III. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

Átírás

1 Mert fontos, hogy jól döntsön! III. Wolters Kluwer Jogi Konferencia PROGRAM: május Regisztráció Köszöntő Dr. Szabó Marianna tartalom és szolgáltatás stratégiai vezető (Wolters Kluwer Kft.) A konferencia hivatalos megnyitója Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Újratervezés rövidebb útvonalon a megalapozott döntésekig Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke Plenáris kerekasztal Vélemények a bölcsek tanácsa gyakorlatából Levezető elnök: Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék) 1. A szerződésszegés szabályozásának egyes jogvitás kérdései Dr. Kemenes István kollégiumvezető (Szegedi Ítélőtábla, Polgári Kollégium) 2. Az új elévülési szabályok értelmezése, tekintettel a Kúria Tanácsadó Testületének munkájára Dr. Fézer Tamás dékánhelyettes, habilitált egyetemi docens (DE ÁJK Polgári Jogi Tanszék) 3. Értelmezési kérdések a családjog köréből Dr. Szeibert Orsolya habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék) A Kúria elnöke a Ptk. hatálybalépését követően abból a célból hozta létre az Elnöki Tanácsadó Testületet, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat képviselői közösen kövessék nyomon az új kódex alkalmazását, gyakorlatának alakulását. Megállapításaikat véleményekbe foglalták, melyeket a tagok tolmácsolnak a konferencia résztvevői számára Ebédszünet Plenáris előadás A hatósági eljárásjog megújítása Előadó: Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, közigazgatási bíró, egyetemi adjunktus (Kúria, ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszék) Az Országgyűlés december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt. A hatósági eljárásjogot általános jelleggel szabályozó törvény bizonyos kérdésekben szakít a bevett szemléletmóddal. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy mit értünk általános alatt. Ennek fényében a hatályra vonatkozó szabályok alapvetően alakulnak át. Jóval rövidebben, tömörebben, a Ket. terjedelmének mintegy negyedében szabályozza a hatósági eljárásjog általánosan alkalmazandó szabályait. Mindez jelentős változásokat eredményez a jogalkalmazásban, akárcsak az új és megújított jogintézmények Kávészünet Szemináriumok (I IV.) I. A közigazgatási hatósági eljárási szabályok helyett általános közigazgatási rendtartás az elnevezés mögötti változások Levezető elnök: Dr. Lapsánszky András jogi igazgató, tanszékvezető egyetemi docens (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, SzIE Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék)

2 1. Az Ákr. mint általános szabályrendszer és az általánosság értelmezésének eltéréseiből fakadó változások Dr. Hajas Barnabás főosztályvezető, egyetemi docens (Igazságügyi Minisztérium, PPKE JÁK Alkotmányjogi és Közigazgatási Tanszék) 2. Az ügyfél helyzetét érintő változások Dr. Balogh Virág jogi osztályvezető (Telekom Csoport Jogi Igazgatóság) 3. A hatósági munkában bekövetkező főbb változások Dr. Számadó Tamás irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal Bírósági Képviseleti Iroda) A szeminárium az általános közigazgatási rendtartás újdonságait igyekszik körbejárni: hogyan érintik az új szabályozási megoldások az ágazati jogalkotó jövőbeni feladatait, hogyan alakul a jogalkalmazó szerepe a konkrét hatósági eljárásokban, akár első-, akár másodfokon vagy felügyeleti szervként, s milyen változások várhatóak az ügyfelek helyzetében 2018 januárjától? A szemináriumon az útikalauzok e három szerepkört régóta gyakorló jogászok. II. Kártérítési jog Levezető elnök: Dr. Fuglinszky Ádám habilitált egyetemi docens, ügyvéd (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék) 1. A sérelem bére új bírói gyakorlat a nem vagyoni sérelem megítélése kapcsán Dr. Szabó Csilla bíró (Fővárosi Törvényszék) Változott-e a bírói gyakorlat a sérelemdíj megítélése során a nem vagyoni kártérítéshez képest? Hátrány bizonyításának szükségessége sérelemdíj esetén ingadozó bírói gyakorlat, elméleti dilemmák A sérelemdíj büntető jellege 2. Élő kártérítési jog avagy felelősségi és kártérítési kérdések az ügyvédi gyakorlatban Dr. Boronkay Miklós ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda) A kártérítési felelősség szerződéses korlátozása, illetve kizárása Az elmaradt haszon számítása és bizonyítása kártérítési perekben Kártérítés fedezeti szerződés alapján 3. Az új kártérítési szabályok értékelése tekintettel a Kúria Tanácsadó Testületének munkájára Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék) Az ellenőrzési körön kívüli ok értelmezési dilemmái Az ok-okozati összefüggés és az előreláthatóság viszonya A párhuzamos igényérvényesítési tilalom (non-cumul) Három éve lépett hatályba az új Ptk., amely többek között éppen a kártérítési jog területén hozott alapvető változást. E garanciális időszakban már kiütköztek bizonyos értelmezési és alkalmazási nehézségek, kompatibilitási s koherenciazavarok, illetve eldöntendő kérdések, amelyekkel a jogalkotó sem biztos, hogy számolhatott. A szeminárium ezeket járja körül egyetemi oktató és a tűzvonalban tevékenykedő (pl. sérelemdíjas ügyeket tömegével tárgyaló) bíró, valamint peres praxist folytató és szerződésszerkesztési gyakorlattal is rendelkező ügyvéd kollégák segítségével. Szó esik a Kúria Tanácsadó Testülete elé került kártérítési jogi problémákról (kontraktuális felelősség: ellenőrzési kör fogalma; az előreláthatóság értelmezése; a kontraktuális és a deliktuális felelősség egymáshoz való viszonya, a non-cumul szabály ); a sérelemdíjhoz kapcsolódó már ismert és ingadozó bírói gyakorlatról (hátrány kérdése, büntető jelleg); valamint arról, hogy az új szabályok hogyan alakítják a szerződésszerkesztési gyakorlatot és a perviteli stratégiát. III. Értékpapírjog Levezető elnök: Dr. Tomori Erika ügyvéd (Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda) 1. A Ptk januárjában megújult értékpapírjogi szabályainak relevanciája Dr. Farkas Yvette ügyvéd (Farkas Yvette Ügyvédi Iroda) 2. A KELER szolgáltatásai és a évi brókerbotrányok Dudás György vezérigazgató (KELER Központi Értéktár Zrt.) IV. Új nemzetközi magánjogi törvény Levezető elnök: Dr. Nemessányi Zoltán nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár, a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság titkára, társelnöke (Igazságügyi Minisztérium) A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet immár több mint 37 éve szabályozza a külföldi elemet hordozó magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárási kérdéseket. Az ezen időszak alatt végbement

3 politikai, társadalmi, gazdasági és jogi változásokra reagálva a tervezet egy korszerű, az európai uniós és a nemzetközi jogfejlődés eredményeit figyelembe vevő szabályozást vázol fel. Az új törvény számos eleme a napjainkban gyorsan változó életviszonyok, jogviszonyok egyediesített, rugalmasabb kezelését, így igazságosabb, méltányosabb elbírálását kívánja előmozdítani. Kiemelendő az új szabályozás azon célkitűzése, hogy a külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyállapota és családi jogviszonyai kapcsán kiküszöbölje a különböző jogrendszerek összeütközéseiből adódó azon a gyakorlatban sajnos előforduló helyzeteket, amikor az érintettek különböző államokban eltérő családi jogállással, családi állapottal vagy névvel rendelkeznek. A tervezet a gyermekek legfőbb érdekeinek a védelmét is elő kívánja mozdítani a nemzetközi magánjog eszközeivel, összhangban A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989-ben kelt egyezménnyel. A javaslat ezen túl a vállalkozásokat érintő jogterületekre irányadó nemzetközi magánjogi szabályozásban is újításokat vezet be, amelyek a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését célozzák. A tervezet elkészítését alapos elméleti kutatómunka, valamint a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, illetve értékelése előzte meg, amely során beazonosításra került, hogy melyik területeken és milyen irányvonalak mentén szükséges modernizálni a hazai nemzetközi magánjogi szabályozást. Kidolgozásában kiemelkedő szerepet töltött be, és az Igazságügyi Minisztérium előkészítő munkáját jelentős mértékben segítette, a nemzetközi magánjog területének számos elismert elméleti és gyakorlati szakértőjét magába foglaló Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság Szókratész védőbeszéde Haumann Péter a Nemzet Színésze, Kossuth díjas színművész előadása Gálavacsora Tóth Vera énekesnő

4 2017. május Plenáris előadás Az első- és másodfokú eljárás dinamikája az új polgári perrendtartásban Előadók: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa tanszékvezető egyetemi tanár, miniszteri biztos (ME ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék, Igazságügyi Minisztérium) Dr. Wallacher Lajos ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens (Erős Ügyvédi Iroda/Squire Patton Boggs, MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság, PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék) A plenáris előadás keretei között az előadók részletesen bemutatják a polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény által bevezetett, a perkoncentrációt célzó osztott szerkezetű elsőfokú eljárás folyamatát a perindítástól az érdemi tárgyalási szak befejezéséig, nagy hangsúlyt fektetve az előkészítés körében a törvény által biztosított eljárási útvonalak ismertetésére és egyes jogintézmények megváltozott szabályainak elemzésére. Az előadás ismerteti a perfelvétel lezárásának kihatásait a per érdemi tárgyalási szakára, továbbá a másodfokú eljárásra és az eljárás rugalmasságát biztosító rendelkezéseket egyaránt Kávészünet Plenáris előadás A közigazgatási perjog önállósulása Előadó: Dr. Rozsnyai Krisztina habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék) A közigazgatási pereket a Pp. különös részéből kikerülve önálló törvény szabályozza január 1-jétől. A közigazgatási perrendtartás a már kialakult közigazgatási perjogi szabályokból kiindulva teremti meg a közigazgatási perek komplex rendszerét. A bírói gyakorlatból, az európai uniós és az európai egyezményi jogból, továbbá külföldi mintákból merítve kerültek be új jogintézmények, illetve került sor a már létező perjogi intézmények továbbfejlesztésére, természetesen a párhuzamos polgári perjogi kodifikációra figyelemmel Ebédszünet Szemináriumok (I III.) I. Az új polgári perrendtartás egyes hatékonysági rendelkezései Levezető elnök: Prof. Dr. Szabó Imre tanszékvezető egyetemi tanár, választottbíró, a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság elnöke (SZTE ÁJK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék, MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság, Igazságügyi Minisztérium) 1. Az anyagi pervezetés Dr. Zsitva Ágnes LLM törvényszéki bíró (Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró) 2. A bizonyítás Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens (ME ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) 3. Egyes különleges perek megújítása az új polgári perrendtartásban Dr. Udvary Sándor tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ügyvéd (KRE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) A szeminárium az új polgári perrendtartás hatékonysági rendelkezéseinek bemutatása körében jogeseteken keresztül modellezi a bíróság anyagi pervezetésének eszköztárát és korlátait. A bizonyítás szabályai közül a szeminárium alapvetően az újításokra fókuszál, így a szakértői bizonyítás változásaira, vagy a jogellenesen szerzett bizonyítási eszközök felhasználásának problematikájára. A Pp. különös részébe is lényeges változásokat vezet be az új perjogi kódex, így pl. a személyi állapottal kapcsolatos, a személyiségi jogi vagy a végrehajtási perek körében, amelyeket a szeminárium részletesen bemutat. Az előadók valamennyien a Pp. kodifikációjában aktívan közreműködő gyakorló szakemberek. II. A társasági jog fejlődésének irányai az új Ptk. talaján a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok értelmezésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, a vezető tisztségviselők felelőssége ügyvezetési feladataik ellátásáért Levezető elnök: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes tanácselnök (Kúria, Polgári Kollégium, Gazdasági szakág) 1. A gazdasági társaságok szervezeti és működési kereteit meghatározó diszpozitív és kógens szabályok a legújabb bírósági joggyakorlat ismertetése Dr. Dzsula Marianna táblabíró (Debreceni Ítélőtábla, Polgári Kollégium) 2. A diszpozitivitás által lehetővé tett alternatív társaságirányítási struktúrák Dr. Auer Ádám egyetemi adjunktus, szervezési igazgató (NKE ÁKK Civilisztikai Intézet, Államkutatási és Fejlesztési Intézet)

5 3. Vezető tisztségviselő a penge élén avagy fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők vagy a cég érdeke az elsődleges Dr. Csőke Andrea bíró (Kúria, Polgári Kollégium, Gazdasági szakág) A három előadás közül kettő az új Ptk. szabályozási rendszeréből adódó, a gazdasági társaságok alapítását, működését érintő jogértelmezési kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal foglalkozik. Ismertetésre kerülnek olyan bírósági határozatok, amelyekből kitűnik, hogy a bíróságok milyen jogelvek alapján döntenek arról, hogy valamely, a jogvita során irányadó Ptk.-beli szabály diszpozitív vagy eltérést nem engedő kógens előírás. Megtudhatjuk például, hogy a bíróságok szerint korlátozható-e a kívülállók részvénykönyvbe való betekintési joga, terheli-e a részvénytársaságot kötelező tőkeleszállítás esetén is az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozat közzététele, kizárható-e a szavazásból a korlátolt felelősségű társaság tagja a taggyűlési határozathozatal során. Külön előadás szól arról, hogy a diszpozitivitás és a mögötte meghúzódó közel 30 éves gazdasági joggyakorlat milyen irányba mozdíthatja el a szervezeti szabályozást. Nemzetközi trend, hogy a jogalkotó szigorítja a szervezeti működésre irányadó szabályokat. Ezeket a normákat vizsgálja a corporate governance témakör, amelynek igazi lehetőségei a diszpozitvitással összekapcsolva használhatók ki. A harmadik téma a felszámolás alá került cégeknek a megszűnéshez vezető létszakaszát érinti. Azt vizsgálja, hogy a cég vezető tisztségviselőjének miként kell ellátnia az ügyvezetési feladatait a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, mikor terheli felelősség a cég hitelezői igényeinek kielégítéséért; vezetői felelősség megállapítása érdekében ki jogosult pert indítani, miként alakul a bizonyítási teher, milyen bizonyítási eszközök vehetők igénybe, milyen bizonyítékok alapozhatják meg a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének megállapítását, hogyan bizonyítható a hitelezői igény kielégítésének alapjául szolgáló cégvagyonnak a vezető tisztségviselőnek felróható okból beállott csökkenése; van-e módja a vezető tisztségviselőnek a felelősség alóli kimentésre. III. Különös kártérítések a versenyjogban, a közbeszerzésben és az ügyvédi felelősség körében (szervezés alatt) Levezető elnök: Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró, tanszékvezető habilitált egyetemi docens (Kúria, Polgári Kollégium; NKE NETK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék) 1. Versenyjogi jogsértéseken alapuló kártérítés Dr. Tóth András a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke, tanszékvezető egyetemi docens (Gazdasági Versenyhivatal, KRE ÁJK Infokommunikációs Jogi Tanszék) 2. Kártérítés a közbeszerzésben? Dr. Dezső Attila ügyvéd, választottbíró (CHSH Dezső & Partners Ügyvédi Iroda, MKIK mellett szervezett és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a Közbeszerzési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumának elnöke) 3. Árnyékperek megítélése az ügyvédi kárfelelősség körében Dr. Bartal Géza tanácselnök (Kúria, Polgári Kollégium) A szekcióban elhangzó három előadást összeköti a tradicionális kártérítési jog alkalmazásának lehetősége, vizsgálva ennek nehézségeit és esélyeit. A versenyjogi jogsértések nemcsak a közérdeket sérthetik, hanem egyéni jogsérelmet, tipikusan kárt is okozhatnak. Ez utóbbi esetben polgári per indítható, melynek eredményeként a bíróság kártérítést ítélhet meg. A közbeszerzésre vonatkozó uniós irányelvek alapján a kártérítést a többi jogorvoslati eszközhöz hasonlóan minden tagállamnak biztosítani kell. Az ügyvédi műhibából fakadó pernyerési esély elvesztése ugyancsak felvetheti a kártérítés vizsgálatának lehetőségét. Az előadók kiváló ismerői a hazai és nemzetközi joggyakorlatnak Kávészünet Szemináriumok (IV VII.) IV. A közigazgatási perjog önállósulásának következményei a perbeli személyek szerepeinek változásai és az átfogó szabályozásból következő újdonságok Levezető elnök: Dr. Demjén Péter törvényszéki bíró, kollégiumvezető, az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott OBH munkacsoport elnöke (Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Észak-Magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium)

6 1. Új hangsúlyok az elsőfokú eljárásban az Ákr. és a Kp. szabályainak együtthatásaira is tekintettel Dr. Baranyi Bertold ügyvéd 2. A bíró szerepének változásai a közigazgatási perben Dr. Barabás Gergely közigazgatási bíró (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) 3. A közigazgatási perorvoslati rendszer változásai Dr. Vitál-Eigner Beáta ítélőtáblai bíró, kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium) 4. A hatósági ügyeken túli világ a bírói út kiterjesztése Dr. Fazekas Marianna habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék) A szemináriumon annak járunk utána a hivatásrendek avatott képviselőinek segítségével, hogy a Kp. milyen változásokat hoz a mindennapi jogalkalmazói gyakorlatban egyrészt az ügyfelek, illetve a közigazgatási szervek és képviselőik oldaláról, milyen új stratégiákra lehet szükség a közigazgatási perekben, illetve az új szabályozás hogyan hat vissza a hatósági eljárásokra. Másrészt a bírói szerepfelfogásban előirányzott változásokat is vizsgáljuk, s ezeknek a közigazgatási perekre gyakorolt hatásait. A bírói út kiszélesítésének eljárásjogi, dogmatikai következményeiről is szükséges szót ejteni, akárcsak az új jogorvoslati rendről. V. Biztosítékok a hitelezésben gyakorlati oldalról Levezető elnök: Dr. Bodzási Balázs igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár (Igazságügyi Minisztérium) 1. Dologi biztosítékok a hitelezésben Dr. Landgraf Erik jogi vezérigazgató-helyettes (FHB Jelzálogbank Nyrt.) 2. A kezességen innen és túl - Kitekintés a személyi biztosítékok világába Dr. Györfi-Tóth Péter partner/ügyvéd (Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper) 3. Hitelbiztosítékok a felszámolási eljárásban Dr. Juhász László címzetes egyetemi docens, szakértő (PTE ÁJK Büntető és Eljárásjogi Tanszék, Réczicza Dentons Europe LLP) A hitelezés (elsősorban a vállalati hitelezés) az egész nemzetgazdaság szempontjából meghatározó. Élénkülésének egyik fontos előfeltétele, hogy a jogrendszer megfelelően szabályozza a hitelbiztosítékokat. A gazdasági szempontból legnagyobb jelentőséggel bíró dologi hitelbiztosítékokat a jogalkotó 2016-ban részben újraszabályozta (önálló zálogjog, fiduciárius hitelbiztosítékok). Ehhez kapcsolódóan 2017-ben sor kerül a dologi hitelbiztosítékok felszámolási eljárásban betöltött szerepének áttekintésére is. Mindez a Cstv. módosításának szükségességét is felveti. Fontos azonban figyelemmel kísérni a gyakorlat alakulását azoknál a hitelbiztosítékoknál is, amelyeket külön jogszabály nem nevesít. Ezek elsődlegesen személyi biztosítékok. Mivel alkalmazásukra nagyrészt külföldi minták alapján kerül sor, kérdéses lehet a megítélésük a magyar jog szempontjából. Sokszor a kezességtől, illetve a garanciától való elhatárolásuk sem egyszerű. A szekcióban elhangzó előadások egyrészt áttekintést nyújtanak arról, hogy a dologi hitelbiztosítékok (zálogjog, óvadék, fiduciárius biztosítékok stb.) milyen szerepet töltenek be a hitelezésben. Szó esik ezeknek a fizetésképtelenségi eljárásokban betöltött szerepéről is, hiszen a hitelbiztosítékok érvényesítésére sok esetben ezeknek az eljárásoknak a keretében kerül sor. Emellett a szeminárium érinteni fogja azokat a gyakorlatban széles körben elterjedt személyi biztosítékokat is, amelyek nem vagy csak részlegesen jelennek meg jogszabályi szinten. VI. A jogi személyek nyilvántartása A jogi személyek nyilvántartási rendszerei nem kevés változáson mentek át az elmúlt időkben. Különösen igaz ez a civil szervezetek nyilvántartási eljárásaira, ahol a cégeljárásban már beérett elektronizáció területén jelentős előrelépésnek lehetünk szemtanúi; a mintaokirat, illetve a kötelező elektronikus eljárás az elmúlt évben a civil nyilvántartásokban is megjelent. A szeminárium előadásaival azt kívánjuk körüljárni, hogy milyen a jogi személyek (cégek, civil szervezetek) magyarországi nyilvántartásának jelenlegi helyzete, mik ennek a lehetséges továbbfejlesztési irányai, illetve melyek a jogi személy nyilvántartásokkal kapcsolatos bírósági gyakorlat aktuális sarokpontjai.

7 VII. Pódiumvita: érvek és ellenérvek (jogesetek feldolgozása) Levezető elnök: Dr. Parlagi Mátyás kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégium) Ahogy előző években is, a konferencia idén is jelentős hangsúlyt helyez a joggyakorlatra. Dr. Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese vezetésével a konferencia résztvevői fiktív jogeseteken keresztül vizsgálják a Ptk. egyes kérdéseit. Helyszín: Thermal Hotel Visegrád**** Superior Cím: 2025 Visegrád, Lepence völgy, hrsz Kapcsolat: Máté Anett Tel.: +36 (1) anett.mate@wolterskluwer.com Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia u Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1) info-hu@wolterskluwer.com