Hungarian edition ELTE TáTK, 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hungarian edition ELTE TáTK, 2012"

Átírás

1 Az elektronikus kiadvány a TÁMOP /1-C Képzésfejlesztés az összetartozásért projektje keretében készült Hungarian edition ELTE TáTK, 2012 Budapest, 2012

2 TARTALOM ELŐSZÓ 2 I. SZOCIÁLPOLITIKA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN 5 Bob Deacon - Michelle Hulse - Paul Stubbs:A globalizáció és a szociálpolitika 6 Nicola Yeates: Szociálpolitikai célkitűzések és követendő stratégiák a globalizáció korában. Kritikai észrevételek 26 Anthony Hall - James Midgley: Fejlesztési célú szociálpolitika: lokális, nemzeti és globális dimenziók 47 II. GLOBALIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK 90 Michael Mann Dylan Riley: A globális jövedelemegyenlőtlenségek makroregionális trendjeinek magyarázata 1950 és 2000 között 91 Peter Townsend: Szegénység, társadalmi kirekesztés és társadalmi polarizáció, avagy: miért van szükség egy nemzetközi jóléti állam létrehozására 126 III. GLOBÁLIS POLITIKAI SZEREPLŐK, INTÉZMÉNYEK ÉS FOLYAMATOK 135 Bob Deacon - Michelle Hulse - Paul Stubbs: A nemzetközi szervezetek szociálpolitikája 136 Bob Deacon: A Világbank szociálpolitikája 171 IV. GLOBALIZÁCIÓ ÉS A JÓLÉTI ÁLLAM ÁTALAKULÁSA 198 Ramesh Mishra: A globalizáció logikája és a jóléti állam változó háttere 199 Gösta Esping-Andersen: Az aranykor után? A jóléti állam dilemmái a globális gazdaságban 204 Ian Gough - James Meadowcroft - John Dryzek - Jürgen Gerhards, - Holger Lenfeld - Amil Markandya - Ramon Ortiz: Éghajlatváltozás és szociálpolitika 218 Ian Gough: Szociálpolitikai rezsimek a fejlődő világban 252 Mitchell A. Orenstein: Globális nyugdíjpolitika 271 V. KITEKINTÉS: "GLOBÁLIS SZOCIÁLPOLITIKA"? 288 Ramesh Mishra: Miért lenne szükség globális szociálpolitikára 289 Heikki Patomaki - Teivo Teivainen: Egy lehetséges világ: a globális intézmények demokratikus átalakítása Globális szociálpolitika

3 ELŐSZÓ A jóléti állam nemzetállami alapokon alakult ki Európában, de a 21.században szaporodnak az arra utaló jelek, hogy a jóléti állam túllépi a nemzetállami kereteket. A téma szakértői a múlt század végétől egyre többet írnak arról, hogy a gazdasági globalizáció egyre nagyobb hatással van a jóléti fejlődésre és az egyes országokon belüli szociálpolitikai folyamatokra. A szöveggyűjtemény áttekintést ad a kialakuló globális szociálpolitika legfontosabb tématerületeiről, kérdéseiről és vitáiról. A szakterület legismertebb nemzetközi tekintélyeinek tollából származó tanulmányok és könyvrészletek foglalkoznak a napjainkban is dinamikusan fejlődő globális szociálpolitika kialakulásával, a globalizáció jóléti rendszerekre és irányítási mechanizmusokra gyakorolt hatásaival, a sokáig meghatározóan nemzeti keretek között fejlődő és nemzeti intézményként működő jóléti államok globalizáció hatására történő átalakulásával. A szemelvények széles területet fednek le, vizsgálják a globalizáció alapfogalmait és elméleteit, a folyamatban részt vevő intézmények szerepét, valamint a globalizálódó szociálpolitika folyamatait. A szociálpolitikát formáló hatásai miatt nem csak a gazdasági globalizáció, hanem a globális politikai folyamatok elemzése is helyet kapott a válogatásban. Ezen belül több írás foglalkozik a nemzetközi gazdasági szervezetek (Világbank, Nemzetközi Valutaalap), illetve az ENSZ szervezeteinek (ILO, WHO) szociálpolitikai nézeteivel és programjaival is. E megközelítés keretében dolgozták ki az első valóban globális szociálpolitikai programot, a Millenniumi Fejlesztési Célokat. A szociálpolitika egészen az utóbbi időkig meghatározóan Európa-, illetve fejlett országcentrikus volt, de a globalizáció kitágítja ezt a spektrumot és újabb és újabb térségeket emel a szociálpolitika vizsgálódási körébe. A szupranacionális szociálpolitikai folyamatok elemzése mellett a szöveggyűjtemény fontos szempontja a komparatív megközelítés. A nemzetközi összehasonlítás tere szintén globális, így a hagyományos térségek mellett új országcsoportok (Latin-Amerika, Ázsia, Afrika) komparatív szociálpolitikai bemutatására is sor kerül. A globális szociálpolitika egyik izgalmas kérdése a sokáig elkülönülten, külön szálon futó jóléti állam-kutatások és fejlődéstanulmányok egységes rendszerbe integrálása. A szövegyűjtemény tematikája két központi probléma köré szerveződik: A globalizáció értelmezése, a szociális problémák globalizálódásának okai, és a globális szociálpolitikai válaszok hatékonysága A globális és helyi problémákra adott regionális megoldások sajátosságai, a globális szereplők hatása a nemzeti szociálpolitikák formálására A válogatás fontos szempontja volt, hogy a globális szociálpolitika legfontosabb problématerületeit érintve elegendő szakirodalmi hátteret biztosítson egy globális szociálpolitika kurzus számára. Az öt részre osztott összesen tizennégy szemelvény remélhetően megfelel majd ennek a követelménynek. Az első rész három tanulmánya az alapfogalmak és -folyamatok értelmezésével foglalkozik. Ezek közé tartozik a globalizáció értelmezése, a globalizáció szociálpolitikai hatásainak számbavétele (új globális szereplők, a globális gazdasági verseny hatása a jóléti államokra, migráció és szociális állampolgárság, nemzeti és globális jóléti politika). A szerzők ismertetik a globális szociálpolitika értelmezésének különböző elemzési alapjait és vázolják az országon belüli és globális "szociális szerződések" alakulását. 2 Globális szociálpolitika

4 A globális szociálpolitika elmélete a globalizáció gyakorlati folyamataira adott válaszként alakult ki és alapvetően a szociálpolitikai elemzés nemzetközi dimenzióját jelenti. A globalizáció számos hatással van a szociálpolitika alakulására: új globális szereplők jelennek meg, erősödik a jóléti államok közötti verseny, az országhatárokon átnyúló migráció új módon veti fel a hagyományos alapfogalmak - pl. az állampolgárság - szociálpolitikában játszott szerepét, vagy az állam - piac - civil szféra által alkotott "jóléti mix" korábban kialakult jóléti funkcióját és feladatmegosztását. Új analitikus koncepciók alakulnak ki a változó feltételek értelmezésére, amelyek sokszor a hagyományos fogalmak - intézmények, struktúra, társadalmi-gazdasági szereplők, eszmék és ideológiák - felhasználásával és új körülményekre alkalmazásával írják le a változó jóléti problematikát. A szöveggyűjtemény első részébe tartozó három írás, mintegy bevezetve és megalapozva a globális szociálpolitikai tanulmányokat, az alapkategóriák értelmezésével, a "nemzetállami" és "globális" szociálpolitika összehasonlításával és a gyorsan változó feltételek nyomán kialakuló problémák, viták, megoldási javaslatok elemzésével foglalkozik. A második részben szereplő két tanulmány a jövedelemelosztás alakulásának világméretű trendjeit, illetve az ezekből adódó feladatokat vizsgálja. Mann és Riley írásának egyik nagyon fontos megállapítása, hogy megtört az a 20. század közepe utáni fejlődés, amely eredményeként csökkentek az országokon belüli egyenlőtlenségek és országokon belül és globális szinten is növekszik a szegények és gazdagok közötti távolság. A tanulmányban elemzett hat makrorégió sajátos egyenlőtlenségi jellemzőkkel rendelkezik és eltérő fejlődési ívet ír le, ugyanakkor növekszik a régiók közötti távolság. Mindez új módon veti fel a szegénység, a kirekesztés és a társadalmi polarizáció problémáját: a probléma és így szükségszerűen a kezelése is globalizálódik. Ez a témája az itt szereplő másik írásnak is, amit a szegénység elleni küzdelem nemrég elhunyt emblematikus szereplője, az egyszerre kiemelkedő tudós és kampánymunkás Peter Townsend írt. Ő a szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek globalizálódásából azt a következtetést vonja le, hogy ehhez kell igazítani az elméletet és a gyakorlatot is. Így ki kell dolgozni a szegénység mérésének nemzetközi standardjait és koordinálni kell a világszintű szegénység ellenes küzdelmet. A