Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere /2011. ELŐTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének május 26-án tartandó ülésére
|
|
- Vilmos Fábián
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Azonosítószám: Változat: 2 Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere /2011. ELŐTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének május 26-án tartandó ülésére Tárgy: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának elfogadása Az előterjesztést készítette: Sóvágó Katalin osztályvezető Intézményi Osztály Kezelési megjegyzés: HATÁROZAT-TERVEZET Mellékletek: Tehetségsegítő Stratégia Döntési változatok száma: 1 Véleményezésre megkapta: Egyéb szervezet: Külső szakértő: Megtárgyalta: Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság Határozat száma: /2011. (V.23.) OKEB. sz. hat. Törvényességi véleményezésre bemutatva: Jogi Osztály Törvényességi észrevételem nincs Dr. Metzinger Éva jegyző
2 KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E Iktatószám: /2011. Ügyintéző: Kovácsné Tóth Ibolya Dr. Kaptásné Zsellér Dóra E L Ő T E R J E S Z T É S Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének május 26-án tartandó ülésére Tárgy: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának elfogadása Tisztelt Közgyűlés! Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul a tehetségsegítésre, a tehetséggondozásra. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint intézményfenntartó is kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra a város további fejlődése érdekében. Új kihívásként jelentkezett számunkra a városba települő, illetve a már itt működő gazdálkodó szervezetek igénye a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően jól képzett tehetséges fiatal szakemberek iránt. A fentiek miatt éreztük szükségesnek a már működő tehetséggondozói tevékenységek koordinálására és továbbfejlesztésére a Tehetségsegítő Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) kidolgozását. Magyarország gazdasági kibontakozása a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. Ezen ágazatok fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adott tudás - és képességtartalomban kiemelkedő teljesítményre képes fiatalok, a tehetségek felszínre kerülnek-e, tehetségük kibontakozhat-e, hasznosulhat-e, a tehetségek pályájukon kellő és folyamatos segítséget kapnak-e és - mindezek következtében - képes lesz-e az ország megtartani a legkiválóbb tehetségeit. - fogalmazódik meg a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról szóló ogy. határozatban. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) több helyütt is foglalkozik a tehetséggondozással: A 10. (3) bekezdés a) pontja: A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; A 19. (7) bekezdés: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy ( ) b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és
3 -1- fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. ( ). Az 52. (7) bekezdés: Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. ( ). Az új közoktatási törvénykoncepció tervezetben kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás: A nemzet elemi érdeke, hogy a tehetséges gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak a közoktatás keretein belül (óvodában, általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, középiskolában), a képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. Ezeket jogszabály szabályozza, és az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működnek. A Nemzeti Tehetség Program kötelező feladatokat jelölhet ki a közoktatási intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A hátrányos helyzetű középiskolás tanulók tehetséggondozására szolgál az Arany János Program. A tehetséggondozás nevesített intézményei, továbbá a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, valamint a középiskolai szakkollégiumok. A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése az intézményi lehetőségek, valamint az intézményen kívüli együttműködések fejlesztésével. A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata, e tevékenységet intézményenként szakképzett tehetségkoordináló pedagógus irányítja, segíti és ellenőrzi. A tehetséggondozást a miniszter a tehetséggondozó nemzeti együttműködés támogatásával, szakmai ajánlásokkal, projekt- és versenykiírásokkal segíti. A Társadalmi Megújulás Operatív Program évi akciótervei közül két konstrukció kifejezetten a tehetséggondozást támogatja: a TÁMOP : Iskolai tehetséggondozás, valamint a TÁMOP Országos Tehetségsegítő Hálózat Létrehozása című pályázatok a nyár folyamán kerülnek kiírásra. A pályázaton való sikeres önkormányzati, illetve intézményi részvétel egyik feltétele lesz, hogy a pályázó tehetségsegítő stratégiában fogalmazza meg rövid-, közép- és hosszú távú terveit, és alakítsa meg a tehetséggondozás koordinálására a Tehetségsegítő Tanácsot. A kecskeméti közoktatási intézményekben igen sokszínű és értékes tehetséggondozó tevékenység folyik (részletes felsorolásuk a Stratégia táblázataiban található). Minden intézményben számtalan formája alakult ki a tanórai és a tanórán kívüli tehetségsegítésnek, és számos pályázatot nyertek e témakörben, mellyel finanszírozni tudják ez irányú munkájukat. Hét intézmény, illetve civil szervezet regisztrációját fogadta már el a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, ezzel
4 -2- elismerve az ott folyó munka színvonalát, s további három intézmény regisztrációja van folyamatban. Ennek a szerteágazó és minden közoktatási intézményt érintő tevékenységnek az integrációját és szervezett formában történő fejlesztését szolgálja az előterjesztés mellékletét képező Tehetségsegítő Stratégia (1.sz.melléklet). A nem önkormányzati fenntartású intézmények fenntartói írásban nyilatkoztak, hogy részt vesznek a városi tehetségsegítő munkában, s az intézményeik által küldött tevékenység-leírások szerepelnek a stratégiában. Az új közoktatási törvény hatályba lépése után, az abban foglaltakat figyelembe véve terjesztem majd a Tisztelt Közgyűlés elé a stratégia cselekvési tervét. A Stratégia rövid távú terve az azonnali feladatokat tartalmazza, a középtávú terv fejezetében táblázatban foglaltuk össze az intézményekben jelenleg folyó tehetséggondozó tevékenységet, valamint az Önkormányzatnak a tehetségsegítést támogató rendszerét. A fenntartói támogatói rendszer kialakításához elsősorban pályázati forrásokat kívánunk felhasználni - önkormányzati és intézményi pályázatok -, de számítunk szponzori támogatásra, valamint civil szervezetek és önkéntesek munkájára is. A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló 126/2008.(XII.4.) OGY. határozat 5.2 pontja alapján a programban résztvevőknek meg kell alakítaniuk a Tehetségsegítő Tanácsot ( a továbbiakban: Tanács), amely a helyi és a regionális tehetségsegítő kezdeményezések koordinálását végzi, valamint együttműködik a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozásában. További feladata a tanácsnak, hogy egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként is működik a városban folyó tehetségsegítő tevékenységek optimális együttműködésének kialakításában. Javaslom, hogy a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanácsba a már működő, illetve a regisztrációs eljárásban résztvevő tehetségpontok, valamint a tehetségsegítésben érintett szakterületek képviselőit hívjuk meg. A Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat is megalakítja a megyei tehetségsegítő tanácsot, melybe az előzetes egyeztetések alapján a tehetséggondozás koordinálása érdekében Dr. Zombor Gábor polgármester úrral együtt meghívtak engem is, továbbá a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanácsba Rausch Sándor és Rideg László alelnököket delegálták. Tekintettel arra, hogy az ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Irodája az eddigiekben is stratégiai partnerként mozdította elő Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő intézmények által benyújtott pályázatok sikerességét, ezért a Tehetségsegítő Stratégia megvalósításának a koordinálásában is számítunk segítségükre a Kecskemét i Tehetségsegítő Tanács tagjaként. Javaslom megválasztani a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanács tagjainak Dr. Zombor Gábor polgármestert, Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármestert, Mák Kornél alpolgármestert, Leviczky Cirillt, az Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság elnökét, Sóvágó Katalint, az Intézményi Osztály vezetőjét,
5 Rausch Sándort, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnökét, Rideg Lászlót, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnökét, továbbá tagjának javaslom felkérni az Appendix Alapítvány a Bolyai János Gimnáziumért, a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány, az Útravaló Alapítvány, a Belvárosi Óvoda és Általános Iskola Béke Általános Iskolája, a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház, a Kecskeméti Főiskola, a Kecskeméti TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft., a Kecskeméti Regionális Képző Központ, az ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 1-1 képviselőjét. -3- Az Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság határozata a közgyűlésen kerül kiosztásra. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozat-tervezet szerinti döntését szíveskedjen meghozni. Kecskemét, május 6. (: Mák Kornél :) alpolgármester -4-
6
7 KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ű L É S E Iktatószám: HATÁROZAT-TERVEZET K I V O N A T Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése május 26-i ülésén készült jegyzőkönyvéből /2011. (V. 26.) KH. sz. határozat Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának elfogadása Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Mák Kornél alpolgármester /2011. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta: 1.) A Közgyűlés elfogadja a határozat 1.sz. mellékletét képező Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tehetségsegítő Stratégiáját. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Zombor Gábor polgármester 2.) A Közgyűlés felkéri Mák Kornél alpolgármester urat, hogy az új közoktatási törvény hatályba lépése után, az abban foglaltak alapján készítse el a Tehetségsegítő Stratégia cselekvési tervét. Határidő: értelemszerűen Felelős: Mák Kornél alpolgármester 3.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy tehetségsegítő tanácsot alakít és a Kecskeméti Tehetségsegítő Tanács tagjainak megválasztja: Dr. Zombor Gábort, Szemereyné Pataki Klaudiát, Mák Kornélt, Leviczky Cirillt, Sóvágó Katalint, Rausch Sándort, és Rideg Lászlót, továbbá tagjának felkéri az Appendix Alapítvány a Bolyai János Gimnáziumért, a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány, az Útravaló Alapítvány, a Belvárosi Óvoda és Általános Iskola Béke Általános Iskolája, a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház, a Kecskeméti Főiskola, a Kecskeméti TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft., a Kecskeméti Regionális Képző Központ, valamint az ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 1-1 képviselőjét. Határidő: június 30. Felelős: Dr. Zombor Gábor polgármester
8 4.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat által létrehozandó megyei tehetségsegítő tanácsba Dr. Zombor Gábor polgármestert és Mák Kornél alpolgármestert jelöli. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Zombor Gábor polgármester 5.) A Közgyűlés felkéri Mák Kornél alpolgármestert, hogy a Tehetségsegítő Stratégiából fakadó önkormányzati feladatokat koordinálja, gondoskodjon a tehetségsegítő adatbázis és szolgáltató rendszer elindításáról, valamint a tehetségsegítő hálózat működtetéséről, és ahhoz kutassa fel a pályázati lehetőségeket. Határidő: értelemszerűen Felelős: Mák Kornél alpolgármester
9 KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TEHETSÉGSEGÍTŐ STRATÉGIÁJA 2011 Kecskemét
10 számú melléklet: Kecskeméti közoktatási intézmények jegyzéke számú melléklet: Általános iskolák és óvodák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása számú melléklet: Középiskolák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása Bevezetés Küldetés A tehetség fogalomköre A tehetség definíciója Tehetségazonosítás, szűrés, kiválasztás, differenciálás Tehetséggondozás A fenti 7. számú ábra azt a tényt tükrözi számunkra, hogy a tehetségpontok hálózatának kiépítésétől azonnali eredményt, látványos mennyiségi és minőségbeli változásokat nem várhatunk. Éveknek kell eltelni, mire a hálózat által kialakult együttműködések intenzív személyes kapcsolatokká mélyülnek, és a rendszer képessé válik rugalmasan integrálni minden a tehetséggondozásban mozgatható erőt Csak ekkor éri el a hálózat az ábra által jelzett átcsapási tartományt, és ezt követően nyilvánul meg látványosan hatékonysága és eredményessége Tehetségterületek Kecskeméti helyzetkép (közoktatási mutatók) Kecskemét regionális szerepköre Kecskeméti állandó lakhellyel rendelkezők évenkénti születési száma A város lakónépessége korosztályok szerint Közoktatási intézmények Kecskeméten A Kecskeméti Integrált Tehetségsegítő Hálózat létrehozásának jelentősége Stratégiai időterv Rövid távú stratégia (2011/ 2012.tanév) Középtávú stratégia (megvalósítása pályázati forrásokból) Hosszú távú stratégia (helyi, központi és szponzori forrásból) Lehetséges források a közép- és hosszú távú stratégia megvalósításához: számú melléklet: Kecskeméti közoktatási intézmények jegyzéke 2. számú melléklet: Általános iskolák és óvodák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása 3. számú melléklet: Középiskolák tehetséggondozó tevékenységének bemutatása
11 1. Bevezetés Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk. Kölcsey Ferenc Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy - bizonyos számító ész is. Liszt Ferenc Van benned egy rész, amit átlagosnak, szürkének gondolsz, úgy tekintesz rá, és elhanyagolod. Ez lehet egy tehetség, egy tudás, valamilyen belső tartalmad. Ez a részed most szomjazik arra, hogy foglalkozz vele, hogy feléleszd, megszeretgesd, hiszen szárnyai vannak, és ha életre kelted, vele szárnyalhatsz. Ara Rauch Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Tehetségsegítő Stratégiájának célja: a Kecskeméten folyó tehetségsegítő munka összehangolása, egységes keretbe foglalása. További célja, hogy a városban élő és tanuló gyermekek és fiatalok hatékony, az életkoruknak legmegfelelőbb segítséget kapják meg tehetségük felismeréséhez, kibontakoztatásához, képességeik komplex fejlődéséhez.. Tehetségsegítés a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének meghatározása szerint: Bármilyen (tevékenység-, tanácsadás-, nevelés-, oktatás-, pénzügyi-, menedzsment stb. jellegű) tevékenység, amelynek célja vagy általában a tehetségügy (intézményi, helyi, társadalmi szintű) előremozdítása, vagy egy meghatározott személy/csoport tehetségének kibontakoztatása.
12 1.1. Küldetés A lisszaboni stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az oktatás minőségének javítása. A cél elérése érdekében speciális figyelmet kell fordítani az egyes területeken kiemelkedően tehetséges, valamint a lemaradó tanulók képzésére, nevelésére. Biztosítani kell a tehetség iskolai keretek közötti felismeréséhez, gondozásához, valamint a kiegyensúlyozott tanulmányi, közösségi teljesítmény támogatásához szükséges szakmai-módszertani ismereteket a pedagógusok részére. A tehetségek megtalálása és folyamatos fejlesztése a tehetséges fiatal számára mással nem pótolható kitörési, érvényesülési esélyt jelent. A tehetségek ma már egy adott ország versenyképességét meghatározó kulcstényezővé léptek elő. Ebből is következően a tehetségek megtalálása nem csak a tehetségek és családjuk magánügye, hanem nemzeti ügy, hiszen a tehetség hasznosulása a közvetlen haszon mellett a legversenyképesebb termelés kifejlesztésével és idevonzásával is a teljes nemzetnek többletlehetőségeket teremt. Így a tehetségek segítésének nemzeti programja gazdasági, esélyjavító és társadalomépítési program is. (126/2008.(XII.4.) OGY. hat.) Az Európai Tanács június 17-én a lisszaboni stratégiát megújítva elfogadta a foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiáját, az Európa 2020 stratégiát. Az új stratégia kiemelt céljai között szerepel többek között a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, és a képzettségi szint emelése, melyeknek a megvalósulását jól szolgálja a kecskeméti tehetségsegítő stratégia. A Nemzeti Tehetségprogram célrendszere 1. sz. ábra Forrás: Nemzeti Tehetség Program Országgyűlési Határozat
13 Célunk a Nemzeti Tehetség Programmal (továbbiakban: NTP) összhangban (ld. 1. sz. ábra): az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás feltételrendszerének biztosítása, fejlesztése; az intézményi együttműködések és a tehetségsegítő hálózat kiépítése, fejlesztése; esélykülönbségek szociális helyzetből, intézmények színvonaleltéréséből adódó mérséklése, a tehetséggondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. 2. A tehetség fogalomköre 2.1. A tehetség definíciója A tehetséget leíró elméletekből többet is számon tart a szakirodalom (Balogh, 2006; Herkovits-Gefferth, 2000; Renzulli, 1978; Czeizel, 1997, 2003.) napjainkban a legáltalánosabban a Renzulli-féle elmélet az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: - átlag feletti általános képességek, - átlagot meghaladó speciális képességek, - kreativitás és - a feladat iránti elkötelezettség, motiváció. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információ-feldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből rendkívül sokféle van, és az általánosan elfogadott Gardner-féle csoportosítás alapján hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testimozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A kreativitás is több elemből épül fel: problémaérzékenység, a problémák újradefiniálása, a gondolkodási műveletek hatékony alkalmazása, a gondolkodás rugalmassága és eredetiség. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az a jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas-szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. Az előzőekben ismertetett általános és speciális képességek bármilyen magas szintre is fejlődhetnek, e háttértényezők kellő fejlettsége nélkül nem jöhet létre magas szintű teljesítmény. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007-es megfogalmazása alapján tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik - a négy fenti összetevő ötvözeteként értelmezett - kiváló adottságaik alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket az egyén nem készen kapja, az öröklődés ebben nem kizárólagos faktor, hanem ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként számottevően tovább formálódhatnak, fejlődhetnek az élet során. E fejlődési folyamatban a család, az iskola, a társak és a társadalom többi szereplőjének a befolyása meghatározó jelentőségű. E sokrétű kölcsönhatásokat írják le a Gagné-, a Renzulli-Mönks- vagy a Czeizel-féle modellek.
14 Gagné-féle fejlődési modell Mönks-Renzulli komplex tehetség-modellje 2. sz. ábra 3. sz. ábra
15 Czeizel-féle tehetségmodell 4. sz. ábra A tehetségmodellek nagy száma bizonyítja, hogy nehéz a tehetségnek mindent magában foglaló meghatározását adni. Minden egyes gyermek egyéni, és lehetetlen a képességeknek és hajlamoknak olyan széleskörű listáját összeállítani, amely minden egyéni különbséget tartalmaz, miközben a modell a kor igényeinek megfelelő tehetségképet írja le. A tehetség a fentiekből következően sok esetben akár hosszú ideig is rejtve maradhat. A tehetséges fiatal igen sokszor önmaga is elrejti tehetségét, hogy a közösség különlegessége miatt ne vesse ki magából. Sokszor a tehetség egy bizonyos területen megjelenő, kivételesen magas szintje mellé egyik vagy másik területen olyan nagy hátrány társulhat, amely a mégoly kivételes tehetség felismerését is megnehezíti. Mindebből fakadóan soha nem tudhatjuk, hogy a látszólag nem tehetséges ember nem hordoz-e zárt, eddig még fel nem ismert tehetségtartalmakat. Ugyanakkor a tehetség mértékének eloszlása nem egyenletes. Az átlagon felüli képességekkel megáldott fiatalok aránya akár a társadalom százalékát is elérheti, de a kivételes képességekkel rendelkezők a társadalom 1-2 százalékát teszik ki csupán. A rendkívüli képességekkel rendelkező zseni nagyon ritkán előforduló kincs. A kivételes képességeknek nyilvánvalóan kivételes lehetőségek kellenek. Az a tehetségsegítés azonban, amelyik különösen az életkor korai szakaszában csalhatatlanul kiválasztja a kivételes tehetségeket, és a többiekkel nem törődve egy elzárt kasztot, elitet képez belőlük, nemcsak morálisan vállalhatatlan, hanem szakmailag is hibás. A társadalmilag is hasznos tehetségsegítés piramis-jellegű, amely az egyre kivételesebb képességű fiataloknak egyre kivételesebb lehetőségeket biztosít, de nyitva hagyja a piramis különböző lépcsőfokai között az átjárást, és ezzel a tehetségsegítő folyamatban részt vevő minden fiatalt egyre fokozódó teljesítményre és elkötelezettségre sarkallja. A tehetségsegítés tehát nem ellentéte a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és fiatalokkal való kiemelt törődésnek, hiszen a két csoport nyilvánvalóan átfedésben van egymással. A tehetségsegítésben egyszerre kell tudni érvényesíteni a tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatal esélyeinek javítását, és (az eredeti helyzetétől függetlenül) az átlagon felüli, kiemelkedő vagy rendkívüli képességű fiatal tehetségéhez méltó, annak megfelelő kiemelt segítését. (126/2008. (XII.4.) OGY határozat)
16 2.2. Tehetségazonosítás, szűrés, kiválasztás, differenciálás 5. sz. ábra Forrás: Balogh László: Iskolai tehetséggondozás Debrecen old. A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben rejlő tehetségígéreteket. A tehetségígéretek azonosítására, kiszűrésére, a tehetséggondozó programokba való beválogatásra a tehetségpontok koordinálásával az intézmények szűrő-beválogató programot dolgoznak ki a specifikus tehetség alapján történő differenciáláshoz, a hiányosságokra épülő fejlesztéshez. A pedagógussal szemben támasztott követelmények: kreatív attitűd kognitív, megismerési összetevők (tájékozottság a tehetséggondozásról); affektív, érzelmi komponens (gyermekekkel szembeni érzelmek, önmaga hatékonyságába vetett hit); konatív, viselkedési összetevők (indíttatás, szándék).
17 A szűrés-kiválasztás a tehetséggondozás első és talán egyik legfontosabb lépése, amely során a tehetség azonosítására kerül sor. A tehetség azonosításánál figyelembe vett alapelvek (Balogh, alapján): az azonosításhoz a Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat; a tehetség minden összetevőjére figyelünk; a tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem elegendőek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást; a szunnyadó tehetség rejtőzik, lassan, fokozatosan kerül a felszínre, ezért is nehéz felismerni; a képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek, a kimagasló képesség mellett a gyenge oldalt is fejleszteni kell; a pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyermek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez; minél több forrásból szerzünk a gyermekre vonatkozó információkat, annál megbízhatóbb az azonosítás; figyeljük a gyermek különleges, egyedi megoldásait, megnyilvánulásait; a szociális kompetenciák fejlesztésére nagy odafigyelés szükséges. A tehetségazonosítás az alábbi módszerek együttes alkalmazásával történik: folyamatos megfigyelés; tanár, fejlesztő szakember jellemzése; (egyéni fejlesztési tervek) tesztek és felmérések; (gyermeki komplex mérés-értékelés) kérdőívek általános és tantárgyak szerinti; iskolapszichológus véleménye; szülői jellemzés; tanulótársak jellemzése. A több lépésből álló vizsgálat célja: a potenciális (gifted = tehetségígéret) és/vagy kibontakozott tehetségek (talented) megtalálása. A vizsgálati módszerek egy szubjektív-objektív dimenzió mentén sorba rendezve: szülő társak önjellemzés ped. profil jegyei pszichológiai vizsgálatok versenyeredmények. Azért, mert a tesztek számszerű eredményt adnak, nem szükségszerűen megbízhatóbbak és érvényesebbek, mint más eljárások. Intelligens tanárok, szülők jobban kiválasztják a tehetséget, mint a tesztek. (Renzulli 1986 Gyarmathy) Fontos kritérium: a tehetségazonosítás folyamatossága több forrás együttes felhasználása nem intellektuális faktorok figyelembevétele (Martinson 1975). Az óvodának, iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. A tehetséggondozás a tehetség felismerésének alapvető kritériuma.
18 2.3. Tehetséggondozás A tehetséggondozás az a folyamat, amelyben a szisztematikusan felderített tehetségígéreteket fejlesztjük a gazdagítás, gyorsítás, differenciálás eszközrendszerével, komplex programok keretében. A tehetséggondozás célja: megismerni a tehetséget a különböző társadalmi rétegekben, megérteni a tehetséget és megjelenési formáit, segíteni, hogy a gyermek, tanuló saját képességeit felismerje, fejleszthesse, kielégíteni a gyermek szükségleteit (megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági), ösztönözni motivációját, kíváncsiságát és kreativitását, bevonni problémáinak megoldásaiba, erősíteni a személyiségét, hogy vállaljon vezető szerepet, felkészíteni, hogy testileg, szellemileg egészséges, kreatív felnőtt váljék belőle. A tehetségígéret teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás lehet: speciális képességek megkeresése, a tehetséggel összefüggő erős oldal feltérképezése, támogatása, hatékony tanulói módszerek kialakítása, kihozni a maximális teljesítményt a gyermekből, a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése, a tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők (energia, motiváció, feltöltődés stb.) kibontakoztatása - megfelelő légkör megteremtése, egyéb olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést - szabadidős, lazító programok, melyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. A NTP a fentiek együttes alkalmazását tekinti komplex tehetségsegítő programnak Az iskolai tehetséggondozás törvényi szabályozása Magyarországon a rendszerváltást követően az oktatási törvényben külön is említést tesznek a tehetséges tanulókkal való foglalkozásról. Az alábbi törvényi szabályozás ad irányt a tehetséggondozáshoz: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 10.. (3) bekezdés a) pont: A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; 19.. (7) bekezdés: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos
19 nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. ( ) 52. (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. ( ) 53. (1) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás: a) napközis és tanulószobai foglalkozás; b) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény A tehetséggondozás vertikális szervezeti keretei A tehetség felismerésének és fejlesztésének hagyományosan a tanóra a terepe, azonban a gyakorlat bizonyította, hogy kizárólag ebben a szervezeti keretben nem lehet megoldani a hatékony iskolai tehetséggondozást. Leginkább azért nem, mert a tanóra kevésbé teszi lehetővé az egyéni differenciálást, mint a tanórán és iskolán kívüli szervezeti formák. A tehetséggondozás akkor lesz hatékony, ha rendszerben, komplex módon valósul meg. Szervezeti lehetőségek: Előrehozott felsőfokú kurzusok /AP kurzusok (advanced placement course): bekapcsolódás a felsőoktatásba; bekapcsolódás a felnőttképzési programokba; továbbképzések: Tehetségfejlesztési szakértő szakirányú képzés (Debreceni Egyetem) Tehetség és fejlesztése szakvizsga-program (Debreceni Egyetem) Mindenki tehetséges valamiben 30 órás moduláris pedagógus továbbképzés (Önkonet Kft.) előzetes kreditszerzési lehetőségek. Kutatókhoz, mentorokhoz kapcsolódás: kutató-diák program 1 ; mentorprogram; (egyéni mentorok) ban egy olyan rendhagyó kezdeményezés indult el az országban, amely kiemelkedően tehetséges középiskolás diákok számára biztosít kutatási lehetőséget a legjobb hazai kutatóhelyeken. A kezdeményezést az 1998-as oxfordi, a 2000-es debreceni és a 2001-es washingtoni tehetséggondozó konferencián nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan sikeresnek minősítették. Ha a középiskolás diák úgy dönt, jelentkezhet a mozgalomba. (
20 tanácsadás; Útravaló Ösztöndíjprogram. Léptetés, gyorsítás (akcelerációs program): teleszkopizálás. Elkülönítés, szegregáció (IQ faktornak, érdeklődésnek megfelelő tanítás-szervezés) speciális osztályok; Arany János Tehetséggondozó Program; tagozatos osztályok; fakultációk; emelt szintű képzés; magántanulói jogviszony. Gazdagítás, dúsítás: személyre szabott fejlesztés (tanórai differenciálás); délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör, edzések stb.); tanulmányi versenyek, levelezős programok; pull-out programok: tehetséggondozó (hétvégi, nyári) táborok, fesztiválok, kiállítások; iskolán kívüli programok. Alapelvek a fejlesztésnél: Fokozatosság, differenciálás, aktivitás, játékosság, önállóság, transzferhatás A tehetséggondozás horizontális szervezeti keretei (a fejlesztés eszközrendszere) A tehetségműhelyeket, a részlegesen funkcionáló tehetségpontokat, a tehetségpontokat, a komplexen funkcionáló tehetségpontokat, a tehetségtanácsokat és a szakmai munkaközösségeket tekintjük a tehetséggondozás horizontális szintjének, amelyek az integrált tehetséggondozási hálózat működésében teljesednek ki. Az intézmények körében a tehetségpontok létrehozása a tehetségsegítő stratégia fontos, alapvető részét képezi. Célunk, hogy minden kecskeméti közoktatási intézmény rendelkezzen a helyi sajátosságokra, a meglévő tehetségsegítő kezdeményezésekre, a már alkalmazott tehetséggondozó módszerekre épített intézményi tehetséggondozási rendszerrel. Ezekre az intézményi tehetséggondozási rendszerekre építve alakítjuk ki az egész várost átfogó Integrált Tehetségsegítői Hálózatot. A tehetségpont definiálása: A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok megalapítását. A Tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről; az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal, a tehetséges fiatalok környezetével (szüleivel, tanáraival, stb.), a tehetséggondozásban
21 jártas szakemberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, és hogy a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába. A Tehetségpontok négy általános feladatköre: 1. tehetségazonosítás; 2. tehetséggondozás; 3. tehetségtanácsadás; 4. tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás. Ki regisztrálhat tehetségpontként? Mindenki, aki megfelel a regisztrációs követelménynek: óvoda, iskola, nevelési tanácsadó, önkormányzat, egyesület, stb. A Tehetségpont funkciója szerint lehet: Részlegesen funkcionáló Tehetségpont elérhetőség, tanácsadás, részvétel a hálózatos együttműködésben; tehetségazonosítás: tudományos megalapozottsággal; tehetséggondozás legalább egy területen: hatásvizsgálattal; helyi, térségi tehetségbarát társadalom szervezése. Komplexen funkcionáló Tehetségpont tehetséggondozás több területen; más Tehetségpontok megalakulásának segítése. Kiváló Tehetségpont (2009) komplex tehetséggondozó programok A regisztrált Tehetségpont egy éves program alapján akkreditált tehetségponttá válhat. A Tehetségpont hatóköre alapján lehet: Helyi (települési), intézményi Tehetségpont; Kistérségi Tehetségpont; Regionális Tehetségpont; Országos tehetségpont; Nemzeti Tehetségközpont. Tehetségpontok 2011 februárjában Magyarországon:
22 6. sz. ábra Hálózatfejlesztés: A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács február 9-én kelt, Tehetségpontok megalakítására vonatkozó felhívásából eredően a hálózatfejlesztés is a Tehetségpontok alapfeladatai közé tartozik. Szemelvények a felhívás szövegéből: A Tehetségpontokat bármilyen helyi szerveződéshez (helyi civil szervezet, önkormányzat, iskola, egyházi intézmény, stb.) kötni lehet. Rendkívül lényeges azonban, hogy e szervezet integráljon minden helyi, a tehetséggondozásban megmozgatható erőt, azaz a helyi önkormányzatot, iskolákat (különös hangsúllyal: felsőoktatási intézményeket), civil szerveződéseket, egyházakat és a tehetséggondozást támogató helyi cégeket és magánszemélyeket (mentorokat, tanárokat, szülőket, nyugdíjas szakembereket, támogatókat, segítőket). Ehhez a Tehetségpont kezdeményezőinek rendkívül nagy, és igen kreatív hálózatszervező, együttműködési készséget kell felmutatnia. A Tehetségpont nem tölti be feladatát, ha csak az anyaintézmény integrált részeként, a helyi közösség többi szeletét irányító feladatkört kíván betölteni, és nem törekszik minden helyi tehetségsegítő kezdeményezés szolgálatára, koordinációjára. Hasznos lehet, de nem kötelező, hogy a Tehetségpontok munkájában résztvevő intézmények és csoportok egy közös, erre a célra alakuló civil szervezetet (egyesület, alapítvány) alapítsanak. A Tehetségpontok csak egymással együttműködve, hálózatos formában tudnak létezni, hiszen tevékenységük egyik alapvető eleme a folyamatos információcsere, mind a helyi értékek (tehetséges fiatalok, mentorok, kezdeményezések, jó példák, a segítség bármilyen formája) közvetítése az ország többi részébe, mind pedig a máshonnan származó értékek (ld. fent) befogadása és alkotó alkalmazása az aktuális Tehetségpont környezetében.
23 A Tehetségpontok hálózatát rugalmas, horizontális kapcsolatokban gazdag, dinamikus hálózatnak és nem fa-szerkezetű, hierarchikus struktúrának kell elképzelni. Ügyelni kell arra, hogy két Tehetségpont egymással való kapcsolatteremtéséhez lehetőség szerint egynél több Tehetségpont közvetítésére ne legyen szükség. Ennek érdekében biztosítani kell azt, hogy a Tehetségpontok vezetői intenzív személyes kapcsolatban legyenek egymással. A Tehetségpontok együttműködésében, és terjedésének folyamatában fontos elem a térségi, illetve regionális tehetséggondozó intézmények, kezdeményezések bevonása. Amennyiben egy régióban (ide értve a határon túli magyarlakta területeket is) a Tehetségpontok száma 3 fölé nő, kezdeményezni érdemes, 5 fölött pedig kezdeményezni kell, hogy a régió Tehetségpontjainak képviselői egyeztető fórumot alakítsanak, és kölcsönös egyetértéssel megbízzák a régiót összefogó, képviselő Tehetségpontot. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a helyzet átalakulásával a képviselői feladatkör más Tehetségpontnak is átadható legyen, akár rotációs alapon is. A horizontális kapcsolatok és a Nemzeti Tehetségközpont mellett a régiókat összefogó Tehetségpontok kötik a Tehetségpontokat egymással is össze. (Forrás: NTT honlap: A hálózatépítés haszna csak hosszú években mérhető. (Bajor Péter) 7. sz. ábra A fenti 7. számú ábra azt a tényt tükrözi számunkra, hogy a tehetségpontok hálózatának kiépítésétől azonnali eredményt, látványos mennyiségi és minőségbeli változásokat nem várhatunk. Éveknek kell eltelni, mire a hálózat által kialakult együttműködések intenzív személyes kapcsolatokká mélyülnek, és a rendszer képessé válik rugalmasan integrálni minden a tehetséggondozásban mozgatható erőt. Csak ekkor éri el a hálózat az ábra által jelzett átcsapási tartományt, és ezt követően
24 nyilvánul meg látványosan hatékonysága és eredményessége.
25 2.4. Tehetségterületek Tehetségterület definiálása: Gardner Frames of Mind c. könyvében (1983) mutatja be sokoldalú intelligencia elméletét. Az elődök gondolataira és kutatására, valamint saját kutatásaira építve Gardner arra a következtetésre jut, hogy nem létezik egy bizonyos, mindent átfogó intelligencia, mivel annak számos különböző megjelenési formája van. Gardner állítása szerint: Minden ember legalább hétféle módot alkalmaz a világ megértésére és megismerésére. Ezen analízis szerint a világot mindenki a nyelv, a matematikai-logikai elemzés, a térbeli megjelenés, a zenei gondolkodás vagy a test segítségével (amit problémamegoldásra vagy tárgyak készítésére használ), valamint mások vagy önmaga, saját létének megfigyelésén keresztül ismeri meg. Más szóval az emberek egymástól egyrészt abban a tekintetben különböznek, hogy e hét komponens között hogyan oszlik meg az ún. intelligencia-profiljuk. Másrészt pedig abban a tekintetben különböznek, ahogyan ezeket a komponenseket használják, ahogy azokat kombinálják a különböző feladatok megoldására, különböző problémák kezelésére, bármilyen téren elért fejlődésükre (Gardner, 1991, 12. o.). A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének tehetségpont-akkreditációjánál a következő tehetségterületek elkülönítését alkalmazzák (a tevékenységek komplex jellegük miatt nem mindig sorolhatók egyértelműen az egyes területekhez, de az alábbi példák segíthetik a besorolást): logikai matematikai (pl.:matematikai szakkör, IQ-klub, sakk és más logikai tevékenységek, tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a máshova nem sorolható közismereti tantárgyakhoz kötődő gazdagító programok); természeti (pl.: mindenféle természettudományos témakörű foglalkozás, természetjárás); nyelvészeti (pl.: anyanyelvi és idegennyelvi programok); testi-kinesztetikus (pl.: sport-programok, tánc-, mozgás-kultúra); térbeli-vizuális (pl.: képzőművészeti, filmművészeti foglalkozások, kézügyességet igénylő szakmai tevékenységek, népi mesterségek); zenei (pl.: mindenféle ének-zenei program); interperszonális (pl.: dráma-foglalkozások, színjátszás, kommunikációs foglalkozások, vezetői kompetenciák fejlesztése); intraperszonális (pl.: önismereti foglalkozások); + technológia és PC tudományok 2 Meg kell jegyezni azonban, hogy ez sem teljes körű áttekintés, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy annyiféle tehetség van, ahányféle emberi tevékenység. Ennek teljes rendszerezése szinte elképzelhetetlen. (Vö: Gyarmathy, 2006) Stratégiánkban a fenti nyolc tehetségterületet különíttettük el horizontálisan, (a táblázatok címsorában feltüntetve) és vertikálisan rendeltük hozzá a különböző intézményi szinteken megvalósuló tehetséggondozás szervezeti kereteit (a táblázatok függőleges oszlopaiban jelölve) - az intézmények által küldött adatok alapján. Külön-külön táblázatban szerepel a felsőoktatási és középiskolai, az általános iskolai, az óvodai,valamint az iskolán kívüli tehetséggondozás. Mind a négy táblázatban külön soron szerepeltetjük az adott intézményi szinten már működő tehetségpontban, vagy referencia-intézményben zajló tehetséggondozást. Ez utóbbi pályázat 2 A Kecskemét és a régió sajátosságaira tekintettel a München-modellből kiemelve (Heller et. Al 2005) a technológia és PC tudományok tehetségterületét is kidolgozzuk.
26 útján elnyerhető szakmai elismerés. 3. Kecskeméti helyzetkép (közoktatási mutatók) Kecskemét az oktatás területén központi szerepet tölt be a térségben, mind a közoktatás, mind a felsőoktatás területén. A Duna-Tisza közén történelmileg kialakult centrum-szerepének a város a jövőben is igyekszik megfelelni. Új kihívásként jelentkezett a városba települő illetve a már itt működő gazdálkodó szervezetek igénye a jól képzett, a munkaerő-piaci igényeket kielégítő fiatal szakemberek iránt Kecskemét regionális szerepköre Kecskemét regionális szerepkörét közoktatási intézményeinek száma és a falai között folyó magas szintű oktatómunka is erősíti. A 300 éves iskolaváros büszke hagyományaira, a múlt értékeit megőrizve igyekszik fejleszteni oktatási rendszerét. A város közoktatási intézményeiben számos nem kecskeméti lakhelyű gyermek is tanul. Az óvodáskorúak 1%-a 16 településről, az általános iskoláskorúak 6%-a 46, a középiskolába járók 50-60%-a 120 településről jön városunkba. Az óvodás és általános iskolás korosztályon belül a nem kecskeméti tanulók többsége a város 30 kilométeres vonzáskörzetéből származik, a középiskolások körében ez az arány 50%-ra tehető Kecskeméti állandó lakhellyel rendelkezők évenkénti születési száma Kecskeméti állandó lakhellyel rendelkezők évenkénti születési száma ban x éves 2008-ban óvodás 3262 fő általános iskolás 8717 fő 2009-ben óvodás 3466 fő általános iskolás 8510 fő 2010-ben óvodás 3514 fő általános iskolás 8532 fő 2011-ben óvodás 3607 fő általános iskolás 8599 fő A születések száma 2006-ig fővel csökkent - azóta minimális az évek közti eltérés -, ezt számszerűleg kompenzálja a bevándorlás.
27 A népesség korosztály szerinti megoszlása: 100% 90% 14% 15% 17% 18% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 63% 63% 65% 66% 10% 0% 23% 22% 18% 16% * x 8. sz. ábra 3.3. A város lakónépessége korosztályok szerint A város lakónépessége az elmúlt években nem változott, de a korosztályok között átrendeződés ment végbe.
28 10. sz. ábra 3.4. Közoktatási intézmények Kecskeméten Kecskemét területén közoktatási intézményeket Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megye Önkormányzata, a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás, az egyházak, alapítványok és magánszemélyek tartanak fent. Városunkban a közoktatási rendszer valamennyi intézménytípusa megtalálható (az intézmények listája:
29 1.számú melléklet ). Óvoda: Óvodai ellátást jelenleg 3840 gyermek vesz igénybe, ez a létszám demográfiai okok miatt folyamatosan növekszik. Az önkormányzati intézményekben a négy évvel korábbi 2900-ról 3100-re növekedett az elhelyezett gyermekek száma. Az egyéb fenntartók által működtetett óvodákban állandósult létszám mellett 740 gyermekről gondoskodnak. Évente mintegy 1200 gyermek jelentkezik az óvodákba. Általános iskola: A város iskoláiban közel 8600 általános iskolás korú gyermek tanul. A nem önkormányzati fenntartású iskolákban állandósult a 2600 fős létszám, csökkenés az önkormányzati intézményekben tapasztalható - jelenleg 6000 fő -, mivel 2007-ben a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás részére átadott Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata egy általános és egy középiskolát. Évente 1110 gyermek beiskolázása történik meg az általános iskolákba. Középiskola: A középfokú oktatásban valamennyi iskolatípus megtalálható: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. A nappali rendszerű oktatásban városunkban 9850 gyermek vesz részt, felnőttoktatás keretében további 500 fő. A 9850 tanulóból az önkormányzati iskolákban 7300, a felekezeti iskolákban 1050, egyéb fenntartású iskolákban 1500 diák tanul. Középfokú iskolákba évente 2100 tanuló beiskolázása történik meg. Felsőoktatás: A Kecskeméti Főiskolán nappali rendszerű oktatásban 5000 fő tanul, évente hallgatót vesznek fel, hallgató kezdi meg tanulmányait esti, levelező oktatásban A Kecskeméti Integrált Tehetségsegítő Hálózat létrehozásának jelentősége Kecskeméten kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a tehetséggondozásra, a tehetségsegítés integrálására, mert: ezt tekintjük a gazdasági fejlődés egyik zálogának, a tanulmányi, szakmai és művészeti versenyeken hullámzó a diákok szereplése. Vannak kiemelkedően szép eredményeket felmutató tanévek, de vannak évek, melyek azt jelzik számunkra, hogy sok tehetséges diák él a városban, de a velük való foglalkozást tudatosabbá, folyamatosabbá és szervezettebbé kell tennünk, sok tehetséggondozó program indult már el a városban pályázati forrásokból, de ezek egymástól elszigetelten működtek eddig. A Tehetséggondozó iskolák című TÁMOP 3.4.3; a Tehetséggondozói hálózat működtetése című TÁMOP 3.4.4; a Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenysége című TÁMOP ; a NTP-OKA (Nemzeti Tehetség Program - Oktatásért Közalapítvány); a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program; a Bács- Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatai nyújtották a legnagyobb és a legtöbb támogatást az intézményeknek. Kecskeméten jelenleg hét Tehetségpont működik: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium;
30 Belvárosi Óvoda és Általános Iskola Béke Általános Iskolája; Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány; Appendix Alapítvány a Bolyai János Gimnáziumért; Gitár-Klub Alapítvány; Útravaló Alapítvány; SZIÉTA Művészeti Egyesület. A Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája, a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Művelődési Ház Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, valamint a Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája is benyújtotta pályázatát a Tehetségpont pályázatra, regisztrációjuk most van folyamatban. A városban és a térségben élő tehetségek egyrészt a fenti Tehetségpontok által kínált programok, másrészt pedig a saját iskolájukban folyó tehetségsegítő munka révén jutnak hozzá a tehetségük még teljesebb kibontakozásához szükséges szakmai és infrastrukturális háttérhez. Ezeknek a programoknak, képzéseknek, tehetségnapoknak és a tehetséggondozásban résztvevő szakembereknek a teljes adatállományát fogja tartalmazni a tehetségsegítő adatbázis, melyet még ebben az évben kialakítunk. Bár az oktatási intézmények nagy részében mind a tanórai, mind pedig a tanórán kívül folyó tehetségsegítő munka eredményes erről tanúskodnak a különböző tantárgyi, sportversenyeken elért eredmények, zenei fellépések, képzőművészeti kiállítások is, mégis felmerült az igény egy városi egységes tehetségsegítő stratégia kidolgozására, valamint ezzel egyidejűleg egységes keretbe foglalt tehetségsegítő munka megvalósítására. Ehhez a munkához nyújtanak segítséget a már működő, valamint a regisztráció alatt álló Tehetségpontok, hogy tapasztalataikkal segítsék a kecskeméti tehetségsegítő hálózat tehetséggondozással összefüggő feladatait, melyek többek között az alábbiak: Segítséget nyújtanak a tehetségműhelyek és táborok munkájába bekapcsolódni kívánó tehetségek felismeréséhez, azonosításához. Segítenek kidolgozni a tehetségműhelyek és táborok részletes tematikáját. Segítséget nyújtanak a tehetséggondozó foglalkozások és az egyéb szabadidős tevékenységek megvalósításában. Segítenek előkészíteni és lebonyolítani a műhelyeket és táborokat záró nyilvános programokat, pl. kiállítás, bemutatkozó előadás stb. Részt vesznek a Tehetségnapok megszervezésében és lebonyolításában. Lehetőséget biztosítanak a térség oktatási intézményei tehetséges tanulóinak egyéb, az általuk szervezett versenyeken, tehetséggondozó szakkörökön és szabadidős foglalkozásokon való részvételre. Egyéni tanácsadással segítik a tehetséges gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, felkészülését. Részt vesznek a tehetségekkel kapcsolatos tehetségtanácsadási feladatokban. Segítik a tehetséggondozással kapcsolatos pályázatok figyelését, elkészítését, megvalósítását. A fent leírtakat figyelembe véve a Kecskeméti Integrált Tehetségsegítő Hálózat létrehozásával célunk olyan új szolgáltatásokkal bővíteni a Kecskeméten folyó általános és középiskolai tehetségsegítési tevékenységet, amelynek keretén belül:
A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban
A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu
RészletesebbenAZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
RészletesebbenAdatlap a Tehetségsegítő Tanácsok adatairól
TT azonosító: (projektiroda tölti ki) Adatlap a Tehetségsegítő Tanácsok adatairól Az adatlap a Tanácsokkal történő kapcsolattartás és együttműködés elősegítése, valamint a rájuk vonatkozó adatoknak a Tehetségtérképen
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
RészletesebbenGönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.
A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program
Részletesebben2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT
T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenA Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik
A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti
RészletesebbenTEHETSÉGPEDAGÓGIA. I. Alapfogalmak, definíciók, modellek
TEHETSÉGPEDAGÓGIA I. Alapfogalmak, definíciók, modellek A TEHETSÉG DEFINÍCIÓI 1. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet
RészletesebbenTEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ
TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy
RészletesebbenMentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője
Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai
RészletesebbenAzonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő
Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé
RészletesebbenTEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány
TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány A Curie Alapítvány tevékenysége Alapítás 1993. Közhasznú alapítvány 1998. Regisztrált
RészletesebbenTEHETSÉGGONDOZÁS A BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUMBAN
TEHETSÉGGONDOZÁS A BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUMBAN TÁMOP 3.1.7. pályázat Referencia területünk: tehetséggondozás Jó gyakorlataink: Gólyanapi Filmszem Német nyelvi GÓLYANAP FILMSZEM A tehetséggondozással kapcsolatos
RészletesebbenA tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton
A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás
RészletesebbenKecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere /2011. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 30-án tartandó ülésére
Azonosítószám: 00-01-02 Változat: 2 Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere 37.749-1/2011. ELŐTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. június 30-án tartandó ülésére Tárgy: Iskolai
RészletesebbenA Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata
A Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata I. Általános jellemzők A Gönczy Tehetségpont területi hatókörét tekintve Helyi Tehetségpont. Általános feladatköre: a) tehetségazonosítás
RészletesebbenA tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere
Varga Erzsébet Oktatási törvény adta lehetőség. Tehetségek jelenléte az iskolában, szülői igény. A tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere Pedagógusok szakmai hivatástudata. A tehetséggondozás
RészletesebbenSzakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:
Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)
RészletesebbenSzentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: U-12185/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa
Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: U-12185/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: Tehetségpontok kialakításának lehetőségei Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenHa az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának.
A debreceni példa Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának. De ha a tehetséges gyereknek nem segítünk abban,
RészletesebbenKi megy át a tehetséghídon?
Ki megy át a tehetséghídon? A Tehetséghidak Programról Szolnok, Tehetségfejlesztés a gyakorlatban konferencia 2013. május 30. Grosschmid Péter alprojektvezető Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
RészletesebbenNálunk a labda! A Géniusz Program irányai. Bajor Péter projektmenedzser
Nálunk a labda! A Géniusz Program irányai Bajor Péter projektmenedzser Hálózatépítés az ÚMFT támogatásával Fő célkitűzéseink: hálózatosodás segítése A nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése
RészletesebbenMúlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenDr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán
Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században
RészletesebbenM A T E H E T S Z DÉL-MAGYARORSZÁGI TEHETSÉGPONTOK I. TALÁLKOZÓJA A TEHETSÉGPONTOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
M A T E H E T S Z M A T E H E T S Z DÉL-MAGYARORSZÁGI TEHETSÉGPONTOK I. TALÁLKOZÓJA A TEHETSÉGPONTOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Szántó Judit Nemzeti Tehetségpont, igazgató Baja 2015. május 26. Hogy is van
RészletesebbenHogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást?
Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Tehetséggondozás gyakorlata konferencia Szolnok, 2013. május 30. Az NTP 2011-2012. évi cselekvési programjában támogatta: - a köznevelési
RészletesebbenINNOVÁCIÓ A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN A MATEHETSZ TEVÉKENYSÉGRENDSZERÉBEN
INNOVÁCIÓ A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN A MATEHETSZ TEVÉKENYSÉGRENDSZERÉBEN Oktatási innováció Magyarországon konferencia ELTE, PPK, Budapest, 2017. június 27. Összeállították: -Dr. Balogh László, a Matehetsz
RészletesebbenAz esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában
2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása
RészletesebbenTehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika
2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné
RészletesebbenEGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI
EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI INNOVÁCIÓ A MŰVÉSZETOKTATÁSBAN Budapest, 2016. november 17. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Magyar Tehetséggondozó
RészletesebbenA Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat szerepe és lehetőségei a tehetséggondozásban
A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat szerepe és lehetőségei a tehetséggondozásban Nevelési Tanácsadók Konferenciája Budapest, 2011. november 10. Dr. Dömösiné Rápolti Éva Az emberi
RészletesebbenISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS (TÁMOP /1-2)
ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS (TÁMOP 3.4.3-11/1-2) Peerfomance Kft. www.peerformance.hu Iskolai tehetséggondozás A pályázat kiírásra került. Célok (nem teljes felsorolás): esélynövelést szolgáló tehetséggondozás
RészletesebbenA Pécs-Baranyai Tehetségsegítő. Tanács térségi tevékenysége
A Pécs-Baranyai Tehetségsegítő Tanács térségi tevékenysége A Tehetségsegítő Tanács tagjai Kiemelt feladatok 1. A térségben a tehetséggondozás hálózatának további szélesítése a hátrányos helyzetű településeken
RészletesebbenHazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.
Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni
RészletesebbenTEHETSÉGAZONOSÍTÁS TEÉRTED!
TEHETSÉGAZONOSÍTÁS TEÉRTED! Tehetségpontként fontos feladatkörünk a tehetségazonosítás, a kiváló képességek korai megnyilvánulásainak felismerése. A tehetségazonosítás hármas szabálya alapján végezzük
RészletesebbenSzakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:
Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)
RészletesebbenSzakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:
Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)
RészletesebbenIKTATÓSZÁM: 08-8/764/2012 TÁRGY: TÁJÉKOZTATÓ A PÉCSI TEHETSÉGPONTOK MUNKÁJÁRÓL MELLÉKLET: 1 DB
IKTATÓSZÁM: 08-8/764/2012 TÁRGY: TÁJÉKOZTATÓ A PÉCSI TEHETSÉGPONTOK MUNKÁJÁRÓL MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE OKTATÁSI ALBIZOTTSÁG-ÁNAK 2012.
Részletesebben1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat. a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának évi cselekvési programjáról
1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról 1. A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatban foglalt
RészletesebbenArany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője
Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési
RészletesebbenSzakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.
Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,
RészletesebbenNemzeti Tehetség Program
Nemzeti Tehetség Program 2016. évi pályázatai Székely Rita Kisalföldi Tehetségsegítő Tanács A pályázatok bemutatása 2016. március 31-én 41 db pályázat került meghirdetésre. A nyílt pályázatok benyújtási
RészletesebbenEgyetemi tehetséggondozás tények, tapasztalatok és lehetőségek
A hallgatóközpontú képzésért oktatási innovációs szakmai műhely Egyetemi tehetséggondozás tények, tapasztalatok és lehetőségek SZTE JGYPK Dr. Újvári Edit Egyetemi docens SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális
RészletesebbenTehetségfejlesztési modellek a rendészeti képzésben
Tehetségfejlesztési modellek a rendészeti képzésben a TÁMOP 3.4.3.-08/2009-0111 Iskolai tehetséggondozás című pályázati projekt kutatási részprojektje a tehetséggondozás helyzetének feltérképezése A Miskolci
RészletesebbenEgyüttműködés az ÉReTT hálózatában
Együttműködés az ÉReTT hálózatában Matehetsz Tehetséghálózati műhelybeszélgetés Miskolc, 2019.01.17. Tóth Ilona ÉReTT titkár Előzmények a tehetséggondozás területén Miskolci Rendészeti Szakközépiskola
RészletesebbenA Tehetségpontok működésének szabályai
A Tehetségpontok működésének szabályai (elfogadta a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2008. november 19.-i ülésén) I. A TEHETSÉGPONT FOGALMA, FAJTÁI, EGYÉB ALAPFOGALMAK Ebben a részben azokat a fontosabb fogalmakat
RészletesebbenBeszámoló a Szatmári Kistérségi Tehetségsegítő Tanács 2014-es tevékenységéről
Beszámoló a Szatmári Kistérségi Tehetségsegítő Tanács 2014-es tevékenységéről Célok és megvalósításuk: 1. A kistérség tehetséges fiataljainak vagy tehetségígéreteinek felkutatása, adatbázis létrehozása,
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenSZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában
SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenKecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere. ELŐTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 28-án tartandó ülésére
Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere ELŐTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 28-án tartandó ülésére Tárgy: A Kecskeméten folyó tehetséggondozó munka eredményei, fejlesztésének
RészletesebbenIKTATÓSZÁM: 08-8/585-11/2012. TÁRGY: INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE - TÁMOP /2 PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA MELLÉKLET:
IKTATÓSZÁM: 08-8/585-11/2012. TÁRGY: INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE - TÁMOP-3.1.4.- 12/2 PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenSzabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188
Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenA Nemzeti Tehetség Program célkitűzései, tapasztalatai, eredményei
A Nemzeti Tehetség Program célkitűzései, tapasztalatai, eredményei Hajdúszoboszló, 2013. október 9. Jogszabályi háttér 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról 126/2008. (XII. 4.)
RészletesebbenOsztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend. Ikt. sz.: SZF/../2014.
Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend Ikt. sz.: SZF/../2014. A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, továbbá a nemzeti felsőoktatási
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA
RészletesebbenTehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12.
Tehetséggondozás Nádudvaron Településünkről Hajdú-Bihar megye 9460 lakossal rendelkező városa, akik még ma is szeretnek itt élni és szeretnék, ha gyermekeik is élnének Kövy Sándor Általános Iskola A település
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA KUTATÁSI KÉRDÉSEK Az iskolák tehetséggondozó munkájára hogyan hat a pedagógusok
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenCsodagyerek, tehetség, talentum, géniusz?
Csodagyerek, tehetség, talentum, géniusz? Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
RészletesebbenSajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenN EMZ ETI T EHETS ÉG P RO GRAM V AS M EGY E
0 NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM VAS MEGYE NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM A múlt A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI.13. OGY határozat) elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez
1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: /2015. 8. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a Segítő
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
RészletesebbenÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.
ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az
RészletesebbenPortfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet
Portfólióvédés 2018. március 2. Bajnokné Vincze Orsolya Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet Hitvallásom Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenSZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?
SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az
RészletesebbenIntézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján
Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.
RészletesebbenTehetségfejlesztés tehetséggondozás feladatok,lehetőségek
Kollégiumok szerepe, helye a magyar közoktatás és szakképzés rendszerében Tehetségfejlesztés tehetséggondozás feladatok,lehetőségek Bondzsér Zita Tehetségfejlesztési szaktanácsadó Bevezető gondolatok Mindannyiunk
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program. ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS támogatásához. Kódszám: TÁMOP /2
I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS támogatásához Kódszám: TÁMOP - 3.4.3-08/2 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK
Intézmény neve: Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 036307 Intézmény vezető: Wusching Mária Rita Öni terv kezdő dátuma: 2018.09.01 Öni terv befejező
RészletesebbenHajdúszoboszló, 2011. okt. 19. Nagy Jenőné, Szent István Egyetem Pedagógiai Kar, 2011. október 19.
Hajdúszoboszló, 2011. okt. 19. A Nemzeti Tehetség Programról Beszélhetünk-e tehetségről óvodáskorban? Óvodai tehetségmodell bemutatása Tehetségígéretek gondozásának rendszere Tehetségígéretek felkutatását,
RészletesebbenSzakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:
Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenEGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY
EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel
RészletesebbenA tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő
A tehetségazonosítás néhány lehetősége Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő Milgram mátrix Felnőttkorban tehetséges ember Felnőttkorban tehetséget nem mutató ember Gyermekkorban jelentkező
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A TEHETSÉGGONDOZÁS NÉHÁNY ASPEKTUSA AZ ISKOLAI HUMÁNERŐFORRÁS SZEMPONTJÁBÓL KALOCSAI JANKA HÖRICH BALÁZS FÓKUSZOK ÉS MÓDSZEREK Milyen tehetséggondozási tevékenységeket
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere
Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenVÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE. A pedagógus létszám szükséglet meghatározása a berhidai általános iskolákban
VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE 8100 Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. (88) 592-660/166 (88) 592-660/ 225 e-mail: varpalota.tobbcelu.tarsulas@varpalota.hu Iktatószám: 204-2/2012 Ügyintéző:
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere
Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenEFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA
EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
Részletesebben