SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
|
|
- József Deák
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
2 8. előadás GÉPIPARI SZERELÉS
3 Gépipari szerelés, alapfogalmak A gépipari szerelés: - az a technológiai eljárás, amellyel a gyártmány egyes részeinek összes alkatrészeit és az egyes részek egymáshoz való kapcsolódását a megfelelő szilárdsági és pontossági előírások, valamint egyéb műszaki feltételek megtartásával összeállítjuk és rögzítjük. Rövidebben fogalmazva a szerelés olyan művelet, amelyben az alkatrészeket illetve, a szerelési részegységeket további egységekké, gyártmánnyá egyesítjük. A gépiparban gyártmánynak azt a terméket nevezzük, amely az alkatrészek elkészítése és összeszerelése, valamint a szerelési és szerkezeti egységek összeszerelése által létesül
4 Gépipari szerelés, alapfogalmak A gépiparban gyártmánynak azt a terméket nevezzük, amely az alkatrészek elkészítése és összeszerelése, valamint a szerelési és szerkezeti egységek összeszerelése által létesül. A gépalkatrészek a gyártmány azon elemei, amelyek általában egy anyagból készülnek, szerelés nélkül. A gépalkatrészeken lehetnek szerkezeti elemek, mint pl. csavarfej, fogaskerék koszorú stb. Szerkezeti egységet az oldható vagy oldhatatlan kötésekkel összekapcsolt alkatrészek alkotnak. A szerkezeti egység a gyártmány azon része, amely meghatározott funkciót szolgál, és az egész gyártmánytól különválasztható, sok esetben külön is működésbe hozható.
5 A gyártmány szerkezeti egységekre bontása
6 Gépipari szerelés, alapfogalmak Az alegység a szerelési egységben együttműködéssel összeszerelt több alkatrészből álló egységnek egy alkotó részét képezi, és vagy közvetlenül a gépházzal, vagy a gépkerettel van összekapcsolva. A meghatározott mozgás előállítására szolgáló egység és alegység a gép mechanizmusa. A szerelési csoport az adott gyártmány azon alkatrészeinek összessége, amely a szétszerelési és összeszerelési folyamatban különálló egységet képez. A szerelési csoportokra bontást a technológiai dokumentációban végezzük Összeszerelés: Az alkatrészek részegységekké szerelése az előszerelés, ezek fődarabbá szerelése a közbenső szerelés, a fődarabok késztermékké szerelése a végszerelés. Szétszerelés: A szétszerelés technológiai kivitelezése - az esetek többségében - az összeszerelésnél alkalmazott eljárás fordított sorrendben történő végrehajtása.
7 A szerelési műveletek jellegük szerint 1. Anyagmozgatás. Ide sorolják a műveletközi és műveleten belüli anyagmozgatást, a raktározást és egyéb tárolási feladatokat. 2. Tisztítás. Mechanikai, kémiai és összetett tisztítási folyamatok végezhetők a szerelendő gyártmány jellege szerint. 3. Összeállítás. A mozgó és nem mozgó valamint az energiatároló szerkezetek alkatrészeinek működési helyzetbe történő összeállítása. 4 Megmunkálás. Az egyes alkatrészek megmunkálása, szerkezeti egységek, szerelés során történő illesztése, a szerelés szakszerű kivitelezése, és a szerkezet minőségének biztosítása érdekében. 5. Rögzítés. Oldható és nem oldható kötések létesítése az alkatrészek, szerkezeti egységek, - funkcióteljesítés szempontjából - megfelelő helyzetben való tartásának biztosítása érdekében. 6. Ellenőrzés. Geometriai, funkcionális (feladat szerinti) és egyéb (ergonómiai, esztétikai stb.) ellenőrzéseket végeznek. 7. Kikészítés. Itt történik a termék komplettírozása, esetleges kisebb hibák javítása, festés és a szükséges dokumentációk elkészítése 8. Csomagolás. Szükség szerint előkészítés egyedi vagy gyűjtő csomagolásra, becsomagolás, és/vagy előkészítés szállításra.
8 A szét- és összeszerelési tevékenységek bonyolultsága, különlegessége nehézsége vagy könnyűsége függ: a gyártmány konstrukciójától, a gyártmány szereléstechnológiai jellegzetességétől, az anyagminőségtől, a szereléstechnológiai felszerelés milyenségétől és használhatóságától, a kötések fajtájától stb.
9 A szét- és összeszerelés technológiai követelményeit meghatározza: a gép és elemeinek nagysága, szilárdsági tulajdonságok, alkatrészek anyaga, a szerkezet merevsége és tartóssága, a megmunkálás fajtája és pontossága, valamint a gépek és a berendezések műszaki állapota.
10 Szerelési méretláncok A gyártmánytervezéskor a tervező fontos feladata, hogy helyesen állapítsa meg az alkatrészek gyártási és szerelési tűréseit, mivel ezek alapvetően meghatározzák a termék minőségét és költségét. Szereléskor meghatározott méretű alkatrészeket helyezünk egymáshoz, hogy az alkatrészek között pontos helyzetet, megfelelő távolságot hozzunk létre. Az alkatrészek a köztük kialakuló távolságokkal méretláncot alkotnak, amelyek meghatározzák két vagy több gépelem egymáshoz viszonyított helyzetét. A méretlánc olyan meghatározott sorrendben, önmagában visszatérő méretsorozat, amely azoknak az alkatrészeknek a felületeit köti össze, amelyeknek kölcsönös helyzetét meg kell határozni.
11 A méretlánc elemzésekor célszerű a méreteket a szerelendő részegység rajzától elkülönítve, önálló vázlat alakjában ábrázolni
12 Elhelyezkedésük szerint a méretláncok lehetnek: Síkbeli méretláncot, amely kétféle lehet: Lineáris, ennek tagjai párhuzamosak Nem lineáris, melynek tagjai nem párhuzamosak Szög-méretláncot Térbeli méretláncot A méretek egymással való kapcsolata alapján Párhuzamos méretlánc Soros méretlánc Vegyes méretlánc A méretlánc tagjai lehetnek: összetevő tagok (A A A.vagy B B B.stb.) eredő tag (AA, AB... stb.)
13 Síkbeli lineáris méretlánc
14 Síkbeli nem lineáris méretlánc
15
16
17 A vegyes méretlánc tagjai lehetnek: összetevő tagok (A A A.vagy B B B.stb.) eredő tag (AA, AB... stb.)
18 Alkatrészek összekapcsolási módszerei Összeszereléskor az alkatrészeket úgy kell összekapcsolni, hogy biztosítsuk a kész gyártmány szabályos működését és előírt élettartamát. E célból az alkatrészeket a következő összekapcsolási módszerek szerint készítjük el ill. válogatjuk össze: a teljes cserélhetőség módszere, a részleges cserélhetőség módszere, a kiválasztás vagy válogatás módszere, az utólagos illesztés módszere, a beszabályozás vagy mozgó kiegyenlítés módszere
19 A teljes cserélhetőség módszere : az alkatrészek minden korlátozás nélkül összeszerelhetők. Ilyenkor a szerelési méretlánc minden tagja olyan tűréssel rendelkezik, hogy az összeszerelés után a zárótag előírt pontossága biztosítva van. A módszer alkalmazásának előnyei: a szerelés az alkatrészek egyszerű összerakásával, külön illesztési munka nélkül végezhető, kisebb szakképesítésű szerelőkre van szükség, könnyű a szerelés ütemezése, a részegységek egymástól függetlenül szerelhetők, az alkatrészgyártásnál széleskörű kooperáció lehetséges, a szerelési műveletekhez futószalag alkalmazható, egyszerű a tartalék alkatrész ellátás, kisebbek a szerelés költségei. A módszer alkalmazásának hátrányai: A nagy pontossági követelmény miatt nagyok a gyártás költségei, az alkatrészgyártáshoz pontos szerszámgépek szükségesek, az alkatrész gyártásánál nagy a selejtveszély, magas szintű minőségbiztosítást igényel.
20 A részleges cserélhetőség módszere : A részleges cserélhetőség elvének alkalmazásánál a költ-séges, nagypontosságot igénylő alkatrészek méret tűréseit megnövelik a szerelésnél jelentkező többletmunkák rovására oly mértékben, hogy a szerelési selejt ne haladja meg az előírt mértéket. A megoldás alkalmazásának előnyei: az alkatrészek gyártása nagyobb tűrésmezővel történhet, mint az előbbi esetben, kisebb költséggel gyárthatók az alkatrészek nagy alkatrészszám és szerelési pontosság mellett is gazdaságosan alkalmazható. Az alkalmazás hátrányai: nagyobb minőségellenőrzési feladatot igényel, több kapcsolódó méretlánc esetén a selejt százalék a méretláncok számával növekszik
21 A kiválasztás vagy válogatás módszere: alkalmazásánál szelektív párosítással összeválogathatók a megfelelő méretű alkatrészek úgy, hogy a kívánt illesztés adódjon, ugyanakkor nem szükséges a tűrés-mezőket szűkíteni. Ilyenkor az alkatrész-gyártás után és a szerelés előtt kell osztályozó mérést végezni. A tűrésmezőt - a pontossági követelményektől függően - több méretcsoportba osztjuk
22 Az utótagos illesztés módszere: alkalmazásánál az alkatrészek mérettűréseit a gazdaságos megmunkálási pontosságot figyelembe véve állapítják meg, majd kijelölnek egy alkatrészt, amelynek méretét szereléskor alakítják ki általában valamilyen módon, általában forgácsolással A beszabályozás vagy mozgó kiegyenlítés módszere : alkalmazásakor a szerelés pontosságát egy kompenzáló alkatrész méretének változtatásával érik el, de a méret változtatást nem forgácsolással végzik, hanem egy alkat-rész méretét változtatják meg. Az alkatrész méretének változtatása lehetséges méretlépcsőként (hézagoló alátét) vagy folyamatos méretváltoztatással (hagyományos szelephézag állítás).
23 Szerelési rendszerek A szerelés szervezett végrehajtását a rendszer hatékonyságát elsősorban a körülmények minél jobb összehangolásával lehet növelni. A gépipari szerelési rendszerek a szerelés szervezeti felépí-tésének, a szervezési módjának, a szerszámozottságnak, a munkaerő szakképzettségének és a szerelés tárgyának összhangján alapulnak. A szerelési rendszerek főbb jellemzői: a munkadarabok mozgási módja, a szerelés térbeli elrendezése, a szakosítás mértéke, a szerelés ütemessége, a szerelés szervezése, a szerelés és alkatrészgyártás összefüggése.
24 A munkadarabok mozgása szerint megkülönböztetünk álló vagy mozgó szere-lést, attól függően, hogy az egymást követő szerelési műveletek során a munka tárgya változtatja-e a helyzetét A szerelés térbeli elrendezését a szerelési családfa ismeretében alakítják ki. Általában a szerelési alegységekre tagolható gyártmányo-kat elágazó és csillag alakú elrendezésben, a nem kellően tagolt gyártmányt sorbakapcsolt vonalmenti művelettel szerelik. A szakosítás mértéke attól függ, hogy a szerelés szervezésében a központosítás vagy a munkamegosztás elve érvényesül. Központosítás esetén a gépet egy szerelő vagy csoport szereli
25 A szerelés üteme lehet: kötött vagy kötetlen. A kötött ütemű szerelésnél minden szerelési művelet eleje és vége egy megadott időpontra esik. Az ütemidőn belül nincs lehe-tőség az ügyesebb, nagyobb teljesítményt nyújtó szerelő munkájának hasznosítására, viszont a termelés egyenletessége biztosítha-tó. A kötetlen ütemű szerelésnél adott idő a-latt kell elvégezni a gép szerelését, de nincs előírva az egyes műveletek kezdete és vége. A szerelés szervezése, a szerelési rendszer kialakítása jórészt annak a függvénye, hogy a szerelési programban szereplő termékek mennyire hasonlóak, homogének (az a szere-lési feladat, aminek a szerelés technológiája hasonló, műveletek, ezek száma, ideje tagozódás, hasonló eszközök, stb.)
26
27 A szereléstechnológia tervezése A szereléstechnológia tervezésének feltételei: konstrukciós kialakítás, a konstrukció és az alkatrész előállítás kölcsönhatása, a gyártmány tagolhatósága. A szerelést befolyásoló további tényezők : A munka tárgya: A termék bonyolultsága, működési elve, hossz és tömeg méretei, részelemek és alkatrészek száma, alkatrészek és részegységek jellege, alkalmazott kötésmódok, méretlánc megoldási módszerek stb. A munka eszköze: Száma, alkalmassága, korszerűsége, elhelyezése, mobilizálhatósága, méretei, kiszolgálási helyszükséglet, műszaki állapota, fejleszthetősége stb. A munkaerő: Létszáma, képzettség szerinti megoszlása, termelékenysége, tovább képezhetősége, Létszámának bővíthetősége stb. Gyártási feltételek: Gyártási program, a gyártmány piaca, tervezett átfutási idő, a gyártmány állandósága, fejlesztés lehetősége, gyártási kapacitás jelenlegi és jövőbeni helyzete stb. A gyártás szervezése: A gyártmány tagolása, folyamatosság, szervezési forma, sorozatnagyság, technológiai feltételek és szervezettség, határidők, minőség, fejleszthetőség. Egyéb tényezők: Infrastruktúra, hazai és nemzetközi tapasztalatok, a fejlődés várható tendenciái stb.
28
29 A gyártási és szerelési költségek egymásra hatása Egy gépipari termék előállítási költségeit alapvetően a megvalósítási folyamat egyes, elkülöníthető rész-folyamatainál felmerülő ráfordítások határozzák meg. Ennek értelmében a vevő által beszerzendő termék önköltsége kissé egyszerűsítve, összetevődik: o a tervezés vagy konstrukció kialakítás, o az alkatrészgyártás és beszerzés, o a szerelés, o az értékesítés és garanciális szolgáltatás költségeiből
30 A szerelés költségeit befolyásoló tényezők a konstrukció és az alkatrészek bonyolultsága, méretei, méretpontossága, tömege, a szerelési folyamat tervezett jellege (egyedi, kissorozat, sorozat), a szerelés technológiai színvonala (hagyományos kézi vagy robotokkal történő), a gépalkatrészek és részegységek szereléshelyes kialakítása, a gyártási sorozatnagyság stb.
31 A szerelési mutató Ha a gyártási folyamat részeként tekintjük a tervezési folyamatot, akkor a gyártás és szerelés költségeinek egymásra hatását tágabb értelemben elemezhetjük. A termék előállításának színvonalát, bizonyos esetekben jellemezni szokták a szereléshez szükséges idő (Tsz és a gép-munkaidő (Tg) hányadosával, melyet szerelési mutatónak (K) neveznek. K= Tsz / Tg A K értéke egyedi és kissorozat gyártás esetén 0,45 körül, nagysorozat vagy tömeggyártásnál 0,25 alatt van. Ez a mutató függ meg a gyártmány jellegétől is. Motorgyártásnál a szokásos szerelési időhányad 18-25%, darugyártás és hajóipar területén 40-50% és nagy tartályok, vegyipari berendezések létesítésénél 70-75%.
32 A szerelendő gyártmány már korábban említett jellemzői közül több olyan található, amely befolyással van a szerelés költségeire illetve a szerelés várható időszükségletére. Az egyik ilyen konstrukcióból adódó jellemző a gyártás pontossági követelménye, amit az alkatrészek tűrésével jellemezhetünk. Az a görbe a szerelési, a b a megmunkálási költségek változását szemlélteti az alkatrészekre megadott méretpontosság függvényében. A c gör-be a két költség eredője. Látható, hogy minél pontosabb a munkadarabok mérete, annál kisebb költséggel lehet a szerelést megvalósítani.
33 A gyártott termék darabszáma lényegesen befolyásolja a fajlagos szerelési időráfordítást, ami közvetve a költségeket is módosítja
34 A szerelési időt jelentősen befolyásolja a szerelendő gépet alkotó alkatrészek és részegységek bonyolultsága is Az alkatrészek szerelési bonyolultságát a főbb alaki jellemzők határozzák meg.
35 A bonyolultság osztályozása : A legegyszerűbb szerelési művelet a tömör golyó beszerelése, mivel a vele kapcsolatba hozandó alkatrész viszonylatában nincs kitüntetett tengelye. A központos forgásfelületű alkatrészek behelyezése egyszerűbb, de szerelése egyre bonyolultabb mozgásformákat igényel minél több rajta az alapfelületen kívüli egyéb kialakítás. A szerelést legjobban az excentrikusan elhelyezkedő felületek nehezítik, mivel ezek igényelnek a kézi és a robotszerelés esetén is egyre bonyolultabb mozdulatokat.
36 A szerelés dokumentációja A szerelés dokumentációjára általános érvényű elő-írások nincsenek. Minden vállalat a saját gyakorlatában kialakult módszereket alkalmazza. A gépfenntartásban általánosan használható szerelési dokumentációk gyakoribb variációit és ezek egymással való kapcsolódását a következő ábra szemlélteti. A számítógépes gyártmány és gyártástervezés bevezetésével egyre több cég foglalkozik szerelést segítő szoftverek kifejlesztésével, melyeket a gépfenntartási tevékenységek során is jól lehet használni.
37 A dokumentációk és kapcsolataik
38 Szerelési családfa egyszerű gépek esetén
39 Szerelési folyamatábra vázlat
40 Rajzolt, vagy fényképes szerelési segédlet
41
Gyártástechnológia III. 1.előadás: Gépgyártástechnológia alapfogalmai. előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár
Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék Gépészmérnöki szak Gyártástechnológia III 1.előadás: Gépgyártástechnológia alapfogalmai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Gépgyártástechnológia
RészletesebbenVállalatirányítás HÁLÓTERVEZÉS. Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele. A - C 6 Munkaerő-szükséglet 2. B - F 8 műszaki tervezése 3.
HÁLÓTERVEZÉS 1. Egy hálótervről az alábbi adatok ismertek: Közvetlenül Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele 1. Generálterv kidolgozása A - C 6 Munkaerő-szükséglet. meghatározása és gyári
RészletesebbenHázi feladat (c) Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II.
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 01B - Előgyártmányok Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
RészletesebbenGépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása http://www.lib.uni-miskolc.hu/digital/
RészletesebbenÜzemszervezés A BMEKOKUA180
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Szak Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Termelési rendszerek Dr. Juhász János egyetemi docens A termelési
Részletesebben2. ábra Szerelés rendszere
1.1 A szerelési rendszer és folyamat értelmezése Tevékenység: Olvassa el a szerelési rendszerre vonatkozó tananyagot! Gyűjtse ki a szerelési rendszerek alapvető formáit! Gyűjtsön gyakorlati példákat az
RészletesebbenGyakorlati segédlet a tervezési feladathoz
Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Gyakorlati segédlet a tervezési feladathoz Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II.
RészletesebbenHázi feladat Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II. 5
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 01A - Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
RészletesebbenTermelési folyamat logisztikai elemei
BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai
RészletesebbenLogisztikai módszerek
BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 1. Anyagmozgatás I. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens ek - 1. Anyagmozgatás
RészletesebbenGéprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet 2
Géprajz - gépelemek FELÜLETI ÉRDESSÉG Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár Belső használatú jegyzet http://gepesz-learning.shp.hu 1 Felületi érdesség Az alkatrészek elkészítéséhez a rajznak tartalmaznia
RészletesebbenTárgyi eszköz-gazdálkodás
Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati
RészletesebbenBeszállítás AR Gyártási folyamat KR
3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Mechatronikai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 523 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI EGYETEM MŰSZAKI ALAPOZÓ, FIZIKA ÉS GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA TANSZÉK B Szakirányú gyakorlat III. tantárgy 2016/2017. tanév, II. félév GMB. IV. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 3 Tantárgy
RészletesebbenKorszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB
RészletesebbenFoglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Autógyártó 11. évfolyam (OKJ száma: 34 521 01) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA gyártástervezés modelljei. Dr. Mikó Balázs
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet ermelési folyamatok II. A gyártástervezés modelljei Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
RészletesebbenMéretlánc átrendezés a gyakorlatban
Méretlánc átrendezés a gyakorlatban 1. Méretlánc átrendezésének okai Méretlánc átrendezésével csak akkor foglalkozunk, ha szükséges, ezek az esetek általában a következők: Koordináta rendszerhez igazodó
RészletesebbenLegnagyobb anyagterjedelem feltétele
Legnagyobb anyagterjedelem feltétele 1. Legnagyobb anyagterjedelem feltétele A legnagyobb anyagterjedelem feltétele (szabványban ilyen néven szerepel) vagy más néven a legnagyobb anyagterjedelem elve illesztett
RészletesebbenI. TŰRÉS. A munkadarabok előírt méreteit, szögeit, alakját, és méreteik egymáshoz viszonyított helyzetét a gyakorlatban nem tudjuk kivitelezni.
Tűrés és Illesztés I. TŰRÉS A munkadarabok előírt méreteit, szögeit, alakját, és méreteik egymáshoz viszonyított helyzetét a gyakorlatban nem tudjuk kivitelezni. Ha nem tudjuk ezt elérni, akkor nem is
RészletesebbenTERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)
TERVEZÉS ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN (BMEGEGE MGTM) TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) 10. Előadás Költségszempontú tervezés 2010/2011 II. félév 1 / 17 Ütemterv 2011. tavaszi félév Hét Előadás 1. Tervezési iskolák,
RészletesebbenStratégiai és üzleti tervezés
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam GM szak Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014
RészletesebbenAz ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai
1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
i napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 521 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése
RészletesebbenA (32/2011. (VIII. 25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenIpari robotok megfogó szerkezetei
IPARI ROBOTOK Ipari robotok megfogó szerkezetei 6. előadás Dr. Pintér József Tananyag vázlata Ipari robotok megfogó szerkezetei 1. Effektor fogalma 2. Megfogó szerkezetek csoportosítása 3. Mechanikus megfogó
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat tervezése
1 2 Beszerzési logisztikai folyamat tervezése 3 1. Igények meghatározása, előrejelzése. 2. Beszerzési piac feltárása. 3. Ajánlatkérés. 4. Ajánlatok értékelése, beszállítók kiválasztása. 5. Áruk megrendelése.
RészletesebbenMéretlánc átrendezés elmélete
1. Méretlánc átrendezés elmélete Méretlánc átrendezés elmélete Egyes esetekben szükség lehet, hogy arra, hogy a méretláncot átrendezzük. Ezeknek legtöbbször az az oka, hogy a rajzon feltüntetett méretet
RészletesebbenGyártástechnológia II.
Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Elıgyártmányok Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek Jellegzetes
RészletesebbenA technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a "Gépipari Szerelés" c. tárgy oktatásáról Neptun kód: GEGTT112-B
TÁJÉKOZTATÓ a "Gépipari Szerelés" c. tárgy oktatásáról Neptun kód: GEGTT112-B Szak: Gépészmérnöki (BSc) alapszak Szakirány Gépgyártástechnológiai Évfolyam: III. Előadó: Sztankovics István tanársegéd Gyakorlatvezető:
RészletesebbenA munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..
Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó
RészletesebbenGyártástechnológia II.
Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek
Részletesebben06A Furatok megmunkálása
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 06A Furatok megmunkálása Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
RészletesebbenTechnológiai sorrend
Technológiai sorrend A helyes technológiai sorrend megválasztásának menete 1. A gyártási folyamat tervezésének alapjai Gyártástervezés: a gyártás fő és segédfolyamatainak tervezése olyan mélységben, ahogyan
RészletesebbenGyors prototípus gyártás (Rapid Prototyping, RPT) 2009.11.09.
Gyors prototípus gyártás (Rapid Prototyping, RPT) 2009.11.09. Konkurens (szimultán) tervezés: Alapötlet Részletterv Vázlat Prototípus Előzetes prototípus Bevizsgálás A prototípus készítés indoka: - formai
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat
BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. TANSZÉK Szakirányú gyakorlat I. tantárgy 2010/2011. tanév, I. félév GM1B. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 2 Tanítási hetek száma:
RészletesebbenHELYI TANTERV. Technológiai alapismeretek
HELYI TANTERV Technológiai alapismeretek Bevezetés Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását, a
RészletesebbenGyártási mélység változásának tendenciája
Gyártási mélység változásának tendenciája 1 Make-or-Buy döntés szükségessége 2 Make or Buy döntés lehet: egy konkrét megrendelés esetére, egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem
RészletesebbenSZERELÉS ÉS JAVÍTÁSTECHNIKA
Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar Írta és szerkesztette: JAKAB SÁNDOR KODÁCSY JÁNOS Lektorálta: FARKAS FERENC SZERELÉS ÉS JAVÍTÁSTECHNIKA Főiskolai tananyag Kecskemét
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
RészletesebbenJavító-, különbözeti és osztályozó vizsga anyaga. 9.évfolyam Híd program
Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgyból Munka és tűzvédelem Munkavédelmi alapfogalmak ismerete, baleset fogalma, balesetek bejelentése, kivizsgálása,elsősegélynyújtás szabályai,tűzvédelmi feladatok,szabályok
RészletesebbenAutógyártó Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő Háztartási gépgyártó Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/010. (IV..) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben03 Előgyártmány választás
Y Forgácsolástechnológia alapjai 03 lőgyártmány választás r. ikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu r. ikó B. 1 z előgyártmány választás lépései Y lőgyártmány típus meghatározása Ráhagyás meghatározása
RészletesebbenKöltségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költségkalkuláció 2 Kalkuláció fogalma Gazdaságossági számítás Jövedelmezőség meghatározása Önköltség meghatározása Kalkuláció csoportosítása Egység szerinti
RészletesebbenElıgyártmány típusok Hengerelt Húzott Kovácsolt Öntött Hegesztett
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet BAGGT23NNC/NLC 01B - Elıgyártmányok Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu.hu Tartalom
RészletesebbenGépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája
Újrahasznosítási logisztika 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája Szétszerelési folyamat logisztikai modellje KT KT RSS MT MT RSS KT KT BT O KT SBT SBT KT KT KT RSS MT MT MT SS MT SS MT MT RSS MT MT
RészletesebbenTűrés és illesztés. Készítette: Szűcs Tamás
Tűrés és illesztés Készítette: Szűcs Tamás 2016 1. A tűrés fogalma, jelölésrendszere Alapfogalmak Tűrés: egy munkadarab mérete vagy alakja bizonyos határok között eltérhet a pontos mérettől. A rajzon a
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:
RészletesebbenHasználható segédeszköz: számológép, vonalzók, körző, szögmérő, ceruza
12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 525 06 Karosszérialakatos Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gépgyártástechnológia szakirányú gyakorlat II. tantárgy MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. 2009/2010. tanév, II. félév TANSZÉK GMB. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit:
RészletesebbenElektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András
Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András Elektronikai tervezés írta Dr. Burány, Nándor és Dr. Zachár, András Publication date 2013 Szerzői
RészletesebbenKészítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV Nyíregyházi Főiskola Gyártórendszerek tervezése c. tan- 2009/2010. tanév, II. félév GM.III. évfolyam Gyak.jegy, 2 kredit tárgy Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Tanítási
RészletesebbenFeladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében.
Kosztolányi János Operátorkiosztás tervezése Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében. Első lépésként
RészletesebbenKészült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben
Készült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben A szóbeli vizsgatételek felhasználását a 2002-től tartandó szakmai vizsgákon az OM 412/2002. számon engedélyezte 2 A szakmai
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban
Újrahasznosítási logisztika 2. Logisztika az újrahasznosításban A logisztika szerepe Az újrahasznosítás folyamatában a tevékenységek jelentős része anyagáramlással kapcsolatos (pl. az elhasznált berendezések
RészletesebbenGYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK. 8. Szegmentált gyártás
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1. Műhely rendszerű gyártás 2. Merev gyártósorok 3. Rugalmas gyártórendszerek 4. Egymástól független alkatrészgyártó szigetek 5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek 6. Folyamatorientált
RészletesebbenZáróvizsga kérdések a Gépek és berendezések biztonságtechnikája c. tantárgyból
Záróvizsga kérdések a Gépek és berendezések biztonságtechnikája c. tantárgyból 1. A munkaeszközök, illetve gépek biztonságával foglalkozó fontosabb jogszabályok és szabványok. A nemzeti szabvány és a honosított
Részletesebben54 520 01 0000 00 00 Gépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMéretlánc (méretháló) átrendezés elmélete
Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete Tőrés, bázis fogalma és velük kapcsolatos szabályok: Tőrés: A beszerelendı, vagy megmunkálandó alkatrésznek a névleges és a valós mérete közötti megengedhetı legnagyobb
RészletesebbenSzerkezetek szerelési sorrendje
Az elemeire bontott szerkezetek - foleg a magasépületek - többféle sorrendben is összeszerelhetoek. Egyszintes, többhajós épületek esetén a szerelés végezheto a hosszanti tengelyre merolegesen és azzal
RészletesebbenAUTÓ- ÉS REPÜLŐGÉP-SZERELÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
AUTÓ- ÉS REPÜLŐGÉP-SZERELÉSI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont
RészletesebbenSorrendtervezés. Dr. Mikó Balázs Az elemzés egysége a felületelem csoport.
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Termelési folyamatok II. Sorrendtervezés Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu A
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok modul Gépészeti alapozó feladatok elmélete tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038
RészletesebbenTANMENET. Tanév: 2014/2015. Szakképesítés száma: 34 521 03. Követelménymodul: Követelménymodul száma: 10176-12. Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam:
TANMENET Tanév: 2014/2015 Szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló Szakképesítés száma: 34 521 03 Követelménymodul: Marós feladatok Követelménymodul száma: 10176-12 Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam:
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 6. Előadás JIT elvű elosztási folyamat A JIT elvű elosztás jellemzői napjainkban kerültek kialakításra. alkalmazása
RészletesebbenA szerkezet mozgatása daruval
A szerkezet mozgatása daruval Az anyagmozgatást, rakodást vagy szerelést végzo daruk a következo alapmozgásokat végezhetik: - teheremelés, süllyesztés - elfordulás - gém billentés - teleszkópozás - haladás
RészletesebbenNYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam
FOLYAMATTERVEZÉS B Tantárgy kódja: GM 2505 Meghirdetés féléve: 5. Össz-óraszám (elm. + gyak.): 28 5. 14 1 1 14 14 Összesen: 14 14 Előfeltétel (tantárgyi kód): GM 1302 Tantárgyfelelős neve: Dr. Végső Károly
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit!
Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! 2.1. Lemezalakító technológiák A lemezalakító technológiák az alkatrészgyártás nagyon jelentős területét képviselik
RészletesebbenGyártórendszerek Dinamikája. Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok
GyRDin-02 p. 1/20 Gyártórendszerek Dinamikája Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék
RészletesebbenMűszaki dokumentáció. Szabályok, eljárások II.
Műszaki dokumentáció Szabályok, eljárások II. 1 A rajzi megjelenítés Műszaki gondolatok közlésének és rögzítésének eszköze a rajz Hiba és félreértés nem megengedett Nemzetközileg rögzített, így világnyelv
RészletesebbenÉpületlakatos Épületlakatos
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben10. Szerelés 10.1. A szerelés helye és szerepe a gépgyártástechnológiában
10. Szerelés 10.1. A szerelés helye és szerepe a gépgyártástechnológiában Gyártási folyamat: mindazon.. Szerelés: a gyártási folyamat ill. a technológiai folyamat azon része, melynek célja egy összetett
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenSZINTVIZSGA SZAKMAI GYAKORLATI FELADAT. III. feladat Mezőgazdasági gépész. Feladat sorozatjele: Mg III.
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara SZINTVIZSGA SZAKMAI GYAKORLATI FELADAT az 56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet alapján III. feladat Szakképesítés azonosító száma és megnevezése:
RészletesebbenTechnológiai dokumentációk
Megmunkálási technológiák NGB_AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak k 13. előadás Összeállította: Dr. Pintér József fogalma: mindazon adatok (rajzok, írásos anyagok) összessége, amelyek a gyártás megkezdése
Részletesebben01 - Bevezetés, Alapfogalmak, Technológiai dokumentáció
Y Forgácsolástechnológia alapjai 01 - Bevezetés, lapfogalmak, echnológiai dokumentáció r. ikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu r. ikó B. 1 gyártástechnológia feladata lkészíteni a konstruktőr által
RészletesebbenLOGISZTIKAI FOLYAMATOK II. Kiindulási helyzet feltárása
LOGISZTIKAI FOLYAMATOK II. Kiindulási helyzet feltárása Bakos András PhD hallgató 1. Folyamatvizsgálat 1.1. Gépek, eszközök 1.2. Létesítmények 1.3. Munkaerő 1.4. Folyamatok lefolyása TARTALOMJEGYZÉK 1.5.
RészletesebbenSzerkezetek Szerelésének Szervezése
Szerkezetek Szerelésének Szervezése - Az eloregyártás elonyei, hátrányai - Szereléstechnológia tervek szükségessége - Az eloregyártott VB szerkezet versenyképessége az acél- és ragasztott faszerkezetekkel.
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
i napló a 20 /20. tanévre Ács szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 582 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése Tanuló
RészletesebbenRuhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök
Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési
RészletesebbenA gyártási rendszerek áttekintése
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen
RészletesebbenA tételhez használható segédeszköz: Műszaki táblázatok. 2. Mutassa be a különböző elektródabevonatok típusait, legfontosabb jellemzőit!
1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a kézi ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőségét! Az ömlesztő hegesztési
RészletesebbenIrodabútorok személyre szabottan...
4. kiegészítők Irodabútorok személyre szabottan... ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Árak és árajánlat Áraink a mindenkori aktuális árlisták árai. Árengedményről kölcsönös megbeszélés alapján, a lehetőségeink szerint,
RészletesebbenKészítette: Juhász Ildikó Gabriella
14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer
RészletesebbenHagyományos termelésirányítási módszerek:
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 180 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint A vizsgázó
RészletesebbenIPARI ROBOTOK. Kinematikai strukturák, munkatértípusok. 2. előadás. Dr. Pintér József
IPARI ROBOTOK, munkatértípusok 2. előadás Dr. Pintér József Az ipari robotok kinematikai felépítése igen sokféle lehet. A kinematikai felépítés alapvetően meghatározza munkaterének alakját, a mozgási sebességét,
RészletesebbenAndó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek
1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.
Részletesebben2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)!
1.) Ismertesse az oldható és oldhatatlan kötéseket és azok fő jellemzőit, valamint a hegesztés fogalmát a hegesztés és a forrasztás közötti különbséget! 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés,
Részletesebben