Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének."

Átírás

1 Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd szélesítéséért és tartalommal megtöltéséért. Egy élhetőbb Magyarország feltételeit kívánja előkészíteni azzal, hogy minél többeket bevon a részvételi demokráciába, közös dolgaink közös megbeszélésébe. Fontosnak tartjuk, hogy közös cél legyen az ország egészének boldogulása, hogy Magyarország, a skandináv országok példáját követve, a nép otthona legyen. Fontosnak tartjuk, hogy a választók sokkal többet értsenek meg a választások tétjeiből, mind az országos, mind a helyi ügyekből. Eddig minden kísérlet megbukott, amely Magyarországon a demokráciát szerette volna meghonosítani, belsővé tenni. Akkor is bukás lett a törekvések vége, amikor mint 1990, és főként 2004 után minden feltétel megvolt a sikerhez. Az okok nyilván összetettek. Ám az egyik fontos ok a demokrata, gondolkodó, közügyekben részt vevő polgárok hiánya. A DEKA célja, hogy e tekintetben elősegítse a változást. 2. A DEKA mozgalom, melyen belül három típusú tag, egység van. Minden egység a Hálózat már elfogadott alapértékeinek megfelelően működik. (Ezek: Alkotmányosság, köztársaság, jogállamiság; Méltóság mindenkinek; Alapvető szabadságjogok mindenkinek; Egyenlőség, szolidaritás, társadalmi igazságosság; Összetartó Magyarország, befogadó nemzet; Fenntartható fejlődés a jelen és jövő generációkért.) A DEKA egységei, tagjai: a. a Műhely vagy műhelyek, amelyek a DEKA egységei által igényelt anyagokat kidolgozzák; b. az Egyesület (Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért, KARD), mely a többi taggal való együttműködés nyomán kidolgozza A DEKA stratégiáját, megfelelő megállapodások alapján képviseli a DEKA egészét, továbbá szervezeti keretet és gazdasági feltételeket teremt a DEKA Hálózat működéséhez; 1 Hosszú ideje vitatkozunk azon, hogy mi legyen a nevünkkel, a DEKA-val. Sokunk javasolt változtatást. Több okunk is lenne. A DEKA túlságosan emlékeztet a DK-ra. A név nem egészen fejezi ki azt, amik vagyunk, vagy amivé lenni akarunk. A nevet a kezdeti hullámverések lejáratták, nem jó a fogadtatása néhány értelmiségi körben.az ellenérvek közül három látszik ezeknél nyomósabbnak. - A DEKA már benne van a köztudatban. Rajtunk múlik, hogy felül tudjuk-e írni a kezdeti előítéleteket. - A DEKA-vak nagyon sokan rokonszenveznek Budapesten és vidéken, előítélet mentesek és várnak valamit (ami túl lassan alakul, de alakul). - A név-változtatás már lehetetlen, olyan sok helyen fordult és fordul elő a DEKA, mint brand. Magam tehát a név-változtatás ellen vagyok.

2 c. A DEKA csoportok (fórumok), amelyek helyi (vagy más alapon létrejövő) kis közösségek. Keretet adnak a helyi vagy általános közügyek megvitatásához. A DEKA Hálózat egységei közötti kapcsolatokat többé vagy kevésbé formalizált szerződések szabályozzák. A formalizált szerződésekre különösen a Hálózati Döntésekre vonatkozó szavazati jogok meghatározásakor, illetve gazdasági megállapodásoknál van szükség. A negyedik típus nem állandó egység, hanem egy vagy több vitafórum. Vitafórumot az Egyesület szervezhet (saját vagy más kezdeményezésre, a tagok közötti megállapodással). A fórum összehívásának célja bizonyos kérdések megvitatása, döntési javaslatok előkészítése. A tapasztalatok alapján az élőszóban folyó viták olyan lezárása, amelyek az egész hálózatra vonatkozóan hoznak döntéseket, nem felel meg a részvételi demokrácia követelményeinek. Erre a képviseleti demokrácia valamely intézménye lehet alkalmas, de (egyelőre, és feltehetően még hosszabb ideig) a DEKA Hálózat nem a képviseleti demokrácia elvei szerint épül fel. ad a) A DEKA Műhely (Műhelyek) meghívott vagy a munkában önként résztvevő kutatók és szakemberek munkájára támaszkodik. Témáinak több forrása van. A DEKA által vállalt kötelezettségnek megfelelően javaslatot dolgoz ki egy (remélhetőleg létrejövő balközép) váltópárt programjára; megfelel a DEKA egységeitől kiinduló igényeknek (mint a DEKA értékei, vagy Március 15-i 12 pont); vita-anyagokat dolgoz ki a DEKA csoportok számára. A kutatók és szakemberek vezetésével és részvételével zárt vagy nyílt szakmai csoportok alakulhatnak. A zárt csoportokban meghívottak készítenek elő anyagot a nyilvános vitákhoz. A nyílt csoportok ezeket, vagy saját érdeklődésükre formálódó témákat vitatnak meg. A Műhely további feladata a kormányzati tevékenységek, a jogalkotás és alkalmazás kontrollja, vagyis a watchdog, őrkutya funkció. Számos más civil szervezet van, amely ilyen ellenőrző-kritikai funkciót lát el (pl. Szegénység Ellenes Hálózat, Habitat, TASZ). A DEKA ezek munkáját kiegészíti vagy felhangosítja. A szűkebb szakértői feladatok mellett a Műhely az Egyesülettel közösen (illetve megállapodás szerint) dolgozik azon, hogy a kidolgozott programokat a köz számára lefordítsa, lefordíttassa, vagyis közérthetővé, széles körben népszerűsíthetővé tegye. ad b) A KARD Egyesület. Az Egyesület céljai között szerepel a DEKA Hálózat politikai arcának megjelenítése; a Hálózat rövid-és hosszú távú stratégiájának kidolgozása (mindkét esetben a Hálózattal való együttműködés szabályait követve); a Hálózat munkájának koordinálása; szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtése... ad c) Kis (helyi) közösségek. A DEKA működésének lényege a kis többnyire helyi közösségek aktivitása. Ezek lehetnek DEKA közösségek, vagy a DEKA- hoz hasonló célú civil csoportok. Lehetnek többé vagy kevésbé formálisak, és lehetnek lazán szerveződők. Működhetnek folyamatosan, de lehetnek ideiglenes jellegűek is, ha például egy-egy konkrét probléma megoldására szerveződnek. Önállóságuk teljes, működésük módjukat maguk határozzák meg.

3 A DEKA körök országos és helyi gondokkal-kérdésekkel egyaránt foglalkoznak. Az általános kérdések vitájához hasznosak lehetnek számukra a DEKA- műhelyben kidolgozott saját, vagy más műhelyektől átvett anyagok (EKINT, OHA, Hívatlanul, stb); más körök tagjainak meghívása; sokféle kapcsolatfelvétel. A körök egymással vagy az Egyesülettel együttműködhetnek. Igényeik, kérdéseik, megállapításaik közlésével, tapasztalataik más résztvevőkkel való kicserélésével a DEKA egészének működését segíthetik. A DEKA törekvése lehet az is, hogy új körök helyett már meglevő, vagy épp bontakozó helyi kezdeményezésekhez kapcsolódik. Ez történhet úgy, hogy a vitára előkészített anyagokat közös megbeszélésre ajánlja fel. őket keresi meg azokat a témákat, amelyeket más műhelyek kidolgoznak, a saját Műhelyének segítségével vita, megbeszélés - közös gondolkodás - tárgyává teszi a helyi kisközösségekben. 3. A DEKA-Hálózat szervezése és működésnek szabályai A DEKA-körök szervezéséhez, a velük való kapcsolattartáshoz nem lehet csak önkéntesek munkájára támaszkodni. Egyfelől szükség van helyi szervezők (mentorok, közösségszervezők) képzésére. Hosszabb (1-2 hetes) képzésekhez jelentős anyagi alapok kellenek. Hasonlóan forrásigényes legalább egy független vidék-szervező és kapcsolattartó munkájának igénybevétele. A DEKÁ-hoz kapcsolódó minden egység maga alkotja meg saját szervezeti és működési szabályait, ha ezt szükségesnek látja, vagy a törvény ezt előírja. A DEKA egészét érintő közös szabályozásra a hálózat működésénél van szükség. Pontosan meg kell határozni, hogy mit jelent, milyen jogokkal illetve kötelezettségekkel jár az egyes tagok esetében a Hálózathoz tartozás, mit jelent a koordináció. A kapcsolatok szabályozása különösen fontosnak tűnik két kitüntetett esetben. Az egyik a DEKA egészét érintő döntésekben való részvétel módja, a másik az, hogy ki jogosult, ki felhatalmazható arra, hogy a DEKA egészének nevében beszéljen. A március 1-én tartott budapesti plenáris ülés igényének megfelelően a Műhely előkészítette a többfázisú döntési folyamat szabályozását, ez jelenleg a tagok vitája előtt áll. 4. A plenáris ülés. A Hálózat egységei között az eddigi plenáris ülés eddigi szerepe megszűnik. A résztvevők választása szerint, mint döntési fórum szerepe megszűnt. (A döntési folyamatban minden egység részt vesz, a vitazáró formális döntés megszavazása a Műhelyben történik.) A plenáris eddigi résztvevői döntenek a munka folytatásának mikéntjéről (pl. Deka-kör alakítása, csatlakozás a Egyesülethez, stb.)

Együttműködés és partnerség

Együttműködés és partnerség Együttműködés és partnerség tanulmány Budapest, 2010. június Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN... 5 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Részletesebben

"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."

A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA. "A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, 2013. április 03. 1 Tartalom: 1. Bevezető 3. 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL Fiatalok Lendületben Program 2 ÖSSZEFOGLALÓ A FIATALOKKAL ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL A SPANYOL

Részletesebben

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás részére Készült a TÁMOP-2.2.3-07/2-2F A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása című konstrukció

Részletesebben

Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez

Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez Az Elektromos hálózat Európában projektben résztvevő szakszervezetek és Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) ajánlásai 2011. június A projektben résztvevő partnerek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS SZAKPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS SZAKPOLITIKAI KONCEPCIÓJA A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS SZAKPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 1 BEVEZETŐ A közművelődést a magyar kulturális kormányzat olyan személyiség-, közösség- és társadalomfejlesztő programnak tekinti, amely a polgárok aktív

Részletesebben

Egyezmény a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról

Egyezmény a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról Egyezmény a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban: UNESCO) Általános Konferenciája,

Részletesebben

A részes államok által benyújtott jelentések vizsgálata az egyezmény 35. cikke értelmében. Magyarország

A részes államok által benyújtott jelentések vizsgálata az egyezmény 35. cikke értelmében. Magyarország Egyesült Nemzetek CRPD/C/HUN/CO/1 Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény Kapják: általános JAVÍTOTT, SZERKESZTÉS NÉLKÜLI VÁLTOZAT 2012. szeptember 27. Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR CIVIL STRATÉGIA (2012 2018)

VAJDASÁGI MAGYAR CIVIL STRATÉGIA (2012 2018) VAJDASÁGI MAGYAR CIVIL STRATÉGIA (2012 2018) Szabadka, 2012.április 1 Készítette a Regionális Tudományi Társaság a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Civil Szövetség megbízásából, a Bethlen Gábor

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A könyv a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.2.2-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében A pedagógiai rendszerek fejlesztési

Részletesebben

Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia?

Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia? Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia? A kulturális kreatívok minden közösségi területen új utakat keresnek. Olyanokat, melyekben ők aktív résztvevők és a folyamatok

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

SEGÉDANYAG KÖZIGAZGATÁSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ TÁRGYHOZ

SEGÉDANYAG KÖZIGAZGATÁSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ TÁRGYHOZ DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK SEGÉDANYAG KÖZIGAZGATÁSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ TÁRGYHOZ 2012/2013. TANÉV I. FÉLÉV DEBRECEN 2012 BALÁZS ISTVÁN AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI

Részletesebben

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE ETENIM KFT 2006 TARTALOMJEGYZÉK AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁS (tankönyv) Budapest, 2012 NEMZETI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: I. fejezet: Dr. Barabás Zoltán II. fejezet: Dr.

Részletesebben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. 2008. szeptember 30. Előszó Az információhoz

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN

Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei 1. Az egészségfejlesztés alapelvei (Az

Részletesebben

Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata

Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata ISSN 1830-4982 HU A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata REFERENCIASZÖVEGEK 2009. DECEMBER Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata

Részletesebben

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO 02 02 05/12 038279 1999. április

Részletesebben

Konferencia az Európai Képesítési Keretrendszerről Programfüzet. 2011. május 25 26. Budapest

Konferencia az Európai Képesítési Keretrendszerről Programfüzet. 2011. május 25 26. Budapest Konferencia az Európai Képesítési Keretrendszerről Programfüzet 2011. május 25 26. Budapest Szerkesztette: Oktatásért Felelős Államtitkárság, Oktatási Nemzetközi Főosztály Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Részletesebben

http://www.kozossegfejlesztes.hu Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal:

http://www.kozossegfejlesztes.hu Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal: Ez az anyag és sok más, a közösségi munkával kapcsolatos segédanyag letölthető a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapjáról: http://www.kozossegfejlesztes.hu Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal:

Részletesebben

A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége. A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai

A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége. A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége A

Részletesebben

Az iskolák belső világa

Az iskolák belső világa A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése Az iskolák belső világa Bábosik István Golnhofer Erzsébet Hegedűs Judit Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária Ollé János Szivák Judit Bölcsész Konzorcium 2006 Kiadta

Részletesebben

A DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JÓ GYAKORLATÁNAK KÓDEXE

A DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JÓ GYAKORLATÁNAK KÓDEXE CONF/PLE(2009)CODE1 A DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JÓ GYAKORLATÁNAK KÓDEXE A dokumentumot a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciájának 2009. október 1-i győlésén fogadták el 1 Tartalom

Részletesebben

MTA Politikai Tudományok Intézete

MTA Politikai Tudományok Intézete MTA Politikai Tudományok Intézete A diszkrimináció öt (nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor) területén eddig párhuzamosan folyó kutatások eredményeinek feltárása,

Részletesebben

A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei

A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei Társadalmi Megújulás Operatív Program Regionális Pedagógiai Kutató és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0002 13. alprojekt: Módszertani

Részletesebben

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon 1 Copyright 2008 The Sasakawa Peace Foundation The Sasakawa Central Europe Fund Minden jog fenntartva.

Részletesebben

MIT TETT ÉS MIT NEM TETT A VILÁG (ÉS MAGYARORSZÁG) A NŐK EGYENJOGÚSÁGA ÉS HELYZETE JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN? Koncz Katalin 1

MIT TETT ÉS MIT NEM TETT A VILÁG (ÉS MAGYARORSZÁG) A NŐK EGYENJOGÚSÁGA ÉS HELYZETE JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN? Koncz Katalin 1 MIT TETT ÉS MIT NEM TETT A VILÁG (ÉS MAGYARORSZÁG) A NŐK EGYENJOGÚSÁGA ÉS HELYZETE JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN? Koncz Katalin 1 A nők egyenjogúságának megteremtése érdekében végzett nemzetközi és hazai tevékenység

Részletesebben

Meghívó. Jelenlétére és együttmûködésére számítva, Szívélyes üdvözlettel: Dr. Sz. Tóth János elnök

Meghívó. Jelenlétére és együttmûködésére számítva, Szívélyes üdvözlettel: Dr. Sz. Tóth János elnök Tartalom Eldurvuló világkapitalizmus, vagy erõsödõ humanizmus és szolidaritás? 3 Születésnapi számvetés 6 Felnõttképzési Civil Hálózat 10 Hogyan tanulunk? 13 A mintakiválasztásra javasolt települések Pest

Részletesebben