A szabadságkorlátozó elvek rendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szabadságkorlátozó elvek rendszere"

Átírás

1 Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet A szabadságkorlátozó elvek rendszere Szerző: Németh Nóra Jogász szak, III. évfolyam Témavezető: dr. Hegyi Szabolcs Egyetemi adjunktus Miskolc,

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 3 Autonómia vs. autoritás...4 Kár-elv... 7 A kár fogalma, csoportosítása...7 A kár-elv nehéz esetei...9 Sérelem-elv Offenzív háborgatás és korlátok...13 A ride on the bus (egy buszon való utazás) esetei...15 Büntetendő sérelmek, avagy a sérelem-elv gyakorlati megvalósulása...19 Paternalizmus Fogalma, fajtái...22 Paternalizmus a gyakorlatban...24 Jogi moralizmus Fogalma, szükségessége...31 Egyéb esetek...33 Moralizmus a gyakorlatban...34 Utószó (A szabadságkorlátozó elvek rendszerének kritikája) Bibliográfia

3 Előszó Milyen fajta életformákat állíthatunk be jogosan bűnösnek? 1 - teszi fel a kérdést Joel Feinberg ( ) volt politikai-és társadalmi filozófus. A választ a szabadságkorlátozó elvek vizsgálatán keresztül találjuk meg. A kényszert legalizáló elvekben közös pontként jelenik meg az a tézis, hogy egy adott típusú szempont, mindig egy erkölcsileg fontos ok a törvényhozásban, még akkor is, ha ezt más körülmények ellensúlyozzák. Célom, Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law I. II. - III. és IV. kötete nyomán bemutatni azt, hogy hogyan valósul meg az egyéni cselekvések autonómiája a szabadságkorlátozó elvek tükrében, nehéz eseteik miképpen jelennek meg a mindennapi élet és a törvényhozás színterén. Dolgozatom négy fejezetből épül fel, követvén Feinberg tipológiáját. Az első fejezetben a kár-elvet jelenítem meg, amelyen belül nagy szerepet kapnak a kár- elv nehéz esetei (erkölcsi kár, közvetett kár, születés előtti kár, halál mint kár, halál utáni kár, a túlélő hasznok ) A második fejezetben a sérelem-elv kerül górcső alá. Ezen belül szerepet kap az offenzív háborgatás, a ride on the bus modellje és központi helyet foglalnak el a sérelem-elv érvényesülésének legfőbb esetei (holttestek meggyalázása, önkényuralmi jelképek használata, obszcenitás és pornogáfia). A harmadik fejezetben a paternalizmus elvével ismerkedhetünk meg (alkotmánybírósági határozatokon bemutatásával illusztrálom a paternalizmus gyakorlati megvalósulását) míg a negyedig fejezetben a jogi moralizmus kap helyet (jog és erkölcs megléte, problémái) E négy elv megjelenítése és vizsgálata a külföldi szakirodalmakban dominánsabb helyet foglal el, mint a magyar tudományos munkákban, ezért legfőbb feladatom az, hogy szülessen egy olyan átfogó dolgozat, amely egymás mellett vizsgálja a kényszert legalizáló elveket, és megmutatkozzon benne az is, hogy, kilépvén az elméleti síkból hogyan funkcionálnak a gyakorlatban, milyen szerepet játszanak a jogalkotásban és a jogalkalmazásban. 1 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume one) Harm to Others, Oxford University Press, Oxford, 1984, 3. oldal 3

4 Autonómia vs. autoritás Egy elméleti problémával (autonómia és autoritás) állunk szembe, amelyre a jogelmélet kiemelkedő képviselőjének (Joel Feinberg) munkássága útján keresem a választ, aki az autoritás és autonómia problémájának egyik fő kutatója volt. A gyakorlati probléma lényege abban áll, hogy az állam (amely a közhatalmat gyakorolja) milyen mértékben és hogyan korlátozhatja (ha egyáltalán korlátozhatja) az egyén szabadságát, autonómiáját. Az autoritás fogalma, a közhatalom gyakorlásával áll összefüggésben. Az autoritás arra vonatkozó jogot jelent, hogy valaki bizonyos típusú indokokat szolgáltasson mások cselekvéseinek meghatározására. 2 A korrelatív kötelezettség így az állampolgárokat terheli, akiknek az autoritással felhatalmazott hatalomnak kell engedelmeskedniük. (engedelmességi kötelezettség) Miért kellene egy felvilágosult állampolgárnak valamely kérdésben a törvényhozó álláspontját előnyben részesítenie a sajátjával szemben (vagy legalábbis, miért kellene a törvényhozó álláspontja alapján cselekednie a saját álláspontja helyett), amikor ugyanolyan alaposan megfontolt véleménye van a kérdésről, mint képviselőinek? 3 Igazolható-e a jog autoritása? Joseph Raz szerint két feltételnek kell érvényesülnie ahhoz, hogy igazolható legyen az autoritás. 2 A Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének Kiadványsorozata: Államelmélet, Szerkesztette: Bódig Mátyás, Győrfi Tamás, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002., oldal 3 Jeremy Waldron: Törvényhozás, autoritás és szavazás. In: Bódig-Győrfi-Szabó (szerk.): A Hart utáni jogelmélet alapproblémái. Bíbor Kiadó. Miskolc, 2004, 383. oldal 4

5 E két tézis 4 a normál igazolási tézis: a címzett nem akkor tesz eleget a rá vonatkozó indokoknak ha a közvetlenül rá vonatkozóakat követi, hanem akkor, ha kötelezően fogadja el és követi azon személy indokait aki autoritással lép föl, és a függőségi tézis: olyan indokokon kell alapulnia minden autoritatív előírásnak, amelyek az előírás címzettjeire vonatkoznak, amelyek támaszkodnak a címzettekre vonatkozó körülményekre. Ezzel ellentétben áll az autonómia, amely görög eredetű szó, de jelentése megközelíthető a self (saját maga) és a law (törvény) szavakból is. Eszerint az autonómia jelentése: saját törvényt hozni. Feinberg szerint kifejezésre juttat egy aktuális állapotot, viszonyt is, ami szerint az egyén önmaga hozza a döntéseket, saját maga fölött kormányoz. 5 Az autonómia a jó élet egyik alkotóeleme, hiszen mi magunk alakítjuk életünket, az ésszerű pluralizmus (a jó életről vallott felfogások sokfélesége) alapján (nincsenek döntő jelentésű érveink, hogy másokat meggyőzzünk a jó életről) 6 többnyire el tudjuk dönteni azt, milyen életet kívánunk élni, jogunk van ennek megfelelően cselekedni. Egy sarkított példa alapján (amely az életformáról adott döntést testesíti meg): jogom van nem alapítani családot, mert célom és álmom a magas fizetéssel járó karrier és tudományos elismerés. Megfelelő érveket tudok felsorakoztatni döntésem mellett, ugyanúgy, mint az a személy, akinek célja a családalapítás. Ez a tézis elvezet minket a szabadság meglétéhez. Cicero szavaival élve: Libertas est potestas vivendi, ut velis azaz Szabad vagyok, tehetek, amit akarok! 7 4 A Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének Kiadványsorozata: Államelmélet, Szerkesztette: Bódig Mátyás, Győrfi Tamás, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002., oldal 5 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume four) Harmless Wrongdoing, Oxford University Press, Oxford, 1990, 27. oldal 6 A Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének Kiadványsorozata: Államelmélet (A mérsékelt állam eszméje és elemei) Szerkesztette: Bódig Mátyás, Győrfi Tamás, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002., oldal 7 Bibó István: Válogatott tanulmányok (Első kötet ), Magvető Könyvkiadó, Budapest,1986, 44. oldal 5

6 Az abszolút szabadság megléte azonban vitatott és mindig valamilyen viszonyítás eredményeként jön létre. Ezen abszolút szabadságot valamely törvényszerűség alóli mentesség jelöli, de a szabadság megléte igencsak relatív. Ha valamely törvénnyel beleavatkozunk mások cselekedeteibe, a szabadság abszolút jellegéről már nem eshet szó. 8 : szükségtelenül nem zavarhatom szomszédjaimat a hangos televízió nézéssel, nem fenyegethetem meg őket, (egyedi cselekedetek) mert a jog szankcióban részesít, tehát korlátoz szabadságomban. Az autonómia és autoritás konfliktusa így a következőképpen szemléltethető: kötelezhet-e a törvény arra, hogy egy bizonyos életformát válasszak, például a családosat, vagy tilthatja-e, hogy azonos nemű párok alapítsanak családot? A másik oldalon pedig: milyen feltételek mellett szólhat bele az állam a tévénézési szokásaimba, milyen fenyegetést nem köteles eltűrni a szomszédom? Ez alapján fontos a vizsgálódás, hogy az egyéni cselekvések autonómiája miként érvényesül a szabadságkorlátozó elvek körében. 8 Bibó István: Válogatott tanulmányok oldal 6

7 Kár-elv A kár fogalma, csoportosítása A kár, normatív fogalomként maga is értelmezésre szorul. Meghatározása során egészen a római jogi gyökerekig tudunk visszanyúlni, hiszen már a rómaiak is nagy figyelmet szenteltek a valóságos, ténylegesen bekövetkezett kárnak, vagyoni csökkenésnek (damnum emergens) és az elmaradt haszonnak (lucrum cessans). 9 Jelenlegi fogalmára is csak következtetni tudunk (Polgári Törvénykönyv 355 (4) ) 10 és megkülönböztethetjük egymástól a vagyoni és nem vagyoni kárt. A további fogalom meghatározás során középpontba kerül a nem vagyoni kár elemzése. Nem vagyoni kár keletkezésének módja a testi és lelki életminőség hátrányos megváltoztatása. 11 A kár mindig az ember, valamilyen fontos érdekét, annak sérelmét jelenti (élet, testi épség, egészség), érdeksérelmet jelent. Középpontjában az érdek áll. 12 Az azonban, hogy kinek mi fontos életében, mi az értékes, mi az érdeke, megannyi tényezőtől függ: jó életről vallott felfogás, érzelmek, társadalom. Az érdeksérelem jelenthet belegázolást mások életébe is, ahol megdől a tények ismeretének szerepe, és fontos leszögeznünk azt is, hogy attól, hogy valami kárt okoz, káros, nem jelent feltétlenül megbotránkoztatást. Ennek fényében, normatív értelemben jelenti a kár fogalma a helytelent, amely az emberi jogok megsértésével jár (emberi méltóság megsértése); nemnormatív értelemben pedig a vagyoni) veszteséget. 9 Dr. Földi András és Dr. Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1996, 418. oldal 10 Ptk (4) Kártérítés címen a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. 11 dr. Petrik Ferenc: A kártérítési jog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991, oldal 12 A Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének Kiadványsorozata: Államelmélet Szerkesztette: Bódig Mátyás, Győrfi Tamás, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002.,208. oldal 7

8 kár). 13 A kár-elv az egyetlen olyan kényszert igazoló elv, amelyet John Stuart Mill Megkülönböztethetünk még egymástól magánkárt (az egyén szabadsága csak a kár megakadályozása céljából korlátozható) és közkárt (közösség egészét, közjavakat érintő elismer, és ami alapján az állami kényszer korlátjait megállapítja: Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet egy civilizált közösség bármely tagjával szemben akarata ellenére-erőszakot alkalmazni: mások sérelmének a megakadályozása. Az ő sajátfizikai vagy erkölcsi java nem elégséges indok erre. 14 A hátrányokozás-elve alapján egy magatartást kriminalizálni is lehet, ennek indoka: adott tényállás révén hatékonyan vissza lehessen szorítani azokat a magatartásokat, amelyek kárt okoznak a személynek, veszélyesek a társadalomra nézve. 15 Ahhoz, hogy a kár-elvet a törvényhozás is használni tudja, szükség van közvetítő irányelvekre amelyek többsége maga is erkölcsi elv vagy szabály. Céljuk a társadalmi viszonyok, az együttélés szabályozása. Ezen elvekhez képest csökken a kár-elv szerepe, elveszíti fontosságát, elveszíti még a látszatát is minden semlegességének. 13 Joel Feinberg : The Moral Limits of the Criminal Law (volume one) Harm to Others,Oxford University Press, Oxford,1984, 223. oldal 14 John Stuart Mill: On Liberty, Readers International, 1994, 18. oldal oldal ( én hatályos állapota szerint) 8

9 A kár-elv nehéz esetei Feinberg művének első kötetén belül (Harm to Others) kapnak nagy szerepet a kár - elv nehéz esetei. Már az elnevezés is beszédes, hiszen szeretjük a gyakorlati problémák megoldását egyfajta játékautomataként automatikusan megkapni, mint ahogyan egy egyszerű szillogizmus segítségével könnyen vonunk le következtetést a megfelelő premisszából. A kár-elv azonban nem old meg minden ügyet automata módjára, van úgy, hogy nincs mindenki számára elfogadható megoldás. Ilyenek például az erkölcsi konfliktusok. Az erkölcsi ügyek megoldására a kár-elvet használja fel Feinberg. Közvetett kár 16 esetén kérdésünk egyszerűnek tűnik: megsérthetünk-e egy olyan személyt, aki egy másik személyt sért meg? A válaszunk igen, hiszen A közvetett kárt okoz B -nek, amikor B érdeklődik-érdekelt C jólétében és ha A egyenesen kárt okoz C -nek (megrontja, megvesztegeti), akkor B szükségszerűen lesz rosszabb helyzetű, de nem válik rosszá. Fogantatás előtti kár: 17 érheti kár a gyermeket már akkor, amikor még meg sem fogant? Képzeljük el, hogy egy bűnöző, fel akar robbantani egy óvodát. A robbantás célja a halál okozása. Elkészíti a megfelelő bombát, amit az óvoda gardróbjában rejt el és az időzítő hat év múlva robban. Az idő leteltével a bomba felrobban, kioltván megannyi ötéves gyermek életét. A gyerekek kár áldozatai lettek már azelőtt is, mielőtt megfogantak volna, hiszen a bomba elrejtése hat évvel ezelőtt történt. Egy nyugat- német ügyben, a csecsemő, aki szifiliszes volt (az anya is az volt) kigyógyul a betegségből, mert az anyának két évvel azelőtt adtak szifiliszes vért, hogy a gyermek megfogant volna. A magyar példa, a XX. század orvostudományának egyik legmegrázóbb tévedése, a Contergan- botrány Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume one) Harm to Others, Oxford University Press,Oxford, 1984, oldal 17 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume one) Harm to Others, oldal 18 Contergan- botrány: sulinet.hu/tart/fcikk/kidc/0/12175 ( én hatályos állapota szerint) 9

10 1957.október elsején piacra került a Contergan nevű gyógyszer, amely jól használható köhögés, hányinger, fejfájás ellen, ráadásul vény nélkül volt kapható négy éven át. Ennek megfelelően sokan szedték, főleg terhes nők, azonban egy év múlva megszaporodtak a csecsemőhalálozások és a fejlődési rendellenességgel született gyermekek száma, ennek ellenére csak ben tették a gyógyszert vénykötelessé. A botrány után a bíróság a kutatót marasztalta el és nem a céget. Nicolas Perruche különös esete 19 volt az első, úgynevezett wrongful birth -eset a francia büntetőjogban. Eszerint, az egészségügyi szolgáltatások hibája (rossz sterilizáció, rossz terhességi eredmény, nem megfelelő diagnózis) megakadályozza az anyát abban, hogy az abortuszhoz való jogát, azaz önrendelkezési jogát gyakorolja. Nicolas 1983 januárjában született négy héttel a valós fogantatása előtt, négy évvel idősebb nővére elkapta a rubeola vírust. Az édesanya attól tartott, hogy a fertőzés súlyos okokat okoz születendő gyermekének, ezért orvoshoz fordult akinek elmondta, hogy ha a magzat megfertőződik a vírussal, akkor elveteti gyermekét. Perruche asszony két vérvizsgálaton esett át, ám a tesztek hibásak voltak és az orvos nem szakította meg a terességet. A születés után Nicolas fogyatékosságai szembetűnőek voltak: nem hallott, nem volt képes beszélni, nagyrészt vak volt, csak akkor képes mozogni, ha kerekesszékben ül. Wrongful life ügyként a hangsúly az okozott kár következményein van: az anya idegállapota (fogyatékos gyermeke, orvosi kezelések), érzelmek, pluszköltségek. Az első wrongful life ügy az Egyesült Államokban Peter Procanick-e volt, amelyben szintén a rubeola vírus áldozatává vált a fogantatás előtt Peter, aki ennek következtében fogyatékkal jött a világra. 20 A születés előtti kár megléte a modern technika ellenére is újból és újból megismétlődik. 19 M. Therese Lysaught: Wrongful life? The strange case of Nicholas Perruche findarticles-.com/p/articles/mi_m1252/is_6_129/ai_ / ( én hatályos állapota szerint) 20 U. az: a szöveg tárgyalja Nicholas Perruhe ügye mellett Peter Procanick-ét is. 10

11 Halál mint kár: A kárral, sérelemmel érintett életviszonyok egyik köre az, amikor a személyt úgy éri hátrány, hogy egyik családtagját kár éri vagy halál. Gondoljunk csak bele a család funkciójába (biológia, materiális, pszichikai) és abba a helyzetbe, ha a család egy hozzátartozója meghal, ( még súlyosabb eset, ha a meghalt személy az egyedüli családfenntartó volt) A Legfelsőbb Bíróság (1986- ban) a hozzátartozó számára is megítélte a kártérítést, annak ellenére, hogy a sérelem elszenvedője nem halt meg. 21 A többi családtag életminősége jelentősen romlik, vagy csökken. A másik kört képezi az, amikor a személy azáltal, hogy meghal, meg lett tőle vonva az élet. 22 Az élethez való jog, mint alapvető emberi jog, védelem alatt áll. Halál utáni (posztumusz) kár, túlélő vagyon, haszon 23 : lehet-e egy személyt megsérteni a halála után?a kegyeletsértésen kívül, az elhunyt illető számára kárt jelent az, ha hasznai teljesen megsemmisültek halálával, holott életében még megvoltak. Posztumusz kár is fennállhat, amikor az elhunyt életben maradt hasznát is eltulajdonítják. Halál utáni események nem fejtenek ki visszamenő hatást a korábbi időkre, még akkor sem, ha ez sejtetődik. Túlélő vagyon, haszon példája 24 ( a kegyes hazugság esete) :egy nő létesít egy olyan szervezetet, ahol az ő általa vallott eszméknek hódolnak. A szervezet, halála előtt egy hónappal összeomlik, de nem mondják meg a nőnek, aki úgy távozik az élők soraiból mintha minden rendben lenne. Ahogyan egy haldokló nagypapának sem szólnak unokái, hogy halála előtt elvesztette egyik gyermekét. 21 Legfelsőbb Bíróság Pf. III /1986 (A feleség azzal indokolta kártérítési igényét, hogy a férje balesete után a házasságuk elnehezült, hiszen a férj nemi szerve a baleset során károsult) 22 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume one) Harm to Others, Oxford University Press,Oxford, 1984, oldal 23 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume one) Harm to Others, 88. oldal 24 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume one) Harm to Others, 130. oldal 11

12 Erkölcsi kár, erkölcsi vétségek: Az erkölcstelen magatartás nem apró-cseprő dolog, és aligha várhatjuk, hogy a társadalmak eltűrik az ilyesmit. 25 A jog és az erkölcs közötti lefedések gyakoriak: 26 (az erőszakos közösülést az emberek erkölcstelennek tartja és a jog is bünteti) Ha azonban az adott viselkedést nem is bünteti a jog, de a többség erkölcstelennek véli mindenféleképpen rosszallást vált ki az egyénekből. Az erkölcsi vétségek kiszűrése a legnehezebb feladat, hiszen kis tárgyi súllyal bírnak, és az emberek többsége, vagy a közbiztonság érdeke nem is kívánja meg jogi elfojtásukat (házasságtörés, kukkolás) 27 Gyakran az erkölcsi vétségekről, mint kipécézett kényszerérvényesítésről beszélhetünk, mint a homoszexuálisok elleni rendelkezések esetében is. A homoszexualitás, mint büntetőjogi tényállás eltörlése legelőször Németországban indult meg, mégis közel negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az Egyesült- Államokban és Nyugat-Európában se szankcionálják az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot. 28 Az egyének érdeksérelmei között azonban nem lehet különbséget tenni (egyenlő bánásmód elve) Joel Feinberg: Társadalomfilozófia, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 58. oldal 26 H. L. A. Hart : Jog, szabadság, erkölcs, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 15. oldal 27 Joel Feinberg: Társadalomfilozófia, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, oldal 28 ( én hatályos állapota szerint) 29 (2003. évi CXXV. törvény: egyenlő bánásmód elve) 12

13 Sérelem-elv Feinberg külön kötetben (Offenses the others) foglakozik a másoknak okozott sérelmekkel. A kár -tól való megkülönböztetés érdekében igyekszik tisztázni a sértés (offense) szó jelentését, amely lehet általános és speciális. 30 Köznapi jelentésben a sérelem nem tetszést kifejező dolgokra utal, érzésekre, érzelmekre (szégyen, szorongás). Speciális értelemben viszont olyan okokra utal, amelyet a törvénytelen életforma okoz. Törvénytelen életforma okozta sérelem. A kötet fő lényege, hogy a sérelmi alapelveket bizonyítsa. Adott személyt érő súlyos sérelem elkerüléséhez és a sérelemokozás megszüntetéséhez nélkülözhetetlen alkalmazni a sérelem-elvet, bár az sokszor kiegészítésként jelenik meg a kár-elv mellett. Offenzív háborgatás és korlátok A háborgatás (nuisance: francia eredetű, korai jogi angolban anoysance) modelljének (The model of the nuisance law) három esetét különbözteti meg a szerző: Nyilvános háborgatás esetében, a sérelem nyilvánosan mindenkinél jelen van. Gondoljunk arra, amikor a betrágyázott növények, a szennyvíz szaga vagy a feldolgozott cukkorrépa illata elterjed a városban. Sérelmet okoz, mert érezzük, tapasztaljuk érzékszervünkön keresztül. 2. Általános háborgatásnak minősül a szemét kint hagyása egy társasházban a lakás előtt. Ebben az esetben már több érzékszerv által tapasztaljuk a sérelmet,megnő a fertőzés veszélye, már nem csak sérelmet de kárt is okozunk a lakóknak és jogot sértünk, megsértjük a higiéniai feltételeket is. Ez adja az indokát a szankcionálásnak. 30 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others Oxford University Press,Oxford, 1985, 1-4. oldal 31 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, oldal 13

14 3. A kutyaugatás, a csobogó tó, a szélcsengő hangja, a felújítási munkálatok mind-mind privát háborgatásnak minősül. Azt, hogy a kutya ugat, nem hallja mindenki, nem tejed ki a közösség egészére, csak egy bizonyos személyre vagy egy meghatározott csoportra (egy társasházban lakó személyek). Kritikaként megfogalmazódik az a tény, hogy a sérelmet nem lehet objektivizálni. Az, hogy mennyire érezzük kellemetlennek a cukorrépa illatát, vagy mennyire zavar minket a szomszédból átszűrődő zaj, szubjektív. Jogaink gyakorlása során ezért törekednünk kell arra, hogy mások jogait meg ne sértsük, szükségtelenül ne sértsük meg szomszédainkat, mert a sértések csak bizonyos válfajai büntetendőek, szankcionálásuk előtt egyéni elbírálásban kell részesítenünk őket. Erre szolgál példaként a következő két eset: Egy nő a Kentucky szénbányában dolgozott, ahol ezt a férfiak nem nézték jó szemmel. Egyik alkalommal amikor zuhanyozott, megtalálta, hogy vannak kukkolórések a zuhanyzóban és ezért pert indított, közölte 1983-ban a CBS televízió 60 minutes című műsora. A nőnek a férfiak kukkolása által sérült a méltósága, megalázott lett és nem tudott egy darabig emberek közé menni. A sértés ezen fajtája már nem csak kellemetlenséget vagy szorongást váltott ki a nőből, hanem emberi méltóságában sértették meg. A másik jogeset egy olyan sanyarú sorsú zsidó személyről szól, aki megjárta a haláltábort és el tudott menekülni Amerikába. Egyik nap a Ku Klux Klan demonstrált a köztéren. Ennek hatására a személy teljesen elszeparálta magát, bezárkózott lakásába, hiszen párhuzamot látott saját maga (akinek népét írtották a hite miatt a nácik) és a négerek között (akiket fenyegettek a Ku Klux Klán tagjai bőrszínük miatt). 32 Bár nem lehet minden sérelmet objektivizálni, vannak olyanok, amelyeket igen is büntetni kell, mind a személy mind a közérdekében, a sérelem bekövetkezésének legkisebb esetét is vissza kell szorítani (becsben tartott szimbólumok meggyalázása - tiltott önkényuralmi jelképek használata) 32 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, Oxford University Press,Oxford, 1985, oldal 14

15 A ride on the bus 33 (egy buszon való utazás) esetei A sérelem és sértés bekövetkezése a gyakorlatban igen széles skálán mozog. Köznapi értelemben akár otthonunkban maradva (átszűrődő zajok) vagy kilépvén az utcára (erős szagok) is érnek minket sérelmek, amelyek bekövetkezhetnek közvetve és közvetlenül is. A ride on the bus eseteiben a mindennapi életből vett példák illusztrálják azt, amikor mások cselekedetei, megnyilvánulásai, gesztusai hozzák az alanyt kellemetlen, elviselhetetlen helyzetbe. A nem kívánatos élmények a sérelem megvalósulását jelentik. Valamennyien igénybe vettünk már számos tömegközlekedési eszközt akár munkánk, vagy egyéb elfoglaltságunk során. Tegyük fel a kérdést magunkban: ért minket kellemetlenség? Feinberg hat nagy csoportra osztotta a minket érő sérelmeket, amelyek akkor érnek bennünket, amikor csak békésen ülünk és utazunk a buszon: 1. Az érzékek megsértése: tegyük fel, hogy felszáll egy utas a buszra, aki nem fürdött már több mint egy hónapja és ezt érezzük is, amikor leül mellénk. Olyan szinten elviselhetetlen szagot áraszt, hogy kénytelenek vagyunk máshová ülni, vagy leszállni. A személy ebben az esetben a szaglásunkat sérti meg. Látásunkat sérti meg az a személy, aki olyan rikító felsőt vesz fel, hogy könnyezik tőle a szemünk, amikor a fény ráesik, vagy tél idején a fehér felső visszaveri a fényt. A kéztördelés, a fogcsikorgatás vagy a rádió hallgatása, hallásunkat sérti meg. 2. Undor és véleményváltozás: az ismert példánál maradva a felszálló utasunk (aki több mint egy hónapja nem fürdött) nem elég hogy elviselhetetlen szagokat áraszt magából, még undort is kelt azzal, hogy nyilvánosan szellent, öklendezik, böfög. Véleményünket is érheti sérelem azáltal, hogy bizonyos cselekedeteket látván vagy hallván meg kell azt változtatnunk: leül az utazó köré egy fiatal turistacsoport. Nevetgélnek, fényképeket nézegetnek, számolják az összegyűjtött bogyókat, eddig még nem következik be sértés. A véleményünk sok minden lehet a csoportról, de az, hogy megbotránkozást keltenek semmiképpen sem. Hirtelen elkezdenek ebédelni. Az ebéd tartalma: élő rovarok, bogarak, amelyek kellemetlen élményt nyújtanak és megváltozik a véleményünk. Felülértékelődik az eddigi jó ízlésről, étkezésről vallott felfogásunk. 33 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others,Oxford University Press,Oxford, 1985, oldal. A sérelem csoportjainak bemutatása. 15

16 3. Erkölcsi, vallási, patriarchális meggyőződés sérelme, sokkolás: meggyőződésünket, hitünket vagy neveltetésünket ért sérelmek még nagyobb rosszat tudnak okozni az egyénben, mintha a sérelem csak bizonyos érzékszervünkre hatott volna. Az ugyanis kevésbé lesz emlékezetesebb, ha valaki miatt le kellett szállni a buszról a testszaga miatt (főleg, hogy a friss levegőn nem érezzük az addigi szagokat) mintha a buszon utazó mélyen vallásos személyünk elé leül egy tinédzser, akinek pólóján Jézus Krisztus keresztre van feszítve, és például a kép alá az a perverz szöveg van leírva: lógj a testemen baby! Egy nacionalista utazónak cseppet sem lehet mulatságos az, ha előtte egy másik személy pólóján az alábbi felirat látható: magyar vagyok de inkább turistának vallom magamat. 4. Szégyen, szégyenkeltés, felháborodás előidézése: utasunkkal szemben leül egy másik utazó aki teljesen meztelen és elkezd beszélni hozzá. Utasunk zavarban van, szégyenkezik a meztelen társ miatt, hiszen a lesújtó pillantások őt is érik. Hasonló eset az is, amikor egy pár (első esetben heteroszexuálisok, második esetben homoszexuálisok) heves csókokban tör ki, illetlen helyeken simogatják egymást. 5. Frusztráció, idegesítés, unalom: a felszálló személy normális hangerőn hallgatja telefonját, amelyen egy alacsony színvonalú műsor megy. Unalmas a utazónk számára, de mégis kénytelen végighallgatni azt. Ahogyan azt is, amikor két szemben ülő tart egymással beszélgetést egy roppantul érdektelen témáról. Frusztrálja az egyénünket, ha a másik utas folyamatosan beszél hozzá, kérdéseket tesz fel neki, vagy éppen olyan témáról tart előadást amitől rosszul lesz ( például végbéltükrözés). 6. Félelem, harag, megalázás, gyűlölet, üres fenyegetés: furcsa öltözékben leül az utazóval szembe egy személy, aki ismeretlen szöveget mormol az orra alatt és hozzá gesztikulál is. A szeme felakad, teste remeg, a düh kiül arcára. Hasonlóan félelmet kelt az is, ha fegyvernek vagy gránátnak látszódó tárgyat vesz elő valaki és idegesen beszél magában. Tegyük fel, hogy utazónk egy nő, akihez leül egy nőgyűlölő, végigméri a nőt, majd egy papírt ragaszt ki az ablakra: tartsátok a nőket a konyhában! Veheti ezt a nő megalázásnak, kelthet benne haragot, gyűlöletet, de bekövetkezik a rossz élmény számára. 16

17 Kritikák: Feinberg célja a csoportosítással az objektivizálás, ami számos ponton támadható. Szubjektív kategóriát képez: mi sértő számomra és mi nem. Ez számos tényezőtől függ: neveltetés, kor, normák, vallási nézetek, hangulat. Az érzékek megsértésénél nem veszi figyelembe azt tényt, hogy a kellemetlen szagot nem is érezzük, vagy elviselhető, ha a buszon már régóta utazunk és az állott szag csak az új felszállónak tűnik fel. Akárcsak egy nyári izzasztó napon, amikor mindenki izzad, és mindenki erős testszagokat bocsájt ki. Vagy, ugyan én elviselhetetlennek vélem más erős szagát, vagy parfümözött illatát, de ez alapján engem is bárki büdösnek tekinthet, mert például túl sok parfümöt fújtam magamra. Továbbá, nem foglalkozik azzal a ténnyel sem, hogy egy testileg fogyatékos személynek nem lehet megsérteni az érzékeit. Vagy mégis? A süketnéma nem hallja a hangos rádió hangját amelyet utastársa hallgat, mégis tapasztalja azt, hogy a körülötte lévők elülnek tőle, vagy mutogatnak a rádióra, éppen vitába kezdenek a másikkal. A ráutaló magatartások sorozata révén, rájön, hogy mi történik és ha csak közvetetten is, de sérelem éri hallását, hiába nem hall. Egy vak személy ugyan nem látja az előtte ülő meztelen párt, de hallja más személyek megjegyzéseit és a szófoszlányok révén el tudja képzelni, kik is utazhatnak vele szembe. Nem mindenkiben kelt undort az sem, ha lát pár fiatalt, csigákat és rovarokat enni a buszon, sőt egyesek még szórakoztatónak is fogják találni az ingyen mozit. (gondoljunk a dokumentum filmekre) Vannak azonban olyan esetek, amikor a jog szankcionálja az egyes viselkedési formákat, mint például a 20/1981. (VI.19.) MT rendelet a közúti személyszállítási szerződésekről. Ez alapján: 6. (1) Az utazásban fertőző beteg nem vehet részt. (2) 6 éven aluli gyermek, valamint magatehetetlen személy csak kísérővel utazhat. (3) Az utazásból kizárható a) az ittas személy, b) aki botrányosan viselkedik, vagy más hasonló okból utastársai terhére van, c) aki a közlekedési vállalat által közzétett utazási feltételeket nem tartja meg Szükségesek azonban közös előírások, melyek kiküszöbölik a nagy többségnek kárt és sérelmet okozó magatartásokat: 17

18 Az autóbuszon szennyezett ruházattal, szennyezést okozó kézipoggyásszal utazni vagy más olyan magatartást tanúsítani nem szabad, amely az autóbuszt, annak felszerelési tárgyait, más utasok ruházatát, kézipoggyászát beszennyezheti vagy azokban kárt okozhat. Annak, aki a járművet poggyászával, ruházatával vagy más módon beszennyezi, pótdíjat kell fizetnie.az autóbuszban, valamint az autóbuszállomások területén bármilyen árut, szolgáltatást csak az illetékes VOLÁN engedélyével szabad árusítani. Szemetelni, lármázni, énekelni, zenélni vagy bármilyen eszközzel, tárggyal, játékszerrel zajt okozni nem szabad. Az ablakok, szellőzőnyílások kinyitása vagy bezárása, a világítás vagy a fűtés, hűtés szabályozása kérdésében az autóbuszjárat személyzete az utasok többségének kívánságát figyelembe véve intézkedik. Az utastér központi világítását az autóbuszvezető - ha az őt a vezetésben zavarja - lakott területen kívül kikapcsolhatja. Autóbuszban rádiót, magnetofont vagy hasonló készüléket üzemeltetni csak olyan módon szabad (pl. fülhallgatóval), hogy a többi utas ne hallja. A közforgalmú belföldi távolsági (helyközi) autóbuszjáraton dohányozni (cigarettázni, szivarozni és pipázni) nem szabad. Az utasnak a hatósági eljárási szabályokhoz igazodni kell, valamint a kézi- és útipoggyász esetenként szükséges hatósági kezeléséről magának kell gondoskodni. Ennek elmulasztása a menetrend megtartását nem hátráltathatja. 34 Az elbírálás a buszvezető kezében van, ami újra felveti a kérdést: egy személy dönti el, az ő egyéni véleménye és meggyőződése, hogy mi kellemetlen és mi sérelmes az utazók számára? Köteles-e felengedni egy személyt, aki munkából siet haza és ruházata szakadt, megalvadt festékdarabok vannak rajta? Leszállíthat-e egy anyukát a gyermekével, aki torkaszakadtából üvölt? A kérdések és a vizsgálatok megerősítenek minket abban, hogy a sérelem végső soron szubjektív kategória. 34 Részlet a Volán busz utazási feltételeiből 18

19 Büntetendő sérelmek, avagy a sérelem-elv gyakorlati megvalósulása A továbbiakban a sérelem-elv olyan gyakorlati megvalósulásait láthatjuk, amely esetekben a sérelem bekövetkezése egészen a károkozáshoz, a kár megvalósulásához vezet, ezért ezen cselekmények túlnyomó része büntetendő. (Feinberg csoportosítása nyomán, hiszen a többségben lévő sérelmek, nem büntetendőek.) Becsben tartott szimbólumok: 35 -mivel élettelen tárgyak, a szimbólumokat nem lehet megsérteni, mivel nem érzik a sértést. Azonban az egyéntől függ, hogy ő sértőnek érzi-e azt, ha egy szentelt, becsben tartott szimbólumot megsértenek. (a keresztet eltörik). Minden kultúra és ország számára vannak olyan becsben tartott és nagyra becsült szimbólumok, amelyek meggyalázása, megrongálása a közösség számára okozott sérelemnek minősülnek. Abortusz, halottak meggyalázása: 36 vannak olyan nézetek, miszerint az embrió fogantatás pillanatától élő személy, aki jogokkal és érdekekkel rendelkezik. Eszerint, ha valaki megöl egy magzatot, sérelmet okoz neki, amely szituációban sérül az emberi élethez való jog és ennek elsődlegessége így a magzat válik áldozattá. A magzatelhajtást jogrendszerünk bünteti: a Btk.169. (4) bekezdése alapján, az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el. A halottak meggyalázása is büntetőjogi kategória alá tartozik, de megsértjük-e hozzátartozóinkat azzal, ha nem ápoljuk sírjukat? A szokásaink és az ebből adódó törvényeink nemleges választ adnak a kérdésre, összefoglalván: nem kell már megszületettnek (csak megfogantnak) és még élőnek lennünk ahhoz, hogy sérelem érjen minket 35 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, Oxford University Press,Oxford, 1985, 53.oldal 36 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, 56.oldal 19

20 Személyiségek a rejtett sérelemben: 37 beavatkozhatunk-e mások életébe, ha az egyén saját meggyőződése alapján nem érzi magát sem kárnak kitéve, sem olyan helyzetben, ami sérelmes számára? Gondoljunk az orosz irodalom csinovnyikjaira: 38 a robotmunka, az elszigetelődés rejtve marad e személyiségek előtt, hiszen egyetlen cél vezérli őket: a munka. Még ha rejtett sérelemről is van szó, fontos vélelmeznünk, hogy a személy mérlegelte a cél, és az ehhez vezető út nehézségeit, problémáit. Szentimentalizmus és sérelem: 39 a szentimentalizmus fontos az embereknek. Bár tudjuk, hogy a halál az élet velejárója, mégis fájdalomként, veszteségként éljük meg valaki elvesztését. Továbbá rosszalljuk azt, akin nem látszódnak az érzelmek, feltételezzük, hogy érzéketlen, nincsenek érzései. Sérelmet okoz nekünk a puszta közönnyel, holott lehet, hogy csak magába fojtja szenvedését. Obszcenitás: 40 az obszcenitás eredetére két összetevőből következtethetünk. Az egyik a vulgaritás, a másik pedig a gusztustalanságot, undort kifejező indulatszó. Jelentése sokrétű: illetlen, erkölcstelen, gyűjtőfogalomként is használható. Az obszcenitás mindig sértő, általános igazság Feinberg szerint. Ha X obszcén, akkor X mindenkit sért. Kritika: főleg a szlengben, egyes körökben a trágár szavak használata egyre elterjedtebb, így ami obszcén, az nem mindenkit zavar. 37 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, Oxford University Press, Oxford, 1985, oldal 38 Gogol: A köpönyeg; Csehov: A csinovnyik halála; a fesztelen hivatalnoki életet jeleníti meg, naturalisztikus ábrázolásban, miszerint a csinovnyikok egyetlen öröme a munka, a megfizetettség hiánya ellenére is, egészen addig amíg szenvedélyük az egészségükben is kárt tesz, halálukat okozza. 39 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, oldal 40 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, oldal 20

21 Az obszcenitás gyakorlati megvalósulásában, nem csak a szavak lehetnek obszcének, hanem képek, hangok is, vagy cselekedetek: A kukkolás is obszcénnek minősül, hiszen ha A látja B párt szeretkezni az ablakból (mert leskelődik) nincs obszcén abban amit lát, de az a tény, hogy látja B párt, már obszcén, 41 hiszen milyen fajta ember kíváncsi más nemi életére?-tesszük fel jogosan a kérdést. Pornográfia: görög eredetű szó, amely olyan képet, irodalmi művet jelöl, amelyben nemi izgalom elérése céljából közösülést vagy mezítelenséget ábrázolnak. 42 Mivel főleg az internet elterjedésével ingyen és gyorsan hozzá tudunk jutni bármilyen erotikus vagy pornográf felvételhez, fontos védelmet nyújtanunk a gyermekek számára, hogy elkerülhető legyen a testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben létrejött sérelem bekövetkezése. Ezt az elvet juttatja kifejezésre a 21/1996. (V. 17. ) AB határozat, miszerint: a gyermeknek az a joga, hogy az állam részéről a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön (Alkotmány 67. (1) bekezdés) az állam alkotmányos kötelességét alapozza meg a gyermek fejlődésének védelmére.. Az internet szabályozása még gyenge lábakon áll, de találhatunk alternatívát arra, miként lehet megvédeni és elzárni a 18 év alattiakat a pornográfia világától, s az új médiatörvény is erős lábakra helyezi a védelmet. Mivel a pornográfiával megvalósul a sérelem vagy a rejtett sérelem is, ezért olyan fontos fellépni ellene, szankcióban részesíteni azokat, akik megszegik az ezen érdeket védő törvényeket. Személyes véleményem az, hogy ha X megtilt egy cselekményt (amely cselekmény nem büntetendő) Y- nak, Y kíváncsiságból, vagy dacból (csak azért is) véghezviszi X által a tiltott cselekményt. Ideális állapot az lenne, ha a gyerek saját szüleitől kapna felvilágosítást, hogy a film és a valóság között különbséget kell tennie, de a cél (teljesen kiiktatni látóköréből a pornográfiát) még így sem valósul meg. 41 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume two) Offense to Others, Oxford University Press, Oxford, 1985, 125.oldal 42 http: // hu.wikipedia. org/wiki/pornogr%c3%a1fia ( én hatályos állapota szerint) 21

22 Paternalizmus Fogalma, fajtái A jogi paternalizmus (kár magamnak) a vizsgálódásunk harmadik kényszert legalizáló elve. Minden elv a következőt legalizálja: egy személy cselekvési szabadságának korlátozását. Az egyes elvek között az a különbség, hogy más-más indokokat tesznek elfogadhatóvá a paternalizmus a saját magunknak okozott kárt. Sokakban azt a nézetet tükrözi, hogy az állam a polgárit, gyermekeiként kezeli és úgy is bánik velük. A paternalizmus családja Feinberg csoportosítása alapján: 43 A paternalizmus családjába tartozik a valószínűsíthető vagy okolható paternalizmus, amely szerint a felnőttekkel úgy bánunk (és nem csak az állam, hanem személyek más személyekkel is) mintha gyermekek lennének, és a fiatalgyereket úgy tekintjük, mintha kisebb lenne azáltal, hogy rákényszerítjük olyan cselekedetekre őket, amelyek: a) az ő javukat szolgálják, ha ezt akarják vagy sem, az egyénnek nincs választása b) közösség érdekét, vagy kényserítő személy érdekét szolgálja: a tanár érdeke, hogy a tanuló versenyekre járjon, mert tanítványai által elért eredmények alapján mérik, mennyire jó szakember, az iskola érdeke hogy a diákok sikereket érjenek el, mert ez növeli hírnevét. Előbbit nevezzük jóakaratú paternalizmusnak, míg utóbbit rosszakaratúnak. Közös azonban, hogy egyik elv sem tartja tiszteletben, az egyén autonómiáját, akaratszabadságát és az ebből létrejövő döntését. A nem valószínűsíthető és nem okolható paternalizmusban látszólag segítségre szorult vagy sérülékeny emberekben okozok kárt, de nincs senkinek sem vele érdeke. Például: a szülő megvédi gyermekét. 43 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume three) Harm to Self, Oxford University Press, Oxford, 1986, 4-6.oldal 22

23 Kritikaként merül fel, hogy emberi életünket érdekek vezérlik, ezért minden szituációban fel lehet vélni az egyének érdekeit. Mindent, az érdekek alapján teszünk: a szülő érdeke is, hogy megvédje gyermekét, hiszen ha nem tesz eleget kötelességének, akkor rossz anyává válik, megszólják, súlyosabb esetekben szankcióval sújtják. A nő érdeke az, hogy a férje ne italozzon, mert elfogy a pénzük, vagy ittas állapotban veszélyeztetve van testi épsége. Az angolszász jogban a parens patriae elv alapján az államnak gyámjoga van azok felett, akik jogilag és fizikailag tehetetlenek. Az állam gyámszerepet tölt be, védelmezi érdekeiket. Felfedezhető ez a kontinentális jogban is: a cselekvőképtelenek, korlátozottan cselekvőképesek, gyermekek, nők, fogyatékosok, stb. jogainak védelme az állam objektív intézményvédelmi kötelessége. A lágy és a kemény paternalizmus különbségei: A lágy paternalizmus hívei szerint, az államnak nem kötelessége, hogy meghozza az egyének helyett azokat a döntéseket, amelyeket ha meg lennének hozzá a képességeik, ők is meg tudnának hozni, hanem csak segítséget kell nyújtania nekik a döntés meghozatalában. 44 Más elnevezéssel libertárius paternalizmus, hiszen az állam csak befolyásolja az emberek cselekedeteit, tiszteletben tartja akaratuk szabadságát, ezért jobban hasonlít a liberalizmushoz mint a paternalizmushoz. (döntési szabadság tiszteletéhez) Legfőbb képviselői: Richard Thaler közgazdász és Cass Sunstein jogász. 45 A lágy paternalizmussal ellentétben áll a kemény paternalizmus, amely elfogadja azt a tényt, hogy fontos megvédeni az emberek érdekeit, ha akarják, ha nem, például ilyen az, amikor megtiltják a dohányzást, kötelezővé teszik a bukósisak használatát. Ezáltal rákényszerít az emberre egy közös értékrendet, amely elfogadhatatlan, hiszen a legnagyobb mértékben itt sérül az autonómia. A kritika az, hogy miért lennének ezzel objektív érdekek, amikor sokan kifejezetten, tudatosan kockára teszik az életüket (például bukósisak nélkül száguldozni az izgalom kedvéért, cigarettázni az élvezet kedvéért, stb.) 44 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume three) Harm to Self, Oxford University Press,Oxford, 1986, oldal 45 ( án hatályos állapota szerint) 23

24 A direkt paternalizmus során csak annak a személynek a szabadságát lehet korlátozni, akinek érdekében az történik, míg az indirekt paternalizmus esetében a személytől kívülálló egyén szabadsága is sérül 46 -(cigaretta árusításának korlátozása, a kereskedőt is sújtja a hátrányos helyzet, nem csak a dohányost) Tiszta formában ritkán jelenik meg a paternalizmus, inkább változatainak vegyítéseként jön létre, melyek inkább alternatívak, sem mint konjunktívak. 47 Gyakran párosul az elv az erkölcs védelmével, mint például az eutanázia, kábítószerek tilalma - ezt lehet moralista vagy moralizáló paternalizmusnak nevezni, amennyiben itt a személy erkölcsi érdekeinek ( lelkének ) védelmében kerül sor a korlátozásra. Paternalizmus a gyakorlatban Feinberg szerint ahhoz, hogy valaki képes legyen teljesen önkéntesen tökéletes döntést hozni, a következő feltételeknek kell megfelelnie: a személy hozzáértő értelmes lény legyen, (nem állat, nem őrült) senki se kényszerítse a választásban, ne manipulálják, ne legyen tévedésben, tévhitben, ne legyen valótlan helyzetben. 48 Gyakorlati problémát vet fel, hogy egy 7 és 14 év közötti csoport tud-e dönteni arról, mi jó és mi rossz számukra, ezáltal büntetendőek-e vagy sem. Egy 10 éves gyermek késsel támad anyjára, vajon tudatában van-e annak milyen bűnt követ el? 49 Meg tudja hozni számára a szituációtól függő leghelyesebb döntést? oldal ( én hatályos állapota szerint) 47 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume three) Harm to Self, Oxford University Press,Oxford, 1986, oldal 48 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume three) Harm to Self, 115.oldal 49 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume three) Harm to Self, oldal 24

25 Az egyéni cselekvések szabadságának korlátozására szolgáló egyik legfőbb indok az emberi élethez és méltósághoz való jog, amely önálló szabadságjogként a második világháború után jelenik meg. A Magyar Köztársaságban minden embernek vele született joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 50 Az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egység, amelyet az Alkotmánybíróság is kimond, de a következő példákon keresztül (amelyeket az Alkotmánybírósági határozatok jelenítenek meg) mégis láthatjuk, hogy ez az elválaszthatatlanság milyen problémákat vet fel. A határozatokat vitatottak, hiszen komoly jogi és morális érveket jelenítenek meg, amelyekkel nem mindenki ért egyet: Jog a halálhoz - az eutanázia: Az eutanázia a gyógyíthatatlan beteg halálának meggyorsítása vagy előidézése szenvedésének megrövidítése céljából. 51 Két fajtája létezik: aktív (amely a halál előidézését jelenti, egy tevőleges magatartással) és passzív (a betegnek nem nyújtanak további kezelést az életben maradásához.) A passzív eutanázia megvalósulási formája az, amikor a beteg döntésén alapul, illetve amikor az orvos döntésén nyugszik. Feinberg szerint az eutanázia megvalósulhat saját elhatározásból: olyan személy kéri az eutanáziát aki jogilag beszámítható, aki tudatában van a következményeknek, akinek saját akaratelhatározása van. Másik esete, amikor mások végzik az eutanáziát a személy akarata ellenére (a zsidóságon a német katonák). Harmadik esete, amikor hiányzik a beleegyezés az eutanáziába, mert a személy nem beszámítható. 52 Az Alkotmánybíróság, 22/2003. (IV. 28.) számú határozatában az önrendelkezési jog korlátozását ( az eutanáziát az önrendelkezési jog alapozza meg, annak korlátozása pedig korlátozza az eutanáziát is) az élet és annak védelmének elsődlegességével indokolta, az állam kötelességeként. A határozat értelmében a gyógyíthatatlan betegnek az a szándéka, hogy az orvos tevőleges magatartással vessen véget szenvedéseinek, már nem tekinthető önrendelkezési jogának olyan részének, amelyet elvonhatna akár teljes egészében is a törvény. 50 Alkotmány 54. (1) bekezdése 51 Sári János-Somody Bernadette: Alapjogok,Osiris Kiadó, Budapest,2008, oldal 52 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume three) Harm to Self, Oxford University Press,Oxford, 1986, oldal 25

26 A határozat azt is kimondja, hogy az életfenntartó vagy életmentő beavatkozásról történő lemondás is az önrendelkezési jog része, meghatározott feltételekhez kötött, amely megjelennek az évi CLIV. törvényben: 20. (2), (3) bekezdése. Az ismeretek tényében jogosan tesszük fel a kérdést: mégis kinek az életéről beszélünk? Markánsan szemben áll egymással az egyén önrendelkezési joga (szabadsága) és az autoritás (állam akarata, amit a jog mond). Korlátozható-e az egyéni érdek, hozzátartozik-e az emberi méltóságoz, a méltóságteljes halál is? A kérdéssel többen foglalkoztak, és nagy felháborodást keltett egy 1972-ben bemutatott brit film (Whose life is it anyway? Kinek is az élete ez?) 53 A történet szereplője Ken Harrison egy átlagos huszas éveiben járó férfi, aki egy autóbaleset során eltöri gerincét és nyaktól lefelé lebénul, élete végéig kórházba kerül. Nem akar tovább élni, de mivel képtelen arra, hogy véget vessen életének (a Btk. nem bünteti az öngyilkosságot) és az eutanázia tilos, ezért azt kéri, hogy hazamehessen. Orvosa nem tesz eleget kérésének, mivel tudja, hogy az életben maradáshoz az alapszükségleteket nem tudja ellátni (étkezés, tisztálkodás) ez egyenesen vezetne halálához. Tárgyaláson is részt vesz, ahol szintén elutasítják kérését, ráerőszakolják életét. Hasonló példa a Pretty-eset, ahol a strasbourgi bíróság az aktív eutanázia kérdésével került szembe 54. A hölgy, a férje segítségét szerette volna kérni abban, hogy az öngyilkosságában segítse őt, akár ő hajtsa végre azt, de a jog bünteti ezen cselekményt. Pretty mozgóideg-sorvadásban szenved ami bénuláshoz majd halálhoz vezet. A bíróság elutasította kérelmét. Az aktív eutanáziánál már megjelenik a másoknak okozott kár (amely a kárelv szempontjából is bűncselekmény) és az erkölcs is. Autonómiája a személynek már eleve korlátozott, hiszen fizikai képessége miatt nem tud szabadon cselekedni, saját testének a rabja. Azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a halál teljesen a nullára redukálja az egyén autonómiáját, így az autonómia és az eutanázia éppen ellentétes célt szolgálnak. 53 Joel Feinberg: The Moral Limits of the Criminal Law (volume three) Harm to Self, Oxford University Press,Oxford, 1986, oldal 54 ( án hatályos állapota szerint) 26

27 Az eutanázia mind a mai napig megosztja a társadalmat, ezt szemlélteti a következő ábra is: 55 Az állam korlátozhatja-e az egyén önrendelkezési jogát, annak szellemében, hogy mindig ott van a változás reménye is, és az örök kérdés: mi lett volna ha fejlődik a technika, az orvostudomány és meg tudjuk menteni az egyént a szenvedésétől, van remény a felépülésére? Véleményem megegyezik Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleményével, amelyet a 22/2003.(IV. 28.) AB határozatban fejtett ki: Az önrendelkezési jog objektív intézményvédelmi oldala - az Alkotmánybíróság értelmezése alapján [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, ] - az állam alapjogvédelmi kötelezettsége, amely arra irányul (mivel itt az egyén életét nem másokkal szemben kell megvédeni), hogy biztosítsa az alapjog (önrendelkezési jog) tényleges érvényesülését. Az államnak garantálnia kell a jog érvényesülésének garanciális feltételeit, a visszaélések lehetőségének elhárítását, hogy valóban az érintettek rendelkezzenek saját életük utolsó stádiuma felett. 55 A közvélemény kutatást a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2000 dec között. hatályos állapota szerint) 27

28 Az abortusz: korunk egyik legvitatottabb problémájaként jelenik meg. Alapjogi konfliktusát jelent, az anya önrendelkezési joga és a magzati élet védelme között, a jog melyiket részesítse előnyben a másik sérelmére, továbbá: jogalany-e a méhmagzat? Megilleti-e az anyát az önrendelkezési jog, ha választásával véget vet a magzat életének? Mennyire jelenhet meg az állam az egyének életében és mennyiben korlátozhatja az önrendelkezési jogot? Az Alkotmánybíróság két határozatában is foglalkozik a kérdésessel: az első határozatában (64/1991.(XII. 17.)) megsemmisítette a terhességmegszakítás rendeleti szintű szabályozását, míg a második határozatban (48/1998. (XI. 23.) ) a magzatvédelmi törvény alkotmányosságának a vizsgálata történt meg. A kétpólusú konfliktus (anya- méhmagzat) 56 során a paternalizmus komoly kérdéskörével találjuk szembe magunkat. A paternalizmus alapján két szemszögből közelíthetjük meg a kérdést: A: ha abból a tényből indulunk ki, hogy a méhmagzatot megilleti a jogalanyiság és nem csak egy függő jogi helyzet (öröklésének feltétele az élveszületés), akkor az anya saját választása alapján nem vethet véget a méhmagzat életének. Ebből az következne, hogy az állam teljesen korlátozná az anya döntési autonómiáját, teljesen megsértvén és figyelmen kívül hagyván önrendelkezési jogát.(erős paternalizmus és indirekt) Célja azonban az élet védelme és oltalmazása (amely már a méhmagzatot is megilleti), felállítván egy jogok közötti hierarchiát és nem utolsó sorban az anya életét, egészségét is védi, hiszen sok nő válik meddővé a beavatkozás után. B: ha abból a tényből indulunk ki, hogy a méhmagzatot nem illeti meg a jogalanyiság (semmilyen esetben sem), akkor ezáltal megmarad az anya önrendelkezési joga, az állam szerepe viszont meg sem jelenik, hiszen nem tesz eleget legfőbb kötelességének, mégpedig annak, hogy védje az emberi életet. Ezzel együtt egy lavinát indítanánk útjára, amelynek többnyire igazságtalan áldozata lenne. Mind A, mind pedig B eset a szélsőséges válaszokat jelenítik meg. 56 Strasbourgban a bírói gyakorlat alapján hárompólusú: anya- apa- gyermek. 28

29 Ideális állapot nem tud létrejönni, ezért szükségesebb rossz, ha az anya önrendelkezési joga korlátozva van, védve ezzel a méhmagzatot és csak bizonyos megszorító kritériumok mellett élhetne jogával, amely újraszabályozná az eddigi tendenciákat Európában: 57 Biztonsági öv használata: az erős paternalizmus talán legtisztábban megjelenő esete, amelynek középpontjában (mint a legtöbb paternalista érvnek) az emberi élet áll, hiszen a kötelezővé tett biztonsági öv (60/1993. (XI. 29) AB határozat) megvéd minket egy esetleges balesetnél, vagy komolyabb sérülés bekövetkezésénél. Hasonló példa rá a bukósisak használata is. Vannak azonban olyan esetek, amikor pont a biztonsági öv használata miatt következett be a személy halála (az égő kocsiból a biztonsági öv miatt nem tudott kimenekülni) vagy vallása miatt a személy megtagadta felvenni a bukósisakot, mégis kötelezték rá. 57 ( án hatályos állapota szerint) 29

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VOLÁN társaságok menetrend szerinti belföldi országos, regionális és elővárosi autóbuszjáratainak Utazási feltételeiről

TÁJÉKOZTATÓ A VOLÁN társaságok menetrend szerinti belföldi országos, regionális és elővárosi autóbuszjáratainak Utazási feltételeiről TÁJÉKOZTATÓ A VOLÁN társaságok menetrend szerinti belföldi országos, regionális és elővárosi autóbuszjáratainak Utazási feltételeiről (Az egyes VOLÁN társaságok által alkalmazott Utazási feltételek részletes

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

A kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta

A kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta A kegyes halál büntetőjogi értelmezése Szerző: dr. Faix Nikoletta Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés megállapíthatósága szempontjából a sértett egészségi állapota közömbös. Egy haldokló sértett

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

Az internet veszélyei - fogalomtár

Az internet veszélyei - fogalomtár Az internet veszélyei - fogalomtár Adatlopás: Az adatlopás adataink szándékos, nyilvános feltárását jelenti (pl. banki ügyfelek adatai kerülnek nyilvánosságra, vagy az én személyes adataimat használják

Részletesebben

Szerletics Antal PATERNALIZMUS. A másokról való gondoskodás erkölcsi határai

Szerletics Antal PATERNALIZMUS. A másokról való gondoskodás erkölcsi határai Szerletics Antal PATERNALIZMUS A másokról való gondoskodás erkölcsi határai Gondolat Kiadó Budapest, 2017 BEVEZETÔ Egy különös szórakozási forma kezdett elterjedni a francia fiatalok körében a kilencvenes

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Gebhardt Nóra. 12 hét. Mindent az abortuszról (azt is, amit az orvosok nem közölnek)

Gebhardt Nóra. 12 hét. Mindent az abortuszról (azt is, amit az orvosok nem közölnek) Gebhardt Nóra 12 hét Mindent az abortuszról (azt is, amit az orvosok nem közölnek) Csak erős idegzetűeknek ajánlott! A könyv a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket, felkavaró képeket tartalmaz. Előszó

Részletesebben

(a) Egy utazásra érvényes vonaljegy ára: (b) Havi teljes áru bérletjegy ára december 31-ig:

(a) Egy utazásra érvényes vonaljegy ára: (b) Havi teljes áru bérletjegy ára december 31-ig: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2011.(XI.07.) önkormányzati rendelete a menetrendszerinti helyi autóbusz-közlekedés viteldíjáról és az utazási feltételekről Kiskunfélegyháza

Részletesebben

Főcím MUNKAJOGI KÁRFELELŐSSÉG. Dr. Ferencz Jácint PhD. egyetemi oktató Széchenyi István Egyetem Győr

Főcím MUNKAJOGI KÁRFELELŐSSÉG. Dr. Ferencz Jácint PhD. egyetemi oktató Széchenyi István Egyetem Győr Főcím MUNKAJOGI KÁRFELELŐSSÉG PhD. egyetemi oktató Széchenyi István Egyetem Győr Munkajogi kárfelelősség A felelősség köznapi értelemben a következmények vállalására utal. A jogi felelősség azt jelenti,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Szexuális kapcsolat A férfiak közötti szexuális kapcsolatot

Részletesebben

Kérdőív a családról. Bert Hellinger

Kérdőív a családról. Bert Hellinger Kérdőív a családról Létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az életet egy piramishoz hasonlatosnak látom. Fenn, az egészen pici kis csúcson zajlik minden,

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING Hallgatói elméleti anyag 2012. tavasz www.bkf.hu / Karriercentrum / Tréningek / Letölthető állományok Szakirodalom: Németh

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

1. Az autóbuszokon - a következő kivételekkel és feltételekkel - bárki utazhat: a) Az utazásban fertőző beteg nem vehet részt.

1. Az autóbuszokon - a következő kivételekkel és feltételekkel - bárki utazhat: a) Az utazásban fertőző beteg nem vehet részt. Utazási feltételek UTAZÁSI FELTÉTELEK A Transport-R Bt. AUTÓBUSZAINAK BELFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI KÜLÖNJÁRATI FORGALOMBAN TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELÉRE (A dőlt betűvel szedett szöveg a 20/1981.(VI.19.) Mt. sz. rendelet

Részletesebben

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről Vörös Judit ügyvédjelölt, Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda (Budapest) 1. Előszó Napjainkban úgy tűnik, a jogalkotók egyre inkább felismerik az emberi élet, személyiség mint érték védelmének fontosságát.

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS EGER VÁROS KÖZIGAZGATÁSI HATÁRAIN BELÜL MENETRENDSZERINTI-, HELYI-, KÖZFORGALMÚ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS EGER VÁROS KÖZIGAZGATÁSI HATÁRAIN BELÜL MENETRENDSZERINTI-, HELYI-, KÖZFORGALMÚ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS EGER VÁROS KÖZIGAZGATÁSI HATÁRAIN BELÜL MENETRENDSZERINTI-, HELYI-, KÖZFORGALMÚ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE a szerződés 2. sz. melléklete Utazási feltételek 2

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet Hallgatói Jogok Gyakorlásának és Kötelességek Teljesítésének, valamint a Hallgatói Kérelmek Elbírálásának és a Jogorvoslatnak

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

Szex és párkapcsolatok. Szószedet

Szex és párkapcsolatok. Szószedet Szex és párkapcsolatok Szószedet Tartalom Barátság és párkapcsolatok 3 Testrészek 4 Szexualitás 6 Szex és önkielégítés 8 Biztonságos szex ésfogamzásgátlás 10 Erőszak 12 2 Barátság és párkapcsolat Barát

Részletesebben

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Áttekintés A védett értékek: élet és méltóság Alkotmányjogi szabályozás A jog jellege, jelentősége, funkciója Tartalom, anyajogi jelleg Korlátohatatlanság Különös

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

TÜKE BUSZ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA

TÜKE BUSZ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA TÜKE BUSZ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA 4. SZ. MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2014. július 22. napjától Az Üzletszabályzatot jóváhagyta: a Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása 2014 októberében több internetes hírportál számolt be arról, hogy a fővárosi Bajcsy-

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A magzat életének védelme az új alkotmányban

A magzat életének védelme az új alkotmányban HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE

Részletesebben

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 826/2006. (IV. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA Az arany ára : az okozott KÁR 1. felmerült kár (damnum emergens) és nem vagyoni kár Tisza élővilágának elpusztulása: károsult a Magyar Állam a Tisza és a Tisza

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

24/2014. (VII. 22.) AB határozat

24/2014. (VII. 22.) AB határozat 24/2014. (VII. 22.) AB határozat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. (3) bekezdésének szövegrésze, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja.

MEDIÁCIÓ. A viták békés rendezésének útja. MEDIÁCIÓ A viták békés rendezésének útja. Ha megtanulunk a szívünkből beszélni, az asztalra tenni a különbségeinket, és kölcsönös tisztelettel és méltósággal párbeszédet folytatni, annak a konfliktus megoldása

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat

Első / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat Első / előző / következő / utolsó dokumentum Becsuk --------------------------------------------------------------- 2012/B/1991 AB határozat AB közlöny: X. évf. 5. szám ---------------------------------------------------------------

Részletesebben