tette lehetővé. A két (esetleg három) lokom otívkazánnal elláto tt gőzüzem ű ro ta ri fúróberendezések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "tette lehetővé. A két (esetleg három) lokom otívkazánnal elláto tt gőzüzem ű ro ta ri fúróberendezések"

Átírás

1 DR. ALLIQUANDER ÖDÖN BU pa ERNŐ Űjabb adalékok a hazai kőolaj-és földgáztermelés 50. évfordulójának és az OMBKE kőolaj-, föídgázés vízbányászati szakosztálya alapításának csaknem félévszázados jubileumához A budaíapusztai brachiantiklinális újabb geofizikai méréseivel kimutatott, helyesbített tengellyel kijelölt gázsapkára telepítetett В 1 fúrás felfedező fúrásnak minősült. Az ennek alapján kijelölt В 2 első mezőfeltáró és első termelő fúrásának története. Az ily módon félévszázada megindult rendszeres kőolajtermelés nyomán kialakult a hazai kőolaj- és földgázbányászat. A szakmai tudományos egyesület keretében kialakult szakirodalom megindulásának és kiterebélyesedésének vázolása a tankönyv-, szakkönyv-, kézikönyv- és szakmai folyóiratirodalom tükrében. A közelm últban több híradás jelent meg a budafai kőolaj- és földgázterm elés 50 éves évfordulója alkalmából (1 3). Nem érdektelen az 1937-ben befejezett В 1 jelű fúrás szerepét a budaíapusztai m a inkább bázakerettyeinek nevezett kőolaj- és földgázmező felfedezése szem pontjából m egvilágítani. A gázsapkába te le p íte tt В 1 fúrás hozam vizsgálati adatai szerint az m -ben m egnyitott szakaszból 15 mm-es, illetőleg 8 mm-es fúvókán át m3/d földgázt és 24,5 m3/d, könnyű (32 API, azaz 865 kg/m3 sűrűségű) kőolajat term elt. Ennek a lényegében jelentős term elési eredm énynek alapján tűzték ki, a fúrástól 600 m -re К -re, а В 2 jelű fúrást, am elyben az m közötti alsó-pannóniai fo r mációkból több m agot fúrtak. Az 1033 m -ből nyert magot, a fúrás alkalm i geológusa, dr. Molnár Erik vegyész, szénhidrogént nem tartalm azó ü res hom okkőnek m inősítette. A fú rás üzem vezető m érnöke, D inda János bányam érnök azonban, aki kitűnően képzett geológus volt, hiszen a Selm ecbányáról Sopronba települt Bányászati és Erdészeti Főiskolán 6 éven át Vitális István geológus professzor ad ju n k tu sa volt, nem osztotta M olnár Erik m egállapítását, am ely a budafapusztai terület kutatásának befejezését jelentette volna, m ert az EUROGASCO New York-i vezetői a bizonytalanná vált dunántúli k u tatá sra nem k ív ántak volna több pénzt áldozni. Dinda János azon a vélem ényen volt, hogy а В 2-ből n y e rt m ag olajtároló, s a hom okkőréteg azonos а В 1 jelű fú rásb an m egta lá lt szénhidrogéntároló hom okkővel. E zt kőzettani és kőzetfizikai érvekkel bebizonyította az Eurogasco vezetőinek (4). A meggyőzés sikeres és igen hatásos, sőt hasznos volt, m ert azt eredm ényezte, hogy az EUROGASCO New York-i vezetősége а В 2 jelű fúrás további m élyítését 1802 m végm élységig m égis engedélyezte és ezzel kezdetét veh e tte a budaíapusztai kőolaj- és földgázmező feltárása. Ezt követően m egindulhatott a további oly sok eredm ényt nyújtó dunántúli kutatás folytatása: Lovászi, Hahót Pusztaszentlászló, Üjfalu, Hahót Ederics, Nagylengyel stb., az új olaj-, ill. gázmezők felfedezése és feltárása. A további gyors sikert, a Budafapuszta és Lovászi mezők tünem ényesen gyors feltárását, ill. az utóbbi felfedezését nagym értékben elősegítette az időközben Texasban, Oklahomában és Louisianában egyéves tanulm ányutat tett D inda János (5,6) tap asztalata alapján kidolgozott, s idehaza következetesen bevezetett fúróberendezés-egységesítési és -átszállítási ren d szer keresztülvitele, am ely a zalai nehéz, dom bos terep ellenére a fúróberendezések igen gyors (a term elési béléscsőoszlop becementezésétől a fú rásn ak az új fúróponton való m egindításáig óra alatti) átszerelésének elérését tette lehetővé. A két (esetleg három) lokom otívkazánnal elláto tt gőzüzem ű ro ta ri fúróberendezések ilyen rendkívül gyors átszerelésével és végrehajtásával teljesített feltárófúrási tevékenység akkoriban teljesen szokatlan volt Európában, s m egfelelt, sőt, túlszárnyalta az am erikai átlagos, fúróberendezésenként elért teljesítm ényeket. Erről még a ném et szaksajtó is elismeréssel em lékezett meg (9), de ugyancsak m int élenjáró teljesítm ényekre hivatkozik a The Petroleum Times hasábjain A. E. G unther a ném et háborús olaj politikáról m egjelent ta nulm ányában (10): Ezekben a m űveletekben a m agyaroknak két nagy előnyük volt, először is az am erikaiaktól öröklött (ill. Dinda János közvetítésével eltanult!) szervezetük és m ásodszor a m agyarok kellő technikai készsége. A Standard Oil fúrásait a leghatékonyabbnak ta r tották Európában. A fúróberendezéseknek órák alatti átszállítása egyik pontról a másikra, nem volt szokásos gyakorlat a Balkánon (sic!)*. Az a tény, hogy 1937 és 1944 között a MAORT két nagyobb és két kisebb olaj mezőt tá rt fel és 250 term elő kúttal évi tonnát m eghaladó olajterm elést ért el, a ném eteket is annak elism erésére kényszerítette, hogy a m agyar tehcnikusok velük egyenértékűek. Dinda Jánosnak ezzel a texasi oklahomai tréningj én eltanult, de akkor Európában ism e retlen, egyedülálló csörlős gépkocsis és csörlős lánctalpas vontatós szállítási rendszerrel sikerült a fúróberendezések átköltöztetési, átszerelési holt-, te h á t nem fúrási idejét igen jelentősen lerövidíteni. E szervezési intézkedésektől függetlenül időközben a fúrási sebességeket is sikerült an n y ira m egnövelni, s a nehéz fúróberendezéseket a rendszeresített motoros vitlákkal könnyű lyukbefejező berendezésekkel végzett, kútkiképzési m űveletektől annyira m entesíteni, hogy az 1940-ben elért m /fúróberendezés/év teljesítm ény akkoriban nemcsak E urópában volt egyedülálló, de jelentősen n a gyobb volt az USA akkori fúróberendezésen- *A szerző m egjegyzése. FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam, (1988. év), 1. szám 33

2 kénti évi átlagos m éterteljesítm ényeinél is ben az Egyesült Á llam okban ugyanis kereken m -t fúrtak 2366 rotari- és 1588 kötél-fúróberendezéssel (8). Ez azt jelenti, hogy a kötél-fúróberendezésekkel lefúrt összm éterszámot 5 millió m -nek becsülve, egy rotari fúróberendezésre az USA-ban éppen m teljesített fúrás esett, am i kereken 44% -kal volt kevesebb a m agyarországinál, azaz a dunántúlinál, méghozzá lényegesen kisebb átlagos m élységű fúrásokból. Ä fúróberendezések te l jesítm énynövelésére kidolgozott rendszer 1945 után, nem csak fennm aradt, de tovább is fejlődött (7, 11), am int azt az egyik gőzüzem ű rotari berendezés (R 4) 1951-ben elért m-es évi teljesítm énye bizonyít, am it 36 fú rá son végzett. Dinda János, úgyis m int az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vízbányászati szakosztály elődjének, a dunántúli olajvidéki osztály szervezésének legfőbb mozgatója, egyik alapító alenöke, az alapító elnökével dr. Papp Simonnal és másik társelnökével, Gyulay Zoltánnal együttesen jó példával já rt elő, az alapításkor Gaál A ntal által oly előrelátóan m egfogalm azott egyik egyesületi célkitűzésnek, a szakm ai továbbképzésnek m egindításában és m egvalósításában is. M indhárm an összefogva m ár egy-egy előadással szerepeltek az 1941-ben Sopronban tartott, országosan első bányam érnöki továbbképző előadássorozaton (12 14). Az ezekről m egjelentetett kiadványokkal, valam int a Bányászati és K ohászati Lapokban közzétett további cikkekkel am elyek m indegyike m ár az olaj vidéki osztálynak egy-egy, a havonként, kéthavonként ta rto tt előadóülések valam elyikén elm ondott előadásának szövege volt m egindították a sikeres szakmai cikkeknek a sorát (15 18). Ez a tevékenység ham arosan odavezetett, hogy az időközben önállósult Bányászati Lapok külön rovatot indított az olajbányászat tárgykörében. Ez a rovat az ötvenes években olyan sikeres volt, hogy a cikkek, tanulm ányok m ár különnyom atfüzetekben is m egjelentek (19 70) átm enetet képezve az 1967-ben m ár önállósult Kőolaj és Földgáz c. folyóirathoz, am ely m eigndulásának 10. évfordulója alkalmából m ár megemlékezés (21) jelenhetett meg Binder Béla alapító főszerkesztőnek osztatlan elismerést kivívott tevékenységéről, a lapnak jelentőségéről. A lapot töretlenül vitte és viszi tovább egy további sikeres évtizeden át M unkácsi Zoltán, m ajd Kassai Lajos, a jelenlegi 20. évfolyam ig (22), továbbra is betöltve fontos szerepét a szakm ai képzés, továbbképzés terén. A Kőolaj és Földgázban m egjelent tan u lm á nyok, cikkek m integy előiskoláját képezték az ötvenes évek elején a M űszaki és Gazdasági A kadém ia tananyagául szánt N ehézipar könyvei sorozat keretében m egjelent könyveknek (23 28). E sorozat annál is inkább jelentős volt, m ert szinte m egalapozta a hazai olajbányászati szak- és tankönyvkiadást (29 40, 92 99), sőt, a kézikönyvkiadást is, hiszen az olajbányászat szakágai m ár helyet kaptak a négykötetes, több m int 5600 oldalas Bányászati kézikönyv (41) fejezetei között is (42 47). A tankönyvek (29 40, 55 56) ham arosan n a gyobb publicitásra is szert tettek, am ennyiben egy-két év után a m agyaron kívül m egjelentek német, orosz, angol, lengyel, cseh és szerbh o rv át nyelven is, sőt, volt, am i m ár eredetileg is ném etül, angolul jelent meg (48 53), így széles körben hathattak az európai, a világ bányászati, fluidum bányászati szakm á jára, m érnökképzésére (Freiberg, Clausthal, Moszkva, Leoben), hiszen felölelték m ind a m élyfúrási, m ind pedig a szénhidrogénterm e lési és rezervoárm érnöki stúdium ok tárgyköreit is. Ham arosan elvezettek ezek a kiadványok egyrészt a fluidum bányászat m űszaki értelmező szótárainak egy egyelőre szűkebb, m ajd egy bővebb értelm ező szótárának elkészítéséhez, (57, 58), m ásrészt a m agyar nyelvű m űszaki és term észettudom ányi lexikonirodalom ban (59, 6.0) a fluidum bányászat cím szavainak m egjelenéséhez. M indezen publikációs eredm ények m ellett a kőolajipar, illetve az OMBKE kőolaj-, földgázés vízbányászati szakosztályába töm örült fluidum bányászok az elm últ fél évszázad alatt m egterem tették a szakma m unkás-, technikusképzését is, s kialak íto tták az ezekhez szükséges tananyagot. A szakemberképzés értékét szám szerűen talá n az eddig több m in t 600 kiadott olaj-, ill. gázipari m érnöki diplom ával leh et legszem léletesebben jellem ezni. Leszögezhető továbbá az is, hogy a m érnökképzésen és az időközben m egerősödött m érnöktovábbképzésen keresztül sikerült olyan fúróm érnöki, term előm érnöki és rezervoárm érnöki iskolát te rem teni és ezen belül olyan szakem bergárdát kialakítani, am elynek tagjai m ind az oktatás, m ind a gyakorlati m űveletek terén világszerte is (így A usztriában, Franciaországban, H ollandiában, Görögországban, Indiában, Irakban, K anadában, Líbiában, a Ném et Dem okratikus Köztársaságban stb.) m egállták és m egállják helyüket, sőt, hírnevet szereztek a világban, am it a hazai és külföldi szakirodalom ban sokasodó cikkek, tanulm ányok, esetleírások nagy száma is igazol. A hazai kőolaj- és földgázbányászat, sőt, szélesebben értelm ezve a fluidum bányászat, hiszen a víz- ill. geoterm ikus energiaterm elésre is vonatkozik mindez, kutatási, term elési és oktatási, képzési eredm ényei is gyorsan realizálódtak. Nem k e lle tt sokáig várni, m á r egy fél évtizeddel a kezdet után m egindult a szakképzés, sőt, 1951-ben az egyetem i szintű m érnökképzés is. Az im m ár félévszázados kutatási, term elési, oktatási tevékenység sikerét az im m ár egy évtizede állandósultnak tekinthető évi kereken 2 millió tonnás kőolajterm elés, évi 6 7 m illiárd m"-es földgázterm elés, továbbá a közel félm illió to n nás nyersgazolinterm elés és negyedm illió tonnás cseppfolyós földgázterm elés jelzi, am elyhez m integy 900 km -es kőolaj-, 3500 km -es hosszúságú földgáz- és 1100 km -es kőolajterm ék csőtávvezeték-hálózat létesítése és folyamatos üzeme is járul (61 71). A m érnökképzésen kívül a kőolajbányászat, azaz szélesebb körben értelm ezve a fluidum bányászat vezetői szinte kezdettől fogva alapvető 34 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1988. év), 1. szám

3 feladatnak tekintették a m érnöktovábbképzést. Ezt igazolja, hogy az úttörő (dr. Papp S., dr. G yulay Z., D inda J.) vezetők m ár 1941-ben kezdem ényezőek voltak e téren, s jó példával jártak elöl (12-14). Hogy ez a fontos feladatkör m i lyen gyorsan és hatalm assá terebélyesedett, azt jól igazolja a bőségesen m egjelent m érnöktovábbképzési tananyag, Ш. ezt a célt is szolgáló és kiegészítő irodalom (72 88), 89 91). Külön em lítésre méltó, hogy a fent idézett tananyag a m érnöktovábbképzés szem pontjából a fluidum bányászat egészét, vagyis a kőolaj- és földgázbányászaton kívül, illetve ezek m ellett a vízbányászatot, a geoterm ikus energiakutatás és -term elés tárgyköreit is m agában foglalta. Ezen postgraduális képzés bázisa a NME olajterm elési tanszékének és a freibergi Bergakademie akkori vezetőinek dr. Gyulay Z. és W. Arnold professzoroknak, továbbá Bese V.- nak, az OKGT alapító vezérigazgatójának kezdeményezésére és segítségével, s az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vízszakosztálya keretében, ill. az OMBKE e szakosztályának im m ár több m int 20 esztendeje m egvalósuló az a folyam a tos továbbképzést célzó értékelő bibliográfiai (újabban elemző) tanulm ány, am elyet a vezetés m inden m érnökének, geológusának és geofizikusának, vagyis m űszaki dolgozójának, egyesületi tagjának évenként, kétévenként rendszeresen, kéretlenül is, kezébe ad. A szakágnak a világ irodalm ában publikált, sőt, előnyom atként közreadott irodalm ában tükröződő fejlődését nem csak összefoglaló, hanem é rté kelő tanulm ányát (101, 102), a Kőolaj és Földgáz különszám aként m agyarul (103 11), s párhuzamosan ugyan kis késéssel Freibergben ném et nyelven is ( ) kiadták. így ki-ki szinte naprakészen, pontosabban legalább évrekészen tájékozódhatott ill. tájékozódhat a szakm ai ága m űszaki haladásának m indenkori legfrissebb állásáról. Ez a világviszonylatban is talá n egyedülálló vállalkozás, ill. ren d szer messzemenően m egvalósítja az egyesület, ill. szakosztály alapításakor 1941-ben Gaál Antal által oly előrelátóan megfogalmazott, s m ár többször idézett feladat. Megjegyzendő azonban, hogy az közötti években ezek az értékelő összefoglalások m ég az olajbányászat teljes egészére, vagyis m indegyik szakma körére, tehát a m élyfúrásra, m élyfúrási geofizikára, kőolaj- és földgázterm elésre és -szállítására, a rezervoárm érnöki tudom ányra, sőt, 1975-ben m ár az egész kőolaj bányászatot érintő általános ism eretekre is kiterjedtek; 1980-tól kezdve azonban most m ár m int ún. elemző tanulm ányok ( ) csak a m élyfúrás és m élyfúrási geofizika tárg y k ö reit ölelik fel. A m érnök- és a m érnöktovábbképzés eredményein, történetén, idézett bőséges irodalmán kívül érdemes és szükséges legalább röviden a nem kevésbé fontos szakmunkás, a fúró- és term előm ester-képzés alakulásáról röviden beszámolni. A M agyarországon 1934/35-ben még gyakorlatban ism eretlen rotarifúrási gyakorlat meghonosítása érdekében az EUROGASCO-val kötött szerződés szerint a koncessziós szerződés FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1888,. é V), 1. szám előírta a m agyar fél részére a rotarifúrás gyakorlatának m eghonosítása érdekében fú ró m esterek, főfúróm esterek rendelkezésre bocsátását. Ennek megfelelően között 4 5 am erikai fúróm ester (tool-pusher) tartózkodott fúróberendezéseknél a Dunántúlon. A fúrási gyakorlat ily módon való átültetési lehetőségétől függetlenül, ill. em ellett az időközben m egalakult MAORT m ár 1939-ben indított egy fú róm esteri tanfolyam ot, s ezt a következő években többször m egism ételte. Ezeknek a tanfolyam oknak írásos tananyaga is volt, eleinte litografált (125), m ajd nyom tatott form ában (126), s a tanfolyam okat a bányahatóság képviselőinek (elsősorban a budapesti bányakapitánynak) jelenlétében állam ilag hivatalosan elism ert vizsga zárta le. A fúróm esterképzés eredm ényeképpen 1951-től kezdődően m ár kizárólag saját képzésű m agyar fúróm esterek látták el az igen gyorsan növekvő k u tató- és feltárófúrási tevékenység irányítását. A képzés olyannyira sikeresen folyt, hogy 1940-ben a MAORT vezetősége m ár főfúróm estereket nevezett ki, elsőként Széli K álm ánt, aki korábban a kincstári ütőfúróberendezések fúróm estere volt ban a MANA.T utódja, a MASZOVOL is szervezett fúróm esteri iskolát az alföldi kutatási és feltárái tevékenység irányításának ellátására, sőt, e tanfolyam okban kitűnteket mérnöki m unkára, továbbképzésre irányította. A D unántúlon m egszervezett fúróm esteri tanfolyam ok adatai: Év Hely Tanfolyamvezető Hallgató Kerettye Benedek F. 15 fő Lovászi Dr. Alliquander Ö. 36 fő Nk. Lovászi Buda Ernő 60 fő Kerettye Csigó József 60 fő 1954 Nagykanizsa Szinetár László 30 fő 1960-tól kezdve a szakm unkások vizsgáztatása a várpalotai szakmunkásképző intézetben folyt. U gyanakkor az 1959 előtt vállalati tanfolyamokon szerzett olajipari képzettség alapján a fizikai dolgozók a 115. sz. olajbányász szakm ában szakképzettséget is szerezhettek előtt a kazánfűtők, m ajd a m otorkezelők részére m integy 20 éven át fúrási és te r m elési dolgozóknak szakm unkásképző tanfolyam okat a kőolaj- és földgázbányászati vállalatok szervezték. Oktatóik, előadóik az üzemi m érnökök, geológusok, vegyészek voltak. A MAORT állami kezelésbe vételét követően a felfokozódott fúrási, term elési tevékenység alsó, közép és felső szintű vezetőképzése is szükségképpen felgyorsult. Az átm eneti és felfejlődési időszak szakm ai kézésének intézm é nyei és/vagy tanfolyam ai az alábbiak voltak: 1949-ben Nagykanizsán az állami kezelésbe vett MAORT részére_ munkásigazgatói tanfolyam atot szerveztek. A résztvevők száma kb. 15 fő volt. A tanfolyam előadói között dr. Töm ör János, Scheffer Viktor, Rosta Ferenc, dr. K ántás Károly, dr. Fáik Richárd, Kiss Gyula, dr. Szilas A. Pál és Buda Ernő tevékenykedett ben a G azdasági-m űszaki Akadém ián 35

4 (Vörös Akadém ián) kőolajbányász szak oktatása indult meg. Az oktatás részben Budapesten, részben B ázakerettyén, Lovásziban folyt és az közötti években összesen 36 hallgató szerzett oklevelet (Tanszékvezető: dr. Gyulay Zoltán, Buda Ernő, M ihályi György voltak) között a B ánya-e nergiaügyi Minisztérium rendelkezésére Nagykanizsán olaj m érnök-átképző tanfolyam indult, 18, más m érnöki vagy főiskolai képesítésű hallgató szerzett bizonyítványt, és ezt követően Sopronban olajm érnöki oklevelet ben és 1952-ben m űszaki középkáderképzés céljából a BEM B udapesten 7 hónapos m űszaki iskolát szervezett és tarto tt fenn, kőolajtagozattal. A szakm ai tárg y ak at a budapesti központi, és a vidékről feljáró fúrási, term elési m érnökök, geológusok ta nították ben indult meg a középfokú képzés az azóta Zsigm ondy Vilmos nevét viselő Kőolaj bányászati és M élyfúróipari Technikum ban (szakközépiskolában) Nagykanizsán. Ez az iskola az elm últ 36 év alatt közel ezer technikust képzett ki nappali tagozatán és 20 év a la tt m integy 500 főt a levelező ta gozaton. Az alapozó tantárgyakon kívül a kőolaj bányászati szaktárgyakat a N agykanizsán vagy környékén tevékenykedő m érnökök oktatták, szám osán közülük a technikum céljaira írt tankönyvekkel járultak hozzá az intenzív dolgozó-oktatáshoz ( ). 36 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1988. év), 1. szám

5 1953-ban N agylengyelben valósult m eg elsőként a kőolaj bányászati főfúróm esterek szakm ai továbbképzése (20 fő hallgatóval) ban a Zala megyei olajipari p árt- és tömegszervezeti vezetők szám ára 1 éves (heti egy foglalkozási napot jelentő) intenzív szakmai ismeretközlő tanfolyam indult (15 résztvevővel) től kezdve folyam atos a szakmunkások specializált szaktanfolyam okkal való képzése (így pl. K A N IZSA-árbocállítási tan fo lyam, teszteres rétegvizsgáló tanfolyam, kitörésm egelőzési és -elh árítási tanfolyam, fú róm esterek szim ulátoros kitörésm egelőzési tanfolyam a, gázkoncentráció-m érő tanfolyam, hegesztőtanfolyam, erős- és gyengeáram ú villamos tanfolyam ok, nyom ástartóedény-kezelői tanfolyam ; traktoros és targoncevezetői tanfolyam ). Az előadók olajbányász m érnökök, a ta n anyag rendszerint a speciális célnak m egfelelő sokszorosított kiadvány. Az elmondottak, azaz leírtak meggyőzően igazolják, hogy az 50 ill. 52 év a la tt elért k u ta tási eredm ények (144) és az ezek a lap ján m egvalósult, m ár em lített szénhidrogénterm elési sikereket. E nnek részletezésére szolgáljanak az 1. ábra diagram m jai és összegzett számai: 12,67 millió m összhosszúságú szénhidrogénkutatás és -term elés céljából lem élyített fúrásokkal ill. kutakkal term elt 66 millió t kőolaj, 6 millió tonna nyersgazolin (párlat), 3,7 m illió t cseppfolyós gáz, valam int 220 m illiárd m:í földgáz és ezek szállítására é p íte tt 900 km hosszúságú kőolaj-, kőolajterm ék-vezetékhálózat a kapcsolódó létesítm ényeivel. Mindez azonban csakis az igen tervszerű, alapos szakm ai képzés, s az ezt szolgáló igen kiterebélyesedett irodalom útján válhatott valósággá, am it híven szolgált és szolgál a szintén csaknem félévszázados szakmai egyesület, az OMBKE, annak fluidum báyászati (kőolaj-, földgáz- és vízbányászati) szakosztálya (145). H IV A T K O ZO T T IRODALOM 1. Kassai L.: 50 évvel ezelőtt kezdődött az iparszerű földgáztermelés. KF. p. 46. (1987) 2. Interjúsorozat a dunántúli kőolajbányászat m últjának szereplőivel. Magyar Televízió évi adása, videofelvétel. Magyar Olajipari Múzeum főgyűjteményei, Zalaegerszeg. 3. Ünnepség а В 1 kőolaj- és gáztermelésének 50 év előtti megindulása alkalmából. 4. Dinda J.: önéletrajz, Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, Dinda-iratok. 5. Curriculun vitae, Dinda János, Magyar Olajipari Múzeum. Zalaegerszeg, Dinda-iratok. 6. Dinda J.: Tapasztalatok az amerikai tanulmányúiról, I II Kézirat, Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg. 7. A lliquander ö.: Az olajkútfúrás 20 éves fejlődése. Bányászati Lapok, (1955) : Oil and Gas Journal jan, 29. p. 29. (1942) 9. Gerzabek, V. E.: Verkürzung der Übersiedlungszeiten von Bohrgeräten und die Steigerung der Bohrleistung. Oel und Kohle, p (1943) 10. Gunther, A. E.: The German war for crude oil. The Petroleum Times Jan 3. p (1948) 11. A lliquander Ö.: A dunántúli oljkútfúrás 25 éves története, ( ). Bányászati Lapok. p (1960) FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (WSS. év), 1. szám 12. Papp S.: A magyar földolaj- és földgázkutatások mai állása. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai XIII. k. 42 füzet. Budapest, p. 13. Dinda J.: A rotari fúrásoknál alkalmazott vízzárások. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. XIII füzet 24 p. (1942) 14. Gyulay Z.: Olaj távvezetékek tervezése és építése. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. XIII. k/14. füzet 38 p. (1942) 15. Dinda J.: A nyersolaj termelését befolyásoló főbb tényezők. Bányászati Lapok (1941) 16. Gráf L.: A Rotary-rendszerű mélyfúrás öblítőiszapjáról. Bányászati és Kohászati Lapok p. 23 9, (1943) 17. Kertai Gy.: Fúrólyukak elektromos szelvényezése. Bányászati és Kohászati Lapok p (1940) 18. Pokker E.: A földgáz könnyen cseppfolyósítható elegyrészeinek leválasztása. Bányászati és Kohászati Lapok. p (1944) 19. Nagymélységű fúrások technológiája. Különlenyomat a Bányászati Lapok számaiból. 20. Az OMBKE Olajbányászati Szakosztály őszi vándorgyűlésének előadásai. Különlenyomat a Bányászat , 2., 3. számaiból. Kőolaj és Földgáz rovataiból. 51. p. (1967) 21. Alliquander ö.: Az első évtized után. Kőolaj és Földgáz 1. p. 1. (1977) 22. Alliquander Ö.: A harmadik évtized küszöbén. Kőolaj és Földgáz. 1. p. 1. (1988) 23. Kertai Gy.: Kő,olajföldtani alapismeretek. Nehézipar könyvei 17. Budapest, 1941.'204 p. 24. Scheffer V.: Geofizikai kutatómódszerek. Nehézipar könyvei 45. Budapest, p. 25. Gráf L.: Olajbányászati kémia. Nehézipar könyvei. 34. Budapest, p. 26. Alliquander 0.: Olajkutak fúrása. Nehézipar könyvei Budapest, p. 27. Falk R.: Olaj bányászati gépészeti, ismeretek. Nehézipar könyvei 35.. Budapest, p. 28. Purman J.: Gazolinleválasztás. Nehézipar könyvei Budapest p. 134 p. 29. Alliquander Ö.: Mélyfúrás T. (Mélyfúróberendezések). Egyetemi jegyzet. Felsőoktatási Jegyzeteli. V., Budapest, 433 p. (1957) 30. Alliquander ö.: Mélyfúrás, Tankönyvkiadó, Budapest, Egyetemi jegyzet, 408 p. (1965) 31. Alliquander Ö.: A rotari fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 575 p. (1968). 32. Szilas, A. P.: Kőolaj- és földgáztermelés I. Tankönyvkiadó, Budapest, több átdolg. kiadás, utolsó 594 p. ( ) 33. Szilas A. P.: Kőolaj- és földgáztermelés II. Tankönyvkiadó, Budapest, több átdolg, kiadás, utolsó 448 p. ( ) 34. Szilas A. P.: Kőolaj és földgáz termelése és szállítása I. Termelés kutakból, 460 p., II. Gyűjtés, szétválasztás és szállítás. 344 p. Akadémiai K i adó, Budapest. (1985) 35. Gyulay Z.: Rezervoármechanika. I II. Miskolc, 140, 107, p. (1975) 36. Falk R.: Olaj bányászati gépek I. Szivattyúk, mélyszivattyúk és hidraulikus hajtóművek üzemtana. Tankönyvkiadó, Budapest, 186 p. (1962) 37. Falk R.: Olaj bányászati gépek Kompresszorok üzemtana. Tankönyvkiadó, Budapest, 122 p. (1966) 38. Falk R.: Géptan I. Hidrosztatikus és hidrodinamikus hajtóművek a fúróberendezésekben. Tankönyvkiadó, Budapest, 121 p. (1977) 39. Falk R.: Fúrórudazat és béléscsövek dinamikája. NME, Miskolc, 34. p. (1965) 40. Falk R.: Gázkompresszorok és hőerőgépek üzemtana. Energiagazdálkodás. Tankönyvkiadó, Budapest, 243 p. (1966) IV. k. 41. Boldizsár T.: Bányászati Kézikönyv I IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1391, 1296, 1486, 1438 p. (1956, 1959, 1962, 1965) 42. Alliquander ö.: Rotari fúrás. Bányászati Kézikönyv IV. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p. (1965) 43. Szilas A. P.: Kőolaj- és földgáztermelés. Bányászati Kézikönyv II. k., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p , (1959) 37

6 44. Tömör J.: Kőolajtelepek, Bányászati Kézikönyv III. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p. (1962) 45. Sebestyén K. M arkó L.: Mélyfúrási geofizika. Bányászati Kézikönyv III. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, (1962) 46. G yulay Z.: Rezervoármechanika. Bányászati Kézikönyv IV. k. Műszaki Könyvkiadó, Budapest p (1965) 47. Falk R.: Nomográfia, Lengéstan, Forgattyús hajtóművek, Rugók. Bányászati Kézikönyv I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p , , 1346, 1357 (1956) 48. AlU quander ö.: Das moderne Rotarybohren. Deutsche Verlag f. Grundstoffindustrie, Leipzig. 1. Auflage 296 p. (1965) 2. Auflage. 437 p. (1968) 49. A lliquander ö.: Szovremennoe glubokoe burenie. Nedra, Moszkva. 229 p. (1969) 50. Szilas, A. P.: Erdölgewinnung 1 9 Lehrbriefe. Bergakademie Freiberg. Fernstudium, 1963., 1965., 484 p. 51. G yulay Z.: Rezervoirmechanik. Band 1, Thermodynamik der Lagerstättenflüssigkeiten, Freiberg, p. Band 2. Petrophysik. Freiberg p. Band 3. Planung des Anbaues von Flüssigkeits- und Gaslagerstätten. Freiberg, p. 52. Szilas A. P.: Production and Transport of Oil and Gas. Akadémiai Kiadó. Budapest és Elseviel SCPC Amsterdam Oxford New York közös kiadása p. Második átdolg. kiadás, Budapest Amsterdam Oxford New York Tokyo p. 53. Szilas A. P.: Dobicsa i. transport nefti i. gaza I II. Nedra, Moszkva, 640 p. (1980) 54. Szilas A. P.: Erdölfördertechnik. ITE Eng. Clausthal 265 p. (1984) 55. Szilas A. P.: Hidraulika. Tankönyvkiadó, Budapest, 140 p. (1962) 56. Bán A.: Áramlástan, Tankönyvkiadó, Budapest, 306 p. (1970) 57. Szilas, A. P.: Kőolaj és földgáz, Műszaki értelmező szótár 28. Terra, Budapest, 139 p. (1967) 58. A lliquander ö. Szabó Gy.: Bányászat II. Fluidumbányászat. Műszaki értelmező szótár 66, Akadémiai Kiadó, Budapest, 459 p. (1987) 59. Erdey G rúz T.: Természettudományi Lexikon 1 7. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest ( ) 60. P olinszky K. K enyeres A.: Műszaki Lexikon I III. + kiég. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, (1970, 1972, 1974, 1978) 1088, 1104, 982, 1005 p Az OKGT között elért kőolajés földgázkutatási és -termelési, termékgyártási eredményei, OKGT, Budapest, (1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987) 72. Szurovy G.: A korszerű forgó (rotary) fúrás. MTI, Budapest, 212 p. (1949) 73. Alliquander ö.: A rotari fúrás időszerű kérdései és eszközei, Mérnöki Továbbképző Intézet, 2396., Budapest, 131 p. (1955) 74. A lliquander ö.: A z olajfúrás múltja, jelene és jövője. Mérnöki Továbbképző Intézet 4104, Budapest, 60 p. (1962) 75. A lliquander Ö.: A rotari fúrőszerszám és öblítése. Mérnöki Továbbképző Intézet Budapest, 184 p. (1964) 76. A lliquander ö.: Rotarifúrási technológia, Geológia III. Mérnöki Továbbképző Intézet 4286, Budapest, 174 p. (1964) 77. A lliquander ö.: Nyitott-lyuk rétegvizsgálat. Mérnöki Továbbkéoző Intézet , Budapest, 36 p. (1966) 78. Alliquander Ö.: A vízkutatás korszerű módszerei. Mérnöki Továbbképző Intézet 4633., Budapest, 85 p. (1968) 79. AlUquander ö.: Gyémántfúrás. Mérnöki Továbbképző Intézet, p. (1965) 80. A lliquander ö.: Fúróturbina, turbo-rotari fúrás. Mérnöki Továbbképző Intézet, 4338, Budapest, 87 p. (1965) 81. Alliquander ö.: Fúrólyukak kitörése, kitörésvédelem. Mérnöki Továbbképző Intézet p. (1965) 82. Falk R.: Hidraulikus hajtóművek a rotari fúrás üzemében. Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 28 p. (1954) 83. Szilas A. P.: Kőolajtermelés. Olajmérnök továbbképző előadások. Felsőoktatási Jegyzetellátó V. Budapest, 509 p. (1963) 84. Szepesi J.: A mérnöktovábbképzés helyzete és feladatai a fluidumbányászat területén. Kőolaj és Földgáz p (1985) 85. Alliquander ö.: Mérnöktovábbképzés a kőolaj- és földgázbányászatban. Kőolaj és Földgáz p (1976) 86. Gyulay Z.: Bányamérnök-továbbképzés a XIX. században. BKL Bányászat különszám (1975) 87. Gyulay Z.: Olaj-, gáz- és víztermelés anyag- és energiamérlege. Mérnöki Továbbképző Int. Buda-' pest 16 p. (1972) 88. Majerszky B. Pákozdi P.: A mélyfúrás korszerű iszapöblítése és öblítőrendszere. A vízkutatás és feltárás gépi berendezéseinek korszerű kialakítása, különös tekintettel a hidrodinamikus hajtóműelemek alkalmazására. 142 p. Mérnöki Továbbképző Intézet 4636 Budapest (1968) 89. Alliquander Ö. Gilicz B.: A kiegyensúlyozott fúrás elméleti alapjai és gyakorlati feltételei I III. NIMDOK Szakíród. Tájékoztató, 210, 220, 104 p. Budapest (1971, 1972, 1973) 90. Alliquander ö. Gyulai Z. Szepesi J.: Folyadékos kőzetrepesztés I II. NIMDOK Szakíród. Táj. Budapest, , 182 p. 91. Alliquander ö. Szepesi J.: Fluidumtároló kőzetek savazása. NIMDOK Szakirodalmi Tájékoztató Budapest, 89 p. (1977) 92. Szepesi J.: Mélyfúrás A tároló formációk serkentő kezelésének alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 244 p. (1985) 93. Szepesi J.: Mélyfúrás A kitörésvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 154 p. (1982) 94. Cseley A.: Mélyfúrás Iszaptechnológiai számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, (1987) Megjelenés alatt. 95. Mating В.: Kőolaj- és földgázbányászat, Tankönyvkiadó, Budapest, 163 p. (1972) 96. Tóth J.: Áramlástan II. Tankönyvkiadó, Budapest, 156 p. (1979) 97. Mating В. Tóth J.: Rezervoármérnöki számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, 339 p. (1969, 1982) 98. Bobok E.: Geotermikus energiatermelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 246 p. (1987) 99. Bobok E.: Áramlástan bányamérnököknek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 467 p. (1987) 100. Boldizsár T.: Vízbányászat, Tankönyvkiadó, Budapest 222 p. (1982) 101. Gyulay Z.: Információszolgálat az olajbányászatban. Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat p (1972) 102. Gyulay Z.: Az információ szerepe a műszaki fejlesztésben. Kőolaj és Földgáz p (1970) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám 67 p. (1969) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám, 110 p. (1970) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. 130 p. (1971) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése Bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám 160 p. (1972) A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1973) :A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, biblográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1974) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1975) 38 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (19S8. év), 1. szám

7 : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1976) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1979) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1981) : A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlődése, bibliográfiai tanulmány, Kőolaj és Földgáz különszám. p (1983) 114. Alliquander ö. Jesch A.: A mélyfúrás és a mélyfúrási geofizikai műszaki fejlődése, elemző tanulmány, OKGT AGEL Budapest, p Alliguander ö. Jesch A.: A mélyfúrás és a mélyfúrási geofizika műszaki fejlődése; Elemző tanulmány OKGT AGEL. Budapest, Kidolgozás, ill. megjelenés alatt Alliquander Ö. Arnold, W. Gyulai Z.: Fortschrittsbericht 1967/68. Welttörderung von Kohlenwasserstoffen, Bohrlochhgeophysik. Prospektionsseismik, Tiefenelektrik, Spülungstechnik, Meeresbohren, Erdölförderung, Erdgasgewinnung, Untergrundsspeicherung, Reservoirmechanik, Nukleare Sprengungen, Flachbohrtechnik, Brunnenbau, Bohrphalgründungen, Schürfbohrtechnik, Injektiornstechnik, Schachtbohrtechnik. Band I II. 308 p. Bergakademie, Freiberg (1969) 117. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Weltförderung von Kohlenwasserstoffen, Bohrlochgeophysik, Prospektionsseismik, Tiefenelektrok, Meeresgeophysik, Tiefbohrtechnik, Gosslochbohren, Erdöl-Erdgasgewinnung, Reservoirmechanik, Untergrundsspeicherung, Bergakademie Freiberg, 1970, Band I II. 414 p Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Erkundungsgeophysik, Bohrlochgeophysik, Tiefbohrtechnik, Flachbohrtechnik, Grosslochbohren, Weltförderung von Kohlenwasserstoffen, Erdöl-, Erdgas Gewinnung und -Transport,, Reservoirmechanik, Untergrundspeicherung, Unterirdische Atomsprengungen. Band I II. Bergakademie Freiberg, 457 p. (1972) 119. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay. Z.: Fortschrittsbericht Erkundungsgeophysik. Bohrlocgeophysik, Tiefbohrtechnik, Meeresbohren Flachbohrtechnik, Injektionstechnik, Grosslochbohren, Förderung von Kohlenwasserstoffen, Erdöl-, Erdgas-Gewinnung und -Transport, Reserviormechanik, Untergrundspeicherung. Band I II III. Bergakademie, Freiberg, 521. p. = Alliquander ö. Arnold. W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl-, und Erdgasgewinnung Band I II II. Bergakademie Freiberg 520 p. (1973) 121. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht 1973., Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinnung und verwandte Gebiete. Band I II III. Bergakademie Freiberg, 546 p. (1975) 122. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinung und verwandte Gebiete. Band I II III. Bergakademie Freiberg, 548 p. (1976) 123. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinnung und verwandte Gebiete. Band I II III. Bergakademie Freiberg, 563 p. (1979) 124. Alliquander ö. Arnold, W. Gyulay Z.: Fortschrittsbericht Bohrtechnik, Erdöl- und Erdgasgewinnung und verwandte Gebiete, Band I II III. Bergakademie Freiberg, 563 p. (1979) : Fúrómesteri szaktanfolyam: Termelés 17 p. Fúrás 12 p., 45 p. Elektrotechnika 6 p. Elsősegély 5 p. Tűzoltás 2 p., Adminisztráció G p. Vegytan 13 p. Geológia 4 p. Kutatás 3 p. Bányajog 3 p. ÖsÖszesen 123 p. (litografált kézirat). Nagykanizsa Szurovy G. Buda E.: Az olajbányászat fúrómestere. Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó V. Budapest 514 p. (1951) FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (19S8..év), 1. szám M unkácsi Z. Csigó J.: Mélyfúrás I. (1958) 240 p. Műszaki Könyvkiaodó, Mélyfúrás II. (1958) 250 p. Műszaki Könyvkiadó Csigó J.: Fúrási technológia I. (1974) 250 p. Műszaki Könyvkiadó Csath B. Hollanday J. Kóta K.: Mélyfúró és kútüzemeltető Szakmai Ismeretek III. (1976) p Műszaki Könyvkiadó N ém eth S.: Mélyfúró és kútüzemelő Szakmai Ismeretek I. (1972. p. 99. Műszaki Könyvkiadó) 131. Kóta K.: Mélyfúró és Kút üzemelő Szakmai Ismeretek II. (1972. o Műszaki Könyvkiadó) 132. Császár B.: Fúrási technológia I. (1987. p. 193.) Műszaki Könyvkiadó Szurovy G.: Kőolajtermelés. (1958) p Műszaki Könyvkiadó Rácz D.: Kőolaj- és földgáztermelés I. (1963) p Műszaki Könyvkiadó Auersw ald J. H etyési I. Kardos A.-né Lányi T.: Kőolaj- és földgáztermelés (szakközépiskolai tankönyv) II. o. (1973) p Műszaki Könyvkiadó Jászberényi Zs. Szittár A.: Kőolaj- és födgáztermelés (szakközépiskolai tankönyv) III. o. (1972) Műszaki Könyvkiadó p Jászberényi Zs. Gyana S.: Kőolaj- és földgáztermelés (szakközépiskolai tankönyv, IV. o. ) (1976) Műszaki Könyvkiadó p Gáspár I. K ele A.: Kőolajbányászati géptan I. (1963). Kőolajbányászati géptan II. (1964) p Műszaki Könyvkiadó Bangó Z. Balogh A.: Géptan I. (1971. p. 200) 140. Balogh A. Gáspár I. K rem zer F.: Géptan III. (1972) p Műszaki Könyvkiadó Kocsi T.: Geológia I. (1972) p Műszaki Könyvkiadó Kocsi T. Szalánczi Gy. Csíky G.: Geológia II. (1973) p Műszaki Könyvkiadó Kocsi T.: Földméréstan (1975) p Műszaki Könyvkiadó A lliquander Ö.: A magyarországi rotarifúrásos szénhidrogén-kutatás és -feltárás félévszázados története 1937 és 1987 között, s a fúrás technikájának jövője. Kőolaj és Földgáz p (1987) 145. Övári A.: Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület jubileumi évkönyve Kőolaj- és földgázbányászat, p OMBKE, Budapest, (1972) 146. A lliquander Ö.: A rotari fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 575 p. (1968). Utánnyomat, Nagykanizsa, A lliquander Ö.: Das moderne Rotarybohren, Deutsche Verlagf Srűndstoffind. 2. Auflage 437 p. Leipzig (1968). Reprint. Lelle p. Dr. Ödön Alliquander Ernő Buda New contributions to the 50th anniversary of the national oil and natural gas production and to the sem i-centennial history of the Oil-, Natural Gas and W ater Industry Section of the Association of Hungarian M iners and Foundry W orkers The history of w ell В 1 discovery hole located on a gas cap detected as a result of renewed geophysical measurements of the Budafapuszta brachyanticline, structure delineated with a corrected axis, and of w ell B 2, the first producing well ever operated in the oilfield, is outlined. The resulting setting-in of regular oil production marked the beginnings of the Hungarian oil and natural gas production. The initiation and the expansion of the relevant literature rooted in the competent scientific association are sketched in the light of the text-books, manuals and professional books and periodicals published. 39

8 Dr. Ödön Alliquander Ernő Buda Beitrag zur fünzigjährigen G eschichte der ungarischen Erdöl- und Erdgasförderung und zum beinahe fünfzigjährigen Jubiläum der Gründung der Sektion Erdöl-, Erdgas- und W asser-bergban des Ungarischen Berg- und H üttenm ännischen Vereins Es wird die Geschichte der durch die neuen geophysikalischen Messungen der Brachyantiklinale von Budafapuszta nachgewiesenen und auf eine Gaskappe mit korrigierter Achse angelegten Entdeckungsbohrung В 1 sowie der dementsprechend festgesetzten ersten Feldaufschliess- und Förderbohrung В 2 geschildert. Die demzufolge vor einem Halbjahrhundert in Angriff genommene regelmässige Erdölförderung markierte die Anfäge der einheimischen ungarischen Erdöl- und Erdgasförderung. Die im Rahmen einer fachlichen wissenschaftlichen Gesellschaft entstandene Fachliteratur entwickelte und verbreitete sich w ie sie im Lichte der einschlägigen Lehr-, Fach- und Handbücher und Fachzeitschriften wiederspiegelt sind. Д-р Эдён Алликвандер Ернё Буда К пятидесятилетию разработки месторождений нефти и газа в Венгрии и юбилею почти полвека со дня учреждения секции Нефтегазовой промышленности и водоснабжения Общегосударственной ассоциации горного дела и металлургии Рассматривается история скважины-первооткрывательницы Б I, проложенной с корректированной осью на газовой шапке, выявленной новыми геофизическими измерениями в пределах брахиантиклинали Будафапуста, а также пробуренной впоследствии первой эксплуатационной скважины Б 2. Вслед за регулярной разработкой и добычей нефти, начатой таким образом, была создана отечественная нефтегазовая промышленность. Дается очерк возникновения и развертывания научно-технической литературы нефтепромыслового дела в рамках профессиональной научной-технической ассоциации в свете роста специальных учебников, руководств и справочников, а также специальной периодики. 40 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X I. évfolyam (1988. év), 1. szám

Jubileumi rendezvények a Miskolci Egyetemen, 2001. szeptember 21-22.

Jubileumi rendezvények a Miskolci Egyetemen, 2001. szeptember 21-22. Jubileumi rendezvények a Miskolci Egyetemen, 2001. szeptember 21-22. Az egykori és jelenlegi hallgatók, valamint tanáraik 2001 szeptemberében az olajmérnökképzés 50. évfordulóját ünnepelték a Miskolci

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás

Részletesebben

A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen

A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen Szűcs Péter és Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti

Részletesebben

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/

Részletesebben

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat 1 Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat Soós Józsefné Bevezetés Évszázadunk első felében az ipar és a közlekedés rohamos fejlődése igényt teremtett a leggazdaságosabban felhasználható energiaforrások,

Részletesebben

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án.

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án. BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- SZIGORÚAN TITKOS! 2 1 /1 /1 9 6 5. H atá ly o nk ív ü lh ely ezv e:9/76.m in iszterip aran c s A MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERÉNEK 001. s z á m ú PARANCSA Budapest,

Részletesebben

Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem. www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat.

Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem. www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat. Mecsek Sopianicum Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Szerkesztő: Fazekas Imre E-mail: fazekas.hu@gmail.com Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat Soós

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

Atermálvíz-hasznosítás jelene és jövôje a

Atermálvíz-hasznosítás jelene és jövôje a HAZAI HÍREK Szakmai nap a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Mûszaki Középiskola gyakorlótelepén. (Nagykanizsa, 2000. március 22.) A rendezvény védnöke: dr. Boros Imre, a PHARE-programot koordináló tárcanélküli

Részletesebben

A szakmagyakorlási jogosultságok és a továbbképzés követelményrendszerének változásai

A szakmagyakorlási jogosultságok és a továbbképzés követelményrendszerének változásai A szakmagyakorlási jogosultságok és a továbbképzés követelményrendszerének változásai A 266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet sok változást hozott: egyértelműbbek a jogosultságok EU konform több jogosultság

Részletesebben

MOL MAGYARORSZÁG KUTATÁS-TERMELÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA. Szolnok, 2015.07.02

MOL MAGYARORSZÁG KUTATÁS-TERMELÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA. Szolnok, 2015.07.02 MOL MAGYARORSZÁG KUTATÁS-TERMELÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA Szolnok, 2015.07.02 A MOL CSOPORTRÓL MOL US PLAYS SIGNIFICANT ROLE IN MOL GROUP US A MAGYAR MÚLT ÉS JELEN A MAGYAR SZÉNHIDROGÉNIPAR TÖRTÉNETE

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

Geotermikus oktatás, továbbképzés nem csak magyarul!

Geotermikus oktatás, továbbképzés nem csak magyarul! Geotermikus oktatás, továbbképzés nem csak magyarul! Dr. Tóth Anikó Nóra Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztálya Budapest, 2014. május 29. Geotermikus

Részletesebben

II. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK

II. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK A Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézete, az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága MAB Bányászati Szakbizottság, Szénhidrogénipari és Geotermikus Albizottság, az OMBKE Egyetemi Osztálya közös szervezésében

Részletesebben

021. sz á m ú PARANCSA

021. sz á m ú PARANCSA f BELÜGYM INISZTÉRIUM S z ig o r ú a n titk o s! Szám: 10-21/21/1967. é A M a g y a r N é p k ö z tá r sa s á g B e lü g y m in i s z t e r é n e k 021. sz á m ú PARANCSA Hatályonkívülhelyezve:10-21/26/72

Részletesebben

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Hatályonkívülhelyezve:08/1970 M ó d o s í t v a BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- : 0 1 6 / 6 6. m i n h. u t. SZ IG O R Ú A N TITKOS! 2 4 /2 3 /1 9 6 5. Hatályonkívülhelyezve:08/1970 A M A G Y A R N ÉP K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK

Részletesebben

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜ GYMINISZTERÉNEK. 5. szám ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1968. évi március hó 12-én. Tárgy: Tanulmányi szabadság

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜ GYMINISZTERÉNEK. 5. szám ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1968. évi március hó 12-én. Tárgy: Tanulmányi szabadság BELÜGYMINISZTÉRIU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1022/5/1968. Hk. 102/8/72. 1 0 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜ GYMINISZTERÉNEK 5. szám ú UTASÍTÁSA Budapest, 1968. évi március hó 12én. Tárgy: Tanulmányi szabadság

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének BELÜGYMINISZTÉRIUM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/5/A/1969. Az 5/1969. számúfőcsoportfőnöki UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi június hó 16-án. Tárgy: Üzemanyag ellátás

Részletesebben

Srágli Lajos: 1937: a felfedezés éve Kőolaj- és földgázkutatások, termelés Magyarországon amerikai tőkével

Srágli Lajos: 1937: a felfedezés éve Kőolaj- és földgázkutatások, termelés Magyarországon amerikai tőkével Srágli Lajos: 1937: a felfedezés éve Kőolaj- és földgázkutatások, termelés Magyarországon amerikai tőkével A magyarországi ipari méretű kőolaj- és földgázbányászat létrejöttének alapfeltételét az adta,

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

ALKALMAZOTT KÉMIA ÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK

ALKALMAZOTT KÉMIA ÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ALKALMAZOTT KÉMIA ÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK Anyagmérnök/Kohómérnők MSc képzés Tantárgyi Kommunikációs Dosszié MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Ö N É L E T R A J Z F O R M A N Y O M T A T V Á N Y SZEMÉLYES ADATOK Név DR. LUKÁCS JÁNOS Cím 3535 MISKOLC (MAGYARORSZÁG), ELŐHEGY U. 48/2. Telefon +36 46 565 111/14 11 Fax +36 46 561 504 E-mail janos.lukacs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET A Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint:

Részletesebben

UTASÍTÁSA A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK ÁBTL - 4.2. -10-26/9/1968 /1. 9. számú. Budapest, 1968. évi október hó 12-én

UTASÍTÁSA A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK ÁBTL - 4.2. -10-26/9/1968 /1. 9. számú. Budapest, 1968. évi október hó 12-én BELÜGYM INISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! Szám: 10-26/9/1968. 5 8 3 H K. 4 / 7 5 / B M. u t. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 9. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1968. évi október hó 12-én ÁBTL -

Részletesebben

DEMOGRÁFIA 3. ÉVF. 2. S Z Á M BUDAPEST

DEMOGRÁFIA 3. ÉVF. 2. S Z Á M BUDAPEST DEMOGRÁFIA N É P E S S É G T U D O M Á N Y I F O L Y Ó I R A T 3. ÉVF. 2. S Z Á M BUDAPEST 19 6 0 A SZE R K E SZ TŐ B IZ O T T S Á G TAGJAI: ACSÁDI GYÖRGY, BARS Y GYULA, ERD EI FERENC, HAH N GÉZA, HUSZÁR

Részletesebben

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest Szolgálati használatra! 018... sz. példány A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK 1. számú PARANCSA Budapest, 1974. évi október

Részletesebben

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László - 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Dr. Márkus László Az erdőtörténeti kutatás sokat m eríthet a régi ábrázolásokról. Az egykorú látképek, vázrajzok, kéziratos térképek elsőrendű

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA A TALÁLKOZÓ VÉDNÖKEI WARVASOVSZKY TIHAMÉR, Székesfehérvár polgármestere Dr. TOLNAY LAJOS, az OMBKE elnöke Dr. PETHÕ JÓZSEF, az OEE elnöke Dr. FORGÓ BÉLA az ALCOA-KÖFÉM Kft. vezérigazgatója A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ

Részletesebben

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k IRODALOM Internationale Abortsituation, Abortbekämpfung, Antikonzeption. (Nem zetközi abortusz-helyzet, abortusz elleni küzdelem, fogam zásgátlás.) Összeállíto tta : prof. dr. med. habil K. H. Mehlan.

Részletesebben

Intelligens Ágensek Evolúciója (Evolution of Intelligent Agents) Készítette: Kovács Dániel László Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem V il l

Intelligens Ágensek Evolúciója (Evolution of Intelligent Agents) Készítette: Kovács Dániel László Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem V il l DIPLOMATERV K o v á c s D á n i e l L á s z l ó 2 0 0 3. Intelligens Ágensek Evolúciója (Evolution of Intelligent Agents) Készítette: Kovács Dániel László Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N épességtudom ányi Kutató Intézet

Részletesebben

Ó Ó ó ö ó

Ó Ó ó ö ó É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó

Részletesebben

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó

Részletesebben

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű

Részletesebben

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö

Részletesebben

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű

Részletesebben

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü

Részletesebben

ű Ú ű ű É Ú ű ű

ű Ú ű ű É Ú ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü

Részletesebben

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú

Részletesebben

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú

Részletesebben

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö

Részletesebben

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű

Részletesebben

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó

Részletesebben

ü ú ú ü ú ú ú ú

ü ú ú ü ú ú ú ú ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á

Részletesebben

É Á Á Ö Á

É Á Á Ö Á É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á

Részletesebben

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö

Részletesebben

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú ú Á ú ű ú ú ű ú ű ű Ö Í ű ű Í ú Í ú Á Í ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú Ö Í ű ű Í ű Ö Í Í Í ű Í ű Í ú ű ú Í Í ú ú ú ú Í ú Ü Á ú ű ú ű ű Í Í Í ű ú Ö ú ű ű Í Í Í Í ű ű Í

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév II. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 2 (német) Tanszék:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév I. évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 1. (német)

Részletesebben

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Iktatószám: GKM/4330/ /2007 A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről és ról szóló 12/2004. (II. 13.)

Részletesebben

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í ö á ő ü ó ü ö á á ó ö Ö á á ő ü á ö á ó ó ó ö á í ö á ó ő ó ö á ü í á í á á á ó ó ó á á á ó ó ő ő ö ő ő á ó Á á ü ö á á ö á ü ó á ü ő á á á ő ő á á á ö Ö á Í á Ö á ö á á Í ü á ű á í á á ó ö ő á á í ó ö

Részletesebben

EZ ÉVBEN LENNE 70 ÉVES DR. h.c. DR. DEBRECZENI ELEMÉR OKLEVELES BÁNYAGÉPÉSZMÉRNÖK

EZ ÉVBEN LENNE 70 ÉVES DR. h.c. DR. DEBRECZENI ELEMÉR OKLEVELES BÁNYAGÉPÉSZMÉRNÖK A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 70. kötet, (2006) p. 5-10 EZ ÉVBEN LENNE 70 ÉVES DR. h.c. DR. DEBRECZENI ELEMÉR OKLEVELES BÁNYAGÉPÉSZMÉRNÖK Dr. Ladányi Gábor tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

u ká a tű ik fel a desig szó, igaz, aga a í és a kötet is angol elvű. Utóbb már a magyar könyv címében, illetve a most tárgyalt munka

u ká a tű ik fel a desig szó, igaz, aga a í és a kötet is angol elvű. Utóbb már a magyar könyv címében, illetve a most tárgyalt munka 1 Bírálat Ernyey Gyula: Design: Tervezéselmélet és termékformálás 1750 2010 c. akadémiai doktori munkájáról (Megjelent a Ráday Könyvesház gondozásában Budapest, 2011.) A űvészettörté et sajátos területe

Részletesebben

Szurovy Géza emlékezete

Szurovy Géza emlékezete Földtani Közlöny 130/3, 559-565 (2000) Budapest Szurovy Géza emlékezete 1917-1999 Dr. SZUROVY Géza, geológus, a műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, szakíró, a Magyar Földtani Társulat volt

Részletesebben

1. tétel. 2. tétel. 3. tétel. 4. tétel

1. tétel. 2. tétel. 3. tétel. 4. tétel MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar UNIVERSITY OF MISKOLC Faculty of Earth Science & Engineering Kőolaj és Földgáz Intézet Petroleum and Natural Gas Institute H-3515 Miskolc- Egyetemváros, Hungary

Részletesebben

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre 335 A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK Nagy Domokos Imre A Dunakanyar Tájékoztató (r ö v id itv e : DkT) a Dunakanyar Intéző B iz o ttsá g évente két-három alkalommal

Részletesebben

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 3/1979. számú

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 3/1979. számú BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10-22/3/ 1979. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 3/1979. számú P A R A N C S A a Belügyminisztérium polgári állománya képesítési követelm ényeinek szabályozásáról

Részletesebben

Egyesületi nagyrendezvények

Egyesületi nagyrendezvények VII. ADATOK, INFORMÁCIÓK AZ EGYESÜLET 1992 2002 KÖZÖTTI MÛKÖDÉSÉRÔL Egyesületi nagyrendezvények Hazai rendezvények Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati egyesület alapításának 100. évfordulója alkalmából

Részletesebben

2004 Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Okleveles Könnyűipari Mérnök

2004 Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Okleveles Könnyűipari Mérnök Szakmai önéletrajz Email: szabo.orsolya@rkk.uni-obuda.hu Felsőfokú tanulmányok 2008 - Nyugat Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola (doktoranduszhallgató)

Részletesebben

OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK. képzési és kimeneti követelmények

OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK. képzési és kimeneti követelmények OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények 1. A mesterképzési szak megnevezése: olaj-és gázmérnöki (Oil and Gas Engineering). A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE Dr. Varga Emilné Dr. SZŰCS Edit Dr. PAPP Péter Debreceni Egyetem, AMTC Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról

TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium Levelező Tagozata 9400 Sopron, Szent György u. 9. Pf. 26. TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról Iskolánk az Erdészeti és vadgazdálkodási technikus (OKJ:

Részletesebben

KOHÁSZATI LAPOK TARTALOM. A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg. Hosszú és rögös volt a felfedezések útja Pusztaföldvárig!...

KOHÁSZATI LAPOK TARTALOM. A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg. Hosszú és rögös volt a felfedezések útja Pusztaföldvárig!... BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Alapította: PÉCH ANTAL 1868-ban A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg. Kõolaj és Földgáz 2008/7. szám Hungarian Journal of Mining and Metallurgy

Részletesebben

KÚTFEJSZERELVÉNY TOLÓZÁRAK

KÚTFEJSZERELVÉNY TOLÓZÁRAK KÚTFEJSZERELVÉNY TOLÓZÁRAK www.otindustries.eu Tartalomjegyzék 4 Kútfejszerelvény tolózárak 6 Tervezési jellemzők 6 Konstrukciós jellemzők 7 Típusválaszték 8 KFT/A típusú tolózár 12 KFT/AK típusú tolózár

Részletesebben

Gépipari Technológiai Intézet

Gépipari Technológiai Intézet Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépipari Technológiai Intézet FOGLALKOZTATÁSI TERV ÉS TANTÁRGYI ISMERTETŐ Egyszerűsített értékelésű tantárgyakhoz Tartalom 1. Általános adatok...1 1.1. A tantárgy

Részletesebben

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! B E LÜG Y M I N IS ZTÉR I U M E G É S Z S É G Ü G Y I O SZ T Á L Y ÜGYRENDJE BELÜGYM INISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! Jóváhagyom! Budapest,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki 2. Az alapképzési

Részletesebben

KOHÁSZATI LAPOK. A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg.

KOHÁSZATI LAPOK. A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK A kiadvány a MOL Nyrt. támogatásával jelenik meg. KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Alapította: PÉCH ANTAL 1868-ban Kõolaj és Földgáz 2012/7. szám Hungarian Journal of Mining and Metallurgy

Részletesebben

Kulturális menedzser szakirányú továbbképzési szak

Kulturális menedzser szakirányú továbbképzési szak Edutus Főiskola szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.28. A szak alapadatai: Cultural Manager Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus Főiskola FI38139 Címe 2800 Tatabánya,

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

KRONOLÓGIA A HAZAI KÖNYVTÁROSKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMMEL K ISÉRÉSÉH EZ FUTALA TIBOR

KRONOLÓGIA A HAZAI KÖNYVTÁROSKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMMEL K ISÉRÉSÉH EZ FUTALA TIBOR 137 KRONOLÓGIA A HAZAI KÖNYVTÁROSKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMMEL K ISÉRÉSÉH EZ FUTALA TIBOR A Könyvtári Figyelőnek ez a könyvtárosképzéssel foglalkozó száma sajnos rengeteg teljesnek nem

Részletesebben

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás 1 Dr. Horváth Csaba Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet egyetemi docens, intézetigazgató horvath.csaba@rkk-obuda.hu okl. gépészmérnök (BME) gépészeti

Részletesebben

ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS HALLGATÓINAK Hódmezővásárhely 2010. TARTALOMJEGYZÉK A szakdolgozat készítésének törvényi háttere, indoka

Részletesebben

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január

ad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január ad. 40.964/2004. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2005. január 2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Személyi adatok. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév / Utónév(ek) Dr. Komjáthy László. Fax(ok) E-mail(ek) komjathy.laszlo@zmne.

Europass Önéletrajz. Személyi adatok. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév / Utónév(ek) Dr. Komjáthy László. Fax(ok) E-mail(ek) komjathy.laszlo@zmne. Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Dr. Komjáthy László komjathy.laszlo@zmne.hu magyar Születési dátum 1959.12.30. Neme férfi Szakmai tapasztalat

Részletesebben

Személyi-foglalkozási adatlap

Személyi-foglalkozási adatlap Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. A költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási száma: 597649000 - megnevezése:

Részletesebben

DR. WACHTLER ISTVÁN. Egyetemi tanár / professor emeritus

DR. WACHTLER ISTVÁN. Egyetemi tanár / professor emeritus SZEMÉLYI ADATOK DR. WACHTLER ISTVÁN Magyarország, 3200 Gyöngyös, Virág u 38/1 +36-37-312 916 Wachtler.istvan@uni-eszterhazy.hu Neme Férfi Születési dátum 1945.12.05. Állampolgárság Magyar POZÍCIÓ / BEOSZTÁS

Részletesebben

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK A HAZAI FOLYÓIRATOKBAN (1778 1873) A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István

Részletesebben

Lévai András. életútja, munkássága, az energetikai oktatás kezdetei. Dr. Gács Iván ny. egyetemi docens. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Lévai András. életútja, munkássága, az energetikai oktatás kezdetei. Dr. Gács Iván ny. egyetemi docens. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Lévai András életútja, munkássága, az energetikai oktatás kezdetei Dr. ny. egyetemi docens BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1/16 Életútja Született: 1908. december 22. Oravicán (Erdély) Középiskola:

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

:10-948/75 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK

:10-948/75 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10 2 1 /5 /1 9 6 5. H K :10-948/75 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 005. szám ú PARANCSA Budapest, 1965. évi január hó 30-án. Az MSZMP Központi Bizottság

Részletesebben

ASzent Borbáláról készült alkotásokat, relikviákat

ASzent Borbáláról készült alkotásokat, relikviákat EGYESÜLETI HÍREK Hogyan tovább kôolaj- és gázipar? A 16. Kôolaj Világkongresszus (WPC) fôbb üzenetei (2000. december 12., MOL Rt. Székház.) AMagyarhoni Földtani Társulat, az OMBKE és a Magyar Kémikusok

Részletesebben

A 26. sorszámú Fluidumkitermelő technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 26. sorszámú Fluidumkitermelő technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 26. sorszámú Fluidumkitermelő technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 544 02 1.2.

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben