Összefoglaló a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeirıl I. negyedév

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Összefoglaló a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeirıl I. negyedév 2800 Tatabánya, Bárdos L. u. 2. Tel: (34) , fax: (34) komaromkh-mk@lab.hu

2 1. A felmérés célja, módszere A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, mely a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legtöbb munkáltatóra kiterjedı saját adatgyőjtése, évben került bevezetésre. Célja, hogy megismerhessük partnereink rövidtávú terveit, illetve hogy elırejelzést kapjunk tılük létszámuk egy év múlva várható alakulásáról. Ennek megfelelıen, a legutóbbi, január között lebonyolított felmérés során, az idei év elsı negyedévére, illetve az év egészére vonatkozóan győjtöttünk információkat. A negyedéves idıszakról részletesebb, a munkaerı-forgalom foglalkozások szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg az egyéves idıszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg ıket. Az adatgyőjtés eszköze egy, az adatszolgáltatók által gyorsan kitölthetı, egyoldalas adatlap, melyet minden esetben a megye kirendeltségeivel partneri kapcsolatban álló munkáltatók számára juttatunk el. A létszámgazdálkodásra vonatkozó adatok mellett a kérdıív utolsó blokkjában évente visszatérıen más-más, a ünk tevékenysége, illetve a munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának szempontjából lényeges téma is feldolgozásra kerül. Az összegyőjtött információk biztosíthatják annak a lehetıségét, hogy ünk hatékonyan részt tudjon venni a cégek munkaerıigényének kielégítésében, az esetleges létszámleépítések kedvezıtlen hatásainak enyhítésében. Mindez erısítheti a munkáltatókkal való együttmőködést, ugyanakkor hozzájárul a nyilvántartott álláskeresık számára nyújtott szolgáltatásaink eredményességének növeléséhez is. 2. A megye fı foglalkoztatási és munkaerıpiaci jellemzıi A KSH lakossági munkaerı-felmérésének IV. negyedévi adatai szerint megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 141,4 ezer fıt, ezen belül a foglalkoztatottaké 132,8 ezer fıt mutatott. Az inaktívak csoportjába 68,6 ezer fı tartozott. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 67,3 %-ot, a foglalkoztatottaké 63,3 %-ot ért el. Mindkét mutató értéke kedvezıbb volt az országosnál, a foglalkoztatási ráta 3,6 százalékponttal, az aktivitási arány 1,6 százalékponttal haladta meg azt. Népességi és foglalkoztatási adatok Demográfiai adatok Állandó népesség száma december 31-én (ezer fı) 313,2 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én 1 (ezer fı) 219,1 Lakossági munkaerı-felmérés adatai IV. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fı) 141,4 Aktivitási arány (%) 67,3 Foglalkoztatottak (ezer fı) 132,8 Foglalkoztatási arány (%) 63,3 Munkanélküliek (ezer fı) 8,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,0 Intézményi statisztika év Alkalmazásban állók száma (ezer fı) 75, év közötti népesség 2

3 Megyénk kirendeltségein év végén álláskeresıt tartottak nyilván, 15,6 %-kal, azaz fıvel kevesebbet, mint a harmadik negyedév záró napján. Létszámuk alakulását a múlt év negyedik negyedévében is folyamatos csökkenés jellemezte, ami eltért a korábbiakban megszokottól. Az év vége közeledtével, különösen decemberben az álláskeresık száma ugyanis általában növekedésnek indul. Ezzel szemben a tavalyi év utolsó két hónapjában együttvéve csaknem fıs létszámcsökkenés következett be, ami nagyrészt a téli közfoglalkoztatási programok indulásának volt köszönhetı. A nyilvántartott álláskeresık számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 1,2 százalékponttal javult, így december végén 6,7 %-ot mutatott. A megyei nyilvántartásban a negyedik negyedév végén 980 pályakezdı szerepelt (10,0 %), a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak száma fıt ért el. A tárgyidıszakban a pályakezdık száma a 36,4 %-kal (560 fı), de a másik csoportbelieké is 12,4 %-kal (1.256 fı) süllyedt. A megyénkben nyilvántartott álláskeresık száma az országosan jellemzınél (14,4 %) csak egy kissé nagyobb arányban csökkent, és megyénk relatív helyzete sem változott. A megyei ráták növekvı sorrendjében