SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Mechatronikai és Autótechnikai Intézet

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Mechatronikai és Autótechnikai Intézet"

Átírás

1 SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Mechatronikai és Autótechnikai Intézet

2 8. előadás GÉPIPARI SZERELÉS

3 Gépipari szerelés, alapfogalmak A gépipari szerelés: - az a technológiai eljárás, amellyel a gyártmány egyes részeinek összes alkatrészeit és az egyes részek egymáshoz való kapcsolódását a megfelelő szilárdsági és pontossági előírások, valamint egyéb műszaki feltételek megtartásával összeállítjuk és rögzítjük. Rövidebben fogalmazva a szerelés olyan művelet, amelyben az alkatrészeket illetve, a szerelési részegységeket további egységekké, gyártmánnyá egyesítjük. A gépiparban gyártmánynak azt a terméket nevezzük, amely az alkatrészek elkészítése és összeszerelése, valamint a szerelési és szerkezeti egységek összeszerelése által létesül

4 Gépipari szerelés, alapfogalmak A gépiparban gyártmánynak azt a terméket nevezzük, amely az alkatrészek elkészítése és összeszerelése, valamint a szerelési és szerkezeti egységek összeszerelése által létesül. A gépalkatrészek a gyártmány azon elemei, amelyek általában egy anyagból készülnek, szerelés nélkül. A gépalkatrészeken lehetnek szerkezeti elemek, mint pl. csavarfej, fogaskerék koszorú stb. Szerkezeti egységet az oldható vagy oldhatatlan kötésekkel összekapcsolt alkatrészek alkotnak. A szerkezeti egység a gyártmány azon része, amely meghatározott funkciót szolgál, és az egész gyártmánytól különválasztható, sok esetben külön is működésbe hozható.

5 A gyártmány szerkezeti egységekre bontása

6 Gépipari szerelés, alapfogalmak Az alegység a szerelési egységben együttműködéssel összeszerelt több alkatrészből álló egységnek egy alkotó részét képezi, és vagy közvetlenül a gépházzal, vagy a gépkerettel van összekapcsolva. A meghatározott mozgás előállítására szolgáló egység és alegység a gép mechanizmusa. A szerelési csoport az adott gyártmány azon alkatrészeinek összessége, amely a szétszerelési és összeszerelési folyamatban különálló egységet képez. A szerelési csoportokra bontást a technológiai dokumentációban végezzük Összeszerelés: Az alkatrészek részegységekké szerelése az előszerelés, ezek fődarabbá szerelése a közbenső szerelés, a fődarabok késztermékké szerelése a végszerelés. Szétszerelés: A szétszerelés technológiai kivitelezése - az esetek többségében - az összeszerelésnél alkalmazott eljárás fordított sorrendben történő végrehajtása.

7 A szerelési műveletek jellegük szerint 1. Anyagmozgatás. Ide sorolják a műveletközi és műveleten belüli anyagmozgatást, a raktározást és egyéb tárolási feladatokat. 2. Tisztítás. Mechanikai, kémiai és összetett tisztítási folyamatok végezhetők a szerelendő gyártmány jellege szerint. 3. Összeállítás. A mozgó és nem mozgó valamint az energiatároló szerkezetek alkatrészeinek működési helyzetbe történő összeállítása. 4 Megmunkálás. Az egyes alkatrészek megmunkálása, szerkezeti egységek, szerelés során történő illesztése, a szerelés szakszerű kivitelezése, és a szerkezet minőségének biztosítása érdekében. 5. Rögzítés. Oldható és nem oldható kötések létesítése az alkatrészek, szerkezeti egységek, - funkcióteljesítés szempontjából - megfelelő helyzetben való tartásának biztosítása érdekében. 6. Ellenőrzés. Geometriai, funkcionális (feladat szerinti) és egyéb (ergonómiai, esztétikai stb.) ellenőrzéseket végeznek. 7. Kikészítés. Itt történik a termék komplettírozása, esetleges kisebb hibák javítása, festés és a szükséges dokumentációk elkészítése 8. Csomagolás. Szükség szerint előkészítés egyedi vagy gyűjtő csomagolásra, becsomagolás, és/vagy előkészítés szállításra.

8 A szét- és összeszerelési tevékenységek bonyolultsága, különlegessége nehézsége vagy könnyűsége függ: a gyártmány konstrukciójától, a gyártmány szereléstechnológiai jellegzetességétől, az anyagminőségtől, a szereléstechnológiai felszerelés milyenségétől és használhatóságától, a kötések fajtájától stb.

9 A szét- és összeszerelés technológiai követelményeit meghatározza: a gép és elemeinek nagysága, szilárdsági tulajdonságok, alkatrészek anyaga, a szerkezet merevsége és tartóssága, a megmunkálás fajtája és pontossága, valamint a gépek és a berendezések műszaki állapota.

10 Szerelési méretláncok A gyártmánytervezéskor a tervező fontos feladata, hogy helyesen állapítsa meg az alkatrészek gyártási és szerelési tűréseit, mivel ezek alapvetően meghatározzák a termék minőségét és költségét. Szereléskor meghatározott méretű alkatrészeket helyezünk egymáshoz, hogy az alkatrészek között pontos helyzetet, megfelelő távolságot hozzunk létre. Az alkatrészek a köztük kialakuló távolságokkal méretláncot alkotnak, amelyek meghatározzák két vagy több gépelem egymáshoz viszonyított helyzetét. A méretlánc olyan meghatározott sorrendben, önmagában visszatérő méretsorozat, amely azoknak az alkatrészeknek a felületeit köti össze, amelyeknek kölcsönös helyzetét meg kell határozni.

11 A méretlánc elemzésekor célszerű a méreteket a szerelendő részegység rajzától elkülönítve, önálló vázlat alakjában ábrázolni

12 Elhelyezkedésük szerint a méretláncok lehetnek: Síkbeli méretláncot, amely kétféle lehet: Lineáris, ennek tagjai párhuzamosak Nem lineáris, melynek tagjai nem párhuzamosak Szög-méretláncot Térbeli méretláncot A méretek egymással való kapcsolata alapján Párhuzamos méretlánc Soros méretlánc Vegyes méretlánc A méretlánc tagjai lehetnek: összetevő tagok (A A A.vagy B B B.stb.) eredő tag (AA, AB... stb.)

13 Síkbeli lineáris méretlánc

14 Síkbeli nem lineáris méretlánc

15

16

17 A vegyes méretlánc tagjai lehetnek: összetevő tagok (A A A.vagy B B B.stb.) eredő tag (AA, AB... stb.)

18 Alkatrészek összekapcsolási módszerei Összeszereléskor az alkatrészeket úgy kell összekapcsolni, hogy biztosítsuk a kész gyártmány szabályos működését és előírt élettartamát. E célból az alkatrészeket a következő összekapcsolási módszerek szerint készítjük el ill. válogatjuk össze: a teljes cserélhetőség módszere, a részleges cserélhetőség módszere, a kiválasztás vagy válogatás módszere, az utólagos illesztés módszere, a beszabályozás vagy mozgó kiegyenlítés módszere

19 A teljes cserélhetőség módszere : az alkatrészek minden korlátozás nélkül összeszerelhetők. Ilyenkor a szerelési méretlánc minden tagja olyan tűréssel rendelkezik, hogy az összeszerelés után a zárótag előírt pontossága biztosítva van. A módszer alkalmazásának előnyei: a szerelés az alkatrészek egyszerű összerakásával, külön illesztési munka nélkül végezhető, kisebb szakképesítésű szerelőkre van szükség, könnyű a szerelés ütemezése, a részegységek egymástól függetlenül szerelhetők, az alkatrészgyártásnál széleskörű kooperáció lehetséges, a szerelési műveletekhez futószalag alkalmazható, egyszerű a tartalék alkatrész ellátás, kisebbek a szerelés költségei. A módszer alkalmazásának hátrányai: A nagy pontossági követelmény miatt nagyok a gyártás költségei, az alkatrészgyártáshoz pontos szerszámgépek szükségesek, az alkatrész gyártásánál nagy a selejtveszély, magas szintű minőségbiztosítást igényel.

20 A részleges cserélhetőség módszere : A részleges cserélhetőség elvének alkalmazásánál a költ-séges, nagypontosságot igénylő alkatrészek méret tűréseit megnövelik a szerelésnél jelentkező többletmunkák rovására oly mértékben, hogy a szerelési selejt ne haladja meg az előírt mértéket. A megoldás alkalmazásának előnyei: az alkatrészek gyártása nagyobb tűrésmezővel történhet, mint az előbbi esetben, kisebb költséggel gyárthatók az alkatrészek nagy alkatrészszám és szerelési pontosság mellett is gazdaságosan alkalmazható. Az alkalmazás hátrányai: nagyobb minőségellenőrzési feladatot igényel, több kapcsolódó méretlánc esetén a selejt százalék a méretláncok számával növekszik

21 A kiválasztás vagy válogatás módszere: alkalmazásánál szelektív párosítással összeválogathatók a megfelelő méretű alkatrészek úgy, hogy a kívánt illesztés adódjon, ugyanakkor nem szükséges a tűrés-mezőket szűkíteni. Ilyenkor az alkatrész-gyártás után és a szerelés előtt kell osztályozó mérést végezni. A tűrésmezőt - a pontossági követelményektől függően - több méretcsoportba osztjuk

22 Az utótagos illesztés módszere: alkalmazásánál az alkatrészek mérettűréseit a gazdaságos megmunkálási pontosságot figyelembe véve állapítják meg, majd kijelölnek egy alkatrészt, amelynek méretét szereléskor alakítják ki általában valamilyen módon, általában forgácsolással A beszabályozás vagy mozgó kiegyenlítés módszere : alkalmazásakor a szerelés pontosságát egy kompenzáló alkatrész méretének változtatásával érik el, de a méret változtatást nem forgácsolással végzik, hanem egy alkat-rész méretét változtatják meg. Az alkatrész méretének változtatása lehetséges méretlépcsőként (hézagoló alátét) vagy folyamatos méretváltoztatással (hagyományos szelephézag állítás).

23 Szerelési rendszerek A szerelés szervezett végrehajtását a rendszer hatékonyságát elsősorban a körülmények minél jobb összehangolásával lehet növelni. A gépipari szerelési rendszerek a szerelés szervezeti felépí-tésének, a szervezési módjának, a szerszámozottságnak, a munkaerő szakképzettségének és a szerelés tárgyának összhangján alapulnak. A szerelési rendszerek főbb jellemzői: a munkadarabok mozgási módja, a szerelés térbeli elrendezése, a szakosítás mértéke, a szerelés ütemessége, a szerelés szervezése, a szerelés és alkatrészgyártás összefüggése.

24 A munkadarabok mozgása szerint megkülönböztetünk álló vagy mozgó szere-lést, attól függően, hogy az egymást követő szerelési műveletek során a munka tárgya változtatja-e a helyzetét A szerelés térbeli elrendezését a szerelési családfa ismeretében alakítják ki. Általában a szerelési alegységekre tagolható gyártmányo-kat elágazó és csillag alakú elrendezésben, a nem kellően tagolt gyártmányt sorbakapcsolt vonalmenti művelettel szerelik. A szakosítás mértéke attól függ, hogy a szerelés szervezésében a központosítás vagy a munkamegosztás elve érvényesül. Központosítás esetén a gépet egy szerelő vagy csoport szereli

25 A szerelés üteme lehet: kötött vagy kötetlen. A kötött ütemű szerelésnél minden szerelési művelet eleje és vége egy megadott időpontra esik. Az ütemidőn belül nincs lehe-tőség az ügyesebb, nagyobb teljesítményt nyújtó szerelő munkájának hasznosítására, viszont a termelés egyenletessége biztosítha-tó. A kötetlen ütemű szerelésnél adott idő a-latt kell elvégezni a gép szerelését, de nincs előírva az egyes műveletek kezdete és vége. A szerelés szervezése, a szerelési rendszer kialakítása jórészt annak a függvénye, hogy a szerelési programban szereplő termékek mennyire hasonlóak, homogének (az a szere-lési feladat, aminek a szerelés technológiája hasonló, műveletek, ezek száma, ideje tagozódás, hasonló eszközök, stb.)

26

27 A szereléstechnológia tervezése A szereléstechnológia tervezésének feltételei: konstrukciós kialakítás, a konstrukció és az alkatrész előállítás kölcsönhatása, a gyártmány tagolhatósága. A szerelést befolyásoló további tényezők : A munka tárgya: A termék bonyolultsága, működési elve, hossz és tömeg méretei, részelemek és alkatrészek száma, alkatrészek és részegységek jellege, alkalmazott kötésmódok, méretlánc megoldási módszerek stb. A munka eszköze: Száma, alkalmassága, korszerűsége, elhelyezése, mobilizálhatósága, méretei, kiszolgálási helyszükséglet, műszaki állapota, fejleszthetősége stb. A munkaerő: Létszáma, képzettség szerinti megoszlása, termelékenysége, tovább képezhetősége, Létszámának bővíthetősége stb. Gyártási feltételek: Gyártási program, a gyártmány piaca, tervezett átfutási idő, a gyártmány állandósága, fejlesztés lehetősége, gyártási kapacitás jelenlegi és jövőbeni helyzete stb. A gyártás szervezése: A gyártmány tagolása, folyamatosság, szervezési forma, sorozatnagyság, technológiai feltételek és szervezettség, határidők, minőség, fejleszthetőség. Egyéb tényezők: Infrastruktúra, hazai és nemzetközi tapasztalatok, a fejlődés várható tendenciái stb.

28

29 A gyártási és szerelési költségek egymásra hatása Egy gépipari termék előállítási költségeit alapvetően a megvalósítási folyamat egyes, elkülöníthető rész-folyamatainál felmerülő ráfordítások határozzák meg. Ennek értelmében a vevő által beszerzendő termék önköltsége kissé egyszerűsítve, összetevődik: o a tervezés vagy konstrukció kialakítás, o az alkatrészgyártás és beszerzés, o a szerelés, o az értékesítés és garanciális szolgáltatás költségeiből

30 A szerelés költségeit befolyásoló tényezők a konstrukció és az alkatrészek bonyolultsága, méretei, méretpontossága, tömege, a szerelési folyamat tervezett jellege (egyedi, kissorozat, sorozat), a szerelés technológiai színvonala (hagyományos kézi vagy robotokkal történő), a gépalkatrészek és részegységek szereléshelyes kialakítása, a gyártási sorozatnagyság stb.

31 A szerelési mutató Ha a gyártási folyamat részeként tekintjük a tervezési folyamatot, akkor a gyártás és szerelés költségeinek egymásra hatását tágabb értelemben elemezhetjük. A termék előállításának színvonalát, bizonyos esetekben jellemezni szokták a szereléshez szükséges idő (Tsz és a gép-munkaidő (Tg) hányadosával, melyet szerelési mutatónak (K) neveznek. K= Tsz / Tg A K értéke egyedi és kissorozat gyártás esetén 0,45 körül, nagysorozat vagy tömeggyártásnál 0,25 alatt van. Ez a mutató függ meg a gyártmány jellegétől is. Motorgyártásnál a szokásos szerelési időhányad 18-25%, darugyártás és hajóipar területén 40-50% és nagy tartályok, vegyipari berendezések létesítésénél 70-75%.

32 A szerelendő gyártmány már korábban említett jellemzői közül több olyan található, amely befolyással van a szerelés költségeire illetve a szerelés várható időszükségletére. Az egyik ilyen konstrukcióból adódó jellemző a gyártás pontossági követelménye, amit az alkatrészek tűrésével jellemezhetünk. Az a görbe a szerelési, a b a megmunkálási költségek változását szemlélteti az alkatrészekre megadott méretpontosság függvényében. A c gör-be a két költség eredője. Látható, hogy minél pontosabb a munkadarabok mérete, annál kisebb költséggel lehet a szerelést megvalósítani.

33 A gyártott termék darabszáma lényegesen befolyásolja a fajlagos szerelési időráfordítást, ami közvetve a költségeket is módosítja

34 A szerelési időt jelentősen befolyásolja a szerelendő gépet alkotó alkatrészek és részegységek bonyolultsága is Az alkatrészek szerelési bonyolultságát a főbb alaki jellemzők határozzák meg.

35 A bonyolultság osztályozása : A legegyszerűbb szerelési művelet a tömör golyó beszerelése, mivel a vele kapcsolatba hozandó alkatrész viszonylatában nincs kitüntetett tengelye. A központos forgásfelületű alkatrészek behelyezése egyszerűbb, de szerelése egyre bonyolultabb mozgásformákat igényel minél több rajta az alapfelületen kívüli egyéb kialakítás. A szerelést legjobban az excentrikusan elhelyezkedő felületek nehezítik, mivel ezek igényelnek a kézi és a robotszerelés esetén is egyre bonyolultabb mozdulatokat.

36 A szerelés dokumentációja A szerelés dokumentációjára általános érvényű elő-írások nincsenek. Minden vállalat a saját gyakorlatában kialakult módszereket alkalmazza. A gépfenntartásban általánosan használható szerelési dokumentációk gyakoribb variációit és ezek egymással való kapcsolódását a következő ábra szemlélteti. A számítógépes gyártmány és gyártástervezés bevezetésével egyre több cég foglalkozik szerelést segítő szoftverek kifejlesztésével, melyeket a gépfenntartási tevékenységek során is jól lehet használni.

37 A dokumentációk és kapcsolataik

38 Szerelési családfa egyszerű gépek esetén

39 Szerelési folyamatábra vázlat

40 Rajzolt, vagy fényképes szerelési segédlet

41

Házi feladat (c) Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II.

Házi feladat (c) Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 01B - Előgyártmányok Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Vállalatirányítás HÁLÓTERVEZÉS. Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele. A - C 6 Munkaerő-szükséglet 2. B - F 8 műszaki tervezése 3.

Vállalatirányítás HÁLÓTERVEZÉS. Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele. A - C 6 Munkaerő-szükséglet 2. B - F 8 műszaki tervezése 3. HÁLÓTERVEZÉS 1. Egy hálótervről az alábbi adatok ismertek: Közvetlenül Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele 1. Generálterv kidolgozása A - C 6 Munkaerő-szükséglet. meghatározása és gyári

Részletesebben

Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása

Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása http://www.lib.uni-miskolc.hu/digital/

Részletesebben

Üzemszervezés A BMEKOKUA180

Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Szak Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Termelési rendszerek Dr. Juhász János egyetemi docens A termelési

Részletesebben

2. ábra Szerelés rendszere

2. ábra Szerelés rendszere 1.1 A szerelési rendszer és folyamat értelmezése Tevékenység: Olvassa el a szerelési rendszerre vonatkozó tananyagot! Gyűjtse ki a szerelési rendszerek alapvető formáit! Gyűjtsön gyakorlati példákat az

Részletesebben

Termelési folyamat logisztikai elemei

Termelési folyamat logisztikai elemei BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

Logisztikai módszerek

Logisztikai módszerek BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 1. Anyagmozgatás I. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens ek - 1. Anyagmozgatás

Részletesebben

Géprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet 2

Géprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet  2 Géprajz - gépelemek FELÜLETI ÉRDESSÉG Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár Belső használatú jegyzet http://gepesz-learning.shp.hu 1 Felületi érdesség Az alkatrészek elkészítéséhez a rajznak tartalmaznia

Részletesebben

Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB

Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB

Részletesebben

A gyártástervezés modelljei. Dr. Mikó Balázs

A gyártástervezés modelljei. Dr. Mikó Balázs Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet ermelési folyamatok II. A gyártástervezés modelljei Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Mechatronikai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 523 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban Méretlánc átrendezés a gyakorlatban 1. Méretlánc átrendezésének okai Méretlánc átrendezésével csak akkor foglalkozunk, ha szükséges, ezek az esetek általában a következők: Koordináta rendszerhez igazodó

Részletesebben

Foglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam

Foglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Autógyártó 11. évfolyam (OKJ száma: 34 521 01) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Stratégiai és üzleti tervezés

Stratégiai és üzleti tervezés PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam GM szak Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014

Részletesebben

Legnagyobb anyagterjedelem feltétele

Legnagyobb anyagterjedelem feltétele Legnagyobb anyagterjedelem feltétele 1. Legnagyobb anyagterjedelem feltétele A legnagyobb anyagterjedelem feltétele (szabványban ilyen néven szerepel) vagy más néven a legnagyobb anyagterjedelem elve illesztett

Részletesebben

Gyártástechnológia II.

Gyártástechnológia II. Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Elıgyártmányok Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek Jellegzetes

Részletesebben

Gyártástechnológia II.

Gyártástechnológia II. Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 521 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

Beszerzési logisztikai folyamat

Beszerzési logisztikai folyamat BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,

Részletesebben

A (32/2011. (VIII. 25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM

A (32/2011. (VIII. 25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Méretlánc átrendezés elmélete

Méretlánc átrendezés elmélete 1. Méretlánc átrendezés elmélete Méretlánc átrendezés elmélete Egyes esetekben szükség lehet, hogy arra, hogy a méretláncot átrendezzük. Ezeknek legtöbbször az az oka, hogy a rajzon feltüntetett méretet

Részletesebben

Ipari robotok megfogó szerkezetei

Ipari robotok megfogó szerkezetei IPARI ROBOTOK Ipari robotok megfogó szerkezetei 6. előadás Dr. Pintér József Tananyag vázlata Ipari robotok megfogó szerkezetei 1. Effektor fogalma 2. Megfogó szerkezetek csoportosítása 3. Mechanikus megfogó

Részletesebben

03 Előgyártmány választás

03 Előgyártmány választás Y Forgácsolástechnológia alapjai 03 lőgyártmány választás r. ikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu r. ikó B. 1 z előgyártmány választás lépései Y lőgyártmány típus meghatározása Ráhagyás meghatározása

Részletesebben

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói 9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.

Részletesebben

Elıgyártmány típusok Hengerelt Húzott Kovácsolt Öntött Hegesztett

Elıgyártmány típusok Hengerelt Húzott Kovácsolt Öntött Hegesztett Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet BAGGT23NNC/NLC 01B - Elıgyártmányok Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu.hu Tartalom

Részletesebben

06A Furatok megmunkálása

06A Furatok megmunkálása Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 06A Furatok megmunkálása Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Technológiai sorrend

Technológiai sorrend Technológiai sorrend A helyes technológiai sorrend megválasztásának menete 1. A gyártási folyamat tervezésének alapjai Gyártástervezés: a gyártás fő és segédfolyamatainak tervezése olyan mélységben, ahogyan

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika

Részletesebben

Gyors prototípus gyártás (Rapid Prototyping, RPT) 2009.11.09.

Gyors prototípus gyártás (Rapid Prototyping, RPT) 2009.11.09. Gyors prototípus gyártás (Rapid Prototyping, RPT) 2009.11.09. Konkurens (szimultán) tervezés: Alapötlet Részletterv Vázlat Prototípus Előzetes prototípus Bevizsgálás A prototípus készítés indoka: - formai

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája

Újrahasznosítási logisztika. 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája Újrahasznosítási logisztika 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája Szétszerelési folyamat logisztikai modellje KT KT RSS MT MT RSS KT KT BT O KT SBT SBT KT KT KT RSS MT MT MT SS MT SS MT MT RSS MT MT

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. TANSZÉK Szakirányú gyakorlat I. tantárgy 2010/2011. tanév, I. félév GM1B. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 2 Tanítási hetek száma:

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban Újrahasznosítási logisztika 2. Logisztika az újrahasznosításban A logisztika szerepe Az újrahasznosítás folyamatában a tevékenységek jelentős része anyagáramlással kapcsolatos (pl. az elhasznált berendezések

Részletesebben

SZERELÉS ÉS JAVÍTÁSTECHNIKA

SZERELÉS ÉS JAVÍTÁSTECHNIKA Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar Írta és szerkesztette: JAKAB SÁNDOR KODÁCSY JÁNOS Lektorálta: FARKAS FERENC SZERELÉS ÉS JAVÍTÁSTECHNIKA Főiskolai tananyag Kecskemét

Részletesebben

Készült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben

Készült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben Készült az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Nemzeti Szakképzési Intézetben A szóbeli vizsgatételek felhasználását a 2002-től tartandó szakmai vizsgákon az OM 412/2002. számon engedélyezte 2 A szakmai

Részletesebben

Gépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr

Gépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gépgyártástechnológia szakirányú gyakorlat II. tantárgy MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. 2009/2010. tanév, II. félév TANSZÉK GMB. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit:

Részletesebben

Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András

Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András Elektronikai tervezés írta Dr. Burány, Nándor és Dr. Zachár, András Publication date 2013 Szerzői

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok modul Gépészeti alapozó feladatok elmélete tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 6. Előadás JIT elvű elosztási folyamat A JIT elvű elosztás jellemzői napjainkban kerültek kialakításra. alkalmazása

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai

Részletesebben

Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében.

Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében. Kosztolányi János Operátorkiosztás tervezése Feladatunk, hogy az alábbiakban látható tízgépes elrendezésre meghatározzuk az operátorok optimális kiosztását a vevői igények függvényében. Első lépésként

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés

Részletesebben

Műszaki dokumentáció. Szabályok, eljárások II.

Műszaki dokumentáció. Szabályok, eljárások II. Műszaki dokumentáció Szabályok, eljárások II. 1 A rajzi megjelenítés Műszaki gondolatok közlésének és rögzítésének eszköze a rajz Hiba és félreértés nem megengedett Nemzetközileg rögzített, így világnyelv

Részletesebben

2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)!

2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)! 1.) Ismertesse az oldható és oldhatatlan kötéseket és azok fő jellemzőit, valamint a hegesztés fogalmát a hegesztés és a forrasztás közötti különbséget! 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés,

Részletesebben

54 520 01 0000 00 00 Gépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr

54 520 01 0000 00 00 Gépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat

Részletesebben

Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete

Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete Tőrés, bázis fogalma és velük kapcsolatos szabályok: Tőrés: A beszerelendı, vagy megmunkálandó alkatrésznek a névleges és a valós mérete közötti megengedhetı legnagyobb

Részletesebben

01 - Bevezetés, Alapfogalmak, Technológiai dokumentáció

01 - Bevezetés, Alapfogalmak, Technológiai dokumentáció Y Forgácsolástechnológia alapjai 01 - Bevezetés, lapfogalmak, echnológiai dokumentáció r. ikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu r. ikó B. 1 gyártástechnológia feladata lkészíteni a konstruktőr által

Részletesebben

A gyártási rendszerek áttekintése

A gyártási rendszerek áttekintése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen

Részletesebben

TANMENET. Tanév: 2014/2015. Szakképesítés száma: 34 521 03. Követelménymodul: Követelménymodul száma: 10176-12. Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam:

TANMENET. Tanév: 2014/2015. Szakképesítés száma: 34 521 03. Követelménymodul: Követelménymodul száma: 10176-12. Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam: TANMENET Tanév: 2014/2015 Szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló Szakképesítés száma: 34 521 03 Követelménymodul: Marós feladatok Követelménymodul száma: 10176-12 Tantárgy: Tananyag típus: Évfolyam:

Részletesebben

Hagyományos termelésirányítási módszerek:

Hagyományos termelésirányítási módszerek: Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek

Részletesebben

Szerkezetek Szerelésének Szervezése

Szerkezetek Szerelésének Szervezése Szerkezetek Szerelésének Szervezése - Az eloregyártás elonyei, hátrányai - Szereléstechnológia tervek szükségessége - Az eloregyártott VB szerkezet versenyképessége az acél- és ragasztott faszerkezetekkel.

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV Nyíregyházi Főiskola Gyártórendszerek tervezése c. tan- 2009/2010. tanév, II. félév GM.III. évfolyam Gyak.jegy, 2 kredit tárgy Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Tanítási

Részletesebben

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam FOLYAMATTERVEZÉS B Tantárgy kódja: GM 2505 Meghirdetés féléve: 5. Össz-óraszám (elm. + gyak.): 28 5. 14 1 1 14 14 Összesen: 14 14 Előfeltétel (tantárgyi kód): GM 1302 Tantárgyfelelős neve: Dr. Végső Károly

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT

ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT PÉLDÁK PÉLDÁK PÉLDÁK PÉLDÁK FOGALOMTÁR ELŐREGYÁRTÁS üzemi jellegű körülmények között acélszerkezetek előállítása,

Részletesebben

1.10 VL. Négyszög légcsatorna. Légcsatorna rendszerek. Alkalmazás: A VL típusjelû, négyszög keresztmetszetû

1.10 VL. Négyszög légcsatorna. Légcsatorna rendszerek. Alkalmazás: A VL típusjelû, négyszög keresztmetszetû Alkalmazás: A VL típusjelû, négyszög keresztmetszetû l é g c s a t o r n a e l e m e k a l k a l m a z á s á v a l a nyomáskülönbség, a légsebesség és a szükséges légtömörség tekintetében többféle igény

Részletesebben

A szerkezet mozgatása daruval

A szerkezet mozgatása daruval A szerkezet mozgatása daruval Az anyagmozgatást, rakodást vagy szerelést végzo daruk a következo alapmozgásokat végezhetik: - teheremelés, süllyesztés - elfordulás - gém billentés - teleszkópozás - haladás

Részletesebben

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer

Részletesebben

Extrudálás alapjai. 1. Műanyagipar helyzete. 2. Műanyag termékgyártás. 3. Alapanyag. 4. A feldolgozást befolyásoló anyagjellemzők. 5.

Extrudálás alapjai. 1. Műanyagipar helyzete. 2. Műanyag termékgyártás. 3. Alapanyag. 4. A feldolgozást befolyásoló anyagjellemzők. 5. Extrudálás alapjai 1. Műanyagipar helyzete 1.1. Múltja 1.2. Jelen 1.3. Várható tendenciák 2. Műanyag termékgyártás 2.1. Termékkel szembeni elvárások 2.2. Alapanyag kiválasztás 2.3. Termékgyártásra való

Részletesebben

10. Szerelés 10.1. A szerelés helye és szerepe a gépgyártástechnológiában

10. Szerelés 10.1. A szerelés helye és szerepe a gépgyártástechnológiában 10. Szerelés 10.1. A szerelés helye és szerepe a gépgyártástechnológiában Gyártási folyamat: mindazon.. Szerelés: a gyártási folyamat ill. a technológiai folyamat azon része, melynek célja egy összetett

Részletesebben

Logisztika A. 2. témakör

Logisztika A. 2. témakör Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel

Részletesebben

Gyártórendszerek Dinamikája. Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok

Gyártórendszerek Dinamikája. Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok GyRDin-02 p. 1/20 Gyártórendszerek Dinamikája Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit!

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! 2.1. Lemezalakító technológiák A lemezalakító technológiák az alkatrészgyártás nagyon jelentős területét képviselik

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

305/2011 EU rendelet ill. 275/2013 kormányrendelet alkalmazása. CREATON Hungary Kft.

305/2011 EU rendelet ill. 275/2013 kormányrendelet alkalmazása. CREATON Hungary Kft. 305/2011 EU rendelet ill. 275/2013 kormányrendelet alkalmazása CREATON Hungary Kft. 1. Kerámia tetőcserepek 2. Sík- és hullámpala 3. Szerelt homlokzatburkolatok Kerámia tetőcserepek Legfontosabb változások

Részletesebben

Technológiai dokumentációk

Technológiai dokumentációk Megmunkálási technológiák NGB_AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak k 13. előadás Összeállította: Dr. Pintér József fogalma: mindazon adatok (rajzok, írásos anyagok) összessége, amelyek a gyártás megkezdése

Részletesebben

Elektromechanikai műszerész Elektromechanikai műszerész

Elektromechanikai műszerész Elektromechanikai műszerész A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

I. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/003 (I. 5.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A műszaki specifikáció: MSZ EN 435- ÉME Tűz és füstgátló szerkezetek esetén Egyéb A megfelelőség-igazolás módozata

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 180 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint A vizsgázó

Részletesebben

A (32/2011. (VIII. 25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM

A (32/2011. (VIII. 25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Autógyártó szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 521 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET 1. Hibamód és hatás elemzés : FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabbtávon megmaradni, melyek gazdaságosan

Részletesebben

Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc

Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc Költséggazdálkodás franzkatona@gmail.com Költséggazdálkodás A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

CNC-forgácsoló tanfolyam

CNC-forgácsoló tanfolyam CNC-forgácsoló tanfolyam I. Óra felosztási terv Azonosító Megnevezése Elmélet 0110-06 0225-06 0227-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános anyagvizsgálatok

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell

Vállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell Vállalatgazdaságtan Minden, amit a Vállalatról tudni kell 1 Termelési rendszer vizsgálata 2 képzeljük el az alábbi helyzetet örököltünk egy gyárat mit csináljunk vele? működtessük de hogyan? Hogyan működik

Részletesebben

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu MŰANYAG

Részletesebben

Dr. Fodor Zita egyetemi docens

Dr. Fodor Zita egyetemi docens Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés

Részletesebben

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II.

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Logisztikai rendszer 2 Általános jellemzők Anyagi jellegű folyamatok Anyagáramlások (helyváltoztatás) (kereskedelem) Anyagátalakulások (fizikai, kémia)

Részletesebben

670 milliszekundumos csomagolási ciklusidő

670 milliszekundumos csomagolási ciklusidő 670 milliszekundumos csomagolási ciklusidő A nagy sebességű T portál és a Tripod nagy dinamikát nyújt kedvező ár/érték aránnyal A Festo nagy sebességű T portálja és a Tripod 30 százalékkal gyorsabb, mint

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2 MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak ALAPFOGALMAK 1. előadás Összeállította: Dr. Pintér József A gyártástechnológia alapfogalmai A gyártástechnológia alapfogalmai 1. Bevezetés 2.

Részletesebben

7. Koordináta méréstechnika

7. Koordináta méréstechnika 7. Koordináta méréstechnika Coordinate Measuring Machine: CMM, 3D-s mérőgép Egyiptomi piramis kövek mérése i.e. 1440 Egyiptomi mérővonalzó, Amenphotep fáraó (i.e. 1550) alkarjának hossza: 524mm A koordináta

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak

Szóbeli vizsgatantárgyak Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Anyag- és gyártásismeret 2. Szakmai ismeret Megjegyzések: 1. Az Anyag- és gyártásismeret vizsgatantárgy szóbeli tételei szóban megválaszolható feladatrészeket tartalmaznak.

Részletesebben

HEGESZTÉSI SZAKISMERET

HEGESZTÉSI SZAKISMERET HEGESZTÉSI SZAKISMERET 1.) Ismertesse az SI mértékrendszer szerinti nyomás, hőmérséklet, mechanikai feszültség stb. mértékegységeket! 2.) Melyek azok a fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságok, amelyek

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Épület- és szerkezetlakatos szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 582 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Make or Buy döntés filozófiája

Make or Buy döntés filozófiája Make or Buy döntés filozófiája Make or Buy döntés lehet: - egy konkét megrendelés esetére, - egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem változnak. A vásárlást kizáró esetek - A kívánt

Részletesebben

ELŐREGYÁRTOTT VB. SZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT

ELŐREGYÁRTOTT VB. SZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT ELŐREGYÁRTOTT VB. SZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT FOGALOMTÁR ÜZEMI ELŐREGYÁRTÁS üzemi jellegű körülmények között vasbeton szerkezetek előállítása HELYSZÍNI

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási

Részletesebben