APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS."

Átírás

1 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. A sertéseknek szánt takarmány fözéséröl. Évtizedek óta tárgyaltatik azon kérdés, hogy a sertéseket fızött vagy fıtlen eleséggel czélszerübb-e táplálni? Ha az ügyet közelebbrıl fontolóra veszszük s az egymással szemközt álló nézeteket kritika tárgyává teszszük, a következı eredményre jutunk: Azok, akik a fıtt takarmány etetését tartják jobbnak, azon nézetet vallják, hogy a falánk és ez eledelt kevésbé benyálazó sertés a fıtt eleséget jobban emészti meg s így jobban értékesiti. May tanár e tekintetben így szól: A takarmánynak forró vízzel való kezelése, valamint a gızölés és a fızés által minden keményebb féle takarmány ellágyul, a fogak könnyebben aprózzák fel, az emésztınedvekkel könnyebben elegyedik, a fás rész emészthetıbbé válik, mintha a takarmány csak hideg vízzel lett beáztatva. May azt állítja, hogy a fıtt takarmány kihasználása 15 20%-kal nagyobb. Azok, akik a takarmánynak nyersen való etetését javalják, azt állítják, hogy az ily takarmány rágása közben a sertés több nyálat választ el, s így a takarmányt is jobban emészti meg. Ezen kérdés tisztába hozatala szempontjából számos kísérlet tétetett, s különösen ujabb idıben az amerikaiak fáradtak sokat. A new-yorki kisérleti állomás a kisérleteket oly módon eszközölte, hogy fızött és fızetlen tengerilisztet pepsinoldat segélyével mesterséges emésztés alá vetett. Az egyik tengeriliszt három hónap elıtt, a másik frissen lett ırölve. A régi nyers liszt nitrogénjének 75%-a, a fıtt régi liszt nitrogénjének 63%-a emésztetett meg; míg a frissen ırölt nyers liszt fehérjéjébıl 60%-ot, a fızöttébıl 66%-ot oldott fel a mesterséges gyomornedv. Az alábbi táblázat mutatja hogy a fızés által az emészthetı fehérjefélék jelentékeny része veszendıbe megy. További kisérletek szerint:

2 Ezen eredmények azt mutatják, hogy a michigani kisérlettıl eltekintve, a nyers eleséget elınyösebben etethetjük, mint a fıttet. A nyers eleség etetése mellett Brümmer a következı okokat hozza fel: 1. A fıtt eleséget az állatok nem rágják meg és hozzá szoknak, hogy azt nagy gyorsan elnyeljék, s így a sertések erıteljes fogazata és a jól fejlıdött nyálmirigyek nem jönnek hatályba. 2. A fızött vagy nyirkos takarmány a vályúk tisztátalansága folytán többnyire megsavanyodik és az egészségre ártalmassá válhatik. Brümmer szerint a szemes eleséget a malaczok és süldıkkel csak zúzva etessük, megırölni nem szabad; ha azután a fogazat teljesen kifejlıdött, zuzatlanul etethetjük a szemes eleséget; csak a fiatal koruktól így nevelt sertések kaphatnak zuzatlan takarmányt, mert különben nem emésztenék meg azt. A magvakat szárazan etessük és ne adjunk sokat egyszerre. Ha az abraktakarmány lisztnemü, akkor legjobb abból sőrő moslékot késziteni, s ehhez repczepogácsát vagy más szilárdabb takarmányt keverünk, hogy az állatokat a rágásra kényszerítsük. Itatni etetés elıtt kell, de nem nagy mennyiségben. Fızni csak akkor kell a takarmányt, ha az egészségi szempontból elkerülhetetlen. Mi azt hiszszük, hogy mereven egyik nézethez sem kell ragaszkodni. A fiatal állatok etetését illetıleg Brümmerrel tartunk, melyek szárazan etetendık s az eleség megrágására szoktatandók. A hizóállatoknál a forrázott takarmányt nem mindig lehet nélkülözni. Azon vidékeken, melyek kitünı sódarok által váltak híresekké, a hízlalás elsı idıszakában tömeges fızött takarmányt etetnek, miáltal a szövetek lazábbakká lesznek; a második, idıszakban azután száraz szemes eleséget (rozsot) adnak, hogy a hús keményebb legyen. Azt hiszszük azonban, hogy a sertések épúgy, mint a többi házi állatok, egyedenkint különbözıképen értékesitik a takarmányféléket s azok elıkészitése tekintetében is eltérı viselkedést mutatnak. Legczélszerőbb ennélfogva idınkint a ganajt megvizsgálni; ha zuzatlan magvak etetésekor ezek a ganajban ép állapotban lelhetık, az a jele, hogy így etetni czélszerütlen s a magvakat vagy zúzás, vagy gızölés által jobban elı kell késziteni az emésztésre.

3 A különbözı takarmányokban levı organikus savak jelentısége. Bizonyos takarmányokban, péld. a szeszmoslékban vagy a savanyu takarmányokban az organikus savak szabad vagy kötött állapotban (mint sók) oly mennyiségben fordulnak elı, hogy az állatok ezen takarmányok élvezetekor jelentékeny mennyiségü organikus savat vesznek föl szervezetükbe. Az ujabban annyira felkapott savanyitott takarmányokban is bármily módon legyenek is azok készítve mindig képzıdik bennük több-kevesebb organikus sav, és pedig fıként eczetés tejsav. Hogy ezen organikus savaknak az emésztésre nézve mekkora jelentıségük van, eddig még megállapítva nincs, a kisebb mennyiségeket a szervezet szénsavra és vízre bontja fel egészben, és mint szénsavas sók távoznak el a húgyban a testbıl; a nagyobb mennyiségü organikus savak azonban már a legtöbb esetben az emésztés és a termelés rendellenességét idézik elı, mivel emésztési zavarok, elvetélés stb. következik be. Azon körülmény, hogy az organikus savak rendes viszonyok között a szervezet oxydatiójának áldozatul esnek, azon föltevésre vezet, hogy ezen organikus savak bizonyos mértékig hozzájárulnak a testmeleg emeléséhez, s nincs kizárva az sem, hogy hasonlólag a szénhydrathoz és más nitrogénmentes emészthetı anyagokhoz, a test nitrogénjének felbomlását csökkentik, vagyis kimélik a proteinanyagokat és bizonyos mértékig hozzájárulnak a zsír lerakódásához. Ezen organikus anyagok hatásának tanulmányozása végett megállapitandó vajjon csakugyan a szénhydratokhoz hasonlólag van-e fehérjekimélı tulajdonságuk az organikus savaknak, Dr H. Weiske és Dr E. Flechsig a breslaui egyetemen számos takarmányozási kisérletet tettek, 1 ) melyek eredményét röviden a következıkben adjuk: Ezen kísérleteknél többek közt egy ürüvel elıbb egy tág táparányu réti széna és földidiópogácsából álló takarmánykeveréket etettek, amelynek összetételét pontosan ismerték; ezen takarmány mellett meghatározták a fehérje-felbomlás és -lerakódás mérvét. A takarmányozás következı periodusában az elıbb említett takarmányhoz az állat felváltva szénhydratot (szılıczukrot) és organikus savakat (sók alakjában) kapott. Az eredmény az volt, hogy 60, illetve 120 és 180 g szénhydrat na ponkint, az adag nagyságával növekedı fehérje-lerakódást és csökkenı fehérjefelbomlást eredményezett a kisérletre szolgáló ürünél. Kitőnt továbbá, hogy a takarmányhoz kevert 60 g tejsav hasonló kedvezı eredményt adott, ellenben a tejsav mennyiségének további emelése nem járt a fehérjelerakódás növekedésével, sıt a fehérjefelbomlás növekedését idézte elı. Az eczetsav-adagolás teljesen kedvezıtlen eredményü volt, mert ebbıl 60 g (eczetsavas nátrium alakjában) sok húgy elválasztását és a fehérje nagymervü felbomlását eredményezte. Az eczetsavból még nagyobb adagok valószinüleg még az állat egészségi állapotát is megtámadták volna. A kisérletekbıl tehát kitőnik, hogy a takarmányban fölvett mérsékelt mennyiségő tejsav az állatok táplálkozásában hasonló hatásu a szénhydratokkal, s hogy a tejsav megakadályozza a szervezeti fehérje felbomlását és emeli a szervezeti fehérje mennyiségét; ellenben az eczetsav ezen tekintetben nemcsak hatástalan, hanem bizonyos körülmények között emeli a szervezeti fehérje felbomlását és növeli a körzeti fehérje mennyiségét, sıt nagy adagokban fölvéve, még az állatok egészségét is megtámadja. A falomb etetésérıl. A falomb etetése bizonyos körülmények között elınyös lehet és az állatok takarmányát pótolni képes. Ott, ahol a körülményeknél fogva elegendı falomb áll rendelkezésre és a széna híjával vannak, a falomb époly figyelemreméltó, mint bármely más takarmány. Ahol sok szalmát kell föletetni, ott annyival inkább helyén van a falomb etetése, mert az emésztıszervek mőködésére serkentıleg hat; s még az elvetélı, vagy gyenge emésztıszervekkel biró állatokra nézve is elınyös a falomb etetése. Hogy a falomb a 1 Lásd bıvebben: Journal für Landwirthschaftf XXXVII. kötet,

4 juhoknak igen jó takarmányuk, az általánosan ismeretes; sıt a lovak és szarvasmarhák is szeretik, ha egyszer már megszokták. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a falombot korán kell szedni (juniusban), késıbben szedve, már kesernyés izü és kevésbé emészthetı lesz s ekkor az állatok már nem szivesen eszik meg. Boussignolt elemzése szerint tartalmaz: Víz nitrogén protein-anyag százalékban szılılomb a szárazanyagban tölgylevelek a szárazanyagban nyárfa-levél a szárazanyagban bükklomb a szárazanyagban akáczfa-lomb a szárazanyagban E. Wollf szerint a junius közepén szedett lombszéna átlagos összetétele: víz 16%, hamu 7.4%, szerves anyag 77%, nyers protein 10.5%, nyers rost 14.2%, nitrogénmentes anyagok 49.3%, nyers zsír 3%. Emészthetı anyagok: fehérje 6.2%, szénhydratok 37.8%, zsír 2.4%. Táparány: 1 : 7-hez. A lombszéna összes jóságát csak az esetben tartja meg, ha zöld színét nem vesztette el egészen. Zöld pedig csak akkor marad, ha a száradás ideje alatt sem erıs napsütés, sem esı nem érte. A falombot tehát esı és nap ellen védett helyen kell szénává szárítani. Rost Hadrupp tapasztalatai szerint legjobb a falombszénát tavaszi szalmával rétegezetten kazalozni. Wessely szerint: juhok, kecskék és szarvasmarhák részére legjobb falombot szolgáltat a közönséges kırisfa, az eperfa és a szılı; igen jó takarmányt ád még a bükk-, az akácz- és a vadgesztenye-fa. Juhok és kecskék számára jó falombot szolgáltat a canadai nyár- és a juharfa; míg a tölgy-, hárs-, nyir- és a főzfa szintén meglehetıs takarmányt adnak. A fiatal állatoknak igen jó a cseresznye-, szilva-, alma- és körtefa lombja. Falomb-nyerésre legalkalmasabbak az új ertések, egy-két éves fiatal vágások, a folyók és patakok mellékére ültetett füz- és nyárfa-ültetvények. Pabst Allgemeine Viehzucht -jában a többek közt ezeket mondja: Számos rosz, legelınek vagy szántónak éppen nem való terület fával volna beültetendı, hogy ezen területek lombszéna nyerésére szolgálnának. Mert az ilyen mocsaras területek, péld. canadai nyárfával beültetve, akkora takarmánytermést szolgáltatnának, mint akár egy jó rét. Pabst egy osztrák holdon 25 mázsa lombszénát és 40 mázsa száraz rızsét nyert és emellett az illetı területet még rövid ideig legelınek is használta. Kivált a terméketlen területek telkesitésénél játszhatik szerepet a falomb-nyerés, mert ezáltal nagyobb állatállomány tartása válik lehetıvé, s így az illetı területek lassu, de fokozatos trágyázása által idıvel ezen területek is a falomb egyszerő nyerése és föletetése folytán közvetve, termékenyekké és mezıgazdasági használatra is alkalmasakká tétetnek.

5 A kanczák vemhessége: A kanczák rendes körülmények között napig hordják a vemhet; igen gyakran megesik azonban, hogy ezen idınél korábban vagy késıbben ellenek. Ez részben onnét magyarázható, hogy a méncsikó egypár nappal mindig tovább marad a méhben, másrészt pedig onnan, mert a párosodás és fogamzás közötti idı nem mindig egyforma; sıt még a fajta is befolyással bir a vemhességi idı tartamára. A perzsa kanczák a méncsikót 343 napig, a kanczacsikót 338 napig hordják; az arab kanczák a méncsikót 330, a kanczacsikót 337 napig hordják; az orlow kanczák közönségesen 341½ napig, az angol félvérek 339½ napig vemhesek. Flämming szerint az átlagos vemhességi idıtartam 346, a legkevesebb 307 és a legtöbb 394 nap. Azok a csikók, melyek 300 napnál rövidebb ideig voltak az anyjukban, ritkán életképesek; míg azok, melyek tovább, de legfeljebb 365 napig ébrények, teljesen életképesek. Ezen idın túl azonban ritkán jönnek élı csikók a világra. TEJGAZDASÁG. A takarmány zsírjának direct átmenete a tejbe. Dr Klien Königsbergben a fenti tárgyról a német természetvizsgálók győlésén Heidelbergben felolvasást tartott. Egy kisérletét ismertette röviden, s bıvebbet akkorra igért, ha majd ezen tárgyat bıvebben áttanulmányozta. De ezen egy kisérlet is oly érdekes, hogy érdemesnek tartjuk t. olvasóinkkal ehelyütt közölni. İ ugyanis egy alkalommal vajpróbákat kapott, melyeknek elszappanodási százaléka nem a közönséges 227 volt, hanem 224 és 233, s az, hogy az illetı vajak hamisítva lettek volna, föltehetı nem volt. Kutatásai arra vezették, hogy a 233%-kal elszappanosodó vaj oly istállóból került, hol 14% zsirtartalmu pálmamag-pogácsát etettek, míg a 224%-kal elszappanosodó oly istállóból került ki, ahol zabot és répapogácsát etettek. Erre Klien kisérletet tett egy kecskével. Ugyanis a kecskének korpatakarmányához 247%-kal elszappanosodó pálmamag-pogácsát adott, mindaddig növekedı adagban, míg a kecske megette s a kecske teje 233%-u elszappanodásról 241-re emelkedett. Miután a kecske egy ideig rendes takarmányon élt, tejének elszappanodási százaléka 232-re süllyedt. Ekkor a takarmányához 177%-kal elszappanosodó répaolajat adott és tejének elszappanodási százaléka 216-ra süllyedt le. A kisérlettevı tehát bebizonyitotta, hogy a takarmány zsírja a tejbe átmegy s jelenleg éppen azon dolgozik, hogy földerítse: vajjon ez a szarvasmarhánál is áll-e? NÖVÉNYTERMELÉS. Magyarország évi összes termésének eredménye. A Földmívelési Értesítı -ben közölt statistikai összeállitás fölöttébb sok értékes adatot tartalmaz melyeket itt fıbb vonásaiban közölni szükségesnek tartunk. Ezen összeállitásból mindenekelıtt kitünik, hogy az összes termények közül csakis a köles és tatárka, len- és kendermag és luczernamag átlagsúlya volt nagyobb 1889-ben, mint 1888-ban. Könnyebb volt az ıszi búza 1.70 k/g-mal = 2.15%-kal; rozs 0.40 k/g-mal, árpa 0.60 k/g-mal, zab 0.50 k/g-mal, repcze 0.70 k/g-mal, tengeri közel 1 k/g-mal, magbükköny közel 1 k/g-mal, burgonya 2.27 k/g-mal ben oly minıségü gabona, mint 1888-ban is vagy 1887-ben, 1886-ban nem termett; az a csekély mennyiség, ahol jó termés volt minıségileg, alig képezhette az egész gabonatermésnek 30 egész 40%-át. Tisza jobb, Duna jobb és bal partján, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögén termett helyenkint 80 egész 82 k/g-os búza, k/g-os rozs, 64 egész 66 k/g-os árpa, k/g-os zab; túlnyomó része azonban itt is k/g-os búza, k/g-os rozs, k/g-os árpa és k/g-os zab volt. A termények egy része még ennél is kisebb átlagsúlyu volt. Kitünik továbbá, hogy a búza országos átlagsúlyra nézve az utóbb lefolyt öt év közül a legkönnyebb volt 1889-ben és a legnehezebb 1888-ban. Körülbelül ugyanezt mondhatni úgy a tavaszira, mint az ıszire. A rozs átlagban gyengébb minıségü, tehát könnyebb volt az 1886 egész 1888-ki termések súlyánál és csupán az 1885-ki terméssel volt egyenlı minıségileg. Az

6 árpa jelentékenyen könnyebb volt az 1886-ki és 1887-ki, de még az 1885-ki termés minıségénél is, hasonlóan a zab- és repczetermény is. Végül mint a hazai mezıgazdaságban fontos czikket fölemlítjük még a tengerit és burgonyát is. A tengeri gyengébb volt az 1885-ki, 1886-ki és 1888-ki termésátlagok minıségénél; a burgonya is könnyebb volt a lefolyt öt év termésátlagainál. Egészben véve pedig az összes termények minısége fıleg, ha az 1888-ki termények minıségéhez hasonlítjuk, 2 5%-kal kedvezıtlenebb volt és rosszabb volt 1 3%- kal, mint az évek átlagos minısége. Magyarországban Horvát-Szlavon ország nélkül a mívelés alatt álló learatott, elemi csapás által megsemmisült vetésnek és ugarnak hagyott szántóföld területnagysága kat. holdakban az utolsó öt évben a következı volt: ebbıl elemi csapás által összes szántóföld tönkrement vetés ugarnak maradt 1889-ben 20, kat. hold, kat. hold = 1.80 % 3, = 16.50% 1888-ban 20, = , = ben 20, = , = ban 20, = , = ben 20, = , = Amint ez adatokból kitünik, az összes mívelés alatt álló területböl átlag 17 ugarban maradt és 2.65% elemi csapás által lett elpusztítva; vagyis évrıl-évre a mivelés alatt álló területbıl millió kat. holdból mintegy 20% nem terem. Érdekesnek tartjuk itt megemliteni, hogy Magyarországban a szántóföld-terület az ország összterületének 41%-át képezi; természetesen következik, hogy vidékenkint és vármegyénkint nagy eltéréseket észlelhetni, amennyiben az átlagtól nagyon eltér a szántóföld aránya. Mert míg Csanádvármegyében a megye összterületének a szántóföld 81%-át teszi ki, addig Máramarosvármegyében az összterületbıl csak 11% esik szántóföldre. Tehát 18 vármegyében a szántóföld területe az összterület 50%- án felül van; alul van 45 vármegyében, és pedig 20%-on alul 6-ban. Ausztriában a szántóföld területe az összterület 38%-át teszi ki, Romániában 42%-át, Nagy- Britanniában 46%-át, Németországban 52%-át, Francziaországban 55%-át, Belgiumban 60%- át. Oroszországban a szántóföld területe az összes területnek csak 30%-át képezi. Kerekszámokban a bennünket is közelebbrıl érdeklı államok szántóföld-területe a következı volt: Oroszország 205, észak-amerikai Egyesült Államok 200, Kelet India 112, Németország 44, Francziaország 43, Magyarország 20, Ausztria 18, Olaszország 17, Spanyolország 17, Nagy-Britannia 18, Románia 6 millió kat. hold. Magyarországban a learatott területbıl a szemes termények területére, illetıleg gabonára esik átlag 52 53%, kapás növényekre körülbelül 20%, takarmánynemüekre 5%, kereskedelmi növényekre 1.80%, hüvelyesekre közel 1%. Ausztriában gabonára esik 56 58%, tengerire 3 4% (Magyarországban csupán a tengerire, mint kapás növényre 17%); Oroszországban gabonára 49%, tengerire 0.50 egész 0.80%; Romániában gabonára 46 egész 47%, tengerire 38 40%; Francziaországban gabonára 51 53%, tengerire 2%; Olaszországban gabonára 48 50%, tengerire %; Belgiumban gabonára 54 55%; az észak-amerikai Egyesült Államokban gabonára 24 26%; Nagy-Britannia és Irhonban gabonára 43 44%; Németországban gabonára 51 52%. A búzatermelés legnagyobb területet foglal el Olaszországban, és pedig az összes szántóföldterületnek 40%-át; Romániában 30%-át, Spanyolországban 28.50%-át, Francziaországban 24%-át, Magyarországban 23%-át, Belgiumban 18%-át, Portugáliában 14%-át, az észak-

7 amerikai Egyesült Államokban 13 14%-át, Kelet-Indiában 13%-át, Ausztriában 11%-át, Oroszországban 10%-át, Németországban %-át. Áttérve már most Magyarország aratásának eredményére, kitüntetjük elsı sorban a learatott területek nagyságát, az összes termés mennyiségét és a kat. holdankinti átlagtermést, az ki évvel és a két év között mutatkozó különbözetek feltüntetésével. (Lásd a táblázatot a 473. oldalon.) Az itt közölt táblázatból kitünik, hogy a learatott terület a rét területével együtt 21, kat. holdra rugott; ez 1888-ban 20, kat. holdat tett ki, 1887-ben 20, ot, ban 21, et, 1885-ben 20, ot. A rét területe az összes itt kitüntetett területnek több mint 21%-át teszi ki. A learatott búzaterület mint az a fentebbiekbıl kiviláglik kat. holddal volt nagyobb, annak daczára azonban a termésmennyiség csekélyebb volt millió métermázsával = 33.44%-kal; a rozs learatott területe kisebb volt kat. holddal, a terméseredmény pedig 1.95 millió métermázsával = 15.48%-kal; az árpa területe kat. holddal volt nagyobb, ellenben a terméseredmény 2.52 millió métermázsával volt kisebb, s így az 1888-ki évhez viszonyítva, közel 25% terméskevesblet mutatkozik. Zab (és tönköly) kevesebb termett 2.03 millió métermázsával; ezen terménynél kisebb volt a learatott terület kat. holddal. Repcze jóval kevesebb termett, bárha a learatott terület kat. holddal nagyobb volt; a repczetermés mennyiségre nézve csekélyebb volt 1888-hoz képest, q-val = 45%-kal. A többi terményeket illetıleg a dohány kivételével a terület kiterjedésre nézve mindenütt nagyobb volt 1888-ban, míg a terméseredmény csak tengeribıl, lenmag és lenfonalból, czukorrépa, burgonya, takarmányrépa, lóhere és luczernából volt nagyobb. Az alábbi táblázatban közöljük a bevetett terület nagyságát az utolsó öt évrıl. Ez adatok kitüntetik az ötévi átlagot.

8 Egész más képet nyerünk természetesen, ha a réteket nem veszszük fel az összehasonlitásba, csupán a bevetett és learatott szántóföld-területet, ekkor a százalékarány nagyon módosul. A búzánál kitüntetett 23.2% 29.60%-ra emelkedik, a rozs-százalék aránya 10.80%-ról égész 13.87%-ra. 2 ) Az utolsó ötévi termési eredményt, valamint a kat. holdankint elért átlagtermést összehasonlítva, a következı táblázatban közöljük: 2 Bemutatjuk a rendelkezésünkre álló adatokkal néhány állam fontosabb terményeit is; termett millió métermázsákban évben: búza rozs árpa zab tengeri Az amerikai Egyesült Államokban Oroszországban ? Németországban 1888/89-ben Magyarországban Ausztriában Legtöbb búza terem az Egyesült Államokban, rozs és árpa Oroszországban, zab az Egyesült Államokban és Oroszországban, tengeri az Egyesült Államokban.

9 A fentebbiekbıl kitünik, hogy búzából ötévi átlagban termett 32.6 millió métermázsa, rozsból 12.4 millió, árpából millió, zabból 8.46 millió, tengeribıl millió, burgonyából 26.2 millió, czukorrépából 7.27 millió, takarmányrépából millió, lóherébıl és luczernából 8.94 millió, bükkönykeverékbıl 6.41 millió, réti szénából millió métermázsa. Viszonyítva az 1889-ki termést az évek átlagterméséhez, kedvezıtlenebb volt az eredmény búzából 7.4 millió métermázsával = 22.90%-kal, rozsból 1.70 millió métermázsával = 13.72%,-kal, árpából 2.50 millió métermázsaval = 24.36%-kal; kedvezıbb volt az átlagnál a tengeritermés 2.80 millió métermázsával, a czukorrépa 3.70 millió, a takarmányrépa 6.60 millió métermázsával. Körülbelül ugyanezen arány mutatkozik az átlagtermésnél is. A tápanyag-apadás a préselve savanyitott takarmányoknál. A préselve savanyitott takarmányok készitési módjának nagy hátrányául tekintik azon tápanyagveszteséget, mely ezen takarmánykészitési módnál elıáll. Dr Meiszl ezirányban megfigyeléseket tett, melyeket az Oesterr.-ungarische Zeitschrift für Zuckerrüben-Industrie und Landwirthschaft nyomán a következıkben tartunk érdekesnek ismertetni: Az úgynevezett édes ensilage készitése folytán módunkban áll az olyan zöldtakarmányokat is télire eltenni, melyeket szénává szárítani nem lehet. Ezen takarmányok közé tartozik fıként a hazánkban oly nagy mértékben termesztett csalamádétengeri. Számos kisérlet által bebizonyult, hogy az édes ensilage által olyképen conserváltatik a csalamádé, hogy az szagára, ízére, diätetikus hatására nézve nagyon elınyösen különbözik az azelıtti közönséges módon besavanyitott csalamádétól. Ellenben azon változások felıl, melyek az ekként conservált takarmányban elıállanak és fıként a származó tápanyag-veszteségek felıl még mindig nem vagyunk kellıképen tisztában, úgy, hogy igen kivánatosnak látszott ezen körülményeket kísérletek által tisztába hozni. A kísérletet dr Meiszl 1888 október elsı felében Osterburgban vitte végbe. A kisérletre 3402 q tengericsalamádét és 360 q réti sarjút használt fel, melyet A. Postelt által szerkesztett és nem folytonosan mőködı préssel ellátott földfölötti kazalban rakott össze. A

10 kazalban összerakott zöldtakarmány több-kevesebb mértékben fonnyadt volt, azonban még mindig elegendı vizet tartalmazott, sıt részben kivülrıl nedves is volt, mert a kazal fölépitése esıs idıben történt. A csalamádé és a sarju szecskázatlanul rakatott össze a kazalban, és pedig rétegenkint: nem egyszerre, úgy, hogy minden egyes új réteg a régi fölé csak akkor lett felrakva, mikor a réginek már felsı része is C -ra fölmelegedett. A nyert takarmány kinézésre, szagra és ízre nézve a legkitünıbb minıségü volt. A takarmány szine világos olajzöld volt, íze a friss kenyérére emlékeztetı, kellemes és édes volt. A megvizsgáláshoz használt próbák a lehetı jó átlag elérése végett sok helyrıl és tekintélyes nagyságban vétettek. Hogy az egyes próbák biztosan ellenırizhetık és összehasonlíthatók legyenek, minden friss takarmánypróbának a felét közönséges hálóba helyezve, a kazalba tették, ahol az illetı próba a kazal egész tartalmához hasonlólag erjedett át. Egészben 15 csalamádépróba vétetett különbözı magasságu rétegbıl, melyeknek egymástóli távola körülbelül 50 c/m volt és egyegy ilyen rétegbıl három próba. Minden egyes próbának a súlya, úgy az elemzésre visszatartotté, valamint a kazalba elhelyezetté 1 k/g volt. A kazal megnyitásánál elıkerülı próbák rögtön lemérettek, hogy így az erjedés utáni súlyuk megállapíttassék s az illó és nemilló savak mennyisége is azonnal meghatároztatott, valamint a többi anyagoké is. A kisérletböl a következı végeredmények vonhatók le: 1. A préselés által úgy kinézés, valamint kellemes szagra és izre nézve kitünı takarmány készült. 2. A szárazanyagbeli veszteség igen csekély volt és alig valamivel volt nagyobb, mint más takarmányeltartási módnál, péld. a szénakészitésnél. 3. A kierjedt csalamádé szárazanyagtartalmának összetétele csak igen kevéssé változott; eltekintve természetesen a préselt takarmány savtartalmától. 4. Az összes savtartalom a friss csalamádé 1%-ánál kevesebbet tett ki, vagyis oly csekély, hogy az állatokra ártalmas vagy kellemetlen hatásu nem lehetett. 5. A takarmányt az állatok nagy mohósággal, szivesen ették és az ezen takarmánynyal elért eredmény tökéletesen kielégitı vala. A préselésnél a nitrogénanyagok egyoldalu csökkenése egyáltalában be nem következett; ellenben a nitrogénanyagok fehérje és emészthetı, meg nem emészthetı nitrogénanyagokra való felosztásánál, ha csekély is, de tisztán megkülönböztetı változás állott be. Ugyanis a friss csalamádénak fehérjéje 0.14%-kal csökkent; ellenben a nemfehérje-anyagok a préselt takarmánynál 0.12%-kal növekedtek szemben a frissel. Éppen úgy a friss csalamádé 0.10%- kal több emészthetı nitrogént, a préselt ellenben 0.80%-kal több nememészthetı nitrogénanyagot tartalmazott. Azt lehet tehát mondani, hogy a csalamádétengeri a préselés által amennyiben a nitrogénanyagokat illeti csak jelentéktelen mértékben változik. Egészben véve tehát a préselés által a takarmány, eltekintve a csekély súlyveszteségtıl, igen jól conserváltatik, s hogy az így nyert takarmány összetételére és hatására nézve csak kevéssé különbözik a friss csalamádétól, úgy, hogy a jól keresztülvitt préselés által készitett takarmány minden tekintetben nagyon kielégitınek mondható. Föltehetjük továbbá, hogy mivel a csalamádénál jól sikerül a préselés, melylyel pedig igen nehéz bánni, más takarmányoknál sem fog ezen eljárás rosszabb eredményt szolgáltatni. Mindezek daczára azonban a préselés habár igen ajánlatos bizonyos körülmények között a takarmány conserválására, a szénakészitést nem helyettesítheti, mert ez sokkal egyszerübb s olcsóbb eljárás és kevesebb risicoval is jár, s a préselésnél az elıálló veszteség mégis csak mindig nagyobb, mint a szénakészitésnél. A préselés csak az oly takarmányoknál alkalmazandó, melyeket szénává szárítani nehézséggel jár.

11 Az aranka kiirtása vasgálicz segélyével. Marguerite-Delacharlonuy a vasgáliczot mint kitőnı arankairtó szert hozta javaslatba. Ezzel szemközt Boiret következı ellenvetéseket tesz: Mindenekelıtt kifogásolja elıbbinek azon nézetét: 1. hogy tekintettel kell lenni a talaj minıségére; 2. hogy az arankás részt a vasgáliczczal való kezelés elıtt vagy után le kellene kaszálni. Boiret szerint a talaj összetétele a vasgálicz hatására nézve teljesen közönyös; a vasgálicz hatása abban nyilvánul, hogy a vele érintkezı növényszöveteket tönkre teszi, s így az aranka is azon okból pusztul el, mert sejtjeit a vasgálicz úgyszólván szétmarja, s ebben a tekintetben a vasgálicz és a kénsav hatása között alig van különbség. A vasgálicz továbbá nemcsak az arankát pusztítja el, de az arankás növény földfölötti részeit is. Boiret helytelennek tartja továbbá az arankás folt lekaszálását különösen a vasgálicz alkalmazása elıtt, mert az elhullatott részek az elhordásnál a bajt csak terjeszthetik, a gáliczczal való kezelés után pedig az aranka már elhalván, a kaszálás fölösleges munka. A vasgálicz helyébe Boiret a 3%-os kénsav alkalmazását hozza javaslatba, vagy pedig: hogy az arankás folt szalmával vagy folyékony égı anyagok segélyével elhamvasztassék. Marguerit-Delacharlonuy válaszul közli saját szabatosan keresztülvitt kisérleteit, melyek állitásait erısitik, s állítja, hogy Boiret hibázott, midın a fiatal lóhernél lekaszálás nélkül 10%-os vasgáliczot használt; ez csak kaszálás után és idısebb lóhernél használható, fiatal lóhernél 4 egész 5%-os alkalmazandó, s ez az oka, hogy nemcsak az aranka, de a lóher is tönkre jutott. Kisérleteibıl kimutatja, hogy a 4 5%-os vasgálicz a fiatal, a 10%-os az idısebb lóhernek nem árt. A talaj minıségének nagy befolyását kisérletileg igazolja, bebizonyítván, hogy míg mészdús talaj hektáronkint k/g vasgáliczot is megbir, agyagos vagy igen homokos talajon már k/g gálicz kárt okozhat. A vasgálicz mérgezı hatását szerzı annak tulajdonítja, hogy az a növényekben levı csersavval csersavas vasat képez. A lekaszálást illetıleg annak a kijelentésére szorítkozik, hogy az számos esetben czélszerünek bizonyult. A fejtegetések végül következıkben vonhatók össze: 1. Számtalan kisérlet szerint a vasgálicz kitőnıen alkalmas az arankát, bármely fejlıdési fokon legyen az, kiirtani. 2. Fiatal lóherénél czélszerü a vasgáliczot szilárd alakban használni, és pedig hektáronkint k/g-ot. 3. Ha az aranka teljesen kifejlıdött, akkor a lóher elıbb lekaszálandó s a tarlót vasgáliczoldattal kell meglocsolni, amelynek sőrősége a növények kora és a talaj összetétele szerint 4 10%-os lehet; agyagos és homokos talajra 4 5%-os, meszes talajra 10%-os oldatot használjunk. 4. Végül ajánlatos a lekaszált lóhert az elszállitás elıtt a betegség elterjesztésének meggátlására ugyanezen oldattal meglocsolni. A gyökerek tápanyag-fölvétele. A növények táplálkozása és a növényi tápanyagoknak a gyökerek általi fölvétele felıl Grandeau igen érdekes tapasztalatokat tesz közzé Épuisement du sol et les recoltes czimü munkájában.

12 A növényi tápanyagoknak a növényben endosmosis útján való terjeszkedésének s illetıleg tovavitelének tana Grandeau szerint minden jelenség kimagyarázására nem elegendı. Az endosmosis által való növényi tápanyag-vándorlás tana például egyáltalán nem magyarázza meg, hogy az olyan talajokon is, melyek semmi vagy igen kevés oldható ásványi anyaggal rendelkeznek, növények mégis élnek, mert az endosmosis éppen azon alapszik, hogy úgy a növény, valamint a talaj nedveket tartalmazván, a talajban levı nedvességben nagyobb mértékü ásványi anyag van felhalmozva, mint a növényben, s ennél fogva a növény sejthártyáin a töményebb oldat átdiffundál, s így jut az ásványi tápanyag a növény szöveteibe. Szükséges tehát, hogy más mód is létezzék, melylyel a növény gyökerei az oldatlan ásványi anyagokat fölvegyék. Az angol tudós által fölfedezett és nevérıl dialysisnek nevezett tápanyag-fölvételi mód megmagyarázza ezt a jelenséget is. A dialysis nem egyéb, mint a folyadékokkal telt finom hártyája testeknek az a tulajdonsága, hogy a hártyával szorosan érintkezı oldható szilárd testeket feloldják s azok a hártyán keresztül a higabb folyadékba bediffundálnak. A dialysis minden oldható sónál, tehát a növény tápanyagául szolgáló ásványi anyagoknál is egyformán jól történik. A dialysis által a növények képesítve vannak, hogy gyökereik segélyével a szilárd állapotban levı, vízben fel nem oldott ásványi anyagokat is fölvegyék. De a dialysis által nemcsak a vízben oldható anyagok vétetnek fel, hanem azok is, melyek vízben éppen nem, vagy csak kis mértékben oldódnak, mert ezen anyagokat a növényi szövetek által készült savas folyadék feloldja, s így a növény gyökerei által minden további nehézség nélkül fölvehetık lesznek.

protein zsír szénhydrat zabból 77 3 % 82 4 % 73 7 % árpából. 77 0 100 0 87 0

protein zsír szénhydrat zabból 77 3 % 82 4 % 73 7 % árpából. 77 0 100 0 87 0 A korpaetetésrıl. Ha a búza- vagy rozsszemnek keresztmetszetét a górcsı alatt vizsgáljuk, elsıben is az epicarpium (külsı gyümölcshéj) felbıre (epidermise) tünik fel, mely alatt közvetlenül laposra nyomott

Részletesebben

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).

Ha a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé). A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel

Részletesebben

Dohánytermelési tapasztalatok.

Dohánytermelési tapasztalatok. Dohánytermelési tapasztalatok. A m.-óvári akadémia kisérleti terén egyebek között dohányt is termesztünk. A dohánytermesztés czélja elsö sorban a hallgatóságot a dohány okszerő termesztésével megismertetni,

Részletesebben

A takarmány értékesitéséröl.

A takarmány értékesitéséröl. A takarmány értékesitéséröl. Minden gazda elıtt ismeretes, hogy az állattartásnál való haszonvételi módok közül az a legelınyösebb, mely a felhasznált takarmányt legmagasabban értékesiti, vagy az istállótrágyát

Részletesebben

A groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.)

A groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) A groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) IV. A melléktermékek elıállitása A groji sajt készitésénél a fıterméken kívül még mellékterrékek is nyeretnek: a savóvaj

Részletesebben

mihelyt a talajban erısebb mérvben felszaporodnak, kártékonyan hatnak: sokkal helyesebben járunk el, ha eme kálisókat ıszi trágyázásra használjuk s

mihelyt a talajban erısebb mérvben felszaporodnak, kártékonyan hatnak: sokkal helyesebben járunk el, ha eme kálisókat ıszi trágyázásra használjuk s A mőtrágyák mikénti alkalmazásáról. Köztudomásu dolog, hogy e lapok szeptemberhavi füzetében a szerkesztık aláirásával egy felhivás jelent meg, mely a gazdaközönséget mőtrágyákkal teendı trágyázási kisérletekre

Részletesebben

A konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag.

A konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag. A konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag. Általánosan ismeretes, hogy a konkolyt mainapság a trieurök segélyével majdnem az utolsó szemig lehetséges a gabonából kiválogatni. Az ily kitrieurözött

Részletesebben

KÉRDÉSEK. 26 A megyei gazdasági egylet egy felállítandó czukorgyár elımunkálatain dolgozik.

KÉRDÉSEK. 26 A megyei gazdasági egylet egy felállítandó czukorgyár elımunkálatain dolgozik. LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekő kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre

Részletesebben

A hordókról és bortartályokról.

A hordókról és bortartályokról. A hordókról és bortartályokról. A boraszatban fontos helyet foglalnak e1 a hordók és a bortartályok. A hordók szolgálnak a must erjesztésére, a fiatal borok érlelésére, kifejlesztésére, éppen úgy az érett,

Részletesebben

MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT Magyar-Óvár, évi junius hó. Hatodik füzet.

MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT Magyar-Óvár, évi junius hó. Hatodik füzet. VIII. évfolyam. MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT Magyar-Óvár, 1890. évi junius hó. Hatodik füzet. Búzatermelésünk fejlıdése. Hogy búzatermelésünk az utóbbi évtizedek alatt mily óriási lendületet vett,

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Komposztálás Hogy is csináljam?

Komposztálás Hogy is csináljam? Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Apró közlemények. Álattenyésztés.

Apró közlemények. Álattenyésztés. Apró közlemények. Álattenyésztés. Az állatok itatásáról. Az állatok némelyike nem igen válogatós ital dolgában és olyan vizet is ártalom nélkül megiszik, melyet alig tartanánk megengedhetınek. Így látjuk

Részletesebben

Termelési kisérletek különbözı gabonafélékkel. I.

Termelési kisérletek különbözı gabonafélékkel. I. Termelési kisérletek különbözı gabonafélékkel. I. A Magdeburgische Zeitung ezévi folyamában különbözı gabonafélékkel Märcker tanárnak közremőködése mellett Hadmerslebenben (Szászország) tett kisérletek

Részletesebben

Havi folyóirat. Vi. évfolyam. Magyar-Óvár, 1888. évi deczember hó. XII. füzet. A tengeri. 1

Havi folyóirat. Vi. évfolyam. Magyar-Óvár, 1888. évi deczember hó. XII. füzet. A tengeri. 1 Mezıgazdasági Szemle. Havi folyóirat. Vi. évfolyam. Magyar-Óvár, 1888. évi deczember hó. XII. füzet. A tengeri. 1 A tengeri, kukoricza, málé vagy törökbúza (Zea Mays L.) bizvást hazánk egyik legnagyobb

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

A tehenek szórványos és ragályos elvetélése.

A tehenek szórványos és ragályos elvetélése. A tehenek szórványos és ragályos elvetélése. A cultura elıhaladtával nemcsak az emberek, hanem az állatok között is ujabb és ujabb betegségek fészkelik be magukat, melyek egyelıre addig t. i., míg elıidézı

Részletesebben

A tüzelés módjának befolyása abban áll, hogy minél több tüzelıanyagot égetünk el egy és ugyanazon rostélyon ugyanazon idı alatt, annál tökéletlenebb

A tüzelés módjának befolyása abban áll, hogy minél több tüzelıanyagot égetünk el egy és ugyanazon rostélyon ugyanazon idı alatt, annál tökéletlenebb A tüzelıanyag megválasztásáról gazdasági locomobilok számára. Gazdáink sokszor emlegetett jelenlegi kedvezıtlen helyzetének tudvalevıleg a föoka abban rejlik, hogy a mienknél kedvezıbb viszonyok között

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. december 13. Élıállat és Hús 2010. 48. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

Az istállótrágya és mőtrágya egymáshozi viszonya.

Az istállótrágya és mőtrágya egymáshozi viszonya. Az istállótrágya és mőtrágya egymáshozi viszonya. (Agricultur-chemiai eszmefuttatás.) A mőtrágyákat a külföld különösen Anglia, Franczia- és Németország már több évtized óta és folyton fokozódó mértétben

Részletesebben

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű

Részletesebben

Erdély állattenyésztésének vázlata.

Erdély állattenyésztésének vázlata. Erdély állattenyésztésének vázlata. (Általános statistika.) Erdélynek 55.731 K/m 2 terjedelmü földhátán, az 1884. évi állatszámlálás szerint, összesen 1,504.493 drb szarvasmarhára redukált (1 drb szarvasmarha

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. A nyári istállózás és a takarmánytermelés. Mintegy 25 év elıtt a müveltebb nemzetek gazdasági irodalmát végig járta a marhaállomány száraztakarmánynyal való nyári etetésének

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. május 17. Élıállat és Hús 2010. 18. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Apró közlemények. Állattenyésztés.

Apró közlemények. Állattenyésztés. Apró közlemények. Állattenyésztés. A fejıstehenek etetésérıl. E kérdés fölött számos téves nézettel találkozunk: egyfelıl azt halljuk, hogy a teheneket csak bıven kell takarmányozni s a bı tejelés el nem

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2011. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2011. április 4. Élıállat és Hús hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. április 19. Élıállat és Hús Élıállat és Hús 2010. 14. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu

Részletesebben

A groji sajt készitése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) II. A groji sajt készitése. A sajtoda berendezésével megismerkedvén,

A groji sajt készitése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) II. A groji sajt készitése. A sajtoda berendezésével megismerkedvén, A groji sajt készitése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) II. A groji sajt készitése. A sajtoda berendezésével megismerkedvén, átmehetünk most már a tulajdonképeni sajtkészitésre,

Részletesebben

Apró közlemények. Közgazdaság.

Apró közlemények. Közgazdaság. Apró közlemények. * Közgazdaság. A világ búzatermése és búzafogyasztása 1888-ban. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium az idén is felszólitotta a külföldön székelı cs. és kir. consulatusokat,

Részletesebben

Közlemények a m-óvári gépkisérleti állomás körébıl.

Közlemények a m-óvári gépkisérleti állomás körébıl. Közlemények a m-óvári gépkisérleti állomás körébıl. V. Arankarosták. 1. Magyar-óvári arankarosta. A gépkisérleti állomás már néhány év óta egy, az egyszerüséget és czélszerüséget magában foglaló arankarostáló

Részletesebben

Dohánytermelési kisérletek.

Dohánytermelési kisérletek. Dohánytermelési kisérletek. A termesztett dohányok chemiai összetétele. A termesztett dohányfélék chemiai összetételérıl tájékozást óhajtván nyerni, fölkértem az akadémia vegykisérleti állomását az elemzések

Részletesebben

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK Fontosabb csoportjai: -Tavaszi vetéső szálastakarmányok: - Nyári másodvetésőek -İszi vetéső áttelelı keverék zöldtakarmányok - Csalamádék - Silótakarmányok Tavaszi

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére.

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A zöld dohánynak száritása alatt végbemenı erjedés mérve lényeges a dohány értékére, mert a dohány tömegben tartatván vagy egyébként nedves melegséghez

Részletesebben

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. Javítóvizsga 2013/2014 Annus Anita 9.a Anatómia Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. A csontok feladata, felépítése, csont szerkezete,

Részletesebben

XI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az

XI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/19. szám 2008.10.06. 2008/39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

A. lefölözött tej értékesítése közvetlen eladás, túró- és sajtkészítés útján. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.

A. lefölözött tej értékesítése közvetlen eladás, túró- és sajtkészítés útján. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl. A. lefölözött tej értékesítése közvetlen eladás, túró- és sajtkészítés útján. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) I. Lefölözött tej név alatt a fölözetlen tejnek zsíron kívüli alkatrészeit

Részletesebben

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi

Részletesebben

A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II.

A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II. A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II. Útátjárók. A gazdaság belterületén, úgyszintén a nyilt pályán is a kocsik átjárására a vágányba egyes részeket kell beiktatni, melyeken a

Részletesebben

A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán

A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán Gasztonyi Kálmán dr.: A kenyérkészítés folyamatai I. SÜTİIPAROSOK, PÉKEK: 49. évf. 2002. 3. sz. 8-14.o. A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán Ebben a négyrészes tanulmány-sorozatban a legfontosabb

Részletesebben

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/17. szám.09.08. /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT. VII. évfolyam. Magyar-Óvár, 1889. évi deczember hó. XII. füzet.

MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT. VII. évfolyam. Magyar-Óvár, 1889. évi deczember hó. XII. füzet. MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT. VII. évfolyam. Magyar-Óvár, 1889. évi deczember hó. XII. füzet. Mezıgazdasági szakoktatásnak és a praxis. Mezıgazdasági tanintézeteink ellen gyakran hallhatjuk azt

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. augusztus 10. Élıállat és Hús 2009. 31. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

X. évfolyam/24. szám /48. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ juh- és kecskehús termelése várhatóan

X. évfolyam/24. szám /48. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ juh- és kecskehús termelése várhatóan PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I X. évfolyam/24. szám.12.10. /48. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése Új gyep kialakítása 1. A talaj elıkészítése Mindenek elıtt tudnunk kell, hogy a talajokban sok millió gyommag arra vár, hogy mővelést követıen a talaj felszínére kerülve kikeljen. Ezért ne siessük el a

Részletesebben

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,

Részletesebben

Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe.

Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe. Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe. Bár tőrhetı kézi darálógépek léteznek öntésbıl vagy aczélból készült tárcsákkal vagy hengerekkel, melyek igényeinket

Részletesebben

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK A mai rohanó világban egyre gyakrabban érkezik el az a pillanat, amikor összefut a nyál a szánkban és a nagymamáink által elkészített,

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

Premixek lovaknak. Agronatúr Kft. 9330 Kapuvár, Ipartelepi út. 9. Tel./fax: +36 96 245 176 Mobil: 06 20 9 50 60 46 www.agronatur.

Premixek lovaknak. Agronatúr Kft. 9330 Kapuvár, Ipartelepi út. 9. Tel./fax: +36 96 245 176 Mobil: 06 20 9 50 60 46 www.agronatur. Premixek lovaknak A termék tartalmazza mindazokat a vitaminokat, makró és mikroelemeket, melyekre a fokozott fizikai és szellemi igénybevételkor nagyobb mennyiségben van szüksége a szervezetnek és amelyeket

Részletesebben

II. kötet MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. J/4455. számú. jelentés. az agrárgazdaság 2010. évi helyzetérıl. I-II. kötet. Elıadó:

II. kötet MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. J/4455. számú. jelentés. az agrárgazdaság 2010. évi helyzetérıl. I-II. kötet. Elıadó: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4455. számú jelentés az agrárgazdaság 2010. évi helyzetérıl I-II. kötet II. kötet Elıadó: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapest, 2011. október TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Ökrök takarmányozása

Ökrök takarmányozása Ökrök takarmányozása Pisztácia, mogyoró Főbb jellemzőik: Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll Kevés keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak Száraz, hűvös

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK -olcsók, könnyen beszerezhetők gyakoriak -100 kg évente -napi élelem egyötöde -arányuk általában nem kielégítő -nyersen, feldolgozva, tartósítva -gyökér, gumó, hagyma, szár, levél,

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

Termékteszt: kenyerek és pékségek 2009.10.29.

Termékteszt: kenyerek és pékségek 2009.10.29. Termékteszt: kenyerek és pékségek 2009.10.29. A mindennapi étkünk, mégis kevéssé figyelünk oda, hogy milyet vásárolunk. Tesztünkben három ismert pékség kínálatát vizsgáltuk meg a termékek összetételének

Részletesebben

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010

A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző

Részletesebben

ENERGYS L Ó T A K A R M Á N Y O K

ENERGYS L Ó T A K A R M Á N Y O K ENERGYS L Ó T A K A R M Á N Y O K RELAX Granulált takarmány alacsony terhelésnek kitett lovak számára Termékkód: 2210 A takarmány elsősorban alacsony igénybevételnek kitett lovak, hobbi lovak és gyakorló

Részletesebben

LEVÉLSZEKRÉNY. 17. 18. 19. 20. 21.

LEVÉLSZEKRÉNY. 17. 18. 19. 20. 21. LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekü kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre

Részletesebben

Vas megye növény-egészségügyi helyzete. Tanakajd, 2015. május 20-tól június 04-ig

Vas megye növény-egészségügyi helyzete. Tanakajd, 2015. május 20-tól június 04-ig Vas megye növény-egészségügyi helyzete Tanakajd, 21. május 2-tól június 4-ig Megyénkben az elmúlt két hétben összesen 43 mm csapadékot mértünk. A napi átlag hımérséklet csupán 14, C körül alakult az elmúlt

Részletesebben

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. A juhok nyári tartása és gondozása. Practikusok által bebizonyitott tény, hogy a juhok nyári gondozása azoknak nemcsak nyári állapotára, hanem még a télire is kihat.

Részletesebben

Sütőipari termékkoncepciók

Sütőipari termékkoncepciók Sütőipari termékkoncepciók Ismerkedjen meg legsikeresebb és legkedveltebb koncepcióinkkal! A Zeelandia termékfejlesztése a nemzetközi fogyasztói piac felmérésein alapszik. Termékkoncepcióit ez alapján

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások A közös borpiaci szabályozás második ütemében, 2009. augusztus 1-tıl léptek

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

X. évfolyam/11. szám /22. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Az EU marhahús-termelése. Az EU-25 marhaállománya 2006 végén 1,1%-kal

X. évfolyam/11. szám /22. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Az EU marhahús-termelése. Az EU-25 marhaállománya 2006 végén 1,1%-kal PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I X. évfolyam/. szám.06.. /22. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9 Összeállította:

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

Nehézfém ionok leadása szerkezeti anyagokból

Nehézfém ionok leadása szerkezeti anyagokból Nehézfém ionok leadása szerkezeti anyagokból Podjuklova, Bártek, Lanik, Pelikánova, Dobrovodská Hrabovska, Grygarova, Hellmold, (EMAIL-Mitteilungen, 2010.05) (Fordította: Dr Való Magdolna) 1. Bevezetés

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ, 57 A monoammónium-foszfát és a diammónium-foszfát hatásának tanulmányozása mikrotenyészedény kísérletben 15N stabil izotópjelzéssel. 2. A MAP és DAP hatása a talajok N tartalmára, az N formák változásaira.

Részletesebben

- Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh)

- Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh) 1. Jellemezze a gazdasági állatok szaporítását! Információtartalom vázlata: - Ivar- és tenyészérettség - Az ivarzás fogalma, elnevezései fajonként - Az ivarzás jelei - Az ivarzás időtartama, ismétlődése,

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos A talajjavítás fogalma Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ. / gazdálkodási évtıl

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ. / gazdálkodási évtıl GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ / gazdálkodási évtıl Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-Környezetgazdálkodási intézkedésében résztvevık és a Natura 2000, valamint a Kedvezıtlen Adottságú Területekre

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

XI. évfolyam/8. szám /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világpiacon 2008 elején a kereslet élénkülése

XI. évfolyam/8. szám /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világpiacon 2008 elején a kereslet élénkülése PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/8. szám.05.05. /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...5 Külpiaci információk...7

Részletesebben

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi 8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

JELENTÉS az agrárgazdaság 2006. évi helyzetérıl

JELENTÉS az agrárgazdaság 2006. évi helyzetérıl Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium JELENTÉS az agrárgazdaság 2006. évi helyzetérıl TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK Budapest, 2007. október 2 TÁBLÁZATOK 3 4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Földterület használat

Részletesebben

www.perfor.hu Használati utasítás

www.perfor.hu Használati utasítás Használati utasítás Tartalomjegyzék Fontos munkavédelmi tudnivalók Fontos munkavédelmi tudnivalók...3 Ismerkedés a Drill Doctorral...5 Tudnivalók a fúrókról...6 A fúró anatómiája...6 Fúróélezés Drill Doctorral...7

Részletesebben

1. rész Kristálycukortól a Juhar szirupig

1. rész Kristálycukortól a Juhar szirupig EGÉSZSÉGES CUKORPÓTLÓK 1. rész Kristálycukortól a Juhar szirupig Sok gondot okoz, hogy ha valaki szereti az édeset, de nem eheti, mert cukorbeteg, valamilyen más betegsége van (pl. daganatos), könnyen

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben