A délkelet ázsiai pénzügyi válság, és napjaink pénzügyi válságának hatása az ázsiai újonnan iparosodott gazdaságok fejlődésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A délkelet ázsiai pénzügyi válság, és napjaink pénzügyi válságának hatása az ázsiai újonnan iparosodott gazdaságok fejlődésére"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet A délkelet ázsiai pénzügyi válság, és napjaink pénzügyi válságának hatása az ázsiai újonnan iparosodott gazdaságok fejlődésére Szerző: Kiss Adél 2011

2 Bevezetés... 2 I. Az újonnan iparosodott gazdaságok bemutatása... 5 I.1. A délkelet-ázsiai újonnan iparosodott országok fejlődésének áttekintése... 5 I.2. A fejlődés belső tényezői... 9 I.3. A válság előtti időszak bemutatása a főbb gazdasági mutatók alapján II. Az 1997-es délkelet-ázsiai válság II.1. A válságot kiváltó okok II.2. A válság kirobbanása és terjedése II.3. Válsághatások a régió egyes országaiban II.4. A válság tanulságai III. Kilábalás a válságból, politikai reakciók III.1. Stratégiák nemzetközi szinten III.2. Gazdaságpolitikai lépések a fejlődés újbóli beindítása érdekében IV. Napjaink pénzügyi válsága IV.1. Az újonnan iparosodott országok gazdasági helyzete a válság előtt IV.2. Reformintézkedések az újabb válság elkerülése érdekében IV.3. Ázsiát és a globális piacot összekötő mechanizmusok IV.4. A 2008-as válság hatásai a térség gazdaságaira IV.5. Gazdaságpolitikai reakciók Dél-Korea a válságban Szingapúr és a válság Malajzia, Thaiföld, Indonézia IV.6. Tanulságok V. A válságok összehasonlító vizsgálata, leszűrhető következtetések V.1. Az 1997-es és napjaink pénzügyi válságának hasonlóságai és eltérései A GDP változása Exportban történt változások IMF hitelek felhasználása Tartalékok változása V.2. Az újonnan iparosodó országok modellje és a válság összefüggései V.3. A fejlesztő állam napjainkban Összefoglalás Summary Irodalomjegyzék: Mellékletjegyzék:

3 BEVEZETÉS Az 1980-as évektől a világban egy új jelenség volt megfigyelhető. Egyes délkelet-ázsiai országok nagy ütemben kezdtek fejlődni, eredményes modernizációs kísérletet tettek, ez által új körülményeket teremtettek a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. Az 1980-as évek közepe és az 1990-es évek eleje között mindenekelőtt négy ország Hongkong, Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr ért el olyan sikereket a gazdasági növekedés területén, hogy akár növekedési modellként is szolgálhatnak a felzárkózásra törekvő többi ország számára. Szűkebb értelemben őket tekinti a szakirodalom az ázsiai újonnan iparosodott gazdaságoknak (Asian Newly Industrialised Economies ANIEs illetve NIEs). Tágabb értelemben ide sorolhatók a gazdasági növekedés későbbi hullámát képviselő délkelet-ázsiai országok is többek között Malajzia, Thaiföld, Fülöpszigetek és Indonézia. Különféle elnevezésekkel illették őket, például kistigrisek, tigrisek, sárkányok. 1. ábra: A délkelet-ázsiai országok (Forrás: ) 2

4 Az első hullám esetén viszonylag egyértelmű a szakirodalmi besorolás: Dél- Korea (Koreai Köztársaság), Tajvan, Hong Kong és Szingapúr tartozik ide (a Világbank (World Bank, 2004) és a Magyar ENSZ Társaság (Farkas, 2008) meghatározása alapján). Őket nevezik a négy kistigrisnek (William J., 2006). A második hullám tagjai: Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Indonézia. A harmadik hullámról csak néhány forrás szól, melyek szerint Vietnám, Indokína (Laosz, Kambodzsa) és Mianmar sorolható ide (Neszmélyi, 1998). Dolgozatomban nyolc délkelet-ázsiai ország elemzésével foglakozom: Hong Kong, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia és Vietnám. Az adatok hozzáférhetősége, és a dolgozat korlátozott terjedelme miatt az újonnan iparosodott országok többi tagjára (Tajvan, Laosz, Kambodzsa, Mianmar) nem térek ki. Kutatásom során szeretném megvizsgálni az újonnan iparosodott országok által felállított modell követhetőségét. Nem csak annak fizikai megvalósíthatóságát, hanem helyes mivoltát is. Mindezt az 1997-es válság és a napjainkban is érezhető pénzügyi válság hatásainak vizsgálatával szeretném megtenni. A globalizálódott világgazdaságba való mélyebb integráció nem okozott e nagyobb kárt, mint hasznot? A tőkepiac nyitottsága mennyiben járult hozzá a fejlődéshez és mennyiben a bizonytalansághoz és a válsághoz? A kiváltó okok között szerepelnek olyan tényezők, melyek a korábbi gazdasági fellendüléshez köthetők, vagy azzal összefüggnek? A válság kapcsán szeretném megvizsgálni, hogy az érintett kormányok milyen politikai eszközöket, stratégiákat alkalmaztak a válsággal sújtott gazdaságok kilábalásának érdekében, illetve a gazdasági következményeken túl milyen társadalmi hatásai voltak a válságoknak. Kérdés, hogy van e olyan eleme a délkeletázsiai gazdaságpolitikának, amely hasznos tanulságul szolgál a világnak, és segítséget nyújthat a válságokra való felkészülésben, illetve a kilábalásban. 3

5 Dolgozatomban megvizsgálom a délkelet-ázsiai fejlődési modell kialakulását segítő tényezőket, és a modell későbbi kihívásait: az 1997-es és napjaink pénzügyi válságát. Bemutatom a krízisek következményeit, és az említett országok gazdaságpolitikai reakcióit. A dolgozatomban külön fejezetet kapott az 1997-es és napjaink pénzügyi válságának összehasonlító elemzése, melyben az újonnan iparosodott országok felkészültségét és ellenálló képességét mutatom be. Célom megvizsgálni a modell fenntarthatóságát illetve adaptálhatóságát a világ többi fejlődő régiói számára. Az elemzéseim során a World Bank illetve a WTO statisztikai adatbázisára támaszkodtam. 4

6 I. AZ ÚJONNAN IPAROSODOTT GAZDASÁGOK BEMUTATÁSA I.1. A DÉLKELET-ÁZSIAI ÚJONNAN IPAROSODOTT ORSZÁGOK FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE A Repülő vadlibák modell (Flying Geese Model, FGM) egy Japán és délkelet-ázsiai térség viszonylatában kifejlesztett fejlődési modell, melyet Kaname Akamatsu állított fel. Először az 1930-as években publikálta japánul, angolul csak a második világháború után, 1961-ben és 1962-ben jelent meg. A modell szerint a kevésbé fejlett országok gyors felzárkózására (az ipari termelés révén) van lehetőség, de ebben fontos szerepet kap egy vezető ország (ebben az esetben Japán) fejlődése is. A felzárkózási folyamatban a kereskedelem és a külföldi működő tőke meghatározó szerepet tölt be. (Kiyoshi Kojima, 2000) A küldő ország magasabb technológiát adaptál, és az alacsonyabb technológiájú munkaintenzív termelés delokalizálódik, vagyis a kevésbé fejlett országokban folytatódik tovább. Japán, mint a vezető vadliba V-alakban húzza maga mögött a délkelet-ázsiai országok második és harmadik csoportját, melyek között, fokozatosan, szintén lezajlik a delokalizáció (pl. Tajvanból, Hongkongból előbb Malajziába, majd Kínába, Vietnámba). (Schott, 2010) Az FGM-ben 5 szakasz különíthető el (Kiyoshi Kojima). 1. A bevezető stádiumban az adott országban bevezetésre kerül egy új termék, mely előbb import révén jelenik meg, majd beindul a hazai termelés is. 2. Az importhelyettesítő szakaszban megjelennek a külföldi befektetések és a hazai termelés kezdi felváltani az importot. 3. Az export szakaszban a beáramló külföldi működő tőke meghatározóvá válik, a hazai termelés, s ezzel együtt az export növekszik. Ebben a szakaszban az adott tevékenység a küldő országban már elveszíti komparatív előnyeit, s kezd átköltözni a követő országokba. 4. Következő az érett szakasz, melyben a növekvő költségek és a később-induló országok versenye miatt a hazai termelés növekedése is lelassul. Az adott 5

7 tevékenységet tekintve a kiáramló tőke mennyisége már meghaladja a beáramlót. 5. Végül az ellen-import stádiumban a versenyképesség elvesztése miatt a termelés újra áthelyezésre kerül az ún. későn jövőkhöz. Ezeket a folyamatokat egy adott országon belül folyamatos minőségi fejlődés kíséri: az egyszerű termékektől az egyre szofisztikáltabbak felé, a munkaintenzív termeléstől a tőkeintenzív felé történő elmozdulás, struktúraváltás zajlik. A modell kifejezi azt az egymásra utaltságot és függőséget, mely a különböző fejlettségi szinten álló országok között fenn áll. (Kukely, 2008) Az 1930-as években egy japán közgazdász (Kaname Akamatsu) írta le a több részből álló hierarchikus repülő liba (flying geese) modellt, melynek segítségével megpróbálta leírni, hogyan terjedt az iparosodás a fejlett országokból a fejlődőkhöz. Ebben a regionális modellben fontos a hierarchia. A benne szereplő csoportok, vagy szintek nem egyenrangúak, mindig szerepel bennük egy domináns fél. Az első hullámba tartozó országok Japán katonai erejének hatására jöttek létre. Abban az időben a szigetország erőszakos terjeszkedő politikát folytatott. A 19. században Japán megkísérelte kiterjeszteni a hatalmát Tajvanra, Koreára, és Mandzsúriára, és kényszerítette őket, hogy elfogadják Japán vezető szerepét, és normáit. Ez volt az első kísérlet az ázsiai integrációra. A Japán vezetése alatt álló első liba csapat 1945-ben szűnt meg létezni, mikor a szigetország megadta magát a szövetséges erőknek. Ez jelentette az első repülő libacsapat szárnyalásának végét. A háború után a japán gazdaság romokban hevert, és évtizedek teltek el, míg helyreállt. Ebben az időben Japán békés politikát folytatott, és a saját gazdasági érdekeire koncentrált. Annak érdekében, hogy utolérje a nyugati országokat, arra tett kísérletet, hogy létrehozza a második repülő libacsapatot a kelet-ázsiai termelési hálózat kiépítésével. Kezdetben Japán iparcikkeket exportált Dél-Koreának, Tajvannak, Hong Kongnak és Szingapúrnak. Később őket nevezik az ázsiai újonnan iparosodott országoknak (NIEs). A következő lépésben az újonnan iparosodott országok 6

8 képesek voltak versenyképes termékeket előállítani, majd maguk is iparcikkek exportőreivé váltak. Ezt tekinthetjük a második integrációs kísérletnek. Az export mellett a NIEs követte a japán mintát, hiszen Japán jelentős beruházásokat hajtott végre ezekben az országokban, és támogatta a második hullám iparosítási és modernizációs erőfeszítéseit. Bár Japán formálisan nem deklarálta, hogy vezető pozíciót szeretne délkelet-ázsiában, de a gazdasági függőség és a termelési hálózat eredményeképp sikeresen létrehozott egy de facto regionális integrációt Ázsiában. Ezt nem erősítette meg semmiféle intézményrendszer, vagy kormányközi együttműködés. Az alapja tisztán a transznacionális logika. Japán második integrációs kísérlete során inkább a gazdasági erejére támaszkodott. Az Ázsiának nyújtott segélyeket arra használta, hogy fellendítse a gazdaságot és megszilárdítsa a termelési hálózatát kelet-ázsiában. A japán kormány kerülte a feltűnést a nemzetközi politikai ügyekben és tartózkodott mindenféle politikai kezdeményezéstől. Miután Japán helyreállította a gazdaságát, a merkantilista politikát részesítette előnyben. Célja az volt, hogy vezető szerepet tölthessen be délkelet- Ázsiában, és szoros gazdasági kapcsolatot, illetve erős termelési hálózatot építsen ki ezen országokkal. Ez többé-kevésbé sikerült is, ami az ASEAN országok Japántól való nagyfokú gazdasági függőségét eredményezte. Miközben Japán jó kapcsolatokat épített ki a nyugattal, elsősorban az USA-val, a második és harmadik libacsapat az ázsiai kultúra elsőbbségét hirdette a nyugati felett. 1 Japán fáradhatatlan vezetője volt a második vadliba hullámnak is egészen az 1980-as évek végéig, amikor a gazdasági válságok elkezdődtek. Az 1990-es években fordult a kocka. Ahogy a japán gazdaság egyre mélyebbre csúszott a válságban, úgy vesztette el a japán fejlődési modell a népszerűségét. De amíg a szigetország elvesztette a képességét, hogy vezető szerepet töltsön be a régióban, a modell többi tagja tovább szárnyalt egészen a victim of its own success Bangkok Post Business Japan a victim of its own success, megjelenés időpontja: 3/02/2011 7

9 ig, az ázsiai gazdasági válságig. Ez jelentette a kelet-ázsiai csoda végét, és a szárnyalás végét a repülő libák második csoportja számára. 2 A folyamat viszont az ezredforduló után is nyomon követhető, a 2000-es évet követően új vezető országok emelkedtek ki pl. Korea és Tajvan. Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság tette próbára először a Flying Geese modell hatékonyságát. Radelet és Sachs (1997) szerint a válságból egyetlen út vezet ki: ha a fejlett országok modern gyártási és technológiai folyamatokat, módszereket visznek a szegényebbekhez, hogy ezzel elősegítsék a felzárkózásukat. Kojima (2000) megállapítása szerint a délkelet-ázsiai országok a Flying Geese modell hatására voltak képesek helyreállítani a gazdaságukat a 97-es válságot követően. A 2008-as pénzügyi válság ismét előtérbe helyezte a fejlődés kérdését, és az elemzők vizsgálni kezdték a modell eredményességét. Úgy tűnik, hogy a Flying Geese sikeres volt a regionális kereskedelem élénkítésében, termelési hálózatok kiépítésében, és ez által ellenállóbbá tette a délkelet-ázsiai országokat az újabb válságokkal szemben. Ez az, ami a 2008-as válságot követő útkeresésben vonzóvá tette ezt a mintát. (Kojima, 2000) Kojima szerint a modell néhány eleme kulcstényező a regionális fejlesztésben: A regionális kapcsolatok erősítésében és a gazdasági integráció elősegítésében fontos szerepe volt annak, hogy a modellben vezető szerepet betöltők növelték az importjukat a régió fejletlenebb országaiból. A technológiai transzfer sokszor transznacionális vállalatokon keresztül történik, ezért a TNC-k belépésének és kilépésének intézményes korlátait meg kell szűntetni a zavartalan technológia áramlás érdekében. A délkelet-ázsiai országok fejlődésében nem csak Japánnak volt meghatározó szerepe, hanem az EU-nak és az USA-nak is (mely különösen az FDI-ben mutatkozik meg), ezért elengedhetetlen a 2 Fumitaka Furuoka: Japan and the 'Flying Geese' Pattern of East Asian Integration 8

10 szoros együttműködés ezekkel a régiókkal, a technológiai transzferektől való túlzott függőség viszont elkerülendő. Egyes országok gyorsabban fejlődhetnek, mint az várható, és az egykori követő országokból idővel vezetők lehetnek, akik szintén befektethetnek a fejletlenebb területeken. Ezeket a törekvéseket a régió egészének támogatnia kell. I.2. A FEJLŐDÉS BELSŐ TÉNYEZŐI Délkelet-Ázsia számára fontos versenyelőny a nagy számban rendelkezésre álló olcsó, fegyelmezett, képzett munkaerő. A gazdaságfejlesztési stratégia jól reagált a külső változásokra, és felismerte a tudásintenzív ágazatokra való áttérés szükségességét. Az első hullám országai a szűk belső felvevőpiac miatt már a 60-as években feladták az importhelyettesítő stratégiát, míg a második hullám országai a 80-as évekig folytatták, majd ők is áttértek az export-orientált stratégiára. A NIC országok első hullámának fejlődése arra az időszakra tehető, amikor a nemzetközi körülmények nagyon kedvezőek voltak (pl. alacsony olajár, alacsony hitelkamatok). A második hullám számára már nem álltak fenn ezek a körülmények, viszont nyersanyagban már jóval gazdagabbak, mint az első hullámbeli országok. A fejlődéshez elengedhetetlen volt a magas megtakarítási ráta, ez által tudták finanszírozni a beruházásokat. Megtakarítások nélkül kénytelenek lettek volna hitelt felvenni, mely kiszolgáltatottá tette volna a térség országait. (Neszmélyi, 1998) Az ázsiai értékrend alapvetően más, mint az európai. Míg Európában az individualizmus, az önérdek jellemző, Ázsiában nem alakult ki a vállalkozói szellem, ezért az állam a meghatározó a fejlődésben. A nyugati piacgazdaságokban a demokrácia alapvető, keleten az állam a legfőbb döntéshozó. Az állam célja pedig a gazdasági növekedés és a jólét megteremtése volt, mégpedig úgy, hogy ne legyenek olyan óriási jövedelem különbségek, mint ami a nyugati országokra jellemző. 9

11 A gazdaság fejlesztése úgy történt, hogy az állam mindig azon a területen alkalmazott protekcionista intézkedéseket, ahol növekedési lehetőségeket látott. A másik fontos jellemző a gazdasági felzárkózás elsődlegessége volt, ennek érdekében növelték a megtakarításaikat és a beruházásokat. A politika és a gazdaság teljesen összefonódott, a bankok és a nagyvállalatok is a mai napig állami kézben vannak, minden a gazdaságpolitikai céloknak van alárendelve. (Szűcs, 2007) Ez az ún. fejlesztő állam modellje. A modell létrejötte a 2. világháborút követően a gyarmatbirodalmak felbomlásához köthető, amikor az országok elmaradottságának csökkentése folytán a posztkeynesiánus intézkedések előtérbe kerültek. Gerschenkron szerint minél később indul meg az iparosodás egy országban, annál nagyobb szerep hárul az államra. A modell értelmében az állam központilag irányítja a gazdasági fejlődést és nem követi, hanem irányítja a piacot. A fejlesztő állam paradigmája az ún. dinamikus piackudarcból származtatható, ahol dinamikus piackudarc alatt azt értjük, hogy a piacon nem találni olyan vállalkozót, aki saját tőkéjét kockáztatva fogna olyan projektbe, amelynek megtérülése akár évtizedeket is igénybe vehet. A fejlődési korlátok leküzdésében, a gazdaság dinamizálásában ezért az állam vállal szerepet. (Csáki, 2010) Az első sikeres fejlesztő állam Japán volt, majd Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr is átvette a mintát. Az iparfejlesztés megtervezett gazdasági célok mentén történt. Az eredmények nem maradtak el, viszont ez a szabadságjogok bizonyos szintű korlátozásával járt. Az ázsiai fejlesztő államok nem tekinthetők demokratikus országoknak. A volt szingapúri miniszterelnök, Kuan Ju Li szerint az ázsiai csoda nem is mehetett volna végbe demokratikus keretek között, ugyanis mindig vannak ellenérdekelt csoportok. Szerinte demokratizálni csak akkor lehet, ha a gazdaság erős, a társadalomban számottevő a középosztály aránya, és az élet már nem pusztán a megélhetésről szól. 10

12 A gazdaság átalakításának tehát meg kell előznie a politikai liberalizációt. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Ázsiában nem voltak hagyományai a szabadságjogok tiszteletben tartásának, éppen ezért alakulhatott ki a munkafegyelem, csapatszellem, mely ezeket az országokat sikerre vitte. (Fikó, 2011/a) I.3. A VÁLSÁG ELŐTTI IDŐSZAK BEMUTATÁSA A FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓK ALAPJÁN 1. diagram: GDP változás (USD) ( ) (Forrás: saját szerkesztés a World Bank - WDI 2007 adatai alapján) A NIEs országok első hulláma (Hong Kong, Szingapúr, Dél-Korea) már az 1980-as évektől kiemelkedő teljesítményt mutat (1. diagram). Hong Kong és Szingapúr GDP-je már a 80-as évek elejétől a világ átlag fölött volt, Korea pedig 1989-ben érte el a világ átlagot, majd meg is haladta azt. Ezek az országok azonban már akkor is jelentős kereskedelmi és pénzügyi központok voltak (Fikó, 2011/a). A második illetve harmadik hullámban majd csak később indul el a fellendülés. 11

13 2. diagram: Nettó FDI (USD) beáramlás ( ) (Forrás: saját szerkesztés a World Bank - WDI 2007 adatai alapján) A 80-as években még a fejlesztő állam klasszikus időszakáról beszélhetünk, amikor az állami befektetések domináltak, a külföldi vállalatok terjeszkedését pedig korlátozták a térségben. A kormányzatok különféle szubvenciókat és szabályozási kedvezményeket adtak a hazai kézben lévő vezető pozíciót betöltő cégek számára. Az export támogatása mellett importkorlátozásokkal is éltek. Az állami gazdaságfejlesztés eredménye egészen a 80-as évektől észrevehető a növekvő GDP-ben. Az államok a külföldi tőke helyett a saját forrásból finanszírozott gazdaságfejlesztést preferálták. A 2. diagramban látható, hogy az 1980-as években Szingapúrba beáramló külföldi tőke mennyisége messze meghaladja a többi délkelet-ázsiai országét. A dél-koreai és tajvani kormány pedig aktív befektetés szabályozó politikát folytattak, melynek célja az volt, hogy a külföldi tőke befektetői növeljék a helyben hozzáadott értéket, és járuljanak hozzá az exporthoz. Dél-Koreában és Tajvanon is mindössze 1-2% részesedéssel rendelkeztek a külföldi tulajdonú vállalatok. (Ádám, 2006) A Szingapúrba beáramló tőke nagyrészt az amerikai transznacionális vállalatok befektetése. Már a 60-as évektől kedveltebb célpont lett, mint Hong Kong és Tajvan. A délkelet-ázsiai kommunista veszély miatt az USA jobbnak látta ide hozni a tőkét. A 80-as évektől változás történt, hiszen a TNC-k a délkelet- 12

14 ázsiai régió központjává tették Szingapúrt, és a városállam jelentős tőkeexportőrré vált. (Fikó, 2011/b) A délkelet-ázsiai országokban családi vállalkozások nőtték ki magukat hatalmas, több ágazatban érdekelt óriáscégekké, melyek az államok támogatását élvezték. A 3. diagramban az újonnan iparosodott országok első hullámának exportsikereit láthatjuk. A 80-as években Hong Kong, Korea és Szingapúr (első hullámbeli újonnan iparosodottak) emelkedett ki. 3. diagram: Termékek és szolgáltatások exportja (USD) ( ) (Forrás: saját szerkesztés a WTO adatai alapján) A japán minta és a fejlesztő állam jelensége a nyugatitól merőben eltérő jellegű, erősen exportorientált, protekcionista gazdaságokat hozott létre, amely védte és támogatta a vállalatokat. A szigorú vámok - melyek megakadályozták a versenyképes külföldi termékek bejutását és az exporttámogatások miatt elkényelmesedett hatalmas vállalatok nem voltak felkészülve a globalizáció kihívásaira, így a későbbi recesszió érzékenyen érintette őket. Az ázsiai országok fejődéséhez ugyanakkor hozzájárult a nagy tömegben rendelkezésre álló, olcsó és fegyelmezett munkaerő. Az individuum helyett a csapatszellem volt fontos, mely az egyéni érdekek elé helyezte a közösségi érdekeket. Ma, a globalizáció korszakában a szellemi vagyon, az innovativitás felértékelődik a hagyományos javakkal szemben. (Hoványi, 1995) Az egyén elnyomására épülő rendszerek viszont nem biztos, hogy képesek megfelelni 13

15 ezeknek a követelményeknek, és a jövőben képtelenek lesznek versenyelőnyhöz jutni. A jelenlegi globális környezetben egyre inkább a demokrácia válik a növekedés előfeltételévé, mely teret enged a kreativitásnak és a saját innovációs bázis kiépítésének. 14

16 II. AZ 1997-ES DÉLKELET-ÁZSIAI VÁLSÁG II.1. A VÁLSÁGOT KIVÁLTÓ OKOK A világ nagy megdöbbenéssel fogadta, mikor 1997-ben az addig csodálatra méltó növekedést produkáló ország csoport, az ázsiai tigrisek növekedési mutatói meredeken zuhanni kezdtek, a valuták pedig sorra leértékelődtek. A válság pénzügyi természete miatt kézenfekvő, hogy az okokat az országok gazdasági mutatóiban keressük. 1. táblázat: A fontosabb gazdasági mutatós átlagértéke országonként a GDP százalékában között Folyó fizetési GDP növekedési Költségvetési deficit mérleg egyenlege üteme változása Dél-Korea -1,7625 6,8-1,6 Indonézia -1,7625 6,9-0,2 Malajzia -5,4375 8,4-0,5 Fülöp-szigetek -4,15 4,5-1,2 Szingapúr 12,825 7,8-6,1 Thaiföld -6,3375 4,7-4,1 Tajvan 4,0625 6,3-1,3 (Forrás: Szűcs Ferenc, 2007) Az 1. táblázatban látható, hogy jelentősebb folyó fizetési mérleg deficitről csak Malajzia és Thaiföld esetében beszélhetünk. A délkelet-ázsiai országok a mutatóik alapján relatíve jó gazdasági helyzetben voltak, hiszen dinamikus növekedést mutattak, és a költségvetési hiány is elfogadható mértékű volt. Mindezek ellenére 1997-ben mégis kirobbant a válság. Az okokat tehát nem csak a gazdasági mutatókban kell keresnünk, hanem más, strukturális, intézményi tényezőket is meg kell vizsgálnunk. (Szűcs, 2007) 15

17 A délkelet-ázsiai válság esetén a legnagyobb problémát a pénzügyi szektor gyors liberalizációja okozta, mely a kamatlábak csökkenő kontrolljához, hitelezési politika lazulásához, és mindezek eredményeként nagyfokú tőkebeáramláshoz vezetett. A tőkebeáramlás persze nem szükségszerűen okoz pénzügyi válságot. A gondot a tőkebeáramlás sebessége jelentette. A délkelet-ázsiai országok esetén megfigyelhető, hogy a válság előtti években átlagosan a GNP 5%-nak megfelelő külföldi tőke áramlott be, melynek legnagyobb része portfólió befektetésekből és bankhitelből származott. (2. táblázat) 2. táblázat: Nettó magántőke-beruházás, (milliárd USD) Nettó FDI 6,3 6,5 9,5 12,1 4,9 Nettó portfólió-befektetés 5,3 8, ,6-6,5 Banki hitel és egyéb 15 18,4 32,9-44,5-44,5 Összes nettó magántőke 26,6 33,2 63,4-19,7-46,2 beáramlás (Forrás: Szűcs Ferenc, 2007) A tőkepiac megnyitását azért is sürgették ennyire az államok, mert verseny alakult ki a térség legfontosabb pénzügyi központja címért, melyben a kevésbé fejlett országok (Thaiföld és Malajzia) oly módon próbáltak meg felzárkózni a fejlettebbekhez (Szingapúr, Hong Kong), hogy offshore piacokat nyitottak, és tőzsdei mutatóikban megpróbálták utolérni őket. (Bassa, 2008) Az úgynevezett feltörekvő pénzpiacok közül a 90-es évek elején a délkeletázsiai országok kerültek a befektetők figyelmének középpontjába. Felgyorsult a spekulációs tőke beáramlása, míg a közvetlen beruházások jelentősége csökkent. A részvényárak emelkedése miatt óriási vállalati beruházások, túlberuházások jöttek létre, melyek jövedelmezőség egyre kisebb lett. (FRBSF, 1998) 16

18 A gazdasági növekedés gyors üteme és a beruházási láz arra késztette a vállalatokat, hogy csökkenő profitráta mellett is jelentős hiteleket vegyenek fel hazai és külföldi forrásokból. Dél-Korea, Indonézia, Malajzia és Thaiföld rövid lejáratú adósságállománya megnőtt, melyet elsősorban magáncégek halmoztak fel. Az államok a folyó fizetési mérleghiány finanszírozása érdekében nem korlátozták a tőkebeáramlást, a tőkebeáramlás pedig a buborékosodás elvének megfelelően (Minsky válságmodell) még több tőkét vonzott. (Bassa, 2008) Ezek mind nagyobb része viszont nem a termelésbe és a szolgáltatásokba áramlott, hanem pénzügyi és ingatlanspekulációkba. A részvényárak emelkedése nyomán a túlberuházások miatt a bankok óriási és olcsó többletlikviditáshoz jutottak. Ezeket mindenáron ki akarták helyezni, így hitelvizsgálat nélkül nyújtottak hitelt vállalatoknak és magánszemélyeknek egyaránt, olyan vállalkozásoknak is, melyeknek a jövedelmezősége már az elején is kétséges volt, illetve a vállalkozások csökkenő profitráta mellett is hitelhez juthattak. Fedezetként pedig ingatlant (lakás, föld) vagy részvényeket kértek (melyek ára abban az időben még felfelé ívelt). A hirtelen megnövekedett tőkekínálatot azonban nem tudta kezelni az állam. A pénzügyi liberalizáció időszakában elhanyagolták a különösen fontos pénzügyi ellenőrző és szabályozó funkciók kiépítését. Nem alakult ki például bankfelügyelet sem. A bankoknak így hamar megnőtt a rosszhitel állománya, mely komoly válságba sodorta a pénzügyi rendszert. Az erősen szabályozott gazdaságokban (Szingapúr, Tajvan, Hongkong) viszont nem okozott a válság akkora károkat. (Szűcs, 2007) Ez a folyamat megfelel a Hyman Minsky, amerikai közgazdász által felállított modellnek. Minsky abban hitt, hogy a pénzpiacok nem működnek racionálisan. Válságmodelljét is azon nézet szerint állította fel, hogy a pénzpiacokban eleve kódolva van az instabilitás, tehát nem is tehetők stabillá. A válságmodell hét szakaszból áll: 17

19 1. szakasz: Bekövetkezik egy olyan esemény, amely megváltoztatja az emberek jövőre vonatkozó várakozásait. 2. szakasz: Megindul az árak (részvénypiaci árak) emelkedése az érintett szektorban. 3. szakasz: Kedvező lehetőség nyílik a hitelfelvételre, amelyeket ún. pénzügyi innovációk is támogatnak. 4. szakasz: Túlkereslet támad, a részvényárak már csak azért nőnek, mert az emberek arra számítanak, hogy még mindig lesz olyan, aki be akar fektetni az adott részvénybe. Ez a balekok pótlólagos kereslete. 5. szakasz: Az eufória állapotában a tudatlanok is élvezni akarják azt a gazdagságot, amelyet az előttük érkezettek már megszereztek, nem veszik komolyan az intelmeket. Ez tovább fújja az árbuborékot. 6. szakasz: A bennfentesek realizálják nyereségüket. 7. szakasz: A kijózanodás időszaka. Ekkor már késő a beavatkozás, sok piaci szereplő pénze elvész. Minsky tehát a válságokért nem egy külső sokkban keresi, hanem a pénzügyi rendszer saját logikájában látja. (Szabó I., 2008) II.2. A VÁLSÁG KIROBBANÁSA ÉS TERJEDÉSE A pénzügyi krízis legfontosabb előidézői között meg kell említeni a rögzített és félig rögzített árfolyamokat az olyan országokban, mint Thaiföld, Indonézia és Dél-Korea. A másik ok a hatalmas folyószámla-deficitek felhalmozása, melyek lenyomták ezeknek az országoknak devizaárfolyamait, ami felbátorította a spekulatív támadásokat. A válság harmadik oka a magas belföldi kamatlábak megállapítása, amelyek a társaságokat arra sarkallták, hogy alacsonyabb kamatú, súlyos külföldi kölcsönöket vegyenek föl. A belföldi hitelezés gyenge ellenőrzése és bizonyos esetekben az emelkedő államadósság szintén hozzájárultak a válsághoz, hatásait pedig súlyosabbá tették. (FRBSF, 1998) A válság nem véletlenül robbant ki éppen Thaiföldön: ott volt együtt, egy időben a krízis legtöbb tényezője. A thaiföldi valuta, a baht valutakosárhoz volt 18

20 kötve, az árfolyama nem igazodott a reálgazdasági folyamatokhoz, nem volt összhangban a kamatláb-politikával és a pénzügyi liberalizáció egyes lépéseivel sem. A hatalmas folyószámla deficitek lenyomták az ország devizaárfolyamát, ami felbátorította a spekulatív támadásokat. Amint túlságosan drága lett a spekulánsok támadásainak elhárítása, július elején az árfolyamot lebegtetni kezdték. (Major, 2007) A válság a baht gyors leértékelődésével kezdődött. A leértékelődés hatása gyorsan terjedt, hiszen a fejlett országok és a délkelet-ázsiai országok ismertebb tőzsdéi szoros kapcsolatban voltak egymással, és a befektetők a delkelet-ázsiai országok tőzsdéit egy blokként kezelték, illetve térség országai közötti gazdasági verseny miatt a leértékelődéseket a versenytársak is követték. Ezért mondhatjuk, hogy a válság gyors terjedésének egyik oka a pénzpiaci liberalizáció és az árfolyampolitika. A válságnak voltak olyan okai is, melyek a világgazdasági folyamatokból eredtek. Egyes (jelentős) ázsiai exportcikkek esetén túltermelés alakult ki világszinten. A kivitel látszólag sok iparágban jelentős volt, de a statisztikák vizsgálatával kimutatható, hogy csupán néhány termékcsoportról volt szó (szórakoztató elektronika, személygépkocsi, ruházati cikkek). A probléma gyökere abban volt, hogy az alkalmazott technológia színvonala nem érte el a fejlett országok szintjét, pusztán az alacsony árak miatt voltak versenyképesek. A világpiaci árak esése miatt óriási hiány támadt az exportbevételekben. Ezt a hiányt a folyó fizetési mérleg többi tétele sem tudja ellensúlyozni, hiszen ott is jelentős volt a deficit. Felmerült az igény, hogy a gazdaság fejlesztését ne a mennyiségi, hanem a minőségi javulásra alapozzák az alkalmazott technológia és a humán erőforrás tekintetében is. A technológia helyi fejlesztésével további előnyökben bíztak: az országban tartanák a magasan képzett, diplomás dolgozókat. Tehát bebizonyosodott, hogy a pusztán mennyiségi növekedés nem elegendő, a gazdasági fejlődést a technológia és a humán erőforrás fejlődésnek is kísérnie kell. (Szűcs, 2007) 19

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ!

Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ! Virág Barnabás: Adósságleépítés? Korábban soha nem látott mértékű adósságokat görget maga előtt a világ! Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Versenyképességünk fokozásának tényezői ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. Közgazdász Vándorgyűlés Versenyképességünk fokozásának tényezői Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

1. árfolyam alapú értékeltségi mutatók

1. árfolyam alapú értékeltségi mutatók Egyre nagyobbra fújódik a tőzsdei lufi 2016.07.22 10:48 Eddig sem volt olcsó az amerikai részvénypiac, az árfolyamok legutóbb látott meredek emelkedése pedig még inkább feszítetté tette az értékeltséget.

Részletesebben

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság 2015.01.13 09:50 Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói.

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31. Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben