HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS AZ ÚJ PTK SZABÁLYAIRA TEKINTETTEL Szakdolgozat Konzulens: Kovácsné dr. Kaiser Klára Egyetemi tanársegéd Harkán Melinda Éva C4FBG4 Miskolc 2017

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW INSTITUTE OF CIVIL LAW Marriage settlement according to the new Civil Code rules Thesis Consultant: Kovácsné dr. Kaiser Klára Assistant Professor Harkán Melinda Éva C4FBG4 Miskolc

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés.3 II. A házassági vagyonjogról általában..4 III. Az adásvételtől a házassági vagyonjogi szerződésig.6 III/1. A házasság létrejötte és vagyonjogi hatásai a nők vonatkozásában 6 III/2. A házassági vagyonjog fejlődését meghatározó szokások és jogszabályok..8 III/3. A magyar házassági vagyonjogi rendszer fejlődése napjainkig...10 III/4. Az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról.11 III/5. A évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 13 III/6. A házassági vagyonjogi szerződés szabályozásának kialakulása..14 IV. A házassági vagyonjogi szerződés...16 IV/1. A házassági vagyonjogi szerződés fogalmi elemei...16 IV/2. A szerződési szabadság és korlátai IV/3. A házassági vagyonjogi szerződés elhatárolása.21 a) Házastársak közötti megállapodás.22 b) Házastársak közötti vagyonmegosztás.23 c) Átmeneti rendelkezések 24 1

4 V. A törvényes vagyonjogi rendszer V/1. Személyi, tárgyi és időbeli hatálya..25 V/2. Megkötésének feltételei és alakja...30 VI. A Ptk. által szabályozott vagyonjogi rendszerek...32 VI/1. A közszerzeményi rendszer a) A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme 36 b) A közszerzemény megosztása VI/2. Vagyonelkülönítési rendszer VII. Házassági vagyonjogi szerződés nyilvántartása 41 VII/1. Jogszabályi háttér...41 VII/2. A nyilvántartás célja...42 VII/3. A nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem előterjesztése és bejegyzése a nyilvántartásba..43 VII/4. Betekintés a nyilvántartásba...44 VII/5. Közjegyzői illetékessége és lekérdezés a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából..45 VII/6. Felvilágosítás adása a vagyonjogi szerződés tartamáról...45 VII/7. A nyilvántartás vezetése iránti eljárás lefolytatásáért fizetendő közjegyzői díj és költségtérítés.46 VIII. Harmadik személyek házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogainak védelme.46 IX. Összegzés..47 X. Irodalomjegyzék..50 2

5 I. Bevezetés: Az ágy közös, de a párna nem Pilinszky János örökérvényű gondolata már középiskolás koromban is elgondolkodtatott, jóval azelőtt, hogy érdeklődésem az állam- és jogtudományok felé fordult. A holtomiglan-holtodiglan nem biztos, hogy a sírig tart. A statisztikák szerint Magyarországon minden második házasság válással végződik. Éppen ezért egy emancipált nő jó, ha már a házasság megkötése előtt tisztázza, ki mit hozott a házasságba, ki mit termel annak fennállása alatt és mire fordítja azt, illetve mi lesz ezen javak jogi sorsa, ha a házasság a kezdeti rózsaszín köd elillanása után mégsem örökkön-örökké tart. Szakdolgozatomat a házassági vagyonjog rövid kialakulásának történetével kezdem, majd a vagyonjog általános ismertetésével folytatom. Ezt követően a házassági vagyonjog és a vagyonjogi szerződés kialakulásának bemutatásával folytatom az államalapítástól napjainkig. Az évi Csjt., illetve a évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseinek bemutatásával. Ezután a házassági vagyonjogi szerződés ismertetésével folytatom. Mi is az a vagyonjogi szerződés, a szerződési szabadság annak korlátai és a vagyonjogi szerződés elhatárolása a házastársak által kötött más szerződésektől. Részletesen ismertetem a törvényes vagyonjogi rendszert, annak alaki és tartalmi követelményeit. Majd pedig a Ptk. által szabályozott két vagyonjogi rendszer tagolásával folytatom valamint annak az ismertetésével, hogy miben térnek el a házassági vagyonközösség rendelkezéseitől. Kitérek a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának a rövid ismertetésére, majd ezután a harmadik személyek házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogainak védelmére. Szakdolgozatomat összegzéssel zárom, ezt követi az irodalomjegyzék. 3

6 II. A házassági vagyonjogról általában: A házassági vagyonjog szabályai az idők során hosszú fejlődésen mentek keresztül, mire eljutottak ma hatályos formájukig. Kezdetben adásvétel útján történt a feleség megszerzése, majd a történelem során lassan átalakult hitbérré, mára pedig a házasságkötés a felek szabad elhatározásán alapszik. A gazdaság fejlődésével a házastársak vagyoni viszonya is jelentős mértékben megváltozott. E változások rendezésére volt hivatott az évi IV. törvény (Csjt.). 1 Bár eltörölte a házassági vagyonjogi szerződés kötésének lehetőségét, bevezette a törvényes vagyonjogi rendszert a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére. A családot, mint egy egységet nézte és egy fogyasztási közösségnek tekintette, azonban az egyéni gazdálkodás fejlesztésére szolgáló eszközök háttérbe szorultak, mivel az államosítás lezárultával a magántulajdonban lévő vagyontárgyak és termelőeszközök az állam tulajdonába kerültek. A törvényes rendszer előnye, hogy figyelembe vette a felek vagyonjogi helyzetét, kereseti lehetőségeit, biztosította a házastársak egyenjogúságát. Elismerte a feleségnek a háztartásban és gyermeknevelésben végzett tevékenységét. Hátránya, hogy sok kérdést megválaszolatlanul hagyott. A mindösszesen öt szakaszból álló vagyonjogi rendelkezések a gyakorlat számára nem nyújtottak megfelelő jogi hátteret. A megválaszolatlanul maradt kérdéseket a bírói gyakorlat igyekezett rendezni a jogalkalmazás során. A hiányosságok pótlására megalkották a Csjt. két novelláját ben és 1986-ban, amelyekbe a bírói gyakorlat során kialakult jogtételeket emelték be és állították törvényi szintre. A Csjt. második novellája tette lehetővé újra a házassági vagyonjogi szerződések kötését. Azonban a szabályozás továbbra sem volt megfelelő a gyakorlat számára. A vagyoni viszonyokban újabb jelentős változást hozott a privatizáció. Hatására a házastársak vagyona tekintetében két, egymástól jól elkülöníthető vagyonrészt lehetett megkülönböztetni, amelyet a jelenleg hatályos szabályozás is átvett, ez az üzleti vagy vállalkozási célú és a család fogyasztási célját szolgáló vagyon. Egy új szabály megalkotása vált 1 Az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Csjt.) 4

7 szükségessé, amely alkalmas a megváltozott vagyoni viszonyok rendezésére. A házassági vagyonjog szabályozása bekerült az új Ptk.-ba, a évi V. törvénybe (Ptk.) 2, amely sokkal részletesebben rendezi a házassági vagyonjogra vonatkozó szabályokat a korábbi Csjt.-hez képest. Ez annak köszönhető, hogy a normaszövegbe beemelte a korábbi bírói gyakorlat során kialakult jogtételeket. Kisebb változtatásokkal átvette a törvényes vagyonjogi rendszert és mellé két másik vagyonjogi rendszer szabályait határozta meg. E két alternatív választási lehetőség a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítési rendszer. Továbbá a vagyonjogi rendelkezések többsége diszpozitív jellegű, azonban kógens rendelkezéseket is meghatároz a jogalkotó. 3 De mi is az a házassági vagyonjog? Erre a kérdésre szűkebb és tágabb értelemben találjuk meg a választ. Szűkebb értelemben nem más, mint a házastársak egymás közötti kapcsolata valamint harmadik személyekkel fennálló jogviszonya. Tehát a szűkebb meghatározásba a házastársak belső és külső viszonyai tartoznak. Tágabb értelemben egy jóval nagyobb kört ölel fel a házassági vagyonjog, ide tartozik a házastársi vagyonközösség és annak megosztása, a házastársi közös lakás használata valamint a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igény. Szakdolgozatom témája, a házassági vagyonjogi szerződés, a házassági vagyonjog szűk értelmezésébe tartozik. A feleknek lehetősége van választani a Ptk.-ban szabályozott vagyonjogi rendszerek közül, hogy melyiket kívánják alkalmazni vagyonjogi viszonyaikra. E rendszerek a törvényes-, a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítési rendszer. Az első két vagyonjogi rendszer szabályai a vagyonösszesítés elvére, míg a harmadik rendszer a vagyonelkülönítés elvére vezethető vissza. A Ptk. házassági vagyonjogi szabályai a szerzeményi közösség elvén alapszanak, évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv 3 Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft ; oldal 5

8 melyeknél két alapelvet tudunk elkülöníteni: a reálszerzés elvét valamint az értéktöbbleti elvet. A jogalkotó az általános vagyonjogi szabályok megalkotásakor figyelembe vette az önkéntes és szabad párválasztás elvét és erre tekintettel alkotta meg a házassági vagyonjog rendelkezéseit diszpozitív jelleggel, így biztosítva a felek számára egymás közötti vagyoni viszonyaik szabad belátásuk szerinti rendezését. A Ptk. 4:34. (1) bekezdésében határozza meg a házassági vagyonjogi szerződéssel történő vagyoni viszonyok rendezését, melynek értelmében a felek a törvényes rendszertől eltérve a Ptk. által megadott másik két vagyonjogi rendszer alkalmazását köthetik ki, és ezáltal a házassági vagyonjogi szerződés lesz az elsődlegesen alkalmazandó a felek vagyoni viszonyaira a törvényes vagyonjogi rendszerrel szemben. Lényeges, hogy ez csak lehetőség számukra, a jogalkotó ezáltal biztosítja a felek önrendelkezési jogát. 4 A Ptk. V. Fejezete határozza meg az általános vagyonjogra irányadó szabályokat, majd a VI. Fejezetben szabályozza a házastársi vagyonközösségre vonatkozó rendelkezéseket, végül a VII. Fejezetben kerülnek rendezésre a házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályok. III. Az adásvételtől a házassági vagyonjogi szerződésig: III/1. A házasság létrejötte és vagyonjogi hatásai a nők vonatkozásában: Az államalapítás előtti időszakban, a törzsi nemzetiségi szervezetek korában volt megfigyelhető a házasságkötés egy ma már nem gyakori formája, ami nem más, mint a házasságkötés adásvételi szerződés útján. A honfoglalást megelőzően a nőket vérdíjukon vásárolták meg, mint vagyontárgyakat. A vételár összegét a lány családja által meghatározott számú ló adásával fizette meg a leendő férj. A vételárat kalim -nak 4 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft

9 hívták. Az Árpád-korban az uralkodók számos szokást átvettek az ősmagyaroktól és emeltek be saját szokásjogukba, majd a feudális jogban az adásvételi szerződést felváltotta a hitbér intézménye. A középkorban már elismerték a nőket megillető házasságából származó vagyoni jogokat. Ilyen volt a jegyajándék (res paraphernales), hozomány (allatura), a hajadoni jog (jus capillare), hitbér (dos), közszerzemény (coacquistica coniugum). Az 1800-as évek vége felé hazánkban több, párhuzamosan érvényes jogrendszer volt érvényben (kánonjog, görög-keleti román és szerb egyház, ágostai hitvallású református egyház, erdélyi református egyház, erdélyi evangélikus egyház, unitáriusok, izraeliták joga stb). Ezeket a különböző jogrendszereket foglalta össze az évi XXXI. törvénycikk (Ht.) a Házasságról valamint két törvénycikke, a XXXII. és XXXIII. törvénycikk, segített az egységesítésben. Azonban e törvény sem adott választ minden kérdésre. Ugyanis a házassági vagyonjogi viszonyokat a készülő polgári törvénykönyvben kívánta rendezni egységes alapelvek megalkotásával től a 41. számú TÜH (kúria teljes ülési határozata) lehetővé tette a feleknek, hogy házassági vagyonjogi szerződéssel rendezzék vagyoni viszonyaikat. Erre mind a házasságkötés előtt és alatt lehetőségük nyílt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által meghozott 6800/1945. ME rendelete módosította és kiegészítette a Házassági jogról szóló törvényt. E rendelet lehetőséget adott a felek arra, hogy 2 évi együttélés után bíróság előtt kezdeményezzék közös megegyezésük alapján a házasság felbontását, valamint, hogy kitérjenek a megegyezésben a házassággal összefüggő vagyonjogi kérdések rendezésére is. Az újabb nagy fordulatot az évi IV. törvény (Csjt.) jelentette, amely bevezette a közszerzeményi rendszert, amely a reálszerzés elvén alapult, melynek értelmében a házastársak közös, osztatlan tulajdonát képezi mindaz a vagyon, amit az életközösség fennállása alatt szereztek együtt vagy külön-külön. Ezzel a törvényhozó a felek egyenjogúságát kívánta érvényre juttatni. A Csjt. eltörölte a vagyonjogi szerződés kötésének a 7

