Megalakult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

Átírás

1 HírTV - Esti híradó :09 (hossza: 3 perc) - [ ] Megalakult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Tartalmi összefoglaló (nem teljes terjedelmű átirat): A deviza eladósodottság megszüntetése a következő év legfontosabb feladata Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök erről a ma megalakult Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén beszélt. Az ülésen arról is megállapodtak a szakszervezetekkel, hogy munkaügyi albizottságban egyeztetnek a minimálbérről és a bérkompenzációról. Címkék: OÉT, jogutód, érdekképviselet, kiterjesztett érdekképviselet, Orbán Viktor, miniszterelnök, versenyképesség, gazdasági környezet, megszorítások, elutasítás, munkahelyteremtés, start program, Borsik János, elnök, Autonóm Szakszervezetek Szövetség, bérkompenzáció, minimálbér, Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara InfoRádió :31 (hossza: 58 mp) - [ ] A versenyképesség növelése a legfontosabb cél Kocsonya Zoltán (műsorvezető 1): - A versenyképesség növelését nevezte a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács legfontosabb céljának a miniszterelnök. Tancsa Emma (műsorvezető 2): - Orbán Viktor a testület alakuló ülésén hangsúlyozta: a feladat végrehajtása komoly erőfeszítést igényel mindenkitől, a tanácsnak a többi között választ kell adnia arra, hogy az állam és a családok adóssága hogyan csökkenhet, és hogyan lehet még több munkahelyet teremteni. A parlament júniusban fogadta el a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényt. A konzultációs, javaslattevő és tanácsadó jogokkal rendelkező testület az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel. A kormánytól és az Országgyűléstől is független, 5 oldalú testületben lévő 16 szervezet összesen 32 résztvevőt delegál. Az első elnököt a gazdasági oldal adja, így a soros vezető Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lesz. InfoRádió :01 (hossza: 59 mp) - [ ] Megalakult az NGTT Ignáth Márk (műsorvezető): - A versenyképesség növelését nevezte a Nemzeti Gazdasági- és Társadalmi Tanács legfontosabb céljának a miniszterelnök. Orbán Viktor a testület alakuló ülésén hangsúlyozta, a feladat végrehajtása komoly erőfeszítést igényel mindenkitől. A tanácsnak választ kell adnia arra, hogy az állam és a családok adóssága hogyan csökkenhet, és hogyan lehet még több munkahelyet teremteni. A parlament júniusban fogadta el a NGTT-ról szóló törvényt. A konzultációs javaslattevő és tanácsadói jogokkal rendelkező testület az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági- és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel. A kormánytól és az országgyűléstől is független ötoldalú - 1 -

2 testületben lévő 16 szervezet összesen 32 résztvevőt delegál. Az első elnököt a gazdasági oldal adja, így a soros vezető Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke lesz. Kossuth Rádió - Déli Krónika :01 (hossza: 3 perc) - [ ] Új országos érdekegyeztetés Tartalmi összefoglaló (nem teljes terjedelmű átirat): Megalakult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. A tanács 32 szervezetet tömörít. A szervezetek delegáltjai alkotják a tanácsot. Független szervezetként működik a tanács. Címkék: Orbán Viktor, Benyó Rita, MTI Hírcentrum, minimálbér, munkahelyteremtés, munkaadó, munkavállaló, kormány, parlament, Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egészségügy, Szentgáli Edit, civil szervezet, egyház Magyar ATV - Esti híradó :55 (hossza: 3 perc) - [ ] Leváltotta az OÉT-et az NGTT Gajdos Tamás (műsorvezető): ig Magyarországon Európa legversenyképesebb gazdasági környezete alakuljon ki - ezt nevezte a ma megalakult Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács legfontosabb feladatának a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint mindenkinek van véleménye, ezért érdemes mindenkit bevonni a konzultációba. Az új testület három korábbi tanácsot váltott fel, köztük az OÉT-et, előtte ugyanis ott állapodtak meg a munkaadók és munkavállalók például a minimálbér-emelésről. Ezentúl ezt a kormány dönti majd el. A munkavállalói oldalon attól tartanak, nem lesz érdemi egyeztetés. Riporter: - Jóval nagyobb teremre volt szükségük az érdekegyeztetőknek, mint korábban. Így néz ki ezentúl a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács asztala. A munkavállalókat hat szakszervezeti szövetség képviseli, míg a munkaadói oldal 12 főre bővült. Megjelentek a civilek, az egyházak és a tudomány képviselői. A kormány viszont nem tagként, hanem mint vendég van jelen. Az alakuló ülésre Orbán Viktor is eljött, a miniszterelnök szerint a tanácsnak választ kell majd adnia arra, hogyan csökkenhet az állam és a családok adóssága és hogyan lehet még több munkahelyet teremteni. Orbán Viktor (miniszterelnök): - Az a célunk, hogy 2014-ig Európa leginkább versenyképes gazdasági környezetét alakítsuk ki Magyarországon. Riporter: - Orbán Viktor szerint nehéz világgazdasági helyzetben kell a magyar gazdaság hajóját biztonságos vizekre kormányozni

3 Riporter: - Nekünk azért kell cselekednünk, hogy a vihar először is a lehető legkevesebb kárt okozza, másodsorban pedig azért, hogy elmúltával a lehető legjobb állapotban, másoknál jobb helyzetben találjon minket a majd kedvezőbbre forduló időjárás. Riporter: - Azt mondta, az ország megújításának nagy kérdései kivétel nélkül itt fognak feküdni a tanács asztalán. Az ülést a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vezette, aki üdvözölte, hogy kiterjesztették az érdekeegyeztetést. Parragh László (soros elnök, munkaadói oldal, NGTT): - A minimálbér kapcsán kötelező érvényű döntést hozhatott néhány szereplő a teljes gazdaságra vonatkozóan, ami természetesen egy ellentmondásos állapot, hiszen a mindenkori gazdaságpolitikáért a mindenkori kormányzat felelős. Riporter: - Maga a tanácskozás nem volt sajtónyilvános, később a munkavállalói oldal elnöke azt mondta, gyökeresen eltérő álláspontokat hallottak. Borsik János (soros elnök, munkavállalói oldal, NGTT): - Azt gondolom, hogy a zártság nem hatalmaz fel senkit, hogy hatalmi arroganciaként mondja el, vagy arroganciával a saját álláspontját. Nem kell mindenben egyetérteni, erről szólnak a tárgyalások. Riporter: - Parragh László szerint a munkavállalói oldal hozzászokott ahhoz, hogy húsz évig kiváltságos helyzetben volt. Parragh László: - Ez egy párbeszéd, nekünk nem kell megállapodni, viszont a véleményünket el tudjuk mondani. Riporter: - A szakszervezetek kérésére albizottság alakulhat, ahol a munkát érintő kérdéseket tárgyalják majd, a munkaadók pedig ígéretet kaptak arra, hogy azok a cégek, amelyek öt százalékos béremelést hajtanak végre, afölött száz százalékos kompenzációra számíthatnak az államtól a minimálbér-emelés miatt. Ez - úgy tudni milliárdos kiadást jelent a büdzsének. gazdasagiradio.hu [ ] "A minimálbér-emelés komoly pusztítást okozhat" A kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és a elmaradott térségekben, amit meg is fogalmaztunk" - közölte a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakuló ülése után a gazdasági oldal soros elnöke. Parragh László hozzátette azt is, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely öt százalékos béremelés fölött 100 százalékos - 3 -

4 kompenzációt jelent. A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre az MKIK elnöke száz milliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint "nincs más út". Kiderült, hogy a kormány teljes mértékben helytáll a bérkompenzációnál. A minimálbér kapcsán a szakszervezetek világossá tették, hogy még a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését - mondta Borsik János, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek. *Gazdasági Rádió, MTI, október :51 szakszervezetek.hu [ ] NGTT: A miniszterelnök visszautasít minden megszorításokra épülő politikát MTI összefoglaló: A kormány által 2012-től javasolt minimálbér-emelés és a bérkompenzáció is terítékre került a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) keddi alakuló ülésén a Parlamentben. Viktor miniszterelnök határozottan visszautasított minden megszorításokra épülő politikát. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács legfontosabb célja, hogy Magyarországon ig Európa leginkább versenyképes gazdasági környezete alakuljon ki - mondta a miniszterelnök. Ennek a feladatnak a végrehajtása komoly erőfeszítést igényel mindenkitől, az NGTT-nek választ kell adnia többek között arra, hogy az állam és a családok adóssága hogyan csökkenhet, és hogyan lehet még több munkahelyet teremteni. Orbán Viktor szerint "tévútra vezetett az a felfogás, amely szerint a munka világának kérdéseiről csak a munkaadóknak és a munkavállalóknak van véleményük", ezért üdvözlendő, hogy kiszélesítették az egyeztetést a civil szervezetek, az egyházak, és a tudományos élet képviselőivel. Fontos eredmény, hogy csökken az állam, és remélhetőleg a családok adóssága, valamint az is, hogy várhatóan - a nehéz körülmények ellenére is - emelkedik majd a minimálbér, és sikerül megfékezni a megélhetési költségek, rezsiköltségek emelkedését - hangsúlyozta a miniszterelnök. "Határozottan vissza kell utasítanom minden megszorításokra épülő politikát" - jelentette ki a miniszterelnök. Véleménye szerint a megszorítások lényege, hogy "pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra". Magyarországnak nem megszorításokra, hanem átépítésre, átszervezésre és megújulásra van szüksége - közölte Orbán Viktor. Az országnak ki kell törnie abból az ördögi körből, ami a lakosság devizaadósságából adódik - mondta a miniszterelnök, jelezve, hogy a gazdaságpolitika mozdulatlanságra van kényszerítve, mert egymillió háztartás van kiszolgáltatva a devizaadósság miatt. Ha viszont "hozzányúlunk ehhez a kérdéshez, azonnal kiváltjuk a pénzpiacok idegességét" - tette hozzá. A végtörlesztéssel, sokak számára váratlan megoldással lehet ebből az ördögi körből kitörni, s ez lesz a következő év legfontosabb feladata - rögzítette Orbán Viktor

5 Az NGTT-n belül létrejöhet egy, szűken a munka világának ügyeit tárgyaló albizottság, amelynek munkájában a kormány -nem tagként is - részt venne, jelezte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke, egyben az NGTT munkavállalói oldalának soros elnöke. Az elnök szerint egy ilyen albizottságban lehetőség lenne megvitatni többek között a minimálbér, a Munka törvénykönyve, a bérkompenzáció, a bérajánlás, és a személyijövedelemadó rendszer kérdéseit, s javaslatukat előterjesztik az NGTT-nek, amelynek keddi ülésén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter foglalta össze a jövő évi költségvetés alapelveit. Borsik János hangsúlyozta: az OÉT megszüntetése "ostoba lépés" volt, mivel a társadalmi békének komoly letéteményese volt a háromoldalú érdekegyeztetés, aki "ezt kétségbe vonja, az vagy nem ért hozzá, vagy nem volt benne". A konkrétumokról beszámolva elmondta: szóba került a bérkompenzáció ügye, és kiderült, hogy a kormány teljes mértékben helytáll a bérkompenzációnál. A minimálbér kapcsán a szakszervezetek világossá tették, hogy még a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését - mondta Borsik János, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek. Az érdekegyeztetés Európában általában ágazati szinten folyik, a kormány jelen van, de "előkelő idegenként" vesz részt a megbeszéléseken - mondta Parragh László az NGTT levezető elnöke, - aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökeként egyben a gazdasági oldal soros elnöki tisztét is betölti a következő három hónapban. Látható és érezhető volt az alakuló ülésén, hogy az OÉT elmúlt húsz évben kialakult, "kőbe vésett" rendszerének megváltoztatása komoly érdeksérelmeket vált ki - fogalmazott Parragh László. Európán általában ágazati bérmegállapodásokat kötnek, ahol az ágazatban résztvevő munkaadók és a teljes felhatalmazással bíró szakszervezetek tárgyalnak, s a szereplők garanciát nyújtanak arra, hogy a megállapodásokat be is tartják - fűzte hozzá. "A kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és a elmaradott térségekben, amit meg is fogalmaztunk" - felelte újságírói kérdésre a gazdasági oldal soros elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely öt százalékos béremelés fölött 100 százalékos kompenzációt jelent. A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre az MKIK elnöke száz milliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint "nincs más út". Az alakuló ülés második felében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előterjesztésében az egészségügyi konszolidációról, struktúraváltásról folyt a konzultáció. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta: még nem tűzték ki a következő NGTT-ülés időpontját, de a bérkompenzációról még a héten tovább tárgyalnak Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral, immár a kompenzáció pontos technikájáról is szó lesz. Az NGTT alakuló ülésén 32 szervezet képviselője vett részt a kormányfő és a kormánytagok mellett. A munkaadói oldal 9 szervezete mellett három kamara rendelkezik képviselettel az NGTT-ben, a szakszervezeti oldalnak hat, a tudománynak és a civil szervezeteknek öt-öt, míg a történelmi egyházaknak négy képviselője van a tanácsban

6 mno.hu [ ] Érdeksérelemmel járt a "kőbe vésett" rendszer megváltoztatása Az érdekegyeztetés Európában általában ágazati szinten folyik, a kormány jelen van, de "előkelő idegenként" vesz részt a megbeszéléseken - mondta a tanács ülésének szünetében, kedden a Parlamentben Parragh László, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács levezető elnöke, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökeként egyben a gazdasági oldal soros elnöki tisztét is betölti a következő három hónapban. Parragh László úgy látja, hogy a megalakuló Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, ahol rövid, közép- és hosszú távú kérdések egyaránt terítékre kerültek, illetve kerülnek, a szereplők a saját kultúrájukat hozták, amelyek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) formálódtak ki. A minimálbérről például korábban az OÉT-ben, Európában egyedüli módon, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek állapodtak meg, amit aztán a kormány javaslatára törvénybe foglaltak - tette hozzá. Az MKIK elnöke szerint ezen a modellen azért kellett változtatni, mert az érdekegyeztetésben részt vevő munkaadók a valódi reálszférát képviselték, míg a szakszervezetek képviselői többségében az állami és önkormányzati szférát reprezentálták. Látható és érezhető volt az alakuló ülésen, hogy az OÉT elmúlt húsz évben kialakult, "kőbe vésett" rendszerének megváltoztatása komoly érdeksérelmeket vált ki - fogalmazott Parragh László. Európában általában ágazati bérmegállapodásokat kötnek, ahol az ágazatban részt vevő munkaadók és a teljes felhatalmazással bíró szakszervezetek tárgyalnak, s a szereplők garanciát nyújtanak arra, hogy a megállapodásokat be is tartják - fűzte hozzá. "A kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér-emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és az elmaradott térségekben, amit meg is fogalmaztunk" - felelte újságírói kérdésre a gazdasági oldal soros elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely 5 százalékos béremelés fölött 100 százalékos kompenzációt jelent. Parragh László emlékeztetett arra, hogy korábban, amikor jelentős minimálbér-emelés történt, akkor rá egykét évvel megemelkedett a munkanélküliséget mutató görbe. "Ami azt jelenti, hogy a béremelést végrehajtó vállalkozások egy-két évig küzdenek, aztán bedőlnek, tehát erre a folyamatra nagyon oda kell figyelni" - mutatott rá. A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre az MKIK elnöke százmilliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint "nincs más út". *(MTI) -

7 nepszava.hu [ ] Orbán: "Határozottan vissza kell utasítanom minden megszorításokra épülő politikát" A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) legfontosabb célja, hogy Magyarországon 2014-ig Európa leginkább versenyképes gazdasági környezete alakuljon ki - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a tanács alakuló ülésén kedden a Parlamentben. Ennek a feladatnak a végrehajtása komoly erőfeszítést igényel mindenkitől, az NGTT-nek választ kell adnia többek között arra, hogy az állam és a családok adóssága hogyan csökkenhet, és hogyan lehet még több munkahelyet teremteni - hangsúlyozta Orbán Viktor. Mindenkinek van véleménye, ezért érdemes mindenkit bevonni a konzultációba - tette hozzá.<br/<br/orbán Viktor szerint "tévútra vezetett az a felfogás, amely szerint a munka világának kérdéseiről csak a munkaadóknak és a munkavállalóknak van véleményük", ezért üdvözlendő, hogy kiszélesítették az egyeztetést a civil szervezetek, az egyházak, és a tudományos élet képviselőivel.<br/"mindannyian Magyarország megújításán dolgozunk, igaz mindenki másképp és mindenki a maga helyén, de a megújulás nagy kérdései kivétel nélkül itt fognak feküdni a tanács tárgyalóasztalán" - jelentette ki a miniszterelnök.<br/<br/szerinte az a legfontosabb, hogy az NGTT-ben zajló munka a mindennapi életből induljon ki, és a valóságos élet valóságos kérdéseire igyekezzen választ találni. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy arra kérte a kormány tagjait, hozzák ki a maximumot a közös munkából.<br/az NGTT-nek a válságban különösen nagy a felelőssége, és a krízisben még nagyobb erőpróbát jelent az adósság csökkentése és tisztességes megélhetést biztosító munkahelyek biztosítása - mondta Orbán Viktor.<br/Kifejtette: "Kína lassult, az Egyesült Államok kínlódik, az eurózóna pedig a stagnálás felé tart. Ebben a közegben kell nekünk a magyar gazdaság hajóját biztonságos vizekre kormányozni", s hozzátettte, hogy "minden vihar véget ér egyszer". Magyarországnak pedig arra kell törekednie, hogy minél jobb pozícióban legyen a válság elmúltával - mondta.<br/<br/a miniszterelnök hangsúlyozta: fontos eredmény, hogy csökken az állam, és remélhetőleg a családok adóssága, valamint az is, hogy várhatóan - a nehéz körülmények ellenére is - emelkedik majd a minimálbér, és sikerül megfékezni a megélhetési költségek, rezsiköltségek emelkedését.<br/orbán Viktor a Start-munka programra utalva hozzáfűzte: "komoly esélyünk van arra, hogy a következő évben legalább 200 ezer olyan embernek tudunk munkát adni, (...) akik ma még jövedelempótló támogatásból élnek, és akiknek egyébként esélyük sem volt dolgozni az elmúlt években".<br/az ország átszervezése még közel sem ért véget - jelezte a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány a következő évre is vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Hozzáfűzte: minden, az öregségi nyugdíjba menetel előtti minden korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni annak érdekében, hogy a nyugdíjkassza működőképes legyen. A bürokrácia leépítése miatt felszabaduló munkaerőre is szüksége van az országnak, ezért a kormány megpróbálja őket átsegíteni az állami szektorból a magángazdaságba - mondta a miniszterelnök.<br/"határozottan vissza kell utasítanom minden megszorításokra épülő politikát" - jelentette ki a miniszterelnök. Véleménye szerint a megszorítások lényege, hogy "pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra". Hozzátette: az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának tragikomédiája, hogy állandó megszorításokról beszéltek, majd újabb megszorítások következtek.<br/magyarországnak nem megszorításokra, hanem - 7 -

8 átépítésre, átszervezésre és megújulásra van szüksége - közölte Orbán Viktor.<br/Az országnak ki kell törnie abból az ördögi körből, ami a lakosság devizaadósságából adódik - mondta a miniszterelnök, jelezve, hogy a gazdaságpolitika mozdulatlanságra van kényszerítve, mert egymillió háztartás van kiszolgáltatva a devizaadósság miatt. Ha viszont "hozzányúlunk ehhez a kérdéshez, azonnal kiváltjuk a pénzpiacok idegességét" - tette hozzá.<br/a végtörlesztéssel, sokak számára váratlan megoldással lehet ebből az ördögi körből kitörni, s ez lesz a következő év legfontosabb feladata - rögzítette Orbán Viktor.<br/Miközben a következő években bizonyára sok gyakorlati kérdés kerül majd a tanács asztalára, van egy, a gazdaságpolitikánál is fontosabb kérdés, mégpedig az a szemléletváltoztatás, amely visszaállítja a munka, a fizikai munka becsületét - fogalmazott a miniszterelnök.<br/parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke - egyben az NGTT gazdasági oldalának elnöke - megnyitó beszédében az érdekegyeztetés megváltozott formájáról beszélt, amelyet az hívott életre, hogy az eddigi résztvevők - munkaadók, munkavállalók, kormány - mellett a civil szervezetek, a tudomány és az egyházak képviselőit is bevonják. Megfogalmazása szerint az új összetételre azért is szükség van, mert Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a minimálbért néhány szereplő határozza meg, miközben a gazdaságpolitika végrehajtásáért a kormány felelős.<br/<br/<br/fotó: K2 Press *nepszava.hu/mti kormany.hu [ ] Vissza kell állítanunk a munka becsületét október 11. 8:35 Közös feladatunk az, hogy 2014-ig Európa legversenyképesebb gazdasági környezetét alakítsuk ki - hangsúlyozta a miniszterelnök kedden, az országos érdekegyeztetés új fórumaként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülésén. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülését megelőzően Orbán Viktor kijelentette: a tanács létrehozását azon közös cél vezérelte, hogy 2014-ig Európa legversenyképesebb gazdasági környezete alakulhasson ki hazánkban. A miniszterelnök az átalakuló szervezettel kapcsolatban kiemelte, benne nem pusztán a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselteti magát, hanem a társadalom más fontos szegmensei is: ülésein helyet kapnak a tudomány, az egyházak, civil szervezetek képviselői is. Ez a tény, mint fogalmazott, azért jelentős, mert "mindenkinek van egy fontos nézőpontja". Orbán Viktor leszögezte: a tanács lényegében a konzultáció egy új formáját fogja végezni, munkájában nagyon lényeges lesz, hogy a mindennapi életből induljon ki. Tele van a padlás értéktelen, használhatatlan irományokkal, a megoldásokhoz ennél több kell - fogalmazott

9 Válság van - folytatta -, az emberek segítséget várnak, a tanács felelőssége ezért óriási - emelte ki. A kormányfő az adósságválság kapcsán leszögezte: az euróövezetben idén ősszel megismétlődhet a recesszió, majd megjegyezte, Kína gazdasága lassul, az Egyesült Államoké szenved, Európa pedig stagnál, ezért "okosan kell harcolni", hogy minél inkább tompíthassuk a válság hatásait. Van okunk a "méretes önbizalomra" - fogalmazott -, hiszen az elmúlt húsz esztendőben sok vihart átvészeltünk, például azt, amikor 1990 környékén 1,5 millió munkahely megszűnt. Orbán Viktor szerint nem hihetjük, hogy Európa bajait egyedül kezelni tudjuk, ezért elsősorban magunkra kell figyelnünk, hogy a vihar elültével minél jobb helyzetben lehessünk. Nem haladunk rosszul - fűzte hozzá -, majd kijelentette: csökken az adósságunk, emelkedni fog a minimálbér, a rezsiköltségek túlzott növekedésének gátat szabunk, jövőre 200 ezer startmunkahelyet létesítünk, közben pedig leszámolunk a válság parazitáival, az uzsorásokkal. A megszorítást továbbra is elvetjük - hangsúlyozta a miniszterelnök -, helyette átszervezésre és bürokráciacsökkentésre van szükség, a devizaadósságból pedig ki kell törni, mert "ördögi kör" - fogalmazott. Közös dolgunk a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal az - zárta szavait Orbán Viktor -, hogy visszaállítsuk a munka becsületét, mert nélküle semmilyen gazdaságpolitika nem lehet sikeres. Háttér: A kormányrendelet szerint a jövőben a közigazgatási és igazságügyi miniszter "működteti a társadalmi párbeszéd makroszintű fórumát és gondoskodik a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátásáról" a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében. Az Országgyűlés még idén júliusban fogadta el az NGTT-ről szóló törvényt; a tanács az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel. A jogszabály szerint a gazdasági és a munkavállalói oldal mellett tagjai tanácsnak a különkülön törvény szerinti egyházak és civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is, valamint a tudomány képviselői is. A testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A törvény szerint az NGTT a társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma, amely mind a kormánytól, mind az Országgyűléstől független. A tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására jön létre. A törvény szerint a soros elnökség az oldalak három havonkénti rotációja szerint történik, először a gazdasági oldal adja a soros elnököt; az oldal első soros elnöke Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke lesz

10 hirtv.hu [ ] Orbán: Van egy közös feladatunk A legfontosabb kérdés, hogy tudunk-e választ adni arra, hogy miért vagyunk itt. Azért, mert van egy közös feladatunk - mondta Orbán Viktor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakuló ülésén. Az a célunk, hogy 2014-ig Európa legversenyképesebb gazdasági környezetét alakítsuk ki. Mindenki sokat vár önöktől. A megújulás nagy kérdései eme asztal körül dőlnek majd el. Fontosnak tartom, hogy az egyház és a civil szervezet is jelen van a teremben - mondta a miniszterelnök. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács három korábbi érdekegyeztető fórum, az OÉT, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum utódjaként jött létre egy júliusi törvény értelmében, ami pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. A keddi nyitóülés napirendjéül az összehívó közigazgatási és igazságügyi tárca három pontot javasolt: a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett gazdaságpolitikai, költségvetési és a munka világát érintő kérdések megtárgyalását, a Szócska Miklós vezette egészségügyi terület konszolidációját, struktúraváltását, végül az egyebek pont kerülhet terítékre. A testület nem hoz döntéseket, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó szerepe lesz. Első elnöke Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. (da) MNO -

11 - 11 -