Felkészülési segédlet a évi országgyűlési választások lebonyolításához

Átírás

1 Felkészülési segédlet a évi országgyűlési választások lebonyolításához az új választási eljárás magyarázata, a jegyző gyakorlati szerepe a választási eljárás során, a legfontosabb teendők, nyilvántartások Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Budapest

2 Felkészülési segédlet a évi országgyűlési választások lebonyolításához az új választási eljárás magyarázata, a jegyző gyakorlati szerepe a választási eljárás során, a legfontosabb teendők, nyilvántartások Szerző: dr. Balás Endre Kiadói szerkesztő: Székely Krisztina Szerkesztés lezárva: január 20. Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft Budapest, Nagy Lajos király útja 127. Tel: Fax: info@menedzserpraxis.hu Felelős kiadó: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója Nyomdai munkák: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal állítottuk össze. A közölt információkban tapasztalható időközben bekövetkezett esetleges változásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni, ebben az esetben nem garantálhatunk teljes kifogástalanságot. Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül a mű kivonatonként sem sokszorosítható semmiféle formában (elektronikus és mágneses vagy más adathordozón), így ennek terjesztése és értékesítése is tiltott.

3 A választási eljárás 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A választási eljárás A választási eljárás alapelvei A választási eljárás általános szabályai Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó új szabályok A nemzetiségi önkormányzati képviselők választására vonatkozó eltérő szabályok Az Európai Parlament tagjainak választásán alkalmazandó különös szabályok A választási eljárásra vonatkozó rendeletek A jegyző szerepe a választási eljárás során A választási eljárás A választásra vonatkozó alapelvek Értelmező rendelkezések A megfigyelők A választás kitűzése A jegyző szerepe a választási eljárás során A választási bizottságok A jegyző szerepe a választási eljárás során A választási irodák A jegyző szerepe a választási eljárás során A szavazókörök, a központi névjegyzék és a szavazóköri névjegyzék A jegyző szerepe a választási eljárás során A jelöltállítás és a választási kampány A helyi választási iroda feladatai az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választása során, a választási informatikai rendszer Az országgyűlési képviselő-választás eljárási határidői és határnapjai menedzser praxis január

4 2 A választási eljárás Tartalomjegyzék január menedzser praxis

5 A választási eljárás 1 A választási eljárás 2013 áprilisában elfogadta az Országgyűlés a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Ve.). A választási eljárás újraszabályozását egyrészt az Alaptörvény megalkotása, másrészt pedig az országgyűlési képviselőválasztás új rendszere indokolta, de a jogalkotó igyekezett az új törvénnyel választ adni a választási eljárások során felmerült gyakorlati problémákra is. A Ve. a korábbi választási eljárási törvényhez hasonlóan általános és különös részre tagolódik. Az általános részben találhatók a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályok, a különös részben pedig az egyes választástípusok (országgyűlési képviselők választása, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, nemzetiségi önkormányzati képviselők választása, Európai Parlament tagjainak választása) általánostól eltérő szabályai. A Ve május 3-án lépett hatályba, de június 21-i hatállyal kiegészítette, illetve több rendelkezését módosította a évi LXXXIX. törvény. A Ve. hatályon kívül helyezte a választási eljárásról szóló évi C. törvényt (a továbbiakban: régi Ve.) azonban annak egyes rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell a következő választások, illetve népszavazások, népi kezdeményezések alkalmával: az országgyűlési képviselők évi általános választását megelőző időközi országgyűlési választásokon, menedzser praxis január

6 2 A választási eljárás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi általános választását megelőző időközi önkormányzati választásokon, az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre, a nemzetiségi önkormányzatok évi általános választását megelőzően a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok időközi választására, és a területi és országos nemzetiségi önkormányzati mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére kiírt választásokon, az Európai Parlament tagjainak évi általános választását megelőzően az európai parlamenti mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére kiírt választásokon. A Ve. alkalmazási köre szűkebb a régi Ve. alkalmazási körénél. A Ve.-t kell alkalmazni az országgyűlési képviselők választásán (figyelemmel az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi CCIII. törvény rendelkezéseire), a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán (figyelemmel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvényre), a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán (figyelemmel a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény aira), az Európai Parlament tagjainak választásán (figyelemmel az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló évi CXIII. törvény rendelkezéseire), abban az eljárásban, amelyre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli. A Ve.-t tehát kizárólag választások során kell alkalmazni, míg a régi Ve.-t fentiek mellett alkalmazni kellett az országos és január menedzser praxis

7 A választási eljárás 3 a helyi népszavazásokra, népi kezdeményezésekre, továbbá az az európai polgári kezdeményezésre. A népszavazásra és a népi kezdeményezésre jelenleg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi III. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény még hatályban lévő ai és a hatályon kívül helyezett, de ezen ügyekben még alkalmazandó régi Ve. előírásai vonatkoznak. Még 2011-ben terjesztette a közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlament elé a népszavazás kezdeményezéséről szóló T/3479. irományszámú törvényjavaslatot, melynek újbóli napirendre vétele a Ve. módosítását követően várható. Az európai polgári kezdeményezés szabályait az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete tartalmazza. Az új Ve.-ben a régivel ellentétben értelmező rendelkezéseket is találunk. Ezek közül a választási szerv fogalmának kiemelése érdemel említést, mely szerint választási szerv a választási bizottság és a választási iroda. menedzser praxis január

8 4 A választási eljárás 1 A választásra vonatkozó alapelvek 1 A választási eljárás alapelvei Változott az alapelvek köre is: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás mellett alapelvként került rögzítésre a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése és a választási eljárás nyilvánossága. Kikerült viszont a külön nevesített alapelvek közül a jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, valamint a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. Az újonnan nevesített alapelvekkel kapcsolatban a következőket érdemes megjegyezni. A fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítésével kapcsolatban több olyan új előírást is tartalmaz a Ve., amit a korábbi jogszabály nem tartalmazott, és jelentős előrelépést jelentenek a látássérült, illetve mozgáskorlátozott választópolgárok joggyakorlása terén. A törvény meghatározza a fogyatékossággal élő választópolgár definícióját: fogyatékossággal élő választópolgár az a választópolgár, aki érzékszervi így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójoga gyakorlásának elősegítése érdekében: Braille-írással készült értesítő megküldése, könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése, Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során, akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása január menedzser praxis

9 A választási eljárás 5 1 A választásra vonatkozó alapelvek A mozgáskorlátozott választópolgárok akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Ha a mozgáskorlátozott személy lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentesített, a helyi választási iroda vezetője köteles a választópolgárt ugyanazon településen és ugyanabban a választókerületben akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére átvezetni. A látássérültek joggyakorlását a évi választásoktól Brailleírásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a Ve. A sablont egy műanyagtoknak kell elképzelni, amely Braille-írással tartalmazza a szavazólap szövegét. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elhelyezi a tokban, amely a szavazásra szolgáló körök helyén ki van vágva. Ezen keresztül tudja berajzolni a választópolgár az általa választott jelölt neve mellé az X-et, majd a szavazólapot a sablonból kivéve, azt az urnába dobja, a szavazósablont pedig visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak. A Braille-írással ellátott szavazósablont abban a szavazóhelyiségben kell biztosítani, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki erre vonatkozó igényét előzetesen jelezte. Szintén új előírás, hogy a választópolgár részére kérelmére Brailleírással készült értesítőt küld ki a Nemzeti Választási Iroda. Természetesen továbbra is megmarad az olvasni nem tudó, illetve látássérült választópolgárok azon lehetősége, hogy a szavazásban segítőt, vagy ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagját igénybe vegyék, illetve a mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt gátolt választópolgár mozgóurnát igényeljen. A választási eljárás nyilvánosságával kapcsolatban a korábbi szabályozáshoz hasonlóan rögzíti a Ve., hogy a választási szervek rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. Ilyen kivétel például a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, amely csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból menedzser praxis január

10 6 A választási eljárás 1 A választásra vonatkozó alapelvek adat más célra nem szolgáltatható. E nyilvántartás adatait kizárólag a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult megismerni, illetve abba csak az érintett személy tekinthet be a saját adatai vonatkozásában. A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igényeknek a választási szervek az információszabadságról szóló törvényben előírt 30 nap helyett legfeljebb 5 napon belül kötelesek eleget tenni január menedzser praxis

11 A választási eljárás 7 2 A választási eljárás általános szabályai 2 A választási eljárás általános szabályai A választás kitűzésével kapcsolatban változás, hogy a választást eddig legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kellett kitűzni. A Ve. szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően került rögzítésre a törvényben, hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Nem eshet azonban a szavazás napja munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. A Ve. a korábbi szabályozástól eltérően tartalmaz előírásokat a nemzetközi megfigyelőkkel kapcsolatban is. Bár nemzetközi megfigyelők a korábbi választásokat is figyelemmel kísérhették, a rájuk vonatkozó szabályok eddig nem kerültek törvényi rögzítésre. A nemzetközi megfigyelők jogainak törvényi említése szintén garanciális előrelépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest. A Ve. alapján a központi választási szervek megújulnak: az Országos Választási Bizottság helyére a Nemzeti Választási Bizottság lép, a választási bizottságok megnevezése egyebekben változatlan marad. A Nemzeti Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjainak száma a korábbi öttel szemben legalább hét fő, mandátumuk kilenc évre szól. A Nemzeti Választási Bizottság a választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által delegált tagokkal egészül ki. A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság menedzser praxis január

12 8 A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai legalább három tagból áll. A választási bizottságok tagjaira vonatkozó szabályok lényegében nem változtak. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban változtak a választási bizottság döntéséhez szükséges szavazati arányokra vonatkozó szabályok. A döntéshez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges szemben a régi Ve. előírásával, amely szerint a döntéséhez a bizottsági tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata volt szükséges. Így a mozgóurnáztatásban résztvevő tagok távolléte sem akadályozza a bizottság döntéshozatalát. Szavazni a bizottság tagjainak a jövőben is igennel vagy nemmel lehet (tartózkodás nincs), ám szavazategyenlőség esetén szavazategyenlőség miatt meghiúsuló döntésképtelenség megelőzése érdekében a jövőben az elnök szavazata dönt. Szintén a gyakorlati tapasztalatok alapján rendelkezik úgy a Ve., hogy a választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. Az eddig hatályos szabályok alapján ugyanis választási bizottságnak minden kérdésben határozatot kellett hoznia. Új jogintézmény a Nemzeti Választási Bizottság által kiadható iránymutatás. Az iránymutatást a Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében adja ki. Az eddigi szabályok szerint az Országos Választási Bizottság állásfoglalást adott ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, mely iránymutató jellegű volt a választási szervek részére, és ellene jogorvoslatnak nem volt helye. A Ve. rögzíti, hogy az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, csupán tájékoztató jellegű. Az állásfoglalással szemben az iránymutatást nem kell közzétenni a Magyar Közlönyben, csupán a választások hivatalos január menedzser praxis

13 A választási eljárás 9 2 A választási eljárás általános szabályai honlapján. Emellett megmarad az utasítás adás lehetősége is: a Nemzeti Választási Iroda elnöke valamennyi választási iroda vezetője felé, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője pedig a helyi választási iroda vezetője irányában a Ve.-ben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat. A választási irodák rendszere annyiban változik meg, hogy az Országos Választási Iroda helyébe a Nemzeti Választási Iroda lép. A Nemzeti Választási Iroda, mint autonóm államigazgatási szerv felelős a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért, élén a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által kilenc évre kinevezett elnök áll. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja továbbra is jegyzőkönyvvezetőként működik. A sorok kialakulását kívánja megelőzni a jogalkotó azzal, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben lehetővé teszi a helyi választási iroda vezetőjének, hogy meghatározza a szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát abban a szavazókörben, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak, amennyiben a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat. A választási irodák feladatai összességében megegyeznek a régi Ve. által meghatározott feladatokkal, a területi választási iroda vezetője a megyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője, a helyi választási iroda vezetője pedig a Ve. alapján is a jegyző. menedzser praxis január

14 10 A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét továbbra is a helyi választási iroda vezetője állapítja meg. Változás azonban, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban a régi Ve. szerinti ezerkétszáz választópolgár helyett ezerötszáz választópolgár juthat. A szavazókörök kialakításánál a jövőben nem a névjegyzékben szereplő választópolgárok számát kell figyelembe venni, hanem a névjegyzékbe-vételre jogosult valamennyi választópolgárt. (Egyébként éppen emiatt határozza meg magasabb számban a Ve. az egy szavazókörre jutó személyek számát.) Minden településen legalább egy szavazókört kell kialakítani. Azokon a településeken, ahol egynél több szavazókör működik, ki kell jelölni azt a szavazókört, amelyikben a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak. E szavazókörben szavazhatnak az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok is. Ha a település területén több országgyűlési egyéni választókerület található, e szavazókört abban az országgyűlési egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van. A tízezernél több lakosú településen a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére rendelkezésre bocsátott szavazókört is abban az egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van. A névjegyzéket a régi Ve. előírásaival ellentétben nem a helyi választási iroda vezetője állítja össze, hanem az ún. központi névjegyzéket a Nemzeti Választási Iroda vezeti elektronikus nyilvántartás formájában. Ezáltal a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában bekövetkező változások közvetlenül átvezethetővé válnak a névjegyzéken. A központi névjegyzék tartalmazza: a Ve. hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait, a választójoggal nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgár adatait, január menedzser praxis

15 A választási eljárás 11 2 A választási eljárás általános szabályai annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek, annak a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek. A központi névjegyzék adatainak egy részét a választópolgár kérelmében foglaltak alapján a jegyző vagy a Nemzeti Választási Központ rögzíti, másik részét pedig a névjegyzék háttérnyilvántartásaiból kell átvenni. A választópolgár kérelme alapján kerülnek rögzítésre a névjegyzékben az alábbi adatok: nemzetiséghez tartozás, szavazási segítség iránti igény, személyes adata kiadása megtiltására vonatkozó nyilatkozat, a választópolgár postacíme, címe vagy telefax száma, amennyiben ezt a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megadta. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékbe való felvételét és a kérelemre rögzíthető adatok bejegyzését november 1. napjától kérheti, ám kérelme levélben már augusztus 1-jétől előterjeszthető. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, valamint a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár ezzel szemben a kérelemre rögzíthető adatok bejegyzését január 1-jét követően kérheti. A központi névjegyzék adatait a Nemzeti Választási Iroda folyamatosan frissíti a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása. menedzser praxis január

16 12 A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai A választási iroda közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a központi névjegyzékben rögzített adatokhoz. A választópolgár a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodában, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár pedig a Nemzeti Választási Irodában másolatot kérhet. A jogszabályba végül nem került be az az előírás, hogy minden választópolgárnak kérnie kell a névjegyzékbe vételét. A névjegyzékbevételt csupán a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak kell kérnie. A névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja az érintett választópolgárokat. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtására az alábbi lehetőségek állnak a választópolgárok rendelkezésére: a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási irodához, levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához nyújthatja be, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet levélben, az ügyfélkapun keresztül vagy a választások hivatalos honlapján keresztül nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához, a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet az előző bekezdésben megjelöltek mellett bármely helyi választási irodához személyesen vagy levélben is benyújthatja. A névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása során egyeztetni kell a választópolgár kérelemben szereplő adatait a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásában szereplő adataival. A kérelmet főszabály szerint a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni. A választójog január menedzser praxis

17 A választási eljárás 13 2 A választási eljárás általános szabályai gyakorlásának elősegítése érdekében azonban a beérkezése napján vagy ha a kérelem nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni 1. a választás kitűzése és a szavazást megelőző tizenhatodik nap között beérkező alábbi kérelmeket: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétel, illetve névjegyzékből törlés iránti kérelmét, az Európai Unió más tagállama állampolgárának azon kérelmét, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen, 2. a választás kitűzése és a szavazást megelőző második nap között beérkező nemzetiséghez tartozásra, szavazási segítség iránti igényre, személyes adat kiadásának megtiltására vonatkozó kérelmet, 3. az Európai Parlament tagjai választásának kitűzése és a szavazást megelőző második nap között beérkező, az Európai Unió más tagállama állampolgárának azon kérelmét, amely arra vonatkozik, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására ne terjedjen ki. A választási iroda a névjegyzékbe vétel megtagadásáról, illetve a kérelemre történő törlésről határozattal dönt (határozatára a választási bizottság határozatára előírtak az irányadók). A névjegyzékbe vétel iránti kérelem teljesítéséről nem kell határozatot hozni, elegendő a döntésről értesíteni a választópolgárt. A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását is. A nyilvántartás adatainak frissítése a korábbi szabályoktól eltérően már nem egyedi adatszolgáltatással, hanem a gondnokoltak, illetve a bűntettesek (kényszergyógykezelés alatt állók, közügyektől eltiltottak, szabadságvesztés-büntetést töltők) nyilvántartásából történő közvetlen adatátvétellel történik. menedzser praxis január

18 14 A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai A mozgóurnát a szavazást megelőző második napon 16 óráig a helyi választási irodától, a szavazás napján 15 óráig pedig az szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni. A többes szavazás lehetőségének kizárását szolgálja az a garanciális szabály, hogy egy választópolgár vagy csak a szavazóköri névjegyzéken, vagy csak a mozgóurnát igénylő választópolgárok névjegyzékén szerepelhet. A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a szavazást követő tizenötödik napig válogatja le a központi névjegyzék adataiból választópolgárok szavazókörönkénti adatait és teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára. Újdonság, hogy a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának a munkájában a szavazás napján részt vesz (feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör). A Nemzeti Választási Iroda a szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően zárja le a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét. A lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást megelőző napon nyomtatja ki. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén csak abban az esetben vezethető át változás, ha a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján mozgóurnát igénylő választópolgárt vesz fel a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtására többféle lehetőséget is biztosít a Ve.: lehetőség van a kérelem előterjesztésére személyesen, levélben továbbá ügyfélkapun keresztül is. A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárokat továbbra is a helyi választási iroda tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételről a szavazás napját január menedzser praxis

19 A választási eljárás 15 2 A választási eljárás általános szabályai megelőző ötvennyolcadik napon. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig kell megküldeni. (A régi Ve. szerint az értesítőt a a szavazás napja előtti negyvenötödik napig kellett kiküldeni). A szavazóköri névjegyzékbe a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően történt felvételéről értesítő átadásával vagy megküldésével kell tájékoztatni az érintett választópolgárt. A látássérült választópolgárok részére a Braille-írással készült értesítőt a Nemzeti Választási Iroda küldi ki. A település szavazóköri névjegyzékébe a helyi választási irodában bárki betekinthet a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig. A régi Ve. alapján a névjegyzéket a szavazás napja előtt negyvenhat nappal öt napra kellett közszemlére tenni. Az ajánlási rendszer gyökeresen megújul. Megszűnik az ajánlószelvényen történő ajánlás rendszere, és helyette ajánlóív kerül bevezetésre. Az ajánlóívet a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően. Ekkortól van lehetőség az ajánlások gyűjtésére. Az ajánlóíven fel kell tüntetni a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét és a választókerület megjelölését. Az ajánlóíveket sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal is el kell látni. A jelöltként indulni kívánó választópolgár részére annyi ajánlóívet kell átadni, amennyit igényel. Továbbra is az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia. Szintén újdonság, hogy minden, a választói névjegyzékben szereplő választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A korábbi rendszerben a több jelöltet ajánló választópolgár valamennyi ajánlása érvénytelennek minősült. menedzser praxis január

20 16 A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai Az ajánlóív előnye a Ve. indokolása szerint többek között az, hogy megszűnik az ajánlószelvények illegális eltulajdonításának lehetősége (pl. a postaládák feltörése útján), megszüntethető az a gyakorlat, hogy a választók csak személyes adataikat töltik ki, a többi rész kitöltését pedig az ajánlószelvényeket gyűjtő személyekre bízzák, lehetővé téve azt, hogy esetleg nem annak a jelöltnek a neve kerül az ajánlószelvényre, akinek az ajánlást a választópolgár szánta. Az ajánlóív további előnye, hogy az ajánlószelvények alkalmazásánál lényegesen olcsóbb, és adatvédelmi szempontból is kevésbé aggályos. Az ajánlások gyűjtésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos szabályok lényegileg nem változnak, a választási irodák munkaterhét csökkenti viszont az az előírás, hogy nem szükséges valamennyi támogató aláírás ellenőrizése, csupán annyié, amennyi a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges. Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégeznie a választási irodának. A jelölt a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet (még a ki nem öltötteket is) köteles átadni a választási iroda részére a bejelentésre rendelkezésre álló határidőn belül. Újdonság a Ve.-ben, hogy amennyiben a jelölt e kötelezettségét elmulasztja, a választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele. A választási bizottságnak mérlegelési jogköre nincs, az ajánlóívek leadásának elmulasztása esetén kötelező a bírság kiszabása. A választási kampányra vonatkozó szabályok is több ponton változtak. A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző ötvenedik naptól a szavazás befejezéséig tart, míg a régi Ve. ezt az időszakot a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tartó intervallumban határozta meg. Megszűnik a kampánycsend intézménye, hiszen ennek szabályai az új informatikai eszközök megjelenését követően január menedzser praxis

21 A választási eljárás 17 2 A választási eljárás általános szabályai szinte betarthatatlanakká váltak. Kampánytevékenység csupán a szavazás napján a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül nem folytatható, továbbá a szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A Ve. példálózóan felsorolja a kampányeszközöket (plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai reklám és politikai hirdetés, választási gyűlés) továbbá pontosan meghatározza a kampánytevékenység fogalmát. A jogalkotó életszerűbbé teszi a választási eljárás szabályozását azzal, hogy kiveszi a kampánytevékenység köréből a választási szervek tevékenységét továbbá az állampolgárok mint magánszemélyek közötti személyes kommunikációt, függetlenül annak tartalmától és formájától. A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó szabályok lényegileg nem változtak azzal, hogy a választási bizottság határozata rendelkező részének közzétételére kötelezés mellett bírságot is kiszabhat, melynek összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszereséig terjedhet. A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét a jelölt kérésére a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda, a listát állító jelölő szervezet kérésére pedig a Nemzeti Választási Iroda öt napon belül köteles átadni kampány céljára. Nem lehet átadni a választópolgár adatait, ha azt a választópolgár megtiltotta. Az adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha a jelölt megfizette a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjat a Nemzeti Választási Iroda részére. Az ily módon kiadott adatok kizárólag közvetlen politikai kampány céljára használhatók fel. A szolgáltatott adatokat a jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni. A Ve. a szavazólap adattartamának meghatározása körében pontosan meghatározza, hogy ha az egyéni szavazólapon két egyforma nevű jelölt indul, milyen adatokat kell a menedzser praxis január

22 18 A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai szavazólapon feltüntetni (születési év, ha azonos, lakcím szerinti település, ha ez is azonos foglalkozás). Így megszűnik az a lehetőség, hogy önkényesen választott betűjelzéssel (vagy ragadványnevek feltüntetésével) kerüljenek megkülönböztetésre az azonos nevű jelöltek. A szavazólapon a jelöltek a korábbi betűrend szerinti sorrend helyett a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek majd. A szavazólapokat a Nemzeti Választási Iroda készíti el. Újdonság, hogy a szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel is el kell látni. A Ve. garanciális okokból külön címben rögzíti a szavazóhelyiségekkel kapcsolatos követelményeket is. A szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő tagok száma nem lehet kevesebb, mint öt fő. Ha a bizottság tagjainak száma e létszám alá csökken, a helyi választási iroda vezetője köteles kiegészíteni a bizottságot a póttagok közül. A szavazásnál a szavazatszámláló bizottság legalább három tagjának együttes jelenléte szükséges. Ha a bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, a szavazást a bizottság jelen lévő tagjai felfüggesztik, az urnát és az iratokat zárolják. A felfüggesztés tényéről haladéktalanul értesíteni kell a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a szavazás törvényes folytatásának biztosításáról. A Ve. a korábbi szabályozástól eltérően nem írja elő ellenőrzőlap elhelyezését az urnákban. Ennek az az oka, hogy a szavazatszámláló bizottságok sokszor mulasztották el az ellenőrzőlap elhelyezését, de az ellenőrzőlap hiánya miatt általában semmilyen jogkövetkezményt nem alkalmaztak, nem érvénytelenítették az urnában elhelyezett szavazólapokat. Annak tényét, hogy az urna a lezárásakor üres volt, jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár aláír. A mozgóurnák tekintetében azonban továbbra is előírja a január menedzser praxis

23 A választási eljárás 19 2 A választási eljárás általános szabályai jogszabály az ellenőrzőlap elhelyezését, melynek hiánya a mozgóurnába leadott szavazatok érvénytelenségét eredményezi. A Ve. pontosan felsorolja a választópolgár visszautasításának eseteit is (nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni, nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, már szavazott, megtagadja a szavazólap átvételének igazolását). Szintén újdonság, a Ve. azon előírása, mely szerint a szavazólap bal felső sarkában kell a bizottság bélyegzőlenyomatát elhelyezni. Ez a szavazás titkosságának garanciáját jelenti. A 19 órakor már sorban álló választópolgárok szavazhatnak, de az ezt követően érkezők már nem. A szavazatszámlálással kapcsolatban újdonság az az előírás, amely szerint a mozgóurna bontását követően ellenőrizni kell az ellenőrzőlap meglétét. Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrzőlap amint azt fentiekben már említettük a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. A régi Ve. a mozgóurnában lévő szavazólapok érvénytelenségével kapcsolatos előírást nem tartalmazott. A régi Ve. alapján a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetőjének a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről adatlapot kellett kiállítania. A Ve. alapján az adatlapok rendszere megszűnik, adatlap helyett a szavazóköri, valamint a választási eredményről elegendő jegyzőkönyvet készíteni. Újdonság, hogy a Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet. A Nemzeti Választási Iroda a képviselők választójogát a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan ellenőrzi, így a választójog megszűnéséről a megbízólevelet átadó választási bizottság haladéktalanul értesíthető. A választási jogorvoslatok általános szabályai alapvetően változatlanok maradnak, ezzel kapcsolatban a bírság kiszabásának menedzser praxis január

24 20 A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai lehetőségét és a választási szerv hallgatására vonatkozó új előírásokat kell kiemelni. A jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok valamint bíróságok hatásköre kibővült a bírság alkalmazásának lehetőségével. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a választási kampány szabályainak megsértése, illetve az ajánlóívek le nem adása továbbá a kampánycélra kiadott adatok nem kampánycélú felhasználása, harmadik személynek történő átadása esetén bírságot is kiszabhat. A választási bizottság a bírság kiszabását, illetve a bírság mértékének megállapítását az eset összes körülményei különösen a jogsértéssel érintettek körének nagysága, a jogsértés súlya és területi kiterjedtsége, a jogsértés ismétlődő jellege alapján mérlegeléssel dönti el. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni az elkövető szándékosságát is. A bírság legalacsonyabb összegéről a Ve. nem rendelkezik, legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi öszszegének tizenötszöröse. Szintén új elem a választási jogorvoslati lehetőségek különös formái között a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslat. Eszerint, ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül állapítja meg a jogszabálysértés tényét, és a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy ha úgy látja célszerűbbnek, akár meg is hozhatja az elmulasztott döntést. A Nemzeti Választási Bizottság tekintetében a fenti hatáskörrel a Kúria rendelkezik. A Ve. a régi Ve.-hez hasonlóan a különös részben tartalmazza az országgyűlési, a helyi önkormányzati, a nemzetiségi önkormányzati és az Európai Parlamenti választásokra vonatkozó, az általános szabályoktól eltérő egyes szabályokat január menedzser praxis

25 A választási eljárás 21 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok Az országgyűlési képviselők száma a évi választást követően jelentősen csökken. Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt pedig országos listán választanak majd meg. A területi lista megszűnik, a 386 képviselő helyett így összesen 199 képviselő kerülhet a Parlamentbe. Továbbá szintén jelentős változás, hogy a választás a korábbi kétfordulós rendszer helyett egyfordulós lesz a jövőben. A választópolgárok háromféleképpen szavazhatnak: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavaznak, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségük listájára, ha a nemzetiségi listára történő szavazás lehetőségével nem kívánnak élni a nem nemzetiségi választópolgárokhoz hasonlóan egy pártlistára szavazhatnak, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok pedig egy pártlistára szavazhatnak. Az egyfordulós választás minden esetben eredményes, az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, a megjelentek számára tekintet nélkül. Az egyéni választókerületben a jelöléshez a korábbi 750- nel szemben elegendő legalább ötszáz választópolgár ajánlása. Listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listán megszerezhető menedzser praxis január

26 22 A választási eljárás 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok mandátumokat a jelenlegivel megegyező módon, a d'hondt módszerrel osztják ki. A d Hondt módszer lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi CCIII. törvény alapján a évi országgyűlési választások során lesz lehetősége első alkalommal az országos nemzetiségi önkormányzatoknak nemzetiségi lista állítására. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. A magyarországi lakóhellyel rendelkező és a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár (vagyis aki kérte nemzetiségének megjelölését a névjegyzékben) egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára vagy ehelyett egy pártlistára szavazhat. Ezzel összefüggésben a Ve. előírja, hogy a szavazóköri névjegyzék és az értesítő az adott nemzetiséghez tartozó választópolgár nemzetiségét is tartalmazza. A nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséggel rendelkeznek, ám, ha így sem tudnak mandátumot szerezni, nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe. A régi Ve. annak a választópolgárnak, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de belföldön tartózkodik lehetővé tette, hogy a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon a településen kérje a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. A Ve. az igazolás január menedzser praxis

27 A választási eljárás 23 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok rendszerét megszünteti, helyette az átjelentkezés intézményét vezeti be. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek amely tartalmazza annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. A kérelem alapján a választópolgárt törölni kell a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg fel kell venni a megjelölt település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe (egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe). Az átjelentkezési kérelem szavazást megelőző második napon 16 óráig módosítható vagy visszavonható. Az új rendszerrel megszűnnek az igazolással kapcsolatos olyan jellegű problémák, hogy az igazolás késve érkezik, vagy hogy a kijelölt szavazókörökben hosszú sorok alakulnak ki. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a jövőben a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. Ezzel kiküszöbölhetővé válik az igazolás alkalmazása során fennálló visszaélési lehetőség, az átjelentkező választópolgárok az átjelentkezéssel nem tudják befolyásolni abban a választókerületben a választás eredményét, ahova átjelentkeztek. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon fel kell tüntetni az országgyűlési egyéni választókerület megjelölését. A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot az urnában történő elhelyezés előtt lezárja. (A lezáratlan borítékban elhelyezett szavazólap le nem adott szavazatnak számít.) A szavazatszámláló bizottság a borítékot nem bontja fel, hanem azt külön szállítóborítékba helyezi és átadja a helyi választási irodának. A helyi választási iroda a szállítóborítékot a szavazást követő napon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának adja át, amely azt a Nemzeti Választási Irodának továbbítja. A Nemzeti Választási Iroda a lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választó- menedzser praxis január

28 24 A választási eljárás 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok kerületenként szétválogatja és továbbítja az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének. Az országgyűlési választásokon alkalmazandó szavazólapokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy mivel a levélben szavazók szavazólapjára nem kerülhet rá a szavazatszámláló bizottság bélyegzőlenyomata, a szavazólap bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területén a levélben szavazásra utaló felirat kerül majd elhelyezésre. Szintén újdonság az országgyűlési választásokon, hogy a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélszavazás útján élhetnek választójogukkal. A levélben szavazók névjegyzékét a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A névjegyzékre azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt kell felvenni, aki legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A központi névjegyzéken fel kell tüntetni azt a tényt, hogy a választópolgárt felvették a levélben szavazók névjegyzékébe. A külföldi választópolgárok szavazólapjukat postai úton, a külképviseleten, illetve Magyarországon bármely egyéni választókerületi választási irodában leadhatják. Az általuk leadott szavazatok számlálását a Nemzeti Választási Bizottság végzi. A választópolgár kérheti a szavazási levélcsomag személyes átvételét is, ám amennyiben e lehetőséggel a választópolgár nem kíván élni, a Nemzeti Választási Iroda küldi meg a szavazási levélcsomagot. A Ve. külön szabályozza a szavazási levélcsomag tartalmát. A levélszavazás a következőképpen történik: a választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólapot kitölti, majd a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és lezárja. Ezt követően kell kitöltenie és aláírnia az azonosító nyilatkozatot, melyet a lezárt belső borítékkal együtt kell elhelyeznie a válaszborítékban. A válaszboríték leadására több lehetősége is van a levélben szavazók január menedzser praxis

29 A választási eljárás 25 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak. A válaszborítékot el lehet juttatni a Nemzeti Választási Irodába azzal, hogy annak a szavazást megelőző napon 24 óráig meg kell érkeznie. A magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttatható bármely külképviseleti választási irodába, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban leadható bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában. A szavazatot tartalmazó válaszboríték belföldön bérmentesítés nélkül feladható, a posta legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére. Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét oly módon, hogy azt a választópolgár az iroda folyamatos felügyelete alatt álló szavazóurnába dobja. A válaszborítékban elhelyezett szavazási iratokat a levélben szavazók névjegyzéke alapján a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi. A Ve. meghatározza a szavazási irat érvénytelenségének eseteit is. Megmarad a külföldön szavazás lehetősége a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok számára is. Részükre továbbra is a magyar külképviseletek biztosítanak szavazási lehetőséget. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthatja be. A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a külképviseleti névjegyzékbe vételét. A külképviseleten szavazó választópolgár a lakcíme szerinti ország- menedzser praxis január

30 26 A választási eljárás 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok gyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon fel kell tüntetni az országgyűlési egyéni választókerület megjelölését. A külképviseletről a Nemzeti Választási Iroda útján jut el a szavazólap az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz. A bizottság kijelöli azt az országgyűlési egyéni választókerület székhelytelepülésén működő szavazatszámláló bizottságot amely megszámlálja az átjelentkezéssel, illetve a külképviseleteken szavazó választópolgárok által leadott szavazatokat. A választás egyéni választókerületi eredményét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg legkésőbb a szavazást követő hatodik napon. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatainak eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon állapítja meg. A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményét annak jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben teszi közzé. A választások eredményét korábban a sajtó útján kellett nyilvánosságra hozni, és az országosan összesített végleges választási eredményt kellett közzétenni a Magyar Közlönyben január menedzser praxis