a tárgynegyedévben is végig az 5. helyet foglaltuk el. A év utolsó negyedévében fı kérte nyilvántartásba vételét, akik közül álláskeresı munkaviszonyt vesztettként jelentkezett (87,4 %). A versenyszféra ágazatait tekintve a az utóbbiak között a legnagyobb, 17,8 %-os arányban ezúttal is a feldolgozóiparból érkezık jelentek meg (949 fı), amit a kereskedelem területérıl jelentkezık már jóval alacsonyabb, 430 fıs száma követett (8,1 %). A munkaerıpiaci szolgáltatást, kölcsönzést végzı cégektıl és az építıiparból fı érkezett, míg a szállítás, raktározás, valamint a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatából egyaránt 190 fı körüli létszámban jelentkeztek álláskeresık. A belépı forgalom alakulását csoportos létszámcsökkentések nem befolyásolták, bár a negyedik negyedévben három kisebb és egy nagy létszámot, 200 fıt érintı leépítést is bejelentettek. Ezek létszámvonzata 258 fıt, abból a megyénkbeli dolgozóké 169 fıt ért el. A korábbi bejelentések áthúzódó hatásait is figyelembe véve egy híján 500 munkavállaló felmondási idejének letelte esett az év utolsó negyedévére, akik közül 388 fı volt megyei lakos. A tárgynegyedévben állásajánlat érkezett a megyei kirendeltségekre, ami úgynevezett normál (38,3 %), támogatott álláshelybıl (61,4 %), illetve 24 fıs, külföldi munkavállalók iránti igénybıl tevıdött össze. A támogatott álláshelyek több mint 90 %-a, azaz munkalehetıség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, az aktív eszközök, azon belül jellemzıen a bér- és bérköltségjellegő támogatások igénybe vétele mellett 341 fı felvételét tervezték a bejelentık. A közfoglalkoztatási programokhoz kötıdı munkaerıigény döntı többsége segédmunkások alkalmazására irányult (89,0 %, fı), akiktıl az esetek több mint ötödében még az általános iskolai végzettséget sem kívánták meg. A nyilvántartott álláskeresık számára ajánlható álláshelyeket közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó igények nélkül vizsgálva megállapítható, hogy a ajánlat harmadát szintén az elvileg alapfokú végzettség mellett is ellátható munkakörök adták (988 munkahely). A középfokú szakképesítéssel rendelkezık iránti igény fıt (43,9 %) ért el, a szakközépiskolai, technikumi végzettségőekre vonatkozóan csak 330 fıs kereslet (11,1 %) mutatkozott. A gimnáziumi érettségivel, illetve a felsıfokú végzetséggel rendelkezık számára még kevesebb, állásajánlat érkezett. A negyedév során benyújtott normál igényeknek alig több mint negyede, azaz 679 ajánlat érkezett a feldolgozóiparból, míg a munkaerıpiaci szolgáltatást végzı vállalkozások ennél valamivel több, 711 bejelentés érkezett (27,3 %). Az elızıek mellett csak a kereskedelembıl érkezett állásbejelentések száma mondható jelentısebbnek (303 ajánlat, 11,7 %). A normál állásbejelentések legnagyobb részét, csaknem ötödét az összeszerelık iránti, 514 fıs kereslet 3

4 adta, amit a fém- és villamosipari szakmával rendelkezıkre vonatkozó, illetve a jármővezetık és mobilgép kezelık iránti, egyaránt 240 fı körüli igény követett. A szellemi munkaköröket tekintve az ügyviteli jellegő, irodai foglalkozásúak, továbbá a kereskedelmi, értékesítési ügyintézık iránti, egymáshoz ugyancsak hasonló számú, de jóval szerényebb, 50 fı körüli kereslet emelhetı ki. 3. A munkaerı-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági ek jellemzıi A felmérésben résztvevı 490 válaszadónál december végén összesen fı állt alkalmazásban. A teljes létszámon belül közfoglalkoztatottként 576 fı dolgozott (1,5 %), akik 13 munkáltató között oszlottak meg. A támogatott foglalkoztatásnak ebben a formájában résztvevıktıl eltekintve, a felmérés adatszolgáltatóinak összlétszáma fıt ért el. Utóbbiak többsége, fı a legnagyobb létszámkategóriába tartozó gazdasági eknél dolgozott. A közepes, fı közötti munkáltatók fıt, a fıt foglalkoztatók fıt alkalmaztak, míg az ennél kisebb ek és mikro-vállalkozások 911 fıs összlétszámmal mőködtek. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint fı feletti 6,1 % 10 fınél kisebb 39,4 % 10 fınél kisebb 2,4 % fı közötti 10,9 % fı közötti 27,5 % fı közötti 18,2 % fı közötti 36,3 % 249 fı feletti 59,2 % Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, 34,5 %-os arányban ezúttal is a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. A náluk foglalkoztatottak fıs létszáma a felmérésben részt vevı gazdasági ek összlétszámának ennél jóval nagyobb hányadát, 67,6 %-át adta. Ennek oka az, hogy a megye legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepet játszanak a megye foglalkoztatási, munkaerıpiaci helyzetének alakulásában, minden esetben igyekszünk felmérésünkbe minél nagyobb számban bevonni ezeket, de még a 100 fı feletti cégeket is. Mint ahogy általában, ezt a törekvést ezúttal sem sikerült maradéktalanul megvalósítani, mivel néhány nagyvállalat elzárkózott az adatszolgáltatástól, köztük olyan is, ahol információink szerint létszámbıvítést terveznek. A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki, és az általuk foglalkoztatottak összlétszámon belüli aránya is csekély maradt. Egyedül a nem anyagi jellegő szolgáltatások, általunk összevontan kezelt területén foglalkoztatottak aránya haladta meg a 10 %-ot. A feldolgozóiparon kívüli, egyéb ipari ágazatokat kivéve, ahol ugyancsak elıfordulnak nagy létszámú cégek, az is jellemzı volt, hogy az egyes területeken foglalkoztatottaknak a részaránya alacsonyabb volt, mint az adott gazdasági ágban tevékenykedı adatszolgáltatóknak a teljes válaszadói körön belüli hányada. Különösen nagy eltérés mutatkozott az építıipar, a ke- 4

5 reskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében, ahol nemcsak a nagy, de a közepes létszámú vállalkozások is ritkán fordulnak elı, viszont igen gyakoriak a néhány fıs mikro-vállalkozások. Mivel a válaszadói kör megoszlása mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban mőködı munkáltatók összlétszámát tekintve jelentısen különbözik a megye foglalkoztatási szerkezetétıl, felmérésünk eredményei nem tekinthetıek reprezentatívnak. A munkaerı-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági ek száma és december 31-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fı fı Összesen létszáma alatt fı fı felett db % fı % Mezıgazdaság, erdı-, halgazdálkodás , ,0 Feldolgozóipar , ,6 Egyéb ipar , ,4 Építıipar , ,3 Kereskedelem, javítás , ,8 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Nem anyagi jellegő szolgáltatások , ,0 Összesen , ,0 A közfoglalkoztatásban résztvevı válaszadók és a támogatott foglalkoztatás e formájában náluk dolgozók száma is csekély volt. Ennek fı oka, hogy az adatgyőjtésbe bevont munkáltatók döntı többségét mindig a versenyszférába tartozó vállalkozások adják, melyek néhány kivételtıl eltekintve eleve nem érintettek a programokban. Azok a ek, melyeknél alkalmaztak közfoglalkoztatottakat, többnyire települési önkormányzatok, illetve azok intézményei voltak. A legtöbb, szám szerint 212 fıt azonban egy erdıgazdaságnál foglalkoztatták, míg három városi önkormányzatnál fı közötti létszámban dolgoztak közfoglalkoztatottak. 4. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés eredményei 4.1. Az adatszolgáltatók munkaerı-gazdálkodásának várható alakulása I. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók létszámgazdálkodási tervei szerint az általuk alkalmazottak összlétszáma I. negyedévében 641 fıvel (1,7 %) fog emelkedni, ami az elızı felmérések eredményeihez képest számottevı elırelépést jelent. Az adatszolgáltatók a negyedév során várható létszámforgalmukról is határozottabban nyilatkoztak, mint korábban. Összesen 890 fıre vonatkozó felvételi szándékról számoltak be, míg a kilépık számát 249 fıben adták meg. A létszámforgalom a válaszadók 23,5 %-ánál (115 munkáltató) eredményez együttvéve 693 fıs növekedést, míg az ezzel ellentétes változást jelzık hányada 3,1 %-ot (15 válaszadó) és a csökkenés mértéke is csupán 52 fıt ér el. Ez a minimálisnak mondható létszámmérséklıdés az ebben érintett válaszadók többségénél sokkal inkább stagnálásnak felel meg, mintsem tényleges csökkenésnek. Az adatszolgáltatók legnagyobb részénél (73,5 %, 360 válaszadó) az alkalmazottak száma az idei év elsı negyedévében változatlan marad, mi több meghatározó részük egyáltalán nem jelzett erre az idıszakra létszámmozgást (338 válaszadó). 5

6 Az év elsı negyedévére várható munkaerı-forgalom valamennyi létszámkategóriában kedvezı változást, létszámbıvülést eredményez. A növekedés aránya a legalább 250 fıt foglalkoztató válaszadók esetében 1,6 %-ot ér el, ami 367 fıs változást takar. Így a teljes válaszadói körnél megvalósuló létszámnövekedés nagyobb része, 57,3 %-a a nagyvállalatokhoz köthetı, és ebben a csoportban volt a legmagasabb a bıvítést tervezık aránya is (53,3 %, 16 válaszadó). A várható létszámnövekedésben 7 feldolgozóipari cég játszik meghatározó szerepet. Közülük három-három válaszadónál fı, illetve fı közötti, egy esetben pedig közel 80 fıs bıvítést jeleztek, ami együttvéve 313 fıs létszámnövekedést tesz ki. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fı fı fı % 249 fı felett , fı , fı ,8 10 fı alatt ,1 Összesen ,7 A közepes létszámú ek harmada (29 válaszadó), a fı közöttieknek a 28,7 %-a (51 válaszadó) nyilatkozott létszámemelkedésrıl. Ebben a két kategóriában a növekedés mintegy 120 fıs létszámvonzata ugyan hasonló volt egymáshoz, de a kis létszámú adatszolgáltatók körében ez 2,8 %-os, a másik csoportban viszont csupán 1,2 %-os változást jelentett. A létszámukat növelı kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan egyaránt elmondható, hogy szinte kizárólag néhány fıs változást terveztek, csak három-három válaszadó jelzett fı közötti létszámbıvítési szándékot. A létszámcsökkenés mértékét tekintve is csupán egy, a szezonalításra érzékeny tevékenységet végzı válaszadó számolt jelentısebb, 20 fıs változással. A 10 fınél kevesebb alkalmazottal mőködı válaszadók döntı többsége, mintegy 90 %-a nem tervezett változást alkalmazottjai számában, és az összességében 37 fıs (4,1 %) létszámbıvülés is fıként 1-2 fıs változásokból tevıdött össze. Ez alól csak néhány építıipari, illetve vendéglátással foglalkozó kisvállalkozás jelentett kivételt, ahol a téli, kedvezıtlen szezonális hatások elmúltával, 4-5 fıs létszámbıvítésre kerülhet sor. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fı fı fı % Mezıgazdaság, erdı-, halgazdálkodás ,5 Feldolgozóipar ,9 Egyéb ipar ,1 Építıipar ,6 Kereskedelem, javítás ,3 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 Nem anyagi jellegő szolgáltatások ,9 Összesen ,7 Az idei év elsı negyedévére vonatkozó elırejelzéseket gazdasági ágak szerint vizsgálva ismét a már említett, feldolgozóipar emelhetı ki, ahol 475 fıs (1,9 %) létszámnövekedésre lehet számítani. A teljes bıvítés csaknem 75 %-ára tehát a feldolgozóiparban kerül sor, amin belül ezúttal a gépgyártási ágazaté a vezetı szerep. Ezen a területen 143 fıvel, de az elektronikai 6

7 ipar, a jármő- és alkatrészgyártás, valamint a gumi, mőanyag és nemfém ásványi termékek gyártásának területén is fıvel emelkedik az adott ágazatban mőködı válaszadók összlétszáma. A feldolgozóipari többi területén csekély mértékő, 10 fı körüli létszámemelkedésre, illetve stagnálásra lehet számítani. Az építıiparban, fıként a szezonalításnak köszönhetıen ugyan 5,6 %-kal nıhet a létszám, de ez mindössze 27 fıs változást takar. A kereskedelem, a szállítás, illetve a vendéglátás területén mőködı válaszadók összlétszáma várhatóan 2,5 % körüli arányban emelkedik, ami létszámát tekintve az utóbbi ágazatban elenyészı, de a szállítás, raktározás esetében is csak 50 fıhöz közelít. A fennmaradó ágazatokban a létszámváltozás aránya 1 %-on belül marad. Mivel jelentısebb létszámcsökkentést egyetlen válaszadó sem jelzett, a foglalkozások szerinti forgalomból nem emelhetı ki egyetlen olyan munkakör sem, ahol a kiáramlási többlet elérné a 10 fıt. Ezzel szemben több olyan foglalkozás, foglalkozási csoport is található, melyek iránt számottevı kereslet mutatkozik. Ezek közül egyértelmően az összeszerelık iránti, 113 fıs igény emelhetı ki, amit a fémfeldolgozó és -megmunkáló gépkezelıkre vonatkozó 65 fıs, illetve a fémmegmunkáló szakmunkások iránti 55 fıs keresleti többlet követ. A különbözı, feldolgozóipari gépkezelık létszáma is mintegy 100 fıvel nıhet a válaszadóknál, de ezen belül a legnagyobb számban mőanyag-feldolgozókra (35 fı) van szükség. Az elızıeken túl említést érdemel a gépkarbantartók, javítók esetében várható 28 fıs bıvítési szándék is. A feldolgozóipari igények mellett a tehergépkocsi-vezetık (45 fı) és az egyszerő, építıipari munkakörök (21 fı) iránti igény számít még jelentısebbnek. A szellemi foglalkozásokat tekintve a gépészmérnökök (16 fı) és az egyéb ipari mérnökök (21 fı) mellett ezúttal a kontroller munkakörben alkalmazni kívánt létszám is elérte a 10 fıt. A közfoglalkoztatásban is részt vevı válaszadók elırejelzése szerint az idei év márciusának végére a programok keretében dolgozók száma 12,8 %-kal, azaz 74 fıvel tovább emelkedhet. A munkáltatók többségénél ugyan változatlan marad vagy néhány fıvel módosul a létszám, de a kiemelkedıen nagyszámú közfoglalkoztatottnak munkát biztosító erdıgazdaságnál, továbbá egy városi önkormányzatnál fıvel növekszik a számuk. Emellett a résztvevık cserélıdésével is számoltak, hiszen ebben az idıszakban 112 fı támogatott foglalkoztatása lezárul, 186 álláskeresı pedig újonnan lép be a programokba. Munkakörüket tekintve döntı többségük képzettséget nem igénylı, fizikai besorolású munkahelyre kerül. Mindent összevetve a programokban részt vevı válaszadóknál dolgozó közfoglalkoztatottak érintett létszáma meghaladhatja a 760 fıt Az adatszolgáltatók munkaerı-gazdálkodási tervei év végéig A válaszadók az adatfelvétel idıpontjától számított egyéves idıszakra az idei év elsı negyedévére tervezettnél jóval kedvezıbb elırejelzést adtak. E szerint az év eleji létszámnövekedést a következı három negyedévben további, ahhoz hasonló mértékő bıvítés követi. A válaszadók saját állományába tartozó alkalmazottak számában az év végéig fıs, arányát tekintve 3,4 %-os növekedés várható, így az összlétszám már fıre emelkedhet. Az egyéves idıszakra jelzett létszámemelkedés a válaszadók 31,0 %-a (152 munkáltató) által tervezett, összesen fıs bıvítés, illetve az azzal szemben álló, mindössze 121 fıs létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. A kedvezıtlen változást jelzı munkáltatók hányada továbbra is csekély marad, csupán 4,3 %-ot ér el (21 cég), míg változatlan létszámot 64,7 %-uk (302 válaszadó) tervezett. Bár ez esetben is az utóbbiak voltak többségben, számuk csökkenést mutat azokéhoz képest, ahonnan az idei év elsı negyedévére vonat- 7

8 kozóan is hasonló elırejelzés érkezett. Ezzel szemben a létszámuk növekedését prognosztizálók száma jelentısen meghaladja a negyedéves idıszakra is bıvítést tervezıkét, a létszámcsökkentésre kényszerülıké viszont csak egy kissé emelkedik. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása év végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fı fı fı % 249 fı felett , fı , fı ,7 10 fı alatt ,8 Összesen ,4 Az idei év egészére szóló elırejelzéseket tekintve a legalább 250 fıt foglalkoztatók tervei még inkább meghatározónak számítanak, amit az is mutat, hogy a teljes létszámbıvítés több mint héttizede náluk valósulhat meg. Bár a létszámukat növelni szándékozó nagy létszámú válaszadók 60,0 %-os aránya (18 válaszadó) nem sokkal magasabb az elsı negyedévet jellemzınél, sıt két cég kivételével ugyanazok a munkáltatók tartoznak mindkét körbe, de a létszámnövekedés éves mértéke az elsı negyedévi 2,5-szeresét érheti el. Ez alapvetıen két feldolgozóipar cégnek köszönhetı, melyeknél az elsı negyedévi, együttvéve 80 fıs létszámemelkedést az év hátralévı idıszakában további, kiugró mértékő, mintegy 320 fıs bıvítés követi. Emellett azonban azt is meg kell említeni, hogy egy vízgazdálkodással foglalkozó nagyvállalat 110 fıs létszámnövekedése nem tényleges bıvítésbıl, hanem átszervezésbıl ered. Mivel ebben a kategóriában kedvezıtlen változásra nem kell számítani, az év elejihez viszonyítva arányát tekintve is jelentısen, 4,2 %-kal, azaz 929 fıvel fog nıni a válaszadók összlétszáma. A közepes létszámú válaszadók körében csak mérsékelt, 1,3 %-os, azaz 133 fıs létszámemelkedés várható, ami igencsak közel esik az elsı negyedévre vonatkozó elırejelzés eredményéhez. Éves szinten azonban más tényezık befolyásolják az ebbe a kategóriába tartozó cégek létszámának alakulását. A bıvítést tervezı válaszadóknál várható növekedés 226 fıs mértéke mintegy 70 %-kal meghaladja az elsı negyedévit, ami nagyrészt annak köszönhetı, hogy éves szinten több cég is jelzett jelentısebbnek mondható, fı közötti változást. Ennek kedvezı hatását látszólag lerontja a már említett, a vízellátás, vízgazdálkodás területén történı átalakulásból eredı, a válaszadók e csoportjának összlétszámát 64 fıvel érintı csökkenés. A fıt foglalkoztató válaszadók létszámgazdálkodási tervei 4,7 %-os, létszámát tekintve 195 fıs emelkedést vetítenek elıre. Az év elsı negyedévére vonatkozó tervekhez képest az alkalmazottak létszámát növelni szándékozó cégek száma és az általuk megvalósítandó bıvítés mértéke is jelentıs növekedést mutat. Az év végéig a kis létszámú válaszadók 37,6 %-ánál (67 cég) várható 195 fıs, azaz a tárgynegyedévi 1,7-szeresét elérı bıvítés, miközben a létszámcsökkentési szándék még inkább visszaszorul. Ennél a kategóriánál a létszámnövekedés meghatározó része néhány, de legfeljebb 5 fıs változásokból tevıdik össze, legalább 10 fıs létszámnövelés csak elvétve, mindössze négy vállalkozásnál valószínősíthetı. A változás arányát tekintve a 10 fı alatti eknél is hasonló 4,8 %-os, ám szám szerint csak 44 fıs növekedés várható. Ebben a körben még az egyéves idıszakra szóló elırejelzések szerint is 82,4 %-ot ért el azoknak a válaszadóknak az aránya, melyek egyáltalán nem terveztek létszámváltozást, de a többieknél is, szinte kivétel nélkül, csak egy-két fıvel módosult a létszám. 8

9 Az év végéig terjedı idıszakot tekintve a feldolgozóipari válaszadók létszámgazdálkodási tervei rendkívül kedvezınek számítanak, hiszen fıs (4,2 %) bıvítést vetítenek elıre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elsı negyedévi emelkedés után a következı kilenc hónapban további 585 fıvel nıhet az alkalmazottak száma. Az ebben a gazdasági ágban tevékenykedı vállalkozások 44,4 %-a (75 válaszadó) tervezte alkalmazotti létszámának emelését, mégpedig összesen fıvel. A kedvezı elırejelzést adó cégek száma csaknem harmadával nı azokéhoz képest, ahol a tárgynegyedévre is hasonlóképpen terveztek, míg a bıvítés létszámvonzata meghaladja annak kétszeresét. Ezzel szemben a létszámcsökkenés terén nem mutatkozik számottevı változás. Így egyetlen feldolgozóipari ágazatban sem kell kedvezıtlen változással számolni, de néhány területen stagnálás várható. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása év végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fı fı fı % Mezıgazdaság, erdı-, halgazdálkodás ,3 Feldolgozóipar ,2 Egyéb ipar ,9 Építıipar ,2 Kereskedelem, javítás ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Nem anyagi jellegő szolgáltatások ,4 Összesen ,4 A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb, mondhatni kiugró mértékő, 358 fıs létszámemelkedés a gépgyártás területén várható, amit egy nagyvállalat 254 fıs bıvítése alapoz meg, de ezen kívül egy másik ugyancsak 249 fı feletti cég is 55 fıs növekedést tervezett. Emellett kiemelkedik a jármő- és alkatrész gyártás ágazata is, ahol az alkalmazottak összlétszáma csaknem 250 fıvel nıhet, ami nagyrészt ugyancsak két nagyvállalat fejlesztési terveinek köszönhetı. Az elızıeket a gumi, mőanyag és nemfém ásványi termékek, valamint az elektronikai termékek gyártásának területén várható, 130 fı körüli pozitív egyenleg követi, amiben szintén jelentıs szerepe lesz egy-két multinacionális nagyvállalatnak. A feldolgozóiparon kívül a hosszabb idıtávra szóló elırejelzések nem sokban térnek el az elsı negyedévre vonatkozó tervektıl. Egyedül a kereskedelem és a nem anyag jellegő szolgáltatások területén várható a tárgynegyedévit 20 fı körüli mértékben meghaladó létszámnövelési szándék, míg az egyéb ipari ágazatokban kizárólag a helyi vízmő-társulásoknak a regionális szolgáltatókhoz történı beolvadása miatt mutatkozik látszólagos létszámnövekedés Az adatszolgáltatók munkaerı-gazdálkodásának várható alakulása a megye munkaerıpiaci körzeteiben A felmérés során összegyőjtött létszámforgalmi adatok szerint az Oroszlány térségébe tartozó válaszadók körében várható a legnagyobb arányú létszámnövekedés, ami döntıen a nagy létszámú feldolgozóipari cégeknek köszönhetı. Az Oroszlányi Kirendeltség körzetébıl a tárgynegyedévre 3,3 %-os (176 fı) létszámbıvítést jeleztek, amit a következı kilenc hónapos idıszakban további, igencsak erıteljes növekedés követhet. Így a teljes idıszakot tekintve 9,5 %-kal (503 fı) emelkedhet a térség válaszadóinál alkalmazottak száma. Mind- 9

10 ebben meghatározó szerepe van három feldolgozóipari nagyvállalatnak, melyek az elsı negyedévre együttvéve 135 fıs létszámbıvítést terveztek. Közülük két válaszadó az év hátralévı idıszakára további, mintegy 320 fıs létszámnövekedést jelzett. A többi válaszadónál leginkább változatlan létszámmal, illetve jellemzıen néhány fıs változással számoltak, ami együttvéve is csupán 40 fı körüli létszámemelkedéssel jár. A létszámnövekedés aránya szerint az elızı térséget a Tatai Kirendeltség körzetében mőködı válaszadók elırejelzése követi. Ez alapján náluk az idei év elsı negyedévében 3,5 %- kal (106 fı), az év egészében 5,1 %-kal (155 fı) fog nıni az alkalmazottak száma. Ebben a kistérségben a létszámnövekedés fıként néhány fıs változásokból tevıdik össze, mivel az év elsı három hónapjára mindössze négy és a teljes évre is csupán öt válaszadó tervezett ebben a körzetben jelentısebbnek számító, fı közötti bıvítést. Ebbıl következıen a válaszadók többsége változatlan létszámot jelzett, csaknem 60 %-ot ért el azoknak az aránya, akiknél semmilyen létszámváltozásra nem kerül sor sem az elsı negyedévben, sem éves szinten. Kirendeltség és mőködési körzete A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megye munkaerıpiaci körzeteiben Válaszadók Létszám Várható létszám Változás a i állapothoz képest fı % Várható létszám Változás a i állapothoz képest fı % Dorog , ,8 Esztergom , ,8 Komárom , ,2 Oroszlány , ,5 Tata , ,1 Tatabánya , ,2 Kisbér , ,5 Megye , ,4 A megye egészére jellemzınél kedvezıbb elırejelzés érkezett a Tatabányai Kirendeltség körzetébıl is, ahol az idei év elsı negyedévében 2,1 %-kal (183 fı), egyéves idıtávon ennek éppen kétszeresével, azaz 4,2 %-kal (366 fı) nıhet a válaszadóknál alkalmazásban állók összlétszáma. A tárgynegyedévi létszámnövekmény nyolctizede (148 fı) három feldolgozóipari tevékenységet végzı, multinacionális nagyvállalathoz köthetı, de az ezeknél megvalósuló egy híján 200 fıs bıvítés bír van meghatározó jelentıséggel az éves szinten várható változásban is. Emellett ennél a kirendeltségnél csapódik le a már többször említett, a vízellátás területét érintı átszervezés hatása is, ami miatt az egy évre szóló elırejelzésben 110 fıs létszámemelkedés mutatkozik. Az Esztergomi járáshoz tartozó válaszadók tervei szerint az ott mőködı két kirendeltség körzetében mindkét idıszakban hasonló arányú, de létszámában egymástól jelentısen eltérı növekedés várható. Esztergom térségébıl az év elsı negyedévére 1,2 %-os (101 fı), a teljes évre 1,8 %-os (156 fı) létszámbıvülést jeleztek. A válaszadók többségének létszámgazdálkodását a stagnálás jellemezi, mivel alig-alig fordult elı legalább 10 fıs létszámbıvítési szándék. Mindössze két olyan vállalkozás emelhetı ki az adatszolgáltatók közül, melyeknél az év folyamán fıvel tervezik növelni az alkalmazottak számát. A Dorogi Kirendeltség körzetébıl rendkívül visszafogott elırejelzések érkeztek. A válaszadók közel kétharmada mindkét idıszakra változatlan létszámot tervezett, és a többiek esetében is szinte csak egy-két fıs változás fordul elı. Így a tárgynegyedévre mindössze 1,1 %-os (37 fı), de a év egészére is csupán 1,8 %-os (60 fı) létszámemelkedés valószínősíthetı. 10

11 A Komáromi Kirendeltség térségében egyértelmően a stagnálás marad a jellemzı, a válaszadók által alkalmazottak összlétszámában az elsı negyedévben ugyanis csak minimális mértékő (36 fı, 0,5 %) emelkedés várható. Éves idıtávon gyakorlatilag változatlan marad a létszám, és még ha eltekintünk a vízellátás ágazatát érintı 64 fıs létszámcsökkenéstıl, akkor is csupán 1,1 %-os (74 fı) bıvülés prognosztizálható. A válaszadók között csak elvétve fordul elı olyan, ahol legalább 10 fıvel növekedne az alkalmazottak száma, sıt nagy többségüknél egyáltalán nem várható változás. Az idei év elsı negyedévében Kisbér körzetében ugyancsak változatlan marad a válaszadók összlétszáma, mivel az egyébként is szerény mértékő bıvítési szándék hatását gyakorlatilag kioltja az egyetlen, jelentısebbnek számító létszámcsökkentés, amire az errıl nyilatkozó vállalkozás tevékenységének szezonális jellege miatt kerül sor. Fıként annak köszönhetıen, hogy az egyéves idıszakra szóló elırejelzésnél ez a hatás nem érzékelhetı, az év végéig 2,5 %-os (51 fı) létszámnövekedésre lehet számítani. Ez azonban ugyanúgy, mint az elsı negyedévben is, többnyire csak néhány fıs változások eredménye. 5. A pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos vélemények A negyedéves felmérés kérdıívének utolsó blokkjában, melyben évente visszatérıen, másmás téma kerül feldolgozásra, ezúttal ismét a munkáltatók pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos véleményét kérdeztük meg. A fiatalok foglalkoztatásának lehetséges elınyeire, illetve nehézségeire, hátrányaira vonatkozóan a kérdıíven 5-5 állítás volt feltüntetve, melyek közül, ha azzal egyetértettek, többet is megjelölhettek az adatszolgáltatók. A pályakezdık alkalmazásával kapcsolatos vélemények A pályakezdık alkalmazásának elınyei A válaszadók számán belüli arány (%) A pályakezdık alkalmazásának nehézségei, hátrányai A válaszadók számán belüli arány (%) Az állam számos támogatást nyújt utánuk 43,7 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 13,1 Könnyebben betaníthatóak, mint az idısebbek 26,7 Betanítások sok idıt vesz igénybe 16,5 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 4,5 Betanításuk lefoglal egy szakképzett dolgozót 15,7 Alkalmazásuk olcsóbb, mint a tapasztalt munkavállalóké 27,3 Lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük 3,9 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 19,4 Nehezen alkalmazkodnak 7,3 A felmérés során kapott válaszokból egyértelmően kiderült, hogy a munkáltatók számára több elınnyel jár a pályakezdık alkalmazása, mint amennyi nehézséget, hátrányt látnak benne. A válaszlehetıségek közül leggyakrabban, mondhatni kiugróan magas, 43,7 %-os arányban a pályakezdık alkalmazása esetén igénybe vehetı állami támogatásokat említették, így ez tekinthetı a foglalkoztatásukat leginkább elısegítı eszköznek. Az egyes létszámkategóriákból érkezett véleményeket tekintve jelentısebb eltérés csak a 10 fı alatti ek, illetve az ennél magasabb kategóriákba tartozók válaszai között mutatkozott. Utóbbiak közül csaknem minden második válaszadó elınyösnek tartotta a támogatási lehetıségeket, míg a legkisebb cégeknek csak a 37,3 %-a értett egyet ezzel. Hasonló különbség mutatkozott a vélemények 11

12 között annál a másik megállapításnál is, mely ugyancsak gazdasági, költséghatékonysági szempontból közelítette meg a kérdést. A válaszadók 27,3 %-a egyetértett abban, hogy a pályakezdı fiatalok alkalmazása olcsóbb, mint a tapasztalt munkavállalóké, de míg ezt a nagyvállalatok harmada találta igaznak, a kis- és közepes létszámú cégek %-a, az ennél kisebbeknek pedig alig több mint negyede vélekedett így. A válaszadók véleménye szerint a pályakezdık alacsonyabb bére ellensúlyozza a lassúbb munkavégzésükbıl fakadó hátrányokat, mivel ezzel ellentétes véleményt csak a töredékük fogalmazott meg (3,9 %). A válaszadóknak ugyancsak a bı negyede jelölte meg a pályakezdık alkalmazásának elınyeként azt az állítást, hogy a fiatalok könnyebben betaníthatóak, mint a más korosztálybeliek. Ennél alacsonyabb volt, de így is 19,4 %-ot ért el azoknak a hányada, akik szerint a pályakezdı fiatalok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek. Ennek ellenére a válaszadóknak csak igen kis hányada (4,5 %) tartotta ıket alkalmasnak feladataik önálló ellátására. A pályakezdık szakmai felkészültségével a nagyvállalatoknál voltak a leginkább elégedettek (40,0 %), aminek ellenpontját 50 fınél kisebb létszámú válaszadók adták, akiknek csak a hatoda tapasztalta úgy, hogy a frissen végzett fiatalok szakmai tudása naprakész. A megkérdezetteknek ugyancsak a hatoda szerint a pályakezdık betanítása lefoglal egy szakképzett dolgozót, és hasonló arányban fordultak elı azok is, akik a betanításukhoz szükséges idıt is túl hosszúnak találják. A fiatalok megbízhatóságával, alkalmazkodó képességével kapcsolatban viszonylag kevés munkáltató fogalmazott meg negatív véleményt. Beilleszkedési nehézséget alig jeleztek, és azok a vélemények is csak 13,1 %-os arányban jelentek meg, mi szerint a pályakezdı fiatalokra hosszú távon nem vagy csak kevésbé lehet számítani. Ez utóbbi probléma inkább a nagy létszámú cégeknél fordul elı, mivel az ebbe a körbe tartozó válaszadók ötöde, míg a kisebbeknek csak a nyolcada említette. Hajasné dr. Hertelendi Valéria igazgató 12