm últ 36 év alatt közel ezer technikust képzett ki nappali tagozatán és 20 év a la tt m integy 500 főt a levelező ta gozaton. Az alapozó tantárgyakon kívül a kőolaj bányászati szaktárgyakat a N agykanizsán vagy környékén tevékenykedő m érnökök oktatták, szám osán közülük a technikum céljaira írt tankönyvekkel járultak hozzá az intenzív dolgozó-oktatáshoz ( ). 36 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1988. év), 1. szám

5 1953-ban N agylengyelben valósult m eg elsőként a kőolaj bányászati főfúróm esterek szakm ai továbbképzése (20 fő hallgatóval) ban a Zala megyei olajipari p árt- és tömegszervezeti vezetők szám ára 1 éves (heti egy foglalkozási napot jelentő) intenzív szakmai ismeretközlő tanfolyam indult (15 résztvevővel) től kezdve folyam atos a szakmunkások specializált szaktanfolyam okkal való képzése (így pl. K A N IZSA-árbocállítási tan fo lyam, teszteres rétegvizsgáló tanfolyam, kitörésm egelőzési és -elh árítási tanfolyam, fú róm esterek szim ulátoros kitörésm egelőzési tanfolyam a, gázkoncentráció-m érő tanfolyam, hegesztőtanfolyam, erős- és gyengeáram ú villamos tanfolyam ok, nyom ástartóedény-kezelői tanfolyam ; traktoros és targoncevezetői tanfolyam ). Az előadók olajbányász m érnökök, a ta n anyag rendszerint a speciális célnak m egfelelő sokszorosított kiadvány. Az elmondottak, azaz leírtak meggyőzően igazolják, hogy az 50 ill. 52 év a la tt elért k u ta tási eredm ények (144) és az ezek a lap ján m egvalósult, m ár em lített szénhidrogénterm elési sikereket. E nnek részletezésére szolgáljanak az 1. ábra diagram m jai és összegzett számai: 12,67 millió m összhosszúságú szénhidrogénkutatás és -term elés céljából lem élyített fúrásokkal ill. kutakkal term elt 66 millió t kőolaj, 6 millió tonna nyersgazolin (párlat), 3,7 m illió t cseppfolyós gáz, valam int 220 m illiárd m:í földgáz és ezek szállítására é p íte tt 900 km hosszúságú kőolaj-, kőolajterm ék-vezetékhálózat a kapcsolódó létesítm ényeivel. Mindez azonban csakis az igen tervszerű, alapos szakm ai képzés, s az ezt szolgáló igen kiterebélyesedett irodalom útján válhatott valósággá, am it híven szolgált és szolgál a szintén csaknem félévszázados szakmai egyesület, az OMBKE, annak fluidum báyászati (kőolaj-, földgáz- és vízbányászati) szakosztálya (145). H IV A T K O ZO T T IRODALOM 1. Kassai L.: 50 évvel ezelőtt kezdődött az iparszerű földgáztermelés. KF. p. 46. (1987) 2. Interjúsorozat a dunántúli kőolajbányászat m últjának szereplőivel. Magyar Televízió évi adása, videofelvétel. Magyar Olajipari Múzeum főgyűjteményei, Zalaegerszeg. 3. Ünnepség а В 1 kőolaj- és gáztermelésének 50 év előtti megindulása alkalmából. 4. Dinda J.: önéletrajz, Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, Dinda-iratok. 5. Curriculun vitae, Dinda János, Magyar Olajipari Múzeum. Zalaegerszeg, Dinda-iratok. 6. Dinda J.: Tapasztalatok az amerikai tanulmányúiról, I II Kézirat, Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg. 7. A lliquander ö.: Az olajkútfúrás 20 éves fejlődése. Bányászati Lapok, (1955) : Oil and Gas Journal jan, 29. p. 29. (1942) 9. Gerzabek, V. E.: Verkürzung der Übersiedlungszeiten von Bohrgeräten und die Steigerung der Bohrleistung. Oel und Kohle, p (1943) 10. Gunther, A. E.: The German war for crude oil. The Petroleum Times Jan 3. p (1948) 11. A lliquander Ö.: A dunántúli oljkútfúrás 25 éves története, ( ). Bányászati Lapok. p (1960) FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (WSS. év), 1. szám 12. Papp S.: A magyar földolaj- és földgázkutatások mai állása. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai XIII. k. 42 füzet. Budapest, p. 13. Dinda J.: A rotari fúrásoknál alkalmazott vízzárások. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. XIII füzet 24 p. (1942) 14. Gyulay Z.: Olaj távvezetékek tervezése és építése. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. XIII. k/14. füzet 38 p. (1942) 15. Dinda J.: A nyersolaj termelését befolyásoló főbb tényezők. Bányászati Lapok (1941) 16. Gráf L.: A Rotary-rendszerű mélyfúrás öblítőiszapjáról. Bányászati és Kohászati Lapok p. 23 9, (1943) 17. Kertai Gy.: Fúrólyukak elektromos szelvényezése. Bányászati és Kohászati Lapok p (1940) 18. Pokker E.: A földgáz könnyen cseppfolyósítható elegyrészeinek leválasztása. Bányászati és Kohászati Lapok. p (1944) 19. Nagymélységű fúrások technológiája. Különlenyomat a Bányászati Lapok számaiból. 20. Az OMBKE Olajbányászati Szakosztály őszi vándorgyűlésének előadásai. Különlenyomat a Bányászat , 2., 3. számaiból. Kőolaj és Földgáz rovataiból. 51. p. (1967) 21. Alliquander ö.: Az első évtized után. Kőolaj és Földgáz 1. p. 1. (1977) 22. Alliquander Ö.: A harmadik évtized küszöbén. Kőolaj és Földgáz. 1. p. 1. (1988) 23. Kertai Gy.: Kő,olajföldtani alapismeretek. Nehézipar könyvei 17. Budapest, 1941.'204 p. 24. Scheffer V.: Geofizikai kutatómódszerek. Nehézipar könyvei 45. Budapest, p. 25. Gráf L.: Olajbányászati kémia. Nehézipar könyvei. 34. Budapest, p. 26. Alliquander 0.: Olajkutak fúrása. Nehézipar könyvei Budapest, p. 27. Falk R.: Olaj bányászati gépészeti, ismeretek. Nehézipar könyvei 35.. Budapest, p. 28. Purman J.: Gazolinleválasztás. Nehézipar könyvei Budapest p. 134 p. 29. Alliquander Ö.: Mélyfúrás T. (Mélyfúróberendezések). Egyetemi jegyzet. Felsőoktatási Jegyzeteli. V., Budapest, 433 p. (1957) 30. Alliquander ö.: Mélyfúrás, Tankönyvkiadó, Budapest, Egyetemi jegyzet, 408 p. (1965) 31. Alliquander Ö.: A rotari fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 575 p. (1968). 32. Szilas, A. P.: Kőolaj- és földgáztermelés I. Tankönyvkiadó, Budapest, több átdolg. kiadás, utolsó 594 p. ( ) 33. Szilas A. P.: Kőolaj- és földgáztermelés II. Tankönyvkiadó, Budapest, több átdolg, kiadás, utolsó 448 p. ( ) 34. Szilas A. P.: Kőolaj és földgáz termelése és szállítása I. Termelés kutakból, 460 p., II. Gyűjtés, szétválasztás és szállítás. 344 p. Akadémiai K i adó, Budapest. (1985) 35. Gyulay Z.: Rezervoármechanika. I II. Miskolc, 140, 107, p. (1975) 36. Falk R.: Olaj bányászati gépek I. Szivattyúk, mélyszivattyúk és hidraulikus hajtóművek üzemtana. Tankönyvkiadó, Budapest, 186 p. (1962) 37. Falk R.: Olaj bányászati gépek Kompresszorok üzemtana. Tankönyvkiadó, Budapest, 122 p. (1966) 38. Falk R.: Géptan I. Hidrosztatikus és hidrodinamikus hajtóművek a fúróberendezésekben. Tankönyvkiadó, Budapest, 121 p. (1977) 39. Falk R.: Fúrórudazat és béléscsövek dinamikája. NME, Miskolc, 34. p. (1965) 40. Falk R.: Gázkompresszorok és hőerőgépek üzemtana. Energiagazdálkodás. Tankönyvkiadó, Budapest, 243 p. (1966) IV. k. 41. Boldizsár T.: Bányászati Kézikönyv I IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1391, 1296, 1486, 1438 p. (1956, 1959, 1962, 1965) 42. Alliquander ö.: Rotari fúrás. Bányászati Kézikönyv IV. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p. (1965) 43. Szilas A. P.: Kőolaj- és földgáztermelés. Bányászati Kézikönyv II. k., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p , (1959) 37

6 44. Tömör J.: Kőolajtelepek, Bányászati Kézikönyv III. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p. (1962) 45. Sebestyén K. M arkó L.: Mélyfúrási geofizika. Bányászati Kézikönyv III. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, (1962) 46. G yulay Z.: Rezervoármechanika. Bányászati Kézikönyv IV. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest p (1965) 47. Falk R.: Nomográfia, Lengéstan, Forgattyús hajtóművek, Rugók. Bányászati Kézikönyv I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p , , 1346, 1357 (1956) 48. AlU quander ö.: Das moderne Rotarybohren. Deutsche Verlag f. Grundstoffindustrie, Leipzig. 1. Auflage 296 p. (1965) 2. Auflage. 437 p. (1968) 49. A lliquander ö.: Szovremennoe glubokoe burenie. Nedra, Moszkva. 229 p. (1969) 50. Szilas, A. P.: Erdölgewinnung 1 9 Lehrbriefe. Bergakademie Freiberg. Fernstudium, 1963., 1965., 484 p. 51. G yulay Z.: Rezervoirmechanik. Band 1, Thermodynamik der Lagerstättenflüssigkeiten, Freiberg, p. Band 2. Petrophysik. Freiberg p. Band 3. Planung des Anbaues von Flüssigkeits- und Gaslagerstätten. Freiberg, p. 52. Szilas A. P.: Production and Transport of Oil and Gas. Akadémiai Kiadó. Budapest és Elseviel SCPC Amsterdam Oxford New York közös kiadása p. Második átdolg. kiadás, Budapest Amsterdam Oxford New York Tokyo p. 53. Szilas A. P.: Dobicsa i. transport nefti i. gaza I II. Nedra, Moszkva, 640 p. (1980) 54. Szilas A. P.: Erdölfördertechnik. ITE Eng. Clausthal 265 p. (1984) 55. Szilas A. P.: Hidraulika. Tankönyvkiadó, Budapest, 140 p. (1962) 56. Bán A.: Áramlástan, Tankönyvkiadó, Budapest, 306 p. (1970) 57. Szilas, A. P.: Kőolaj és földgáz, Műszaki értelmező szótár 28. Terra, Budapest, 139 p. (1967) 58. A lliquander ö. Szabó Gy.: Bányászat II. Fluidumbányászat. Műszaki értelmező szótár 66, Akadémiai Kiadó, Budapest, 459 p. (1987) 59. Erdey G rúz T.: Természettudományi Lexikon 1 7. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest ( ) 60. P olinszky K. K enyeres A.: Műszaki Lexikon I III. + kiég. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, (1970, 1972, 1974, 1978) 1088, 1104, 982, 1005 p Az OKGT között elért kőolajés földgázkutatási és -termelési, termékgyártási eredményei, OKGT, Budapest, (1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987) 72. Szurovy G.: A korszerű forgó (rotary) fúrás. MTI, Budapest, 212 p. (1949) 73. Alliquander ö.: A rotari fúrás időszerű kérdései és eszközei, Mérnöki Továbbképző Intézet, 2396., Budapest, 131 p. (1955) 74. A lliquander ö.: A z olajfúrás múltja, jelene és jövője. Mérnöki Továbbképző Intézet 4104, Budapest, 60 p. (1962) 75. A lliquander Ö.: A rotari fúrőszerszám és öblítése. Mérnöki Továbbképző Intézet Budapest, 184 p. (1964) 76. A lliquander ö.: Rotarifúrási technológia, Geológia III. Mérnöki Továbbképző Intézet 4286, Budapest, 174 p. (1964) 77. A lliquander ö.: Nyitott-lyuk rétegvizsgálat. Mérnöki Továbbkéoző Intézet , Budapest, 36 p. (1966) 78. Alliquander Ö.: A vízkutatás korszerű módszerei. Mérnöki Továbbképző Intézet 4633., Budapest, 85 p. (1968) 79. AlUquander ö.: Gyémántfúrás. Mérnöki Továbbképző Intézet, p. (1965) 80. A lliquander ö.: Fúróturbina, turbo-rotari fúrás. Mérnöki Továbbképző Intézet, 4338, Budapest, 87 p. (1965) 81. Alliquander ö.: Fúrólyukak kitörése, kitörésvédelem. Mérnöki Továbbképző Intézet p. (1965) 82. Falk R.: Hidraulikus hajtóművek a rotari fúrás üzemében. Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 28 p. (1954) 83. Szilas A. P.: Kőolajtermelés. Olajmérnök továbbképző előadások. Felsőoktatási Jegyzetellátó V. Budapest, 509 p. (1963) 84. Szepesi J.: A mérnöktovábbképzés helyzete és feladatai a fluidumbányászat területén. Kőolaj és Földgáz p (1985) 85. Alliquander ö.: Mérnöktovábbképzés a kőolaj- és földgázbányászatban. Kőolaj és Földgáz p (1976) 86. Gyulay Z.: Bányamérnök-továbbképzés a XIX. században. BKL Bányászat különszám (1975) 87. Gyulay Z.: Olaj-, gáz- és víztermelés anyag- és energiamérlege. Mérnöki Továbbképző Int. Buda-' pest 16 p. (1972) 88. Majerszky B. Pákozdi P.: A mélyfúrás korszerű iszapöblítése és öblítőrendszere. A vízkutatás és feltárás gépi berendezéseinek korszerű kialakítása, különös tekintettel a hidrodinamikus hajtóműelemek alkalmazására. 142 p. Mérnöki Továbbképző Intézet 4636 Budapest (1968) 89. Alliquander Ö. Gilicz B.: A kiegyensúlyozott fúrás elméleti alapjai és gyakorlati feltételei I III. NIMDOK Szakíród. Tájékoztató, 210, 220, 104 p. Budapest (1971, 1972, 1973) 90. Alliquander ö. Gyulai Z. Szepesi J.: Folyadékos kőzetrepesztés I II. NIMDOK Szakíród. Táj. Budapest, , 182 p. 91. Alliquander ö. Szepesi J.: Fluidumtároló kőzetek savazása. NIMDOK Szakirodalmi Tájékoztató Budapest, 89 p. (1977) 92. Szepesi J.: Mélyfúrás A tároló formációk serkentő kezelésének alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 244 p. (1985) 93. Szepesi J.: Mélyfúrás A kitörésvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 154 p. (1982) 94. Cseley A.: Mélyfúrás Iszaptechnológiai számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, (1987) Megjelenés alatt. 95. Mating В.: Kőolaj- és földgázbányászat, Tankönyvkiadó, Budapest, 163 p. (1972) 96. Tóth J.: Áramlástan II. Tankönyvkiadó, Budapest, 156 p. (1979) 97. Mating В. Tóth J.: Rezervoármérnöki számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, 339 p. (1969, 1982) 98. Bobok E.: Geotermikus energiatermelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 246 p. (1987) 99. Bobok E.: Áramlástan bányamérnököknek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 467 p. (1987) 100. Boldizsár T.: Vízbányászat, Tankönyvkiadó, Budapest 222 p. (1982) 101. Gyulay Z.: Információszolgálat az olajbányászatban. Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat p (1972) 102. Gyulay Z.: Az információ szerepe a műszaki fejlesztésben. Kőolaj és Földgáz p (1970) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám 67 p. (1969) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám, 110 p. (1970) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. 130 p. (1971) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése Bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám 160 p. (1972) A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1973) :A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, biblográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1974) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1975) 38 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (19S8. év), 1. szám

7 : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1976) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1979) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1981) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1983) 114. Alliquander ö. Jesch A.: A mélyfúrás és a mélyfúrási geofizikai műszaki fejlődése, elemző tanulmány, OKGT AGEL Budapest, p Alliguander ö. Jesch A.: A mélyfúrás és a mélyfúrási geofizika műszaki fejlődése; Elemző tanulmány OKGT AGEL. Budapest, Kidolgozás, ill. megjelenés alatt Alliquander Ö. Arnold, W. Gyulai Z.: Fortschrittsbericht 1967/68. Welttörderung von Kohlenwasserstoffen, Bohrlochhgeophysik. Prospektionsseismik, Tiefenelektrik, Spülungstechnik, Meeresbohren, Erdölförderung, Erdgasgewinnung, Untergrundsspeicherung, Reservoirmechanik, Nukleare Sprengungen, Flachbohrtechnik, Brunnenbau, Bohrphalgründungen, Schürfbohrtechnik, Injektiornstechnik, Schachtbohrtechnik. Band I II. 308 p. Bergakademie, Freiberg (1969) 117. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Weltförderung von Kohlenwasserstoffen, Bohrlochgeophysik, Prospektionsseismik, Tiefenelektrok, Meeresgeophysik, Tiefbohrtechnik, Gosslochbohren, Erdöl-Erdgasgewinnung, Reservoirmechanik, Untergrundsspeicherung, Bergakademie Freiberg, 1970, Band I II. 414 p Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Erkundungsgeophysik, Bohrlochgeophysik, Tiefbohrtechnik, Flachbohrtechnik, Grosslochbohren, Weltförderung von Kohlenwasserstoffen, Erdöl-, Erdgas Gewinnung und -Transport,, Reservoirmechanik, Untergrundspeicherung, Unterirdische Atomsprengungen. Band I II. Bergakademie Freiberg, 457 p. (1972) 119. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay. Z.: Fortschrittsbericht Erkundungsgeophysik. Bohrlocgeophysik, Tiefbohrtechnik, Meeresbohren Flachbohrtechnik, Injektionstechnik, Grosslochbohren, Förderung von Kohlenwasserstoffen, Erdöl-, Erdgas-Gewinnung und -Transport, Reserviormechanik, Untergrundspeicherung. Band I II III. Bergakademie, Freiberg, 521. p. = Alliquander ö. Arnold. W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl-, und Erdgasgewinnung Band I II II. Bergakademie Freiberg 520 p. (1973) 121. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht 1973., Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinnung und verwandte Gebiete. Band I II III. Bergakademie Freiberg, 546 p. (1975) 122. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinung und verwandte Gebiete. Band I II III. Bergakademie Freiberg, 548 p. (1976) 123. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinnung und verwandte Gebiete. Band I II III. Bergakademie Freiberg, 563 p. (1979) 124. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinnung und verwandte Gebiete, Band I II III. Bergakademie Freiberg, 563 p. (1979) : Fúrómesteri szaktanfolyam: Termelés 17 p. Fúrás 12 p., 45 p. Elektrotechnika 6 p. Elsősegély 5 p. Tűzoltás 2 p., Adminisztráció G p. Vegytan 13 p. Geológia 4 p. Kutatás 3 p. Bányajog 3 p. ÖsÖszesen 123 p. (litografált kézirat). Nagykanizsa Szurovy G. Buda E.: Az olajbányászat fúrómestere. Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó V. Budapest 514 p. (1951) FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (19S8..év), 1. szám M unkácsi Z. Csigó J.: Mélyfúrás I. (1958) 240 p. Műszaki Könyvkiaodó, Mélyfúrás II. (1958) 250 p. Műszaki Könyvkiadó Csigó J.: Fúrási technológia I. (1974) 250 p. Műszaki Könyvkiadó Csath B. Hollanday J. Kóta K.: Mélyfúró és kútüzemeltető Szakmai Ismeretek III. (1976) p Műszaki Könyvkiadó N ém eth S.: Mélyfúró és kútüzemelő Szakmai Ismeretek I. (1972. p. 99. Műszaki Könyvkiadó) 131. Kóta K.: Mélyfúró és Kút üzemelő Szakmai Ismeretek II. (1972. o Műszaki Könyvkiadó) 132. Császár B.: Fúrási technológia I. (1987. p. 193.) Műszaki Könyvkiadó Szurovy G.: Kőolajtermelés. (1958) p Műszaki Könyvkiadó Rácz D.: Kőolaj- és földgáztermelés I. (1963) p Műszaki Könyvkiadó Auersw ald J. H etyési I. Kardos A.-né Lányi T.: Kőolaj- és földgáztermelés (szakközépiskolai tankönyv) II. o. (1973) p Műszaki Könyvkiadó Jászberényi Zs. Szittár A.: Kőolaj- és födgáztermelés (szakközépiskolai tankönyv) III. o. (1972) Műszaki Könyvkiadó p Jászberényi Zs. Gyana S.: Kőolaj- és földgáztermelés (szakközépiskolai tankönyv, IV. o. ) (1976) Műszaki Könyvkiadó p Gáspár I. K ele A.: Kőolajbányászati géptan I. (1963). Kőolajbányászati géptan II. (1964) p Műszaki Könyvkiadó Bangó Z. Balogh A.: Géptan I. (1971. p. 200) 140. Balogh A. Gáspár I. K rem zer F.: Géptan III. (1972) p Műszaki Könyvkiadó Kocsi T.: Geológia I. (1972) p Műszaki Könyvkiadó Kocsi T. Szalánczi Gy. Csíky G.: Geológia II. (1973) p Műszaki Könyvkiadó Kocsi T.: Földméréstan (1975) p Műszaki Könyvkiadó A lliquander Ö.: A magyarországi rotarifúrásos szénhidrogén-kutatás és -feltárás félévszázados története 1937 és 1987 között, s a fúrás technikájának jövője. Kőolaj és Földgáz p (1987) 145. Övári A.: Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület jubileumi évkönyve Kőolaj- és földgázbányászat, p OMBKE, Budapest, (1972) 146. A lliquander Ö.: A rotari fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 575 p. (1968). Utánnyomat, Nagykanizsa, A lliquander Ö.: Das moderne Rotarybohren, Deutsche Verlagf Srűndstoffind. 2. Auflage 437 p. Leipzig (1968). Reprint. Lelle p. Dr. Ödön Alliquander Ernő Buda New contributions to the 50th anniversary of the national oil and natural gas production and to the sem i-centennial history of the Oil-, Natural Gas and W ater Industry Section of the Association of Hungarian M iners and Foundry W orkers The history of w ell В 1 discovery hole located on a gas cap detected as a result of renewed geophysical measurements of the Budafapuszta brachyanticline, structure delineated with a corrected axis, and of w ell B 2, the first producing well ever operated in the oilfield, is outlined. The resulting setting-in of regular oil production marked the beginnings of the Hungarian oil and natural gas production. The initiation and the expansion of the relevant literature rooted in the competent scientific association are sketched in the light of the text-books, manuals and professional books and periodicals published. 39

8 Dr. Ödön Alliquander Ernő Buda Beitrag zur fünzigjährigen G eschichte der ungarischen Erdöl- und Erdgasförderung und zum beinahe fünfzigjährigen Jubiläum der Gründung der Sektion Erdöl-, Erdgas- und W asser-bergban des Ungarischen Berg- und H üttenm ännischen Vereins Es wird die Geschichte der durch die neuen geophysikalischen Messungen der Brachyantiklinale von Budafapuszta nachgewiesenen und auf eine Gaskappe mit korrigierter Achse angelegten Entdeckungsbohrung В 1 sowie der dementsprechend festgesetzten ersten Feldaufschliess- und Förderbohrung В 2 geschildert. Die demzufolge vor einem Halbjahrhundert in Angriff genommene regelmässige Erdölförderung markierte die Anfäge der einheimischen ungarischen Erdöl- und Erdgasförderung. Die im Rahmen einer fachlichen wissenschaftlichen Gesellschaft entstandene Fachliteratur entwickelte und verbreitete sich w ie sie im Lichte der einschlägigen Lehr-, Fach- und Handbücher und Fachzeitschriften wiederspiegelt sind. Д-р Эдён Алликвандер Ернё Буда К пятидесятилетию разработки месторождений нефти и газа в Венгрии и юбилею почти полвека со дня учреждения секции Нефтегазовой промышленности и водоснабжения Общегосударственной ассоциации горного дела и металлургии Рассматривается история скважины-первооткрывательницы Б I, проложенной с корректированной осью на газовой шапке, выявленной новыми геофизическими измерениями в пределах брахиантиклинали Будафапуста, а также пробуренной впоследствии первой эксплуатационной скважины Б 2. Вслед за регулярной разработкой и добычей нефти, начатой таким образом, была создана отечественная нефтегазовая промышленность. Дается очерк возникновения и развертывания научно-технической литературы нефтепромыслового дела в рамках профессиональной научной-технической ассоциации в свете роста специальных учебников, руководств и справочников, а также специальной периодики. 40 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1988. év), 1. szám