szerző a mellett érvel, hogy az emberek hatékony védelme érdekében létre kell hozni a nemzetközi jóléti államot. A harmadik rész két tanulmánya a globális politikai szereplők, intézmények és folyamatok ismertetésével foglalkozik. Elsősorban a globális szociálpolitika alakításában szerepet játszó globális szereplők (Világbank, Valutaalap, ENSZ, ILO, UNICEF, stb.) állnak a figyelem középpontjában. A vonatkozó szakirodalom általában úgy jellemzi őket, hogy aktívan keresik a szociálpolitika befolyásolásának lehetőségeit és a valóságban is növekvő hatást gyakorolnak a szociálpolitika fejlődésre. Bár, mint a tanulmányok is hangsúlyozzák, korántsem változatlan az egyes szervezetek szociális problémákkal és az ezeket kezelő megoldásokkal kapcsolatos álláspontja, jól kivehető módon két csoportra oszthatjuk őket. Az egyikbe a Világbank, a Valutaalap és a Kereskedelmi Világszervezet tartozik, a másikat elsősorban az ENSZ és a szakosított szervezetei alkotják. A két csoport sok esetben eltérő alternatívát ajánl a globalizálódó világ szociális problémáinak kezelésére, konfliktusaik és vitáik nyomon követhetők a közölt tanulmányokban. Külön írás foglalkozik az elmúlt évtizedekben a szociálpolitikai vonatkozásban talán legtöbbet emlegetett és valóban nagy befolyású nemzetközi szervezet, a Világbank tevékenységének bemutatásával. Ebből többek között kiderül, hogy a Világbank (sem) az a néhány sztereotíp fordulattal leírható monolit szervezet, ahogy sokszor a média leegyszerűsítéseiben szerepel. A szemelvényekből a gazdasági és politikai jellegű globális intézmények domináns szerepe tűnik elénk, de léteznek és egyre erőteljesebb hangon szólalnak meg a globális "civil" szerveződések is. 3 Globális szociálpolitika

5 A globalizáció és jóléti állam viszonyát elemző negyedik részben szerepel a legtöbb szemelvény. Mishra és Esping-Andersen átfogó képet adnak a jóléti állam környezetének változásairól, a meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatokról és az ezek nyomán megjelenő kihívásokról, jóléti dilemmákról. Írásaikban hangsúlyos elem a változások értékelése: vajon mi a globalizáció "jóléti kimenete": a jóléti állam leépítése vagy átalakítása? Mire törekedjünk, biztonsági hálóra vagy univerzális szociális védelemre? A globalizáció a komparatív szociálpolitikában is izgalmas új kérdéseket vet fel. Ezek közé tartozik például a fejlett jóléti államok valóságára épített elméleti modellek globális alkalmazhatósága. Gough tanulmánya kísérletet tesz a komparatív irodalomban domináns hármas klasszifikáció globális szintű alkalmazására, ennek nyomán globális "makromodellek" elkülönítésére és jellemzésére. A fejlett világon kívüli régiók jóléti rendszereinek modellezése kezdeti lépést jelenthet a fejlett Észak és a fejlődő Dél eddig külön kezelt jóléti problematikájának egységes keretben való vizsgálatában. A negyedik rész következő szemelvényében ismert társadalomtudósok fejtik ki a véleményüket az éghajlatváltozás szociálpolitikára gyakorolt hatásairól. Sok érdekes megállapítás mellett egyik fő konklúziójuk az, hogy a klímaváltozás hatására ki kell tágítani a szociálpolitika értelmezési kereteit és részévé kell tenni a "környezeti szociálpolitikát", mivel az országhatárokat nem ismerő, egyre fontosabb környezeti változásoknak nagyon jelentős globális elosztási és jóléti következményei vannak. Az ebben a részben található utolsó írás esettanulmány: a jóléti rendszer alapelemének, a nyugdíjpolitikának a globalizálódási esélyeit és eddigi folyamatait vizsgálja. Az ötödik rész két írása kitekintés, mindkettő a szociálpolitika jövőbeli lehetőségeit elemzi a globalizálódó világban. Ennek keretében mérlegelik egy globális szociális reformprogram szükségességét, esélyeit és akadályait, és elemzik a globális intézmények demokratikus átalakítása nyomán létrejövő "lehetséges világ" megvalósításának esélyeit. 4 Globális szociálpolitika

6 5 Globális szociálpolitika

7 Bob Deacon - Michelle Hulse - Paul Stubbs A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA * A szociálpolitika globalizálódása és a globális politika szocializálódása Hagyományos értelemben a szociálpolitika azokat az állami és civil (nem-kormányzati) tevékenységeket jelöli, amelyek célja a szabad piac működésébe való beavatkozás a szociális védelem és a társadalmi jólét biztosítása érdekében. A szociálpolitika számára központi fontosságúak a jövedelem-újraelosztás mechanizmusai, amelyek révén a foglalkoztatottak támogatják a munka világából különböző okok miatt legyen az életkor, egészségi okok, családi feladatok vagy akár gazdasági okok kikerülteket. A világgazdaság jelenlegi fejlődési szakaszában azonban a hagyományosan egy nemzetállam keretei között értelmezett és kialakított szociálpolitika egyre inkább nemzetek feletti és nemzeteken átnyúló jelleget ölt. Ennek jó néhány oka van. Először is, a különböző országok közötti gazdasági verseny arra késztethet egy kormányzatot, hogy a versenyképesség erősítése érdekében csökkentse a szociálpolitika költségeit, hacsak nincs hatályban olyan szupranacionális vagy globális szabályozás, amely ezt meggátolná (Kosonen, 1995). A nemzetközi migrációs nyomás hatására pedig az a politikai logika érvényesülhet, hogy jövedelemtranszferre kerül sor egyik országból a másikba a tömeges bevándorlás politikai következményeinek kivédésére (Castles, 1993). Hasonló módon, a közös tőke- és munkapiacba integrált országok esetén felmerülhet annak lehetősége is, hogy egy nemzetek feletti hatóság biztosítsa szupranacionális szinten azokat a szociális jogokat, amelyeket nemzeti szinten megtagadtak vagy amelyek nemzeti szinten veszélybe kerültek (Baubock, 1994). [ ] A nemzetállamok hatalmának a határok nélkül mozgó globális tőkével szembeni viszonylagos hanyatlása számos szempontból megkérdőjelezi a szociálpolitika hagyományos kereteit. Először is, nagyobb figyelmet kell fordítani a szupranacionális és globális szereplőkre a szociálpolitika változásainak magyarázatában. Ezek a magyarázatok ugyanis, mivel a gazdaságilag fejlett Észak és Nyugat jóléti államainak kereteit vették alapul, rendszerint kisebbítették az olyan háttérintézmények szerepét, mint az IMF vagy a Világbank. Most, hogy egyrészt a szociálpolitika elemzése (Esping-Andersen, 1996) már átfogja a gazdaságilag kevésbé fejlett Dél és Kelet államait is, másrészt pedig a globális gazdasági versenyben megkérdőjeleződött az európai jóléti államok fenntarthatósága, többé már nem indokolt ezeknek az intézményeknek a viszonylagos negligálása. [ ] Ezek ma már jelentős befolyást gyakorolnak a nemzetállamok szociálpolitikájára. * Bob Deacon - Michelle Hulse - Paul Stubbs: Globalism and the Study of social policy, in Nicola Yeates, Chris Holden: The Global Social Policy Reader, The Policy Press, 2009, Globális szociálpolitika

8 Másodszor, a vizsgálódás új dimenzióját nyitja meg a szupranacionális és globális szereplők bevonása. Ez a terület magába foglalja azt, amit szupranacionalizálódásnak vagy globalizálódásnak nevezünk a szociálpolitika eszközei, stratégiája és ellátásai vonatkozásában. A szociálpolitika szupranacionalizálódása legalább három formában jelentkezik: ezek a szupranacionális szabályozás, a szupranacionális újraelosztás és a szupranacionális ellátások. Az egyik forma azokat a szupranacionális és globális szintű mechanizmusokat, eszközöket és politikákat jelenti, amelyek a kereskedelmet és a vállalati működést szabályozzák a szociális háló és a jóléti célok érdekében. Globális szinten még igen kezdeti stádiumban vannak ezek az eszközök és politikák. A kulcskérdés itt az, hogy az Európai Unióban életbe léptetett szociális szabályozás átültethető-e a globális színtérre. Némelyek amellett érvelnek (Lang és Hines, 1996), hogy az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT) és az új Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) szociális és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznia kellene. Ezek a megfontolások alkotják, természetesen, a fejlesztési tanulmányok repertoárját. Ennek a területnek a kutatói szorgalmazzák, hogy térjünk át a szabad piaci rendszerről az emberközpontú, társadalmilag szabályozott rendszerre (Cornia és mások, 1987). Az a véleményünk, hogy [ ] az egyre erősödő globális gazdasági verseny miatt ezek a hagyományosan a fejlesztési tanulmányok és a szegény országok tárgykörébe tartozó ügyek a fejlett jóléti államok elemzőinek kutatómunkájában is helyet kell, hogy kapjanak. Ennek az érvelésnek a fordítottját, nevezetesen, hogy a fejlesztési tanulmányoknak ki kell törniük a maguk gettójából és elemzési eredményeiket a globális folyamatokra is vonatkoztatniuk kell, nemrégiben Foster-Carter (1993) és nyomában Duffield (1996) is megfogalmazta. A szupranacionális szociálpolitika másik formája a különböző országok közötti újraelosztás. Ez az Európai Unióban már hatékonyan működik a strukturális és más, hozzájuk kapcsolt alapokon keresztül, amelyek bizonyos mértékig biztosítják, hogy a gazdagabb régiók támogassák a szegényebb régiókat. Itt is nyilvánvaló az átfedés a fejlesztési tanulmányokkal és a globális kormányzat kialakításával foglalkozó kutatók munkájával. Az ENSZ Humán Fejlődési Jelentése (Human Development Report) rámutatott, hogy az emberi társadalom egyre inkább globális jelleget ölt, és előbb vagy utóbb ki kell alakítani az ennek megfelelő globális intézményeket...egy progresszív jövedelemadó rendszert [ami jövedelemtranszfert jelent a gazdag országoktól a szegényekhez] egy megerősített ENSZ-t (UNDP, 1992:78). A szupranacionális és globális szociálpolitika harmadik formája a nemzeti kormányzatok feletti jóléti ellátások szintje. Itt azokra a még embrionális állapotban lévő intézkedésekre utalhatunk, amelyek csaknem kizárólag szubglobális, alapvetően európai szinten léteznek. Ezek révén a kedvezményezettek szolgáltatásra való jogosultságokat kaphatnak, vagy szociális jogokat nyerhetnek egy szupranacionálisan működő szervezet jóvoltából. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) például a hontalanok és a menekültek javára tevékenykedik. Az Európa Tanács lehetővé tette, hogy a tagállamok állampolgárai a Strasbourgban székelő Emberi Jogi Bíróságnál bepereljék saját kormányzatukat, ha úgy vélik, hogy jogsértés történt velük szemben. Weale (1994) amellett érvel, hogy az EU egy minden országra érvényes európai szociális hálót teremtő szociális támogatási politikát dolgozhatna ki, amely ellensúlyozhatná a jóléti turizmus miatti xenofób aggodalmakat. A szociálpolitika globalizálódása vonatkozásában az érem másik oldala a globális politika szocializálódása. Másképp fogalmazva, napjainkban a kormányközi találkozók napirenden lévő fő ügyei lényegében szociális (és környezetvédelmi) kérdések. Példának okáért, az 1996 júniusi G7 csúcstalálkozó, amelyen részt vettek az IMF, a Világbank és a Világkereskedelmi 7 Globális szociálpolitika

9 Szervezet elnökei, valamint az ENSZ főtitkára, határozatot hozott arról, hogy megvitatják a szabad kereskedelem és a nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi normák viszonyát az 1996 őszén esedékes szingapúri találkozójukon. [ ] Az ENSZ megelőző intervenciója Macedóniában (Deacon és mások, 1996) pedig jól példázza az arra való törekvést, hogy olyan szociálpolitikai mechanizmusokat alakítsanak ki, amelyek előmozdítják a különböző etnikumok közötti együttműködést. [ ] Az 1. ábra ezt a globális politika tartalmában bekövetkező változást szemlélteti. 1. ábra: A szociálpolitika globalizálódása és a globális politika szocializálódása A hidegháború vége és a kommunizmus bukása A globális méretű migráció fenyegetése A környezeti problémák határokon átnyúló jellege nyomán globális diskurzus jött létre arról, mi a legjobb mód a globális kapitalizmus szabályozására a tekintetben, hogy megvédjék Észak és Nyugat jóléti államait és ugyanakkor exportálják a jóléti kapitalizmust a déli és a keleti országokba, valamint arról, hogy mi a transznacionális újraelosztás és jóléti ellátás megvalósításának leghatékonyabb módja A külpolitika és a nemzetközi diplomácia elmozdul a katonai és biztonsági ügyektől a kereskedelmi és gazdasági ügyeken át a szociális és környezetvédelmi ügyek felé A hidegháború lezárulásával, a nemzetközi migrációs nyomás növekedésével, és a világ számos helyén jellemző társadalmi bizonytalanságból fakadó emberi szenvedés problémája okán, a biztonsági kérdés, amellyel a világ vezetői szembesülnek, nem más, mint a szociális biztonság kérdése. Napjaink legfontosabb kérdései a rosszul tervezett szerkezeti átalakítások időszakából származó adósságok eltörlésének ügye, a nemzetközi humanitárius segély nyújtása a globális politikai biztonság megteremtése érdekében, és az európai jóléti államok gazdasági versenyképességet fenyegető szociális protekcionizmusa. Az ENSZ 1995-ben rendezett Társadalmi Fejlődés Világ-csúcstalálkozója is ezeket tűzte napirendjére. [ ] 8 Globális szociálpolitika

10 A globalizáció, a társadalomtudományok és a szociálpolitika [ ] A szociálpolitika mint tudomány vagy mint kutatási terület [ ] a közgazdaságtanhoz, a politikatudományhoz, a nemzetközi kapcsolatok diszciplínájához és a szociológiához képest igen lassan ébredt rá arra, hogy milyen hatással van az új világrend (vagy annak hiánya) a saját tudományterületére. Másfelől ugyanakkor a jóléti intézkedések irányába való elkötelezettsége okán, és mert a szociálpolitika művelői nem pusztán a létező politikákat elemzik, hanem olyan új módszereket is kidolgoznak, amelyek révén az emberi szükségletek felismerhetők és kielégíthetők, potenciálisan kiemelkedő módon tudna hozzájárulni az új globális politikához. Néhány évvel ezelőtt az összehasonlító elemzés színrelépésének köszönhetően a szociálpolitika kilépett a nemzetállami értelmezés gettójából és a fabiánus reformizmus bűvköréből. Az utóbbi években megnövekedett azon tanulmányok száma, amelyek azt vizsgálták, hogy a fejlett nyugati társadalmak milyen különféle módokon oldják meg a társadalmi szükségletek kielégítését (Castles és Mitchell, 1990; Esping-Andersen, 1990; Ginsburg, 1992; Mishra, 1990). A nyugati jóléti kapitalizmus világában négy modell különböztethető meg: a liberális, szabad piaci rendszer (Egyesült Államok), a konzervatívkorporatív vagy szociális piacgazdasági modell (Németország), a szociáldemokrata jóléti rezsim (Svédország korábban), és a hibrid liberális-kollektivista vagy munkáspárti rezsimek (Egyesült Királyság, Ausztrália). A feminista irányultságú szakirodalom a nők társadalmi helyzete alapján osztályozta a jóléti államokat. Siaroff (1994) szerint az OECD-országok négy típusba sorolhatók: az első három nagyjából Esping-Andersen típusainak felel meg, míg a negyedik, a nők késői munkavállalását bevezető jóléti államok, amelyek nem bátorítják a nők munkavállalását, és nem támogatják a nők gondozó munkáját sem (ide tartozik Spanyolország, Svájc, Japán). [ ] A nyugati modellek mellett még meg kell említeni a kelet-európai állami bürokratikus kollektivizmus helyébe lépett rezsimeket, amelyek között olyan is van, mint egy korábbi írásunkban már utaltunk rá (Deacon, 1992) amelyik nem hasonlít a nyugat-európai mintákhoz, és ezt új posztkommunista konzervatív korporatizmusnak neveztük. Az utóbbi évek összehasonlító szociálpolitikai elemzései kimutatták a délkelet-ázsiai jóléti rendszertípusok megkülönböztető államvezérelt jegyeit (Goodman és Peng, 1996; Jones, 1993). Latin-Amerika országai pedig vagy a neoliberális vagy a szociáldemokrata modellbe sorolhatók (Huber, 1996). Ami az európai kontextust illeti, egyre egyértelműbb, hogy az Európai Bizottság által követett szupranacionális szociálpolitika jelentős hatással lesz arra, milyenek lesznek az Európai Unió jóléti államai a jövőben. A Bizottság politikájának iránya az, hogy mind a liberális, mind a szociáldemokrata rendszertípust a szociális piacgazdaság felé igazítsa. Emellett szorgalmazzák annak elfogadását, hogy a források újraelosztása most már a különböző tagállamok között is végrehajtható a szükségletek kielégítése érdekében. Offe (1991) amellett érvel, hogy a munkaszervezetben bekövetkező változások miatt szükség van arra, hogy az Európai Unió szociálpolitikájának egésze elszakadjon a munka alapú jogosultságoktól és helyébe az állampolgárság alapú alapjövedelem vagy társadalmi jutalék jogosultsága lépjen. Hasonló javaslat látott napvilágot abból a célból is, hogy ösztönözze a rugalmasabb munkapiac kialakítását a hajdani Szovjetunióban (Standing, 1991). 9 Globális szociálpolitika

11 Ezektől a komparatív és európai vonatkozású elemzés irányába tett hasznos kiruccanásoktól eltekintve, a szociálpolitika kutatóinak eddig nem sok mondandójuk akadt a globalizáció jelenségéről. George (1988) vállalkozott arra, hogy nemzetközi szinten vizsgálja a gazdagság, szegénység és éhezés kérdéseit, és MacPherson és Midgley (1987) is vizsgálták a harmadik világ szociálpolitikájának problémáit. Néhány évvel ezelőtt Deutsch azt az ötletet fogalmazta meg, hogy a nemzeti jóléti államok helyébe egy nemzetközi jóléti államot hozzunk létre és optimistán azt állította, hogy a nemzetközi jóléti rendszer irányába ható tendenciák erősebbek, mint az ellentétes irányba ható erők (1981: 437). Townsend (1993) pedig a szegénység problémájának nemzetközi kitekintésű elemzését végezte el, majd az ezután Donkorral közösen írt tanulmányát inkább polémikusan így zárta: "A jóléti államhoz kötődő intézményeket és szolgáltatásokat éppen hogy nem leépíteni vagy korlátozni kell, ahogy a monetarizmus hívei javasolják, hanem tökéletesíteni és modernizálni, és a jóléti alapinfrastruktúra legfontosabb elemeit fokozatosan ki kell terjeszteni a legszegényebb országokra. Az ipari forradalom és a kapitalizmus kizsákmányoló formáinak problémái a tizenkilencedik század végén egyik ország után a másikban a jóléti állam megteremtéséhez vezettek. A huszadik század végén azok a problémák, amelyek a nemzetközi piac működéséből és abból erednek, hogy a szuverenitást és a birodalmi formákat egy nemzetközi hierarchikus hatalom váltotta fel, megkövetelik majd egy nemzetközi jóléti állam formáinak létrehozását." (1995:20) Igazából nem született még átgondolt, jelentős politikai projekt ezen a területen. Az az álláspontunk, hogy a hidegháború lezárulása, az azt követő számos új kisállam létrejötte, és ebből következően a szupranacionális, regionális és globális gazdasági és politikai folyamatok fontosságának a növekedése szükségessé tette, hogy a szociálpolitikai elemzés ugyanolyan súllyal foglalkozzon a szupranacionális és globális szociálpolitikával, mint a nemzetállami és komparatív szociálpolitikával. A szociálpolitika globalizálódásának tanulmányozásához a szociálpolitikai kutatásnak be kell építenie a fejlesztéstanulmányok eredményeit, hogy átfogóan elemezzék az emberi szükségletek általános kielégítésének kilátásait és az ezelőtt álló akadályokat. Doyal és Gough (1991) munkássága reprezentálja az összehasonlító szociálpolitika és a fejlesztéstanulmányok azon találkozási pontját, amelyre a továbbiakban épülhetne a szociálpolitika globalizálódásának tanulmányozása. A szociálpolitika tárgykörén belül kidolgozták,az alapvető emberi szükségletek fogalmát, amely az egészség és az autonómia elemeiből áll össze. Ez a fogalom párhuzamba állítható az ENSZ Humán Fejlesztési Programjának a jövedelmen, a várható életkoron és az írástudáson alapuló humán fejlettségi-indexével (UNDP, 1990). Bár még mindig sok vita zajlik arról, hogy az emberi szükségleteket hogyan lehet meghatározni és mérni, rendelkezésünkre állnak használható mérések és összehasonlítások arról, hogy a jóléti rendszerek különböző típusai mennyire jól működnek az emberi szükségletek kielégítésében. Elvileg tehát, a nemzetek közötti újraelosztás és szabályozás megfelelő mechanizmusai révén, képeseknek kell lennünk arra, hogy növeljük a jól működő jóléti rezsimek számát a világban. Másfelől, a fejlesztéstanulmányok eszközeit is el kell sajátítania a szociálpolitikai elemzésnek, ha ki akarja tágítani vizsgálódásának körét a globalizáció folyamatára. Egy ország vagy egy térség szociálpolitikáját ma már nem teljes mértékben a nemzeti kormányzat alakítja, már ha egyáltalán valaha is ez volt a helyzet. Mint ahogy arra már utaltunk, egyre inkább befolyásolja a szociálpolitika alakulását a szupranacionális szervezetek a globális intézményektől kezdve, mint a Világbank vagy az IMF, az olyan szupranacionális testületeken át, mint az Európai Bizottság vagy az OECD, egészen a szupranacionális civil 10 Globális szociálpolitika

12 szervezetekig, mint az OXFAM közvetett vagy közvetlen szociálpolitikája. Ezek a szervezetek ellentétes irányokban működnek [ ] és egyre nagyobb mértékben válnak a jobb globális és nemzeti szociálpolitikák meghatározása terén zajló jövőbeni ideológiai és politikai küzdelmek színterévé. A fejlett gazdaságú országok szociálpolitikáját elemző kutatónak figyelembe kell vennie az afrikai és latin-amerikai szerkezet-átalakító politikák tapasztalatából levonható tanulságokat. A szociálpolitika mint diszciplína és mint az egyetemeken intézményesült tevékenység eddig is jelentős mértékben járult hozzá azoknak a folyamatoknak a megértéséhez és feltárásához, amelyek a nemzetállami szociálpolitikát alakították. Ebből kifolyólag ezek az elemzések az intézményi folyamatokon vagy a társadalmi mozgalmakon keresztül befolyásolták a politikai cselekvést. A szociálpolitika diszciplínája előtt áll az a feladat, hogy a fejlesztéstanulmányok szakértőivel karöltve a szociálpolitika globalizálódására összpontosító elemző és egyben politikai kutatást végezzen. A kutatásnak vizsgálnia kell, mint arra már utaltunk, mind a nemzetek között a nemzetek közötti újraelosztás és szabályozás formáiban kialakuló globális szociálpolitika megvalósulását, mind a globális, szupranacionális szervezetek befolyását a nemzetállami szociálpolitikára. [ ] A globális szociálpolitikai elemzés területe Az előző részben amellett érveltünk, hogy a szociálpolitikai kutatás fókuszát elengedhetetlen áthelyezni a komparatív megközelítésről a szupranacionális vagy globális megközelítésre. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy közben beépüljenek a kutatásba a fejlesztési tanulmányok tudományos eredményei. Ezáltal mindkét diszciplínának a szakértői hatékonyabban tudnának fellépni azokon a szupranacionális és globális szintű fórumokon, ahol a szociálpolitikai ügyekre vonatkozó meghatározó döntések születnek. Együttes erővel eredményesebben működhetnének közvetítőként a társadalmi mozgalmak és a kormányzatok feletti szervezetek között. Érvelésünk lényege, hogy az értelmiségiek univerzális osztályának a nemzetállam helyett a globális intézmények felé kell fordulnia. A következőkben részletesebben kifejtjük, hogy mi a globális szociálpolitikai elemzés kutatási területe. A globális szociálpolitika jelenségének szisztematikus elemzése az alábbi hat lépésen keresztül valósulhat meg: 1. Vizsgálandó és elemzendő, hogy a globalizálódásra irányuló nyomás (és a nemzetek feletti folyamatok) és ezzel összefüggésben a nemzeti szuverenitás csökkenése milyen módon befolyásolja a szociálpolitikát. 2. Globális szinten újra kell értelmezni a szociálpolitika gyakorlatának és elméletének olyan hagyományos fogalmait, mint például a társadalmi igazságosság. 3. Az elemzés céljaira meg kell alkotni a szupranacionális és globális szociálpolitikai mechanizmusok tipológiáját. 4. A globális igazságosság növelése érdekében meg kell fogalmazni a lehetséges célkitűzéseket egy globális reform számára. 5. Szükséges felvázolni a globalizáció folyamatait és a globális társadalmi reform kivitelezését hátráltató akadályokat. 6. Fel kell tárni a globális szociálpolitikát alakító globális szereplők által felvállalható különböző politikai stratégiákat. 11 Globális szociálpolitika

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben