BANKRENDSZER Bankrendszer... 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BANKRENDSZER Bankrendszer... 2"

Átírás

1 BANKRENDSZER... 2 Bankrendszer... 2 A makrogazdasági célok:... 2 Az ehhez meglévő eszközrendszer:... 3 A pénzügypolitikának három nagy részterülete van:... 3 A jegybank... 3 A jegybank tevékenysége sokrétű:... 3 A jegybankon kívüli pénzintézetek... 5 BANKMŰVELETEK... 5 A bankműveletek... 5 Passzív bankműveletek... 6 Számlanyitás, betétgyűjtés; pénzalapok és alapítványok kezelése... 6 Értékpapír-kibocsátás... 7 Jegybanki refinanszírozási hitel igénybe vétele... 7 Váltók viszontleszámítolása... 7 Értékpapír fedezetű hitelek... 7 Bankközi hitelfelvétel... 8 Nemzetközi közvetlen hitelfelvétel... 8 Tőkeemelés... 8 Aktív bankműveletek... 8 Hitelnyújtás... 8 Bankgarancia nyújtása; kezesség vállalása A követelések megvásárlása, megelőlegezése Befektetések, értékpapírüzletek Bankközi hitelkihelyezések Nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés Semleges bankműveletek A bel- és külföldi pénzforgalom lebonyolítása Bankjegy-kereskedelem Bankári szolgáltatások PÉNZÜGYI PIACOK Pénzügyi piacok A pénzügyi piac fogalma, feladata A pénzügyi szektor közvetítő szerepe A pénzügyi piac eszközei A pénzügyi piacok csoportosítása ÉRTÉKPAPÍROK Értékpapírok Az értékpapírok fogalma, csoportosítása A csekk és a váltó A kötvény Törlesztés és kamat Jogi forma, kibocsátás Kötvényfajták Árfolyam A kincstárjegy A záloglevél A részvény A részvényben levő jogok Alakszerűség Részvényfajták A részvények kibocsátása

2 Árfolyam A letéti jegy és a pénztárjegy A letéti jegy A pénztárjegy A befektetési jegy A befektetési jegy feladatai: A letétkezelő feladatai: A közraktári jegy Az értékpapírpiacok Értékpapír-piaci formák A pénzügyi piacok szabályozása TŐZSDE A tőzsde A tőzsdéről általában: A tőzsde fogalma Tőzsdefajták A tőzsde gazdálkodása A tőzsde szervezete A tőzsdei szokványok A tőzsdeképes áru A tőzsdei kontraktus A tőzsdei bevezetés A tőzsdei bevezetésnek számos előnye van: A tőzsdére történő bevezetés szintjei: Tőzsdetagság A tőzsdei megbízás A tőzsdei megbízás végrehajtása A tőzsde mint információs centrum A tőzsdei árfolyam Tőzsdei indexek Tőzsdei ügyletek Azonnali ügyletek Határidős ügyletek Fedezeti ügylet Spekulációs ügylet Arbitrázs (arbitrage) ügylet BANKRENDSZER Bankrendszer A bankok és az egész pénzintézeti rendszer szerepének megértéséhez célszerű áttekinteni a gazdaságpolitika cél és eszközrendszerét. A makrogazdasági célok: a kibocsátás folyamatos növelése, alacsony munkanélküliség, magas foglalkoztatottság, stabil árszínvonal, alacsony infláció szabad piacok mellett, külgazdasági egyensúly. 2

3 Az ehhez meglévő eszközrendszer: fiskális politika, monetáris politika, bér- és jövedelem szabályozás, külgazdasági politika. A célok elérése az állam feladatát képezi, s ehhez a felsorolt eszközöket veheti igénybe. A közvetett szabályozásban igen fontos helyet foglalnak el a pénzügypolitikai eszközök. A pénzügypolitikának három nagy részterülete van: Monetáris politika: a pénzrendszerrel, a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető intézkedések összessége. Fiskális politika: az állam meghatározott időszakra vonatkozó bevételeinek, illetve kiadásainak összesítése. Devizapolitika: a külgazdasági egyensúly megtartására vagy elérésére irányuló o árfolyam-politika, o nemzetközi hitelpolitika, o valutáris likviditási politika, o állami tartalékpolitika. A monetáris és a devizapolitika legfőbb irányító szerve a Jegybank, míg a fiskális politika irányelveit (költségvetés) az Országgyűlés fogadja el, végrehajtását a Pénzügyminisztérium irányítja. A jegybank A jegybank különleges helyzetét minden államban bankjegykibocsátási monopóliuma teremti meg. A jegybank az állam bankja. A jegybank tevékenysége sokrétű: az állam legfőbb hitelezője, kezeli, őrzi az állami tartalékokat, kezeli az állami költségvetés kiadásait és bevételeit, a pénz és valutapolitika legfőbb végrehajtó, irányító és ellenőrző szerve. A jegybank pénzügyi-gazdasági szabályozókkal befolyásolja és irányítja a pénz és hitelpolitikát, a kereskedelmi bankokat. Ezek a következők: kamatpolitika, tartalékráta-politika, nyíltpiaci műveletek, árfolyam-politika, refinanszírozási politika. A kamatpolitika normatív szabályozóeszköz. Ez azt jelenti, hogy minden hiteligénylő azonos feltételek mellett kaphat hitelt, de a pénzintézetek hitelképessége szerint differenciálás történik, a nagyobb kockázatot nagyobb kamat kíséri. Tartalékráta-politika. A pénzintézetek pénzforrásainak csak alacsony hányada a saját eszköz, pénzbefektetéseik nagyobb részét idegen forrásból fedezik (betét, kötvénykibocsátás), mely forrásokat a hitelezők vissza is vonhatják, így tartalékolás szükséges. A bankok a jegybanknál az idegen források után, a 3

4 források meghatározott hányadát nem kamatozó vagy alacsony kamatozású betétként helyezik el. Ez közvetett hatással van a kamatok alakulására is. Nyíltpiaci műveletek: A jegybank a piacon lévő értékpapírok felvásárlásával pénzt hozhat forgalomba, piacra dobásával pedig pénzt vonhat ki. Ezen tevékenységével árfolyam befolyásoló hatást is előidézhet. Valutaárfolyam-politika. Az ország belföldi hivatalos fizetőeszközének külföldi valutákhoz viszonyított árfolyama a külkereskedelmi forgalomra erős befolyást gyakorol (pl. valuta leértékelés). Refinanszírozási politika. Három részterülete van: Leszámítolási politika: meghatározott feltételek (leszámítolási kamatláb, kockázatvizsgálat...) szerint a jegybank váltókat számítol le. Lombardpolitika: értékpapír elzálogosítása ellenében történő hitelezés. Az értékpapírok körét, a kamatláb nagyságát, a hitel-igénybevételi időtartamot a jegybank határozza meg. Refinanszírozási kamatláb és kontingensek: a kereskedelmi banki hitelek refinanszírozási kamatának, illetve mennyiségének időszakos szabályozása. A jegybank a nemzeti pénzpiac őre. Különleges jogai alapján irányítja a pénzpiac valamennyi pénzintézetének tevékenységét. A pénzpiac klasszikus formája a kétszintű. Ennek ismérvei: A legfelső szinten a jegybank áll, melynek irányítása alatt állnak az egyéb pénzintézetek. A jegybank kizárólag a bankokkal tart kapcsolatot, termelőkkel, kereskedőkkel, magánszemélyekkel nem. Szervezetileg is elválik a jegybanki pénzteremtési mechanizmus a hitelbanki számlapénzteremtés mechanizmusától. A magyar pénzintézeti rendszer 1985-től fokozatosan vált kétszintűvé, 1987-től a hitelnyújtás, 1990-től a devizagazdálkodás területén is. A magyar jegybank célja a forint vásárlóereje stabilitásának növelése, a belföldi fizetési rendszer működőképességének javítása, a belső-külső pénzügyi egyensúly megteremtése. Az ország jegybankja a Magyar Nemzeti Bank. Az Országgyűlés felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. A kormány gazdaságpolitikáját monetáris politikai eszközökkel támogatja. Ezek: refinanszírozás, kötelező jegybanki tartalék, likviditási tartalék, árfolyam-szabályozás, kamatbefolyásolás vagy -meghatározás, nyíltpiaci műveletek. Az MNB vezeti az állam, és a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szervek pénzforgalmi számláit, az ÁPV Rt. pénzforgalmi számláját, más költségvetési szervek számláit, a Társadalombiztosítási Alapok számláit, a pénzintézetek, biztosítók és értékpapír forgalmazók számláit. Az államháztartással finanszírozási kapcsolatot csak a központi költségvetésen keresztül tarthat, erről a tevékenységéről is az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az esetleges hitelezés jegybanki alapkamaton történik. Devizagazdálkodás. A devizagazdálkodás a pénzintézetek külföldi pénznemben végzett tevékenységére vonatkozó jegybanki szabályozást jelöli. Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve. Szabályozza a pénzintézetek külföldi pénznemben végzett tevékenységét, engedélyezi a devizaműveleteket, felveszi, nyújtja és engedélyezi a külföldi hiteleket. A jegybanktörvény az MNB számára kötelező adatszolgáltatást ír elő. Nyilvánosságra hozza a pénzintézeti rendszer működésére, az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt (a titokvédelmi előírásokat figyelembe véve). Az MNB szervezete. Jogi formája Rt., de a cégjegyzékbe nem kell bevezetni. Alapszabályát az országgyűlés hagyja jóvá. Tulajdonosa az állam. Szervei a következők: közgyűlés; 4

5 jegybank-tanács: a monetáris politika fő irányítója; elnökből, 5 alelnökből és a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által 3 évre kinevezett tagokból áll; elnök: a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára 6 évre; felügyelő bizottság: ellenőrző szerv. A jegybankon kívüli pénzintézetek A pénzintézetek működésére vonatkozó szabályokat a hitelintézeti törvény tartalmazza. A pénzintézetek fajtái a törvény szerint a következők: Kereskedelmi bank: a pénzintézeti tevékenységek teljes körű, ügyfélköri korlát nélküli végzésére felhatalmazott pénzintézet. Szakosított pénzintézet: egyes pénzintézeti tevékenységek, illetve pénzügyi tevékenységek meghatározott körének végzésére feljogosított pénzintézet. Befektetési bank: olyan szakosított pénzintézet, amely csak a pénzintézeti törvényben foglalt korlátozásokkal fogadhat el betéteket, illetve vezethet bankszámlát, de a más pénzintézetekre vonatkozó előírásokat meghaladóan rendelkezhet tartós befektetésekkel. Takarékpénztár: a törvény által meghatározott kivételekkel betételfogadásra, hitelnyújtásra felhatalmazott, elsősorban természetes személyek körében pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó pénzintézet. A négy fő típuson kívül az alábbi három pénzintézeti típust határozza meg a törvény: Pénzintézeti csoport: olyan pénzintézetek összessége, amelyben egy pénzintézet egy vagy több pénzintézet alaptőkéjének több mint 50%-át kitevő részvényeit, vagy a szavazatok több mint 50%-át megszerezte. Fiók: pénzintézet részét képező, elkülönült szervezettel és üzlethelyiséggel rendelkező olyan szervezeti egység, amely közvetlenül folytat pénzintézeti tevékenységet vagy azok meghatározott körét. Bankképviselet: tartós képviselet, mely a pénzintézet nevében, a pénzintézet és az ügyfelek kapcsolatát elősegítő tevékenységet végez. A hitelintézeti törvény felsorolásszerűen megadja a pénzintézeti tevékenységeket, s azt is megadja, hogy mely pénzintézet milyen tevékenységeket nem vagy csak korlátozottan nyújthat ügyfeleinek. Az egyes pénzintézeti típusokhoz tartozó tevékenységi előírások a következők: Kereskedelmi bank: betétgyűjtést, hitelnyújtást, számlavezetést köteles végezni, ezen felül minimálisan 9 pénzintézeti tevékenység végzése kötelező, vagy ilyen tevékenység végzésére képesnek kell lennie. Szakosított pénzintézet: a személyi és tárgyi feltételekhez, és a szavatoló tőkéhez igazodó terjedelmű pénzintézeti tevékenységek végzésére feljogosított pénzintézet. Befektetési bank: nem fogadhat el állami garanciával fedezett betétet, csak egyéven túli betétgyűjtéssel foglalkozhat, az egy betétestől elfogadható összeg alsó határát üzletszabályzatában meghatározhatja, nem vezethet pénzforgalmi bankszámlát, csak egy éven túli hiteleket nyújthat. Takarékpénztár: végezhető tevékenységei a betétgyűjés, hitelezés, számlavezetés, értékpapír forgalomba hozatal, kereskedelmi tevékenység bizományosi ellátása, csekkvásárlás saját számlára. Ezenfelül hitelképesség-vizsgálatot, széfbérleti és pénzváltási tevékenységet is elláthat. BANKMŰVELETEK A bankműveletek 5

6 A bankműveletek a letéti, később a betéti üzletágból fejlődtek ki. A bankoknál elhelyezett betétek ui. nemcsak kötelezettséget fejeznek ki az ügyfelek irányában, de egyben forrásul is szolgálnak más bankügyletek számára. A bankműveleteket a szerint csoportosítjuk, hogy a mérlegnek mely tételeit érintik. Így háromféle műveletcsoportot határozhatunk meg: 1. Passzív bankműveletek: azok a tevékenységek, amelyek a forrásoldali tényezőket módosítják. 2. Aktív bankműveletek: azok a tevékenységek, amelyek az eszközoldali tényezőket módosítják. 3. Semleges bankműveletek: sem követelés, sem vagyonra szóló jog, sem tartozás nem keletkezik. Passzív bankműveletek A passzív bankműveletek elsődleges célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni mind nagyságát, mind szerkezetét illetően ügyfeleik hitelvagy pénzigényét. Általában véve a bankok forrásaikat betétek gyűjtése, hitelek igénybe vétele, értékpapírműveletek, valamint tőkeemelés és tartaléknövelés útján bővíthetik. Számlanyitás, betétgyűjtés; pénzalapok és alapítványok kezelése A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása azoktól. A gazdasági alanyok ui. tevékenységük során bevételekre tesznek szert, illetve kiadásokat teljesítenek, bevételeik egy részét pedig hosszabb-rövidebb ideig pénz formában tartják. Az előbbi két funkciót, vagyis a pénzforgalmat a bankszámlákon keresztül bonyolítják le, míg megtakarításaikat betétekben (betétszámlákon) tartják. Funkciójuk szerint a bankszámlák a következő főbb csoportokba oszthatók: pénzforgalmi, folyó-, betét-, letéti számlák. A pénzforgalmi és a folyószámlák között az a különbség, hogy míg előbbi az ügyfelek és a bank közvetlen kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, utóbbinál a gazdasági alanyok egymás közötti jogviszonya az elsődleges. A betétszámlák pénzbeli megtakarításokat tartalmaznak, a letéti számlák pedig főként (dematerizált) értékpapírokat tartanak nyilván. Az ügyfelek szempontjából a számlák lehetnek: közületi vállalatok, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, stb., magán lakosság, külföldiek, stb. A lekötés módját tekintve a betétek látra szólóak a betéttulajdonos azonnal hozzájuthat pénzéhez, határidősek a rendelkezés korlátozott, lekötési, illetve felmondási időhöz, vagy kamatkonzekvenciákhoz kötött. A lekötés idejének szempontjából megkülönböztetünk 6

7 rövid lejáratú (1 éven belüli lejáratú), középlejáratú (1-5 éves időre szóló), hosszú lejáratú (5 évre, vagy annál hosszabb időre szóló) lekötött betéteket. Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betétet hazai, vagy külföldi pénznemben. Az ügyfelek számlái és betétei vezetésének következményeként egyrészt megteremtődnek a modern, bankszerű fizetési forgalom lebonyolításának lehetőségei, másrészt egyenlegeik hosszabb-rövidebb ideig tartó pénzfelhalmozást vagy pénzkészletet fejeznek ki, amelyek az üzleti bankok számára forrásként figyelembe vehetők. Bár funkcióik eltérőek, mégis a betétekéhez hasonló a szerepük az üzleti bankoknál elhelyezett pénzalapoknak és alapítványoknak. Mivel ezek általában hosszabb időszakra vonatkozó pénzkezelést igényelnek, a bankok igyekeznek forrásként való megszerzésükre. E betétek rendszerint tartósak, így kihelyezésre különösen alkalmasak. Értékpapír-kibocsátás A forrásgyűjtés egyre terjedő módját jelenti az üzleti bankok saját értékpapírjainak kibocsátása. Míg a számlavezetés és a betétgyűjtés nélkülözhetetlenné teszi az üzleti bankok és az ügyfelek közvetlen kapcsolatát, addig az értékpapírok kibocsátásával a bankok ügyfélkörén kívül eső pénzforrásokat is meg lehet célozni. A bankok forrásszerzés céljából általában részvények (alaptőke-emelés), kötvények és záloglevelek formájában bocsátanak ki értékpapírokat. (Az értékpapírok részletes tárgyalását lásd később.) Jegybanki refinanszírozási hitel igénybe vétele Az üzleti bankok forrásaik alakulásának függvényében hitelezési tevékenységük fenntartása vagy bővítése érdekében, esetleg kihelyezéseik miatt keletkezett forráshiányaik esetén hitelt vehetnek igénybe a bankrendszertől. Ha ezt a jegybanknál kezdeményezik, akkor jegybanki refinanszírozásnak nevezik, ha pedig a bankrendszer egyéb tagjaitól, akkor bankközi hitelfelvételnek. A jegybanknál elérhető refinanszírozási hitel formái: Forráskiegészítő hitel: a kihelyezések következtében fellépő tőkehiány pótlására. Tevékenységbővítő hitel: az üzleti bankok hitelkihelyezéseinek növelése érdekében. A jegybank rendszerint meghatározott mértékben teljesíti egy-egy üzleti bank ilyen igényét, az átfogó mennyiségi hitelszabályozás keretében. Nemzetközi forrásokat közvetítő hitel: a szelektív refinanszírozás sajátos formája. A külföldi hitelezők egy része kevésbé tartja kockázatosnak a jegybanknak történő hitelnyújtást, mintha az üzleti bankok számára közvetlenül tenné azt. E hitelek közvetítésével a jegybank erős szelekciót érvényesíthet, mivel előírja azokat a feltételeket, amelyeket az igénylőknek teljesítenie kell. Váltók viszontleszámítolása Az üzleti bankok kezdeményezhetik a náluk levő, leszámítolt váltók újbóli leszámítolását a jegybank által. A váltók viszontleszámítolása a monetáris szabályozás egyik fontos eszköze, de a bankok egymás között is kezdeményezhetik a viszontleszámítolást. E tekintetben az üzleti bankok között is kialakulhat bizonyos hierarchia a kisebb, közepes és jelentősebb bankok között. Értékpapír fedezetű hitelek 7

8 A jegybanktól értékpapír-fedezet mellett is kérhető hitel. Az értékpapír ebben az esetben tulajdonképpen zálog funkciót tölt be. Az értékpapír névértéke vagy árfolyama rendszerint meghaladja a nyújtott hitel összegét. Ezt a tevékenységet értékpapír-lombardhitel felvételnek nevezik, s a forrásszerzés egyik módozatát jelenti. Bankközi hitelfelvétel Az üzleti bankok nemcsak a jegybankhoz fordulhatnak hitelért, de egymáshoz is. Igaz, a bankközi hitelezést kemény törvényi korlátok szorítják keretek közé, szerepe mégis egyre nő. A bankok azért veszik igénybe a bankközi piacot, hogy rövid lejáratú, átmeneti likviditási problémáikat áthidalhassák. A gyakorlatban kialakult bankközi hitelfelvétel az ún. napi pénz. Ez általában 1-3 napos likviditási nehézségek áthidalását teszi lehetővé, különösen akkor, amikor a bankok fizetési kötelezettségei egy-egy napra koncentrálódnak (pl. az ügyfelek tömeges kifizetéseinek esedékességekor ). Nemzetközi közvetlen hitelfelvétel Az üzleti bankoknak a jegybank által közvetített hiteleken túlmenően módjuk van közvetlenül is részt venni a nemzetközi hitelkapcsolatokban, a következő formákban: Kötvénykibocsátás: technikailag hasonló módon bonyolódik, mint hazai formája. Direkt hitelfelvétel: a bankok a kamatszínvonal függvényében hitelt helyeznek ki egymáshoz, vagy hitelt vesznek igénybe egymástól. Betételhelyezés: főleg akkor alkalmazzák, amikor hitelezés nem vehető igénybe (lényegében ez is hitelezés ), vagy egyéb üzleti megfontolásból (pl. akkreditív telepítése, a forgalom irányítása ). Tőkeemelés A banktevékenység tartós bővülésének, illetve az erre irányuló törekvésnek természetes következménye, az előírt eladósodottsági mutató (saját és idegen tőke aránya) miatt pedig esetenként kötelező a saját tőke emelése. Mivel az üzleti bankok túlnyomó hányada részvénytársasági formában működik, a saját tőke emelése általában új részvények kibocsátásával valósul meg. Aktív bankműveletek Az aktív bankműveletek során az üzleti bankok forrásaikat felhasználva fizetőképességük jelentős részét ügyfeleiknek, illetve partnereiknek engedik át. Összetettebb a helyzet azáltal, hogy ezt csak részben teszik saját vagyonuk erejéig, nagyobb hányadában ügyfeleik náluk elhelyezett pénzét használják fel. Az üzleti bankok forrásaikat elsősorban hitelkihelyezésekre, követelések megelőlegezésére, befektetésekre használják fel, de egyéb műveletek finanszírozását is ellátják. Hitelnyújtás A banknak résen kell lenni, hiszen minden kihelyezés kockázatvállalást jelent, és a bank elsősorban betétesei pénzét kockáztatja. Ha egy bankról kiderül, hogy túl nagy kockázatot vállalt kihelyezéseivel, s így esetleg veszteségei megingathatják a pozícióját, akkor a betétesek bizalmukat vesztve felmondják betéteiket, s a bank biztosan tönkremegy. Az üzleti hitelek a finanszírozandó aktívák szerint lehetnek: Forgóeszközhitelek: céljuk a termelés ciklikusságából adódó változó forgóeszközigény kielégítéséhez finanszírozást biztosítani. Ennek keretében a bank az egész vállalati tevékenységet finanszírozza, tehát a hiteldöntést megelőzően a vállalat pénzügyi helyzetét alaposan fel kell mérni. 8

9 Projekthitel: lényege, hogy egy adott beruházást hitelez meg, tehát annak pénzügyi életképességét, kockázatát kell megvizsgálni a hiteldöntést megelőzően. A legfontosabb kérdés, hogy a beruházási projekt képes-e a befektetett tőkét kamataival együtt visszahozni. A bankok ügyfeleik hitelképességét a következő pontokat vizsgálva mérik fel: A gazdasági környezet vizsgálata o Makrogazdasági tendenciák: a gazdaság állapota, politikai helyzet, infláció, kamatlábak, költségvetés, fizetési mérleg, stb. o Az iparág helyzete: az ágazat kilátásai, versenytársak, stb. o A vállalat adatainak, kimutatásainak részletes elemzése. A vállalat pénzügyi helyzete, illetve a projekt megtérülése o Az elmúlt év(ek) pénzügyi-számviteli beszámolóinak elemzése. o Pénzügyi mutatók meghatározása o Likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú tartozások. A cég fizetőképességét mutatja. A rövid lejáratú tartozások visszafizetése a forgóeszközök pénzzé tételével lehetséges. A mutató 1-nél nagyobb értéke elvileg megfelelő, de a világbank által elfogadott minimális értéke 1,8. Ez bizonyos ráhagyást tartalmaz, amelynek oka, hogy a forgóeszközök között lehetnek nehezen mobilizálható eszközök (pl. készletek) is. o Gyors likviditási mutató = (forgóeszközök készletek) / rövid lejáratú tartozások. Ha ez a készletek nélküli mutató nagyobb mint 1, akkor a vállalat egyéb forgóeszköziből képes rövid lejáratú kötelezettségeinek eleget tenni, így megfelelően fizetőképesnek tekinthető. o Idegen és saját tőke aránya = idegen forrás / saját forrás = (hosszú lejáratú tartozások + rövid lejáratú tartozások) / saját tőke. E mutatóra nincs általánosan elfogadott küszöbszám. A hitelező bank számára fontos annak felmérése, hogy a cég mekkora adósságot képes elviselni. o Eszközarányos megtérülés (ROA) = adózott eredmény / összes eszköz átlagos állománya. A vállalat hatékonyságát méri: jelzi, hogy mennyire eredményesen használja eszközállományát. o Saját tőke arányos megtérülés (ROE) = mérleg szerinti eredmény / saját tőke átlagos állománya. Ez a mutató különösen a tulajdonosok számára fontos, mivel befektetett tőkéjük működési hatékonyságát jelzi %-os formában. Fontos megállapítani, hogy a mutatók önmagukban nem elegendők a hitelképesség megítéléséhez. Lényeges egyrészt, hogy iparági átlagokhoz, illetve idősorokhoz viszonyítsuk őket, másrészt a mutatók belső összefüggéseit, a mögöttük álló tartalmat is feltárjuk. o Limit megállapítása: az adott ügyfélért vállalt összes rizikó (hitel, garancia, stb.) felső határa. o Projektek pénzügyi megtérülési mutatóinak meghatározása. o Nettó jelenérték mutató (NPV) = C 0 + Σ*C i / (1+r i ) i ], ahol C 0 az első év befektetése (negatív érték), C i az i-edik év pénzárama (cash flow), r i az i-edik év diszkontrátája (rendszerint konstans minden évre). Ha NPV pozitív, a projekt megtérül. o Belső megtérülési ráta (IRR) = az a diszkontráta (r), amelynél NPV=0. Ha IRR nagyobb, mint a piaci kamatláb, a projekt megtérül (ekkor NPV is pozitív). Korlátozottabb körben használható az előbbi mutatónál. Hitelfedezet: az az érték, amelyet pénzzé téve a hitel visszafizetéséhez szükséges pénz megszerezhető. Mértéke és minősége attól függ, mennyire ítélik kockázatosnak a vállalat tevékenységét a hitelezők. o A hitel fedezete lehet közvetett (forgóeszközhitelre ingatlan fedezet), vagy közvetlen (forgóeszközhitel fedezete maga a forgóeszköz). Előbbi kikötésére akkor kerülhet sor, ha bizonytalan a visszafizetés. o A hitel fedezetére használt biztosítékok lehetnek személyi (kezesség, bankgarancia), vagy tárgyi (óvadék, zálogjog) biztosítékok. o Kezesség: a hiteladós nem fizetése esetén a kezes tartozik helyette fizetni. A közönséges kezes abban az esetben felel, ha a hiteladóson jogi úton nem lehet behajtani a követelést. A készfizető kezes fizetési kötelezettsége feltétlenül és azonnal fellép az adós nemfizetése esetén. 9

10 o Bankgarancia: a bankok vállalják ügyfeleikért, lehetővé téve, hogy ügyfeleik másik banktól hitelt kaphassanak. A legbiztosabb fedezet, viszont pénzbe kerül, s általában csak a régi, ismert ügyfelek kaphatják. o Óvadék: dologi jellegű biztosíték, amelynek tárgyául csak értékpapír, pénz vagy takarékbetétkönyv szolgálhat. Az óvadék (kaució) létrejöttéhez szükséges az óvadék tárgyának a bank részére történő átadása. A kötelezett nemfizetése esetében a követelés az óvadékból közvetlenül kielégíthető. o Zálogjog: a zálogtárgyra elidegenítési kényszer vonatkozik, tehát követelését a bank az értékesítés árbevételéből elégítheti ki. A vállalatvezetőség értékelése: emberi tulajdonságok és szakmai kvalitás vizsgálata. A hitelfajták csoportosítása: A fedezet jellege szerint: fedezettel rendelkező, illetve fedezettel nem rendelkező hitelek. Lejárat szerint: rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelek. A hitelfelvevők szerint: lakossági, vállalati, költségvetési és bankközi hitelek. A hitelszerződés tartalma szerint: pénzkölcsönök (tényleges pénzfolyósítás) és kötelezettségvállalási hitelek. Utóbbi esetben pénzmozgás nélkül történik a hitelezés: fizetőképesség, hitelképesség, megbízhatóság kölcsönzése (pl. akkreditívnél). A hitel fő technikai formái: Folyószámlahitel: akkor jön létre, ha a bank és ügyfele megállapodnak abban, hogy az ügyfél elszámolási (pénzforgalmi) számlájáról túlfizetést teljesíthet. Számlahitel: a klasszikus hitelforma. Nagyobb összegű és hosszabb idejű finanszírozási igény esetén alkalmazzák. Az ügyfélnek két számlája van: egy hitel- és egy elszámolási számla. A hitel folyósításakor a bank megterheli a hitelszámlát, kimutatja ezen a tartozást, és egyidejűleg jóváírja az összeget az elszámolási számlán. Ettől kezdve az ügyfél teljesíthet kifizetéseket, de ügyelnie kell arra, hogy a kölcsönt törlesztő részleteit és kamatait időben kitermelje. A hitel törlesztésekor a bank leveszi az elszámolási számláról a tartozás összegét, egyidejűleg csökkentve a törlesztés összegével a hitelszámlán fennálló tartozást. A számlahitel rugalmasabb formája az ún. rulírozó hitelezés, amikor az ügyfél számára hitelkeretet állapítanak meg, amiből aztán igény szerint hívható le a szükséges összeg. A lehívott összeg után kamat, a le nem hívott után pedig rendelkezésre tartási jutalék fizetendő. Leszámítolási hitel: az ügyfél által benyújtott értékpapír (általában váltó) diszkontálással meghatározott jelenértékének kifizetése. A bank a jelenben kifizet egy bizonyos összeget a váltóra, így ügyfele forráshoz jut. Cserébe jövőbeli követelése keletkezik a váltón szereplő összegre a váltó kibocsátójával, illetve címzettjével szemben. Ez kockázatot jelent a bank számára, ezért az ügyletet megelőzi a váltóadós megvizsgálása. (A váltó leszámítolását részletesebben lásd az értékpapírokkal foglalkozó fejezetben.) Bankgarancia nyújtása; kezesség vállalása A hitelügyletek tárgyalásánál már volt szó e tevékenységekről. Annyit érdemes még megjegyezni, hogy a garancia vagy kezesség vállalása kockázatos tevékenység, a kockázat pedig fordítottan arányos az általános fizetési morállal. Még alacsony kockázat mellett is eszközöket köt le, növeli a likviditási igényt, ami a kockázat, a kötelezettségvállalás nagysága és az időtényező mellett befolyásolja a felszámítandó jutalék mértékét. A kockázatmérséklés érdekében több bank együttesen is vállalhat garanciát vagy kezességet. A követelések megvásárlása, megelőlegezése A faktorálás abban különbözik a követelésnek váltó formájában történő leszámítolásától, hogy olyan rövidlejáratú követelések, tartozások, kinnlevőségek megvásárlásáról vagy megelőlegezéséről van szó, amelyek folyamatos, tartós áru- és szolgáltatási kapcsolatokból származnak. 10

11 A faktorálás során az áru/szolgáltatás eladója/szállítója rövid lejáratú hitel-eladásainak ellenértékét (követelés) átruházza a bankra, aki garantálja annak behajtását a vevőtől, és esetenként magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is. A faktorálás lehet visszkereset nélküli amikor a bank a szállítónak kifizetett összeget akkor sem követelheti vissza, ha a vevő végülis nem fizet, illetve visszkeresettel megállapodott, amikor az visszakövetelhető. Az üzleti bankok tehát részben vagy egészben átvállalják a hitelezési kockázatot az eladóktól. Az ügylet során a bankok egyaránt elbírálják a vevők hitelképességét és a szállítók megbízhatóságát. A bankok a faktorálásért kamatot és jutalékot számítanak fel. Ezek együttesen költségesebbé teszik az így nyújtott hiteleket, de erre akkor is lehetőség van, ha az adott (szállító) vállalat egyébként hitelhez nem jutna, illetve a vevő nem hajlandó akkreditív, bankgarancia, stb. formájában fizetési biztosítékot nyújtani. A faktorálásnál tehát az ügyfelek (szállítók) a benyújtás és az esedékesség közötti időszakra jutó kamattal és a jutalékkal csökkentett összeget kapják meg. A faktorálás rendkívül munkaigényes, sajátos ismereteket igénylő hitelezési tevékenység ezért a jelentősebb bankok ezt e funkciót rendszerint leánypénzintézetekbe delegálják, illetve érdekkörükbe tartozó faktorházakat működtetnek. A forfetírozás során a faktorálással ellentétben a bankok ügyfeleik közép- és hosszúlejáratú, nagy összegű (belföldi vagy export-) követeléseiket vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően. Az ilyen ügyletek általában a beruházásokhoz kapcsolódó szállítások ellenértékével függenek össze. Ezeknek a műveleteknek a kockázata lényegesen nagyobb, mint a rövidlejáratúaké, s ez a kamat- és jutalékkondíciókban is megmutatkozik. Az ügyfelek részére mégis számos előnyük van, főleg a likviditás és az adminisztráció terén mérséklik a veszteségtényezőket. A forfetírozás technikai lebonyolítása egyébként ugyanúgy történik, mint a faktorálásé. Befektetések, értékpapírüzletek A bankok befektetéseinek túlnyomó hányada ügyfeleik megtakarításainak ésszerű és jövedelmező kihelyezését jelenti, erre csak kisebb mértékben használják fel saját tőkéjüket. A reálszférába történő befektetések azonban nemcsak jövedelmezőségi motivációkat fejeznek ki, de tartós ügyfélkapcsolatok kialakítását, valamint a termelési és szolgáltatási keretek kiszélesítését is szolgálják. Az értékpapír-befektetés részben következménye a közvetlen tőkebefektetésnek (részvényvásárlás), részben spekulációs célokat is szolgálhat. A bankok befektetési portfoliójukat a jövedelem és a kockázat optimalizálása érdekében naprakészen kezelik, szerkezetét szükség szerint módosítják. Bankközi hitelkihelyezések Az üzleti bankok nemcsak hitelt vesznek fel a bankközi pénzpiacról, hanem likviditási helyzetük függvényében ott betétet is el-, illetve hitelt is kihelyezhetnek. A bankközi pénzpiac ui. a legalkalmasabb az igen rövid távú kihelyezésekre. A bő likviditás is veszteségeket okozhat, hiszen nagy mennyiségű pénzeszközt köt le, jövedelemtermelés nélkül. Ez elkerülhető a rövidtávú bankközi kihelyezéssel. Nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés Ekkor bankok nyújtanak hitelt bankoknak, általában hosszabb távra, mint egy-két nap, a felesleges eszközök lekötése céljából. A direkt nemzetközi hitelfelvétel ellentéte. Több bank együttesen is nyújthat hitelt, ekkor konzorciális hitelről beszélünk. Semleges bankműveletek A semleges műveletek kapcsán a bankoknak közvetlen követelései vagy kötelezettségei nem keletkeznek, ugyanakkor mérlegfőösszegük folyamatosan változik. (Pl. az ügyfelek bármikor rendelkezhetnek a bankoknál elhelyezett számlájuk javára vagy terhére történő fizetésről, amelyek növelik vagy mérséklik a bankok 11

12 számlaállományát, befolyásolva ezzel a források és a kihelyezések mértékét.) A semleges bankműveletek az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatásokat ölelik fel, sok tekintetben minősítik is a bankokat, és jelentős jövedelmet hoznak létre a felszámított jutalékok és díjak által. A bel- és külföldi pénzforgalom lebonyolítása Méreteit és fontosságát tekintve a semleges műveletek legfontosabb eleme. A fizetési rendszer feltételeit ugyanakkor általában a jegybankok szabályozzák, így ezek az üzleti bankok által kevésbé befolyásolhatók. A pénzáramlások három nagy területet képeznek: 1. Bankszámlapénz-forgalom. A pénztartozások kiegyenlítésének főbb módozatai: átutalás, beszedési megbízás, akkreditív (ezekről már részletesen szóltunk a külkereskedelmi fizetési módoknál). Főképp a gazdálkodó szervezetek egymás közötti fizetési forgalma bonyolódik ilyen formában, a bankokon keresztül. 2. Készpénzforgalom. Főképp a lakosság és a gazdálkodó szervezetek közötti, valamint a lakosságon belüli pénzkapcsolatokra jellemző. Az üzleti bankok készpénzkészletükből az ügyfelek igénye szerint teljesítenek számlájuk terhére készpénzkifizetéseket. E forgalom a teljes pénzforgalom jelentős részét teheti ki, főképp azokban az országokban, ahol a készpénz-helyettesítő módozatok még nem terjedtek el. 3. Készpénzkímélő és -helyettesítő forgalom. A készpénz helyettesítésének és kímélésének az tekinthető, ha a készpénz a ki- vagy befizetés során csak az egyik oldalon jelenik meg valós, fizikai formájában, a másik oldalon már terhelésről vagy jóváírásról van szó. (Az 1. esetben mindkét oldalon terhelés/jóváírás van!) Formái: csekk (lásd a külkereskedelmi fizetéseknél), bankkártyák. A bankok egymás közötti pénzforgalmának lebonyolítását szolgálják az országos zsírórendszerek. Abban az esetben, ha a tranzakció egy bankon belül történik, belső klíringről beszélünk. Ellenkező esetben szükség van közvetítőre külső klíring. A bankok közötti elszámolások lebonyolítása az elszámolási vagy zsíróközpontok feladata, amelyek ma már számítógépes hálózat segítségével, automatizált klíringházakként működnek. E rendszerek biztosítják a nemzeti és a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását. Számos országban a zsíróközpontok mellett önálló elszámoló szervezetek látják el a készpénzkímélő és - helyettesítő forgalom lebonyolításához szükséges hasonló funkciókat (pl. kártyarendszerek elszámoló központjai ). Bankjegy-kereskedelem Ez a más országok valutáival történő, bel- és külföldi bankok közötti adásvételi ügyleteket jelenti. A bankok egyrészt így biztosítják a fiókok optimális valutaellátását, másrészt spekulációs tevékenységet is folytatnak. A bankjegy-kereskedelem alapját a devizapiac képezi, mivel az áralakítás kiindulópontja általában a pillanatnyi devizaárfolyam, valamint az adott bank saját pozíciója. A bankjegy-kereskedelem tehát lehetővé teszi, hogy az üzleti bankok valuta- és devizaállománya mindig a piaci igényekhez igazodó mértékben és összetételben álljon rendelkezésre. Ezek a műveletek főként azokban az országokban jelentősek, ahol a külkereskedelem és az idegenforgalom magas hányadot képvisel a GDP-ben. Bankári szolgáltatások Ezek az olyan szolgáltatások, amelyek az ügyfelek kulturáltabb kiszolgálását, biztonságának növelését, döntéseik elősegítését és kellő információval történő ellátását segítik. A bankok az ügyfelekért folytatott küzdelemben egyre bővítik szolgáltatásaik körét. A főbb szolgáltatástípusok a következők: 12

13 széfbérlet; letétek őrzése, kezelése (pl. értékpapírok, hatósági letétek ); vagyonkezelés (személyes vagy testületi); adásvételi ügyletek közvetítése; bankügynöki tevékenység (az ügyfelek megbízásából végrehajtott értékpapír-eladás és -vásárlás, engedéllyel); bankári tanácsadás, szakértői szolgáltatás (üzleti döntések megalapozása, befektetési tanácsadás, portfoliókezelés, stb.); egyéb szolgáltatások (valutaváltás ); magánbanki szolgáltatások (kiemelt ügyfelek speciális kezelése); home banking rendszerek (otthonról/irodából elérhető telefonos vagy internetes, teljes körű, 24 órás bankszolgáltatás). PÉNZÜGYI PIACOK Pénzügyi piacok A pénzügyi piac fogalma, feladata A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. Elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. A felhasználók ui. keresletet támasztanak a megtakarítók jelenleg rendelkezésre álló, azaz jelenbeli pénzére, a megtakarítók pedig jelenlegi pénzt kínálnak a felhasználók jövőbeli pénzéért. A pénzügyi piacon tehát különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe A közvetítőrendszer szerepét illetően a tőkeáramlás két formáját különböztetjük meg: 1. Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó jövőbeli pénzével, azaz az ő fizetési ígéretével, pl. valamely értékpapírral. A különböző értékpapírok szabványosításának köszönhetően a megtakarító és a felhasználó igényei könnyen megfeleltethetők egymásnak, így csak összetalálkozásukat kell elősegíteni. Ezt segíthetik elő az értékpapír-piaci közvetítők, az ügynökök (dealerek, brókerek). 2. Közvetett tőkeáramlás: a megtakarításokat először egy közbeeső intézménynek össze kell gyűjtenie, hogy azokat a végső felhasználók nagyságrendre, kockázatra, lejáratra és likviditásra vonatkozó igényei szerint átalakítva továbbadja. A közvetítő intézmények a következők: Kereskedelmi bankok: a legszélesebb profilú pénzügyi intézmények, amelyek a bankügyletek szinte mindegyikével foglalkoznak (lásd a korábbi fejezeteket). Betéti intézetek: a megtakarításokat hosszúlejáratú hitelforrásokká alakítják (pl. lakásépítést finanszírozó takarékpénztárak ). Biztosítók, nyugdíjalapok: fő funkciójuk, hogy az általuk összegyűjtött pénzalapjukból kártérítéseket fizessenek, illetve nyugdíjat folyósítsanak ügyfeleiknek. Alapfeladatuk minél színvonalasabb 13

14 ellátásához viszont az kell, hogy az általuk összegyűjtött tőkét biztonságosan és jövedelmezően befektessék. A nyugdíjalapok bevételei és kiadásai, ezáltal szabad pénzeszközei hosszú távon is nagy pontossággal számszerűsíthetők, így lehetőségük nyílik hosszú lejáratú és nagy hozamú befektetésekre, elsősorban vállalati kibocsátású kötvények és részvények vásárlására is. Befektetési társaságok és alapok: arra specializálódnak, hogy az értékpapírt vásárolni szándékozók sok kis tőkéjét összegyűjtsék abból a célból, hogy az így összegyűlt megtakarításokat nagy szakértelemmel, pontos információkkal, kis tranzakciós költségek mellett, jövedelmezően befektessék. Portfoliójukat úgy alakítják, hogy a kockázatokat megosztva a lehető legnagyobb jövedelmet realizálják. Az ügyfelek a társaság által elért jövedelemből befektetéseik (befektetési jegyeik) arányában részesülnek. Finanszírozási társaságok: forrásaik értékpapír-kibocsátásból és kölcsöntőkéből származnak. Az így szerzett tőkét kis összegű, zömmel rövidlejáratú fogyasztási vagy üzleti célú hitelek nyújtására fordítják. Egyéb közvetítő pénzintézetek: állami hivatalok, intézmények, brókercégek, jelzálogbankok, lízingtársaságok. A pénzügyi piac eszközei A pénzügyi piacon zajló cserében jönnek létre, a megtakarítás ideiglenes átadásakor, formájukat tekintve értékpapír, utalvány, szerződés, vagy egyéb jogi dokumentum alakjában. A pénzügyi piac legfontosabb eszközei a különféle értékpapírok (részletesebben lásd később). A pénzügyi piacok csoportosítása Időbeliség szempontjából: pénzpiac és tőkepiac. Előbbibe a rövid lejáratú (egy éven belüli), utóbbiba a hosszabb lejáratú (egy éven túli) vagy lejárat nélküli ügyletek tartoznak. A kibocsátás alapján: nyílt és zárt piac. Előbbi esetében a pénzügyi eszközök értékesítése nyilvános kibocsátással, utóbbinál zártkörű forgalmazással történik. A piac funkciója alapján: elsődleges és másodlagos piac. Előbbinél a pénzügyi termék közvetlenül a felhasználótól, tehát a kibocsátás során kerül a megtakarítóhoz, utóbbinál már közvetítéssel, azaz másodkézből, egy olyan befektetőtől, aki korábban jutott hozzá. Az ügyletek esedékessége szerint: azonnali és határidős piac. Az azonnali vagy prompt piac jellemzője, hogy a szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. A határidős vagy termin piac olyan ügyletek lebonyolításának színtere, amelyeknél a szerződéskötéstől időben külön válik a teljesítés (amely valamely jövőbeli időpontban válik esedékessé). A határidős piac szereplőit gyakran az elérhető spekulációs nyereség, illetve a kockázatkezelési szándék motiválja. A pénzügyi eszköz jellege alapján: kiemelhető az értékpapírpiac, amely az értékpapírok adásvételének a helyszíne. Ez a piac is lehet elsődleges vagy másodlagos, azonnali vagy határidős, nyílt és zárt. ÉRTÉKPAPÍROK Értékpapírok Az értékpapírok fogalma, csoportosítása Az értékpapír fogalmának egyértelmű definíciója helyett megadjuk annak főbb ismérveit: Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat. Valamilyen vagyoni jogot foglal magába, amely általában valamilyen pénzkövetelésre irányul. A benne foglalt jogokat megtestesíti, így nélküle azok nem bizonyíthatók, s nem is érvényesíthetők. Forgalomképes okirat, azaz a benne foglalt jogok másra átruházhatók. 14

15 Az értékpapírok csoportosítása: 1) Az értékpapírban foglalt jog szerint: o a) Hitelviszonyt testesít meg (kötvény, váltó ). o b) Részesedést vagy tagsági jogokat testesít meg (részvény ). o c) Árura szóló tulajdonjogot testesít meg (közraktárjegy ). 2) Hozam szerint: o a) Formailag nem kamatozó (váltó, diszkont papírok ). o b) Fix kamatozású (klasszikus kötvény). o c) Változó hozamú (részvény ). 3) Lejárat szerint: o a) Rövid egy éven belül (váltó, kincstárjegy ). o b) Közép 1-5 év (kötvény, letéti jegy ). o c) Hosszú - 5 éven túl (kötvény, záloglevél ). o d) Lejárat nélküli (részvény ). 4) Forgalomképesség szerint: o a) Bemutatóra szóló korlátlanul átruházható. o b) Névre szóló írásban, engedményezéssel ruházható át (névre szóló részvény ). o c) Rendeletre szóló írásban, forgatmány útján ruházható át (váltó ). 5) A forgalmazás köre alapján: o a) Belföldre szánt. o b) Nemzetközi forgalomba szánt. 6) A forgalom koncentráltsága szerint: o a) A tőzsdén forgalmazott. i) Jegyzett. ii) Nem jegyzett. o b) A tőzsdén nem forgalmazott. 7) A kibocsátó szerint: o a) Állampapírok: i) Költségvetési papírok (államkötvény, kincstárjegy). ii) Központi szervek papírjai (kötvények). iii) Önkormányzati papírok (kötvények). o b) Pénzintézeti papírok (letéti jegy). o c) Vállalati papírok (kötvény, részvény). 8) Megjelenési forma szerint: o a) Fizikai papír, okirat. o b) Dematerizált értékpapír: nyilvántartásokban létező, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, a jogszabályban meghatározott valamennyi kelléket tartalmazó adat. Kibocsátáskor egyetlenegy értékpapír készül, amely összevontan tartalmazza az alapvető fontosságú adatokat. E papírt a központi értéktárban Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) kell letétbe helyezni. Erről az alapdokumentumról tulajdonosonként részletező nyilvántartás készül, amely tulajdonképpen az értékpapírszámla. Ezeket a számlákat a forgalmazó vezeti. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról a központi elszámolóház vezet számlát. A csekk és a váltó A váltó banknak történő átadását, bankra való átruházását váltóleszámítolásnak nevezzük. A bank úgy vásárolja meg a váltót, hogy a leszámítolás napjától a váltó lejártáig tartó időszakra kamatot számol, s azt levonja a váltó névértékéből. Így a váltóbirtokos eladási árként a váltója ellenében a leszámítolási kamattal csökkentett névértéknek megfelelő összeget kapja. A legelterjedtebb kamatszámítási eljárás a következő: K = T*(n/360)*(k/100), ahol 15

16 K a kamat összege k az aktuális leszámítolási kamatláb (%) T a váltó névértéke (tőke összege) n a leszámítolás és a lejárat közötti napok száma. A képletből látható, hogy két tényező befolyásolja a kamat nagyságát: a lejáratig hátra levő napok száma és a leszámítolási kamatláb. Minél később kerül a bankba a váltó, annál kisebb a levont kamat. A leszámítolási kamat diszkontkamat, tehát olyan, amelyet levonnak a kölcsön összegéből, s csak az így maradt részt fizetik ki. A diszkontkamatot a bank azonnal megkapja, míg a normál kölcsön kamatához csak később (a törlesztés során) jut hozzá. Ebből következik, hogy a leszámítolási kamatláb alacsonyabb a hasonló futamidejű normál kölcsönök kamatlábánál. A leszámítolást követően a bank minősül váltóbirtokosnak. A váltót ő is továbbíthatja, vagy lejáratkor bemutatja fizetésre a váltóadósnak. Ha a váltóadós nem tud fizetni, a bank visszaforgathatja a váltót az átruházóra, illetve bírósági úton érvényesítheti követelését. A váltót más pénzintézetnek (rendszerint a jegybanknak) is tovább lehet adni viszontleszámítolás. Ekkor a levont kamat alacsonyabb, mint a leszámítolás kamata, a kettő különbsége a bank nyeresége. A kötvény A kötvény kibocsátásával és értékesítésével az adós beruházási célok finanszírozására, általában hosszúlejáratú pénzügyi kötelezettséget vállal, s ennek eredményeképp likvid pénzeszközökhöz jut. Ez a kötelezettség a kötvényen feltüntetett összeg (névérték), a meghatározott kamat, és az egyéb vállalt szolgáltatások megjelölt időben és módon történő fizetésére, illetve teljesítésére irányul. A kötvény tulajdonosa a kibocsátó cég üzletvitelébe beleszólási joggal nem rendelkezik. Törlesztés és kamat A kötvény jogi formáját tekintve kölcsön: a kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb lejáratkor köteles visszafizetni (kivéve az örökjáradék kötvényt). A törlesztés főbb módozatai: lejáratkor egy összegben; a futamidő alatt azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; bizonyos türelmi idő után azonos időszakonként, egyenlő vagy különböző részletekben; sorsolással (nyereménykötvény). A kötvény általában közép-, vagy hosszúlejáratú hitelforma. Lejárati ideje a kibocsátástól számítva 3-25 év között ingadozik. A lejárat előtt a kibocsátónak visszavásárlási kötelezettsége nincs, így a szerzett kölcsön tartós forrásnak számít. (A gyakorlatban a forgalmazó vállalhat visszavásárlási kötelezettséget, ez azonban a kibocsátót nem érinti, mert a tranzakció a másodlagos forgalomban történik.) A kötvény kamatozó értékpapír. A kamatot a kibocsátó állapítja meg a kötvény névértékének százalékában, jellemzően éves futamidőre vonatkoztatva. A fix kamatozású kötvényeknél az előre megállapított kamatláb az egész futamidő alatt változatlan. Ezekre a kötvényekre általában évente egyszer, esetleg kétszer fizetik a kamatokat. Előfordul a lejáratkor történő egyösszegű kamatfizetés, vagy a kamat nyereményként való kisorsolása is. A változó kamatozású kötvények esetén a kamatszintet valamilyen gazdasági változóhoz kötik: a bankközi kamatlábak, vagy a gazdálkodó eredményességének (eredmény, osztalék, stb.) függvénye a kamat. Gyakori az a megoldás is, hogy a kamatnak a változó rész mellett fix összetevője is van. További speciális kamatozású kötvényfajták: 16

17 kamatos kamatozású: a lejárat végén fizet, méghozzá az alapösszeg a kamatos kamatszámítással nyert kamatokkal együtt, egy összegben kerül kifizetésre; progresszív kamatozású: előre megállapított, de évente progresszíven emelkedő mértékű kamatokat alkalmaz, degresszív kamatozású: az előző ellentéte, általában csökkenő infláció mellett alkalmazható; kamatszelvény nélküli (zéró kupon): a kamattal csökkentett diszkont árfolyamon vásárolható meg, a lejáratkor a névértéket fizeti. Jogi forma, kibocsátás A kötvény vagyonjogot megtestesítő (kamatozó), forgalomképes, azaz átruházható okirat. Legtöbbször bemutatóra szól, tehát szabadon átruházható. A névre szóló változat inkább az egyéb szolgáltatást (pl. telefonvonal kiépítése) is biztosító fajtáknál gyakori, a szolgáltatási kötöttségek miatt. A kötvény előállítható nyomdai úton, vagy dematerizált formában. Szigorú alaki kellékekkel rendelkezik, amelyeket a kötvényről szóló törvényerejű rendelet rögzít, pl.: a kibocsátás célja, a kibocsátó megnevezése, kötvénytípus megjelölése, névérték, a kamatfizetés és a törlesztés módja, futamidő, esetleges átruházási korlátok, kötelezettségvállalások, a kiállítás helye és napja, a kibocsátó aláírása, stb. A kötvénykibocsátásra jogosult szervek: állam, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, pénzintézetek, jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek. A kibocsátás lehet zárt-, vagy nyíltkörű. Előbbi esetben a kibocsátó adott befektetői kört keres meg, főképp intézményi befektetőket, vagy a saját munkavállalóit. Fontos kikötés ebben az esetben a névre szólóság. Nyilvános kibocsátásnál a befektetők köre előre nem ismert, a kibocsátó hirdetés során fordul a nagyközönséghez, és jegyzés során írja össze vásárlási igényeiket. A kibocsátást megelőzi a tájékoztató közzététele, az értékpapír-forgalmazó megbízása, és a kibocsátási terv elkészítése. Ez utóbbi az alapvető kellékek mellett egyéb információkat is kell, hogy tartalmazzon, pl.: a kibocsátás teljes összege, címletek, pénzügyi fedezet, szándékolt vásárlói kör, stb. A kibocsátás megtervezése alapos gazdaságossági számítást jelent, amelyben összevetik a kötvénykibocsátás és az egyéb finanszírozási formák főképp bankhitel előnyeit és hátrányait. A vizsgálati szempontok a következők: a folyósítás ütemezése; lejárati idő; a törlesztés kezdete, ütemezése; a kölcsönforrás ára = kamat; járulékos költségek, stb. Általában a kötvénykibocsátás a törlesztési feltételek különbözősége miatt kedvezőbb az azonos kondíciójú bankhitelnél. Kötvényfajták A kötvény fajtái: 1) Előállítása, megjelenése alapján: 17

18 o a) nyomdai úton előállított, o b) dematerizált. 2) Forgalomképesség alapján: o a) névre o b) bemutatóra szóló. 3) Kamatozás szerint: o a) fix, o b) progressziv, o c) degresszív, o d) változó, o e) kamatos kamatozású, o f) zéró kupon, o g) nyereménykötvény. 4) Futamidő szerint: o a) lejárattal rendelkező, o b) örökjáradék kötvény. 5) Kibocsátója alapján: o a) állami, o b) önkormányzati, o c) pénintézeti, o d) vállalati. Árfolyam A kötvény általában szilárd, kiszámítható jövedelmet biztosít, kockázata alacsony. Ez azonban inkább csak a klasszikus, fix kamatozású fajtákra igaz, amelyek árfolyama a rögzített jövedelmek miatt stabil, a névértéktől csak kis mértékben tér el. Az újabb konstrukciók árfolyama viszont a piaci kamatlábak, illetve a gazdálkodás eredményességének függvényében ingadozik, így annak kockázata megnő. Persze ez azzal is járhat, hogy a jövedelmezőség a klasszikus formával szemben többszörös is lehet. A kötvény elméleti árfolyamát a benne foglal kötelezettségek, azaz a jövőben várható pénzáramok jelenértéke adja. A kötelezettségek az értékpapírban jól meghatározottak (névérték, kamat, törlesztés). Ez bizonyos feltételek mellett a változó kamatozású formára is igaz, hiszen a pénzügyi és gazdálkodási mutatók alakulásának jó része előre prognosztizálható. Az értékpapírok jelenlegi elméleti árának megállapítására a jelenérték-számítást használjuk: PV = Σ*C i / (1+r) i ], ahol PV jelenérték, elméleti árfolyam, C i az i-edik időpontban esedékes pénzáram, r hasonlító hozam, az alternatív befektetések kamatlába, vagy az átlagos piaci kamatláb. A gyakorlatban nagyon ritka, hogy a kötvénytulajdonos épp a kamat, illetve a névérték kifizetésének pillanatában akarja értékesíteni a kötvényt. Valószínűbb, hogy a futamidő alatt, két kamatfizetés között történik a kötvény árazása. Ilyenkor az ún. nettó árfolyamot korrigálnunk kell a azzal az összeggel, amely a legközelebb esedékes kamat azon része, ami az utolsó kamatfizetés óta eltelt időre arányosan megilleti a kötvénytulajdonost. A periódusra eső kamat időarányos része az ún. felhalmozott kamat. Kiszámítása éves kamatfizetés és éves kamatlábak mellett: fk = (k * (n/365)) * névérték, ahol fk felhalmozott kamat, k nominális kamatláb, n az utolsó kamatfizetés óta eltelt napok száma. 18

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 BEVEZETŐ...6 1. FEJEZET...7 A BANK FOGALMA, MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIAI FUNKCIÓI...7 1.1. MI IS A BANK?...

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Pénzügyi ismeretek. Üzleti gazdaságtan

Pénzügyi ismeretek. Üzleti gazdaságtan Pénzügyi ismeretek Üzleti gazdaságtan A pénz funkciói Elszámolási eszköz (Értékmérő) Forgalmi eszköz Fizetési eszköz Felhalmozási eszköz Világpénz Pénzforgalom A gazdasági szereplők közti pénzmozgások,

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Eszközgazdálkodás II.

Eszközgazdálkodás II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 31.

Lamanda Gabriella március 31. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a portfólió likviditásának jellemzőit! a) A portfólió likviditása a kockázati mérőszámok segítségével számszerűsíthető.

Részletesebben

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11. Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. November 11. Miről volt szó? Befektetések Befektetési alapok Nyugdíjcélú előtakarékosság Életbiztosítások Elmaradtunk: Semleges banki szolgáltatások

Részletesebben

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16.

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16. Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2016. Március 16. Miről volt szó? Pénzintézet Pénzügyi intézmény Hitelintézet Kereskedelmi bank Intézményi befektetők Transzformációs szerepkör

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Finanszírozás fogalma

Finanszírozás fogalma A vállalkozás alapításához működéséhez befektetéseihez kötelezettségeinek pénzügyi teljesítéséhez szükséges szabad pénzeszközök biztosítása és a velük való gazdálkodás. Finanszírozás fogalma Rentabilitás

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Pénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:

Pénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította: udapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Pénzügyek alapjai Név: soport: Tagozat: Elért pont:

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre HITEL HIRDETMÉNY 1 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre 1 Tartalom 1. Fogalomtár...3 2. Rulírozó-, és folyószámlahitel (VRULIROZÓ; VFOLYÓSZLA)...5 3. Rövid lejáratú hitel (éven belüli) (FORGÓÉBEL1;

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Pénzügyi alapismeretek tantárgy

Pénzügyi alapismeretek tantárgy Pénzügyi alapismeretek tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Hitelintézetek mérlege

Hitelintézetek mérlege Bankügyletek Hitelintézetek mérlege A. Forgóeszközök D. Kötelezettségek Pénzeszközök Értékpapírok Követelések Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettség Hátrasorolt kötelezettség

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva A vizsgálat köre, rendszere - Tematika 3. Befektetési döntések 5. Befekt. és finansz.

Részletesebben

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Vállalkozás Forrásbevonás Az eredményszerzés érdekében végzett rendszeres gazdasági tevékenység, melynek célja a profitszerzés.

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE Termék definíció Az Eseti Treasury betéti megállapodás keretében a Bank Treasury üzletága az Ügyfél által elhelyezni kívánt bankbetét kamatát az ügyletkötés

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák)

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) 1. 1. Pénzeszközök (MNB nostro + MNB betét) 10 717 0 146 714 2. 2. Állampapírok (3.+4. sorok) 140 954 0 28 301 3. a) forgatási célú (MÁK + DKJ) 140 954 0 28 301

Részletesebben

Minta vizsgafeladat Bankügyletek tárgyhoz

Minta vizsgafeladat Bankügyletek tárgyhoz Minta vizsgafeladat Bankügyletek tárgyhoz Vizsga:.. név:. Neptun kód: I. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz, vagy hamis. Válaszát I (igaz), vagy (H) hamis jelöléssel az állítások mellett egyértelműen

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK március 4.

VÉGLEGES FELTÉTELEK március 4. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. március 4. Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2010-2011. évi

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK december 3.

VÉGLEGES FELTÉTELEK december 3. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2010. december 3. Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság legfeljebb 10.000.000.000,- Ft össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2010-2011.

Részletesebben

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now. .5 Feladatok 1. példa Pénzintézeti tevékenységünkhöz EU-n kívüli országból beszereztünk egy tárgyi eszközt, amellyel kapcsolatos kiadásaink a következõk(az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák): - tárgyi eszköz

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 2 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY

MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY Meghirdetve: 2012. december 12. Hatályos: 2012. december 27. 1 I. Lakossági megtakarítások I.1. Látra szóló számlák I.1.1. Látra szóló számlák kamatozása Mecsek lakossági folyószámla

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2014. október 7.

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2014. október 7. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2014. október 7. Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2014-2015. évi

Részletesebben

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. "A" változat

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. A változat A vállalkozás neve: A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. Éves Beszámoló Beszámolási időszak: 2005. január 1. - Előző időszak: 2004. január 1. - 2004. december 31. Beszámoló készítés oka: Normál,

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról Közlemény a CIB Bank Zrt. 2005. évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzék szám: 01-10-041004,

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 7 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)...

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 597584 1051 01 02/00 246356 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1067 Budapest

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Főnix Takarékszövetkezet. kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ. Közzététel: december 30. Hatályos : január 01.

HIRDETMÉNY. Főnix Takarékszövetkezet. kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ. Közzététel: december 30. Hatályos : január 01. HIRDETMÉNY Főnix Takarékszövetkezet kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Közzététel: 2016. december 30. Hatályos : 2017. január 01. A módosítás oka: Akciós időszak meghosszabbítása A Takarék Gazda

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

Befektetések üzleti gazdaságtan

Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetés Fogalma Olyan pénzügyi műveletek, amelyek révén jelenbéli pénzt jövőbélire váltunk a nagyobb jövedelem (hozam) reményében. A vállalkozás időlegesen lemond a pénzéről,

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK február 25.

VÉGLEGES FELTÉTELEK február 25. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. február 25. Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2010-2011.

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 18.

Lamanda Gabriella március 18. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 18. Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere Árnyék-bankrendszer Bankok

Részletesebben

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása Mezőgazdasági export finanszírozása Az Eximbank előfinanszírozó termékeivel a mezőgazdasági-exportteljesítést megelőző időszakra vonatkozóan nyújt finanszírozást a kis-, közép- és nagyvállalatok részére

Részletesebben

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15.

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15. Bankügyletek 1-2. előadás Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2017. február 15. Miről lesz szó? Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

Méltányossági kérelem

Méltányossági kérelem Méltányossági kérelem Mutató: Név:.. Adószám:.. Székhely.. (Elérhetőség.: Tel:..) szám alatti székhelyű gazdasági társaság az alábbi kérelemmel fordul Szentes Város önkormányzati adóhatóságához: Indokolás:....

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím

Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím Az MNB-ben felvilágosítást adó bankszakmai felelősök jegyzéke Azono -sító kód D01 Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról E04

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VI. előadás Cash-flow kimutatás Számviteli törvény 88. (6)

Részletesebben

KELER Csoport Bemutatkozó előadás

KELER Csoport Bemutatkozó előadás KELER Csoport Bemutatkozó előadás Práger Ádám KELER Zrt. Marketing és Ügyfélkapcsolati igazgató 2010. április 26., Budapest KELER Tájékoztató Hotel Carat Budapest 1 Az előadás tartalma 1. KELER Csoport

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

INGATLANFEDEZET NÉLKÜLI HITELEK. I. Biztosíték nélküli hitelek. II. Egyéb hitelek III. THM és egyéb rendelkezések

INGATLANFEDEZET NÉLKÜLI HITELEK. I. Biztosíték nélküli hitelek. II. Egyéb hitelek III. THM és egyéb rendelkezések INGATLANFEDEZET NÉLKÜLI HITELEK I. Biztosíték nélküli hitelek II. Egyéb hitelek III. THM és egyéb rendelkezések I.1. UniCredit Folyószámlahitel I. Biztosíték nélküli hitelek Akció 1 : Akciós kezelési költség

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Főnix Takarékszövetkezet kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2016. július 01-től 1 / 5 A Takarék Gazda Számlacsomag igénybevételével összefüggő szolgáltatások jelen Hirdetményben

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Gál Erzsébet PRAKTIKUS BANKSZAKMAI ISMERETEK

Gál Erzsébet PRAKTIKUS BANKSZAKMAI ISMERETEK Gál Erzsébet PRAKTIKUS BANKSZAKMAI ISMERETEK Budapest, 2011 Írta : Gál Erzsébet Szerkesztette: Illés Ivánné dr. fõiskolai docens Lektorálta: Dr. Mérõ Katalin Ph.D. tudományos fõmunkatárs ISBN 978 963 638

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben