Zoltán újratemetve, avagy egy ke ézárt falu története

Átírás

1 Vissza a hírekhez Zoltán újratemetve, avagy egy keézárt falu története A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok... Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játék. A darab szerzője, Zelei Miklós 1994 óta kutatja Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét (amit meg is írt A kettézárt falu című kötetben). Az ikerfalu a magyar királyság szerves része volt 1920-ig, ekkor Csehszlovákiához került. Az első bécsi döntés után újra Magyarországhoz tartozott. A második világháborút követően, amikor a Szovjetunió nyugatra tolta határait s bekebelezte Kárpátalját, az ikerfalu kisszelmenci része a Szovjetuniónak, Nagyszelmenc újra Csehszlovákiának jutott, a határt pedig a falu főutcáján húzták meg.

2 A szerzőnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a kettézárt falu ügye nemzetközi visszhangot kapott, és Szelmenc főutcáján végül elbontották a még a rendszerváltás után is álló vasfüggönyt, és december 23-án megnyitották a határátkelőt. A Zoltán újratemetve című tragigroteszkben Zelei Miklós az idestova húsz éve folyó különös határkutatás tapasztalatait összegzi. Egzisztencializmusa Azért vagyunk a világon, hogy otthon is idegenben legyünk benne a humanizmust ébreszti föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli. A 17 óra 30 perckor kezdődő beszélgetés résztvevői: - Zelei Miklós író, a darab szerzője - Heltai Csaba fotós, a Naonal Geographic művésze vezetője, - Tóth István történész, nyugalmazo főkonzul, - Veres Péter gazdálkodó (Kisszelmenc), - Jefcsák Károly önkormányza képviselő (Nagyszelmenc), - Vidnyánszky Ala az előadás rendezője Moderátor: A. Szabó Magda Fotó: MTI

3

4 Zelei Miklós az MTI-nek beszélt az eseményről: Zelei Miklós elmondta: az előadás kísérőprogramjaként fotókiállítást rendeznek barátja, Heltai Csaba, a National Geographic magyarországi kiadásának művészeti vezetője, tipográfus, fotós képeiből, aki a kezdetektől fogva gyakran vele tartott és a szelmenci határt mindkét oldalról fotózta. Az író kiemelte: Heltai Csaba végigfotózta, ahogy az ukrán katonák bontják a szelmenci vasfüggönyt 2005 augusztusában. "A képanyag nemcsak azt az örömteli eseményt mutatja meg, hogy a vasfüggöny végre eltűnt, hanem azt is, hogy mekkora a történelmi késedelem itt Közép-Európa keleti fertályán" - mondta, hozzátéve, hogy a magyar-osztrák határon a rendszerváltás idején bontották a vasfüggönyt, tőlünk keletebbre azonban nem. A Szovjetunió szétesett, Csehszlovákia szétvált, de Sztálin vasfüggönye megmaradt és még több mint egy évtizedig ott állt. Hozzá tette: a színházban fotó bemutatására van lehetőség, ám ennyi képben sok mindent el lehet mondani egy történetről. A tárlat 3-4 hétig látható. A szerző a történetet a 2000-ben megjelent A kettézárt falu című dokumentumregényében írta meg és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt. A színdarab a II. világháború végén egy lakodalommal indul, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül. Az előadás főszerepeiben Rácz József és Tarpai Viktória látható, a díszlet és a jelmez Alekszandr Belozubmunkája. A darabot eddig két nyáron, szabadtéren játszották: 2013 júliusában mutatták be először a Zsámbéki Színházi Bázison, a múlt nyáron pedig a Gyulai Várszínház tűzte műsorra. Zelei Miklós elmondta: a Nemzeti Színházbeli premiert követően november 21-én Beregszászon mutatják be a darabot. Arról beszélt, hogy az a háborús borzalom, ami Kelet-Ukrajnában történik, Nyugat-Ukrajnában kisebb mértékben érződik: menekültek jönnek, katonának is jelentkeznek, elvisznek fiatal embereket. Hozzátette: a zsámbéki bemutató idején, tavaly nyáron még nem gondoltak arra, hogy megidézik a valóságot azzal, hogy a rakétabázisra vitte Vidnyánszky Attila a darabot. "A dolgok ott szorosabb időhatárokon belül ismétlődnek, úgy látszik" - mondta, hozzátéve: érdekli, mennyire kap más hangsúlyokat most a történet. Kiemelte: a hangsúlyeltolódás a beregszászi előadáson lesz igazán érzékelhető. Az író szerint a darab ottani bemutatóját ahhoz az évfordulóhoz kapcsolódva tartják, hogy 1944 novemberében kezdték el a Gulágra vinni a magyar férfiakat. A tragikus esemény 70. évfordulóján emlékkonferenciát is rendeznek. "Ezek csupa olyan dolgok, amelyekről évtizedeken át nemhogy nem tanulhattunk az iskolában, de el is voltunk zárva ezektől az információktól" - mondta, kiemelve, hogy maga Kisszelmenc nem is volt rajta a szovjet térképeken, mert a falu létezését is eltitkolták. "Azt várom a beszélgetésektől, az előadástól és saját magamtól is, hogy visszaírjuk ezeket a történeteket a kultúránkba és színvonalas, öniróniától sem mentes művekben mondjuk el magunknak és a világnak a történelmi sorsfordulóinkat" - fogalmazott, hozzátéve: céljuk, hogy a fiatalok érdeklődését is felkeltsék. "Amíg Kárpátalján lesznek magyarok olyan számban, hogy kulturális tényezőnek is számítanak - és remélem, hogy ez mindig így lesz -, addig ezt a darabot, azt hiszem, játszani fogják, mert olyan történetet mond el, amelynek nincs túl nagy irodalma, színházban, filmen nem igazán jelent még meg" - mondta.

5 A szerző elmondta: a Zoltán újratemetve az első műve, amelyet egy színház műsorra tűz. A darab nem a dokumentumregény adaptációja, néhány meglévő motívumot felhasználva az alaphelyzetre új történetet írt. Kiemelte: a színházi előadás által a történet több emberhez eljuthat és miután a darabban a valós szituációra egy fikció épül, az egyedi történetet közös történetté tudta emelni. "Az a mániám, hogy folyamatosan a felszínen tartom ezt a témát" - fogalmazott Zelei Miklós. (MTI) (2014. november 14.) ELŐADÁS Zoltán újratemetve Elérhetőségek Szervezési osztály - jegyiroda Budapest VI. ker. Andrássy út 28. Telefon: , , szervezes@nemzeszinhaz.hu Jegypénztár a színházban Budapest IX. ker. Bajor Gizi park 1. Telefon: Részletesen a Jegyinformáció menüpontban 2015 Nemze Színház. Minden jog fenntartva. Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

6 Műsor Zelei Miklós Zoltán újratemetve SZÍNMŰ Az előadásról Örökre menyasszony és vőlegény maradtak, akiket a történelem által meghúzo határ választo el egymástól, és még halálukban sem nyugodhatnak egymás melle, egy temetőben. Egy koporsó tragigroteszk útja az ukrán-szlovák határon, nem sokkal a szovjet birodalom összeomlása után Tovább a teljes szinopszishoz Korhatár nélkül. 2 óra 10 perc, szünet nélkül. Gyimocska szovjet közhatárőr Zoltán Zoltán Juli Pártszekretár Jancsi Pártszekretár Jancsiné Dr. Zoltan idegsebész Anna Izumrud Abdullovics Szultannuradov Lityinant Glubinko Tejbusz Irina Szergejevna Bözse néne kolhozista Jenci bácsi Pásztor Elemér helyi római katolikus pap John Zoltán Mary Danyiela Újságíró Díszlet- és jelmeztervező Melnyicsuk Oleg Rácz József Tarpai Viktória Szabó Imre Béres Ildikó Kacsur András Vass Magdolna Ivaskovics Viktor Sőtér István Orosz Melinda Kacsur Andrea Varga József Tóth László Ferenci Ala Gál Natália Domáreckájá Júlia Orosz Ibolya Olekszandr Bilozub

7 Rendező Vidnyánszky Ala (Lőrincz Csaba emlékére) További információk az előadásról A Nemze Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemze Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciója. Bemutató időpontja: november 17. a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemze Színház vendégjátéka ZOLTÁN ÚJRATEMETVE Elérhetőségek Szervezési osztály - jegyiroda Budapest VI. ker. Andrássy út 28.

8 Telefon: , , Jegypénztár a színházban Budapest IX. ker. Bajor Gizi park 1. Telefon: Részletesen a Jegyinformáció menüpontban 2015 Nemze Színház. Minden jog fenntartva. Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

9 Műsor Zelei Miklós Zoltán újratemetve SZÍNMŰ Szinopszis Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyuga határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz. A Szovjetunió nyuga vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet csehszlovák, majd ugyani, de már ukrán szlovák határon, a világhírre juto keézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok... Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra viék. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A haloat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség udvarán temek el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya melle újratemesse, ami ezúal sem sikerül Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulaszto lehetőségekre is rámutató groteszk játék. A darab szerzője, Zelei Miklós 1994 óta kutatja Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét (amit meg is írt A keézárt falu című kötetben). Az ikerfalu a magyar királyság szerves része volt 1920-ig, ekkor Csehszlovákiához került. Az első bécsi döntés után újra Magyarországhoz tartozo. A második világháborút követően, amikor a Szovjetunió nyugatra tolta határait s bekebelezte Kárpátalját, az ikerfalu kisszelmenci része a Szovjetuniónak, Nagyszelmenc újra Csehszlovákiának juto, a határt pedig a falu főutcáján húzták meg. A szerzőnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a keézárt falu ügye nemzetközi visszhangot kapo, és Szelmenc főutcáján végül elbontoák a még a rendszerváltás után is álló vasfüggönyt, és december 23-án megnyitoák a határátkelőt. A Zoltán újratemetve című tragigroteszkben Zelei Miklós az idestova húsz éve folyó különös határkutatás tapasztalatait összegzi. Egzisztencializmusa Azért vagyunk a világon, hogy ohon is idegenben legyünk benne. a humanizmust ébresz föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli. Az előadás különlegessége és egyben hitelének záloga, hogy olyan társulat a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemze Színház előadásában látható majd a Nemzeben, amelynek tagjai a darabbeli határhelyzetet mindennapjaik részeként élik meg. Kapcsolódó Zoltán újratemetve, avagy egy keézárt falu története Az egykor keézárt faluról tartoak beszélgetést a Nemze Színházban A Nemze Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemze Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciója. Bemutató időpontja: november 17.

10 a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemze Színház vendégjátéka ZOLTÁN ÚJRATEMETVE Elérhetőségek Szervezési osztály - jegyiroda Budapest VI. ker. Andrássy út 28. Telefon: , , szervezes@nemzeszinhaz.hu Jegypénztár a színházban Budapest IX. ker. Bajor Gizi park 1. Telefon: Részletesen a Jegyinformáció menüpontban 2015 Nemze Színház. Minden jog fenntartva. Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma