TÓTH A.: Elektromágneses indukció/2 10 (kibővített óravázlat) Indukált elektromotoros erő mágneses erőtérben mozgó vezetőben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÓTH A.: Elektromágneses indukció/2 10 (kibővített óravázlat) Indukált elektromotoros erő mágneses erőtérben mozgó vezetőben"

Átírás

1 TÓTH A: lektroágneses ukió/ 0 (kiővített órvázlt) Inukált elektrootoros erő ágneses erőtéren ozgó vezetően H egy vezető hurok vgy nnk egyes szkszi ágneses erőtéren ozognk kkor kören áltlán ár jön létre z jelenség ozgási ukió elynek közvetlen ok ost is z hogy vezetően elektrootoros erő és elektroos erőtér keletkezik Az elnevezések ugynzok int nyugli ukió esetén: itt is ukált árról ukált elektrootoros erőről (ukált feszültségről) és ukált elektroos erőtérről eszélünk A ozgási ukió egyszerű kísérletekkel eutthtó KÍSÉRLT_: Árkört állítunk össze elyen nins telep sk egy érzékeny árérő (glvnoéter) Az árkörnek vn egy olyn U-lkú szksz i szon lengeni tu (ár) Az U-lkú vezető vízszintes részét egy ptkó lkú ágnes két szár között helyezzük el és kiozítjuk z egyensúlyi állpotáól (z U két szár ereetileg függőleges helyzetű) kkor z árérő vezető ozgásánk ieje ltt árot utt zt z ukált árot z árán I sziólul jelöltük H kitérés irányát egforítjuk kkor z ukált ár ellenkező irányú lesz ( glvnoéter ellenkező irányn tér ki) Az ukált ár ngyság függ vezető kiozításánk seességétől: seesség növelésekor I növekszik I I ozgás I I KÍSÉRLT_: Tégllp lkú árkört állítunk össze elyen nins telep sk egy érzékeny árérő (glvnoéter) Az árkör-tégllp egyik oll súsztthtó két erőleges oll áltl képezett sínen (ár) A vezető hurkot síkjár erőleges ágneses erőtére (pl egy ptkóágnes rúji közé) helyezzük j ozgthtó ollt gyorsn elozítjuk kkor z árkören ukált ár ( I ) jön létre: z árérő vezető ozgásánk ieje ltt árot utt H ozgás irányát egforítjuk kkor z ukált ár ellenkező irányú lesz ( glvnoéter ellenkező irányn tér ki) Az ukált ár ngyság függ vezető elozításánk seességétől: seesség növelésekor I növekszik V V I V V v efelé KÍSÉRLT_3: Hjlékony vezetőől készült hurok ekötünk egy érzékeny árérőt és z árhurkot síkjár erőleges ágneses erőtére helyezzük zután hurok két átellenes pontját gyors ozulttl széthúzv hurok áltl körülzárt felületet közel nullár sökkentjük kkor z árkören ukált ár jön létre: z árérő vezető ozgásánk ieje ltt árot utt

2 TÓTH A: lektroágneses ukió/ (kiővített órvázlt) KÍSÉRLT_4: Sok enetet trtlzó tekershez érzékeny árérőt kpsolunk j tekerset egy ptkóágnes pólusi között forgtni kezjük kkor z árérő forgássl zonos perióusú váltkozó irányú árot jelez z tuljonképpen váltóárú generátor egyszerű oellje zek kísérletek ozgási ukió jelenségét uttják e: ágneses erőtéren ozgó vezetően elektrootoros erő ére ely egy hozzá kpsolóó árkören ukált árot hoz létre Az ukált ár létrejötte een z eseten egyszerűen értelezhető e ielőtt egy vezető hurokn keletkező ukált árl fogllkoznánk vizsgáljuk eg i történik h egy vezető r ágneses erőtéren ozog Mozgó vezető ágneses erőtéren H elektroos töltés (q) ágneses erőtéren ozog kkor rr erő ht ely erőleges ozgás seességére (v) és ágneses ukió-vektorr () Korán egállpítottuk hogy ezt z F erőt elyet gykrn Lorentz-erőnek neveznek z F = qv összefüggés j eg nnek z erőnek htásár ozgó töltés eltérül ereeti ozgásirányától Mivel z erő irány pozitív- és negtív töltésekre ellentétes ágneses erőtér kétféle töltést egyássl ellentétes irányn téríti el (lolli ár) q - -q F F - V V - V efelé V V V V - V V V efelé v V H egy vezetőt ágneses erőtéren ozgtunk kkor enne lévő ozgásképes töltésekre is ht ez z erő és z ellentétes előjelű töltéseket szétválsztj A joolli árán ezt egy vezető rú esetéen uttjuk e A ágneses erőhtás következtéen vezető rú átellenes ollin ellentétes töltések hlozónk fel vezetően elektroos erőtér keletkezik és rú két vége között poteniálkülönség jön létre Az árán pusztán szeléltetés éljáól erjzoltunk néhány szggtott elektroos térerősségvonlt A töltések felhlozóás egészen ig folyttóik íg létrejött elektroos erőtér vissztérítő ereje (ás szóvl: ár felhlozott töltések tszító htás) egyenlő ne lesz ágneses erőtér áltl kifejtett erővel kkor eáll z egyensúly és kilkul felhlozóott egyensúlyi töltésennyiségnek egfelelő egyensúlyi elektroos térerősség nnek z feltétele hogy vezető ott pontján lévő q töltésre htó F e =q elektroos erő és z F = qv ágneses erő ereője null legyen: Fe F = q qv = 0 Így vezető ott helyén létrejött elektroos térerősség

3 TÓTH A: lektroágneses ukió/ (kiővített órvázlt) = v Az árán láthtó egyszerű eseten seesség ágneses erőtér és ozgtott vezető rú egyásr páronként erőlegesek ezért z elektroos erőtér párhuzos rúl kkor vezető ott helyén létrejött elektroos térerősség ngyság: = v irányát ágneses erőre vgy térerősségre vontkozó vektori összefüggésől állpíthtjuk eg H ég zt is feltételezzük hogy vezetően rúl párhuzos hoogén elektroos térerősség jön létre kkor könnyen kiszáíthtjuk vezető végei között létrejött elektroszttikus poteniálkülönség (feszültség) ngyságát is: U = l = vl hol l vezető rú hossz A rún kilkult elektroszttikus feszültséget ágneses erőtér áltl kifejtett ne elektroszttikus jellegű iegen erő trtj fenn z töltésszétválsztó iegen htás elektrootoros erőt hoz létre elyet z elektroos árkörök tárgylásánál egy fiktív elektroos térerősséggel jelleeztünk zt fiktív elektroos térerősséget iegen térerősségnek neveztük és -gl jelöltük setünken ehelyett z jelölést hsználjuk ert z iegen térerősség ok ozgási ukió Mivel z egyensúly két térerősség együttes fellépésének következénye z ukált térerősség = = v A fenti ár lpján könnyen kiszáíthtjuk z ukált térerősség áltl létrehozott ukált elektrootoros erőt H vezető negtív végétől pozitívig hlunk kkor = r = r = U U z zt jelenti hogy egyensúlyi helyzeten z iegen htás áltl keltett elektrootoros erő egegyezik létrejött elektroszttikus feszültséggel ****************** ********************** ********************** H ne tételezzük fel hogy vezető seessége ágneses erőtér és vezető rú speiális helyzetű kkor tárgylásnál seességvektor és ágneses ukió vektor ellett vezető rú helyzetét is eg kell nunk nnek érekéen vezettük e z árán láthtó u T egységvektort ely vezetővel párhuzos Az egyensúly feltételét ost is z = v összefüggés j eg e int z z árán is láthtó z elektroszttikus térerősség áltlán ne párhuzos vezető rúl A töltésszétválsztó iegen térerősség een z eseten is = vgyis u T v = v így z ukált elektrootoros erőt z = r = ( v ) u r kifejezés j eg Itt felhsználtuk hogy u T r ezért r = rut H ágneses erőtér hoogén rú- és rú seességének irány is állnó kkor hol l vezető rú hossz T T ( v ) u r = ( v ) u r = ( v ) u l = T T

4 TÓTH A: lektroágneses ukió/ 3 (kiővített órvázlt) H háro irány (vezető seesség és ágneses erőtér) egyásr erőleges kkor ( ) u = T v v és z áltlános tárgylás speiális eseteként egkpjuk korái ereényünket: = vl ****************** ******************** ******************** Mozgási ukió zárt vezető hurokn A fentiek lpján kézenfekvőnek látszik hogy h egy ágneses erőtéren elhelyezett zárt vezető hurok egyes szkszi ozognk kkor kören elektroos ár jöhet létre zt várkozást z elvégzett kísérletek igzolják Az ukált ár egyszerűen eghtározhtó z árán láthtó oell-elrenezés segítségével Párhuzos vezető sínpár egyik végét vezetővel összekötjük és sínpáron egy ozgthtó vezető szkszt fektetünk kereszte A sínpárt síkjár erőleges ágneses erőtére tesszük (z erőteret jellező ágneses ukióvektor z árán rjz síkjár erőlegesen efelé utt) és keresztefektetett vezetőrot ozgás hozzuk kkor ozgó rún töltésekre fellép korán ár tárgylt ágneses erő (Lorentz-erő) és z ellenkező előjelű töltések szétválnk vgyis egy telep keletkezik en telepen z elektrootoros erőt létrehozó iegen htás ágneses erőhtás ely fiktív ukált = v elektroos térerősséggel jelleezhető z térerősség vizsgált eseten z óruttó járásávl ellentétes irányú árot hoz létre Az ár irányán körejárv és Kirhhoff II törvényét lklzv zt kpjuk hogy = r = r = lv = I R L lv így kören folyó ukált ár I = = hol R kör elektroos R R ellenállás Az ukált elektrootoros erő kifejezése egy kis átlkítássl ás lk is átírhtó i jelenség áltlános leírásár is lehetőséget Az átlkításhoz hsználjuk fel hogy v = hol rú elei elozulás t iő ltt zt eírv z ukált t feszültség kifejezésée és egyelőre z előjelet ne vizsgálv zt kpjuk hogy A ( A) Φ = lv = l = = = t t t t Itt felhsználtuk hogy A = l z árhurok területének elei egváltozás ( fenti árán estírozott rész) és állnó ellett A z árhurok területére vett ukiófluus egváltozás Most egvizsgáljuk z előjeleket Mivel z ukált ár irányávl zonos irányú körüljárást válsztottunk z ukált elektrootoros erő pozitív lesz ( r ) H felület norális vektorát szokásoknk egfelelően körüljárás irányához jokéz szállyl rögzítjük (z ár síkjáól kifelé) kkor fluusváltozás negtív lesz hiszen felületváltozás pozitív felületvektor peig z ukióvektorrl ellentétes irányú zért fenti összefüggés előjelhelyesen: l V V efelé I V v

5 TÓTH A: lektroágneses ukió/ 4 (kiővített órvázlt) Φ = t Vegyük észre hogy z ukált elektrootoros erő forálisn itt is z ukiófluus változásávl (itt növekeésével) hozhtó kpsolt vgyis jelenség korán tárgylt Fry Lenz-törvénnyel is leírhtó A keletkezett ukált ár ágneses erőtere z árhurok elsejéen z ereeti erőtérrel ellentétes irányú vgyis z ukált ár hurokn ágnese ukiót és ezzel fluust is sökkenti Más szóvl z ukált feszültség itt is olyn hogy z őt létrehozó htást sökkenteni igyekszik z ugynz Lenz-törvény iről nyugli ukió tárgylásánál ár volt szó Kiutthtó hogy ez törvény nyugli ukió esetén is áltlánosn érvényes Megjegyezzük hogy ozgási ukiónál keletkező ukált elektroos erőtér lényegesen különözik nyugli ukió áltl keltett elektroos erőtértől hiszen z elői konzervtív erőtér íg z utói zárt erővonlhurkokt trtlzó ne konzervtív erőtér **************** ****************** ***************** Megjegyezzük hogy z ukált elektrootoros erő ost ne egyezik eg z elektroszttikus feszültséggel hiszen j = γ ( ) egyenlet felhsználásávl ozgó vezetőszkszr ost z γ jr = r r = r = (U U ) összefüggés érvényes ől zt kpjuk hogy = jr (U U ) γ vgyis z ukált elektrootoros erő ost ngyo int z elektroszttikus feszültség ******************** ********************* ******************** Végül vizsgáljuk eg hogy inek z árán jön létre z ukált ár Ahhoz ugynis hogy kören árot hozzunk létre unkát kell végezni A unkvégzés közvetlen ok z hogy rún folyó ukált árr ágneses erőtér F = I lut erőt fejt ki (ár) hol u Τ z ár irányá uttó efelé V V egységvektor z z erő rú ozgásirányávl ellentétes ezért hhoz hogy rut egyenletes V u T ozgásn trtsuk F = F erőt kell kifejtenünk l F F vgyis unkát kell végeznünk z jelenség szintén v Lenz-törvény egnyilvánulás: z ukált feszültség ok z hogy vezetőt ozgtjuk ezért z ukált I feszültség olyn árot kelt ire htó ágneses erőhtás fékezi ozgást Láttuk hogy ozgási ukió segítségével fenti ószerrel elektroos feszültséget lehet létrehozni vgyis elvileg ezt jelenséget feszültségforrásként lehet hsználni z ószer zonn prktikusn ne ngyon hsználhtó hiszen feszültség fenntrtásához igen hosszú sínre lenne szükség zt nehézséget úgy lehet kiküszöölni hogy egy vezető keretet forgtunk ágneses erőtéren kkor kereten váltkozó irányú feszültség keletkezik ely egfelelő tehniki egolássl

6 TÓTH A: lektroágneses ukió/ 5 (kiővített órvázlt) váltóárú generátorként hsználhtó A váltkozó feszültség létrejöttét ás szóvl egy generátor űköési elvét két óon is értelezhetjük Az egyik értelezés közvetlenül Lorentzerő töltésszétválsztó htásán lpul l' ω ellyel eig is gyráztuk ozgási α ukió jelenségét Az ) árán generátor l' l l egyszerű oellje láthtó: egy vezető keret ω (z egyszerűség kevéért függőleges és u N vízszintes ollkól álló tégllp) -v l' függőleges tengely körül ω szögseességgel forog vízszintes irányú ágneses ) ) ukiójú hoogén ágneses erőtéren A keletkező ukált elektrootoros erő kiszáításához ugynezt keretet ) árán felülnézeten árázoltuk (felülről z l hosszúságú vízszintes ollt látjuk) A vezető keret egyes ollin létrejött ukált elektroos térerősséget z = v összefüggésől száíthtjuk ki Az l hosszúságú vízszintes szkszokon ( és ) ez z ukált térerősség erőleges vezetőre ezért z és pontok között illetve és pontok között ne keletkezik elektrootoros erő A ágneses ukiór erőleges l hosszúságú szkszokon ( és ) térerősség párhuzos lesz vezető szkszokkl ezért z és illetve és pontok között lesz elektrootoros erő A fenti képletől kierül hogy z szkszon z ukált térerősség lefelé utt szkszon peig felfelé itt vezetőt körejárv két szkszon fellépő elektrootoros erő összeóik H körejárásnál z ukált árl (és z ukált térerősséggel) egy irányn (L ) hlunk kkor z egyes szkszokon z ukált elektrootoros erő = = v l = ( v sinα )l = vl sinα A teljes ukált elektrootoros erő = = vl sinα hol α seességvektor és z ukióvektor közötti szög A gykorltn szögelforulást legtöször keret síkjához z ár szerint hozzárenelt u N erőleges egységvektor (norálvektor) és z ukióvektor közötti szöggel ják eg ( norálvektor irányát körüljáráshoz igzítják jokéz-szály segítségével) i z esetünken szinténα tehát ezzel szöggel kifejezve is ugynzt z összefüggést kpjuk Mivel függőleges vezeték-szkszok ω szögseességű körozgást végeznek kerületi seesség és szögseesség továá szögelforulás és szögseesség l' v = rω = ω α = ωt ágnes összefüggését felhsználv z ukált elektrootoros erőre zt kpjuk hogy = ll' ω = Aω hol A = ll' keret felülete H keretet egszkítjuk és két kivezetését keret tengelyére szerelt súszó érintkezőkre visszük (ár) kkor ott iően szinuszosn változó U=U U = U

7 TÓTH A: lektroágneses ukió/ 6 (kiővített órvázlt) feszültséget érünk Itt feszültség iális értékére z U = Aω jelölést vezettük e Láthtó hogy ágneses erőtéren forgtott keret változó feszültséget állít elő i egy külső árkören szinuszosn változó árot hoz létre vgyis ez z elrenezés váltóárú generátor oellje *************** *************** *************** Az ukált elektrootoros erő száításánk forális ój z hogy kereten körejárv z r szorztokt összegezzük H keretet térerősséggel szeen hlv (tehát z útvonlon) járjuk köre kkor z elektrootoros erő korán egisert eljárás szerint z lái óon írhtó fel r = r r r = r Tujuk hogy z ukált térerősséget z összefüggés j eg tehát és szkszokon z elektroos térerősség erőleges vezetőre így r elozulásr is ( r ) ezért ezeken szkszokon z összegzés (integrálás) ereénye null Az integrálás ereénye sk függőleges szkszokon ne lesz null zt felhsználv zt kpjuk hogy = v ( v ) r ( v ) r = r r = = r Figyelee véve hogy ( v )r z összefüggés így írhtó fel = v sinαr v sinαr = v sinα r r = lv sinα Felhsználv körozgásr vontkozó z előző száításnál ár lklzott összefüggéseket korán kpott ereényt kpjuk: U = ll' ω = Aω = U *************** *************** *************** Az ukált elektrootoros erő száításánk ásik ój z hogy felhsználjuk z ukált elektrootoros erő és fluusváltozás között fennálló Φ = t ω összefüggést Az árán láthtó helyzeten keret A felületére vontkozó fluus A Φ = u A = osα A A N N A vgyis Φ Aosα A változó α szög iőfüggését z α = ωt összefüggés j eg így fluus ) ) iőeli változás Φ ( t ) = Aosωt zzel z ukált elektrootoros erő Φ = = Aω t i egegyezik Lorentz-erő felhsználásávl kpott ereénnyel z egerősíti zt korái következtetésünket hogy ozgási ukiónál z ukált elektrootoros erő kpsolt hozhtó z ukiófluus változásávl ω α u N

Az elektromágneses indukció

Az elektromágneses indukció TÓTH A: Elektroágneses ukció/ Az elektroágneses ukció Elektroágneses ukció néen azokat a jelenségeket szokás összefoglalni, aelyekben egy ezető hurokban ágneses erőtér jelenlétében, a szokásos telepek

Részletesebben

A mágneses kölcsönhatás

A mágneses kölcsönhatás TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és

Részletesebben

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk. Vektorok Vektoron irányított szkszt értünk A definíció értelmében tehát vektort kkor ismerjük, h ismerjük hosszát és z irányát A vektort kövér kis betűkkel (, b stb) jelöljük, megkülönböztetve z, b számoktól,

Részletesebben

Sűrűségmérés. 1. Szilárd test sűrűségének mérése

Sűrűségmérés. 1. Szilárd test sűrűségének mérése Sűrűségérés. Szilárd test sűrűségének érése A sűrűség,, definíciój hoogén test esetén: test töege osztv test V térfogtávl: V A sűrűség SI értékegysége kg/, hsználtos ég kg/d, kg/l és g/c Ne hoogén testnél

Részletesebben

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN 4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z

Részletesebben

REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOTEGYENLETEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍTÉS

REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOTEGYENLETEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍTÉS REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOEGYENLEEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍÉS Száos odell gondoljunk potenciálo! F eltérés z ideális gáz odelljétl: éret és kölcsönhtás Moszkópikus következény: száos állpotegyenlet (ld. RM-jegyzet

Részletesebben

Fizika A2E, 10. feladatsor

Fizika A2E, 10. feladatsor Fizik AE, 10. feltsor Vi György József vigyorgy@gmil.com 1. felt: Niels ohr 1913-bn felállított moellje szerint hirogéntombn középpontbn lév proton ül egy elektron kering, ttól = 5,3 10 11 m távolságbn,

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym AMt2 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen

Részletesebben

Arányosság. törtszámot az a és a b szám arányának, egyszer en aránynak nevezzük.

Arányosság. törtszámot az a és a b szám arányának, egyszer en aránynak nevezzük. Arányosság Az törtszámot z és szám rányánk, egyszeren ránynk nevezzük. Az rány értéke zt ejezi ki, hogy z szám hányszor ngyo számnál, illetve szám hányszor kise z számnál. Az rányokkl végezhet két legontos

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP

MATEMATIKA FELADATLAP MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggonozó változt :00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen

Részletesebben

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2) 2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

Kombinációs hálózatok egyszerűsítése

Kombinációs hálózatok egyszerűsítése Komináiós hálóztok egyszerűsítése enesózky Zoltán 24 jegyzetet szerzői jog véi. zt ME hllgtói hsználhtják, nyomtthtják tnulás éljáól. Minen egyé felhsználáshoz szerző elegyezése szükséges. él: speifikáióvl

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym AMt1 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen

Részletesebben

Egyetlen menetben folyó állandó áram által létrehozott mágneses tér

Egyetlen menetben folyó állandó áram által létrehozott mágneses tér 3. FORGÓ MÁGNESES TÉR LÉTREHOZÁSA Állndó ármú geresztés mezőeloszlás A geresztési törvény szerint: Hdl = JdA = I. A τ p állórész É D É légrés forgórész I H H 1 t x Egyetlen meneten folyó állndó árm áltl

Részletesebben

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? EGYENÁRAM 1. Mit utat eg az áraerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? Ω 2 3. Mit jelent az, hogy a vas fajlagos ellenállása 0,04? 4. Írd le Oh törvényét! 5. Milyen félvezetı eszközöket isersz?

Részletesebben

VI.8. PITI FELFEDEZÉSEK. A feladatsor jellemzői

VI.8. PITI FELFEDEZÉSEK. A feladatsor jellemzői VI.8. PITI FELFEDEZÉSEK Tárgy, tém A feldtsor jellemzői Szksz hosszúságánk meghtározás, Pitgorsz tétele. Előzmények Cél Háromszög, tégllp, négyzet kerülete és területe, négyzetgyök foglm. Szksz hosszánk

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2008. jnuár 26. MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2008. jnuár 26. 11:00 ór M 1 feltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen

Részletesebben

Az ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják.

Az ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják. 5 egyes feldtok Az dott körök k : x + ( y- ) = és k : ( x- ) + y = K (; 0), r, K (; 0), r K K = 0 > +, két körnek nincs közös pontj Legyen (; ) Az egyenlô hosszú érintôszkszokr felírhtjuk következô egyenletet:

Részletesebben

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2 A 004/005 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny második fordulójánk feldtmegoldási MATEMATIKÁBÓL ( I ktegóri ) feldt Oldj meg vlós számok hlmzán következő egyenletet: log log log + log Megoldás:

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató Okttási Hivtl A 013/014 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Jvítási-értékelési útmuttó 1 Oldj meg vlós számok hlmzán egyenletet! 3 5 16 0

Részletesebben

Fizika 2 tantárgy, ajánlott feladatok a 2. zh-hoz

Fizika 2 tantárgy, ajánlott feladatok a 2. zh-hoz 7. hét: Árm mágneses tere Fizik 2 tntárgy, jánlott feltok 2. zh-hoz 1, Két párhuzmos, hosszú egyenes vezetően I1 = 10A ill. I2 = 20A árm folyik, vezetők távolság 30 cm. Mekkor z ereő mágneses inukció két

Részletesebben

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke?

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke? . Logritmus I. Nulldik ZH-bn láttuk:. Mennyi kifejezés értéke? (A) Megoldás I.: BME 0. szeptember. (7B) A feldt ritmus definíciójából kiindulv gykorltilg fejben végiggondolhtó. Az kérdés, hogy -öt hánydik

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Harmadik típusú nyelvek és véges automaták. Házi feladatok megoldása. VDA-hoz 3NF nyelvtan készítése

Házi feladatok megoldása. Harmadik típusú nyelvek és véges automaták. Házi feladatok megoldása. VDA-hoz 3NF nyelvtan készítése Hrmdik típusú nyelvek és véges utomták Formális nyelvek, 10. gykorlt Házi feldtok megoldás 1. feldt Melyik nyelvet fogdj el következő utomt? c q 0 q 1 q 2 q 3 q 1 q 4 q 2 q 4 q 2 q 0 q 4 q 3 q 3 q 4 q

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym TMt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggondozó változt 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti

Részletesebben

Ptolemaios-tétele, Casey-tétel, feladatok

Ptolemaios-tétele, Casey-tétel, feladatok Kutov ntl Ptolemios, sey, feldtok Kutov ntl (Kposvár) Ptolemios-tétele, sey-tétel, feldtok Ptolemios-tétel: H egy konvex négyszög szemközti oldli és, ill. és d; átlói e és f, kkor + d e f. Egyenlőség kkor

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára 2006. jnuár 27. MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2006. jnuár 27. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen próálkozást, mellékszámítást feltlpon

Részletesebben

XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny

XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny XX. Nemzetközi Mgyr Mtemtik Verseny onyhá, 011. március 11 15. 11. osztály 1. felt: Igzoljuk, hogy ármely n 1 természetes szám esetén. Megolás: Az összeg tgji k k 1+ k = = 1+ + n +... < 1+ 1+ n 3 1+ k

Részletesebben

Szinusz- és koszinusztétel

Szinusz- és koszinusztétel Szinusz- és koszinusztétel. Htározzuk meg z oldlk rányát, h α 0, β 60. α + β + γ 80 γ 80 α β 80 0 60 90 A szinusztételt felhsználv z oldlk rány: zz : : : sin β : sin 0 : sin 60 : sin 90 : : : : : :. Htározzuk

Részletesebben

FELVÉTELI FELADATOK 6. évfolyamosok számára. M 1 feladatlap. Név:...

FELVÉTELI FELADATOK 6. évfolyamosok számára. M 1 feladatlap. Név:... 2005. jnuár-feruár FELVÉTELI FELADATOK 6. évfolymosok számár M 1 feltlp Név:... Születési év: hó: np: A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen próálkozást, mellékszámítást feltlpon végezz!

Részletesebben

II. A számtani és mértani közép közötti összefüggés

II. A számtani és mértani közép közötti összefüggés 4 MATEMATIKA A 0. ÉVFOLYAM TANULÓK KÖNYVE II. A számtni és mértni közép közötti összefüggés Mintpéld 6 Számítsuk ki következő számok számtni és mértni közepeit, és ábrázoljuk számegyenesen számokt és közepeket!

Részletesebben

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből 1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű

Részletesebben

FELVÉTELI FELADATOK 6. osztályosok számára M 2 feladatlap

FELVÉTELI FELADATOK 6. osztályosok számára M 2 feladatlap 2004. jnuár-feruár FELVÉTELI FELADATOK 6. osztályosok számár M 2 feltlp Név:... Születési év: hó: np: A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen próálkozást feltlpon végezz! Mellékszámításokr

Részletesebben

0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha

0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha Vegyük észre, hogy egy mérhet f függvény pontosn kkor integrálhtó, h f dµ =. lim N Ez indokolj következ deníciót. { f α >N}. Deníció. Egy X, A, µ téren értelmezett mérhet függvényekb l álló vlmely f α

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása Okttási Hivtl Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny 00/0 Mtemtik I ktegóri (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az forduló feldtink megoldás Az x vlós számr teljesül hogy Htározz meg sin x értékét! 6 sin x os x + 6 = 0

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

1. ábra. 24B-19 feladat

1. ábra. 24B-19 feladat . gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára 2009. jnuár 29. MATEMATIKA FELADATLAP 4. évfolymosok számár 2009. jnuár 29. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto

Részletesebben

1. Laboratóriumi gyakorlat ELMÉLETI ALAPFOGALMAK

1. Laboratóriumi gyakorlat ELMÉLETI ALAPFOGALMAK . Lortóriumi gykorlt LMÉLTI ALAPFOGALMAK. Műveleti erősítők A műveleti erősítőket feszültség erősítésre, összehsonlításr illetve különöző mtemtiki műveletek elvégzésére hsználják (összedás, kivonás, deriválás,

Részletesebben

4. Hatványozás, gyökvonás

4. Hatványozás, gyökvonás I. Nulldik ZH-bn láttuk:. Htványozás, gyökvonás. Válssz ki, hogy z lábbik közül melyikkel egyezik meg következő kifejezés, h, y és z pozitív számok! 7 y z z y (A) 7 8 y z (B) 7 8 y z (C) 9 9 8 y z (D)

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen próálkozást, mellékszámítást

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym TMt2 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggonozó változt 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen

Részletesebben

24. MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALKALMAZÁSAI

24. MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALKALMAZÁSAI 24. MŰVELETI EŐSÍTŐK ALKALMAZÁSAI élkitűzés: Az elektroniki gondolkodásmód fejlesztése. I. Elméleti áttekintés A műveleti erősítőkkel (továikn ME) csknem minden, nem túlságosn ngyfrekvenciás elektroniki

Részletesebben

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra . Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától

Részletesebben

Elektron fajlagos töltésének (e/m) mérése

Elektron fajlagos töltésének (e/m) mérése Elektron fjlgos töltésének (e/) érése érés célj: - elektroos- és ágneses térben ozgó töltött részecske viselkedésének egiserése - z elektron fjlgos töltésének eghtározás. Ennek érdekében : - összefoglljuk

Részletesebben

IV. Algebra. Algebrai átalakítások. Polinomok

IV. Algebra. Algebrai átalakítások. Polinomok Alger Algeri átlkítások olinomok 6 ) Öttel oszthtó számok pl: -0-5 0 5 áltlánosn 5 $ l lkú, hol l tetszôleges egész szám Mtemtiki jelöléssel: 5 $ l hol l! Z ) $ k+ vgy$ k- hol k! Z $ m- vgy $ m+ lkú, hol

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke Differenciálszámítás Lokális növekedés (illetve csökkenés): H z f() függvény deriváltj z 0 helyen pozitív: f () > 0 (illetve negtív: f () < 0), kkor z f() függvény z 0 helyen növekvően (illetve csökkenően)

Részletesebben

Aszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása.

Aszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása. VEL.4 Aszimmetrikus hiák számítási módszere, hálózti elemek sorrendi helyettesítő vázlti. Aszimmetrikus zárltok számítás. Szimmetrikus összetevők módszere Alpelve, hogy ármilyen tetszőleges szimmetrikus

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára 2007. jnuár 26. MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2007. jnuár 26. 15:00 ór M 1 feltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen próálkozást, mellékszámítást

Részletesebben

n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix.

n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix. Vektorok, átrok dezós átr: egy soról és oszlopól álló szátálázt. L L Jelölés: A A, L hol z -edk sor -edk elee. dezós (oszlop)vektor egy soról és oszlopól álló átr. Jelölés: u u,...,, hol z -edk koordát.

Részletesebben

FELVÉTELI FELADATOK 8. évfolyamosok számára. M 1 feladatlap. Név:...

FELVÉTELI FELADATOK 8. évfolyamosok számára. M 1 feladatlap. Név:... 2005. jnuár-feruár FEVÉTEI FEADATOK 8. évfolymosok számár M 1 feltlp Név:... Születési év: hó: np: A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen próálkozást, mellékszámítást feltlpon végezz! Mellékszámításokr

Részletesebben

Ellenállás mérés hídmódszerrel

Ellenállás mérés hídmódszerrel 1. Lbortóriumi gykorlt Ellenállás mérés hídmódszerrel 1. A gykorlt célkitűzései A Whestone-híd felépítésének tnulmányozás, ellenállások mérése 10-10 5 trtománybn, híd érzékenységének meghtározás, vlmint

Részletesebben

A LORENTZ-FÉLE SEBESSÉGTRANSZFORMÁCIÓ SZEMLÉLTETÉSE ENERGIA-IMPULZUS DIAGRAMOKKAL Bokor Nándor BME, Fizika Tanszék. Összegzés

A LORENTZ-FÉLE SEBESSÉGTRANSZFORMÁCIÓ SZEMLÉLTETÉSE ENERGIA-IMPULZUS DIAGRAMOKKAL Bokor Nándor BME, Fizika Tanszék. Összegzés Kepler-0 (fntázirjz) Föld 4. ár. A Kepler-0 olygónkéhoz viszonyított érete. száított töeg-sugár reláció lpján úgy tûnik, hogy e plnét vsgj teljes olygótöeghez viszonyítv vlivel ngyo, int Földé (olygónk

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

Mátrixok és determinánsok

Mátrixok és determinánsok Informtik lpji Mátriok és erminánsok számok egyfjt tábláztát mátrink hívjuk. mátriok hsználhtóság igen sokrétő kezdve mtemtikávl, folyttv számítástechnikán és fizikán keresztül, egészen z elektrotechnikáig.

Részletesebben

Minta feladatsor I. rész

Minta feladatsor I. rész Mint feldtsor I. rész. Írj fel z A számot htványként! A / pont/. Mekkor hosszúságú dróttl lehet egy m m-es tégllp lkú testet z átlój mentén felosztni két derékszögű háromszögre? Adj meg hosszúságot mértékegységgel!

Részletesebben

A MAXWELL-EGYENLETEK INTEGRÁLIS ALAKJA IDÔBEN VÁLTOZÓ FELÜLETEK ESETÉN II. RÉSZ

A MAXWELL-EGYENLETEK INTEGRÁLIS ALAKJA IDÔBEN VÁLTOZÓ FELÜLETEK ESETÉN II. RÉSZ kuttó tnár minôsítés elérésének segítése zzl, hogy jvsolj oktori iskoláknk tnári Ph eléréséhez szükséges témák kijelölését és gonozását Megolást keres olyn pulikációs lehetôségek megteremtéséhez, melyen

Részletesebben

Környezetfüggetlen nyelvek

Környezetfüggetlen nyelvek Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2017. ugusztus 3. A reguláris nyelveket véges utomtákkl

Részletesebben

Néhány szó a mátrixokról

Néhány szó a mátrixokról VE 1 Az Néhány szó mátrixokról A : 11 1 m1 1 : m......... 1n n : mn tábláztot, hol ij H (i1,,m, j1,,n) H elemeiből képzett m n típusú vlós mátrixnk nevezzük. Továbbá zt mondjuk, hogy A-nk m sor és n oszlop

Részletesebben

Bevezetés. Alapműveletek szakaszokkal geometriai úton

Bevezetés. Alapműveletek szakaszokkal geometriai úton 011.05.19. Másodfokú egyenletek megoldás geometrii úton evezetés A középiskoli mtemtik legszerteágzóbb része másodfokú egyenletek megoldás. A legismertebb módj természetesen megoldóképlet hsznált. A képlet

Részletesebben

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1) . Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol

Részletesebben

11. évfolyam feladatsorának megoldásai

11. évfolyam feladatsorának megoldásai évolym eldtsoránk megoldási Oldjuk meg természetes számok hlmzán következő egyenleteket x ) y 6 x! 3 b) y 6 3 ) Átrendezve megoldndó egyenlet y 6 x! 3 H x 0, kkor H x, kkor H x, kkor H x 3, kkor H x, kkor

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym TMt2 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggonozó változt 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen

Részletesebben

Környezetfüggetlen nyelvek

Környezetfüggetlen nyelvek Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz VI. ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2016. feruár 24. A reguláris nyelveket véges

Részletesebben

A Hardy-Weinberg egyensúly

A Hardy-Weinberg egyensúly Hrdy-Weinerg egyensúly Evolúciót úgy definiáltuk, hogy ouláción z llélgykoriságok megváltozás. Egy ideális ouláció olyn, hogy n evolúció nincs. Ismérvei megmuttják, hogy mely folymtos vezethetnek evolúcióhoz.

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára 2009. jnuár 23. MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2009. jnuár 23. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára 2008. jnuár 25. MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2008. jnuár 25. 15:00 ór M 1 feltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen

Részletesebben

4. előadás: A vetületek általános elmélete

4. előadás: A vetületek általános elmélete 4. elődás: A vetületek áltlános elmélete A vetítés mtemtiki elve Két mtemtikilg meghtározott felület prméteres egyenletei legyenek következők: x = f 1 (u, v), y = f 2 (u, v), I. z = f 3 (u, v). ξ = g 1

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Automaták analízise, szintézise és minimalizálása. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása

Házi feladatok megoldása. Automaták analízise, szintézise és minimalizálása. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása Automták nlízise, szintézise és minimlizálás Formális nyelvek, 11. gykorlt Célj: Az utomták nlízisének és szintézisének gykorlás, utomt minimlizáió Foglmk: Anlízis és szintézis, nyelvi egyenlet és egyenletrendszer

Részletesebben

150 mm 150 mm. 150 mm

150 mm 150 mm. 150 mm Gyors telepítési útmuttó Strt MFC-9140CDN / MFC-9330CDW MFC-9340CDW Először Termékiztonsági útmuttó, mj ezt Gyors telepítési útmuttó okumentumot olvss el helyes eállítás és telepítés érekéen. A Gyors telepítési

Részletesebben

26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK. Célkitűzés: A hálózati egyenirányító és stabilizáló alapkapcsolások és jellemzőinek megismerése, illetőleg mérése.

26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK. Célkitűzés: A hálózati egyenirányító és stabilizáló alapkapcsolások és jellemzőinek megismerése, illetőleg mérése. 26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK Célkiűzés: A hálózi egyenirányíó és silizáló lpkpcsolások és jellemzőinek megismerése, illeőleg mérése. I. Elmélei áekinés Az elekronikus készülékek működeéséhez legöször egyenfeszülségre

Részletesebben

A Park-vektoros számítási módszer elve és alkalmazása

A Park-vektoros számítási módszer elve és alkalmazása A Prk-vektoros száítási ódszer elve és lklzás A Prk-vektorokt első sorn hárofázisú váltkozó árú gépek és hjtások leírásánál, vizsgáltánál, tervezésénél, szályozásánál lklzzák. A Prk-vektorokkl kevese egyenletet

Részletesebben

Egy látószög - feladat

Egy látószög - feladat Ehhez tekintsük z 1. ábrát is! Egy látószög - feldt 1. ábr Az A pont körül kering C pont, egy r sugrú körön. A rögzített A és B pontok egymástól távolság vnnk. Az = CAB szöget folymtosn mérjük. Keressük

Részletesebben

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1) 3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)

Részletesebben

Többváltozós analízis gyakorlat

Többváltozós analízis gyakorlat Többváltozós nlízis gykorlt Áltlános iskoli mtemtiktnár szk 07/08. őszi félév Ajánlott irodlom (sok gykorló feldt, megoldásokkl: Thoms-féle klkulus 3., Typote, 007. (Jól hsználhtók z -. kötetek is Fekete

Részletesebben

3.1. ábra ábra

3.1. ábra ábra 3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára 4. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 4. évfolymosok számár 2014. jnuár 23. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /

Részletesebben

II. EGYENLETEK ÉS EGYENLŐTLENSÉGEK

II. EGYENLETEK ÉS EGYENLŐTLENSÉGEK Egyenletek és egyenlőtlenségek 5 II EGYENLETEK ÉS EGYENLŐTLENSÉGEK Az idők folymán ngyon sok gykorlti problém merült fel, melynek megoldásához egyenletekre volt szükség A mi egyszerű és tömör mtemtiki

Részletesebben

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes 1. Források, ajánlott irodalom:

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes 1. Források, ajánlott irodalom: Bevezetés számítástudomány mtemtiki lpji Vektorlger elődás fóliák Elméleti nyg tételek, definíciók, izonyítás vázltok Bércesné Novák Ágnes Források, jánlott irodlom: Hjós György: Bevezetés geometriá, Tnkönyvkidó,

Részletesebben

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. Középiskolás leszek! mtemtik Melyik számot jelentheti A h tudjuk hogy I felennyi mint S S egyenlõ K és O összegével K egyenlõ O és L különbségével O háromszoros L-nek L negyede 64-nek I + S + K + O + L

Részletesebben

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata A kísérlet célkitűzései: Kísérleti úton tapasztalja meg a diák, hogy mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között, ill. milyen tényezőktől függ az indukált feszültség nagysága. Eszközszükséglet:

Részletesebben

Mintafeladatsor. Ismerd fel a szabályt, majd folytasd a sort még két elemmel! Ügyelj a szófajra is! Toldalékos szavakat nem írhatsz!

Mintafeladatsor. Ismerd fel a szabályt, majd folytasd a sort még két elemmel! Ügyelj a szófajra is! Toldalékos szavakat nem írhatsz! MRO Histori Telefon: 06-1/336-1656 E-mil: info@felvesznek.hu Mintfeltsor 1. Ismer fel szályt, mj folyts sort még két elemmel! Ügyelj szófjr is! Tollékos szvkt nem írhtsz! ) rk, rát, rár,...,... ) megolvs,

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2008. jnuár 31. MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2008. jnuár 31. 15:00 ór M 2 fltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zsszámológépt nm hsználhtsz. A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto

Részletesebben

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 Fizikkönyv ifj Zátonyi Sándor, 16 Trtlom Foglmk Törvények Képletek Lexikon Mozgá lejtőn Láttuk, hogy tetek lejtőn gyoruló mozgát végeznek A következőkben vizgáljuk meg rézleteen ezt mozgát! Egyene lejtőre

Részletesebben

Térbeli pont helyzetének és elmozdulásának meghatározásáról - I.

Térbeli pont helyzetének és elmozdulásának meghatározásáról - I. Térbeli pont helyzetének és elmozdulásánk meghtározásáról - I Egy korábbi dolgoztunkbn melynek címe: Hely és elmozdulás - meghtározás távolságméréssel már volt szó címbeli témáról Ott térbeli mozgást végző

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

Adatbázisok elmélete 4. előadás

Adatbázisok elmélete 4. előadás Adtázisok elmélete 4. elődás Kton Gyul Y. Budpesti Műszki és Gzdságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/ kiskt@s.me.hu http://www.s.me.hu/ kiskt 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 4. ELŐADÁS 2/26

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym TMt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggondozó változt 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti

Részletesebben

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a 44 HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, évfolym MEGOLDÁSOK Mutssuk meg, hogy egy tetszőleges tégltest háromféle lpátlójából szerkesztett háromszög hegyesszögű lesz! 6 pont A tégltest egy

Részletesebben

Az LR elemző felépítése. Léptetés. Redukálás. Kiegészített grammatika. Mit kell redukálni? Kiegészített grammatika. elemző. elemző.

Az LR elemző felépítése. Léptetés. Redukálás. Kiegészített grammatika. Mit kell redukálni? Kiegészített grammatika. elemző. elemző. Emlékeztető Emlékeztető: elemzési irányok Felülről lefelé lulról felfelé LR elemzések (z LR() elemzés) () () () () B B Forítóprogrmok előás (,C,T szkirány) () () () () () () () B () B () () () B () Ez

Részletesebben

1. fejezet. Gyakorlat C-41

1. fejezet. Gyakorlat C-41 1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,

Részletesebben

Versenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából

Versenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából Versenyutó futóművek Járműdinmiki érdekességek versenyutók világából Trtlom Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs Futómű geometri Átterhelődések Futómű kinemtik 2 Trtlom 2 Bevezetés Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs

Részletesebben

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező eghatározása Az Elektrotechnika

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4)

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4) Jegyzőkönyv ermoelektromos hűtőelemek vizsgáltáról (4) Készítette: üzes Dániel Mérés ideje: 8-11-6, szerd 14-18 ór Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-1 A mérés célj A termoelektromos hűtőelemek vizsgáltávl kicsit

Részletesebben

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra 4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú

Részletesebben