Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban

Átírás

1 Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban 213. augusztus

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 1 Bevezetés... 9 Adatforrások... 1 Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez11 Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke Az árkedvezmények alakulása Az egészségügyi intézmények működésének közvetlen támogatása Az orvosok továbbképzésére költött tagvállalati források A tagvállalatok kutatás-fejlesztési kiadásai A kormányzati intézkedések várható hatásai a vezetői kérdőívek alapján A tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzáadott érték várható alakulása A cégek foglalkoztatásának várható alakulása A tagvállalatok költségvetési befizetéseinek várható alakulása... 36

3 Vezetői összefoglaló A tanulmányban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) által összefogott tagvállalatok nemzetgazdasági szerepének felmérését és értékelését, árnyékhozzájárulásának összesítését, illetve a szektort érintő kormányzati lépések hatásvizsgálatát végeztük el. A nemzetgazdaságban játszott szerepüket a következő aspektusok mentén vizsgáltuk meg: a vállalatok által megtermelt összes hozzáadott érték a vállalatok nemzetgazdaságba való integráltságukból származó multiplikatív hatásuk: o a hozzáadott érték teremtésére o a munkahelyteremtésre hozzájárulásuk az államháztartási befizetésekhez A tagvállalatok árnyék-hozzájárulását a következő tényezők segítségével elemeztük: árkedvezmények az egészségügyi intézmények, patikák és nagykereskedők részére; az egészségügyi intézmények támogatása gyógyszer-, eszköz- és pénzadományokkal; az orvosok továbbképzésére költött források; a kutatás-fejlesztési célú kiadások. A szektort érintő kormányzati intézkedések hatásainak vizsgálata során a tagvállalatok nemzetgazdaságban játszott szerepük alakulására készítünk előrejelzést. Hozzájárulás a nemzetgazdaság hozzáadott értékéhez A tagvállalatok magyar gazdaságba illeszkedését jól mutatja, hogy az általuk előállított 1 forintnyi hozzáadott értékhez a nemzetgazdaság más területein további 19 forintnyi hozzáadott érték adódik. Az IGYE tagvállalatok közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén együttesen 24,8 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő 212-ben. Ez a magyar gazdaságban előállított teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték (GVA),9 százalékának felelt meg. (1. ábra) A vizsgált tagvállalatok közvetlen hozzájárulása 212-ben 98,1 milliárd forint volt. A közvetlen hatáson túl azonban a nemzetgazdasághoz való teljes hozzájárulásuk ennél lényegesen magasabb, melyet multiplikátor segítségével tudunk megbecsülni. A multiplikatív hatásokat is figyelembe véve a vállalatok által előállított 1 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 19 forintnyi hozzáadott érték 1

4 milliárd forint létrejöttét támogatja, azaz 212-ben 98,1 milliárd forintra további 16,7 milliárd forint jutott. 1. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK MULTI PLIKÁTOR SEGÍT SÉGÉVE L SZÁM ÍTOT T TEL JES HOZZÁ JÁRU LÁ SA A NEM Z ETGAZDA SÁG BA N E LŐÁLLÍTOT T HOZZÁAD OT T ÉRT É KHEZ,79%,96% (28-212),91%,94%,86% Σ 212,1 Mrd Ft Σ 222,3 Mrd Ft Σ 18,8 Mrd Ft Σ 27,4 Mrd Ft Σ 24,8 Mrd Ft 43,3 42,3 45,4 41,8 36,9 67,2 65,7 7,5 57,3 64,9 86,6 11,6 99,4 16,5 98, ,%,8%,5%,3%,% Indukált hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Közvetlen hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) A tagvállalatok a nagykereskedői profiljuk mellett szorosan integrálódtak a magyar gazdaságba, partneri kapcsolataik révén erős tovagyűrűző hatásokkal bírnak a gazdaság más szereplőire. A tagvállalatok fejlődése vagy esetleges hanyatlása ennek megfelelően a cégek közvetlen szerepénél erőteljesebb hatással jár a gazdaság egészére. A tagvállalatok nemzetgazdaságba való integráltságukból származó foglalkoztatási multiplikatív hatása A tagvállalatok magyarországi foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásuk is jelentős, a tagvállalatoknál létesülő 1 munkahely további 5 állás létrejöttéhez/megtartásához járul hozzá a magyar gazdaságban. Így a 244 foglalkoztatotton túl további 145 magyar család megélhetéséhez járulnak hozzá. (2. ábra) A tagvállalatoknál magasan kvalifikált, túlnyomó többségében felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót foglalkoztatnak, továbbá a kutatás-fejlesztésben dolgozók aránya nemzetgazdasági szinten is kiemelkedően magas. A multiplikátor úgy értelmezhető, hogy az IGYE tagvállalatainál létesülő minden második állás nemzetgazdasági szinten további egy munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja. Vagyis a tagvállalatoknál létrehozott állások a beszállítói/partneri kapcsolatok 2

5 révén, valamint a munkavállalói jövedelmek elköltésének hatására,51 újabb munkahely létesítését/megtartását támogatják. 2. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOKNAK MULTIPLIKÁTOR SE GÍ TSÉGÉVEL SZÁMÍTOT T TE L JES FOG LALKOZTATÁSI HATÁ S A (28-212) Σ állás Σ állás Σ 3 69 állás Σ állás Σ 3 89 állás Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Indukált foglalkoztatás A tagvállalatok munkavállalói állományába összesen 244 fő tartozott 212-ben. Nemzetgazdasági szinten a cégekhez kapcsolódó foglalkoztatás a multiplikatív hatások miatt ennél jóval jelentősebb. Az elemzésbe bevont társaságok összesen 389 munkahely létrehozásában/megtartásában játszottak szerepet. A tagvállalatok foglalkoztatásában jelentős változások történtek 212-ben, 28-hoz viszonyítva a versenyszférában alkalmazottak létszáma 6,9 százalékkal csökkent, a vizsgált vállalatoknál ennél jelentősen nagyobb csökkenés volt, 16,5 százalékos. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak negyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel 212-ben, míg ez az arány a tagvállalatok esetében megközelítette a 9 százalékot, ami rendkívül magas. Emellett dolgozóik 1 százaléka kutatás-fejlesztési területen tevékenykedett, ami szintén kiemelkedően magas. A tagvállalatok hozzájárulása az államháztartási befizetésekhez A tagvállalatok magyarországi tevékenységük révén összességében 66,5 milliárd forinttal gyarapították 212-ben a költségvetés bevételeit, ami 6,5 milliárd forinttal meghaladja a 28-as befizetéseket. (3. ábra) A vizsgált időszakban az egyes befizetések nagysága a változó gazdasági és jogi környezetnek megfelelően módosult. (3. ábra) 3

6 milliárd forint 211-ben a 84,5 milliárd forintos összes befizetésben az ágazati különadók növekedtek meg rendkívüli mértékben, míg a személyi jövedelemadóból származó bevételek a jogszabályi környezet változása és a leépítések miatt jelentősen csökkentek. 3. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK ÁLLAMHÁZTARTÁ SI BE FIZETÉSEI R ÉSZLETES BONTÁ SBA N (28-212) Σ 84,5 Mrd Ft 7,1 Σ 73,1 Mrd Ft Σ 7,5 Mrd Ft 6,1 6,5 Σ 66,5 Mrd Ft Σ 6 Mrd Ft 6,8 5,7 51, 33,1 35,9 24,9 36,3 Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.) Ágazati különadók Társadalombiztosítási járulékok ,1 13,5 13,2 13,3 12,4 9,7 11,2 11,3 6, 5,2 6,7 6,5 6,3 7,1 5, Személyi jövedelemadó Nettó áfa befizetés 212-ben az új finanszírozási technika bevezetése, a támogatás-volumen szerződések felülvizsgálata és a gyógyszerkassza megvágása (212-es teljesítése 61,4 milliárd forinttal elmaradt a 211-estől) következtében jelentősen csökkent a vállaltok különadó befizetése. A létszámleépítés miatt pedig a bérekhez kapcsolódó befizetések (személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok) csökkentek. A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai Az árnyék-hozzájárulásokkal a tagvállalatok az ellátórendszer folyamatos működését segítik. Az árkedvezményekkel, az adományokkal és támogatásokkal a kórházak, a gyógyszer-nagykereskedők és a patikák terheit csökkentik, a továbbképzésekl, rendezvények szervezésével és az aktív kutatás-fejlesztési tevékenységükkel az ellátórendszer humánerőforrásának szakmai felkészültségéhez és itthon tartásához járulnak hozzá. A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai fokozatosan növekedtek, 212-ben már 4,5 milliárd forintot tettek ki, mely az összesített árbevétel 11,4 százaléka. (4. ábra) Az árkedvezmények mértéke a vizsgált öt év alatt megtriplázódott, az ellátórendszer számára nyújtott kedvezmények mértéke 212-ben meghaladta a 1 milliárd forintot. (4. ábra) 211-ben a tagvállalatok bruttó kibocsátásuk 3,2 százalékát, arányaiban a nemzetgazdasági átlag közel hatszorosát fordították kutatás-fejlesztési célokra. (5. ábra) 4

7 milliárd forint A tagvállalatok különböző csatornákon teljesített árnyék-hozzájárulásai a vizsgált időszakban folyamatosan növekedett, összesített értéke 212-ben elérte a 4,5 milliárd forintot. Ez az összeg a vizsgálatba bevont cégek összesített árbevételének ben 8,5; ben 1, 212-ben már 11,4 százalékát tette ki. Eleinte a kutatás-fejlesztési kiadások nőttek jelentősen, míg az árkedvezmények a vizsgált időszakban megtriplázódtak. A gazdasági válság idején a nagyobb arányú árkedvezmények különösen számottevő segítséget jelenthettek a gyógyszer-nagykereskedők, a patikák és az ellátórendszer számára. Még 212-ben is az árkedvezmények fele az ellátórendszerben jelentkezett, ennek mértéke már 1,6 milliárd forint, az öt év alatt közel háromszorosára nőtt nominál értéken számolva. A támogatásba fogadott patikai készítmények árához nyújtott kedvezmény is a vizsgált időszak alatt megtriplázódott, 212-ben már 6,7 milliárd forintot tett ki. 4. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK ÁRNYÉ K-HOZZÁ JÁ RULÁ SAINAK ÖS SZESÍTET T ÉRTÉ KE Σ 29,1 Mrd Ft Σ 3,8 Mrd Ft 12,8 14,6 4,1 4,2 4,5 3,2 Σ 36, Mrd Ft 16,8 4,6 3,2 7,6 8,8 11,4 Σ 35,5 Mrd Ft 11,5 4,8 3, 16,1 Σ 4,5 Mrd Ft 11,9 4, 2,6 22, Kutatás - fejlesztés Orvos-továbbképzések, szakmai rendezvények, prevenció támogatása Adományok és pénzbeli támogatások egészségügyi intézmények részére Árkedvezmények A kutatás-fejlesztés kiadások a kutatásokban részt vevő orvosok hazánkban tartását segíti, mivel a klinikai vizsgálatok vezetése szakmai presztízst, új ismereteket és nem utolsósorban többletjövedelmet biztosít a doktorok számára. Továbbá sokszor az állam helyett végzik az orvosok tovább-képzését, támogatnak szakmai rendezvényeket, az erre költött összes forrás 4 és 5 milliárd forint között mozgott a vizsgált időszakban. 5

8 5. ÁBRA: EGYES NE M ZETGA ZDA SÁG I ÁGAK KUTATÁS-FEJLESZTÉSI RÁ FORDÍTÁ SAI A SZE KTOR BRUT TÓ K IBOCSÁTÁSÁ NAK SZÁZA L ÉKÁBA N (211) IGYE tagvállalatok 3,2% Vegyi anyag, termék gyártása és gyógyszergyártás 2,6% Szolgáltatási szektor Nemzetgazdasági átlag Feldolgozóipar Számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berend., gép, gépi berend., közúti jármű, egyéb jármű gyártása Mezőgazdaság Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás és vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés,7%,6%,5%,4%,1%,1%,% % 1% 2% 3% 4% A cégek bruttó kibocsátásának (értékesítés nettó árbevétele és az aktivált saját teljesítmények összege) arányában mért kutatás-fejlesztési ráfordításaik nemzetgazdasági összehasonlításban kiemelkedően magasak. A vizsgált vállalkozások 211-ben bruttó kibocsátásukhoz viszonyítva 3,2 százalékot, a nemzetgazdasági átlag közel hatszorosát fordították kutatás-fejlesztési célokra. Kormányzati intézkedések várható hatásai Tekintve, hogy a jövőbeni Kormányzati döntésekről nem rendelkezünk elegendő információval, azok hatásai nehezen becsülhetők. A bejelentett kormányzati döntések hatására a tagvállalatok várakozásai alapján becsült hozzáadott érték 212-höz képest várhatóan kismértékben csökken (6. ábra). A foglalkoztatottak száma a vezetői beszámolók alapján további 4 fővel csökken de nem kizárható ennél drasztikusabb mértékű csökkenés sem, a multiplikatív hatást is figyelembe véve nemzetgazdasági szinten legalább 6 munkahely megszűnésére lehet számítani (7. ábra). A tagvállalatok államháztartási befizetései várhatóan milliárd forint körül alakul az elkövetkezendő években (8. ábra). A tagvállalatok adatszolgáltatásaiból nyert információk alapján várható hatások figyelembe vételével a 212-es adatokat továbbvezettük a es üzleti évekre, majd becslést készítettünk a cégekhez köthető hozzáadott érték alakulásáról. A várt árbevétel-kiesés, valamint az ennek hatására meghozott költségcsökkentő intézkedések miatt a tagvállalatok 6

9 milliárd forint együttes hozzáadott értéke már 212-ben is számottevően csökkent, és várhatóan kismértékben tovább csökken majd az elkövetkezendő években. 6. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K M U LTIPLI KÁTOROK SEGÍT SÉGÉVE L SZÁMÍTOT T TELJES HOZZÁ JÁRU LÁ SA A NEMZETGA ZDA SÁGBA N E LŐÁ LLÍTOT T HOZZÁA DOT T ÉRTÉKHEZ - A VEZETŐI KÉ RDŐÍV AD ATAIBÓL SZÁMÍTOT T VÁ R HATÓ PÁLYA ( ) ,96%,91%,94%,79% Σ 212,1 Σ 27,4 Σ 222,3 Σ 18,8 43,3 42,3 45,4 36,9 67,2 65,7 7,5 57,3,86%,82%,77% Σ 24,8 Σ 22,6 Σ 22,7 41,8 41,3 41,3 64,9 64,2 64,2 1,%,8%,6%,4% 5 86,6 11,6 99,4 16,5 98,1 97,1 97, Indukált hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Közvetlen hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely),2%,% A tagvállalatok adatai szerint 212-ben közel 25 fős létszámleépítést hajtottak végre. Ezen felül a vezetők adatszolgáltatása alapján további 4 fő elbocsátása várható 214 végéig, a multiplikatív hatást figyelembe véve közel 6 munkahely került veszélybe. 7. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K MULTIPLI KÁTOROK SEGÍTSÉ GÉVE L SZÁMÍTOT T TELJES FOG LA LKOZTATÁSI HATÁ SA - A VEZETŐI KÉ R DŐÍV AD ATAIBÓL SZÁMÍTOT T VÁRHATÓ PÁLYA ( ) Σ Σ Σ 3 69 Σ Σ 3 89 Σ 3 83 Σ Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Indukált foglalkoztatás 7

10 milliárd forint Az adatok frissítését követően 213-ra és 214-re vonatkozóan is kisebbre becsülhető az államháztartási befizetések. Az áfa a csekély mértékű változásának hátterében a belföldi értékesítés nettó árbevételének mindössze,6 százalékosra becsült változása áll. A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok csökkenését a létszámleépítés indokolja. Az ágazati különadók alakulását a várt támogatott gyógyszerek értékesítésének és az orvoslátogatók számának várható csökkenése magyarázza. 8. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK ÁLLAMH ÁZTARTÁ SI BE FIZETÉSE I RÉSZLETES BONTÁ SBA N - A VEZETŐI KÉRD ŐÍV ADATAIBÓL SZÁMÍTOT T VÁ RH ATÓ PÁLYA ( ) Σ 84,5 7,1 Σ 7,5 Σ 73,1 6,1 6,5 Σ 66,5 Σ 6,3 Σ 65,2 Σ 63, 6,8 6,8 5,7 6,8 51, 33,1 35,9 24,9 36,3 35,2 34,9 13,1 13,5 13,2 13,3 12,4 12,2 1,9 9,7 11,2 11,3 6, 5,2 5,2 4,6 6,7 6,5 6,3 7,1 5,8 5,8 5, Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.) Ágazati különadók Társadalombiztosítási járulékok Személyi jövedelemadó Nettó áfa befizetés 8

11 Bevezetés Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) 25 nemzetközi hátterű, innovatív készítményeket fejlesztő és előállító gyógyszergyártó cég hazai leányvállalatait fogja össze. Ezek a vállalatok jelenlétükkel, tevékenységeikkel részt vesznek a magyar nemzetgazdaságban keletkező jövedelmek és hozzáadott érték előállításában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy munkahelyeket biztosítanak, árukat és szolgáltatásokat vásárolnak a hazai gazdaság más szereplőitől, így közvetve további munkahelyek létrejöttét, megtartását támogatják. A hozzáadott érték gazdasági értelemben nem más, mint a cég által az adott időszakban értékesített termékek, valamint a készletváltozások pénzbeli értékének összege csökkentve az anyagjellegű ráfordításokkal. Egyszerűbben fogalmazva a bruttó hozzáadott érték az adott időszakban megtermelt/értékesített áruk és szolgáltatások közvetlen anyagjellegű költségein felüli többlet. Ez a többlet nyújt fedezetet a munkavállalók jövedelmeinek kifizetésére, a működés fenntartásához szükséges eszközök pótlására, valamint a cégek tulajdonosainak profitja is e forrásból származik. A hozzáadott érték terhére kifizetett, a munkavállalókat és a tőketulajdonosokat illető jövedelmek egy részét vonja el az állam különböző adók, járulékok és egyéb befizetési kötelezettségek formájában. Látható tehát, hogy a hozzáadott érték alakulása kulcsfontosságú mind a munkavállalók, mind a tőketulajdonosok, mind az állam számára, hiszen jövedelmeik tartósan nem szakadhatnak el a közvetlen termelési költségeken felüli többlet értékétől. Ha a gazdasági szereplők (munkavállalók, tőketulajdonosok, állam) mégis huzamosabb időn keresztül a megtermelt hozzáadott értéket megközelítő vagy annál nagyobb összeget vonnak ki a cégből, akkor megkezdődik a vagyonvesztés, a termeléshez használt eszközök fokozatos felélése. Ennek következtében a vállalatok működésük fenntartása érdekében idővel pótlólagos tőkebevonásra kényszerülhetnek vagy ennek hiányában megszűnhetnek. A fenti érvelés fonalát követve építettük fel kutatásunk eredményeinek frissítését 211. és 212. évek tekintetében, illetve készítettünk becslést 213. és 214-re. A frissített kutatás eredményeinek ismertetését a tagvállalatok által ismételten kitöltött adatlapokra, kérdőívekre, valamint a vállalati beszámolókra alapozzuk. A kutatásunkból azon tagvállalatok, amelyek korábban még nem voltak tagjai az egyesületnek (2 vállalat) kimaradtak, illetve azon vállalatok, amelyek régebben sem vettek részt a kutatásba, és most is jelezték, hogy továbbra sem kívánnak egyedi adatokat szolgáltatni (2 vállalat). Az első fejezetben 23 IGYE-tagvállalat auditált éves beszámolóiból származó adatok felhasználásával becslést készítünk a cégek közreműködésével a magyar gazdaságban létrejövő hozzáadott érték összegéről, a multiplikátorokkal számítva. Emellett figyelmet fordítunk az IGYE-tagvállalatokhoz köthető foglalkoztatásra, valamint összegezzük a cégek által különböző jogcímeken teljesített költségvetési befizetéseket. A vállalatok működésének teljes nemzetgazdasági hatásáról is becsléssel szolgálunk, amihez az angolszász országokban 9

12 elterjedt hatásvizsgálati módszertant alkalmazzuk. Az elemzés e szakaszában a közötti időszak tényadatait vizsgáljuk, amiket a fentiekben leírt becslésekkel egészítünk ki. Az elemzés második fejezetében a tagvállalatok körében végzett adatgyűjtésre alapozva ismertetjük a 21 gyártó szerepét az egészségügyi rendszer fenntartásában, a gyógyszerellátási láncban, valamint a hazánkban megvalósuló gyógyszeripari kutatásfejlesztés területén. A felsorolt csatornákat összességében a tagvállalatok nemzetgazdasági árnyék-hozzájárulásainak nevezzük. Az elnevezést az indokolja, hogy a kimutatott kiadások jelentős hányada ugyan tartalmilag a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulást jelent, ám a hivatalos statisztikák ezeket egyáltalán nem vagy csupán részben képesek megragadni. A záró részben pedig az újonnan kitöltött vezetői kérdőívek segítségével két elemzési feladatot mutatunk be. Egyrészt pillanatképet alkotunk arról, hogy a vállalatvezetők miként értékelik cégük jelenlegi helyzetét. Másrészt a várakozásokra vonatkozó kérdések segítségével felmérhetők a kormányzati intézkedések hatásai. A kormányzati intézkedések valószínűsíthető következményeit az első fejezetben vizsgált gazdasági mutatókra nézve számszerűsítjük (hozzáadott érték, foglalkoztatás, költségvetési bevételek). Adatforrások A tanulmány elkészítése során hivatalos, nyilvánosan is elérhető statisztikai adatokra, valamint az IGYE tagvállalatainak körében lebonyolított adatgyűjtés eredményeire támaszkodtunk. A 25 tagvállalat közül 19 cég adatait vettük figyelembe, azon vállaltok adataira alapoztuk az elemzést, amik a korábbi felmérésben is részt vettek. Mivel gyakorlatilag a teljes tagvállalati kör eleget tett adatszolgáltatási felhívásunknak, ezért a hiányzó vállalatok adatait a mintából becsült értékekkel helyettesítettük azokon a területeken, ahol erre szükség és lehetőség nyílt. A főbb felhasznált adatforrások: - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat Elektronikus beszámoló a vállalatok évi beszámolói. - A Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisában közzétett gazdaságstatisztikai adatok. - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatai. - Frissített vállalati adatgyűjtés az IGYE tagvállalatainak körében. Ezen adatforrásokon kívül következtetéseink megalapozásához, megerősítéséhez további nyilvánosan elérhető adatokat is igénybe vettünk, melyekre felhasználásuk helyén lábjegyzetben hivatkozunk. 1

13 Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez E szakaszban a vállalati adatszolgáltatásokra, valamint a tagvállalatok nyilvános éves beszámolóiból származó adatokra támaszkodva értékeljük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Az elemzés során elsődlegesen a magyar gazdaságban keletkező bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added GVA) számszerűsítésére koncentráltunk, mivel ez a mutató a gazdasági teljesítmény nemzetközileg leginkább elfogadott mércéje, és ez képezi a bruttó hazai össztermék (Gross Domestic Product GDP) számításának alapját is. Gazdaságstatisztikai fogalmakkal leírva a bruttó hozzáadott érték nem más, mint a termelést végző egységek bruttó kibocsátásának és folyó termelőfelhasználásának különbözete. Mind a bruttó kibocsátás, mind a folyó termelőfelhasználás megfeleltethető a vállalatok szokásos eredménykimutatásából bizonyos soroknak, e megfeleltetéseket a számítás lépéseit leíró táblázatban kapcsos zárójelek jelölik. + Értékesítés nettó árbevétele + Bruttó kibocsátás + Aktivált saját teljesítmények Folyó termelőfelhasználás Anyagjellegű ráfordítások = Bruttó hozzáadott érték (GVA) + Termékadók/-támogatások egyenlege (fogyasztási adók) = Bruttó hazai termék (GDP) A bruttó hozzáadott értéket megnövelve az adott vállalat által a költségvetésbe befizetett fogyasztási jellegű adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó, egyéb fogyasztást terhelő adók) összegével becslést nyerhetünk a céghez kapcsolható bruttó hazai össztermékre. Hangsúlyozandó, hogy bár számításaink során a hivatalos statisztikai szolgálat által alkalmazott módszertant 1 követtük, a vállalati szintű adatokból számított hozzáadott értéket mégis nyers becslésként szükséges kezelni. Ennek oka, hogy megfelelő információk hiányában nem állt módunkban azokat a korrekciókat elvégezni, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai alkalmaznak a GVA és a GDP számítása során. Összességében ennek ellenére úgy véljük, hogy hivatalos statisztikák hiányában az IGYE tagvállalatainak igen heterogén csoportjára vonatkozóan az általunk alkalmazott eljárás a lehető legjobb becslést biztosítja. 1 Központi Statisztikai Hivatal [29]: GNI Inventory 2.1 Magyar nyelvű változat. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. (letöltve: 211. május 18.). 11

14 milliárd forint Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása A tagvállalatok és kapcsolódó cégeik a vizsgált időszakban jelentős értékkel járultak hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez. A cégek által közvetlenül előállított hozzáadott érték nominál értéken 1 milliárd forint körül stabilizálódott, de 21-es áron számolva a 212-es 98,1 milliárd forintos bruttó hozzáadott érték mindössze 92,3 milliárd forintnak felel meg, ami 7,2 százalékos csökkenés reálértéken. 9. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK KÖZVET LE N HOZZÁ JÁRU LÁSA A NEM ZETGAZDA SÁG BAN ELŐÁ LLÍTOT T BRUT TÓ HOZZÁADOT T É RTÉKHEZ (28 212) ,5 217,9 328,9 227,3 351, 359,2 351,3 251,6 252,7 253, ,6 11,6 99,4 16,5 98, Bruttó kibocsátás Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték (GVA) Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Az IGYE-tagvállalatok a vizsgált öt évben mért közel 1 milliárd forintos közvetlen hozzájárulásukkal (nominál értéken) a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték,4,5 százalékát állították elő (1. ábra). Ez a hozzáadottérték-tömeg nagyságrendileg megfelel a textil-, ruházati- és bőrtermékgyártás által megtermelt többletnek. A vállalatoknál keletkező bruttó hozzáadott érték elsődlegesen a munkavállalók és a tőketulajdonosok között oszlik meg, az elemzés e szintjén eltekintünk az állami újraelosztás hatásaitól. Ennek megfelelően a 1. ábrán a munkavállalói és tőkejövedelmek az adók, járulékok és egyéb elvonások előtti bruttó értékeket jelölik. A bruttó munkavállalói jövedelem összege nominál értéken 211-ig jelentősen nem változott, majd 212-ben csökkent. A hozzáadott érték kezdeti növekedése a tőkejövedelem emelkedésében csapódott le. E hipotetikus kép alapján úgy tűnhet, hogy a vállalatok nyereségessége a hozzáadott érték növekedésével párhuzamosan javult. Ám ez valójában téves következtetés, mivel a 1. ábrán bemutatott bruttó értékek nem tükrözik az állam által végrehajtott elvonásokat. 12

15 milliárd Ft 1. ÁBRA: A MEGTERME LT B RUT TÓ HOZZÁADOT T ÉRT ÉK ELSŐD LEGES E LOSZTÁ SA ,46%,43%,45%,41%,38% Σ 11,6 Mrd Ft Σ 99,4 Mrd Ft Σ 16,5 Mrd Ft Σ 98,1 Mrd Ft Σ 86,6 Mrd Ft 56,5 53,6 62,5 42,9 59,6,5%,4%,3%,2% ,7 45,2 45,8 44, 38,6,1% Bruttó tőkejövedelem Bruttó munkavállalói jövedelem Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján,% Az állami újraelosztás az elsődleges jövedelemelosztás fent leírt képét jelentősen módosítja. Ha a bruttó hozzáadott értékhez hozzáadjuk az államot illető termékadókat (jelen esetben a tagvállalatok nettó áfabefizetéseit), akkor megkapjuk a cégek által előállított bruttó hazai termék (GDP) értékét. A termékadók mellett állami bevételt jelentenek a munkavállalói és a tőkejövedelmeket érintő elvonások is. Ezt a két tételt figyelembe véve látható, hogy az állam a tagvállalatok által a hazai gazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték jelentős részét, míg 21-ben közel 7 százalékát, addig 211-ben már 74,4 százalékát központosította. A gyógyszerkassza 212-es csökkentése, valamint a gyártók reakciója miatt (leépítés) 212-ben az állami bevételek már csak 64 százalékát adták GDP-nek (11. ábra). 11. ÁBRA: A MÁSOD LAG OS JÖVEDE LEME LOSZTÁ S LEVE ZETÉSE (212) 59,6 Mrd Ft 61% 38,6 Mrd Ft 39% 66,5 Mrd Ft 64% 21 Mrd Ft 2% 16,5 Mrd Ft 16% Bruttó munkavállalói jövedelem Bruttó tőkejövedelem Nettó munkavállalói jövedelem Nettó tőkejövedelem Állami bevételek Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján 13

16 milliárd Ft Megfigyelhető, hogy az állami elvonás aránya 28. és 211. között a vállalatokhoz közvetlenül kapcsolódó bruttó hazai termékből fokozatosan emelkedik, ennek következtében nominál értéken 21-ig a nettó tőkejövedelem és a nettó munkavállalói jövedelem gyakorlatilag stagnált, majd 211-ben drasztikusan lecsökkent a nettó tőkejövedelem az állami bevételek növekedése miatt (12. ábra). 212-ben az állami bevételek aránya 211-hez képest lecsökkent, ennek következtében a nettó tőkejövedelem megemelkedett, míg a nettó munkavállalói jövedelem a létszámleépítések hatására csökkent. A nettó munkavállalói jövedelem 28-ban és 212-ben is nominál értéken 21, milliárd forint volt, ugyanakkor reálértéken vizsgálva a 212-es érték 11,4 százalékkal alacsonyabb, mint a 28-as. A nettó tőkejövedelem esetében nominál értéken tapasztalt 4,2 milliárd forintos növekedés, pedig 18,8 százalékos növekedésnek felel meg 28 és 212 összehasonlításában. Ugyanakkor az állami bevételeknél a 28-es és a 212-es adatokban tapasztalt 6,5 milliárd forintos növekedés reálértéken 1,8 százalékos csökkenésnek felel meg. 12. ÁBRA: A TERMÉKADÓK ÉS TÁMOGATÁ SOK EGYE NLEGÉVEL M EGNÖVE LT BRUT TÓ HOZZÁ ADOT T É RTÉK (VAGYIS A GDP) MÁSOD LAG OS E LOSZTÁ SA Σ 93,3 Mrd Ft 6,3 Mrd Ft 64,6% Σ 18,2 Mrd Ft 7,5 Mrd Ft 65,2% Σ 15,6 Mrd Ft 73,1 Mrd Ft 69,3% Σ 113,6 Mrd Ft Σ 14, Mrd Ft 84,5 Mrd Ft 74,4% 66,5 Mrd Ft 64,% 12,3 17,2 11,1 4,4 16,5 21, 2,5 21,3 24,6 21, Nettó munkavállalói jövedelem Nettó tőkejövedelem Állami bevételek Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások Az eddigiekben a tagvállalatok éves beszámolóiból származó adatok segítségével értékeltük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez, ezt a csatornát közvetlen hatásként értelmezve. Ám a közvetlen hatás nem ragadja meg teljes mértékben a vizsgált cégek tényleges nemzetgazdasági szerepét. Ennek oka, hogy a vállalatok a magyar gazdaság szerves részét képezik azáltal, hogy működésükhöz hazai vállalkozásoktól vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, illetve munkavállalóik belföldön költik el jövedelmük jelentős részét. A teljes kép biztosításához ezért figyelembe kell vennünk a vállalatok között fennálló gazdasági 14

17 kapcsolatok útján jelentkező közvetett, valamint a jövedelmek belföldi elköltésével realizálódó indukált hatásokat is. Alkalmazott módszertanunk az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kormányzati döntés-előkészítésre használt makrogazdasági hatásvizsgálatok eljárásait követi. 2 Ezek alapját a statisztikai hivatalok által egységes módszertani alapelvek felhasználásával elkészített input-output táblázatok (magyar elnevezéssel ágazati kapcsolatok mérlege) képezik, melyekből a közgazdasági Nobel-díjjal elismert Vaszilij Leontyev eljárásával számíthatók az egyes gazdasági ágazatokra jellemző multiplikátorok. A multiplikátorok az input-output táblázatok pontos tartalmától függően nagyon rugalmasan alkalmazhatók különböző gazdasági hatások értékelésére. Elemzésünk során a lehetséges hatásokat két csatornán keresztül vettük figyelembe. A közvetett (indirekt) hatások a vállalkozások közötti beszállítói, partneri kapcsolatokon keresztül realizálódnak. Az IGYEtagvállalatok költségei más hazai vállalkozások számára bevételt biztosítanak, amelyeknél ezen összeg anyagjellegű ráfordításokon felüli része szintén hozzáadott értékként jelentkezik. A megtermelt hozzáadott értékből ezek a cégek is bért fizetnek alkalmazottaiknak, beruháznak, adóznak és profitot termelnek a tőketulajdonosok számára. Emellett a magyar gazdaságra gyakorolt teljes hatás számítása során figyelembe vettük azon indukált hatásokat is, melyek azáltal jönnek létre, hogy az IGYE-tagvállalatok munkavállalói jövedelmük jelentős részét belföldön költik el. A munkavállalók fogyasztási kiadásai jórészt belföldi cégek bevételét és hozzáadott értékét gyarapítják, ami munkahelyek létesülését/megtartását, valamint az állami adóbevételek növekedését teszi lehetővé. A közvetlen, közvetett és indukált hatások a multiplikátorok adatforrását képező táblázatok részletezettségének megfelelően minden nemzetgazdasági ágazatra kiszámíthatók és összegezhetők. A multiplikátor értéke e három hatás összege, így megmutatja, hogy az adott ágazatban megtermelt egységnyi hozzáadott érték átlagosan milyen tovagyűrűző hatásokkal jár, melyek következében a nemzetgazdasági szintű hozzáadott érték végül egységnyinél többel emelkedik meg. Más szavakkal, a multiplikátor értéke azt fejezi ki, hogy az egy adott ágazatban előállított egységnyi hozzáadott értékhez milyen mértékben kapcsolódnak a nemzetgazdaság más ágazatai és ezekben mekkora hozzáadott érték létrejöttét támogatja a vizsgált szektor. Az IGYE-tagvállalatok változatos működési jellemzői és statisztikai besorolásai miatt nehéz pontosan meghatározni, hogy mely ágazat értékei a leginkább jellemzőek e cégcsoportra. A cégek hazai tevékenységét, gazdasági funkcióit és statisztikai célú besorolásait megismerve úgy véljük, hogy a vállalkozások profilja rengeteg pozitív externális hatásuk (kutatás-fejlesztés, egészségi állapot javításán keresztül elért jóléti hatások) mellett tartalmilag leginkább a nagykereskedelmi tevékenységhez áll közel. A 2 A leghasznosabb példa: The Scottish Government [211]: Input-Output Methodology Guide Version 1 May 211. The Scottish Government Input-Output team, Edinburgh. (letöltve: 211. május 18.). A multiplikátorok értelmezése: (letöltve: 211. május 18.). 15

18 Máshova nem sorolt gépek, berendezések Szárazföldi és csővezetékes szállítás Nagykereskedelem Kiskeresk. járműkeresk. nélkül Mezőgazd. és vadgazd. termékek és szolg. Építőipari tevékenység Szálláshelyszolg., vendéglátás Élelmiszerek és italok GVA multiplikátor értéke hozzáadott értékre gyakorolt közvetett és indukált hatások számszerűsítéséhez ezért a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorait használtuk fel. A multiplikátorok kiszámítása során alapadatként a Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb, 28-as input-output táblázatokra támaszkodtunk. A táblázatokból számított értékek az adatok vonatkozási ideje ellenére is reális becslést biztosítanak, mivel a korábbi hivatalos publikációkkal való összevetés tapasztalatai szerint az ágazati kapcsolatok szerkezete 5-6 éves időtávon csupán kismértékben változik. Szemléltetés és az ágazatok összehasonlítása céljából bemutatjuk a számított multiplikátorokat a versenyszféra korábban ismertetett foglalkoztatottjainak ágazati példáján keresztül (13. ábra). 13. ÁBRA: A NEM ZETGAZDA SÁG KORÁBBA N BEMUTATOT T FOG LA LKOZTATOT TJAI ÁGAZATÁNA K GVA MULTIPLI KÁTORA (28) , 2,1 2,1 2,1 2,1 2,2 2,5 3,7 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás A hozzáadott érték multiplikátor 2,1-es értékét tehát úgy értelmezhetjük, hogy az IGYEtagvállalatok 1 milliárd forintnyi hozzáadott értéke összesen 2,1 milliárd forintnyi hozzáadott érték létrejöttét segíti elő nemzetgazdasági szinten. Vagyis az e cégeknél megjelenő 1 milliárd forint hozzáadott érték átlagosan további 1,1 milliárd forint hozzáadott érték keletkezéséhez járul hozzá a magyar gazdaság más ágazataiban. Az IGYE-tagvállalatok nem személyi jellegű kiadásainak meghatározó része az ingatlanok és egyéb eszközök bérlése formájában, valamint rezsiköltségként, illetve kutatás-fejlesztési, szakértői és marketingszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan merül fel. Gazdasági kapcsolataik révén a tagvállalatok tehát elsősorban az e területeken működő vállalkozások értékteremtését támogatják. A tagvállalatok által megtermelt 98,1 milliárd forintos 16

19 milliárd forint közvetlen hozzájáruláshoz, további 64,9 milliárd forint a közvetett és 41,8 milliárd forint az indukált hozzájárulás adódott 212-ben (összesen 16,7 milliárd forint). 14. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K MULTIPLI KÁTOR SEG ÍTSÉGÉ VE L SZÁMÍTOT T TEL JES HOZZÁ JÁRU LÁ SA A NEM ZETGAZ DA SÁG BA N E LŐÁLLÍ TOT T HOZZÁAD OT T ÉRTÉ KHEZ ,79%,96%,91%,94%,86% Σ 212,1 Mrd Ft Σ 222,3 Mrd Ft Σ 18,8 Mrd Ft Σ 27,4 Mrd Ft Σ 24,8 Mrd Ft 43,3 42,3 45,4 41,8 36,9 67,2 65,7 7,5 57,3 64,9 1,%,8%,5%,3% 5 86,6 11,6 99,4 16,5 98, ,% Indukált hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Közvetlen hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Ennek következményeképp minden, a cégeket érintő pozitív és negatív gazdasági változás, gazdaságpolitikai döntés számottevő tovagyűrűző hatással járhat más vállalkozásokra, azok foglalkoztatási képességére és a tőlük származó adóbevételekre is. A szektor fejlődését ösztönző és gátló lépések reális megítéléséhez tehát elengedhetetlenül szükséges a közvetlen hatásokon túlmenően a tovagyűrűző hatások figyelembevétele is. A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe Mint korábban bemutattuk, a vállalkozásokban létrejövő bruttó hozzáadott érték képezi a tőkejövedelmek, a bérfizetés és ezeken keresztül az állami adóbevételek alapját. Láthattuk, hogy ebből a hozzáadott értékből a tagvállalatok munkavállalóinak közvetlenül több mint 2 milliárd forint nettó jövedelme származik, melynek túlnyomó részét a magyar gazdaságban költik el. A következőkben a multiplikátorok már bemutatott módszertanát alkalmazzuk a foglalkoztatási hatások felmérése érdekében. A becslés keretében összegezzük a tagvállalatok közvetlen foglalkoztatását, a számukra árukat szállító és szolgáltatásokat nyújtó partnercégeknél támogatott álláshelyeket, valamint az alkalmazottak jövedelmének elköltése által támogatott munkahelyeket. A tagvállalatokhoz kapcsolódó tovagyűrűző foglalkoztatási hatásokat a hozzáadott értéknél bemutatott indoklásnak megfelelően e 17

20 Kiskeresk. járműkeresk. nélkül Nagykereskedelem Építőipari tevékenység Szárazföldi és csővezetékes szállítás Élelmiszerek és italok Máshova nem sorolt gépek, berendezések Mezőgazd. és vadgazd. termékek és szolg. Szálláshelyszolg., vendéglátás foglalkoztatási multiplikátor értéke szakaszban is a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorával számszerűsítjük. A 15. ábra szemlélteti a foglalkoztatási multiplikátorok frissített (28-as) értékét. 15. ÁBRA: A NEM ZETGAZDA SÁG TÍZ L EGNAGYOBB FOG LALKOZTATÓNA K SZÁMÍTÓ, VERSE NYSZFÉRA ÁLTA L D OMINÁLT ÁG AZATÁNAK FOG LALKOZ TATÁSI MULTIP LIKÁTOR A (28) 3 2 1,4 1,5 1,5 1,9 1,9 2, 2, 2,1 1 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepét számszerűsítő 1,5-ös foglalkoztatási multiplikátor elmarad a korábban alkalmazottól, akárcsak a többi ágazaté. A multiplikátor úgy értelmezhető, hogy a vizsgált cégeknél létesülő minden állás nemzetgazdasági szinten 1,51 munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja. Vagyis a tagvállalatoknál létrehozott két állás a beszállítói/partneri kapcsolatok révén, valamint a munkavállalói jövedelmek elköltésének hatására nagyságrendileg egy újabb munkahely létesítését/megtartását támogatják. A multiplikátor ismeretében a tagvállalatok auditált beszámolóiban szereplő statisztikai létszámadatok, valamint az egyedi vállalati adatszolgáltatásokból származó információk segítségével értékelhetjük a nemzetgazdasági szinten jelentkező foglalkoztatási hatást. Eredményeink szerint az IGYE-tagvállalatok munkavállalói állományába körülbelül 24 fő tartozott 21-ben, addig az utóbbi két vizsgált évben jelentős leépítéseket hajtottak végre a vállalatok, így 212-ben a foglalkoztatottak száma nem érte el a 25 főt. Nemzetgazdasági szinten a cégekhez kapcsolódó foglalkoztatás a multiplikatív hatások miatt ennél jóval jelentősebb, az elemzésbe bevont társaságok összesen 389 munkahely 18

21 létesülésében/megtartásában játszottak szerepet. Miközben a nemzetgazdaságban átlagosan 6,9 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma 28-ról 212-re, addig a tagvállalatok körében, az utolsó két év hatására ennél jóval nagyobb, 16,5 százalékos mértékű leépítés valósult meg, melynek multiplikatív hatásai is voltak. 21-hez képest 212-re 344 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma (14,1 százalékos csökkenés), ennek hatására a közvetett és az indukált foglalkoztatás 176 fővel csökkent. 16. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K MULTIPLI KÁTOR SEG ÍTSÉGÉVE L SZÁMÍTOT T TEL JES FOG LALKOZTATÁSI HATÁ SA Σ állás Σ állás Σ 3 69 állás Σ állás Σ 3 89 állás Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Indukált foglalkoztatás Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján A foglalkoztatási hatások megítélése szempontjából fontos kiegészítő információ, hogy a vállalati adatgyűjtés eredményei szerint a válaszadó cégek munkavállalóinak közel 9 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett (17. ábra). Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak körülbelül negyede bír felsőfokú végzettséggel, a tagvállalatok körében mért 9 százalékos arány ehhez képest rendkívül magas. Látható, hogy a gyógyszeripar általános sajátosságainak megfelelően a cégek elsősorban magasan képzett, speciális tudású munkavállalókat alkalmaznak. Emellett dolgozóik több mint 1 százaléka kutatás-fejlesztési területen tevékenykedett, elsősorban az új gyógyszerek fejlesztését szolgáló klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan. A KSH 211-es adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalók létszáma a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 1 százalékát sem érte el. Ez a tény felhívja a figyelmet arra, hogy a tagvállalatok kereskedelmi tevékenységükön túl a nemzetgazdasági átlagnál jóval intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek, hiszen arányaiban a nemzetgazdasági átlagnál tízszer több munkavállalójuk dolgozik ezen a területen. 19

22 17. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK MUNKAVÁLLA LÓINAK VÉGZET TSÉ G ÉS MUNKA KÖR SZERIN TI MEGOSZLÁ SA (212),2%,6% 1,7% 37,4% 51,5% 89,2% 1,5% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Értékesítés Kutatás-fejlesztés Admin. feladatok, egyéb Termelés, szállítmányozás Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján Szintén a tagvállalatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásához tartozik, hogy az innovatív gyártók hazai leánycégei által forgalmazott termékekhez kapcsolódik a betegek gyógyszerellátását biztosító nagykereskedők és patikák árréstömegének jelentős része (212-ben a két csoportnál összesen 22,7 milliárd forint; 21-ben még 29 milliárd forint volt). Mivel a nagykereskedők és patikák hozzáadott értékét az árréstömeg jelenti, ezért ennek változása hatással lehet foglalkoztatásuk és nyereségességük szintjére, ezen keresztül pedig adófizetésükre is. A gyógyszerek legfőbb értékesítési csatornája hazánkban a patikai hálózat (a gyógyszerforgalom körülbelül 8 százaléka patikákon keresztül bonyolódik le, a fennmaradó nagyjából 2 százalék az egészségügyi intézmények felhasználása), és ezen belül is meghatározó a támogatott készítmények részesedése. A támogatott készítményeken realizált nagy- és kiskereskedelmi árrésről pontos adatokkal szolgálnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár patikai gyógyszerforgalomra vonatkozó statisztikái, melyek feldolgozásával becslést készítettünk az IGYE-tagvállalatok termékein realizált nagykereskedői és patikai árréstömegre (18. ábra). Látható, hogy a degresszív árrésrendszer ellenére a támogatott patikai árréstömegnek már csak a 32 százaléka kötődik az IGYEtagvállalatok készítményeihez (21-ben még 4 százalék volt). Feltételezhető, hogy a patikák foglalkoztatása szorosan összefügg az elért árréssel, ezért ha az IGYE-tagvállalatok által forgalmazott gyógyszereken realizált kiskereskedelmi árréstömeggel arányosítjuk a patikai alkalmazottak számát, akkor reális képet nyerhetünk a tagvállalatok ez irányú foglalkoztatási hatásáról. A patikai alkalmazottak létszáma a KSH adatai szerint 212-ben összesen főt tett ki, ennek 32 százaléka nagyjából 33 munkahelyet jelent, melyek fenntartásában szerepet játszottak az IGYE-tagvállalatok által forgalomba hozott termékek. 2

23 Ha az IGYE-tagokhoz köthető gyógyszerforgalom a generikus helyettesítés, valamint az árcsökkentések hatására visszaesne, akkor e 33 állás egy része bizonytalanná válhat. 18. ÁBRA: A 212. ÉVI TÁM OGATOT T GYÓGY SZERFORGALOM NYOM ON KÖVETÉSE A GYÓGYSZERE LLÁTÁ SI LÁ NC MENTÉ N, A Z EGYES SZINTEKEN J E LENTKE ZŐ ÁRBEVÉTEL/ÁRRÉS MEGBONTÁ SA A F ORGALM AZÓK CSOP ORTJA I SZE RINT (MAGI SZTRÁ LI S KÉSZÍTM É NYEK NÉ LKÜL) Gyógyszergyártók (belföldön előállított készítmények) Gyógyszergyártók hazai képviseletei/leányvállalatai IGYE tagvállalatok Termelői áron 332,4 Mrd Ft forgalom. Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók 4% 13% 47% Gyógyszer-nagykereskedők IGYE tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók 44% 43% Nagykereskedelmi árrés összesen 18,4 Mrd Ft Generikus gyártók 13% Gyógyszer-kiskereskedők IGYE tagvállalatok Kiskereskedelmi árrés összesen 46,3 Mrd Ft Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók 57% 32% 11% Gyógyszerfogyasztók Forrás: OEP, Századvég-számítás A készítményeket terhelő áfa összesen 19,9 Mrd Ft. A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai A magyar gazdaságban előállított bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás bemutatása során ismertettük, hogy a tagvállalatok hozzáadott értékhez viszonyított adóterhelése hazai viszonylatban kifejezetten magas. A tagvállalatok államháztartási befizetéseit részletezi a 19. ábra, melyen mind a tőkét, mind a munkát terhelő adókat összegeztük. Az adózási jellemzők kapcsán kiemelhető, hogy a gyógyszeripart érintő különadó-befizetések (támogatásarányos befizetés, támogatásvolumen-szerződések, orvoslátogatói díjak, nagykereskedők befizetési kötelezettségei) meghatározó részét az IGYE tagvállalatai teljesítik. A tagvállalatokhoz 21

24 milliárd forint kapcsolódó hozzájárulások értékét két példával szemléltetjük. A 212. évi, összesen 66,5 milliárd forintra becsült éves befizetés az államháztartás kiadási oldalát tekintve nagyságrendileg megfelel a rendvédelmi szervek és a honvédség egykori dolgozói részére fizetett szolgálati nyugdíjak teljes összegének (61 milliárd forint 212-ben), illetve az E. Alap speciális finanszírozású fekvőbeteg-ellátás kiadásaival (63 milliárd forint). Bevételi oldalról vizsgálva a tagvállalatok állami befizetési a gyógyszergyártók és forgalmazók befizetéseinek 88,5 százalékának felel meg, illetve a rehabilitációs hozzájárulás éves előirányzatával megegyezik (65 milliárd forint). 19. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK ÁLLAMH ÁZTARTÁ SI BE FIZETÉSE I RÉSZLETES BONTÁ SBA N Σ 84,5 Mrd Ft 7,1 Σ 73,1 Mrd Ft Σ 7,5 Mrd Ft 6,1 6,5 Σ 66,5 Mrd Ft Σ 6 Mrd Ft 6,8 5,7 51, 33,1 35,9 24,9 36,3 Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.) Ágazati különadók Társadalombiztosítási járulékok ,1 13,5 13,2 13,3 12,4 9,7 11,2 11,3 6, 5,2 6,7 6,5 6,3 7,1 5, Személyi jövedelemadó Nettó áfa befizetés Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján A jogszabályi környezet változásának hatására 211-re jelentősen megnőttek az ágazati különadókból származó bevételek (15,1 milliárd forinttal), mely a következő tételek növekedéséből adódnak össze: a támogatás arányos befizetések 7 milliárd forinttal; az orvoslátogatók után befizetendő díjtételek 5 milliárd forinttal; támogatás-volumen szerződések utáni befizetések 3 milliárd forinttal. A személyi jövedelemadó csökkenése hátterében is a jogszabályi környezet változása, valamint a megkezdett létszámleépítések állnak. A gyógyszerkassza 212-es megvágása, illetve a tételes elszámolású hatóanyagok elnevezésű finanszírozási technika rendszerszerű bevezetése és a támogatás-volumen szerződések felülvizsgálata áll a gyártói befizetések csökkenésének hátterében. Az adatok alapján megállapítható, hogy 212 az alkalmazkodás éve volt, azaz a gyógyszergyártók a számukra negatív hatású jogszabályi változásoknak (gyógyszerkassza csökkentése, a forgalom arányos 22

25 befizetés és az orvoslátogatók után fizetendő díjtétel megemelése, valamint az ún. spanyol adó bevezetése) megfelelő döntéseket hozták meg, tovább csökkentették a létszámukat, illetve az orvoslátógatói állományt is jelentősen redukálták, ezen döntéseik következménye, hogy az állami bevételek nagy mértékben csökkentek, összesen 18 milliárd forinttal. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezett vállalatvezetők a gazdasági környeztet és az állami szabályozást is kiszámíthatatlannak tartják. A válaszadók 94 százalék jelölte meg vállalkozása további fejlődésének egyik akadályaként az állami szabályozás kiszámíthatatlan változásait, és 87,5 százalék a nehezen kiszámítható gazdasági környezet változását. Többen jelölték nehezítő tényezőként egyéb finanszírozási tényezőket, valamint az új gyógyszerek befogadásának hiányát, az extraadókat és az árfolyamváltozást. Ezzel párhuzamosan a hazai leányvállalatok pozícióját az anyavállalati forrásokért, beruházásokért folyó versenyben általában igen gyengének értékelik. 5 százalékuk már cége jelenlegi helyzetét is jóval kedvezőtlenebbnek látja az anyacég környező országokban működő leányvállalataihoz képest, és a vállalatvezetők 7 százaléka szerint a magyar leánycég pozíciójában változás nem várható. 23

26 A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez A vállalati adatgyűjtések egyik fontos célja volt, hogy a cégek által szolgáltatott adatok alapján reális képet alkothassunk a szektor gyakran hangsúlyozott, a hivatalos statisztikai adatgyűjtések által fel nem mért vagy csupán részben kimutatott nemzetgazdasági hozzájárulásairól. A vizsgált cégekhez köthető ilyen teljesítményeket a tanulmányban összefoglaló néven árnyék-hozzájárulásoknak nevezzük, tekintettel arra, hogy felmérésükre eddig nem történt egységes módszertannal átfogó kísérlet. Habár a külső szemlélők számára nem mindig nyilvánvaló, a tagvállalatok több csatornán keresztül is hozzájárulnak a gyógyszerellátási lánc és az egészségügyi intézményrendszer működtetéséhez, fejlesztéséhez, valamint az orvosok szakmai továbbképzéséhez és a kutatás-fejlesztés előmozdításához. Felmérésünkben alapvetően négy területről gyűjtöttünk információkat, ezek képezik összefoglaló nevükön a tagvállalatok árnyék-hozzájárulásait: árkedvezmények az egészségügyi intézmények, patikák és nagykereskedők részére; az egészségügyi intézmények támogatása gyógyszer-, eszköz- és pénzadományokkal; az orvosok továbbképzésére költött források; a kutatás-fejlesztési célú kiadások, különös tekintettel a klinikai vizsgálatokra. Korábban is készültek ugyan becslések az egyes csatornákon keresztül érkező hozzájárulások értékéről, 3 ám Magyarországra vonatkozó, egységes szerkezetű, vállalati adatokra alapozó értékelésről nincs tudomásunk. Az árnyék-hozzájárulások volumenét a tagvállalatok által teljesített adatszolgáltatás aggregált eredményeinek segítségével becsültük. Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke A tagvállalatok különböző csatornákon teljesített árnyék-hozzájárulásainak összesített értéke 212-ben elérte a 4,5 milliárd forintot, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez viszonyítva (2. ábra). Ez az összeg a vizsgálatba bevont cégek összesített árbevételének 11,4 százalékát tette ki 212-ben, az arány enyhe növekedése mellett az elmúlt években is hasonló szinten alakult (28 29: 8,5; : 1 százalék volt). Az árnyékhozzájárulások értékének emelkedése 21-re alapvetően két tételnek, a kutatás-fejlesztési kiadások, valamint az árkedvezmények jelentős növekedésének volt köszönhető, majd a 3 Például Dr. Antal et al. [21]: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon. IME, IX. évfolyam 1. szám 21. február, illetve Állami Számvevőszék [27]: Jelentés az állami és önkormányzati kórházak gyógyszergazdálkodásának ellenőrzéséről. Állami Számvevőszék, Budapest. (letöltve: 211. július 13.). 24