10 lehetőségét, amelyet az évi IV. törvény (Csjtn.) a Csjt. második novellája vezetett be ismét. A korábban kógens szabályok diszpozitívvá váltak és a házastársak vagyoni viszonyainak elsődleges forrásává a vagyonjogi szerződés vált, míg a Csjt. szabályai másodlagos jogforrások lettek. Azonban a házassági vagyonjogi szerződés szabályozása a gyakorlat számára továbbra sem volt megfelelő. 5 III/2. A házassági vagyonjog fejlődését meghatározó szokások és jogszabályok: A Házassági vagyonjog intézménye az ókori római jogban is megtalálható. Az ókori Rómában a házasságot nem a felek közötti jogviszonynak tekintették, hanem az erkölcs által irányított társadalmi intézménynek, amelynek alapján a házasság inkább de facto, mint de iure jelenség volt és így a felek magánszférájába tartozott. A házasságot egyfajta hatalmi viszonynak tekintették férj és feleség között. Különbséget tettek manusos illetve manus nélküli házasság között. A manusos házasság során a feleség férje hatalma alá került és bekerült annak családjába, vagyonjogi jogképessége megszűnt. A manusos házasság jogintézményi elismerésben részesült és így jogkövetkezmények is kapcsolódtak hozzá. Ezzel szemben a manus nélküli házasság jogintézményi ranggal nem rendelkezett, a férjnek nem volt hatalma neje felett. A feleség vagyonjogi jogképessége megmaradt, a házastársak vagyonjogi helyzete nem változott meg, de bizonyos joghatásokkal így is rendelkezett. Ezt a női különvagyont nevezték parapherna-nak. Ám a család vezetése és eltartása manus hiányában is a férj kötelezettsége volt. A házasság megszűnése után a korábban önjogú vagy apai hatalom alatt álló nő csak hozományát követelhette vissza, amennyiben azt férj stipuláció formájában megígérte. Ha a hozományt a nő apja adta akkor dos perfecticianak, ha az önjogú nő vagy más személy, úgy dos adventicianak nevezték. Ez a házasság fennállása alatt is a nő vagyonát képezte. Az ókori 5 Dr. Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője 1. rész A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi jog 2006/1. szám, IV. évfolyam 8

11 Rómában a manus nélküli házasság vagyonjogi rendszere a dotális rendszer, amelynek két pillére a vagyonelkülönítő jelleg és a dosnak nevezett hozomány volt. A házastársak közötti vagyonelkülönítés már itt megjelent, amely a vagyonelkülönítő rendszer fontos lépcsőfokát jelentette. 6 A germán birodalomban egészen más volt a helyzet, mint Rómában. A Nyugat-római Birodalom területén élő nagyrészt germán törzsek joga és szokásai befolyásolhatták a házassági vagyonjog alakulását. A házasságkötést egyfajta szerződésként kezelték, amely a férj és a leendő felesége családja között jött létre. A nő adásvétel tárgyát képezte és mihelyt a férj kifizette a vételárat (mundiumot) hatalma keletkezett felesége felett. Ha a nő mundium alatt állt, úgy vagyona nem szállt át férjére, bár ennek ellenére ő rendelkezett vele. A mundium alatt álló feleség vagyonát megtarthatta, mégsem rendelkezhetett vele szabadon, ennek hatására jött létre az igazgatási közösség. Erre a korszakra jellemző, hogy a mundiumos házasságokat szerződéssel kötötték, és már ekkor kialakulóban voltak a házassági vagyonjog sajátosságai, amelyek évszázadokra meghatározták az európai házassági vagyonjog szabályait. A középkorra a házastársak vagyoni viszonyai nagyon széttagolttá váltak. A IV. Lateráni Zsinaton rendelkeztek arról, hogy a házasságot a feleknek nyilvánosan és pap előtt kellett megkötniük, ám a vagyonjogi viszonyokat nem kívánták rendezni. Wieacker szerint a iustinianusi hozomány (dos) segítette elő a házassági vagyonközösség kialakulását. II. András a hitbért az 1222-es Aranybullájában is megemlíti, amelyet mint a feleség jutalmát határoz meg, házastársi kötelezettségei teljesítésének jutalmaként. Ezt nevezték törvényes hitbérnek, melynek mértékét a törvény határozta meg és szerződéssel bármikor eltérhettek tőle. A középkorban a nők vagyonjogi helyzete kedvező változásokon ment keresztül. II. József uralkodásának kezdetéig a házassági vagyonjogi perek egyházi bírák előtt zajlottak, majd az egységesítés megvalósítása céljából polgári bíróságokhoz kerültek át, ám a házasság formai kellékeit továbbra is az egyház határozta meg. A 6 Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói; Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest o.; o. 9

12 középkor végére tehető a házassági vagyonközösség és a különböző vagyonközösségi formák kialakulása. 7 Az újkor legjelentősebb vívmánya az 1804-ben megalkotott Code Civil (Cc.) törvény, amely céljaként tűzte ki az egységes nemzeti jog létrehozását és a jogegyenlőség biztosítását. Azonban a házassági vagyonjog terén az egyenlőség nem valósult meg, bár házassági vagyonközösség volt. Létrehozta az ingóságok és szerzemények közösségét. Ezt követte az 1900-ban hatályba lépett német Bürgerliches Gesetzbuch, amely fenntartotta a család és családjog patriarchális szemléletét. Célja a törvényes házassági vagyonjogi rendszer megteremtése volt. Eközben 1882-ben Angliában megszületett a Married Women s Property Act, amely pozitív változásokat fogalmazott meg, mely szerint a házasságkötés nem okoz változást a házastársak vagyonjogi helyzetében. A XX. században meghatározó volt a Commission on European Family Law (Európai Családjogi Bizottság; CEFL), amely öt alapvető rendszert határol el: 1. a házassági vagyonközösségi rendszert; 2. a közszerzeményi rendszert; 3. a késleltetett vagyonközösséget; 4. a vagyonelkülönítő rendszert; 5. valamint azt a rendszert, amelyet bírósági kiegyenlítés követhet. Ezen vagyonjogi rendszerek eltérő technikát mutattak, amelyek az évszázadok során kialakult vagyonjogi rendszerekből erednek. Mivel a történelem folyamán több vagyonjogi rendszer is élt és fejlődött egymás mellett, egységes rendszer kialakulására így nem került sor. 8 III/3. A magyar házassági vagyonjogi rendszer fejlődése napjainkig: Magyarországon a magánjogot először a családjog területén szabályozták törvényi szinten az évi XX. törvénycikkel, amely a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szólt. Majd körülbelül 17 év elteltével 7 Csizmadia Andor, Kovács Kálmán, Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. 8 Dr. Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és házassági vagyonközösség eredete, célja és jövője - egyenlőség, autonómia és szolidaritás; Családi jog 2010/2. szám VIII. évfolyam 10

