INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA EGYEZTETÉSI VERZIÓ ÁPRILIS 21.

2 I. BEVEZETÉS... 6 II. HELYZETELEMZÉS... 7 II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 7 II.1.1. Pécs az országos településhálózatban... 7 II A tervezési dokumentumok és Pécs... 7 II Pécs a Megyei Jogú Városok körében... 7 II Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre... 8 II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE... 8 II.2.1. Gazdaság... 8 II Jövedelmi helyzet... 8 II Pécs város agglomerációja... 9 II Ágazati elemzések II.2.2. Társadalom II A népesség számának alakulása Pécsett II Korstruktúra II Foglalkoztatottság és munkanélküliség II Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok II Nemzetiségek Pécsen II Az iskolázottság jellemző mutatói Pécsett II.2.3. Környezet II Pécs közterületei és parkjai II Épített környezet II.2.4. Közszolgáltatások II Oktatási intézményrendszer II Szociális ellátás II.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan II.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE II.3.1. Városrészek azonosítása II.3.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés II Belső városrészek II Mecsekoldal II Meszes-Pécsbánya II Délkelet-Pécs II Dél-Pécs II Somogy, Vasas, Hird II Uránváros II Nyugati ipari-kereskedelmi terület II.3.3. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról... 50

3 III. STRATÉGIA III.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE III.2. JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK III.2.1. Átfogó cél III.2.2. Középtávú stratégiai célok III.2.3. Középtávú tematikus célok III T1. A Pécs, az életminőség pólusa program ágazataiban dinamikus fejlődést mutató város 65 III T2. Az EKF-program eredményeképpen megerősödött kulturális és kreatív szektor, sokszínű kulturális kínálat III T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében III T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás III T5. Erősödő társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között III T6. Közösségi helyként működő, rendezett közparkok és városi zöldterületek III T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjárműforgalom III Priorizálás a tematikus célok között III.2.4. Horizontális célok III H1. Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város III H2. Biztos költségvetési háttérrel rendelkező, korszerű minőségirányítási rendszeren nyugvó városmenedzsment III H3. Területi kohézió a városrészek között III.2.5. Városrészekhez kapcsolódó célok III V1.1. A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása III V1.2. A szűken értelmezett Belváros vonzerejének emelése III V2. Mecsekoldal fenntartható fejlődésének biztosítása III V3. Meszes-Pécsbánya lakosságának társadalmi integrációjának erősítése, az életkorülmények javítása III V4.1. Balokányliget természeti értékeinek megőrzése, a turisztikai potenciál erősítése III V4.3. Az Ipari Park fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása III V5. A kertvárosi lakótelepi környezet minőségi fejlesztése, városrész-központ erősítése III V6. Somogy-Vasas-Hird szorosabb integrálása a városi szövethez, az életkörülmények fejlesztése III V7. Uránváros városrészközpontjának megújítása, a köztéri szabadidős infrastruktúra bővítése III V8. A Nyugati ipari-kereskedelmi terület kereskedelmi, gazdasági funkcióinak megtartása. 88 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA III.2.6. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel

4 III.2.7. A célrendszer belső koherenciája III.2.8. Antiszegregációs terv III Az antiszegregációs terv céljai III A problémák háttere, célcsoportok III Helyzetelemzés III Stratégiai fejezet III.2.9. A megfogalmazott célok környezeti hatásai III Az EKF-beruházások környezeti hatásai IV. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A IDŐSZAKRA IV.1. FUNKCIÓBŐVÍTŐ AKCIÓTERÜLET: A BELVÁROS KITERJESZTÉSE IV.1.1. A funkcióbővítő akcióterület jellemzése IV A Belváros IV A Siklósi külváros IV Az EKF-városrész IV A funkcióbővítő akcióterület lehatárolásának indoklása IV.1.2. A funkcióbővítő akcióterület fejlesztésének céljai IV.2. A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETEI IV.2.1. Keleti városrész IV Meszes-Pécsbánya IV Somogy, Vasas IV A keleti városrész akcióterületének fejlesztésének céljai IV.3. TOVÁBBI POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETEK V. MEGVALÓSÍTÁS V.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV V.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése V Forgalomképtelen ingatlanok V Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok V Forgalomképes ingatlanállomány V.1.2. Az ingatlangazdálkodás szereplői V.1.3. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai V Általános stratégiai irányelvek V Az ingatlangazdálkodás tervezésével, előkészítésével kapcsolatos elvek V Értékesítési irányelvek V Egyéb elvek V.1.4. Potenciálisan értékesítendő ingatlanok

5 V Mélygarázs-fejlesztések V Gazdaságiterület-fejlesztések V Városközpont- és településközpont-fejlesztések V Lakóterület-fejlesztések V Kapcsolódás az EKF-fejlesztésekhez V.2. NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK V.2.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet V.2.2. Tervalku a városfejlesztési elképzelések szabályozott kereteiben V.2.3. Szakterületi stratégiai tervezés V.2.4. A közterület-felújítások arculati alapelveinek meghatározása V.2.5. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése V.2.6. A homlokzatfelújítás városi eszközökkel való támogatása V.3. PARTNERSÉG V.3.1. A partnerség és a nyilvánosság biztosítása a stratégia készítése során V Egyeztetések, személyes interjúk V A lakosság bevonását, szélesebb társadalmi közvéleményt elérő események V.3.2. Lehetséges partnerség a megvalósítás során V.4. SZERVEZETI HÁTTÉR V.4.1. Kedvezményezettek közötti kapcsolat V.4.2. Városfejlesztő társaság létrehozása V.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ V.6. MONITORING V.6.1. Indikátorrendszer

6 I. BEVEZETÉS Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve 1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). A kézikönyv szerint az integrált városfejlesztési stratégia olyan dokumentum, amely éves távra meghatározza az adott város fő stratégiai irányvonalait, és az azonosított szükségletek alapján, a kijelölt célokat követve meghatározza a tervezett fejlesztéseket. Az IVS egy városi és egy ennél részletesebb városrészi szintű helyzetfeltárásra építve jelöli ki az egész városra vonatkozó célkitűzéseket, a városrészekre vonatkozó célkitűzéseket., valamint a megvalósítani tervezett fejlesztések súlypontjaira ún. akcióterületeket határol le (melyeket akcióterületi tervek formájában még mélyebben vizsgál). A stratégia ezen felül kiemelten foglalkozik például az antiszegregáció vagy a lehetséges partnerség kérdéskörével. Jelen IVS készítése Pécs városa esetében nem egy előzmények nélküli tevékenység volt, hanem éppen ellenkezőleg, tervezése frissen elkészült városi szintű stratégiákra épülhetett és sokkal inkább azok módszertani finomhangolását jelentette. A két legfontosabb ezen stratégiai dokumentumok közül az Eco-Cortex által készített, a Város novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégiája, valamint az EKF kulcsberuházások előkészítése során a Pécs 2010 Konzorcium által készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmánya, melyet decemberében fogadott el Pécs MJV Közgyűlése. Jelen dokumentum így ennek a két dokumentumnak a szintézise, valamint ahol a Városfejlesztési Kézikönyv ezt szükségessé tette azok kiegészítése. (Az egyes fejezeteknél amennyiben releváns pontosan feltüntetésre kerül, hogy az adott rész, mely dokumentumból származik.) 1 Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM,

7 II. HELYZETELEMZÉS Az itt található helyzetelemzés csupán jelentősen tömörített változata annak az igen teljes és részletes helyzetelemzésnek, ami Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, a Hosszú- és Középtávú Stratégia helyzetelemzéseinek egyesítésével keletkezett. Az egyesített helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme (több mint 300 oldal) lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat, emiatt az Mellékletbe került. Az alább szereplő helyzetelemzés tartalmazza mindazokat az elemzési szempontokat és adatokat, amelyet a Városfejlesztési Kézikönyv megkövetel. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat a terjedelmi okok miatt végül a mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás. II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN II.1.1. Pécs az országos településhálózatban II A tervezési dokumentumok és Pécs Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) egyik alapvető célja a területi harmónia kialakítása. Ennek egyik fontos eszköze a decentralizáció, illetve a magyar településhálózat Budapest-központúságának mérséklése. Az OTK ezt többek között a főváros fejlődésének vissza nem fogása mellett a kiemelt regionális központok támogatásával, központi fejlesztésével kívánja elérni. Az ún. pólusvárosok (Győr, Pécs, Székesfehérvár-Veszprém, Szeged, Debrecen és Miskolc) olyan kiemelten támogatandó települések, melyeknek feladata tágabb környezetük dinamizálása, a többi településsel hálózatos együttműködések kialakítása, régiójuk társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életének szervezése. Pécs városára emellett az OTK alapján más területi feladatok is hárulnak. Az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik fontos eleme a határon átnyúló együttműködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése. II Pécs a Megyei Jogú Városok körében A rendszerváltozás időszaka óta a megyei jogú városok hálózatában a regionális funkciók 7

8 erőteljes koncentrációja ment végbe. Ennek a konvencionálisan régióközpontnak tekintett települési kör (Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc) az egyértelmű nyertese. Pécs számára ez egy egyértelmű sikertörténet. A város a régióban elsősorban államigazgatási, egészségügyi-szociális, a kereskedelmi és az oktatási-kulturális funkciói révén jelenik meg. A kiépült kiskereskedelmi kapacitás igen jelentős és a földrajzi régió egésze számára meghatározó jelentőségű. Az oktatási funkciók döntően az egyetemhez kapcsolódnak, illetve a város néhány középiskolájához. A foglalkoztatásban betöltött regionális szerepköre egy nagyságrenddel marad el a fenti funkcióktól. II Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre A kistérségi együttműködés alapvető kérdése a városi folyamatokhoz való kapcsolódás lehetősége. A kistérség sikeres települései Pécs egyes funkcióihoz kapcsolódva tudták megtalálni a helyüket, akár mint lakóterület (Kozármisleny, Keszü, stb.), akár mint rekreációs terület (Orfű). A kistérségi központ székhelye Pécsett van. A gyakorlatban a kistérség, azaz a Pécsen kívüli települések és a város között a kooperáció igen limitált. A megyei szerepköre a városnak az utóbbi időszakban több tekintetben kiürült, ami a közigazgatást illeti. Ugyanakkor a Baranya megyei intézmények (kórház, könyvtár, múzeumok, stb.) jelentős hányadának a város ad működési környezetet. Pécs a regionális szerepköröket illetően a magyar városok közül a legfejlettebbek közé tartozik (Csapó T. 2001). A dekoncentrált államigazgatási szervek közül nem minden regionális szerepkörű központja került a városba, de így is igen jelentős regionális funkcióhalmaz jellemzi a várost. A lehetséges több mint 80 szerepkör mintegy ¾-e jelen van a városban. II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE II.2.1. Gazdaság II Jövedelmi helyzet Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy főre jutó 8

9 személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 2004-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belüli jelentős jövedelmi polarizáltságot Faluvégi Albert 2004-es vizsgálata is alátámasztja 2. Faluvégi egy komplex mutató alapján különítette el az ország 168 kistérségét fejlettség szerinti öt kategóriába (dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló, lemaradó), amely szerint Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejlődő kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag előnyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában mint a továbbiakban látni fogjuk - továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejlődő területeit fejlődésben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedéséből. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejlődő térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. II Pécs város agglomerációja Pécs város gazdaságának megítélésekor célszerű megvizsgálni Pécs agglomerációjának helyzetét is. A szakirodalom és a különböző vizsgálatok megállapításai szerint Magyarországon két olyan város található, amelyik rendelkezik ilyen kapcsolatokkal, Budapest és Pécs. A statisztikailag lehatárolt pécsi agglomerációhoz 62 település tartozik, népessége mintegy 200 ezer fő. Ez a térség elsődlegesen kelet-nyugati kiterjedésű, csatlakozó déli településekkel. A belső gyűrű 20, a külső pedig 41 települést integrál. Budapest esetében egy gyorsan, esetenként a fővárosnál is gyorsabban fejlődő gazdasági térség jött létre, mely a termelési, kereskedelmi és logisztikai kapcsolatok jelentős részét vonzotta magához. Pécs esetében is hasonló folyamatok zajlottak le, azonban itt mindig a termelésen volt a hangsúly. Korábban elsősorban a szén- és uránbányászat termelő és kiszolgáló üzemeinek jelentős része működött az agglomerációs övezetben. Napjainkban 2 Faluvégi Albert (2004): 9

10 elsősorban az egykori kiszolgáló létesítményekben részben ipari, részben szolgáltató üzemek működnek, teljesítményük részaránya azonban már lényegesen kisebb. Ennek ellenére Pécs város gazdasága szempontjából nem elhanyagolható az agglomeráció, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a kreatív iparágak szereplőinek egy része itt működik, másrészt a városi átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezők egyre nagyobb része költözik az érintett településekbe. Jövedelmük jelentős részét Pécsett költik el, amelyben a kulturális szolgáltatások igénybevétele is számottevő. II Ágazati elemzések II Vállalkozások száma és összetétele A Pécsett működő vállalkozások száma 2006-ban volt, ami több mint kétezres növekedés az ezredforuldó idejéhez képest. A vállalkozások nemzetgazdaságankénti összetételében a mezőgazdaság szerepe marginális, az összes vállalkozásnak csupán 1,3%-a tevékenykedett ezen a területen 2006-ban. Az ipar részaránya 15,9%, amely jóval alacsonyabb az ország egészét jellemző értéknél. A vállalkozások 82,9%-a a szolgáltatások területén tevékenykedett ebben az évben. II Ipar Baranya megye a rendszerváltást megelőző évtizedekben a jelentős iparral rendelkező megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termelő feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követően ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány kis- és középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 90-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban működő vállalkozások, dinamizáló szerepük azonban csekély. Nem tekinthetők klasszikusan innovatívnak, inkább teherhordók. A jövőbeni fejlődés lehetőségét a ma még jelentőséggel alig bíró újszerű, nem tradicionális, a lakosság életminőségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. 10

11 II A Pécsi Ipari Park A Pécsi Ipari Park a város dél-keleti részén, jelenleg mintegy 140 ha területen működik, amelyben jelenleg 42 betelepült vállalkozás található. A régió egyik kiemelkedő vállalata a NOKIA itteni gyáregységét megvásárló Elqotec Magyarország Kft., mely a Pécsi Ipari Parkban kommunikációs technológiai termékeket gyártó üzemet és raktárbázist egyaránt üzemeltet. A vállalat egyben a város legnagyobb ipari foglalkoztatója is. Az Elcoteq mellett azonban jelentős multinacionális cégek nincsenek, a Parkban eddig főképp KKV-k telepedtek le, amiben várhatóan nem is lesz változás addig, amíg Pécs autópályán megközelíthetővé nem válik, utána viszont a Park kiváló megközelíthetőséggel fog rendelkezni. II Kereskedelem Pécsett a évben kiskereskedelmi üzlet működött, melyből 369 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 361 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismértékű átrendeződés, csökkent a ruházati és cipő szaküzletek száma, növekedett a gépjárműalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén kihangsúlyozandó az a jelenség, amit a városrészekkel foglalkozó részben fejtünk ki bővebben: a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására (jelentős részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhető meg. II Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelentősége a jövőben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi és a magánszálláshelyek kapacitása július 31-én ágy volt. Ennek zöme (4.813 ágy) kereskedelmi szálláshely, és mindössze 287 magánszálláshely. Egy évvel korábban még ágy volt a teljes kapacitás, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig

12 Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyen Magán- Együtt Összes vendég ebből külföldi Összes vendégéjszaka ebből külföldi Átlagos tartózkodási idő 1,8 3,5 1,9 - ebből külföldi 2,1 2,8 2,1 1. táblázat: Az idegenforgalom adatai Pécsett, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005 A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 10-15%-kal csökkent évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási idő is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelentős száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idejű üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürdőhellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is alacsony szintű. Ez év elejéig a város nem rendelkezett négy csillagos szállodával, az idén átadott egység kapacitása is alacsony. Ezen a területen is komoly fejlesztések szükségesek. II A K+F helyzete A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal működő MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM jelenleg kissé bizonytalan sorsú Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi erőfeszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél- Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is gyenge, 12

13 vagyis az új tudományos eredmények nem, vagy csak igen csekély mértékben hasznosulnak a régió és a város nem különösebben innovatív gazdaságában. A statisztikai adatokból kiindulva, Magyarországon évben kutató-fejlesztő hely működött. Ennek közel fele (1.204) Közép-Magyarországon (zömmel Budapesten) folytatta tevékenységét. A vidéki mezőnyből a Szeged és Debrecen képviselte régiók emelkednek ki. Hasonló arányok figyelhetők meg a K+F összes létszáma, illetve a kutató, fejlesztő létszám esetében is. Jelentősen módosul azonban a kép, ha a kutatások ráfordításait vizsgáljuk, bár az alföldi régiók Szeged és Debrecen egyetemei révén még jelentősebb előnyre tettek szert. Ebben az összevetésben a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl is megelőzte a Dél-dunántúli régiót, annak ellenére, hogy Pécsett található az ország legnagyobb egyeteme. A kutatóhelyekhez hasonlóan az innovatív vállalkozások tekintetében sem áll jól Pécs. A Dél- Dunántúlon az adatbázisban mindössze 18 olyan cég található, amelyek profilja elsősorban innovációs jellegű tevékenység, ezzel a Dél-Dunántúl a hét magyarországi nagytérség közül az észak-magyarországi térséggel holtversenyben az utolsó helyen áll, messze leszakadva a többi régió mögött. Ha nem számítjuk bele az innovatív cégekbe az egyetemeket és főiskolákat, a Dél-Dunántúl a maga 10 szervezetével az országban az utolsó helyen áll. 3 Az akkori vizsgálat viszont egyértelműen igazolta, hogy a régió innovációs központja Pécs. Az innovatív vállalatok és szervezetek közel fele Pécsett található, és az innovációs szegmensek 53,5%-a is Pécshez kötődik. A RIS megalapozásához készített vizsgálatok óta ez a helyzet lényegesen javult, 2005 óta számos új szervezet kapcsolódott be az innovációs tevékenységbe. II.2.2. Társadalom II A népesség számának alakulása Pécsett Pécs a Dunántúl legnagyobb városa. A népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. 4 A év végére a csúcshoz képest valamivel több mint 10%-át 3 A Dél-Dunántúl regionális innovációs stratégiája (RIS), o. 4 A következő évben, 1994-ben regisztrált, közel 8 ezer fővel kisebb népességszám részben módszertani okokra 13

14 veszítette el Pécs a lakónépességének. Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva azonban kevésbé aggasztó. Miközben 1990 és 2005 között Pécs lakónépessége fővel csökkent, a kistérség növekedése 6691 főt tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsről származik. II Korstruktúra A legutóbbi népszámlálás adatai szerint, bármilyen referencia területet veszünk is alapul Budapest kivételével a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen a Pécs és a környező települések vonatkozásában volt szembetűnő. Ebben a viszonylatban a jelenség valószínűsíthetően magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város magterületéről a peremterületek, szuburbiák felé történő kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktívkorú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönhetően a környező települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig nőtt. Másrészt utalnunk kell arra a tényre is, hogy a kistérség a közigazgatás által ismert fogalom, a hozzá tartozó települések Pécs esetében inhomogének, jelentős részük nem szuburbán, hanem rurális vonásokat tükröző vagy kisebb számban egykori ipari falvak, amelyek eltérő fertilitási mintázata valószínűsíthetően szintén magasabb a pécsinél. A 2001-es népszámlálási népesség kormegoszlása szerint a pécsi népesség 15,2%-a volt 65 év feletti. Az inaktív generációk aránya pontosan megegyezett a hazai átlaggal, de közel két százalékponttal volt magasabb a hazai nagyvárosokénál. Az idősödés azonban elsősorban Budapesten jelentkezik, és alapvetően a fővárosi népesség magasabb életkilátásainak, a várható élettartamának kitolódásának, valamint az alacsony reprodukciónak tudható be. A fiatal és az idősebb korcsoportok magasabb arányának köszönhetően Pécs aktív korú népessége (70,3%) valamivel kisebb volt a hazai nagyvárosok átlagánál (71,1%). A különbség azonban e téren sem nem tekinthető számottevőnek. A fő feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az idősebbek aránya valamelyest vezethető vissza. A KSH-ban ettől az évtől korrigálták a népességszámokat és törölték a lakónépességből a régi és meg nem újított ideiglenes bejelentővel szereplőket. Emiatt főleg az egyetemi városok lakónépessége esett vissza a pécsihez hasonló módon. 14

15 magasabb volt. Szűkebb területi kitekintésben a dél-dunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az időseké pontosan megegyezett a régióéval. II Foglalkoztatottság és munkanélküliség Az alkalmazásban állók száma Pécsett évben fő, az egyéni vállalkozók száma fő volt. Legális munkajövedelemmel így összesen mintegy 65 ezer ember rendelkezett. A foglalkoztatási arány Baranyában 47,0% volt, Pécsett pedig 52,9% (az országos átlag 50,5%). Az ezredforduló óta mind Baranya megyében, mind Pécsett ebben az évben voltak legkedvezőbbek a foglalkoztatási mutatók, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta is ekkor volt a legmagasabb. A kedvező helyzet persze csak viszonylagos, az ország fejlettebb területeihez képest még így is tetemes lemaradásban van a vizsgált megye és székhelye. Pécsett a KSH munkaerő-felméréséből számított munkanélküliségi ráta 3,8% volt 2005-ben, ami igen kedvezőnek mondható, a megyei érték azonban több mint 2 százalékponttal haladja meg az országos átlagértéket. II Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok A város jelenlegi szociális problémái szoros összefüggésben vannak közelmúltjának történetével, társadalmi-gazdasági fejlődésével, valamint demográfiai struktúráival. A város lakosságának 15%-a, fő idősebb 65 évnél. Az öregségi nyugellátásban részesülők száma meghaladja a 28 ezret, további 21 ezer fő viszont egyéb nyugdíjszerű ellátásban (elsősorban rokkantnyugdíjban) részesül, ami összesen azt jelenti, hogy a város lakosainak majdnem egyharmada tekinthető tágabb értelemben véve nyugdíjasnak. Általában az időskorúak ki vannak téve a szegénység kockázatának, különösen, mivel körükben az egyszemélyes háztartások aránya magas. A város mintegy 64 ezer háztartásából 19 ezer az egyszemélyes (természetesen ez nem mind az időskorúak teszik ki), de többnyire ide sorolható a városban élő 2300 özvegy férfi és hasonló sorú nő. A szegénység elsősorban azokat a háztartásokat sújtja, ahol nincs aktív kereső, ez jelenleg Pécsett a háztartások közelítőleg 40%-a, de ehhez veszélyeztetettként hozzá kell számolnunk egy részét az egykeresős háztartásoknak is. Különlegesen érzékeny csoportnak tekinthetők a fogyatékkal 15

16 élők, mintegy (!) főt jelent a városban, közülük 5 legnagyobb arányban a mozgássérültek vannak jelen. A fogyatékkal élők elsöprő többsége, 92%-a egyedül, vagy családban él, csak a fennmaradó hányaduk intézményi keretek között. Problémát, mégpedig súlyos problémát jelent viszont, hogy közülük alig 1500 fő a foglalkoztatott. II Nemzetiségek Pécsen A városban összesen 5%-ot tesz ki a hivatalos népszámlálási statisztikák szerint a nemzetiségek aránya, ami mintegy nemzetiségi lakost jelentene. A három legnagyobb csoport természetesen a németeké (5061 fő) és a horvátoké (1702 fő), valamint a cigányoké (1869 fő). II Az iskolázottság jellemző mutatói Pécsett Pécs lakosságának képzettségi színvonala jelentős mértékben meghaladja a regionális és országos átlagokat. Amíg a 2001-es népszámlálási adatok szerint a megfelelő korú népesség mintegy 10%-a rendelkezik egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, ez az érték Pécs esetében 18,8% (a 25 év feletti népességre vonatkoztatva). A skála másik végén, alig 419 pécsi lakost találtak (0,3%), aki 10 évesen még mindig nem végezte el az általános iskola első osztályát sem (így analfabétának tekinthető), ez az érték országosan 0,8%. Természetesen a felsőfokú végzettség magasabb aránya azt jelenti, hogy a középfokú végzettségűek aránya viszonylag kisebb, a teljes népességen belül 24%-nak érettségi, 19%-nak pedig érettségi nélküli középiskolai bizonyítvány jelenti a legmagasabb végezettséget. A diplomások magas aránya magától értetődőnek tűnik az egyetemi városban. Arányuk olyan módon is növekszik, hogy a más településen érettségiző, de később Pécsett diplomázó fiatalok közül évről évre sokan döntenek úgy, hogy nem utaznak vissza szülőhelyükre, hanem a baranyai megyeszékhelyen próbálnak egzisztenciát teremteni. 5 Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

17 II.2.3. Környezet II Pécs közterületei és parkjai A közterek minőségi állapotával kapcsolatban általánosságban kijelenthető, hogy a város közterületeinek többsége a fokozatos leromlás stádiumában van, és csak szűk azon területek száma, ahol színvonalas állapotú, gondosan karbantartott köztér fogadja a járókelőt. Mindemellett a közelmúltban több zöldfelület és köztér fejlesztése, rendezése valósult meg (Sétatér, Jókai utca bár megjegyzendő, hogy a díszburkolat kis kockakövei több helyen hiányoznak, Jókai tér, Citrom utca stb.), amelyek a lakosság és a turisták által is kedvelt tartózkodási helyekké váltak. Elavultnak tekinthető a város meglévő szabadidős kültéri infrastruktúrája is. A játszóterek nagy része nem felel meg az uniós szabványoknak, emiatt a város megszüntetni volt kénytelen többet is. A megmaradt játszóterek csak a kiskorú gyermekek igényeit elégítik ki, a fiatalkorúak részére fenntartott szabadidős tevékenységek hiányoznak: nincsenek számukra vonzó, modern szabadidő- és kalandparkok, a meglévő, szabadon használható sportlétesítmények száma pedig csekély, legtöbbször aszfaltos burkolatú, balesetveszélyes. II Épített környezet II Lakáshelyzet Pécs városának lakásállománya 2006-ban összesen lakásból állt, amely tíz éves periódust nézve több, mint háromezres növekményt jelent, 1997 óta ugyanis minden évben meghaladta az épüített lakások száma a megszűntekét. A 2001-es Népszámlálás alapján a lakások 70%-a összkonfortos, komfortos kategóriájú 21%-a, alacsony komfortfokozattal pedig kicsivel több, mint 8%-uk rendelkezik. II Vízhálózat A városi kútgyűjtő hálózat 72,6 km, a távvezeték 48,8 km, a városi nyomóvezeték 583 km, és a bekötővezetékek hossza 113 km. A ma Pécsett levő lakás %-a részesül vezetékes vízellátásban. A bekötött közületek száma A város vízfogyasztása az utóbbi évben fokozatosan csökkent. Az 1985-ös átlagfogyasztás m 3 /d volt, s a nyári csúcs m 3 /d évi adatok szerint a napi átlagfogyasztás m 3 között 17

18 mozog, de a nyári csúcs sem éri el a m 3 -t.a vízelosztó hálózat a korábbi nagyobb igényekre épült ki, ennek megfelelően kapacitás problémák nincsenek, a hálózat rekonstrukciója folyamatban van. A közüzemi vízzel ellátatlan területek, a szám szerint kis létszámú, de a területileg nagy kiterjedésű, domboldalakon találhatók. Az ellátatlan területek zömében azok a korábban hétvégi házas területek, amelyek az utóbbi időben fokozatosan kertvárosi családi házas területekké alakultak át, de még csak részben beépítettek. A nagyobb ipari üzemek technológiai vízigényüket egyre inkább saját vízműről biztosítják. Ezek részben rétegvízre, kisebb arányban talajvízre települtek. II Csatornahálózat A város csatornahálózatának hossza 373 km, a bekötéseké 126 km. A csatornaszolgáltatásban részesülő lakosság száma 149 ezer fő, az összlakosság 87 %-a. Az ellátatlan ingatlanok nagy többségben a családi házas övezetekbe esnek, ezért a további új bekötéseknél általában csak egy lakás terhe várható. A város fő szennyvízelvezető rendszere kiépült, a várható távlati igények fogadására is alkalmas. A ma közcsatornával ellátatlan, elsősorban a domboldalra felhúzódó lakott területek szennyvízelvezetése a következő évek feladata. A hegyoldal csatornázása az elmúlt évtizedben tanulmány és kiviteli tervek készültek, amelyek nagyobb részt korszerűsítésre szorulnak.a szennyvíztisztító telep m 3 /nap mechanikai és m 3 /nap biológiai kapacitással rendelkezik, ez utóbbiból a fokozott tisztaságú biológiai m 3 /nap. II Műemlék épületek, helyi védettségű épületek Szinte minden évszázad hagyott itt értékes nyomokat a római, reneszánsz, török, barokk, historizáló és a XX. század eleji avantgarde korból, a műemlék épületek (egy főre vetített száma) az egyik legmagasabb az országban. Sajnos az egységes állapotfelmérésen alapuló városi műemlékgondozási koncepció elkészítése még várat magára. Pécsen a helyi védettséggel bíró épületek köre is fokozatosan bővül: a 15/2005, a 37/2006, az 1/2007-es helyi rendelet szabja meg a helyi védettségi épületek körét: Az első ütemben 14, majd 64, jelenleg a III. ütemben 40 épület javasolt helyi védelemre, melynek az előzetes vizsgálatai tavaszán készülnek el, majd ezután kerül sor a védésre. (Utóbbi körben már síremlék, domborművek vagy harangláb is szerepel ezen a listán.) Nem csak történelmi korú 18

19 épület kerülhet fel erre a listára; legutóbb két kortárs épület is felkerült, az egyik ezek közül a 2006-ban Európa legszebb téglaépületének választott (2002-ben épült) Barbakán-ház. Mindenképpen kiemelendő műemlékvédelmi szempontból a város történelmi külvárosa, a Tettye városrész, melynek a században, a török időkben alakult ki utcahálózata. A műemlékvédelem, műemlékgondozás szintén forráshiánnyal küzdött az elmúlt években. A városban sok a potenciálisan műemléki védettségre érdemes épület, azonban a védelem alatt állók állapota sem kielégítő. Jelentős részük ugyanis olyan korban és közegben épült, amelyekben elfogadott volt a rossz minőségű anyagok használata, aminek következtében állaguk jórészt leromlott. II.2.4. Közszolgáltatások II Oktatási intézményrendszer II Bölcsödei ellátás A városban 2006-ban összesen 12 bölcsöde működött, az ezekbe beiratott gyermekek száma 838 fő volt. Az elmúlt 10 év során a bölcsödéskorú gyermekek számában számottevő változás nem történt, az ellátóhelyek száma pedig a 10 évvel korábbi, 13-ról 12-re csökkent. II Óvodák és alapfokú oktatási intézmények Az óvodai nevelés tekintetében elmondható, hogy 2005-ben a statisztikák Pécsett 5032 férőhelyet és 4966 beíratott óvodást regisztráltak, 54 feladatellátási helyen 6. Az óvodák döntő többségének fenntartója az önkormányzat, amely 194 csoportban 4570 férőhelyet üzemeltet. Az önkormányzati fenntartású intézmények kihasználtsága 101%-os, amelyben vannak városrészek közötti egyenlőtlenségek, ahol a keleti városrészek férőhelyhiányával szemben az elöregedett uránváros túlkínálata áll ben az önkormányzat szervezeti reformot hajtott végre és a 49 óvodát 13 óvodai egységben vonta össze, néhány tagóvoda megszűntetésével. Ez 24 tagintézményt jelent, és további 10 óvodai feladatellátási hely pedig többcélú intézmények részeként működik. Az önkormányzat további kötelező, óvodai neveléssel kapcsolatos feladati közül a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését az ANK 2. sz. 6 Baranya Megye Statisztikai Évkönyve

20 Óvodájában, a Siklósi Úti Óvodában valamint az Esztergár Utcai Óvodában látja el. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelésével a horvát nemzetiségű gyermekek számára a Miroslav Krleža Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégium, a cigány gyermekek számára a Teleki Utcai Óvoda tagintézménye áll rendelkezésre. A német nemzetiségi óvodákat az önkormányzat 2004-ben átadta a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának. 7 A pécsi óvodások mintegy 10%-a nem önkormányzati fenntartású intézménybe jár. A gyakorlatban ez egyházi (Miasszonyunk Női Kanonokrend) egy egyetemi, három alapítványi fenntartású intézményt, valamint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatnak már említett két óvodáját jelenti. Az önkormányzat fenntartásában a 2006/2007-es tanévben 23 általános iskola működött, összesen férőhellyel. Az iskolák számított kihasználtsága az alapító okiratban szereplő férőhely és a tényleges létszám összevetése alapján városi szinten 85%. Az önkormányzati fenntartású iskolák kínálatát egészíti ki két egyetemi, két alapítványi, három egyházi és egy az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott intézmény. Ezek meglehetősen nagy és népszerű intézmények, az elsős tanulók mintegy egynegyede nem önkormányzati fenntartású iskolákban kezdi meg tanulmányait, ami országos szinten kiemelkedő adat és jelezi a pécsi közoktatási kínálat pluralizmusát. II A középfokú oktatás helyzete A középfokú oktatás a városban 16 gimnáziumi és 20 szakközépiskolai feladatellátási helyen valósult meg (2005). A középfokú oktatás utolsó békeéveit éli: a tanulólétszám, köszönhetően a képzési idő meghosszabbodásának és a beiskolázási arányok növekedésének, ezen a szinten egyelőre még nem csökkent, ez az állapot azonban mindenképpen átmenetinek tekinthető. A város önkormányzata 17 intézményt tart fenn, amelyek közül csak a kisebbség tiszta profilú, döntő többségükben ezek gimnáziumok és szakközépiskolák, illetve szakközépiskolák és szakiskolák egyszerre, illetve néhányuk alap- és középfokon is indít osztályokat. Az oktatási intézményeket egy önálló, és három többcélú intézményben működő 7 Pécs M.J.V. Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve,

21 középiskolai kollégium egészíti ki. A középfokú oktatás piacának liberalizált voltát mutatja, hogy ezeken kívül összesen 20 további intézmény működik a városban a legkülönbözőbb szereplők fenntartásában. A KSH összesen 2005-ben 415 osztályban tanulót tartott nyilván, akiknek közel egyharmada más településekről jár be napi vagy heti rendszerességgel. A középiskolák eltérő profilú képzéseikkel igyekeznek előnyt szerezni az élesedő versenyben. Kiemelhető többek között a város középfokú intézményeiben folyó képzések közül a német és horvát nemzetiségi, a német, angol, olasz, spanyol és francia két tanítási nyelvű programok, tehetséggondozó képzés, humán- és reáltagozatok. A gimnáziumok mindegyike lehetőséget biztosít tanulóinak valamely szakmai képzésben történő részvételre. II A felsőoktatás Pécsett Napjainkban az ország egyik legnagyobb egyeteme a PTE, amely képzési kínálatában felvonultatja lényegében az összes fontos képzési terület szakjait (kivételt talán az agrár tudományterületek jelentenek), hasonló komplexitást csak a szegedi és debreceni egyetemek tudnak felmutatni. Ennek megfelelően a PTE egyike a legnagyobbaknak is, évről évre mintegy ezer hallgató, akik közül általában 17 ezernél több nappali tagozatos, koptatja előadótermeit. Ezen belül 17 akkreditált doktori (PhD) és mester (DLA) képzésben több mint 1000 PhD-hallgató végzi tanulmányait. Az egyetem nappali tagozatos hallgatóinak döntő többsége nem pécsi illetőségű, ez az arány a 2005/2006-os tanév alapján 4:1, vagyis a hallgatók 80%-a nem rendelkezik állandó pécsi lakóhellyel. Ezres létszámban vannak jelen a külföldi hallgatók is, akik tandíjukat és egyéb kiadásaikat tekintve egyaránt a többszörösét költik el magyar társaikhoz képest. II Szociális ellátás A szociális támogatások rendszerét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2007.(04.15.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szabályozza. A rendelet a vonatkozó törvények alapján szabályozza az alábbi támogatási formákat: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, tanulói bérlettámogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás. A rendszeres 21

22 támogatások közül a legjelentősebbek a rendszeres szociális segély, amelyre 2005-ben 878-an voltak jogosultak, 2002-ben még csak 820-an: a tendencia határozottan növekvő. Ezen felül a rendszeres támogatások közé tartozik a közgyógyellátás és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Előbbi támogatási forma igénybevételéhez szükséges közgyógyellátási igazolvány 6282 személynek volt birtokában (2005), utóbbi támogatási forma évente több mint 6000 családhoz jut el. A szociális támogatások rendszere négy területi szociális központ szervezésében működik. A szociális ellátás intézményei Pécsett kiépültek. A városban az önkormányzat fenntartásában három egyesített szociális intézmény (Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény, Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény), egy idősek otthona (Tímár utcai Idősek Otthona), és egy integrált nappali szociális intézmény (Integrált Nappali Szociális Intézmény) működik. Ezen kívül nem önkormányzati intézmények, mint például a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon is szolgálják az idősügyi ellátást. A mozgásukban korlátozott személyek nappali ellátását az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Krisztina tér 9. szám alatt működő Mozgáskorlátozottak Klubja, a bentlakásos intézményi ellátásokat pedig az Integrált Szociális Intézmény Mozgásfogyatékos részlege biztosítja. A fogyatékosok ellátásában kiemelkedő szerepe van olyan nem önkormányzati intézményeknek, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Csilla Gondviselés Háza, a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány és a Fogd a Kezem Alapítvány. A hajléktalanok gondozását, komplex ellátását a Támasz Gondozási Központ több telephelyen végzi, munkájában támogatja többek között a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány is. Az intézményhálózatról általában elmondható, hogy kiépült, és képes kezelni lényegében valamennyi, a nagyvárosokra jellemző szociális problémát, ugyanakkor kapacitásai sok esetben nem kielégítőek (az idősek otthonával kapcsolatosan különösen hosszúak a várólisták, de a hajléktalanokat gondozó menhelyek is sokszor teljesítőképességük felső határán működnek), és természetesen szükség van a szolgáltatások színvonalának folyamatos fejlesztésére is. 22

23 II.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan A SWOT-analízis a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait összegzi, a helyzetfeltárás főbb tématerületei mentén haladva. (Megjegyezve ugyanakkor, hogy számos téma szorosan összefügg egymással és akár több helyen is szerepelhetne: például környezettudatosság: társadalom / környezet; oktatás, képzés: társadalom / közszféra, stb. TÉRSZERKEZETI SZEREPKÖR Erősségek jelentős kapu- és közvetítő funkcióval rendelkezik; kapcsolódik a Duna mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához; fejlett regionális, interregionális központi szerepkört tölt be; egyetemvárosként ismert Európában; széles körű és jól bejáratott testvérvárosi, partnervárosi kapcsolatok az utóbbi időszakban felerősödött a szuburbanizáció folyamata. erős, fejlődő agglomerációs körzet; jól lehatárolt, fontos városi funkciókat tömörítő belváros Lehetőségek Magyarország számára a dél- és délkeleteurópai országok politikai és gazdasági jelentősége felértékelődik; kultúra- és innováció-közvetítő szerepe a potenciálisan fontossá válhat a Balkán irányába; az EKF-cím segíthet megerősíteni helyét az európai kulturális térben; Horvátország EU-csatlakozása tovább erősíti a kapcsolatokat a Balkán irányába; az M6 és az M60 autópályák megépítése gyorsabbá teszi a város elérhetőségét és csökkentheti a belvároson átmenő forgalmat; a pogányi repülőtér fejlesztésével a város nemzetközi elérhetősége javul. Gyengeségek részben hiányoznak az erős délkelet-európai kapcsolatok; a határon átnyúló gazdasági együttműködés gyenge; a Duna-Dráva-Száva eurorégió működése nem hatékony; a Dél-dunántúli régió az ország kevésbé fejlett régiói közé tartozik; a Dél-dunántúli régió térszerkezetében jelentősek a külső és a belső perifériák; vonzáskörzete monocentrikus felépítésű; a városnak az agglomerációval nincs rendszerezett kapcsolata; hiányos országos, és nemzetközi térkapcsolatok (pl. autópálya hiánya); nemzetközi repülőtér hiánya, nincs jó közlekedési kapcsolattal ellátott dunai kikötői kapcsolat Veszélyek Magyarország számára Dél- és Délkelet- Európa nem képez külpolitikai és külgazdasági prioritást; a nyugat-balkáni országok európai integrálódásával a város közvetítő és kapu szerepköre mérséklődik; a délszláv térség politikai instabilitása újból megnő; az ország Budapest-központúsága tovább erősödik mind térszerkezeti, mind gazdasági tekintetben; az M6 és az M60 autópályák építésének időbeli eltolódása. 23

24 GAZDASÁG, TURIZMUS Erősségek a régióhoz viszonyítva az egy főre jutó GDP értéke magas; a város bányászati-ipari központból szolgáltató-ipari központtá vált; a kiépült kiskereskedelmi kapacitás a régió egésze számára meghatározó jelentőségű; az ipari park kiépült infrastrukturális háttérrel és széles szolgáltatási kínálattal jellemezhető; az ipari parkban jelentős logisztikai kapacitás épült ki az ókeresztény sírkamrák szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján; az építészeti örökség jelentős idegenforgalmi értékeket hordoz. Lehetőségek a pólusprogram megvalósított fejlesztései dinamizálják a város gazdaságát; a régióba és a városba érkező fejlesztési források növekednek; az ipari park jelentős gazdasági bázist jelenthet nemcsak a betelepülő vállalkozások, hanem a beszállítói kör számára is. Az EKF programsorozat felhelyezi a várost Európa kulturális turisztikai térképére Gyengeségek a város kedvezőtlen megközelíthetősége hatással volt az elmúlt évekbeli fejlődésére az országos átlaghoz viszonyítva az egy főre jutó GDP értéke csökken; a rendszerváltást követően a munkahelyek száma beszűkült; alacsony a jelen lévő külföldi tőke aránya; alacsony az egy főre jutó ipari termelés és beruházás értéke; a K+F kapacitás alacsony mind a kutatóhelyek számát, mind a ráfordításokat tekintve; az ipari parkban jelentős a kereskedelmi funkció, az IP területe jelentős része kihasználatlan a város ipari foglalkoztatásában egy vállalat játszik kulcsszerepet, mely jelentős sérülékenységet hordoz magában; a korábbi termelői kapacitásokon kevés kisés középvállalkozás jött létre; a tőkehiányos kis- és középvállalkozások száma magas; a korábbi ipari létesítmények egy része jelenleg kihasználatlan. a szállásférőhelyek száma és komfortfokozata viszonylag alacsony; a vendégek átlagos tartózkodási ideje rövid. Veszélyek az egyetem továbbra sem generálja a tudásintenzív helyi gazdaság kialakulását; az EKF-program átfogó dinamizáló hatása elmarad; a pólusvárosok hasonló fejlesztési profiljai kioltják egymást, a közöttük lévő konkurencia túl nagy lesz; a város gazdasági lemaradása a többi dunántúli régióközponthoz képest tovább növekedik; a tőkehiányos kkv-k nem tudnak aktívan bekapcsolódni az elkövetkező évek jelentős fejlesztéseibe; az erősödő verseny miatt a város nem tudja kihasználni az örökség- és kulturális turizmushoz kapcsolódó adottságait; 24

25 TÁRSADALOM Erősségek a lakosok várható élettartama növekvő tendenciájú és meghaladja az országos átlagot; az egyes korcsoportok halandósága javuló tendenciával jellemezhető a helyi identitástudat erős; a város megőrizte etnikai sokszínűségét, multikulturális jellegét; a jelentős számú egyetemista jelentősen hozzájárul a fiatalos, dinamikus városi arculathoz; Lehetőségek a világörökségi listán való szereplés, illetve az etnikai sokszínűség jelentős arculatformáló tényező lehet; a kulturális értékek és programok iránti kereslet nő, így a kulturális ipar a fejlődés meghatározó ágazata lehet; az EKF-program sikeresen megvalósul. Gyengeségek az 1993-as csúcshoz viszonyítva népességének több mint 10%-át elvesztette, évtizedek óta jellemző a természetes fogyás; az országos átlaghoz képest a gyermekkorúak aránya alacsony; a város öregedési indexe nagymértékben meghaladja az országos értéket; jellemző a szelektív elvándorlás, amely főként a fiatal és képzett rétegeket érinti. a szakképzésbe jelentkezők erőteljesen kontraszelektáltak; a diplomások között a műszaki végzettségűek alulreprezentáltak; a képzés és a munkaerő-piaci igények nincsenek összhangban egymással; a közösségi kultúrafogyasztás kevésbé honosodott meg a városban; az internethasználók aránya elmarad az országos átlagtól; a szociális ellátás intézményi kapacitása nem elegendő; a város munkaerőpiaca nem képes felszívni az évről évre újratermelődő friss diplomás réteget; a diplomás munkanélküliek száma viszonylag magas; az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó országos összehasonlításban alacsony; a civil szervezetek jelentős része a lakosság számára ismeretlenül, szerény forrásokból végzi tevékenységét. Veszélyek a népességmegtartó erő gyengülésével nem képes betölteni régióközponti szerepkörét; a társadalmi és a területi szegregáció fokozódik; 25