Hulladékanalízis és -kezelés

Átírás

1 Moduláris korszerű szakmai gyakorlatok környezetvédelmi területre Hulladékanalízis és -kezelés TÁMOP /1-2F Hulladékanalízis és -kezelés II/14. évfolyam tanulói jegyzet

2 A kiadvány a TÁMOP /1-2F azonosító számú projekt keretében jelenik meg. Szerző: Hartl Jánosné, Filó Ferenc Lektor: Mitykó János Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján A mű egésze vagy annak részletei az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók. A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. Cégvezető: Király Ildikó

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Hulladékanalízis és -kezelés, általános tudnivalók (elméleti bevezetés). Feladatkijelölés. Üzemi környezetvédelmi laboratórium meglátogatása Általános tudnivalók A laboratóriumi gyakorlat jegyzőkönyve...12 A terepgyakorlat jegyzőkönyve...12 A prezentáció készítésének szempontjai, főbb szabályai, előadásának tudnivalói Fontos szempontok a prezentációhoz...13 A hulladék fogalma, a hulladékgazdálkodás-gyakorlat szerkezete A hulladék fogalma...14 A gyakorlat szerkezete...14 Feladatkijelölés Az üzemlátogatás (terepgyakorlat) A terepgyakorlatok lényegi elemei...16 Akkreditáció, akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok Akkreditáció...17 Akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok...18 Gyakorlati feladat Gyakorlat Üzemlátogatás akkreditált üzemi laboratóriumban...19 Ellenőrző feladatok...20 Felhasznált és ajánlott irodalom az 1. témakörhöz Hulladékkezelés i. Begyűjtés, előkészítő (fizikai) műveletek...24 Fogalmak (hasznosíthatósági/kezelési szempontból)...24 A hulladék gyűjtésével kapcsolatos szabályok...25 A gyűjtés/begyűjtés szabályai...25 Az átmeneti tárolás szabályai...25 A szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei...26 A termelési hulladék szelektív gyűjtése...26 A települési hulladék szelektív gyűjtése...26 A válogatómű szerepe a szelektív hulladékgyűjtésben...27 Átmeneti tárolás...28 Válogatás...28 Előkészítő műveletek...28 A szelektíven gyűjtött hulladék hasznosítása...28 Hulladékátrakó állomás...28 PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

4 Gyakorlati feladat Gyakorlat Üzemlátogatás lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyszínein (gyűjtősziget, hulladékudvar) és válogatóműben Ellenőrző feladatok Felhasznált és ajánlott irodalom a 2. témakörhöz A hulladékkezelés termikus eljárásai Termikus hulladékkezelési módok A hulladékégetés és technika feltételrendszere...36 A hulladékégetés technológiája Tárolás, előkészítés, adagolás...37 Égetés tüzelő berendezések...37 Füstgázhűtés, hőhasznosítás...38 Szilárd égési maradékok kezelése...38 Füstgáztisztítás...39 Füstgázelemzés...40 A hulladékégetők szennyvizeinek kezelése...42 Gyakorlati feladat Gyakorlat Üzemlátogatás települési szilárdhulladék-égetőben...43 Ellenőrző feladatok Felhasznált és ajánlott irodalom a 3. témakörhöz Biológiai hulladékkezelés komposztálással Biológiai hulladékkezelési módok Komposztálás Általános tudnivalók...49 A komposztálást befolyásoló tényezők...50 A komposztálás technológiai megoldásai...50 A komposztálás gyakorlati alkalmazásának szempontjai...51 Komposztüzem létesítése...51 Gyakorlati feladat Gyakorlat Biológiai hulladékkezelés komposztálással...52 Ellenőrző feladatok...54 Felhasznált és ajánlott irodalom a 4. témakörhöz A hulladék végső elhelyezése Az elhelyezés fogalma, a lerakóhellyel szemben támasztott követelmények A lerakóhely elhelyezkedése, a lerakás körülményei...58 A települési hulladéklerakók tervezési szempontjai A területileg érintett lakosság ellenállása...59 Műszaki feltételek Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

5 A rendezett lerakás üzemeltetési kérdései A rendezett lerakóhely kialakításának módozatai...59 A rendezett lerakás technológiai megoldásai...59 A lerakók víz elleni védelme, a szivárgó víz kezelése...60 A lerakóhely lezárása, rekultivációja, utógondozása...60 Biogázkezelés...60 A környezetszennyező hatás ellenőrzése (monitoring)...61 Gyakorlati feladat Gyakorlat A hulladék végső elhelyezése...62 Ellenőrző feladatok...64 Felhasznált és ajánlott irodalom az 5. Témakörhöz Hulladékanalízis fizikai, kémiai mérések A laboratóriumi gyakorlatok tudnivalói Laboratóriumi munkaszabályok...67 A laboratóriumi gyakorlat jegyzőkönyve...68 Települési szilárd hulladékok vizsgálata mintavétel...69 A minta fogalma...69 Szabványos mintavétel települési szilárd hulladékból...69 A minták fogalmi meghatározása...70 Települési szilárd hulladékok vizsgálata minta-előkészítés A minta előkészítése kémiai vizsgálatokhoz...70 A minta előkészítése biológiai vizsgálatokhoz...70 A minta előkészítése toxikológiai vizsgálatokhoz...70 A minták tárolása...71 Hulladékkivonatok készítése Általános ismeretek...71 A kivonatok fajtái...71 Gyakorlati feladatok Gyakorlat Hulladékkivonatok készítése...72 Települési szilárd hulladékok vizsgálata higroszkópos nedvességtartalom meghatározása Fogalom meghatározása...74 A módszer elve Gyakorlat Települési szilárd hulladék higroszkópos nedvességtartalmának meghatározása Települési szilárd hulladékok vizsgálata hamutartalom meghatározása Fogalom meghatározása...76 A módszer elve Gyakorlat Települési szilárd hulladék hamutartalmának meghatározása Komposzt szervesanyag-tartalmának meghatározása Fogalom meghatározása...78 PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

6 A módszer elve Gyakorlat Komposzt szervesanyag-tartalmának meghatározása...78 Települési szilárd hulladékok vizsgálata illószervessav-tartalom meghatározása...80 Fogalom meghatározása...80 A módszer elve Gyakorlat Települési szilárd hulladék illószervessav tartalmának meghatározása...80 Felhasznált és ajánlott irodalom a 6. témakörhöz Tanulói projekt-(feladat) bemutató...83 A tanulói projektbemutató tárgya...84 A tanulói projektbemutató folyamata...85 Előkészítés...85 Bemutatás...85 Összefoglalás...86 Ajánlott irodalom a 7. témakörhöz veszélyes hulladékok környezeti hatásai és spektrofotometriás meghatározásuk elméleti alapjai...87 Veszélyes hulladék fogalma...87 Hulladékok csoportosítása...87 A hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságai...88 Veszélyes hulladékok...88 Leggyakrabban előforduló veszélyes hulladékokhoz sorolhatók...89 Hulladékminősítés...89 Szelektív hulladékgyűjtés...89 A hulladékok hatása az élő és az élettelen környezetre A spektrofotometria alapjai...92 A fény és anyag kölcsönhatásai...92 Fénytani alapfogalmak...94 Minőségi elemzés...96 Mennyiségi elemzés...96 Az egyfényutas spektrofotométer felépítése Veszélyes hulladékok vizsgálata spektrofotometriás módszerrel...99 Élővizek fenoltartalma...99 Hulladékok nehézfémtartalmának meghatározása...99 Hulladéklerakók csurgalékvizek vizsgálata Mezőgazdasági eredetű szennyvizek...101

7 Gyakorlati feladatok Gyakorlat Ipari szennyvíz fenoltartalmának meghatározása spektrofotometriásan Uv tartományban Thermo-Unicam-Gamma készülékkel elemző görbe segítségével Gyakorlat Csurgalékvíz kobalttartalmának meghatározása spektrofotometriásan Uv tartományban Thermo-Unicam-Gamma készülékkel, elemző görbe segítségével Gyakorlat Szennyezett talajvíz mangánion-tartalmának meghatározása spektrofotometriásan (MSZ 448/5 szerint) Unicam-Gamma spektrofotométerrel Gyakorlat Vas(III)ionok meghatározása spektrofotometriás módszerrel (MSZ ) szabvány alapján Gyakorlat Mezőgazdasági szennyvíz nitrátion-tartalmának meghatározása spektrofotometriás módszerrel (MSZ 448/12-82) alapján Ajánlott irodalom a 8. és 9. témakörhöz Függelék Ellenőrző feladatok megoldásai PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

8

9 Bevezetés Az utóbbi évtizedekben a világ szinte minden területén fokozottan jelentkező urbanizációs folyamatoknak és a fogyasztói társadalmakra jellemző túlzott mértékű termelésnek és fogyasztásnak köszönhetően egyre több hulladék halmozódik fel körülöttünk. Ennek következtében megnőtt a hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége. A hulladékok környezetkárosító hatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hulladékok központi szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban. A fenntartható fejlődés egyik alappillére a természeti erőforrásokkal való takarékosság, vagyis az anyagtakarékos termelés, a másodlagos vagy újratermelhető nyersanyagok nagyobb mértékű felhasználása. Az életmód gyors változásának eredményeként napjainkra megváltozott a termelés, a szolgáltatás és a fogyasztás területén keletkező hulladékok mennyisége és minősége. Megfigyelhető a települési hulladékok fellazulása, a térfogattömeg csökkenése is, ami további feladatokat jelent a hulladékgazdálkodás számára. A háztartásokban naponta használunk olyan vegyi anyagokat, főként tisztítószereket, oldószereket, festékeket, növényvédő szereket, melyek maradékai és csomagolóanyagai a kommunális hulladékokba kerülnek. Továbbá akkumulátorokat, fénycsöveket, olajokat, gyógyszereket. Azt mondhatjuk, hogy már a háztartásokból kikerülő hulladék is veszélyes hulladéknak tekinthető. A tananyag felépítése A témakörök igazodnak a hulladékgazdálkodás területén végzett mindennapos feladatokhoz, úgy sorrendjüket, mint tartalmukat tekintve. Ennek megfelelően Ön mint technikus jelölt terepi körülmények között megismerkedhet a hulladékkezelés gyakorlatával, a mintavétel és -kezelés módjaival, továbbá a különböző vizsgálatokra alkalmas hulladékkivonatok készítésével. A hulladékanalízis gyakorlatokon ezeknek és más kivonatoknak, valamint szennyvizeknek a műszeres analízise történik, meghatározzuk a kezelés és ártalmatlanítás szempontjából legfontosabb tulajdonságokat (pl. szárazanyag-tartalom, hamutartalom), mérni fogjuk a hulladékkivonatok és különböző eredetű szennyvizek nehézfémtartalmát spektrofotometriás módszerrel. A tananyag célja A hulladékkezelés és -analízis tananyag olyan komplex ismeretekhez juttatja Önt, olyan kompetenciák mindaz a készség, képesség, ismeret, amely alkalmassá teszi egy feladat elvégzésére, vagy probléma megoldására megszerzését teszi lehetővé, amely megkönnyíti elhelyezkedését a szakmában. A tanulói jegyzetben található feladatok a témakörhöz kapcsolódó korábban elsajátított elméleti ismeretek és összefüggések mélyebb megértését kívánják segíteni. Követelmények Az Ön feladata lesz a hulladékkezelés és a hulladékanalízis gyakorlatok eredményei és tapasztalatai alapján mindkét gyakorlati részhez egy egy prezentáció összeállítása, és a megfelelő jegyzőkönyvek elkészítése. A prezentációkkal és a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos információkat a jegyzetben talál. A hulladékkezelés gyakorlatok során beadott jegyzőkönyvek és a prezentáció értékelésére, valamint a hulladékanalízis gyakorlatok során beadott jegyzőkönyvek és a kapcsolódó prezentáció értékelésére külön kerül sor. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

10 Jelmagyarázat A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelölik. A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvassa el, így megismeri a fejezet fókuszpontjait! Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Pl. a folyamatok elméleti háttere, a mérések elve. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekes ségeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat talál. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő kérdéseket, javasolt információs bázist találhat, amelyek megválaszolásával elmélyülhet a témában. Házi feladat ikon az otthoni munkában megoldandó feladatokat jelzi. 10 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

11 1. Hulladékanalízis és -kezelés, általános tudnivalók (elméleti bevezetés). Feladatkijelölés. Üzemi környezetvédelmi laboratórium meglátogatása Ennek a témakörnek az a célja, hogy Ön megismerje: a hulladék fogalmát, a hulladékgazdálkodás-gyakorlat szerkezetét; a terep- és laboratóriumi gyakorlatok megfigyelésének szempontjait; a jegyzőkönyv felépítését, főbb fejezeteit, tartalmi és formai követelményeit; a prezentáció készítésének szempontjait, főbb szabályait, előadásának tudnivalóit; az üzemlátogatás (terepgyakorlat) lényegi elemeit, a helyszínre utazás tudnivalóit, az üzem (terepgyakorlati helyszín) belterületén betartandó szabályokat; az üzemi laboratórium feladatait; az akkreditáció fogalmát, jelentőségét; a minták előállítását és a mintákkal kapcsolatos műveleteket; az alkalmazott vizsgálati módszereket; az eredmények megadását, közlését. A témakör elsajátításához szükséges a terepgyakorlaton való részvétel, továbbá e tanulói jegyzet, valamint az ajánlott források tanulmányozása (ld. a függelékben). A gyakorlati foglalkozásokon feldolgozott témaköröket Ön kapcsolja össze az elméleti órákon tanultakkal. Az elméleti és gyakorlati ismeretek kiegészítik egymást, és biztosítják a tananyag sikeresebb elsajátítását. Követelmény 1. Ismerje a hulladékgazdálkodás szükségességét, annak elemeit. 2. Képes legyen gyakorlatait célirányosan, szervezetten elvégezni. 3. Terep és laboratóriumi gyakorlati munkájáról legyen képes szerzett és meglévő ismeretei alapján jegyzőkönyvet készíteni. 4. Informatikai ismereteire támaszkodva tudjon szakmai prezentációt készíteni, és azt társainak előadni. 5. Ismerje az akkreditált laboratóriumok működésének jelentőségét, azok feladatait a hulladékgazdálkodás területén. általános tudnivalók Általános követelmény Ismerni kell a fogalmakat, összefüggéseket és tudni kell ezeket alkalmazni. Ezek ellenőr zésére feladatok találhatók a tanulói jegyzetben. A gyakorlatokat útmutatás alapján egyénileg, párosan, illetve csoportosan kell elvégezni. A gyakorlatokról mindenkinek egyénileg jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a gyakorlat során megismert, és az ajánlott forrásokból származó információkat. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

12 Esszé típusú jegyzőkönyv A laboratóriumi gyakorlat jegyzőkönyve Az esszé típusú jegyzőkönyv teljes egészét a tanuló önállóan szerkeszti, és tölti meg tartalommal. Formai követelmények: elektronikus kivitel: a szöveg formátuma Times New Roman 12 normál, sorkizárt; terjedelem a gyakorlat jellegétől függ. Tartalmi követelmények: a gyakorlatokat szakmai szempontok által vezetve kell dokumentálni! a gyakorlat címe, dátum, alapelv (a mérés elve), munkamenet (a gyakorlat műveleteinek főbb pontjai), kivitelezés (recept), munkavédelmi szabályok (pl. R-, S-kódok, mondatok), mérési adatok (a gyakorlat jellegének megfelelően pl. tömegmérési adatok), reakcióegyenlet(ek), vagy folyamatok, számítások, az eredmény közlése. Feladatlap típusú jegyzőkönyv A feladatlap típusú jegyzőkönyv tartalmazza az adott gyakorlat vázlatát, vagyis a formai és tartalmi követelmények adottak kiegészítendő részek (pl. kipontozott sorok, üres táblázatok) vannak benne. A gyakorlat elvégzése során, a szerzett (és előzetes) ismeretekre építve, és a mérési adatokkal történő számításokat elvégezve kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A terepgyakorlat jegyzőkönyve Formai követelmények: elektronikus kivitel: a szöveg formátuma Times New Roman 12 normál, sorkizárt terjedelem legfeljebb 5 oldal Tartalmi követelmények: a gyakorlatokat szakmai szempontok által vezetve kell dokumentálni! Felépítés: 1. A feldolgozandó témakörrel összefüggésben megtekintett intézmény feladata, működési keretei 2. A tevékenység jellemzése, a hulladékgazdálkodás szerkezetében elfoglalt helye 3. A telephely jellemzése: felszereltség (infrastruktúra), gépi berendezések 4. A helyszíni tájékoztató feldolgozása, értékelése (egyéni vélemény) 5. Fényképek mellékelése (lehet saját készítésű, vagy egyéb forrásból származó: pl. internet) 6. A jegyzőkönyvet elektronikus formában kell elkészíteni a szöveg formátuma: Times New Roman 12 normál, sorkizárt. 12 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

13 A prezentáció készítésének szempontjai, főbb szabályai, előadásának tudnivalói Ha szeretnénk valamit mások számára bemutatni, érdemes azt képekkel, ábrákkal, animációkkal színesíteni, érdekesebbé tenni. Az információ ilyen komplex átadásának eszköze a prezentáció vagy bemutató. Stílus Jó (szakszerű, érhető, egyszerű) Rossz (szakszerűtlen, terjengős, bonyolult) Fontos szempontok a prezentációhoz Az előadás környezetének körülményei Alkalmazkodni kell: a helyiség méretéhez, a berendezés minőségéhez, a közönséghez, a rendelkezésre álló időhöz (max. 20 perc) akármilyen érdekes is az előadás, a közönség figyelme lankad! Tartalmi követelmények a cím és a tartalom egymásnak való megfelelése szakmai-technológiai megfigyelések, amelyek alapján bárki megértheti a bemutatott folyamatot a technológia szerepe a hulladékgazdálkodásban műveletek, gépi berendezések bemutatása a keretnek megfelelő terjedelemben az adott művelet, folyamat, mérési gyakorlat összefoglalása Formai követelmények Használjuk ki a közönség vizuális (látáson alapuló) beállítottságát (képek-szöveg megfelelő aránya)! A szokatlan, meghökkentő információk hasznosak lehetnek. Ne használjunk feleslegesen hangeffektusokat, mert zavaró lehet a közönség egy részének számára, és lehet, hogy az adott technikával nem is érvényesül. Alkalmazzunk minél nagyobb betűméretet (min. 24-es, de inkább ennél nagyobb)! Ne legyen túl sok dia, mert fárasztó követni a szóbeli magyarázattal párhuzamosan. Kerüljük a harsány színek és kaotikus effektusok túlzásba vitelét! Ne akarjunk túl sok információt közölni! Ne legyen kizárólag szöveg vagy kizárólag képek! Alkosson egységes egészet a bemutató! PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

14 a hulladék fogalma, a hulladékgazdálkodásgyakorlat szerkezete A hulladék fogalma A hulladék fogalma számos formában meghatározható, lényegileg a következő elemei vannak: anyagi (fizikai formában megjelenő) dolog; emberi tevékenység során keletkezik; tulajdonosa van (aki rendelkezik felette, felelős érte); tulajdonosa nem tudja, vagy nem szándékozik a továbbiakban használni, mert feleslegessé vált számára; valamilyen kellemetlen tulajdonsága van, melynek következtében tulajdonosa szabadulni akar tőle; potenciális környezetszennyező, ezért további sorsáról (kezeléséről-ártalmatlanításáról) gondoskodni kell. Nézzen utána a hulladék definíciójának és a hulladékgazdálkodás szerkezetének egyéb forrásokban! Ld.: ajánlott irodalom. A gyakorlat szerkezete A hulladékgazdálkodás gyakorlat két fő területe: Hulladékkezelés (terepgyakorlatok) Hulladékanalízis (terep- és laboratóriumi gyakorlatok) feladatkijelölés A hulladékgazdálkodás gyakorlat tantárgy tanítási óráin elvégzett-feldolgozott tananyagról Power- Point előadás formájában kell beszámolni. A PowerPoint előadást az osztály tagjainak kis csoportokban (létszám az osztály létszámától függ) kell elkészíteni, és a csoport egyik tagjának kell előadnia a gyakorlati órákon. A feldolgozásra kerülő tananyagegységek, kijelölhető altémák: A tananyagegység száma, címe 1. Üzemi környezetvédelmi laboratórium meglátogatása A tananyagegység célkitűzése Akkreditált környezetvédelmi laboratórium működésének megismerése A feldolgozásra javasolt altémák 1. Az akkreditált laboratóriumok működésének jelentősége, azok feladata a hulladékgazdálkodás területén. 2. A leggyakoribb hulladékanalitikai vizsgálatok; mire alkalmazhatók a hulladékvizsgálatok eredményei. 14 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

15 A tananyagegység száma, címe 2. Hulladékkezelés I. begyűjtés, előkészítő (fizikai) műveletek 3. Hulladékkezelés II. termikus hulladékkezelés 4. Hulladékkezelés III. biológiai hulladékkezelés 5. A hulladék végső elhelyezése 6. Hulladékanalízis fizikai, kémiai mérések A tananyagegység célkitűzése A háztartásokban, nagy mennyiségben keletkező (főként csomagolási és egyéb) hulladékok begyűjtésének, előkezelésének (hasznosításra történő előkészítése) elsajátítása. A települési szilárd hulladék termikus hasznosítása-ártalmatlanítása. A folyamat részműveleteinek elsajátítása. A komposztálás lehetőségeinek elsajátítása elsősorban a növényi eredetű hulladékok feldolgozásának megismerésével. A települési szilárd hulladék rendezett lerakása feltételeinek, folyamatának megismerése. Az iskolai laboratóriumban elvégzett vizsgálatok összefoglalásabemutatása. A feldolgozásra javasolt altémák 3. A hulladékgyűjtő szigetek jelentősége a lakossági szelektív gyűjtés területén (számuk a fővárosban, elhelyezésük szempontjai, kihasználtságuk gondozási-karbantartási kérdések). 4. A lakossági hulladékgyűjtő udvarok szerepe a fővárosi szelektív hulladékgyűjtés folyamatában. 5. A szelektív gyűjtés eredményeként összegyűjtött hulladékok előkészítése az újrahasznosítás érdekében (műanyag-, fém-, üveg-, papír-, elektronikai- és akkumulátorhulladékok előkészítő műveletei). 6. A hulladék tárolása, előkészítése, adagolása, égetése. 7. A hulladékégetés égéstermékeinek kezelése (salakkezelés, -hasznosítás lehetősége, pernyekezelés); a füstgáztisztítás és hőhasznosítás folyamata). 8. A füstgázelemzés jelentősége és módszere az FKF Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Művében. 9. A komposztás, mint aerob lebontási folyamat potenciális alapanyagainak és optimális paramétereinek bemutatása. 10. A komposztálás gyakorlati kivitelezése különböző komposztálási technológiák bemutatása (ipari és háztáji). 11. A rendezett lerakó kialakításának megelőző műveletei (terület kiválasztása, előzetes hatásvizsgálat, a területileg érintett lakosság bevonása a döntés-előkészítésbe). 12. A települési szilárd hulladék rendezett lerakásának folyamata (beszállítás-átvétel, lerakás, kapcsolódó műveletek [biogázkezelés], a telep infrastrukturális szükséglete). 13. A rendezett lerakó bezárását követő rekultiváció (a hulladékot takaró rétegrendek, a tájbaillesztés, az utógondozás). 14. A települési szilárd hulladék nedvességtartalmának meghatározása (durva és higroszkópos nedvesség). 15. A települési szilárd hulladék hamutartalmának, továbbá illószervessav-tartalmának meghatározása. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

16 az üzemlátogatás (terepgyakorlat) A terepgyakorlatok lényegi elemei A terepgyakorlatok az elméleti órákon tanultak jobb megértését segítik, jelentősen megkönnyítik az elvont (absztrakt) fogalmak megértését. A feldolgozott témakörök időbeli elrendezése nem mindig igazítható az elmélethez (olykor megelőzi a gyakorlat az elméletet). A terepgyakorlatok elemei: Előkészítés (a helyszín bemutatása, megfigyelési szempontok megbeszélése a tanteremben, vagy a helyszínen) Az üzem (laboratórium) megtekintése A megszerzett ismeretek megbeszélése, összefoglalása a helyszínen Jegyzőkönyv készítése (házi feladat) 16 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

17 A helyszínre utazás tudnivalói A terepgyakorlat az iskolai képzés része, minden résztvevője köteles betartani a következő szabályokat: közös utazás a helyszínre (tömegközlekedési vagy a csoport számára bérelt járművekkel); a járműveken az ott érvényes, illetve az általános viselkedési normákat be kell tartani, a csoporttól különválni, vagy eleve külön elindulni a helyszínre nem szabad; egyéni közlekedési eszköz (kerékpár, motorkerékpár, személygépkocsi ) nem vehető igénybe a terepgyakorlat helyszínének megközelítésére, mert ezért a pedagógus felelősséget nem tud vállalni; a terepi gyakorlatról történő hazautazás (ha ez egyben az iskolai foglalkozás befejeződését is jelenti) a tanuló felelősségére tartozik (hiszen iskolába is önállóan közlekedik); ha a gyakorlatra az iskolából kivitt felszerelést vissza kell szállítani az iskolába, ebben kötelesek közreműködni a tanulók. Az üzem (terepgyakorlati helyszín) belterületén betartandó szabályok A terepgyakorlatokon a tanulóknak a következő szabályokat kell betartaniuk: az adott létesítményre vonatkozó alapvető balesetvédelmi- és tűzvédelmi szabályok (pl. dohányzási tilalom); a kirívóan balesetveszélyes ékszereket, tárgyakat a tanulóknak le kell venniük magukról az üzemlátogatás megkezdése előtt; az üzem területén történő közlekedési szabályokat be kell tartani (pl. figyelni kell a targonca- és egyéb járműforgalomra); a raktározott anyagokhoz, és a gépi berendezésekhez nem nyúlhatnak a tanulók mintaanyagokat csak a csoportvezető engedélyével gyűjthetnek; a látogatás részvevői nem kóborolhatnak el a csoporttól, lépést kell tartaniuk a többiekkel; ahol indokolt, a vezető által formázott alakulatban kötelesek haladni, ha szükséges munkavédelmi védősisakban; az üzemlátogatás során semmiféle ott gyűjtött anyag nem vihető ki engedély nélkül engedélyt csak az üzem képviselője adhat; az alapvető viselkedési szabályokat az üzem területén is be kell tartani (pl. a következő tilalmak: étkezés, rágógumi nyitott szájjal való rágása, ital fogyasztása nem megfelelő időpontban, köpködés, hangos közbeszólás stb.)! akkreditáció, akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok Akkreditáció Az akkreditáció minőségügyi kifejezés. Olyan eljárást jelent, amelynek során valamilyen műveletet, folyamatot, illetve intézményt a működés jósága alapján átvizsgálnak, feltárják a nem megfelelőségeket, javaslatot tesznek ezek kijavítására. Ha minőségügyi szempontból minden rendben van, hivatalos okmánnyal igazolja ezt az akkreditáló szervezet. Ezzel igazolható, hogy az adott cég, illetve az ottani PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

18 tevékenység (amelyre az akkreditáció irányul) minőségügyi szempontból megfelelő, azaz más intézmények számára fenntartások nélkül elfogadható. Akkreditálás: államilag létrehozott köztestület formálisan igazolja, hogy a szervezet kompetens (illetékes, hivatott) specifikus feladatainak ellátására. Tanúsítás: tanúsító cég írásban igazolja, hogy a termék, folyamat, vagy szolgáltatás megfelel specifikus követelményeknek. Akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok Az akkreditálás külső audit ( Az»audit«szó mai jelentése már jellemzően a»vizsgálat«). Általában egy működő rendszerre, folyamatra, termékre vonatkozik, megvizsgálva, hogy az mennyire felel meg az elvárásoknak, előírásoknak. Audit nagyon sokféle lehet, attól függően, hogy ki végzi és milyen célból, illetve hogy mi az audit tárgya. (Pl. vannak könyvvizsgálati auditok, rendszerauditok, folyamatauditok, termékauditok, biztonsági auditok, de beszélhetünk külső vagy belső auditokról is.) Az audit kifejezés ma legáltalánosabban a minőségügyi ellenőrzések része, a szervezet szabvány szerinti kvalifikálásának eszköze, (forrás: mely azt vizsgálja és igazolja, hogy egy laboratórium a független szakmai akkreditáló szervezet által meghatározott működési standardoknak megfelelően képes magas minőségű szolgáltatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy az adott laboratóriumot rendszeresen és szigorúan minősítik nemzetközileg elismert szabványok szerint, hogy igazolják felkészültségét, pártatlanságát és teljesítőképességét. A tanúsítás egyik alapelve, hogy akkor lehet bizalmat kelteni, ha az pártatlan. Ennek a bizalomnak a létrehozásához lényeges, hogy a tanúsítási döntések csak objektív megfelelőségi bizonyítékokon alapuljanak, és ne befolyásolják más érdekek. (forrás: Az akkreditálás célja a laboratóriumi munka minőségének javítása, szakmai követelményeknek való megfelelés révén. Az akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok a környezetvédelem különböző területein (levegőminőség-védelem, vízminőség-védelem, zaj- és rezgésvédelem hulladékvizsgálatok ) felmerülő mérések, vizsgálatok elvégzésére szakosodtak akkreditációs okmánnyal rendelkeznek mérési eredményeik hivatalosnak minősülnek, ezeket hatósági eljárásokban is elfogadják. Az akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok minden tevékenysége szabványok használatán alapul, eszközeik, műszereik, és munkafolyamataik is megfelelnek a szabványokban leírtaknak. Manapság minden vállalkozás/intézmény (így laboratórium is) alapvető érdeke működési és piaci szempontból, hogy akkreditáltassa cégét/tevékenységét vagyis minőségügyi szempontból átvilágíttassa magát mert ez záloga az onnan származó mérési eredmények, termékek, produktumok minőségi megfelelőségének. Házi feladat (egyéni) A terepgyakorlaton feldolgozott témakörből készítsen egyénileg jegyzőkönyvet az 1. gyakorlat információs lapján meghatározott megfigyelési szempontok szerint! A jegyzőkönyvet a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia (elektronikus formában elküldeni a tanár által megadott címre)! Házi feladat: (kis csoportos) A terepi gyakorlaton feldolgozott témakör 1. és 2. altémájából készítsen a csoport PowerPoint bemutatót max. 10 dia terjedelemben, amely részletesen bemutatja az adott műveletet. A ppt. bemutatása a hulladékgazdálkodás gyakorlat órákon lesz, amikor minden csoportból egy tanuló bemutatja az osztálynak a csoportja által készített előadási anyagot. 18 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

19 gyakorlati feladat 1. gyakorlat Üzemlátogatás akkreditált üzemi laboratóriumban Név, osztály:... Mérés dátuma:... Feladat: Az FKF Zrt. központi laboratóriumába történő üzemlátogatás során Ön meg fog ismerkedni az üzemi laboratórium feladatával, a végzett vizsgálatok technológiai folyamatával, az alkalmazott laboratóriumi berendezésekkel és speciális eszközökkel, továbbá a cég környezetvédelmi politikájával. Az információs lapon levő szempontok alapján figyelje meg a laboratórium működését, jegyezze fel/meg a szakemberek tájékoztatójában elhangzott fontos információkat! A látogatás előtt tájékozódjon az FKF Zrt. honlapján, tegyen virtuális üzemlátogatást! Készítsen mindezek figyelembevételével egy tájékoztató anyagot a laboratóriumról! A gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 90 perc. Információs lap A beadás határideje: 2 hét (a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia [elektronikus formában elküldeni a tanár által megadott címre]). A megfigyelés szempontjai: Az akkreditált laboratóriumok működésének jelentősége, azok feladata a hulladék gazdálkodás területén. Miért kell vizsgálni a hulladékot (hiszen azt már mások kidobták)? Melyek a legfontosabb vizsgálatok települési szilárd hulladék esetén, melyek a rendszeres (rutinvizsgálatok), és a nem rendszeres (időszaki vagy egyedi vizsgálatok)? Mire alkalmazhatók a hulladékvizsgálatok eredményei? Milyen eszközöket, műszereket látott az adott üzemi laboratóriumban? Milyen műveletek előzik meg a települési szilárd hulladék laboratóriumi vizsgálatát? Az üzemi laboratórium feladatai Melyek a meglátogatott laboratórium feladatai? Ismertesse az alkalmazott vizsgálati módszereket: a minták előállítását és a mintákkal kapcsolatos műveleteket, az ezekhez alkalmazott eszközöket, berendezéseket! Az eredmények megadását, közlését. Valós tapasztalatai alapján véleményezze a látottakat! Az akkreditáció fogalma, jelentősége Jellemezze a minőségi tanúsítás fontosságát egy üzemi laboratórium működése szempontjából! A cég környezetvédelmi politikája PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

20 Egyéb tapasztalatok Dokumentálás szempontjai A megadott szempontok alapján készítse el a tájékoztató anyagot az akkreditált üzemi laboratóriumról (egyéni jegyzőkönyv, és csoportos ppt)! A tájékoztató hulladékgazdálkodó technikusoknak szóljon! Érthető világos megfogalmazásra törekedjen! Terjedelme: max. 3 oldal, illetve 8 10 dia. Értékelés szempontjai Az egyéni jegyzőkönyvek értékelésének szempontjai tartalmi és formai (esztétikai) szempontok alapján: tartalmazza-e azokat a technológiai szempontból fontos elemeket, amelyek a gyakorlaton megfigyelhetők voltak; a külalak megfelel-e az elvárható szövegszerkesztési követelményeknek. A csoportok által készített ppt-k értékelése: megfelel-e a csoport számára kijelölt témakörnek-folyamatnak, kellően összefoglalja-e a feldolgozott területet, terjedelmében, szerkesztésében megfelel-e a prezentációra épülő előadás követelményeinek. 20 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

21 Ellenőrző feladatok 1.1. feladat A települési szilárd hulladékot környezeti hatásának (nem veszélyes/veszélyes) megítélése érdekében vizsgálják. Húzza alá a helyes választ! 1.2. feladat Igen Húzza alá a helyes választ! 1. A települési szilárd hulladék a begyűjtést követően közvetlenül alkalmas laboratóriumi vizsgálatokra, mert viszonylag homogén összetételű. 2. A települési szilárd hulladék szabványos mintavétel után alkalmas laboratóriumi vizsgálatokra. 3. A települési szilárd hulladék csak szabványos mintavétel és minta-előkészítés után alkalmas laboratóriumi vizsgálatokra feladat Nem Soroljon fel legalább tíz olyan eszközt, amely általános laboratóriumi eszköznek (felszerelésnek) tekinthető! PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

22 1.4. feladat A gyakorlaton meglátogatott üzemi laboratóriumban milyen speciális (nem általánosnak tekinthető) laboratóriumi eszközt látott? feladat Írja be az üres oszlopba a kérdéshez (állításhoz, definícióhoz) tartozó válasz betűjelét! 1. mechanikai összetétel vizsgálata a) féregpeték jelenlétének vizsgálata 2. fizikai vizsgálat b) összes nitrogéntartalom meghatározása 3. kémiai vizsgálat c) jól elkülöníthető anyagcsoportok meghatározása 4. biológiai vizsgálat d) nedvességtartalom meghatározása 22 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

23 felhasznált és ajánlott irodalom az 1. témakörhöz Balogh Katalin, Sulcz Ágnes: Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyűjteménye 1.27/V6.0 (CD), VERLAG DASHÖFER Kft. Farkas Csaba (2005): A PowerPoint 2003 használata, in Windows XP és Office 2003 felhasználóknak, Budapest: Jedlik Oktatási Stúdió dr. Bonnyai Zoltán (2000): A hulladékprobléma kialakulása, a hulladékgazdálkodás alapjai; A hulladék a hulladékok fogalma, csoportosítása, mennyiség, minőség, in Dr. Barótfi István (szerk.): Környezettechnika, Budapest: Mezőgazda Kiadó P Dr. Árvai József (1991): A hulladék káros környezeti hatása elleni védelem alapjai, in Dr. Árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 3. és 1. számú melléklet (Balogh Katalin, Sulcz Ágnes: Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyűjteménye 1.27/V6.0 (CD), VERLAG DASHÖFER Kft.) PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

24 2. Hulladékkezelés I. begyűjtés, előkészítő (fizikai) műveletek Ennek a témakörnek az a célja, hogy Ön megismerje: a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtését terepi körülmények között, a gyűjtőszigetek és hulladékudvarok szerepét a lakossági szilárd hulladékok szelektív gyűjtésében, az üzemi gyűjtőhellyel szembeni követelményeket, a szelektíven gyűjtött hulladékok előkészítő műveleteit (válogatás, aprítás, préselés, mosás, szétbontás elektronikai hulladékok) a másodnyersanyaggá előkészített hulladék további hasznosításának megismerése, a hulladékátrakó állomás működésének, és gépi berendezéseinek megismerése, jegyzőkönyv készítése a folyamatról a látottak alapján az előre megadott szempontok szerint. Követelmény 1. Képes legyen a gyűjtősziget és a hulladékudvar funkcióját megkülönböztetni. 2. Ismerje a hulladékok veszélyességi jellemzőit tudja, hogy mely hulladékok nem helyezhetők el gyűjtőszigeteken, illetve hulladékudvarokban. 3. Ismerje a válogatóműbe kerülő hulladékfajtákat, a válogatómű feladatát, rendeltetését, működését. 4. Legyen képes felismerni a települési szilárd hulladék másodnyersanyagként hasznosítható összetevőit. 5. Tudja a szelektált hulladékok felhasználási lehetőségeit. 6. Legyen képes a háztartásban és a termelő egységeknél keletkező hulladék gyűjtésével kapcsolatos szabályokat alkalmazni és azok betartását ellenőrizni. 7. Legyen képes szerzett és meglévő ismeretei alapján jegyzőkönyvet készíteni az adott témában. Fogalmak (hasznosíthatósági/kezelési szempontból) A termelési-fogyasztási-újrahasznosítási ciklusban valamely anyag státusza (állapota) attól függ, hogy milyen szerepet tölt be, illetve milyen tulajdonságai vannak. 24 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

25 Hasznosíthatósági szempontból: Főtermék: olyan anyag, amelynek létrehozása a fő cél (ezért működtetnek valamely technológiát/folyamatot). Melléktermék: a főtermék mellett keletkező, ebben a formájában hasznosítható-értékesíthető anyag. Másodnyersanyag: egy technológiai folyamatban hulladékként keletkezik, de más technológiákban nyersanyagként, vagy energiahordozóként felhasználható. Kezelési szempontból: Egyedi hulladék: egy bizonyos technológiából (akár a háztartásból) származó hulladék a keletkezés állapotában. Hulladékfajta: lényeges anyagi tulajdonságaikban megegyező egyedi hulladékok összessége. Hulladéktípus: a közös jellemző tulajdonságaik alapján hasonló hulladékfajták együttese. A hulladék gyűjtésével kapcsolatos szabályok A gyűjtés/begyűjtés szabályai A hulladékok gyűjtése (akár települési, akár termelési) kizárólag a környezet terhelése/szennyezése veszélyének fennállása nélkül történhet! Ez csak úgy biztosítható, ha előre megtervezik a gyűjtés-begyűjtés-átmeneti tárolás-előkészítő műveletek folyamatát, alkalmazkodva a település jellegéből fakadó paraméterekhez (települési hulladék esetén) továbbá a termelőüzem jellemzőihez (termelési hulladék esetén). Az átmeneti tárolás szabályai A hulladék átmeneti tárolásának (lényeges, hogy átmeneti, mert a végleges tárolás egyben rendezett lerakást jelent) fontos követelménye még a közegészségügyi és a biztonságtechnikai szempontok betartása. Ez azt jelenti, hogy a hulladék átmeneti tárolása nem jelenthet fertőzésveszélyt, továbbá nem lehet tűz- robbanás- és egyéb havária forrása. Ezért ismerni kell a környezetre káros hatásokat (veszélyességi jellemzők), és azokat a kölcsönhatásokat, amelyek az eltérő anyagi tulajdonságú hulladékok érintkezésekor bekövetkezhetnek. A hulladékok veszélyességi jellemzőinek felsorolását megtalálja a évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében. Az összeférhetetlenség a hulladékok esetében azt jelenti, hogy olyan kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek következtében egymással reakcióba lépnek, és ezek a reakciók haváriát okozhatnak (havária = váratlan, rendszerint nagyméretű katasztrófa, mely jelentős anyagi kárral, és esetleg emberáldozattal párosul). PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

26 Nézzen utána, hogy melyek azok az anyagi tulajdonságok, amelyek kémiai reakció következtében nemkívánatos eseményekhez vezethetnek! Ehhez segítséget nyújtanak: korábbi tanulmányi során megszerzett kémiai alapismeretei, az ajánlott irodalomban megtalálható forrás. A szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei A hulladékok szelektív gyűjtése jelentősen megkönnyíti újrahasznosításukat, azaz visszavezetésüket a termelési folyamatba. A termelési hulladék szelektív gyűjtése A termelési hulladékok esetén egyszerűbben megvalósítható a szelektív gyűjtés, mert a technológiai folyamatok során keletkező hulladékok nem keverednek más anyaggal, és ha azokat elkülönítik, és megfelelően tárolják, könnyebben válhatnak másodnyersanyaggá. A települési hulladék szelektív gyűjtése A települési hulladékok szelektív gyűjtése jóval problémásabb feladat, mert összetétele igen változatos, és sok tényezőtől függ. A vegyes gyűjtésből eredően a kommunális, igen heterogén összetételű hulladékból el kell különíteni a potenciális másodnyersanyagokat (és a veszélyes komponenseket is). Ha ezt mi előzetesen megtesszük, nagyban hozzájárulunk a környezet védelméhez, és a nyersanyagforrások megkímélése révén a fenntartható fejlődéshez. A lakossági szelektív gyűjtés megoldásai: gyűjtőszigetek hulladékudvarok lakóházakhoz kihelyezett elhordásos mód Az Ön lakókörnyezetében milyen szelektív hulladékgyűjtési lehetőség van? Nézzen utána! Igénybe veszi Ön ezt a lehetőséget? Milyen tényezők határozzák meg a gyűjtőhelyek (területek) kijelölését, melyek a telepítés szempontjai? Támaszkodjon a terepgyakorlaton szerzett információkra! Gyűjtőszigetek A hulladékgyűjtő szigetek funkciói: a lakosság által oda hordott szilárd hulladékok elkülönített, akadálytalan (időben folyamatos) gyűjtési lehetőségének biztosítása; az ilyen módon összegyűjtött hulladékok közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalanul történő rövid idejű, átmeneti tárolása igazodnia kell az elszállításnak a gyűjtött mennyiséghez. Milyen hulladékok helyezhetők el a hulladékgyűjtő szigeteken? Honnan ismerhetők fel a különböző hulladékok elhelyezésére kijelölt edények, és hány féle van? Vigye el az otthon összegyűjtött csomagolási hulladékokat, göngyölegeket a legközelebbi gyűjtőszigetre, és helyezze el ott, a megfelelő edényekbe! 26 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

27 A hulladékgyűjtő szigetek telepítésének szempontjai: minél közelebb legyen a hulladék keletkezési helyéhez (otthonok), kényelmesen megközelíthető legyen (akár gépkocsival is); a rugalmas működés biztosítható legyen (hulladékelhelyezés, -elszállítás); a települési környezetbe való harmonikus illeszkedés, esztétikus kivitel; működése ne zavarja a közvetlen környezetében lakókat. Hulladékudvarok A hulladékudvarok funkciói: a lakosság által behozott hulladékok átvétele, az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása, a rendszeres elszállítás szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító helyre. Az Ön lakóhelyéhez melyik fővárosi hulladékudvar van a legközelebb? Nézzen utána! A vonatkozó szakirodalomban és a kezelő/működtető cég (FKF Zrt.) honlapján eltérő információkat találhatunk a fővárosi hulladékudvarokban elhelyezhető-leadható hulladékok köréről. Melyik információ felel meg a valóságnak? Nézzen utána! A hulladékudvarok telepítésének-létesítésének szempontjai: a település sűrűn lakott részén (semmiképpen se kihalt területen) célszerű kialakítani; könnyen megközelíthető legyen (járművek számára is); megfelelő méretű terület (ingatlan) szükséges, melyet az önkormányzatnak kell biztosítania (az ingatlanterületek értékesek); a területet be kell keríteni, őrzéséről gondoskodni kell; kezelő személy szükséges; a különböző (nem veszélyes/veszélyes) hulladékok megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell; a működtetéshez szükséges csatornahálózat megléte. Hogyan tárolják a különböző hulladékokat a hulladékudvarban? Milyen munkavédelmi szabályokat kell betartani? Megválaszolhatja, ha figyelmesen részt vett a hulladékudvar látogatásán! a válogatómű szerepe a szelektív hulladékgyűjtésben Átmeneti tárolás A válogatóműben történik a szelektíven begyűjtött és beszállított hulladékok átmeneti tárolása az előkészítő műveletek megkezdéséig. A hulladékokat anyagi tulajdonságaiknak megfelelően szabad- (fedetlen) téren, fedett szabadtéren, illetve fedett csarnokban tárolják. A tárolókapacitásnak illeszkednie kell a forgalomhoz (be- és kiszállítás). PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

28 Válogatás A válogatás a szelektív gyűjtés esetén sem mellőzhető, mivel nem várható el a lakosságtól abszolút szelektálási fegyelem, és a hulladék jellege is indokolhatja. A válogatás nem minden hulladék esetén egyformán fontos: pl. papír esetén kevésbé, műanyagoknál annál inkább. A válogatás művelete történhet: kézi módszerrel vizuálisan (szemmel láthatóan) felismerhetőség szerint, automatizáltan valamilyen műszerrel mérhető jellemző alapján. Előkészítő műveletek Az előkészítő műveletek megkönnyítik a hulladékok további fizikai, kémiai és biológiai kezelésének műveleteit. Leggyakoribb előkészítő műveletek: a szemcseméret módosítása (aprítás, darabosítás) a térfogattömeg növelése (tömörítés) a különböző szemcseméretű összetevők elválasztása (rostálás) az előkezelt anyag tisztítása (mosás) A szelektíven gyűjtött hulladék hasznosítása A szelektíven összegyűjtött, másodnyersanyagként felhasználásra előkészített hulladék visszairányítható a termelés folyamatába. A különböző alapanyagú hulladékok hasznosítási lehetőségei csak korlátozottan ismertek a köztudatban. Járjon utána, hogy mire alkalmazható a szelektíven begyűjtött lakossági hulladék beleértve a gyűjtőszigeteket, és hulladékudvarokat is! hulladékátrakó állomás A hulladékátrakó állomások magyarországi viszonylatban a vidéki, különösen a hulladékkezelő központoktól távoli településeken jelentősek. A nagy szállítási távolságok jelentősen növelik a hulladékártalmatlanítás költségeit. Ezért indokolt a hulladékkezelő központoktól távoli településeken hulladék-átrakóállomások létesítése. Az ide beszállított lakossági szilárd hulladékot nagy teljesítményű tömörítőberendezés előkezeli, és szabványos tömörítőkonténerbe préseli. A tömörítőkonténert a szállító célgép felemeli és a végső el- 28 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

29 helyezésnek megfelelő helyre szállítható (települési szilárd hulladék termikus ártalmatlanítása jelenleg csak egy létesítményben van országunkban). Házi feladat (egyéni) A terepi gyakorlaton feldolgozott témakörből készítsen egyénileg jegyzőkönyvet az 2. gyakorlat információs lapján meghatározott megfigyelési szempontok szerint! A jegyzőkönyvet a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia (elektronikus formában elküldeni a tanár által megadott címre)! Házi feladat (kis csoportos) A terepgyakorlaton feldolgozott témakör 1. és 2. altémájából készítsen a csoport PowerPoint bemutatót max. 10 dia terjedelemben, amely részletesen bemutatja az adott műveletet! A ppt. bemutatása a hulladékgazdálkodás gyakorlat órákon lesz, amikor minden csoportból egy tanuló bemutatja az osztálynak a csoportja által készített előadási anyagot. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

30 gyakorlati feladat 2. gyakorlat Üzemlátogatás lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyszínein (gyűjtősziget, hulladékudvar) és válogatóműben Név, osztály:... Mérés dátuma:... Feladat: A gyűjtőszigeten, hulladékudvarban és válogatóműben történő üzemlátogatás során meg fog ismerkedni a lakossági szelektív hulladékgyűjtés folyamatával, az alkalmazott gépészeti berendezésekkel és a hulladékkezelés környezetkímélő technológiai megoldásaival. Az információs lapon levő szempontokat alapján figyelje meg a szelektív gyűjtés/válogatás működését, jegyezze fel/meg a szakemberek tájékoztatójában elhangzott fontos információkat! A látogatás előtt tájékozódjon az FKF Zrt. és a FeGroup Zrt. honlapján, tegyen virtuális üzemlátogatást! Készítsen mindezek figyelembevételével egy tájékoztató anyagot a lakossági szelektív hulladékgyűjtésről, és a begyűjtött hulladékok előkezeléséről! Információs lap A gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 135 perc. A beadás határideje: 2 hét (a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia [elektronikus formában elküldeni a tanár által megadott címre]). A megfigyelés szempontjai: A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtése terepi körülmények között A gyűjtőszigetek és hulladékudvarok szerepe a lakossági szilárd hulladékok szelektív gyűjtésében Az üzemi gyűjtőhellyel szembeni követelmények A szelektíven gyűjtött hulladékok előkészítő műveletei (válogatás, aprítás, préselés, mosás, szétbontás elektronikai hulladékok) A másodnyersanyaggá előkészített hulladék további hasznosításának lehetőségei A gyűjtőszigetek és a hulladékudvarok szerepe és követelményei 30 Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

31 A válogatómű feladata és berendezései A begyűjtést és előkezelést végző cég környezetvédelmi politikája Egyéb tapasztalatok Dokumentálás szempontjai A megadott szempontok alapján készítse el a tájékoztató anyagot a lakossági szelektív hulladékgyűjtésről, és a begyűjtött hulladék előkezeléséről (egyéni jegyzőkönyv, és csoportos ppt)! A tájékoztató hulladékgazdálkodó technikusoknak szóljon! Érthető világos megfogalmazásra törekedjen! Terjedelme: max. 3 oldal, illetve 8 10 dia. Értékelés szempontjai Az egyéni jegyzőkönyvek értékelésének szempontjai tartalmi és formai (esztétikai) szempontok alapján. Tartalmazza-e azokat a technológiai szempontból fontos elemeket, amelyek a gyakorlaton megfigyelhetők voltak? A külalak megfelel-e az elvárható szövegszerkesztési követelményeknek? A csoportok által készített ppt-k értékelése Megfelel-e a csoport számára kijelölt témakörnek-folyamatnak? Kellően összefoglalja-e a feldolgozott területet? Terjedelmében, szerkesztésében megfelel-e a prezentációra épülő előadás követelményeinek? PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

32 Ellenőrző feladatok 2.1. feladat A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhető nem veszélyes és veszélyes hulladék is. Húzza alá a helyes választ! 2.2. feladat Igen Húzza alá a helyes választ! 1. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhetünk törött befőttes üveget és törött tükröt. 2. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhetünk csomagolási karton- (hullámlemez) hulladékot és mindenféle újságpapírt. 3. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhetünk bármilyen apró fémhulladékot feladat Hová érdemes hulladékgyűjtő szigeteket létesíteni? Hogyan kell karbantartani a hulladékgyűjtő szigeteket? Nem feladat Ön szerint miért nincs több hulladékudvar a jelenleginél a fővárosban? Indokolja válaszát rövid, tömör érvekkel! Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam

33 2.5. feladat A következő hulladékok esetén általában az alábbi előkészítő műveleteket alkalmazzák. Írja be az üres oszlopba a kérdéshez (állításhoz, definícióhoz) tartozó válasz betűjelét! 1. műanyaghulladék a) szétszerelés, szétzúzás alkotórészek elkülönítése 2. elektronikai hulladék b) mágnesezhető komponensek kiválasztása, préselés, bálázás 3. akkumulátor hulladék c) válogatás, aprítás, mosás 4. fémhulladék d) savmentesítés PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F

34 felhasznált és Ajánlott irodalom a 2. témakörhöz Balogh Katalin, Sulcz Ágnes: Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyűjteménye 1.27/V6.0 (CD), VERLAG DASHÖFER Kft. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály (2003. május): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. A települési szilárdhulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei, Budapest Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, p Paálné dr. Brückner Helga, Reininger Róbert (1991): Gyűjtés, átmeneti tárolás, in Dr. Árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p Dr. Árvai József (1991): A hulladék káros környezeti hatása elleni védekezés alapjai Fogalommeghatározások, in Dr. Árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p Olessák Dénes (1991): Hulladékkezelés előkészítő műveletei, in Dr. Árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p Olessák Dénes (2000): A hulladék gyűjtése, átmeneti tárolása, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezettechnika, Budapest: Mezőgazda Kiadó p Olessák Dénes (2000): A hulladékkezelés előkészítő műveletei, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezettechnika, Budapest: Mezőgazda Kiadó p évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 14., 15., /2001. (XI.14) Korm. rendelet 5 8. (települési szilárd hulladék) 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet (veszélyes hulladék) évi XLIII. törvény 2. sz. melléklet 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 1 17.; és 2. sz. és 3. sz. melléklet 213/2001. (XI.14) Korm. rendelet (települési szilárd hulladék) Hulladékanalízis és -kezelés tanulói jegyzet II/14. évfolyam