13 megalkották az évi XXXI. törvénycikket a házassági vagyonjogról, amely a vagyonjogi kérdéseket nem szabályozta, csak a házassági köteléki jogot. A XIX. század vége felé a vagyonközösségi rendszert jellemzően közrendűek használták, míg a nemesek körében a vagyonelkülönítési rendszer használata volt szokásban. Az évi XII. törvény ezt a kettős rendszert megszüntette a rendi különbségek eltörlésével és bevezette a közszerzeményi rendszert, mint általánosan elfogadott vagyonjogi rendszert. A családjog anyagának szabályait egységes rendszerbe foglaló kodifikációra a magyar jogban 1952-ben került sor. Ekkor került megalkotásra az évi IV. törvény (Csjt.), amely bevezette a reálszerzésen alapuló rendszert és kimondta, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindazon vagyon, amit a házassági életközösség fennállása alatt együttesen vagy külön-külön szereztek, kivéve a törvény által taxatíve meghatározott, különvagyonba tartozó vagyontárgyakat. A feleknek lehetőségük nyílt arra, hogy közokiratban a vagyon egy részéről 9 rendelkezzenek. A vagyonközösségi rendszertől eltérő szerződés kötésére között a magyar jogban nem volt lehetőség, az évi IV. törvény módosította az évi IV. törvényt és adott lehetőséget más vagyonközösségi rendszer használatára. Ezt követően a családjog fokozatosan elkülönült a polgári jogtól és kezdett önálló jogterületté válni. III/4. Az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról: Az új Családjogi törvényt, az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) június 6.-án hirdették ki és január 1.-jén lépett hatályba. Az évi I. törvény foglalta egységes szerkezetbe a Csjt.-t és annak módosításait. Hatályba 9 Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője. 1. rész A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi jog 2006/1. szám, IV. évfolyam 11

14 léptetéséről az évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Csjté.) gondoskodott. A jogalkotók már a hatályba lépésekor tudták, hogy a Csjt. bizonyos kérdéseket nem szabályozott megfelelően. Ennek hatására hamarosan sor került két novellájának megalkotására: az évi I. törvény volt az első novellája, amely jogszabályi szintre emelte a megegyezésen alapuló válást. Második novellája az évi IV. törvény újra bevezette a házassági vagyonjogi szerződés kötésének lehetőségét. 10 Valamint bevezette a reálszerzés elvét július 1. napjával történő hatálybalépésével. Ez azt jelenti, hogy dologi jogi értelemben három, egymástól élesen elkülönített vagyontömegből áll a házastársak vagyona (a férj és feleség különvagyonából és a közös vagyonból). E novella 27. (2) bekezdése rendelkezett a szerződés tartalmáról, azonban a házassági vagyonjogi szerződés lényegét nem ragadta meg, csak szűk keretszabályt adott. Részben ennek is köszönhető, hogy a vagyonjogi szerződés kötése nem terjedt el a gyakorlatban. A Csjt. jogi szabályait tekintve kógens jellegű rendelkezéseket tartalmazott. E kötelező erejű jogi szabályozást oldotta fel és tette diszpozitívvá második novellája, az 1986.évi IV. törvény. Hatálybalépését követően a korábbi kógens szabályok diszpozitívvá, szerződést pótló jellegűvé váltak. A Csjt. szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhetett sor, ha két konjunktív, - együttes - feltétel hiánya fennállt: - ha a házastársak között eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés nem jött létre, - vagy létrejött, de az érvénytelen, és a vagyonközösséget a bíróság az életközösség fennállása alatt nem szüntette meg, vagy a megszüntetett vagyonközösséget a bíróság helyreállította. A Családjogi könyv második novellája diszpozitív rendelkezésekkel igyekezett pótolni a hiányos szabályozást, és lehetőséget adni a házastársaknak vagyoni viszonyaik szabad rendezésére, valamint a 10 Heinerné Barzó Tímea CSALÁDJOG Egyetemi jegyzet ME ÁJK; Novotni kiadó, Miskolc,

15 házastársak hitelezőinek próbált megfelelő védelmet biztosítani. Azonban a Csjt. módosítását követően sem lazultak olyan mértékben a szabályok, melyek a gyakorlat számára megfelelőek lettek volna. A Családjogi törvény 27. (2)-(4) bekezdése szerint elsődlegesen a házastársak házassági vagyonjogi szerződése, ennek hiányában pedig másodlagosan a törvény rendelkezései az irányadóak vagyoni viszonyaik rendezésére. A törvény rendelkezései csakis a szerződés hiányában és csak szerződést pótló jelleggel (diszpozitívan) érvényesülhettek. 11 A Csjt.-t a évi CLXXVII. törvény 67.. a.) pontja helyezte hatályon kívül március 15.-én, amikor hatályba lépett az Új Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, amely már sokkal részletesebben és átfogóbban határozza meg a házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályokat. III/5. A évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről: A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) március 15-én lépett hatályba és egyúttal hatályon kívül helyezte az évi IV. törvényt a házasságról, a családról és a gyámságról. Ekkortól a családjog szabályozása, mint speciális vonásokkal rendelkező személykapcsolatok joga a polgári jog integráns, egységesített részévé vált. A Ptk. Negyedik Könyvében nyer szabályozást, mely öt Részre, XVI Címre, XXII Fejezetre bontva 244 -ban szabályozza a Családjogra vonatkozó joganyagot 12 szemben a korábbi Csjt.-vel, amely mindösszesen csak öt paragrafusban (Csjt ok) határozta meg a házassági vagyonjoggal kapcsolatos általános szabályokat. Bár igény lett volna rá, de a családjog anyagának egységes szerkezetbe történő foglalása a történelem során hosszú időn keresztül nem valósult meg. Erre a évi V. törvényben került sor, amikor is a családjog 11 Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog (2009) 12 Új Magyar Polgári Jog Tankönyv, (I-VIII.) I. kötet; Barzó-Bíró-Juhász-Lenkovics- Pusztahelyi Általános Tanok és Személyek Joga; Miskolc

16 anyaga bekerült a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvébe (továbbiakban: CSJK), amelyben már megvalósult a családjog anyagának egységes szerkezetben történő szabályozása. A házassági vagyonjogi szerződés jogi jellegét tekintve szerződésnek minősül és így vonatkoznak rá a szerződések Kötelmi Könyvben megtalálható általános szabályai valamint mindazokban a kérdésekben, melyekben a CSJK speciális szabályozást nem tartalmaz a szerződések általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A feleknek lehetőségük van az általános és speciális szabályoktól eltérni, amennyiben azt a törvény nem tiltja. A Ptk.-ban a házassági vagyonjog szabályozása jelentősen kibővült. Törvényes vagyonjogi rendszerként továbbra is a házastársi vagyonközösséget határozza meg, azonban a feleknek lehetőségük van arra, hogy további két alternatív rendszer közül válasszanak vagyoni viszonyaik eltérő rendezése tekintetében. E két alternatív választási lehetőség a közszerzeményi-, és a vagyonelkülönítő rendszer, melyeket a Ptk. diszpozitív módon, keretjellegű rendelkezésekkel szabályoz. 13 III/6. Házassági vagyonjogi szerződés szabályozásának kialakulása: Láthatjuk, hogy a család helyzetét meghatározó rendelkezések és jogszabályok az elmúlt évek során számos változáson mentek keresztül. A házastársak egymáshoz való vagyoni viszonya megváltozott. Magyarországon az évi IV. törvény (Csjt.) hozta el a nagy változást, amely bevezette az osztatlan közös vagyon fogalmát és eltörölte a házassági vagyonjogi szerződés kötésének lehetőségét. A Csjt. szabályozása a szerzeményi közösségen alapuló, vagyonösszesítő rendszerek körébe tartozott. Majd a Csjt. második novellája bevezette a reálszerzés elvét és újra lehetővé tette a vagyonjogi szerződések kötését Boros Zsuzsa-Katonáné Pehr Erika-Kőrös András-Makai Katalin-Szeibert Orsolya POLGÁRI JOG Családjog (második átdolgozott kiadás); Az Új Ptk. magyarázata III/VI. 14 Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog (2009) 14

17 A Csjt.-ben érvényesülő törvényes vagyonjogi rendszer a feleket egy egységnek tekintette és figyelembe vette férfiak és nők keresete közötti különbségeket. A Csjt. szabályozása nagyon hiányos volt. Ezek rendezésére született meg a Csjt. első (1974.) és második (1986.) novellája, melyekbe a bírák és más jogászok által alkalmazott jogtételek egy része épült be. Az ipar nagymértékű és gyors fejlődésével valamint a gazdaság átalakulásával a házastársak vagyoni viszonyai körében nagyfokú változások következetek be. A házastársak vagyona immár két, egymástól jól elhatárolható vagyonrésze között lehetett különbséget tenni: az üzleti vagy vállalkozási célú és a család fogyasztási célját szolgáló vagyon között. A Csjt. szabályai e nagyfokú változásokra már nem voltak megfelelőek, az így is szűkös és hiányos szabályozás további megválaszolatlan kérdéseket vetett fel a gyakorlat számára. A törvényalkotók felismerve a hiányosságokat, egy új és átfogóbb családjogi törvény kidolgozását látták szükségesnek. Így a családjog szabályozása bekerült az Új Polgári Törvénykönyvbe (továbbiakban: Ptk.), amely már sokkal szélesebb körben határozza meg a házassági vagyonjogra vonatkozó szabályokat. A kezdeti öt szakaszból immár ötvenre bővült a rendelkezések száma. 15 A normaszöveg ily nagyfokú változása a kezdeti öt paragrafushoz képest úgy valósult meg, hogy a bírói gyakorlatban az évek során kialakult és bevált alapelveket valamint az alkalmazott jogtételeket a jogalkotók beemelték a törvénykönyvbe, ezzel is elősegítve a megfelelő szabályozás kialakulást és elősegítve egy minél átfogóbb és hézagok nélküli szabályokat tartalmazó törvény megalkotását a gyakorlat számára. Nagy változást jelentett a házassági vagyonjogi szerződés tekintetében a diszpozitív szabályok bevezetése, azonban néhány kérdésben megmaradtak a kógens jogszabályok. Ilyen kógens jellegű szabály maradt a szerződés megkötésével és alakiságával kapcsolatos rendelkezések 15 Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft ; o. 15

18 valamint a házastársak egyenjogúságának és a család védelmének érdekében meghatározott szabályok. 16 Továbbá a feleknek lehetősége nyílt a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérni és helyette másik vagyonjogi rendszert választani vagyonjogi szerződéssel. Ezek a közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítési rendszer, melyek szabályait a Ptk. keretjellegű rendelkezésekkel határozza meg. A házasság és a házassági vagyonjog az államalapítástól napjainkig hosszú fejlődésen ment keresztül, mire a gyakorlat számára is elfogadható szabályozása kialakult. A továbbiakban a házassági vagyonjogi szerződés Ptk-beli szabályainak ismertetésére térek ki. IV. A házassági vagyonjogi szerződés: IV/1. Fogalmi elemei: Az Új Ptk. 4:63. (1) bekezdésben határozza meg e jogintézmény fogalmát, melynek értelmében: 4:63.. (1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. 17 A (2) bekezdés értelmében a feleknek lehetőségük van a vagyonjogi rendszerek vegyítésére, tehát a vagyon meghatározott részei tekintetében eltérő vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, valamint lehetőségük van arra, hogy az általuk választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól egészben vagy részben eltérjenek a vagyonjogi szerződésben, de kizárólag abban az esetben, ha az eltérést a törvény nem tiltja. 18 A felek ezen jogát a szabályozás diszpozitív jellege teszi lehetővé, biztosítva ezáltal a felek autonómiáját a vagyonjogi szerződés 16 T/7971. sz. törvényjavaslat indoklása 474. oldal évi V. törvény 4:63. (1) bek. 18 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft

19 megkötésének tekintetében. E diszpozitivitás azt a célt szolgálja, hogy a Ptk. által meghatározott vagyonjogi rendszerek keretjellegű szabályait a felek életviszonyaiknak megfelelő tartalommal tudják kitölteni és ezáltal a szerződési szabadság alapelve sem sérül. EBH : Nincs törvényi akadálya annak, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben az egyikük különvagyoni ingatlanának a másikuk különvagyonából törlesztett vételár részleteire tekintettel annak tulajdoni hányadban történő megtérítéséről rendelkezzenek. 19 A Ptk. 6:59. szerinti szerződési szabadság nem érvényesül korlátlanul mivel a jogalkotó ennek korlátait is meghatározza, és ezáltal védelmet nyújt a házastársak egyikének vagy a gyengébb fél valamint a házastársak hitelezőinek számára. Ennek értelmében a szerződés nem irányulhat a gyengébb fél kisemmizésére vagy harmadik személyek érdekeinek korlátozására. A törvény kógens szabályként határozza meg a családok és harmadik személyek védelmét tartalmazó rendelkezéseket. Az ettől eltérő rendelkezést tartalmazó szerződés nem tekinthető érvényesnek, azt bíróság előtt bárki megtámadhatja kérve a szerződés érvénytelenségének a megállapítását. A család tagjainak illetve harmadik személyeknek az érdekeit sértő megállapodások semmisek. A házassági vagyonjogi szerződés megkötésére kizárólag a házasulók valamint a házastársak jogosultak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy rajtuk kívül harmadik személyek nem lehetnek a szerződés alanyai. Akkor sem ha olyan vagyontárgyról van szó, amely e harmadik féltől származik ajándék jogcímén. Ilyen lehet például a szülőktől kapott ajándék. Ebben az esetben a szülők nem köthetnek házassági vagyonjogi szerződést akkor sem, ha a szerződésben olyan vagyontárgy szerepel, amelyet Ők juttattak a felek egyikének vagy mindkettejük részére. Azonban annak nincs akadálya, hogy a szerződési szabadság elvéből következően a házassági vagyonjogi szerződés olyan ajándékozási 19 EBH

20 nyilatkozatot tartalmazzon arra a vagyontárgyra, amely a szülőktől származik, azonban a vagyonjogi szerződés ajándékozási nyilatkozatot tartalmazó részére a kötelmi jog szabályai között megtalálható szerződésekre vonatkozó általános szabályok lesznek az irányadóak. 20 Szülők, testvérek és más harmadik személyek nem lehetnek a szerződés alanyai a törvény értelmében. A vagyonjogi szerződés létrehozásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a családjogi alapelvek a házassági vagyonjogi szerződésben is megfelelően érvényesüljenek, a Ptk.-ban meghatározott általános és speciális családjogi alapelvek ne sérüljenek. Ilyen alapelv a házasság és a család védelme, a házastársak egyenjogúságságnak elve, a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. Ha ezek közül bármelyik súlyosan sérül, akkor a szerződés megtámadható, és a bíróságtól a sérelmet szenvedett fél kérheti, hogy a házassági vagyonjogi szerződést nyilvánítsa érvénytelennek. A feleknek figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a szerződés nem vezethet a hitelezők megkárosítására, nem vonhatja el harmadik személyek kielégítési alapját. Ha a szerződés valamely pontjából arra lehet következtetni, és bizonyítást is nyer, hogy a felek a vagyonjogi szerződés megkötésével a hitelezői igényeket kívánták csorbítani, akkor színlelt szerződésnek fog számítani és a vagyonjogi szerződés érvénytelennek fog minősülni, amelynek megállapítása végett bármelyik hitelező megtámadhatja azt a bíróság előtt, kérve a vagyonjogi szerződés érvénytelenné nyilvánítását. 21 IV/2. A szerződési szabadság és korlátai: Meglátásom szerint a szerződési szabadság azt jelenti, hogy a felek szabadon választhatják meg elsősorban azt, kívánnak e szerződést kötni és, hogy kivel kívánják megkötni a szerződést. A házassági vagyonjogi 20 Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft ; 136. oldal 21 Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin - Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft ; oldal 18

21 szerződés tekintetében a felek szabadon választhatják ki azt a személyt, akivel házasságot szeretnének kötni és ezután szabadon eldönthetik, hogy akarnak e vagyonjogi szerződést kötni vagy sem, mivel nincs szerződéskötési kényszer. A szerződési szabadságra vonatkozó szabályokat a Ptk. 6:59. -a határozza meg. Mivel a házassági vagyonjogi szerződés jogi jellegét tekintve szerződésnek minősül, így vonatkoznak rá a kötelmi jog általános szabályai is. Ilyen például a szerződés módosítására, felbontására vagy megszűntetésére vonatkozó rendelkezések. Továbbá mindazokban a kérdésekben, amelyekről a házassági vagyonjogra vonatkozó általános szabályok körében nem találunk választ, a Ptk. Hatodik Könyvében található, szerződésekre vonatkozó általános rendelkezések lesznek az irányadók. A leggyakrabban alkalmazott rendelkezése a jóerkölcsbe ütközés tilalma. 22 BH : A jóerkölcsbe ütközik, ennek következtében semmis a házassági vagyonjogi szerződés azon pontja (részleges érvénytelenség), mely az életközösség 17 évvel korábbi létrejöttére visszamenőleg is, s nem csak a jövőre nézve zárja ki a vagyonközösséget és ezzel összefüggésben kizárólag az egyik fél valamennyi, az ingatlan-nyilvántartásban közös néven feltüntetett ingatlant, illetve a cégnyilvántartás szerint közös tulajdonú üzletrészt különvagyonként nevesíti. Ez a családvédelmi érdekeket is súlyosan sérti, tekintettel arra, hogy a szerződés megkötéséig a házastársak közösen gazdálkodtak, s a felek megállapodása szerint a gyermekeket a kirívóan hátrányos helyzetbe került fél nevelte. 23 Abból kiindulva, hogy a vagyonjogi szerződés szabályai diszpozitív jellegűek, a feleknek lehetősége van szabadon eltérni a törvény rendelkezéseitől abban az esetben, ha azt a törvény nem tiltja. Így a Családjogi Könyv alapelvi szintű rendelkezései korlátozó szabályként kiterjedhetnek a házassági vagyonjogi szerződésre (Ptk. 4:1. - 4:4. ). Ilyen korlát a házasság és a család védelmének elve, a gyengébb fél 22 T/7971. sz. törvényjavaslat indoklása 482. oldal 23 BH

22 védelmének elve, a méltányosság elve valamint a házastársak hitelezőinek a védelmére szolgáló rendelkezések. 24 A jogalkotó a gyengébb fél védelme érdekében korlátokat határozott meg szerződési szabadság szempontjából (Ptk. 4:4 ). Ilyen korlátnak számít a másik házastárs kisemmizésére irányuló szerződés, amely a jó erkölcsbe ütközése révén hatálytalannak fog számítani, feltűnően nagy értékaránytalanság okán. A törvényalkotó a házassági vagyonjogi szerződés szabályainak megalkotásakor figyelembe vette azokat a körülményeket is, amikor a házastársak közül az egyik fél nem rendelkezik munkaviszonyból származó jövedelemmel, vagy egyéb jövedelemmel és nem, vagy csak alig rendelkezik saját vagyonnal. Ennek oka lehet, hogy ezen házastárs feladata a háztartás vezetése, és ő gondoskodik a közös gyermek/gyermekek neveléséről illetve ellátásáról, de az is lehet, hogy a másik fél vagyonának gyarapítását segíti elő. Ebből kifolyólag a kereső félre lesz utalva minden tekintetben, mivel önálló vagyonnal nem rendelkezik. Abban az esetben, ha egy idő után a kereső fél úgy dönt, hogy elválik párjától, annak nem lesz hova menni, és nem lesz vagyona sem. Hogy ez ne történhessen meg, a jogalkotó belefoglalta a törvénybe a házasság és a család védelmének elvét, mely kimondja, hogy annak a házastársnak, aki a család érdekében tevékenykedik, pénzben nem, vagy alig mérhető tevékenységét akkor is értékelni kell, ha a felek a szerződésben eltérnek a vagyonközösség szabályaitól. Tehát tilos a házastárs bármilyen okból való kisemmizése, a jogalkotó ezzel a rendelkezéssel kívánja védelemben részesíteni a gyengébb felet. A szerződési szabadság tartalmát korlátozó rendelkezések a gyengébb fél védelmén kívül a házastársak hitelezőinek védelmére is szolgálnak, mikor kimondják, hogy a szerződés nem vezethet a hitelezők megkárosítására. 25 A szerződési szabadság korlátai, melynek értelmében a házassági vagyonjogi szerződés 24 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft A évi V. törvény VII. Fejezeténél található első indoklás szövegéből. (Ptk. 4:63. ) 20

23 - nem sérthet alapvető családvédelmi érdekeket - nem vezethet a másik házastárs anyagi kisemmizéséhez, - valamelyik házastárs hitelezőjének megkárosításához, valamint - a szerződéskötésben részt nem vett házastársnak a házastársával szerződő harmadik személlyel szemben fennálló felelősségének a kizárása semmis (Ptk. 4:49. (2)). 26 IV/3. A házassági vagyonjogi szerződés elhatárolása: A szerződési szabadság elvéből kiindulva a házastársak nem csak házassági vagyonjogi szerződést köthetnek egymással, lehetőségük van bármilyen szerződés megkötésére így például: adásvételi-, ajándékozási-, vagy megbízási szerződés kötésére is jogosultak, azonban a vagyoni viszonyaik rendezésére kötött egyéb szerződések nem fognak házassági vagyonjogi szerződésnek minősülni. A házastársak által kötött ügyletek egyrészt lehetnek egymással kötött ügyletek, amelyek a házassági vagyonjogi viszonyaik átfogó szabályozására vagy egyszeri szolgáltatás adására adásvételre, cserére, ajándékozásra irányulhatnak, továbbá a házastársi közös vagyon megosztására vagy megszüntetésére vonatkozhatnak. Másrészt lehetnek harmadik személyekkel kötött ügyletek is. Azonban a házassági vagyonjogi szerződés eltér a házastársak egymás között létrejött más szerződéseitől, így a házastársak egymással szembeni vagyoni igényeit (a vagyonmegosztást) rendező szerződésektől. 27 A Ptk. 4:41. -a határozza meg a házastársak egymással kötendő szerződéseire vonatkozó szabályokat, ezek az ún. egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződések. A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozás elismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy 26 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft T/7971. sz. törvényjavaslat indoklása 482. oldal 21

24 ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták (4:41. (1)) 28. Kivétel ez alól az ingók szokásos mértékű ajándékozása, abban az esetben, ha az ajándék átadása megtörtént és az ajándék szokásos mértékű. A minősített alaki érvényességi követelményekre azért van szükség, mert a házastársak egymással kötött egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződései lényegesen befolyásolhatják a felek Ptk.-ban meghatározott közös illetve különvagyonát, amely befolyásolhatja a házastársak harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségének mértékét. 29 A jogalkotó minősített alaki érvényességi követelménnyel részesíti védelemben a házassági életközösségen belüli gyengébb felet, és biztosítja harmadik személyek követelésének teljesítését. A házastársak egyszeri szolgáltatásra irányuló szerződéseire a kötelmi jog szabályai lesznek az irányadók. Ennek értelmében a törvény nem teszi kötelezővé a felek személyes megjelenését a szerződés kötésekor, képviseletnek helye van. 30 a) Házastársak közötti megállapodás: Nem tekinthető házassági vagyonjogi szerződésnek a házastársak azon megállapodása, amellyel a vagyont megosztják egymás között, illetve rögzítik, hogy a különvagyonból mi tartozik a közös vagyonba. A házastársak ezen megállapodásai csak ún. állapotrögzítő okiratnak fognak minősülni a közös vagyon megosztása tárgyában. 31 Ugyancsak állapotrögzítő okiratnak tekintendő az a megállapodás, amelyben a felek rögzítik, hogy az együttélés megkezdésekor melyikük milyen különvagyonnal rendelkezett, valamint ki és milyen vagyont vitt évi V. törvény 4:41. (1) bekezdése 29 A Ptk. 4:49. -a határozza meg a házastársak harmadik személyekkel szembeni felelősségét szerződés esetén. 30 Közjegyzők Közlönye; Magyar Országos Közjegyzői Kamara Szakmai Folyóirata; 2014 március áprilisi szám 31 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft

25 be a házasságba. Ez lényegében csak egy felsorolásnak tekintendő a különvagyont képező tárgyakról. Ennek a későbbiek során lehet fontos szerepe bizonyítás esetén, amennyiben a felek között vagyonmegosztásra kerül sor. A jogalkotó lehetővé teszi a házastársak számára, hogy a házasságkötésüket megelőzően az élettársi kapcsolatuk alatt közösen szerzett vagyont bevigyék a házastársi vagyonközösségbe és diszpozitív módon az élettársi vagyonközösség szabályaitól eltérően rendezzék. b) Házastársak közötti vagyonmegosztás: A házastársak által kötött egymással szembeni vagyoni igényeiket rendező szerződések szintén nem tekintendők házassági vagyonjogi szerződésnek. Ez csupán a felek közötti közös vagyon megosztását fogja csak jelenteni. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó rendlelkezéseket a Ptk. 4:57. -a határozza meg. A házassági vagyonjogi- és a közös vagyont megosztó szerződés között az egyik különbség, hogy a vagyonjogi szerződésben a felek főszabályként a jövőre nézve rendelkeznek házassági közös vagyonukról, míg vagyonmegosztás esetén a jelenlegi helyzetüket szabályozzák melynek következtében a jövőben mindkét fél önálló vagyonszerzővé válik. A másik fő eltérés, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a felek a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérhetnek és mivel a diszpozitív szabályokból következően a felek rendelkezési joga korlátlan, lehetőségük van arra, hogy megválasszák azt a vagyonjogi rendszert, amely a házassági életközösségük alatt irányadó lesz vagyoni viszonyaik tekintetében. 32 A közös vagyon megosztását a felek kérhetik a bíróságtól, abban az esetben, ha nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy létrejött, de az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András-Makai Katalin Szeibert Orsolya: POLGÁRI JOG; Családjog; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft Ptk. 4:57. (3) bekezdése 23

26 c) Átmeneti rendelkezések: A Ptk. V. Fejezetének első rendelkezésétől a VIII. Fejezet utolsó rendelkezésekig (4: :85. ) irányadó szabály a Ptké a, amely rögzíti, hogy: Ha a házassági életközösség a Ptk. hatálybalépése előtt szűnt meg és az ezzel kapcsolatos vagyonjogi igényt a Ptk. hatálybalépése után érvényesítik, a vagyonjogi igényekre az életközösség megszűnésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Ennek értelmében, ha az életközösség a Ptk. hatálybalépését megelőzően szűnt meg, de a vagyonjogi igényeiket a hatálybalépése után érvényesítik, akkor az életközösség megszűnésekor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, mivel a vagyonközösség alapja a házassági életközösség megléte a felek között. A Ptk. az életközösség létére a felek között egy vélelmet állít fel a 4:35. -ban, melynek alapján: A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. 35 Azonban ez a vélelem megdönthető. Vita esetén annak a házastársnak kell bizonyítania, aki az életközösség létrejöttének tényét vitatja, valamint létrejötte vagy megszűntének időpontja tekintetében eltérő időpontot állít. 36 Abban az esetben, ha a házastársak az Új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését megelőzően kötöttek házasságot, de a vagyonjogi szerződést a hatálybalépését követően kötötték meg, a Ptk. szabályai lesznek az irányadóak: Ptké. 23. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (továbbiakban: Ptké.) évi V. törvény 4:35. (2) bekezdés utolsó mondata 36 Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016; 21. oldal 24

27 A feleknek lehetőségük van arra, hogy megállapodást kössenek arról, hogy az Új Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződéseik tekintetében is a hatályos szabályok legyenek alkalmazandók vagyonjogi szerződésük körében. Ezt a Ptké. 50. (2) bekezdése teszi lehetővé. Erre azért van lehetőségük, mivel ez a megállapodás a szerződésük alaki és tartalmi érvényessége tekintetében nem jelent változást. Azonban a harmadik személyekkel szemben csak akkor válik hatályossá, amennyiben a 4:65. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérik bejegyezését az országos nyilvántartásba. 37 A következőkben a Ptk. által szabályozott vagyonjogi rendszerek ismertetésére térek ki. Így a törvényes-, a közszerzeményi-, és végül a vagyonelkülönítési rendszerre. V. A törvényes vagyonjogi rendszer: A Ptk. értelmében a házassági vagyonközösség vagy más néven a törvényes vagyonjogi rendszer a törvény erejénél fogva, ipso iure jön létre a házasság megkötésének pillanatától. Amennyiben a házastársak között nem áll fenn vagyonjogi szerződés, úgy szerződéspótló jelleggel fog érvényesülni a házastársak vagyoni viszonyainak tekintetében. V/1. Személyi-, tárgyi- és időbeli hatálya: Alanyi hatályát a Ptk. 4:64. (1) bekezdése határozza meg, melynek alapján vagyonjogi szerződést csak házastársak valamint házasulandók köthetnek. Lényeges kiemelni, hogy a házasulók alatt a Ptk. nem a jegyeseket érti, mivel annak fogalmát a Ptk. nem ismeri (fogalmát már Csjt. sem ismerte). A jegyesség intézménye nem minősül jogi kategóriának. E jogintézmény az idők során kikopott a joggyakorlatból Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András - Makai Katalin - Szeibert Orsolya POLGÁRI JOG; Családjog Második átdolgozott kiadás; Az új Ptk. magyarázata III/VI. hvgorac Lap- és könyvkiadó Kft.; Csűri Éva Ptk. Házassági Vagyonjog az új Ptk.-ban; Kiegészítő kötet; A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (2014) kiegészítése; Opten Informatikai Kft. 2016; 325. oldal 25

28 A magyar jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát. A Ptk. 4:5. (1) bekezdése értelmében házasságot csak egy férfi és egy nő köthet, melyhez egybehangzó akaratkijelentésük szükséges arra vonatkozóan, hogy házasságban kívánnak egymással élni és elfogadják az ezzel járó jogi szabályokat. A Ptk. rendelkezése alapján az élettársak nem köthetnek házassági vagyonjogi szerződést érvényesen. Vagyoni viszonyaik szabályozására az élettársi vagyonjogi szerződés áll rendelkezésükre. Véleményem szerint a házasulandók azért kötnek vagyonjogi szerződést, mert az egyik fél jelentősebb vagyonnal rendelkezik, mint a másik, és a gazdasági vagy üzleti saját vagyona védelme érdekében a házasságkötés előtt kívánja rendezni a vagyoni viszonyokat a tehetősebb fél. Másik oka lehet a felek korábbi rossz tapasztalata a házasság tartósságát illetően. Házastársak esetén akkor kerülhet rá sor, ha az egyik fél olyan magatartást tanúsít melynek következtében párja bizalma megrendül felé. A törvény rendelkezései alapján a vagyonjogi szerződés megkötésére a házassági életközösség ideje alatt bármikor sor kerülhet, akár a válás előtt is. BDT : I. A házassági vagyonjogi perben az ingókra vonatkozó korábbi egyezség esetén is lehetőség van az abból kimaradt közös vagyoni ingóságok megosztására, ha bizonyított, hogy ezekre nem terjed ki a bontóperi egyezség hatálya. Azt, hogy az egyezség hatálya a per tárgyává tenni kívánt ingóságokra nem terjed ki, annak a félnek kell bizonyítania, aki erre hivatkozik. 39 Fontos alaki feltétele a vagyonjogi szerződésnek, hogy azt csak személyesen köthetik meg a felek, képviseletnek helye nincs. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közokiratot készítő közjegyző vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd a házassági anyakönyvi kivonat és a felek személyazonosságának ellenőrzését követően foglalhatja közokiratba a 39 BDT