Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/ Horvátország Szomszédsági Program

Átírás

1 Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/ Horvátország Szomszédsági Program

2 2004. október 18i K(2004) 4131 sz. Bizottsági Határozat által jóváhagyva

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 1 A TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLET BEMUTATÁSA... 3 KÖZÖS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS EGYÉB PROGRAMOKKAL VALÓ KOHERENCIA PRIORITÁSOK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA INDIKÁTOROK INDIKATÍV PÉNZÜGYI TERV AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA PROJEKTSZINTŰ MEGVALÓSÍTÁS PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁS ÉS ELLENŐRZÉS EXANTE ÉRTÉKELÉS Folyamatábrák, térképek és táblázatok 1. táblázat: Támogatásra jogosult NUTS III területek Szlovéniában, Magyarországon és Horvátországban 3 1. térkép: Támogatásra jogosult NUTS III területek Szlovéniában, Magyarországon és Horvátországban táblázat: A támogatásra jogosult terület megyéi és régiói táblázat: A közös határvonalak hossza (km) térkép: A támogatásra jogosult terület főbb földrajzi egységei táblázat: A népesség számának változása és a népsűrűség (lakos/km 2 ) táblázat: A támogatásra jogosult terület természetes népességingadozása és a népesség kor szerinti megoszlása (%) táblázat: A lakosság etnikai struktúrája (%) a kijelölt nemzeti hovatartozás szerint térkép: A támogatásra jogosult terület közlekedési infrastruktúrája (Függelék: 3. térkép.pdf) táblázat: Vízellátás és szennyvízkezelés táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) táblázat: A KKVk száma régiónként/megyénként táblázat: A foglalkoztatási struktúra gazdasági szektoronként (%) táblázat: Vendégek és vendégéjszakák száma táblázat: A lakosság végzettsége (%) táblázat: Az aktív népesség és a foglalkoztatási struktúra végzettség szerinti alakulása táblázat: A munkanélküliek nem, kor és végzettség szerinti szerkezete táblázat: A támogatásra jogosult terület természetvédelmi területei táblázat: A régiók/megyék védett területeinek aránya táblázat: A program prioritásainak, intézkedéseinek és célkitűzéseinek áttekintése...33 Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal...63

4 BEVEZETÉS A Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program a három ország minisztériumait és regionális intézményeit képviselő szakemberek több hónapon át tartó megbeszéléseinek és egyeztetéseinek eredményeként született, mely egyeztetések célja az Európai Unió Interreg III A Közösségi Kezdeményezésében való részvétel volt. A folyamat egészére az érintett partnerek együttműködése jellemző, melyet kijelölt Irányító Hatóságként Szlovénia Nemzeti Területfejlesztési Ügynöksége koordinált. A Szomszédsági Program az Interreg III és a Szomszédsági Programok kidolgozására vonatkozó EU Bizottsági útmutatás segítségével került kidolgozásra. A szomszédsági megközelítés jelentős fejlődést képvisel az unió külső határai mentén zajló együttműködésben, hiszen a programban résztvevő, az Európai Unión kívül eső államok először kapnak az Európai Uniótól külső országok számára nyújtott konkrét támogatást. Ily módon minden programban kiegyensúlyozottabb és egységesebb együttműködésre van lehetőség. A jelen program a szlovén, magyar és horvát hatóságok együttműködésével született, megvalósítása szintén a partnerség elve alapján történik. A program külső uniós határ mentén történő végrehajtása megfelel az Európai Unió Bizottságának a Szomszédsági Programokat érintő, rövidesen elfogadásra kerülő végrehajtási irányelveinek. A Szomszédsági Program kidolgozását végző háromoldalú munkacsoport szlovén tagjai a következőkből álltak: a program monitoring és értékelő tevékenységeiért, pénzügyi ellenőrzéséért, irányításáért és végrehajtásáért felelős, ljubljanai központú Szlovén Nemzeti Területfejlesztési Ügynökségnek, a Pénzügyminisztérium jövőbeli Kifizető Hatóságként működő Nemzeti Alapjának, a Pénzügyminisztérium másodszintű pénzügyi ellenőrzést végző Költségvetésellenőrző Szolgálatának, a Külügyminisztériumnak, továbbá a szlovén Nemzeti Területfejlesztési Igazgatóság (NTFÜ) Štanjelben és Mariborban található Regionális Irodáinak a képviselői, valamint két regionális szintű résztvevő: a Mura Területfejlesztési Ügynökség és a Posavje Területfejlesztési Központ képviselői. A Szomszédsági Program kidolgozása során a különböző minisztériumok és a határvidék területfejlesztési ügynökségeinek képviselői szintén részt vettek az információcserében és az egyeztetésekben. A magyar résztvevők vezetője a budapesti székhelyű VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság volt, tagjai pedig Vas, Zala, Baranya és Somogy megyék területi igazgatásának képviselői, illetve a területfejlesztési ügynökségek delegáltjai, a Magyar Gazdasági Kamara és a VÁTI Kht. DélDunántúli Regionális Képviselet munkatársai voltak. A Szomszédsági Program kidolgozása során különböző minisztériumok és a határvidék megyéinek képviselői szintén tájékoztatást kaptak. Horvát részről a folyamatban az Európai Integráció Minisztériuma vett részt, amely biztosította a nemzeti és regionális szintű horvát szereplők bevonását, illetve a közöttük való koordinációt. A program kidolgozása során az Európai Unió Bizottsága április 20ai pozitív véleményében javasolta, hogy indítsák el Horvátországgal a teljes uniós tagságra irányuló tárgyalásokat. Az EU Bizottság ezt véleményként továbbítja az Európai Unió Tanácsának, amely meghozza a végső döntést az ország tagjelölt státuszát és a csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját illetően. A Tanács várhatóan június 1718ai, brüsszeli ülésén dönt Horvátország státuszáról. A nemzeti szintű egyeztetéseken kívül öt alkalommal háromoldalú munkacsoportmegbeszélést is tartottak. Ezek főként a program végrehajtási struktúrájára, a projektszintű megvalósításra, a pénzügyi végrehajtásra és ellenőrzésre, valamint az Egyetértési Megállapodás elkészítésére összpontosítottak. A helyi, regionális és állami érdekcsoportok részvételével a program szerkezetéről és a projektfejlesztésről szóló workshopot is szerveztek, amely meghatározta a program prioritásait és intézkedéseit. A regionális szint szlovén szereplőinek tájékoztatása és bevonása érdekében a regionális érdekcsoportok számára négy Interreg információs fórumot tartottak a támogatásra jogosult terület különböző részein. Magyarország és Szlovénia EU csatlakozása nagy horderejű változásokat hoz a három ország közös határvidékén. Javulni fog a magyarszlovén határ átjárhatósága, továbbá egyszerűsödnek a különböző cserefolyamatok és az érintkezés. Másrészről azonban fennáll a veszély, hogy a Horvátország határai 1.old.

5 mentén húzódó új külső EU határ létrejöttével az országgal fennálló, hagyományosan intenzív cserefolyamatok (különösen Szlovénia és Horvátország között) nehezebbé válnak. E Szomszédsági Program célkitűzései közé nemcsak egy közös gazdasági és humán erőforrás övezet kifejlesztése tartozik a három ország közös határvidékén, illetve nemcsak az országhatárok általi elválasztottság okozta területfejlesztési hátrányok leküzdése, hanem a környezetvédelem is. A jelen Szomszédsági Program a Gazdaságitársadalmi kohézió és humán erőforrásfejlesztés és a Fenntartható fejlődés prioritásokban megvalósítandó közös fejlesztési projektek kidolgozását és végrehajtását alapozza meg. A program végrehajtásának további részletezése a közös Egyetértési Megállapodásban és a ProgramKiegészítő Dokumentumban található. A Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program a szerint a koncepció szerint épül fel, amelyet a Gyakorlati útmutató új Interreg III Közösségi Kezdeményezési Programok kidolgozásához, illetve már létező Programok módosításához az Unió bővülésére tekintettel elnevezésű dokumentum javasol. A Támogatásra jogosult terület bemutatása című fejezet a program végrehajtásába bevonható NUTS III régiókat határolja le. A Közös fejlesztési stratégia és egyéb programokkal való koherencia számos nemzeti és regionális stratégiát vázol fel, és összehasonlítja ezeket a határon átnyúló Interreg III eszközével. A Szomszédsági Program prioritásai a következők: 1. Gazdaságitársadalmi kohézió és humán erőforrásfejlesztés; és 2. Fenntartható fejlődés, melyek pontos meghatározására a program során végrehajtandó 6 intézkedés ismertetésével kerül sor. Az intézkedések: Közös gazdasági térség, Közös humán erőforrásfejlesztés, Közös idegenforgalmi és kulturális térség; A természeti erőforrások fenntartható használata és a környezetvédelem, Természetvédelem, valamint Elérhetőség. A program és intézkedésszintű indikátorok meghatározásának célja a program egészének és az intézkedésszintű végrehajtásnak a figyelemmel kísérése. A Pénzügyi tervnek megfelelően az EUs és nemzeti források több mint 27 millió eurót biztosítanak a program végrehajtására. Meghatározásra kerültek a Szomszédsági Program Kijelölt illetékes hatóságai és azoknak a programban betöltött szerepe, csakúgy, mint a Program és projektvégrehajtás folyamatai. A Pénzügyi végrehajtás és ellenőrzés című fejezet lefekteti a program pénzügyi megvalósítására vonatkozó alapszabályokat. A dokumentum a lehető legrészletesebb ismertetés érdekében minden fejezetben egyformán bemutatja a három ország illetékes hatóságait és az országokban zajló folyamatokat. Összegzésként megtalálható a program exante értékelése, ugyanakkor az exante jelentés külön dokumentumként a programdokumentumhoz fűzött módosításokat és javaslatokat mutatja be. A Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program a szlovén, magyar és horvát határ mentén betölti az Interreg III A program szerepét. 2.old.

6 A TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLET BEMUTATÁSA 1. Támogatásra jogosult területek A program által megcélzott terület a közös szlovénhorvát, szlovénmagyar és horvátmagyar határvidék. Az érintett megyék és régiók NUTS III szintű területi egységek. 1. táblázat: Támogatásra jogosult NUTS III területek Szlovéniában, Magyarországon és Horvátországban Szlovénia 3 (statisztikai régiók) Pomurje, Podravje, Savinjska, Spodnjeposavska, Jugovzhodna Slovenija, Notranjskokraška, Obalnokraška Magyarország (megyék) Vas, Zala, Baranya, Somogy Horvátország (megyék) Osiječkobaranjska, Virovitičkopodravska, Koprivničkokriževačka, Međimurska, Varaždinska, Krapinskozagorska, Zagrebačka (Zagreb főváros kivételével), Karlovačka, Primorskogoranska, Istarska 1. térkép: Támogatásra jogosult NUTS III területek Szlovéniában, Magyarországon és Horvátországban 3 A Szlovén Köztársaság kormány beterjesztett egy a kiegyensúlyozott területfejlesztéssel kapcsolatos új törvényt, mely 14 NUTS III szintű régióra osztaná fel Szlovéniát. A törvény jelenleg parlamenti vita tárgyát képezi. Amennyiben a Parlament elfogadja az adott törvényt a beterjesztett formában, akkor a támogatásra jogosult területek változhatnak. 3.old.

7 2. A határrégió bemutatása és jellemzése 2.1 Földrajzi jellemzők A támogatásra jogosult terület mérete km 2. A térségben Horvátország rendelkezik a leghosszabb közös határszakasszal Szlovéniával és Magyarországgal, Szlovénia Horvátországgal és Magyarországgal közös határvonala a második leghosszabb, míg Magyarország Szlovéniával és Horvátországgal közös határvonala a legrövidebb. A programban résztvevő mindhárom ország határos a másik két országgal. 2. táblázat: A támogatásra jogosult terület megyéi és régiói Szlovénia Magyarország Horvátország Régió Terület (km 2 ) Megye Terület (km 2 ) Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Összesen Vas Zala Baranya Somogy Összesen Megye Terület (km 2 ) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska Összesen táblázat: A közös határvonalak hossza (km) Határ szlovénhorvát szlovénmagyar 102 horvátmagyar Hosszúság (km) 1 Szlovénia Horvátország Egységes Programozási Dokumentum, 2 Horvátország Magyarország Közös Programozási Dokumentum A támogatásra jogosult területen négy főbb földrajzi egység különíthető el, amelyek rendkívül változatos topográfiai és éghajlati jellemzőkkel, településstruktúrával és gazdasági feltételekkel rendelkeznek: mediterrán terület, Dinárihegység, Alpok és szubalpin hegységek, valamint a Pannonmedence. Néhány közigazgatási egység több földrajzi térségre is kiterjed Mediterrán terület A mediterrán földrajzi területbe Szlovénia Obalnokraška régiója, a horvát Istarska megye és Primorskogoranska megye egy része tartozik. A főbb természeti egységek az Isztriaifélsziget, Primorje, valamint a Krk, Cres, Lošinj és Raband szigetekből álló Kvarnerszigetek. A térség talajformáiban a karszt (számos felszíni és föld alatti karszt domborzati elemet tartalmazó karszt fennsík) és a fliss (hegyvidékek és folyóvölgyek) váltakoznak. A terület a mediterrán éghajlati övbe tartozik. A partvidék túlnyomóan meredek, kivéve NyugatIsztriát és a folyótorkolatokat. A folyók többnyire rövidek, közülük a legjelentősebbek: Rižana, Dragonja, Mirna, Raša és Reka. A természeti feltételek ideálisak a primőr zöldségek, szőlő és gyümölcsök termesztéséhez. A térség két legészakibb kikötője az Adriaitenger partjánál fekvő Koper és Rijeka, melyek a Földközitenger kikötői közül KözépEurópához legközelebb találhatók. A lakosság a tengerparti sávra (Koper, Izola, Piran, Pula, Rijeka) koncentrálódik, míg a partvidék mögötti terület gyérebben lakott. A fentebb felsorolt városok a térség gazdasági központjait is jelentik. A természeti források az Adriaitenger és a karsztvidék. 4.old.

8 2.1.2 Dinárihegység A Dinárihegység benyúlik a Notranjskokraška és Jugovzhodna Slovenija régiókba, valamint Primorskogoranska (Gorski Kotar) és Karlovačka (Gorski Kotar, Kordun) megyék területére. A térség legfontosabb földrajzi jellemzője az ÉNYDK földrajzi irányultság, továbbá a karbonátos földtani szerkezetben kialakult karszt domborzati elemek és a föld alatti vízkészletek. A néhány felszíni folyó közül a legjelentősebb a Kolpa, Čabranka, Krka és Korana. A területre a csúcsokkal és hegygerincekkel tarkított, magas karsztfennsíkok sokasága jellemző. A hegygerincek között kiszáradt völgyek és karsztsíkságok húzódnak. Ez a térség a nagy Dinárihegyvonulat legészaknyugatibb része, melynek legfontosabb tagjai a következők: Snežnik, Gorski Kotar, Velika Kapela, Kočevski Rog és Gorjanci/Žumberačka gora. A régió éghajlata szubkontinentális, melyre jellemző a pára és az alacsony téli hőmérséklet. Bár a természeti adottságok mezőgazdasági célra általában nem teszik alkalmassá, a térség gazdag jó minőségű erdőkben és vadvilágában. Erre a területre a rendkívül elszórt településstruktúra jellemző; a lakosság inkább a nagyobb városok köré koncentrálódik (Postojna, Cerknica, Kočevje, Metlika, Slunj, Delnice), melyek a foglalkoztatási központok szerepét is betöltik. A magas karsztfennsíkok természetes akadályokat jelentenek, így a főbb nemzetközi útvonalak a hegyvonulatok közötti völgyekben futnak. A természeti források az erdők, a karsztvidék és a vadállomány Alpok és szubalpin hegységek Ez a földrajzi egység a szlovén Savinjska és Spodnjeposavska régiók nagy részét lefedi, illetve a horvát Krapinskozagorska megye egy részéből áll. Domborzatára a völgyek és hegyhátak jellemzőek. A terület északi része az Alpokhoz (KamniškoSavinjske Alpok, Pohorje), a többi rész pedig a szubalpin dombságokhoz és hegységekhez tartozik (Posavje hegység, Boč, Haloze, Macelj). A régió folyókkal sűrűn átszelt, a legfontosabbak: a Száva, a Dráva és a Savinja. Az éghajlat párás, szubkontinentális, a magas hegyvidékeken az alacsony hőmérséklet és a magas éves csapadékmennyiség a jellemző. A nyugati területek marhatenyésztésre alkalmasak, míg keleten a gyümölcs és szőlőtermesztés is fejlett. A térség keleti része (Savinjska ravan, Krškobrežiška ravan) részben hasonlít a Pannonmedencéhez. A lakosság rendkívül szétszórt, kivéve az alföldeken és a medencékben elhelyezkedő nagyobb városokat (Celje, Rogaška Slatina, Velenje, Krško, Brežice). A legjelentősebb nemzetközi útvonal a Száva folyó síkságán fut, de a Haloze hegységen keresztül vezető útvonal is fontos szerepet tölt be. A legjelentősebb természeti források között megemlítendők az erdők, a víz, a termálforrások és a lenyűgöző tájak (Alpok) Pannonmedence A Pannonmedence a Pomurje és Podravje régiók nagy részéből, az összes programban résztvevő magyar megyéből, a horvát Osiječkobaranjska, Virovitičkopodravska, Koprivničkokriževačka, Varaždinska és Međimurska megyékből, a Savinjska és Spodnjeposavska régiók, valamint Krapinskozagorska, Zagrebačka és Karlovačka megyék egy részéből áll. Ezt a földrajzi területet a pannon éghajlat, az alacsony hegyekkel (Goričko, Slovenske Gorice, Zagorske Gorice) megszakított nagy síkságok és az elszigetelt hegytömbök (Medvednica, Mecsek) jellemzik. Legfontosabb folyói: Duna, Mura, Dráva, Száva, Kolpa és Savinja. A négy közül ez a terület a legalkalmasabb a mezőgazdasági termelésre. A térség sűrűn lakott, legjellemzőbb településtípusa az utak mentén elterülő nagyfalu. Legfontosabb városai és foglalkoztatási központjai Maribor, Murska Sobota, Karlovac, Varaždin, Čakovec, Krapina, Osijek, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár és Pécs. A határokon átívelő szállítási útvonalakat nem törik meg domborzati akadályok. A Dráva és Mura folyók határfolyókat is jelentenek Szlovénia és Horvátország között; a Dráva a támogatásra jogosult terület horvátmagyar határszakaszának teljes hosszán végigfut. A régió természeti forrásai a mezőgazdasági földterületek, felszíni és talajvizek, termálforrások és erdők. 5.old.

9 2. térkép: A támogatásra jogosult terület főbb földrajzi egységei 2.2 Demográfiai jellemzők A teljes támogatásra jogosult terület általános demográfiai jellemzője a népesség csökkenése és elöregedése. A demográfiai trendek kedvezőbbek a városokban, ahol növekszik a lakosság száma, de ez a természetes növekedés helyett inkább a periférikus területekről való bevándorlásnak köszönhető. A statisztikai adatok a 4., 5. és 6. táblázatokban találhatók. A statisztikai adatok a legtöbb (NUTS III szintű) közigazgatási egységben népességcsökkenést mutatnak, kivéve a horvát Zagrebačka és Istarska megyéket, ahol nő a lakosság. A határ közvetlen közelében elhelyezkedő területek demográfiai szempontból különösen veszélyeztetettek a népesség elöregedése, a fiatalok munkakeresés miatti elvándorlása és az elégtelen bevándorlás miatt, mivel ez utóbbi nem képes ellensúlyozni a fiatalok elvándorlását. A határrégiók népességcsökkenése a szlovén Pomurje régióban, Magyarországon Vas és Baranya megyékben, Horvátországban pedig Osiječkobaranjska és Karlovačka megyékben a legerősebb. Ezek a negatív demográfiai trendek fokozatosan gyengítik a helyi fejlesztési potenciált. A régiók és megyék népességeloszlása sokrétű és egyenetlen. A lakosság a foglalkoztatási központokként működő városi és tengerparti területekre koncentrálódik. Átlagban véve a legnagyobb népsűrűségű megyék a következők: Szlovéniában Podravje, Savinjska és Obalnokraška régiók; Magyarországon Baranya megye; és Horvátországban Medimurska, Varaždinska, Zagrebačka, és Krapinskozagorska megyék. Ezzel szemben a leggyérebben lakott területek: Szlovéniában Notranjskokraška, és Jugovzhodna Slovenija (Délkelet Szlovénia); Magyarországon Somogy megye; és Horvátországban Karlovačka és Virovitičkopodravska megyék. A természetes népességingadozási adatok szerint csaknem az egész területen magasabb a halálozási arány a születési aránynál, kivéve Jugovzhodna Slovenija (Szlovénia) és Medimurska megyéket (Horvátország), de még itt is meglehetősen alacsony a természetes növekedés. Mivel a problémás területekről (vidéki és 6.old.

10 határterületek) főként a fiatalok vándorolnak el a városokba, egyes térségek ahol nagyrészt már csak elöregedő népességcsoportok találhatók, és ahol emiatt szinte lehetetlen a népesség természetes újratermelődése kritikus demográfiai mélypontra kerültek. A lakosság életkor és népességöregedési index szerinti megoszlása (a 65 évesnél idősebb és a 15 évesnél fiatalabb lakossághoz mért aránya, Horvátország esetében az új népszámlálási módszer szerint az öregedési index a 65 évesnél idősebb és a 19 évesnél fiatalabb lakossághoz mért aránya) egyértelműen kedvezőtlen öregedési mutatókat tartalmaznak. Szlovéniában csak a Savinjska és Jugovzhodna Slovenija régiókban van ez az index az országos és európai átlag alatt. Horvátországban Osiječkobaranjska, Virovitičkopodravska, Medimurska, Zagrebačka, és Varaždinska megyékben az országos átlagnál kedvezőbb népességi mutatók találhatók. 4. táblázat: A népesség számának változása és a népsűrűség (lakos/km 2 ) Szlovénia Népsűrűség (2002) Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Összesen ,5 143,3 107,8 77,5 50,8 34,5 97,7 87,4 Magyarország Népsűrűség (2000) Vas Zala Baranya Somogy Összesen ,8 77,5 90,5 54,7 73,4 Horvátország Népsűrűség (2001) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska Összesen , , , , , , , , , Forrás: 1 Szlovén Statisztikai Hivatal adatai, 2 KSH, 3 Horvát Statisztikai Hivatal adatai. 79,7 46,1 71,2 164,2 101,2 115,9 39,1 146,5 85,2 73,4 80,5 5. táblázat: A támogatásra jogosult terület természetes népességingadozása és a népesség kor szerinti megoszlása (%) Szlovénia 1 (2002) Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Szlovénia Magyarország 2 (2000) Vas Zala Baranya Somogy Magyarország Élve születések Élve születések Halálozások száma Halálozások száma Természetes növekedés Természetes növekedés korú 1564 korú kor >65 Népességöregedési index 14,6 14,3 15,8 15,6 17,3 14,9 13,0 69,9 70,6 70,6 68,5 68,4 69,0 71,0 15,5 15,1 13,6 15,9 14,3 16,1 16,0 106,6 105,3 86,9 102,4 83,0 107,4 121,1 96,3 014 korú 1564 korú kor >65 Népességöregedési index 16,4 16,1 16,8 17,2 63,6 63,5 63,4 62,7 19,9 20,5 19,8 20,2 96,4 105,3 95,0 94,0 93,5 7.old.

11 Horvátország 3 (2000) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska Horvátország Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program Élveszületések Halálozások száma Természetes növekedés korú 1564 korú kor >65 Népességöregedési index 17,76 18,17 16,92 18,55 17,37 17,06 14,47 17,22 14,02 15,11 67,03 65,12 66,28 67,6 68,1 66,24 64,94 67,17 69,24 68,88 14,94 16,13 16,49 13,62 13,87 16,46 19,94 15,26 16,19 15,65 EU átlag 4 16,8 66,9 16,3 96,7 Forrás: 1 : 1 Szlovén Statisztikai Hivatal adatai, 2 KSH, 3 Horvát Statisztikai Hivatal adatai, 4 Eurostat New Cronos adatbázis. 2.3 Nemzeti és etnikai kisebbségek A határok két oldalán élők hagyományosan erős történelmi és etnikai kapcsolatai miatt a SzlovénHorvát Magyar Közösségi Kezdeményezésű Program nagy jelentőségű a határon átnyúló területek számára. A határrégiók etnikai szempontból rendkívül sokszínűek. Horvátországban sok magyar él a határhoz közeli területeken, míg a magyar támogatásra jogosult területen nagy lélekszámú horvát kisebbség található. Szlovéniában (Pomurje régió) még mindig jelentős a kb lélekszámú magyar ajkú kisebbség. A határ magyar oldalán, főként Zala és Vas megyékben szlovének is élnek. 1991, azaz Szlovénia és Horvátország függetlenségének kivívása előtt sokkal erőteljesebbek voltak az emberek közötti határon átnyúló kapcsolatok és a gazdasági tevékenységek után ezen határszakasz államhatár lett, és a helyzet nagymértékben megváltozott. Ez a szomszédos területek között számos fejlődésbeli és strukturális különbség kialakulásához vezetett. Sok probléma és vita jelenleg is fennáll, mivel a határszakasz bizonyos részeinek végleges kijelölése még várat magára. 6. táblázat: A lakosság etnikai struktúrája (%) a kijelölt nemzeti hovatartozás szerint Szlovénia 1 (2002) szlovén magyar horvát egyéb őshonos kisebbségek Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Magyarország 2 (2001) Vas Zala Baranya Somogy 86,7 86,1 84,4 86,7 83,6 83,3 71,9 0,63 0,01 0,01 0,01 4,5 0,04 0,03 0,03 0,05 0,05 0,08 94,53 94,20 88,30 92,86 1 1,3 2,0 1,9 2,6 1,8 4,2 0,87 0,92 1,13 0,21 0,8 (roma) 0,2 (roma) / / 0,8 (roma) / 1,8 (olasz) 1,01 1,60 5,85 3,24 84,1 87,0 94,4 72,0 79,8 94,7 128, ,4 99,7 90,7 8.old.

12 Horvátország 3 (2000) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska 0,15 0,07 0,11 0,14 0,19 0,31 0,24 0,3 0,94 0,98 2,96 0,27 0,09 0,06 0,05 0,02 0,02 0,03 0,17 0,26 83,89 89,47 95,97 95,2 96,18 98,44 84,27 97,68 84,59 71,88 Forrás: 1 : 1 Szlovén Statisztikai Hivatal adatai, 2 KSH, 3 Horvát Statisztikai Hivatal adatai. 8,73 (szerb) 7,08 (szerb) 1,93 (szerb) 2,44 (roma) 0,88 (szerb) 0,16 (szerb) 11,04 (szerb) 0,41 (szerb) 4,91 (szerb) 1,16 (olasz) 6,92 (olasz) 3,2 (szerb) 2.4 Infrastruktúra Közlekedés A helyi, regionális és nemzetközi szintű kapcsolatok, csakúgy, mint a határon átnyúló együttműködés lényeges eleme és feltétele a modern közlekedési hálózat. A régió fontos európai közlekedési folyosók mentén helyezkedik el. A helyi és másodlagos utak fejlettségi szintje egyenetlen a térségben viszonylag fejlett a szlovén és horvát részeken, de nem kielégítő az érintett magyarországi megyékben. Az autópályahálózat mindhárom országban kiépülőben van. A régió vasúti infrastruktúrája elavult és nem kielégítő, csakúgy, mint az EU más régióival való összeköttetés. A támogatásra jogosult területen található legfontosabb utak a következők: Páneurópai közlekedési folyosók: o V. Folyosó KievBudapestNagykanizsaRijekaVenice o V/B. BudapestLetenyeLjubljanaKoperTrieste o V/C. BudapestOsijekSarajevoPloče; Pyrn folyosó (LinzGrazMariborZagrebAdriai tengerpart); főútvonalak: PtujOrmožČakovec, Novo mestokarlovac, TriesteKoperPula. A támogatásra jogosult területen található legfontosabb vasútvonalak a következők: Nemzetközi vasúti folyosók: o MünchenLjubljanaZagrebIstambul o RijekaZagrebGyékényesNagykanizsaSiófokBudapest o BudapestSzékesfehérvárVeszprémHódosLjubljanaKoperTrieste o BudapestDombóvárPécsOsijekPloče; Interregionális vasútvonalak: o LjubljanaKoper, LjubljanaPula o LjubljanaRijeka o Novo mestokarlovac, CeljeZagorje o PragerskoČakovecVaraždin o PécsNagykanizsaSzombathely. A vízi közlekedés szempontjából fontos a Dráva és a Duna: a Dráva Osiječkobaranjska, Virovitičkopodravska és Koprivničkokriževačka megyék, a Duna pedig Baranya megye tekintetében. A támogatásra jogosult terület kiemelkedő tengeri kikötői: Koper Szlovéniában és Rijeka Horvátországban. A térség legfontosabb repülőterei: Maribor (jelenleg nem működik), ZagrebPleso (nemzetközi repülőtér), Pula, OsijekKlisa és Čepin, Taszár (Somogy), PécsPogány (Baranya), Sármellék (Zala). 3. térkép: A támogatásra jogosult terület közlekedési infrastruktúrája (Függelék: 3. térkép.pdf) 9.old.

13 2.4.2 Telekommunikáció A támogatásra jogosult terület telefonhálózattal való lefedettsége alacsonyabb a nyugateurópai szintnél. A határon átnyúló periférikus területek telefon vonallal való általános ellátottsága a három résztvevő ország nemzeti átlagánál kisebb. A támogatásra jogosult területen számos lehetőség van a hozzáférés javítására, valamint a modern információs és telekommunikációs eszközök használatának fokozottabb elterjesztésére Közművek (vízellátás, szennyvízkezelés) Általánosságban a támogatásra jogosult régió minden nagyobb városa és falva közüzemi vízellátásban részesül. Az elszórtan elhelyezkedő kisebb falvakban és területeken az ivóvízellátás csak helyi vagy egyéni rendszereken keresztül megoldott. A szennyvízkezelés fejlettségi szintje nem megfelelő, még egyes nagyvárosokban is hiányoznak a szennyvíztisztítótelepek. 7. táblázat: Vízellátás és szennyvízkezelés Szlovénia 1 (2002) Közüzemi vízellátásban részesülő háztartások aránya (%) Szennyvízhálózatba bekötött háztartások aránya (%) Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška 81,9 89,9 85,9 93,2 91,7 95,9 96,3 34,5 48,0 41,4 36,7 41,3 42,3 61,0 Magyarország 2 (2001) Közüzemi vízellátásban részesülő háztartások aránya (%) Szennyvízhálózatba bekötött háztartások aránya (%) Vas Zala Baranya Somogy 96,9 95,7 93,9 94,6 55,2 54, ,1 Horvátország 3 (2001) Közüzemi vízellátásban részesülő lakosok aránya (%) Vízelvezető hálózatba bekötött lakosok aránya (%) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međjimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska Forrás: 1 : 1 Szlovén Statisztikai Hivatal adatai, 2 KSH, 3 Horvát Vízgazdálkodás (Hrvatske vode) adatai) Energia Szlovéniában a szükséges villamos energia csaknem 60 %át szénből és atomenergiából állítják elő. A fennmaradó rész megújuló vízenergiából származik, amelyet vízerőművekből nyernek. A támogatásra jogosult területen 5 főbb vízerőmű található a Dráva folyón és egy a Száva folyón. A támogatásra jogosult terület horvát részén 5 hőerőmű és 10 vízerőmű található. Vas és Zala megyékben csak kisebb erőművek működnek. Baranya megyében 1 hő (és másodlagosan villamos) erőmű van. Somogy és Baranya megyékben nincs vízerőmű, pedig itt folyik a Dráva folyó. A támogatásra jogosult területen egyre több kezdeményezés születik a megújuló energiaforrások felhasználására (víz, biomassza, geotermikus energia stb.). 2.5 A gazdaság bemutatása A támogatásra jogosult terület régiói és megyéi nagyon eltérő gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek. Vannak egyrészt olyan térségek (városok), ahol fejlett szolgáltatási szektor és gyakran erős ipar is található. Másrészt azonban az elsősorban a határokhoz közeli vidéki területek viszonylag elmaradottak. 10.old.

14 A szlovén átlaghoz viszonyítva a gazdasági tevékenységek csak az Obalno kraška régióban fejlettebbek, a többi térség ezen a téren nem éri el az országos átlagot; a legelmaradottabb a Pomurje régió. Magyarországon Vas megye a legfejlettebb és gazdasági szempontból a legerősebb. Horvátországban a támogatásra jogosult területen az ország legfejlettebb megyéi (pl. Primorskogoranska, Istarska, Međimurska) is megtalálhatók, de olyanok is, amelyek a háború súlyos következményeit viselik, és komoly gazdasági, valamint pénzügyi problémákkal küszködnek (Osiječkobaranjska, Virovitičkopodravska, Karlovačka stb.). Mindazonáltal ezekben a megyékben a gazdasági fejlődés javuló tendenciát mutat. 8. táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) Szlovénia 1 (1999) Egy főre jutó regionális GDP (EUR*) Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Magyarország 2 (2000) Vas Zala Baranya Somogy Horvátország 3 (2000) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Regionális GDP index (ország=100%) 76,6 83,0 91,1 83,5 91,1 85,4 104, ,3 90,3 92,7 86,2 67,3 81,0 84,5 96,1 123,5 122,6 A nemzeti GDP %a (ország=100 %) 4,8 1,4 11,8 2,9 6,3 2,2 5,4 3 2,5 3 2,2 Regionális GDP index [EU(15)=100%] Istarska Forrás: 1 Szlovén Statisztikai Hivatal adatai, *USDból átszámítva, 2 KSH, 3 Horvátországban nincsenek hivatalos adatok a regionális GDPre vonatkozóan; a hozzávetőleges számítás a Horvát Statisztikai Hivatal által közölt adatok alapján történt. 7,1 1,9 2,6 2,3 4,7 2,6 2,7 4,0 8,5 5, ,7 38, ,7 43,8 26,2 19,2 17,2 15,4 20,7 19,6 20,1 18,7 14,6 17,6 18,3 20,8 26,8 26, Mezőgazdaság és vidékfejlesztés A legkedvezőbb természeti feltételekkel rendelkező területeken intenzív mezőgazdasági termelés alakult ki. A mezőgazdaság a GDPn belül is nagy szerepet játszik. A támogatásra jogosult terület egészére jellemző az extenzív, saját szükségletre termelő gazdálkodás. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó főbb problémák közül megemlítendő a gazdaságok kis mérete és a parcellák átlagos mérete (Szlovéniában és Horvátországban), a gazdálkodók elöregedése, a mezőgazdasággal foglalkozó népességcsoportok alacsony képzettségi szintje, az alacsony termelékenység és a kis hozzáadott érték, a mellékállásban gazdálkodók nagy aránya, a mezőgazdasági termékek szervezetlen értékesítési gyakorlata és a gazdálkodók hiányos vezetési ismeretei Ipar Az ipari tevékenységek a foglalkoztatási központként is működő néhány város köré összpontosulnak. Számos régióban és megyében ez az ágazat foglalkoztatja az aktív keresők legnagyobb részét, és az ipar 11.old.

15 jelenti a legfontosabb gazdasági tevékenységet is. A támogatásra jogosult területen különböző jellemzőkkel rendelkező és sajátos problémákkal küzdő tevékenységek alakultak ki. A problémákat a következőképpen lehet összefoglalni: a vállalkozói szellem alacsony szintje, a nem megfelelő munkatermelékenység, a hagyományos iparágak átalakulása, a befektetési tőke hiánya, az alacsony exportorientáltság és kevés kivétellel a versenyképesség hiánya, az innováció és a K+F intézményekkel való együttműködés alacsony szintje, az iparágak közötti kommunikáció hiánya, az ipari potenciál városokra történő koncentráltsága, ugyanakkor a periférikus területek hanyatlása, valamint a hiányos üzleti és vezetési ismeretek. A támogatásra jogosult terület nagyobb ipari központjai: Szlovéniában a tengerparti városok élelmiszeripara, fém és gépjárműipara, Postojna és Kočevje faipara, Novo mesto (gyógyszeripar, gépjárműipar, faipar, textilipar), Celje (textil, fa, élelmiszer, vegyi és fémipar), Maribor (fém, textil, elektrotechnikai és élelmiszeripar), Kidričevo (fémipar), Murska Sobota (élelmiszer, fém és textilipar), Alsólendva (petrolkémiai ipar) és Rogaška Slatina (üvegipar). Baranya és Somogy megyében a korábban (évtizedekig) ipari központokként működő városok, Pécs és Kaposvár ma megyeszékhelyek. A két megyében 13 ipari park található (6 Baranyában és 7 Somogyban), Pécsett pedig működik egy tudományés technológiaátadással foglalkozó központ. A legjelentősebb ipari tevékenységek a feldolgozóiparban alakultak ki: az élelmiszer és a könnyűiparban. A régióban honos még a gépipar és a könnyűmechanika, de ezek kevésbé jelentősek. Vas megye közigazgatási és ipari központja Szombathely, a helyi ipari parkban néhány villamosipari gyár is működik. Vas megyében további három ipari park található, a legjelentősebb ezek közül a (több mint 100 hektáros) SzentgotthárdHeiligenkreutz ipari park. Vas és Zala megyében nagyon magas színvonalú az elektromos ipar. A fa és bútoriparban tevékenykedő kis és középvállalkozások (KKVk) száma viszonylag magas. Zala megyében nyolc ipari park és két iparközpont található, ezek Zalaegerszeg és Nagykanizsa. Horvátországban a nagyobb iparközpontok Istarska megyében Pula és Pazin, ahol a dohány, élelmiszer, fém, cement, bútor és hajóipar számottevő. Primorskogoranska megyében Rijeka és Delnice olaj, fa, hajó, fém és elektronikus ipara, Karlovac textil, élelmiszer, tej, fém és faipara, Varaždin textil, bőr és tejipara, Kapronca élelmiszer és gyógyszergyárai, fa, építő, cipő és textilipara, Osijek élelmiszer, fa, vegyi, textil és bőripara, Čakovec fa, textil, vegyi, fém, fa és építőipara jelentős, Zagrebačka megyében pedig Zagreb, Zaprešič és Samobor élelmiszer, fa, textil, vegyi, kerámia és elektromosipara érdemel említést KKVk A régió számos részén fejletlen a KKV szektor, ami részben a vállalkozások beindításához szükséges bonyolult adminisztratív követelményeknek, a tőke és az üzleti ismeretek hiányának tudható be. Azokon a területeken, ahol a legtöbb munkahelyet a hagyományos iparágak kínálták, nem fejlődött ki a vállalkozói kultúra és az üzleti szellem. Mindazonáltal a KKVk nagy munkahelyteremtő képességgel rendelkező, rendkívül rugalmas és gyorsan fejlődő ágazatot képviselnek. Szlovéniában a KKVk megalakításának és továbbfejlesztésének támogatására utalványrendszert hoztak létre, mellyel államilag támogatott üzleti tanácsadás vehető igénybe. A helyi klaszterek létrehozását szintén támogatják. A támogatásra jogosult területen a nők vállalkozásait ösztönző tevékenységek is léteznek. A Szomszédsági Program régióiban számos kezdeményezés született inkubátorok, technológiai parkok és központok létrehozására. A fiatalok vállalkozáskultúrájának támogatása érdekében Pomurje régió általános iskoláiban vállalkozói körök bevezetésére került sor, amelyet aztán az egész országra kiterjesztettek. Nemcsak Szlovéniában, hanem egész Európában példaértékű modellként ismerik el ezt a kezdeményezést. 12.old.

16 9. táblázat: A KKVk száma régiónként/megyénként Szlovénia 1 (2003) KKVk Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Magyarország 2 (2002) Vas Zala Baranya Somogy Horvátország 3 (2003) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka (Zagrábbal együtt) Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska A Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara jegyzéke a vállalkozásokról, 2 KSH, 3 Horvát Gazdasági Kamara. 10. táblázat: A foglalkoztatási struktúra gazdasági szektoronként (%) Szlovénia 1 (2002) Mezőgazdasági Ipar szektorok Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Magyarország 2 (2001) Vas Zala Baranya Somogy Horvátország 3 (2001) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska 11 5,3 5,0 5,8 5,5 3,5 1,9 5,6 5,5 6,9 8,6 14,5 28,8 30,1 24,0 12,7 25,0 12,8 12,4 2,4 4,5 39,0 36,7 45,3 41,4 45,9 42,4 25,1 45,3 38,9 31,8 29,4 26,6 27,4 30,0 33,0 28,8 34,0 27,7 39, ,3 Szolgáltatások 41,7 52,3 45,9 47,8 45,1 49,6 65,7 46,0 48,1 57,7 57,6 50,0 37,1 34,3 30,4 50,0 35,0 48,4 41,33 63,5 58,4 Egyéb Forrás: 1 Szlovén Statisztikai Hivatal, 2 KSH, 3 Horvát Statisztikai Hivatal, * az adatokban nem szerepelnek a külföldön foglalkoztatott horvát állampolgárok (ezért nem 100 % az összesítés). 8,3 5,7 3,8 5,0 3,5 4,5 7,3 3,1 3,7 3,6 4,4 0,7 0,7 0,5 0,5 1,4 0,5 1,3 1,0 1,6 1,2 13.old.

17 2.5.4 Szolgáltatások Főként a városokban található sokrétű szolgáltatási szektor, míg a vidéki periférikus területek ebből a szempontból elmaradottak. A közigazgatási, banki, oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások a nagyvárosokban elérhetők. A Podravje és Obalno kraška régiókban, Baranya és Somogy megyében, valamint Primorskogoranska és Istarska megyében a foglalkoztatottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozik Turizmus A támogatásra jogosult terület egyes részein nagyon jelentős a turizmus. A legvonzóbb turisztikai célpontok a tengerparti és a termálvízben gazdag területek, ahol érdekes természeti látnivalók és kulturális örökség is található. A tengerparti turizmus igen erős az Adriaitenger mentén (Isztriaifélsziget, Kvarner szigetek, Primorje), a termálvízre épülő fürdőturizmus pedig Magyarországon és Szlovéniában fejlett (Szubalpin és Pannon régiók). A hegyvidéki területek (Alpok és szubalpin hegységek, Dinárihegység) a síelés, természetjárás, kerékpározás stb. kedvelői számára vonzóak. A Dráva és hasonló folyók medencéi számos idegenforgalmi látnivalót kínálnak (vízi, vidéki és etnoturizmus stb.). Néhány város kulturális turizmussal is büszkélkedhet (színházak, múzeumok, képtárak, koncerttermek stb.), míg a vidéki területeken (főként Szlovéniában) az agroturizmus (farm turizmus) és az ökoturizmus válik egyre népszerűbbé. Az idegenforgalom egyes fajtái erősen szezonális jellegűek (tengerparti vagy hegyvidéki turizmus), ami gyakran bizonyos problémákhoz vezet (szezonális foglalkoztatás, a főszezonban az infrastruktúra és a környezet erős igénybevétele stb.). Az idegenforgalmi ágazat fő problémái a következők: a tengerparton kívüli területek gyenge turisztikai infrastruktúrája, az idegenforgalom erős szezonalitása (különösen a tengerparton), a fürdőhelyek kivételével a magas színvonalú szálláshelyek hiánya, a kulturális örökség nem megfelelő marketingje, a turisztikai ágazatot érintő információcsere és a közös marketing tevékenységek hiánya. Az egy lakosra jutó vendégéjszakák száma jól érzékelteti az adott régiók/megyék turizmusának intenzitását. Az idegenforgalom Horvátországban Istarska (több mint 78 vendégéjszaka lakosonként) és Primorskogoranska (33) megyékben a legfejlettebb, ezt követi Szlovénia Obalnokraška régiója lakosonként 17,6 vendégéjszakával. A támogatásra jogosult terület többi megyéjében és régiójában jóval alacsonyabb a turizmus intenzitása. 11. táblázat: Vendégek és vendégéjszakák száma Szlovénia 1 (2001) Vendégek Vendégéjszakák 1 lakosra jutó vendégéjszakák Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Magyarország 2 (2001) Vas Zala Baranya Somogy Horvátország 3 (2001) ,45 0,69 4,13 7,62 2,15 1,10 17,61 Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska ,33 0,13 0,22 0,17 0,11 0,79 1,26 0,60 33,20 78,20 Forrás: 1 Szlovén Statisztikai Hivatal, 2 Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv 2001 (KSH), 3 Horvát Statisztikai Hivatal. 4,03 7,46 2,16 9,83 14.old.

18 2.6 Humán erőforrás Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program Oktatás, kutatás és fejlesztés A határrégióban jól fejlett az általános és középfokú (szakközépiskolai és gimnáziumi) oktatási rendszer. Szinte mindegyik regionális központban működnek középiskolák. A munkanélküliek oktatási háttér szerinti struktúráltságára vonatkozó statisztika szerint erős az igény a munkaerőpiacnak, valamint a modern ipari és kereskedelmi trendeknek megfelelő szakképzés iránt. A főbb egyetemi központok: Maribor, Ljubljana, Zagreb, Osijek és Pécs. A K+F főként a nagyvárosokra összpontosul, és az alapkutatások egyes területein továbbra is magas színvonalon működik. Az alkalmazott kutatásokra vonatkozó kapacitás a vállalatok ez irányú költségvetésének általános csökkentése miatt erősen korlátozott. A legégetőbb problémák az alábbiak: a népesség alacsony oktatási és képzettségi struktúrája, a nagyvárosok és más régiók agyelszívása, valamint az élethosszig tartó tanulásra alkalmas létesítmények alacsony szintje és száma. 12. táblázat: A lakosság végzettsége (%) Szlovénia 1 (2002) Általános iskolánál kevesebb Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Magyarország 2 (2002) 5,8 6,2 7,0 10,0 11,3 9,6 9,0 Vas 18,6 Zala 20,9 Baranya 19,6 Somogy 22,3 Horvátország 3 (2001) * Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska 20,75 25,47 26,91 17,76 20,45 27,93 26,32 21,35 11,49 14,01 Általános Középfokú Felsőfokú, MSc, PhD 38,0 26,2 28,4 28,0 27,9 27,9 22,4 27,5 27,2 27,9 28,8 25,51 30,93 30,85 30,13 22,68 24,28 20,58 24,46 18,5 22,75 Forrás: 1 Szlovén Statisztikai Hivatal, 2 KSH, 3 Horvát Statisztikai Hivatal *az adatokban azok is szerepelnek, akiknek nincs általános iskolai végzettségük (általános iskolánál kevesebb), és akik még nem fejezték be az általános iskolát (pl. olyan tanulók, akik csak részben fejezték be azt, pl. csak néhány tárgyból szereztek jegyet) Munkaerőpiac A szocializmus idején a teljes foglalkoztatottság érdekében különösen a nők esetében magas volt a munkaerő részvétele a foglalkoztatásban. A piacgazdaságra való áttérés következtében csökkentek a foglalkoztatási lehetőségek, és az új munkalehetőségek csak nemrégiben indultak újra növekedésnek. A gazdaság átalakítása mellett a munkanélküliség egyéb fő okai az alacsony képzettségi szint (különösen a periférikus területeken), valamint a munkalehetőségek és a munkát keresők szakképzettsége (végzettsége) közötti strukturális különbség. Mivel egyes periférikus régiókban a magasan képzettek számára nincs elég állás, ezek a régiók elveszítik a humán erőforrások terén meglévő potenciális lehetőségeiket és kapacitásaikat. A munkanélküliség területi megoszlása nagyon egyenlőtlen, a munkanélküliség a periférikus kisvárosokban és a vidéki területeken a legmagasabb, ahol ez gyakran komoly szociális problémákhoz is vezet. Minden térségben erős a falvakból és vidéki településekről a nagyobb városokba munkavégzés céljából irányuló ingázás. A munkanélküliek zömét a szakképzetlen dolgozók adják. Az idősebb 48,2 56,2 54,4 53,0 50,9 51,8 54,0 44,1 42,6 41,3 40,2 43,95 37,02 34,48 44,82 48,03 40,92 43,74 45,41 54,12 50,25 8,0 11,4 10,2 9,0 9,9 10,7 14,6 9,8 9,3 11,2 8,7 9,16 5,74 6,98 6,52 7,87 5,81 8,61 8,36 15,19 12,54 15.old.

19 munkavállalókat gyakran sújtják foglalkoztathatósági nehézségek és a magas munkanélküliség. A munkanélküliség a fiatalok körében is meglehetősen magas. 13. táblázat: Az aktív népesség és a foglalkoztatási struktúra végzettség szerinti alakulása Szlovénia 1 (2002) Aktív népesség Általános Általános Középfokú Felsőfokú (%) iskolánál kevesebb Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška Magyarország 2 (2001) Vas Zala Baranya Somogy Σ 50,1 49,6 48,3 46,5 47,2 47,3 49,2 60,8 57,2 49,4 49,2 2,1 2,0 2,2 2,6 3,8 2,3 1,6 0,6 1,0 0,7 1,2 23,0 12,8 16,5 15,3 17,0 16,2 12,2 21,5 21,2 19,8 22,3 61,8 66,7 65,0 67,1 63,4 64,5 64,1 64,0 63,5 62,1 61,8 13,1 18,5 16,3 15,0 16,0 17,2 22,1 13,9 14,3 17,4 14,7 Horvátország 3 (2001) Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska 41,7 41,9 45,9 51,8 46,6 48,8 43,9 44,3 46,2 46,4 Általános vagy annál kevesebb 19,1 22,9 26,5 26,7 22,1 25,6 21,0 24,6 15,5 20,3 Forrás: 1 Szlovén Statisztikai Hivatal, 2 KSH, 3 Horvát Statisztikai Hivatal. 59,9 60,6 55,4 58,8 59,6 58,4 59,5 59,1 61,2 59,0 21,0 16,5 18,1 14,5 18,3 16,0 19,5 16,3 23,3 20,7 A legtöbb munkahely nem a periférikus területeken, hanem a városokban keletkezik. A munkavállalóknak a szlovénhorvát határon átnyúló ingázása már nem olyan jelentős, mint régebben, különösen 1991ig volt. Jugoszlávia felbomlását követően, Szlovénia és Horvátország függetlenedése után az új közigazgatási határok és az általános gazdasági hanyatlás miatt az ingázás jelentősen csökkent. A határon át naponta ingázók pontos számáról nincsenek pontos adatok. 14. táblázat: A munkanélküliek nem, kor és végzettség szerinti szerkezete Szlovénia 1 (2002) Munkanélkül Férfi Nő Korcsoport iségi ráta Általánosnál (%) kevesebb Pomurje Podravje Savinjska Spodnjeposavska Jugovzhodna Slovenija Notranjskokraška Obalnokraška 19,3 20,0 15,6 16,3 12,8 11,2 12,8 56,2 49,6 59,7 51, ,2 50,5 43,8 50,4 40,3 48, ,8 49,5 24,5 18,8 23,2 19,0 19,1 21,5 20,5 54,3 57,8 54,7 56,8 57,3 54,3 28,0 21,2 23,4 22,1 24,2 23,6 24,2 21,5 11,8 6,8 7,0 9,7 19,3 5,8 5,5 Képzettség Általános Középfokú 32,3 24,7 28,0 26,4 27,4 29,2 26,9 53,2 64,1 60,5 60,0 49,3 58,2 59,6 Felsőfokú 2,7 4,4 4,5 3,9 4,0 6,8 8,0 16.old.

20 Magyarország 2 (2002) Vas Zala Baranya Somogy 4,6 6,7 11,4 11,8 58,6 54,7 52,5 53,7 41,4 45,3 47,5 46,3 9,3 11,8 8,1 16,7 64,7 58,4 75,4 54,3 26,0 29,8 16,5 29,0 3,8 8,1 8,9 10,5 32,9 32,6 39,7 36,7 58,6 55,8 49,0 50,8 4,7 3,5 2,4 2,0 Horvátország 3 * Osiječkobaranjska Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Međimurska Zagrebačka Krapinskozagorska Karlovačka Varaždinska Primorskogoranska Istarska 26,1 26,8 15,3 12,8 12,7 11,1 25,6 14,3 14,4 9,0 44,7 47,0 48,0 43,4 42,4 47,3 41,3 48,4 38,5 37,4 55,3 53,0 52,0 56,6 57,6 52,7 58,7 51,6 61,5 62,6 Forrás: 1 Szlovén Statisztikai Hivatal, 2 KSH, 3 Horvát Statisztikai Hivatal *az adatokban azok is szerepelnek, akiknek nincs általános iskolai végzettségük (általános iskolánál kevesebb) és akik még nem fejezték be az általános iskolát (pl. olyan tanulók, akik csak részben fejezték be azt, pl. csak néhány tárgyból szereztek jegyet). 26,1 28,7 31,3 34,4 26,2 27,5 18,7 29,3 21,7 17,7 60,1 58,2 54,3 52,0 56,5 54,5 61,2 56,0 59,6 61,0 13,8 13,1 14,3 13,6 17,3 18,0 20,1 14,7 18,7 21,3 7,0 9,8 12,3 21,5 5,8 11,1 10,7 9,3 6,8 4,7 30,3 36,2 34,6 24,4 30,2 30,3 36,4 29,7 19,5 30,0 58,1 51,5 49,8 50,8 58,8 55,5 48,8 56,3 62,0 56,1 4,6 2,5 3,3 3,3 5,2 3,1 4,1 4,6 11,7 9,2 2.7 Kultúra A program régiói gazdag kulturális változatossággal jellemezhetők. Egyes határon átnyúló területeken hasonló kulturális tájegységek és különböző hagyományelemek léteznek a határ mindkét oldalán. A támogatásra jogosult terület három nyelv és kultúra találkozásánál lévő elhelyezkedése kitűnő lehetőségeket kínál a kultúra terén. Az említett terület mindhárom országában nagy számban élnek a két másik szomszédos országból származó kisebbségek. Ezek a kisebbségek kialakult intézményi háttérrel, működő kulturális szervezetekkel, továbbá kétnyelvű és kisebbségi nyelven is zajló oktatással rendelkeznek, amely elősegíti a kulturális cserefolyamatokat. A támogatásra jogosult területen a kulturális örökség számos figyelemreméltó eleme található. Ezek értékké való konvertálásában a turizmus nagy szerepet játszik, de a kulturális értékek turisztikai termékekben való megjelenése még nem kielégítő mértékű. Külön figyelmet kellene szentelni a kulturális örökség nagyvárosokban történő népszerűsítésének, amihez fel lehet használni az idegenforgalmi központokat is. A támogatásra jogosult terület számos nagyvárosában és vidéki településén is sok kulturális eseményre és hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységre kerül sor. A határ mentén tovább él a városok és önkormányzatok hagyományos kulturális együttműködése. Az érintett közigazgatási régiókban és megyékben sok társadalmi és kulturális szervezet működik. A romák a támogatásra jogosult terület egészén őshonos kisebbségnek számítanak. Szlovéniában Pomurje, Podravje és Jugovzhodna Slovenija régiókban, Horvátországban pedig Međimurska megyében élnek közülük legtöbben. Életmódjuk még mindig erősen követi a hagyományokat, bár Szlovéniában egyre aktívabb szerepet játszanak a helyi közösségek életében. 2.8 Környezet és természet Az emberi tevékenységek következtében a támogatásra jogosult területen a környezet komoly terhelésnek van kitéve. Sok tevékenység szennyezi a különböző tájelemeket. A levegőszennyezés főként az ipari tevékenységekből, a közlekedésből és a háztartásokból származik. A legszennyezettebb területek ezért a városi agglomerációs térségek, ahol még inkább összpontosulnak az említett tevékenységek. A vízszennyezés szintén súlyos méreteket ölt; a fogyasztásra szánt folyóvíz az ipar, a szennyvíz, valamint a mezőgazdasági műtrágyák és vegyszerek nem megfelelő alkalmazása miatt szennyeződik. A természetvédelem legsúlyosabb problémái a következők: a környezet és természetvédelmi kezdeményezések közötti kommunikáció és együttműködés hiánya, a környezetvédelmi szabályozás nem megfelelő alkalmazása és a lakosság alacsony szintű környezettudatossága. 17.old.